Skip to main content

Full text of "Rusʹko madi͡arskyĭ slovarʹ"

See other formats 


EX 

UB 

RIS 

i 

PAUL  R.  MAGOCSI 

lllllil 

immimmmmmmS 

* 


RUTÉN-MAGYAB 


s z 

Ó T A R. 

Jelige  : „Ne  vesztegesd  idódet: 
Az  idó  eljár!“ 

Kis  János. 

IRTA 

C 8 O P E I L Á S Z L Ó. 

A MAG VAR  TlTD.  AKARÉMIÁTOL  FEKÉSHÁZV-.JUTALOMMAL  KOSZORUZOTT 
PÁLYAMÍT. 

JBoUi  ara  kotve : 2 frt  20  kr. 

BUDAPESTEN. 

A MAGTAR  KIRÁLYI  ÁLLAM  TULAJDONA 


1883. 


PyOblvO  MAJJflPCEHH 

CJIOBAPK 


Motto  : 

He  MapHH  cbôh  naci: 
Bo  xiacB  ca  MHHe. 

Knoim  Kmui* 

HAIItICABT 

JIACJIOBT,  HOHEIl. 

MAÄ3PCKA  KOPOIBCRA  akadémii#  HAyR'B  HPHCyAILIA  CBH  POBOTfc 
HA  KOHKyP3U  IIPEMHK)  <DEKEHUirA3Ha. 

Hibua  so  nepenjieT'ib : 2 30jí.  20  np. 


y By/^AnEfflTí. 

BAACTHÔCTL  MAAKPCKOB  KOP.  AEP^ABM. 


1883. 


' 

. 

• í _ 

v / ' 


Nyomatott  a m.  kir.  egyetemi  kônyynyomdában. 


GYULAI  PÁL 

TTKisr^K:, 

jótevójének  és  volt  tanárának 
hálája  s tisztelete  jeléiil 


ajanlja 


a sizerzo. 


BticoKopoÄHOMy  naHOBH 

Lr  IIABE.IV  JII0./1AH, 

npotfiecopy  yHHBepcHTexa  Ey^aiiemraHCKoro,  ajieHy  Ma^apcKoi 
BKa^eMni  HayKT>  h ceKpeTapio  I.  ceKu,irl;  raMate,  npeÄC^AHHKy 
TOBapHmecTBa  „Knm^ajiyÄH“  h t.  r.  h t.  3. 

Mo>iy  Aoôpojpk'reJiío  n 6íJBmoMy  npo(j)ecopy : 


BO  3HBK  B f)JiaiOAapHOCTH  h noaecTH, 


HOCBaiuaio  cecio  KBBry. 


HEPÉJHBE  C.IOBO.  — ELÔSZÓ. 


Ma^apCKa  KopoJiLCKa  ana-  1 Midón  a magyar  tudomá- 
jeMHn  HayKL  Ha  KOHKypsB,  oro-  ! nyos  akadémia  e munkát, 
jomeHÔMi  Ha  pyctKO-Ma^apcKiii  mint  pályamuvet,  a Fekésházy- 
cionapb,  irpHcy^HJia  cbobt.  po-  ; jutalomra  érdemesnek  itélte, 
oork  iipeMHD  fieneuvnasufi.  j az  erre  vonatkozó  birálatban 
BhjpLtb  aiia^eMiik  bo  cbohômt.  kikôtôtte,  hogy  szerzôje,  mi- 
^OHOceHio  nojiOjfi-HB'L  BapyuoKij,  elótt  sajtó  alá  bocsátaná,  meg- 
Be^ia  Koxporo  cocTaBHTeJit  tegye  benne  mindazon  bôví- 
cioBapa  Mae  iLepe^B  nenaTa-  téseket  és  javításokat,  a me- 
hbomb  (Horo  HcnoBHHTH  Bck  lyeket  a pályamu  „ideiglenes 
toth  ^oioBHeHH  h iionpaBKbi,  elószavában“  kilátásba  helye- 
;;a  KOTpk  y ^oHacHÔÄBB  nepeÄ-  zett ; továbbá  kikôtôtte  azt 
hbomh  CJi«B't  pyKonnca  tobo-  is,  hogy  a muben  találtató 
pHBrB  ; a jiaae  BH^kiB  JKa^aBB  i rutén  kifejezéseket  és  szólá- 
h to,  »Ke6i>  c{)pa3bi  h BbiroBopbi,  sokat  fordítsa  le  magyarra, 
hit  o y cacBapk  cyTb,  nepe-  azokat  lehetóleg  magyaros 
KJiacTii  Ha  MijjnpcKoe  h no  moje-  kifejezésekkel  adja  vissza  s 
h octu  yKasani  posayKy  Me^JKii  egyszersmind  ŕeltuntesse  a két 
jj,BOMa  asbiEaiH.  nyelv  kôzti  kiilônbséget. 

BbicoKa  íHHHCTepna  Haéo-  j A nm.  vallás-  és  kôzokta- 
jKencTBa  h ipocB'tTbi  npnHHJia  | tási  ministerkini  a mu  kiadá- 

Bbi^aiKy  ciOBaia  Ha  tbixt.  Ba- 1 sát  a magyar  tudományos 

pyHKaxT),  b’OT}f,  aEa^eMHH  bbi-  i akadémia  által  kikôtôtt  fel- 

ciobhtb . tételek  teljesítésének  alapján 

elvállalhi  kegyes  volt. 

Tbnri,  aacoMi,  a okí;  ch  ne-  Azonban  mig  a mu  kiada- 
peroBopn  nejiH  ;a  BbinenaTaHn  | tása  iránt  folytak  a tárgya- 
c.iOBapa,  y MajrajCKoBH  Epairai;  j lások,  azalatt  hazánkban  egy 
nonaB  b ca  e/íeH  „pyccKO-Ma-  j „orosz-magyar  szótár“  kezdett 
Ä-apcKÍHu  ciOBapn  riOHBJíHTH  bh-  | idôhôz  nem  kôtôtt  fuzetekben 


VIII 


nycKäMH  iioaaeUbiJviii.CecH  okôib- 
hôctb  iipHueJia  Mene  Ha  ra^Ky, 
BbiÄHiimTii  113'l  ciOBapa  y „äo- 

laCHÔMB  CJIOBft“  3I03KeHbIH  Tpe- 
TbHH  HyHKT'L  , H .1MIII6  ÄBa 
liepillft  BbipoÔHTM.  KOHHMB  60 
no^aBb  cjioBapb  iracaTH,  ÄepjKaBB 
eMrb  CH  TpLOX'B  1IVHKTÔBB  ; 1) 

3MaraBb  eM'b  ch  kôjibko  neiviB 

MOiKB,  MHOrO  pyCBKHX'b  CJIÔB'b  30- 
ôpaiH ; 2)  6paTn  c.iOBa  113 b 

U,epbKÔBHOľO  H3bIKa,  KOľpii  111,0- 

Aernioe  yjKMBaHH  MaioTB,  n 3) 

3Ô6paTH  MÄaKÔJIbKO  pOCCHHCKHX'b 
chôbb.  AyMaio,  iuto  mb  *iepe3B 

BbBlHinÍ>HH  I13B  lfpaiľl;  pQHCllft- 
CKHXB  CJ1ÓBB  Jl(‘  IlOXblOIlBB.  B/li^b 

aKa^eMHH  Iieltb  to  asa^a-ia  oóh 

,,3r0T0BHTH  pyCBKO-Ma.a.HpcKHH 
CHOBapb,  y IÍOTpÔMB  6bl  Jia^Hp- 

ckíí»  cnoBa  m BbipaiKGHH  HafiMe 
y Ma^apcKOBB  Kpaimft  iiovhíh- 

TblMbl  (VCBKbíMlI  CJÍOBaMH  TO.T- 
Kosajrn  ch,  Taft  o6bi  bb  hbômb 
6mjim  11  totm  CHona,  nim.  3 b 
MajiHpcKOľo  írepeftmjiii  y pycb- 
KHHH3HKb7^ 

111,0  ÄO  pyCBKOľO  H3bIKH  V 
Ma^HpcKôä  itpaiiHft,  h^b  cbomv 
6paBB  eMB  hiukc  npHBe,neHft 
pOÓOTH  : 

ČĹKoea  ToJioeamaio : ,,Ha- 
pOÄtíblH  lifte  H M ra.íIIlll,KOft  H 
YropCKoft  Pycii.u  MocKBa  1878. 
WľMpil  TOMH. 


megjelenni.  Ez  a korili  111  é ny 
engemet  arra  birt , liogy  a 
pályamii  ideiglenes  elószavá- 
ban  foglalt  harmadík  czélt 
elejtsem,  és  csupán  a két  el- 
sónek  kidolgozását  tegyem 
feladatom  tárgyává.  A pálya- 
mu írásakor  ugyanis  liáimas 
czélt  tiiztem  volt  magani  elé, 
u.  111.  1)  a - rutén  szókbdl  le- 
lietôleg  teljes  gyiijteiaényt 
adni ; 2)  a templomi  j szláv 
nyelvból  fôlvenni  a g^jkkrab- 
ban  használt  szókat,/  és  3) 
tobb  orosz  szót  is  fôlvenni. 
Véleményem  szerint  ezeel  nem 
kovettem  el  hibát , rnert  a 
pályatétel  esak  azt  kivánta, 
liogy:  „Készíttessék  efy  rutén- 
magyar  szótár,  a m ary  a ma- 
gyar  szók-  és  szóláfpk  értel- 
mezésében  leginkálp  a 111a- 
gyarországi  rutén  iépnyelvre 
van  tekintettel,  s / mely  az 
ezen  nyelvben  elfoíadott  ma- 
gyar  szókat  sem  nfellózi“. 

A 111i  a hazai  /rutén  nép- 
nyelv  szókincsénefc  ôsszegyuj- 
tését  illeti,  ehhí  a nyoma- 
tott  forrásokat  /a  kôvetkezo 
miivek  szolgáltaíták  : 

Holováckij  fctkcib:  A gali- 
cziai  és  magvá'országi  ruté- 
nok  népdalai./V.  kôtet.  íHa- 
po^HbiH  lift  ch/  ľa.inuKoň  h 
YropCKoft  P y/c.  IV*.  tomh. 
MocKBa.  1878i 


IX 


„KaTúxuc%,  mjim  tíayKa  n pa- 
BocjiaBHo  xpHcriaHCKaa“,  i^a- 
Hte  enapxM  MysaqeBCKok. 


Ehhth  aejvui  Hapo,ii,HbixB 

MKÔ1B  M.  K.  MHHHCTpOM'b  peJIH-, 
THH  H lipOCBÍlTMj  H3ÄaHk. 

( f'pam in  MuKJiocum : „Yer- 
gleichende  Grammatik  der 
slavischen  Spraciien.“  IY.  tomh. 

Muxaujvb  JĹyHKan  : „Gram-  í 
matica  slayo-ruthena  etc.“ 
Budae  1830. 

ÚMejinm  OiouoecKuu : „Stu- 
dien  auf  dem  Gebiete  der  ru- 
thenischen  Sprache.“  ŽIlbôbb 
1880. 

Mu  x au. i a Ocaduu : „ľpa- 
MamKa  pycKpro  asbiKa.“  Tpexbe 
H3^;aHi»e. 

Muxaujt  o /IpatOManbeb  : 
„MajiopyccKia  napoAHbia  upe- 
ÄaHÍa  h pascKasa“.  Khcbb  1876. 


(jMe.inub  HapTuvjKiiií : „Ht- 
MeiI,KO-pyCKHH  CJIOBap'B.“  /IbBOBB. 
1867. 

Ma^apBciíii  cjiora  ’mb  opaB  b 
M3b  MO  k poóoibí,  UOMÍJlUeHOt  y 
1881.  pou;t  bo  Ma^apcKÔMB  <j)ii- 
aojioľHXHÔM'b  ÄýpHajrfc:  „Nyelv- 
tudományi  Kôzlemények“(XYL 
tomb)  bo  By^aneiuTk  n ô i b th- 


A munkácsi  egyházinegye 
áital  kiadott  katekizmus.  (Ka- 
THXHCb,  HIII  HayKa  lipaBOCJiaB- 
ho  xpiiCTiiaucKaa.)  Hatodik  ki- 
adás. 

A vallás-  és  kôzoktatási 
ministerium  áital  a rutén 
népiskolák  számára  kiadott 
tôbb  kônyv. 

Miklosich  Ferencz : „Yer- 
gleichende  Grammatik  der 
slaviscben  Sprachen“  IY.  kot. 

Lutskay  Mihály  .Grammatiea 
slavo-ruthena  etc.  Budae.  1830. 

Ogonovszkij  Emil : Studien 
auf  dem  Gebiete  der  ruthe- 
nischen  Sprache.  Lemberg 
1S80. 

Oszádczá  M. : Rutén  nýelv- 
tan.  (ľpaMarHKa  pvcKoro  hsm- 
Ka.)  Lemberg  1876. 

Drágománov  M. : Kis-orosz 
nemzeti  hagyományok  és  me- 
sék.  (MajiopyccKia  Hapo^Hbw 
íipejtania  h pa3CKa3bi.)  Kijevr 
1876. 

Party  cMj  Emil : Deutsclx- 
rutlienisches  Handworterbucli . 
Lemberg  1867. 

A munkában  folvett  ma- 
gy ar  elemeket  jobbadán  a 
fenti  múvekból  gy  ujtôttem 
ôssze,  és  a „Xyelvtudományi 
Kozlemények“  1881.  évi  2-ik 
fíizetében  (XYL  kotet)  „Ma- 


x 


Ty.ioMí. : „Maaapcivk  caoBa  y 

pycBKoM'E  acHni“. 

Il03clHK'L  MHOľO  IiyTOBaB'E 
e Ml.  HO  pyCBKHX'B  liH^'ijKaX'B 

Ma^apcicoli  Kpaimt.,  uoyiKHBaBi> 
e.Mi,  e a h Tiepe3B  Mene  ^oobt- 
THMH  AOCB’fe.HaMII. 

C J o b a aepKÔBH  o-  c j aB  a h cko  - 
r<>  a a bi  k a aepnaBi.  eMi>  ibtb 
o6pa^0BHXB  Kimr'B,  mro  Mafi- 
aacTO  xochviotb  ca ; caK.1i  cvtb: 
EBaHreJHe,  Aiiocto:ib,  n Ilca.i- 
mpa. 


gyar  szók  a ruténban“  czim 
alatt  kiaclott  értekezésem  után 
vettem  fôl. 

A szóbeli  források  a szer- 
zónek  a rutén  nép  kôzt  kií- 
lônbôzó  idôben  és  vidékeken 
átélt  éleményeibôl  kerultek  ki. 

A templomi  szláv  nyelv 
szavai  a leginkább  használt 
rituális  konyvekbôl,  minók  az 
evangelium,  apostolok  csele- 
kedetei  és  a zsoltáros  konyv, 
I kerultek  ki. 


PycBKHft  H.iUKT,  e eaiio- 
CToaxejbHBiH,  h He  jioaie  | 
ca  AepvKaTu  HapianeM't 

pOCCHHCKOľO. 

Ive^B  OBI  AaiKO  IIOpÔBHa  B'B 
(MOBa  pyCBK'íi  3B  pOCCllilCKBIMII, 
aerKo  MôľB  obi  npiiTii  na  ro- 
ry  rarity,  oíkx>  cjiôbhbih  CKapoi. 
pvcBKoro  a3BiKa  Ha  to.ibko  cxo- 
ftHTB  ca  3B  CKapÓOM'B  })OCCHH- 
ckhxb,  no  BeÄJia  cek  bhhbi  pycB- 
khh  aabiK'B  n He  Mae  upaBa 
rpHMarH  ca  OKp  e Mľf»  m h b bi  m b 
H3HKOM  B ; ôhx.  jame  HapiAiiie 
pOCCHHKOFO  H HHHE  oôJBnie. 
Cana  ra#Ka  ne  HOBa.  íly  6a  h - 
ivhctbi  caaBaHoifHLiH  , bo  rjaBh 

3 B AKCaKOBBDľB  H ŔaTKOBHMB 
EoAi.  jiaBHa  posnpocxHpaByTB 


A rutén  ônálló  nyelv, 
és  nem  az  orosznak 
tájszólása. 

A ki  ôsszehasonlítja  a ru- 
tén  szavakat  az  orosz  szavak- 
kal,  egyszeri  bepillantás  után 
konnyen  juthat  azon  ered- 
ményre,  liogy  a rutén  nyelv 
j szókincse  annyira  megegyez 
az  orosz  nyelv  szókincsével, 
liogy  nem  is  tekinthetô  kulim 
nyelvnek,  hanení  csak  az  orosz 
nyelv  tájszóldsának.  Es  ez  a 
nézet  nem  is  új.  A szlávoíil 
i publiczisták,  Akszákovval  és 
Kátkovval  éltikôn,  váltig  han- 
; goztatják  ezt  a nézetet,  ha- 
zánkban  pedig  az  intelligens 


cecn  HorjiWB,  a y Hauiôíi  Epa- 

HHrí>  H3B  MejifH  II H T G Jí  H ľ e H T H bi  X B 

eieMeHTQBij  MHork  ÄepaíaTB  c a 

OHOľO. 

K oaii  ume  BonpocB  chkb 
noc  t aB  jibô  h '& , no  MOMy  a n en  ne 
6y;ne  #apeMHä  npan,a  äocbí>^- 
mhth,  03KB  pycfcKHÍI  a3HKB  Mae 
TôiLKo  npasa  Ha  Ha3biBB  ca- 

MOCTÔHHOľO  H3í>IKa,  HKB  XOTB- 
KOTpLIH  II 3 B C.iaBHHCKHXB  HOľO 
ÔpaTÔBB. 

Ke-^B  piniB  Bejne  ca  3a  Kia- 

CHĺjlHKanHKt  H3BIKÔBB  , TOľJIBI 
rpeéa  BBicjiyxai’H  ((niJioJiorôBB, 
irncaTeJiiiBB  iicTopnh,  h napoja. 

IIoiiocHpatMe,  oa  iuto  ro- 

BOpaTB  (JlHJIOJOrBI  ? 

(fipannro  MuKJiocum,  nep- 

BBIII  CJiaBIICTB,  H HBTOpB  110- 
pôBHaTe.iBHorl>  rpaMaxiiKBi  cjia- 

BHHCKIIXB  a3bIK0BB,  BO  CBOHÔBB 

npau,ii : „Lautlehre  der  slávi - 
schen  Spraehen“.  (Wien  1852. 
IX.  cľopoHa)  aaeMB  mo  mobhtb  : 
„Kojih  a mobbi  no  kxB  pÔÄCTP.y 
noc'raBjíaio  y paji,B7  toi^bi  po3- 
6npar>  a h Majio-pycKiďi  a 3 bi  k b, 
KOTpBiH  Mae  ca  bo  nayipfe,  hkb 
TO  II  Cjľfe^CTBO  CbIj^HIITB  , 3a 

caMocTôHHy  mobv,  a He  3a  na- 
plňme poccíiílcKoro  asBina  xpii- 
MaxHa.  Cece  ohb  ipLieomb  Bejni- 
Itoe  C.TOBO  H3B  pOTa  MllKJIBOCHaa, 
TOTO  MHKJIBOCHna,  KOTpBIH  ne 
ÄOnyCTHTB  CaMOCTÔHHOCTB  C.TO- 


rutének  kozt  nagyon  sokan 
vallják  es  terjesztik  azt. 


Igy  állván  a dolog,  nem 
lesz  fôlôsleges  e kérdést  ki- 
merítoen  tárgyalva  bebizo- 
nyítani,  liogy  a rutén  nyelv- 
nek  éppen  annyi  joga  van, 
mint  bármely  más  szláv  nyelv- 
nek,  hogy  mint  ônálló  nyelv 
szerepeljen. 

A nyelvek  osztályozásában 
illetékes  a nyelvész,  a torte- 
netíró  és  a nép. 

Lássuk  bát,  mit  monda- 
nak  a nyelvészek. 

MiJdosich  Ferencz,  a leg- 
liíresebb  szláv  nyelvész,  és  a 
szláv  nyelvek  osszehasonlító 
nyelvtanának  szerzôje  „Laut- 
lelire  der  slavischen  Spracheip 
Wien,  1852.“  ezimn  miivének 
IX.  lapján  ezeket  mondja : 
„Indem  ich  die  Spraehen  nach 
cler  Nähe  ihrer  Yerwandschaft 
an  einander  reihe,  bebandle 
ich  dann  das  Kleinrussische, 
das  anf  dem  Gebiete  der 
j Wissenschaft,  wie  die  Unter- 
; suchnng  selbst  dartut,  als  eine 
j selbstständige  Spraehe  und 
nicht  als  ein  Dialect  des  gross- 
i russischen  anzusehen  ist.“  Ezt 
| a nézetet  vallja  ma  is ; a mi 


XIÍ 


sau,í»Koro  (tobtcbko)  #3HKa,  h po- 
sóapae  ro  tm  HapDine  aecBKoro. 


AevycTo  IĽAeuxepb 3 3Ha- 

TJblH  BO  HOpÔBHaTeJIBHÔH  <j)Ii.IO- 

.iornk,  cece  iiHuie : „PycBKbii 

MSblKB  H6  MOtft'B  tfepJKaTH  3a 
HapDlMC  pOCCHHCKOľO,  00  TOT'b 
113'B  CHM'Jb  tfOMaKB  TaK'B  BTe#- 
HOM'B  pa/pli  CT01ITB  , ľll  H 3'B 
ÄpyrMMH  CJiaBKHCKHMH  /I,MaJ£eK- 
TaMH.u  IIo3iipaH : Deutsche 

Sprache.  1860.  cropotía  77. 

(f) pánu  o MciAuuoecKuu,  ylie- 
HbiH  n oji  a k/b,  B0  upaípt  : „Kry- 
ty c zna  gramatyka  jezyka  pol- 
skiego,  zeszyt  11.  str.  85. u ôä- 

JLyíHTB  PVCBKUH  H3BIKB  BÔÄ'B 
pOCCHHCKOľO . 

PoCCHHCKk  VxieH'j.  , II KB  TO 
HeTpz  Jlaepoecjuú  h BacuMtí 
/{(Ub,  aBTOp'B  CJiaBHOk  poÔOTH : 
„Tojikobbik  cjiOBapB  jKHBaro 
BeJiMKo-pyccKaro  asbiKa“,  iipas- 

tíaByTB  CaMOCTÔHHÔCTB  pyCBKOľO 
aabiKa  ; Tafi  h A.  H.  TLunum , 
aBTOp'B  ,.HCTOpÍH  CJiaBHHCKHX'B 

JíHTepaiypt“,  xoro  n orania  rpii- 
Mae  ca.  PyobrIj  iiHcarejik  y 
Poccíh,  M.  * MaKcuMoeiwi ,,  A. 
UoTeÓHM , 11.  MuTen/Ktiú  bo 

cbohxt)  npauax'B  óhsôbho  h óesR 
CVMH'tBV  JíOKaBaJIH,  iiie  pyCBKHH 
asbiKB  Mae  Haxo  npaBo.  oóbí  ro 
aa  caMociatHoro  ÄepJKajiH.  Ha 


az  ó szájából,  a ki  nem  is- 
meri  el  ônálló  nyelvnek  a 
toto  t,  és  a cseh  dialektusának 
tekinti,  valóban  nagy  szó 

ScMeicher  Auguszt,  ki  az 
ôsszehasonlító  nyelvészet  te- 
rén lieni  kevésbbé  tekintély, 
azt  irja : „Das  Kleinrussische 
(Ruthenisclie,  Russinische)  ist 
nicht  als  russische  Mundart, 
sondern  als  ein  ihm  wie 
den  andern  coordinirter  slavi- 
scher  Dialeet  zu  betrachten. 
(Die  Deutsche  Sprache,  Stutt- 
gart.  1860.  pagus  77.) 

Málinovszki  Xav.  Ferencz, 
lengyeľtudós  „A  lengyel  nyelv 
kritikai  nyelvtanában  kl  (II. 
rész.  85.  oldal)  megkulônboz- 
teti  a rutén  vagy  kis-orosz 
nyelvet  az  orosz  vag}^  muszka 
nyelvtól. 

Orosz  nyelvészek , mint 
Lávrovszkij  Peter,  és  „Az  éló 
nagy-orosz  nyelv  magyarázó 
szótárának“  szerzóje.  Poly 
Vaszilij  elismerik,  hogy  a 
rutén  nyelv  ônálló ; Pypin, 
„A  szláv  irodalinak  tôrténe- 
tének“  irója  hasonlót  állít. 
Az  oroszországi  kis-oroszok, 
Mákszimovics , Potebnyá  és 
Zsiteczkij  alapos  munkákban 
min  den  kétséget  kizárólag 
mutatják  ki  a kis-orosz  vagy 
rutén  nyelv  ônálló  voltát. 
Ezen  a nyelven  irtak : Kot- 
lyárevszkij , Kvitká , Yoycspk 


XIII 


pyebKÔM B H3bmt  imca.lH  HBäHrL 
IÍOTJiapeBCKHt,  ľ.  Kbhtkm  , 

Mapito  Bobhorb,  II.  Ky.mraB,* 
T.  IlIeB^eHKo,  Om.  OroHOBCRim. 
M.  Oca^a , O.  IlapTbiaRiďi, 
yCTbiaHOBHBB,  — M.  ÁyaRafi  n 

A.  ^yXHOBHHB  H T.  R. 

A TrI,  BITO  Ha  TOMB  CTOHTL, 
OJKB  pyCBEHH  ,H3bIRB  JIHIIIGHB 

Haplane  poccnhcRoro,  T'fe  He 
cyTB  (fnijioiorbi,  ai  cjraBHHOcfmabi 
(rzznaHC.iaBHCTbi) , ne  yHeHbii 
cy^B,  afi  no.íHTHHHa  naprac. 

Tenepb  ooepHŔMB  ch  häb 

HGTOpH'I  ! 

TLunomu  KocTOMCiphe'b, 
HCTOpiIKB,  y 1861.  poipk  HSJíaB'b 
cboío  npan,ío : „^Bk  pyccKia 

HapOÄHOCTH“,  y KOTpÔBB  JOEa- 
saBB,  me  HeaeMB  jusa  pycBRk 
asbiKbi  ai  h jíbí  pycbRh  Hapô^- 
HOCTH  CyTb. 


IIoc.iyxaÍMe  hgmb  KocxoMa- 
pOBa,  HRB  OBÔHb  CyjíHTB. 

„06pamaacb  kb  pyccKoi 
HCTOpin  , M OKÍ  H o npoc.iIiji;HTL, 
rhrb  HejEOCRa3aHHoe  jrfcToimc- 
i^eMB  b b erô  OTHorpacfjmiecKOMB 
onepRk  o IDjrhoh  Pycn,  cano 
coôoi  BHCRasajio  ce6a  bb  n;hnH 

OÔCTOHTeJILCTBB,  06pa30BaBIHHXB 
HCŤopHHeGRyK)  cy^bôy  TOJKHO- 


Márk , Kulís , Sevcsenko  Tárászr 
— ( Jgonovszkij , Ossáäczá , Pdr- 
tyczkij,  Usztyánovics  — Luts- 
kay  és  Duchnovics  stb. 


A kik  peclig  azt  vitatják^ 
hogy  a rutén  nyelv  az  orosz- 
nak  dialektusa , azok  nem 
nyelvészek,  nem  filologok, 
hanem  szlávofilok  (=panszlá- 
| vok),  nem  tudományos  inté- 
i zet,  lianem  politika!  párt 
tagjai. 

Fordnljunk  a torténelem- 
hez  ! 

Kosztomávov  Miklós,  orosz 
torténetiró  1 86 1-ben  „Két 
orosz  nemzetiség“  (^bíj  pycc- 
ríh  HapojíHOCTii.  Lásd : Hcto- 
pHHecRia  MOHorpa<|)ÍH  h H3CJik~ 
jECBania  HiiROJian  ÉocxoMapoBa. 
Tomb  nepBbii.  Szentpétervár 
1862.)  czimti  tanulmányában 
megdonthetetlemil  kimntatta, 
hogy  két  orosz  nemzetiség,. 
és  két  orosz  nyelv  van. 

Azonban  halljnk  Koszto- 
márovot ! 

„Ha  az  orosz  torténelem- 
hez  fordnlnnk.  ki  lehet  mu- 
tatni,  hogy  azt,  a mit  a króni- 
kás  Dél-Oroszország  etnográíiai 
rajzából  kihagyott,  magok  a 
dél-orosz  nép  torténeti  sor- 
sát  intézo  kdrulmények  hoz- 
ták  napfényre.  Ha  az  elsô 


XIV 


pyccKaro  napoja.  Ecjih  nepBO- 
HaxajiLHbiH  9THorpacj)x,  hchhcjihh 
CBOHXX  IIo.IHHX , ^peBJUIHX, 
Yiyneii,  BojibiiiHHx,  XopBaxoBx, 
He  aajix  hmx  bcíjmx  o^hoľo  na3- 
Bania,  oT^ijíLnaro  oxx  rnpymxx 
O.iaBaH'i.  pyccKaro  MaxepnKa, 
to  hmx  ero  jjajia  BCKopk  hcto- 
pia.  Ao  cíix'í,  nopx  He  planina 
oKOHxaxe.ii.Ho  HayKa — oxo  Has- 
BaHie  Pycx,  xaKx  naMx  bcIjmx 
npncymee,  saHeceHo  :m  c x Eaji- 
xiHOKaro  iiojoepemba  xacxxío 
HHOBeMneBx,  iioceaHBiiiHxctf  cpe- 
äh  oähoh  lOJKHO-pyccRaro  iuie- 
MenH,  hjíh,  K,aKx  noiaraioxx 
HÍKOTopf>ie  y x e h bi  e , onnpaacx 
íipeHMymecxBeHHO  na  boctox- 
HblX'b  H3BÍJCTÍHXX,  6 M .10  H Iipe- 
XV3eMHbIMX  Iip03BaHÍeMX 
Ha  PyccKOH  3eMjrt ; ho  vjko  bx 
XI  BliE'j;  Ha3BaHÍe  9X0  pacnpo- 
cxpaHH.iocb  na  Boihiib  h Ha 

HWílt,llIHI0K)  PaJIHIlilO  , TOľ^a 

xaKx,  ho  bh^hmomv,  He  nepe- 
xo^iuio  eiu,e  híí  na  cliBepo- 
BOCXOKX,  HH  KX  KpHBHXaMX,  HH 
ax  HoBropojui,a3íx.  y.iKe  ocakn- 
aeHHBit  BacMLKO,  iícnoBi^yacL 
bx  cbohxb  naMkpeiiiflxx  upa- 
CJiaHHOMV  kx  h e mv  Bacnaiio, 
rOBopHTX  0 HJiaHf,  MCTHTL  Ä n- 
x^mx  3a  seMJiio  PyccKym  h 
pa3yMriiexx  He  IiieBx , ho  xy 
CTpaHy,  Koxopaa  biioc.iíijiíctbíh 
ycBon.ua.  ceék  HasBame  btepBo- 
Hoi  Pycn.  Bx  XII  bIjkí,  b x 
BeMali  P o c x o b c k o - C y 3 /X  a a i>  c k o h, 


krónikás  elôsorolván  a polyán- 
i okat , drevlyán  - okat , ulu- 
csi-eket,  volhynai-Aknt,  horvá- 
tokat,  nem  adott  nekik  kozôs 
nevet , megkulonbôztetendo 
óket  az  orosz  fôld  tôbbi  szláv- 
jaitól,  csakhamar  niegadta  azt 
nekik  a tôrténelem.  Eddig 
még  nincs  eldôntve,  vajjon  az 
orosz  (ruszj)  név  a Balti  ten- 
ger  mellól  bevándorolt  és  a 
déloroszok  egy  ága  koze  le- 
telepedett  idegenek  által  ke- 
rult-e  hozzánk,  avagy  mint  azt 
némely  tudósok  leginkább 
! keleti  irókra  támaszkodva 
állitják,  már  elóbb  is  meg 
j volt  ez  az  elnevezés.  Annyi 
bizóny  os,  bogy  a XI.  század- 
ban  ez  a név  már  kiterjedt 
Volhyniára  és  a mai  Galiczi- 
ára,  de  nem  vonatkozott  sem 
észak-keletre,  sem  a krivicsi- 
ekre  és  a novgorodiakra.  A 
megvakitott  Yaszilyko  kozôl- 
ve  szándékait  a hozzá  kuldott 
Yaszilijjal,  azt  beszéli,  hogy 
boszut  akar  állni  a lengyele- 
ken  az  orosz  fôldért,  és  e név 
alatt  nem  Kijevet  érti,  hanení 
azt  a foldet,  a mely  xitóbb 
Yeres-Oroszország  név  alatt 
lett  ismeretes.  A rosztov-szuz- 
dáli  teriileten  a XII.  század- 
| ban  ruszj  név  alatt  a*  mai 
Oroszország  délnyugoti  részét 
értették.  A ruszj  (orosz)  név 
tágabb  értelemben  véve  kiter- 


XY 


hoäb  I’ycr.io  pasyMkjiM  Booôiye 
loro-sana^'f,  HbmkmHei  Poccíh. 
Bb  CMHCJiii  dojiie  odinnpHOMB 
nasBaHÍe  Pycn  HHor,a;a  pacnpo- 
cxpaHaJioob  na  3eMjiH,  CBasaH- 
HLia  cb  PycBio,  cnepBa  iiojihth- 
neoEH  no^iHHeHHLia  Pycn  iijiii 
KieBa,  a noTOMB,  Korfta  iiojih- 
TnaecKoe  nepBeHCTBO  KieBa 
ynajio,  Bce  xaKii  Haxo/piBiiiieca 
BT>  HepKOBHOÍl  SaBIICHMOCTH  OTB 
pyccKaro  MHTponojnrra  h bhä'Jjb- 
rnia  bb  Pycn  CTOJiHii;y  CBoeS 
o6m,et  BÍ3pbi.  Ho  bb  cšoeMB 
CodCTBeilHOMB  CMblClh  9T0  Ha3- 
BaHie,  bb  OTiHaie  otb  ÄpyrHXB 
c ji  a b a h cehxb  aao'reií,  ôbijio  bt- 
HorpacJiiiaecKHMB  HaoBameMB 
lOrao-pvccEaro  napoja  ; MeJiKÍa 
no^pasÄ'feaeHia,  Koxophia  hcbhc- 

JIHJIB  JlŠTOIÍHCeUiB  BB  CBOeMB 

BBeXeniM.  Hcaeajm  hjiii  otoihjiii 
Ha  TpeTif  njiaHB,  bb  tí>hb,  eoi- 
^a  odpasoBajxocb  Meat^y  hhmh 
coe,piHeHÍe  h BLiinibiJiH  Hapyaty 
oähh  oôinje,  e^inme  jpia  hhxb 
iipii3HaKH.  HasBame  Pycn  3a 
hbihí>iiihhmb  io  íkh  o - p y c c kiím  b Ha- 
pOÄOMB  IiepeiIIJIO  II  E B HHOCpaH- 
H,aMB,  H BC'b  CTajIH  liaSblBaTL 
PyCLfi)  He  BCK)  COBOEyilHOCTB 
caaBaHCEHXB  naeneHB  MaTepn- 
Ea  HbíHkniHeH  Poccíh,  a coôct- 
BeHHO  loro-aanajiB  Poccíh,  na- 
cejieHHbiii  tíjmb  otjí'Liomb  cjias- 
aHCEaro  iuieMeHii,  3a  eotopbimb 
xeiiepL  ycBOHBaeTca  nasBanie 
rojKHo-pyccEaro  iijiii  Maiiopoccii- 


; jesztetett  olykor  az  Oroszor- 
j szággal  ôsszekôtôtt  és  neki, 

! vagyis  Kijevnek  kezdetben 
politikailag  alávetett  teriile- 
tekre  ; késôbb  pedig,  a.  mikor 
Kijev  elvesztette  politikai  el- 
sôségét,  kiterjedt  azon  terii- 
letekre,  a melyek  egyházte- 
kintetében  maradtak  ŕuggés- 
ben  az  orosz  metropolistól  és 
benne  látták  kôzôs  vallásuk 
székhelyét.  Szorosabb  érte- 
lemben  véve  a dolgot  ez  a 
név  etnográfiai  neve  levén  a 
déloroszoknak,  megkulonbôz- 
tette  óket  a tobbi  szlávoktóL 
Azon  apróbb  elnevezések,  nie- 
lyeket  a krónikás  az  elôszó- 
j ban  felsorolt.  vagy  egészen 
| eltuntek,  vagy  pedig  liáttérbe 
szornltak  már  akkor,  a midôn 
kôztiik  megtôrtént ' az  egye- 
siilés  és  felmerultek  az  áta- 
lános  és  rájok  nézye  azonos 
ismertetó  jelek.  Az  orosz  néy 
a jelenlegi  délorosz  nép  iitán 
átment  az  idegenekhez  is,  és 
ôk  nem  a jelenlegi  Oroszor- 
szág  szláy  torzseinek  ôsszesé- 
gét  kezdték  illetni  orosz  név- 
vel,  hanení  csupán  Oroszor- 
j szág  délnyugatát,  a nielyet  a 
! szláv  tôrzsek  azon  ága  népe- 
i sitett  be  , melyet  manapság 
; délorosznak  vagy  kis-oŕosznak 
; szoktak  nevezni.  Es  ez  az  el- 
nevezés  igy  szállt  rä  a késôbbi 
j idôkre  is.  Midôn  a lôkés,  me- 


XVI 


ckoi'o.  3 to  naaBiUiie  ran  i,  ne- 
pemjio  Krb  nocjr'fcjiyioiiutMB  Bpe- 
MenaMB.  Koraa  to.piokb,  aaHHwft 
BTOpiiHHblMB  BHJIHBOMB  AhTOB- 

cKaro  naeMeHH  bb  cyjjLÓy  C.ia- 
bhhckhxb  Hapo^oB  B Bcefi  aanaa- 
h on  načni  PvccKaro  MaiepHK  a, 

COeJIHHH.IB  HXB  BT»  O^HO  1ÍO.TII- 

TíiaecKoe  rkio  n coooiiuob  hmb 
HOBOe  COe^IIHHTe.TLHOe  np03BII- 
me — ÄHTBa,  a to  iip03Biiin;e  CTa- 
jio  ÄOCToaHieMB  6rfe.ropyccKaro  j 
Kpaa  n 6’fejiopyccKOil  napo*-  j 
h octu.  a KiHiHo-pyccKaa  octh- 
jiacb  cb  cbohmb  apeBHiiMií  npn- 
BHHHHMB  Ha3B,aHÍeMB  PyCH. 


B t XV  irfcKk  pa3:iHlia.iHOL 
Ha  MarepHKÍ;  hhh  tniHeii  Pocciii 
ne/rape  OTjpiua  BocTonHo-caa- 
BHHCKaro  >iipa:  HoBroponB,  Mo- 
cKOBOKoe  rocy^apcTBO,  ÄHTBa  h 
Pyct;  b b XVI  n X MI,  Korjja 

HoBropojíB  6biJľb  cTepTB,  — 
MocKOBCKoe  rocy^apc-TBO,  Ahteh 
M PyCB.  Ha  BOCTOK/t  HMH  PYCH 
npiiHHMaiocL  KaKb  npHHa,naeJK* 
HOCTL  K b OTHOH  o6lD,eií  CJiaBHH- 

ckoh  ceMbt,  pa3BÍTBaeHHou  h 
pa3jpo6aeHHOH  Ha  nacra , Ha 
loro-sanajyt  oto  6h.to  hm  h bítbii 
3toh  ceMBH.  Cy3,3;a.7eii;B , Mo- 

CKBHHB,  CMOJflHHHB  — OH.TH 

PyccKie  iio  tFmb  npH3HaKaMB, 
KOTOpne  cayjKHJiH  opraHaMH  hxb 
COeÄHHHTeaBHOCTH  BMfeCTt  IIO 

npoHCXOJKjíeHiio , ho  B'fepi,  no 


j lyet  a litván  torzs  második 
! benyomulása  okozott  az  orosz 
; anyafold  egész  nyugoti  részét 
lakó  szláv  tôrzsek  sorsában, 
egy  politikai  testté  egyesí- 
tette  dket  és  a megadta  ne- 
| kik  a Litvánia  nevet,  — e 
| név  a Fehér-Oroszország  és  a 
íehér-oroszok  tulajdona  ma- 
radt,  mig  a déli  orosz  nép 
továbbra,  is  orosz  maradt. 


A XV.  században  a mosta- 
ni  Oroszország  teruletén  négy 
keleti  szláv  birodalora  volt,  u. 
m.  Novgorod,  a moszkvai  állam, 
Litvánia  és  Rnszj  (Oroszor- 
! szág),  a XVI.  és  XVII.  század- 
ban pedig  Novgorod  elpnsztu- 
lása  útán,  a moszkvai  állam, 
Litvánia  és  Rnszj.  Keleten  ugy 
fogták  fôl  az  orosz  nevet, 
mint  az  elágazott  és  részekre 
darabolt  kôzôs  szláv  családhoz 
való  tartozást,  mig  délnyuga- 
ton  ez  a név  csupán  a dél- 
nyngati  család  tnlajdonát  ké- 
pezte.  A szuzdáliak , moszk- 
vaiak , szmolenszkiek  azon 
jegvek  alapján  voltak  oroszok, 
a melyek  származásukból,  hi- 
tiikbol,  irodalmi  nyelviikbôl 


XVIÍ 


KHHJKHOMy  J33HKy  M C06ÄHHG1Í- 
HOÍ  CB  HHM'B  OÓpaSOBaHHOCTII  ; 
EieBiaHHH'B  3K6,  BOJIHHeXl,B,  Bfôp- 
BOHOpycB  - — 6li!íi  PyccKie  iio 
CBOeH  MŽCTHOCTH,  HO  OCOÓeH- 
hocthmb  CB06T0  Hapo^Haro,  00- 
n^ecTBeHHaro  h íOManmaro  obi- 
Ta,  no  HpaBaMB  h oÓBmaMB ; 
Kam^BIH  OBIJTL  PyCCEHMB  BB 
t^xb  OTHOineniax’B,  bb  EaEHXB 
B0CT0HHBIH  CkaBHHHHR  ÓBXJIB  HO 
PyCCEit,  HO  TBepHTHHHHR,  Cy3- 
^aien;B,  Mocebhhb.  TaEB  ehkb 
ciiľTie  3eMeiB  óbxio  rfao  oómee, 
to  ^peBHee  HasBame,  ynoTpe- 
^HTeiBHoe  b b CTapnuy  ;j,;ííi 
o6o3HaHeHÍa  Bcei  ^e^epaidn, 
CÄ'feíajTOCB  HapO^HBIM'B  II  ÄJTH 
BOCTOHHOH  PyCH,  KOHB  CEOpO 
o6m;ia  nanajia  nornomm  pa3- 
BiiTie  nacTHHXB : cb  HMexxeMB 
Pycn  äjíh  HHXB  HSÄpeBHe  coe- 
ähhxxjxocb  o6in,ee,  cpaBHiiBaioxHee, 
coeÄHHHTe^iBHoe.  Kor.ua  H3B 
pa3HBIXB  36M6JIB  COCTaBHJIOCB 

Moceobckoo  Pocy^apcTBO,  3to 
rocy^apcTBo  iei’Eo  xxa3Ba.iocB 
PyCCEHMB,  H Hapo/ÍB,  OTO  C0- 
CTaBjraBiniH,  ycBOHJiB  snaEOMoe 
npeJEÄe  eny  Ha3Baxxie,  h otb 
npii3HaE0BB  o6hí,hxb  nepeHecB 
ero  Ha  óoike  míctebio  h nacT- 
HBie  npii3HaEH.  Ume  Pyccnaro 
CÄ'fejiaiocB  h ,a;jia  c'feBepa  n jpa 

BOCTOKa  T^MB  JEe,  H^MB  CB 
ÄaBHHXB  Jľí>TB  OCTaBaJIOCB,  EaKB 
HCEjnoHHTeiBHoe  ^ocToanie  ioro- 
Bana.praro  Hapo^a.  Tor^a  xxo- 

Csopei:  Rntén-magyar  szótár. 


és  az  ezzel  kapcsolatos  mii» 
veltségiikból  kifolyólag  ké- 
pezték  egyesulésúk  organu- 
mait;  ellenben  a kijeviek,  a 
volliynaiak  é s veres-oroszok 
fekvésôk,  nemzeti,  társadalmi 
és  bázi  létiik,  erkôlcseik  és 
szokásaik  alapján  voltak  oro- 
szok ; kôzíilôk  mindegyik  ép- 
pen  az  által  lett  oroszszá,  a mi 
a keleti  szlávot  nem  oroszszá, 
hanem  tverivé,  szuzdálivá  és 
moszkvaivá  tette.  Minthogy 
a tertilet  egyesítése  kôzos 
dolog  volt,  azért  a régi  név, 
mely  a régi  idóben  az  egész 
fôderácziót  jelentette,  nemzeti 
neve  Ión  a keleti  Oroszország- 
nak  is,  mibelyest  a kôzos  vo- 
nások  elnyomták  az  egyéniek 
ŕejlódését,  melyekre  nézve 
Oroszország  nevéhez  ósidótól 
fogva  a kôzos,  az  egyenlítgetó 
és  ôsszesító  név  fuzôdôtt.  Mi- 
kor  aztán  a kulônbôzó  teru- 
letekbôlmegalakult  a moszkvai 
állam , oroszszá  keresztelése 
kônnyen  ment  végbe,  a meny- 
nyiben  az  azt  képezô  nép  el- 
tulajdonította  magának  a már 
elôbb  ismert  nevet  és  az  áta- 
lános  jegyekbol  átvitte  azt 
inkább  belyi  és  egyéni  je- 
gyekre.  Az  orosz  név  észak 
és  délkelet  számára  most  már 
épp  oly  kizárólagos  túlaj  don 
lett,  a minô  kizárólagos  túlaj  - 
donát  képezte  rég  óta  a dél- 
* 


XYILI 


cjiíahíh  ocxa.Tc;!  krkb  6 bi  ôe3 b 
Ha3Bama  ; ero  MÍJCTHoe  aacTHoe 
jora,  ynoTpe6jiaBineecH  ^pyníMB 
napoÄOMrB  to.ibko  khkb  o6m,ee, 
cjiiíijraiocB  jpa  .npyroro  tíjmb, 
tíjmb  iipeat^e  6buo  ^jih  nep- 
Baro.  Y io)KHo-pyccKaro  Hapo^a 
KaKB  6yji;ro  6biio  iioxmneHO 
ero  nposBiiiue.  Po.ib  ÄoiJKHa 
6bli a HepeM^miTBca  bb  oopar- 
HOM'B  BH/pL  TaKB  KaK'B  BCTa-  j 
p m n y crfeBepo-BocToliHaa  Pvcb 
uaaBiBaaacB  PycBio  tojibko  bb 
06lU,eMB  3Ha^eHÍH  , B B CBOeMB 
sme  aaciHOMB  HidiJia  coôcxBeH- 
hbih  HaiiMeiioBaHia,  TaKB  TenepB 
K)JKHO-pyCCKÍH  HapO^B  MOľB 
HaSBaTBCH  PyCCKHHB  BB  oomeMB 
CMBICJľfc.  HO  BB  HaCTHOMB,  CBOe- 
HapO^HOMB,  ÍO.T/KeHB  6blib  Haii^- 
th  ce6f>  ípvroe  Ha3Bame.  Ha 
sanácii , bb  Hepsonou  Pycn, 
ohb  crajiB  bb  conpoTHB.ie- 
HÍe  CB  HyiKÄBMH  HapO^HOCTIDlH, 
ecTecTBeHHo  óbi.io  y^epataTB 
eiviy  ApeBHee  na3BaHÍe  bb  TiacT- 
homb  3HaaeHÍH,  n TaKB  rajiim- 
kíí  xIepBOHopyccB  ocTajrcfl  Pyc- 
CKHMB,  PyCHHOMB  , HÔO  HÄťfejIB 
CTOJIKHOBeHie  CB  IIO.THKaMH, 
HhiaaMH , yrpaMH ; bb  ero 
xiacTHoi  Hapo^HOCTH  apae  Bcero 
BBICKa3HBaJIHCB  aepTBI,  COCTaB- 
xa  Brnia  npH3HaKH  oóinei  py  CE- 
CKOM HapO^HOCTH  , JIBJUBiaCB 

npHHa^jieiKHOCTB  ero  kb  o6ui,eMy 
pyccKOMy  Mipy,  aepTBi  xaKia, 
K,a.KB  B'fcpa,  KHH3ÍHBTH  6orOC.IV- 


nyugati  népnek.  A délnyugoti 
nép  ekkor  mintegy  név  nél- 
kúl  maradt ; helyhez  kotott 
egyéni  neve,  a melylyel  más 
népek  csak  mint  kôzôssel  él- 
tek , ugyanazzá  lett  e más 
népnél,  a mije  volt  neki  az- 
elótt.  A délorosz  néptôl  tehát 
szinte  elragadták  vezetékne- 
vét.  Szerepet  kellett  cserélni 
megfordítva  is.  Yalamint  az 
észak-keleti  Oroszország  liaj- 
danán  csak  átalánosságban 
bírta  az  Oroszország  nevet, 
egyénileg  pedig  saját  neve 
volt  neki : ugy  most  a délorosz 
nép  csupán  átnlános  szem- 
pontból  volt  nevezlretó  orosz- 
nak,  egyénileg  pedig  új  név 
ntán  kellett  látnia.  Ellenben 
Nyugaton.  Y eres-Oroszország- 
ban,  hol  az  orosz  nemzetiség 
idegen  nemzetiségekkel  állt 
szemben,  egészen  természetes 
volt,  hogy  egyénileg  is  meg- 
tartsa  régi  nevét ; a galicziai 
veres-orosz  tehát  azért  maradt 
meg  továbbra  is  orosznak, 
ruszinnak,  mert  osszeiitkôzése 
volt  a lengyelekkel.  németek- 
kel  és  magyarokkal ; egyéni 
vonásaiban  a kôzos  orosz  nem- 
| zetiség  ismertetô  jegyeit  képe- 
| zo  jelek  tuntek  fel  leginkább, 
fôlmerultek  az  olyan  vonások, 
minó  a hit,  a szertartásos 
kônyvek  nyelve  és  a tôrté- 
nelem.  a melyek  Ót  a kôzos 


XIX 


ÄeOHMH  JI3BIEB  H HCXOpifl,  Iia- 

noMHiiaBinaa  eaty  o ^peimefi 

CBB3IÍ  C B OÔmepyCCEHMl  MÍpOMB. 

Bce  9TO  npeAOxpaHHJio  ero  otb 
ycHiil  nyníeHapoÄHBiXB  aieMeH- 
tobb,  rpo3HBinHxrí>  h rpo3Bin;HXB 
GTepeiL  ero.  Ho  TaMB,  Ta 
aie  napo^HocTB  croiKHyjiacB  cb 
CÍiBepHOEO  H BOCTO^HOpyCCKOK), 

TaMB  Ha3BaHÍe  PyccKaro,  no 
OTHomeHÍK)  k, b nacTHOcni , h e 
HMrLio  CMBicia,  h6o  DätHO-pyccy 
He  npe^CToaio  oxpaHaTB  t£xb 
o6ib,hxb  iipH3HaKOBi  CBoero  6bi- 
tíb,  KOToprie  He  pa3HHin,  a 
coeAiíHn.Tn  ero  cb  HapoftOMB, 
y cbohb uihmb  hmb  pyccnoe.  TyTB 
HasBanie  PyccKaro  Heoóxo^HMO 

AOilJKHO  ÔBIJTO  3aMÍ)HIITBCH  Ta- 
khjí'b,  KOTopoe  6bi  03Hana.no 
npii3HaKH  pa3Jmnin  ot b Boctoh- 
Hoi  Pycn,  a He  cxo^ciBa  cb 
Heio.  9thxb  Hapo^HBixB  Ha3Ba- 
híh  hbjihjiocb  MHoro,  h,  npaB^y 
CKa3aTB  ? IÍH  OJÍHOrO  He  ÔBIJIO 
BnojiHi  y^OBJíeTBopHTeiBHaro, 
MOJEeTB  OHTB  IIOTOMy,  HTO  C03Ha- 
Hie  CBoeHapo^HocTH  He  Bnojmh 
BBipa6oTajiocB.  Bb  XYII  BkKrt 
hb.ihjihcb  Ha3BaHÍn  : YnpauHa , 

MdAOpoccin,  reTMaHVJjuna , — 
Ha3Ba,HÍa  oth  HeBoíBHo  CÄkjia- 
jihcb  TenepB  apxaii3MaMH,  h6o 
Hli  TO,  Hli  Äpyroe,  HH  TpeTBe 
He  ooHHMaio  c<J>epBi  ncero  Ha- 
poa;a,  a 03Hana.no  tojibko  m£ct- 
hhh  h BpeMeHHHn  aB.nema  ero 
HCTopin.  BHAy.MaHHoe  bb  noc- 


orosz  világgal  val  ó régi  viszo- 
nyára  emlékeztették.  Mindez 
arra  szolgált,  hogy  megóvja 
ót  az  idegen  elemek  eltôrléssel 
fenyegetó  tôrekvései  ellen.  Ott 
azonban,  a hol  ugyanezen 
nemzetiség  az  északi  és  keleti 
j orosz  nemzetiséggel  utkbzôtt 
ôssze , ott  az  orosz  névnek 
egyéni  szenipontból  véve  nem 
volt  értelme,  niert  hiszen  a 
déli  orosznak  nem  kellett  vé- 
delmeznie  létének  azon  kozos 
ismerteto  jegyeit,  a melyek 
ôt  nem  ho gy  elválasztották 
volna,  hanem  egyesítettek  az 
orosz  nevet  eltnlajdonított 
néppel.  Itt  tehát  az  orosz 
nevet  okvetetleniil  olyannal 
kellett  felcserélni,  a mely  a 
j keleti  Oroszországtól  való  kii- 
I lônbôzés  és  nem  hasonlóság 
jegyeit  foglaljamagában. Hyen 
nemzeti  név  sok  akadt,  de 
egy  sem  volt  kielégító,  talán 
| a z ér  t,  hogy  a nemzeti  ontudat 
| nem  fejlódott  ki  teljesen.  Igy 
lépett  fel  a XYII.  században 
: az  Ukráiná , Málorosszljá , 
i Hctmánscsiná , de  a melyek 
j ma  már  ônkénytelenhl  is  el- 
I avultak,  mert  se  az  egyik,  se  a. 

, másik,  se  a harmadik  nem  ter- 
! jed  t az  egész  népr  e,  hanení  csu- 
; pán  enép  tôrténetének  helyi  és 
i mulandó  jelenségeire  vonatko- 
j zott.  Az  utóbbi  idôben  feltalált 
| äelorosz  név  eddig  csak  tudo- 


XX 


jrfrflHee  BpeMH  Ha3Banie  K)ok- 
nopyccoe'b  ocTaercn  noKa  kiihhi- 
hbim'Bj  ecjH  He  naBcer^a  ocTa- 
Heica  TaKHM'B  . . . “ (OopoHa 
58 — 61.  lIcTopHaecKia  Moho- 
rpa(j)ÍH  n HscafeÄOBania  HiiKo.iaa 
RocTOMapoBa.  Tomb  nepBHH.) 

A HapojjB  111,0  jíy>iaTL  ? 

Kto  3Hae  namoro  pycnna 
y Ma^apcKÔH  Epaimk,  totb 
3iiae  h to,  mTo  bôhb  ce6e  py- 
canoMT),  pycuaKo.m } u pycun- 
komií  HasbiBae,  a 3a  poccuft- 
<íKoro  aoJOB^Ka  HHK3,a  He  ro- 
BopHTL,  m 3a  pycHHä,  m 3a 
CBoro,  at  m 3a  mcickcur.  Y ra- 
ji hii,h  k npocTHH  napo^B  h Berná 
aacTL  oópa30BaHHXB  .ieMB  ceóe 
,nep;oľTi>  aa  pycHHa,  a ne  poc- 
CHHCKHXB.  y 1881.  poií'fe,  pOC- 
CHHCKa  ra3eia  „C.-IIeTepóypr- 
ckíh  BIj^omocth“  (203.  hhcio) 
noM^CTHjra  KopecnoHxeHH.nio,  y 
KOTpOBB  a.ieMB  mTO  TBOpHTL 
raJiHHaHHH'B  poccnicKOMy  Tio- 
lOB^Ky  : . . . 

— „Bh  He  pyccKifi“  !. . . — 
HaB'JkpHoe,  roBopio,  pyccKin.  — 
BH  H3B  Poccíh  ? — I13B  Poc- 
CÍH.  — Hy,  BOTB  H 3HaHHTB 
pocciaHHHTj,  a He  pyccKÍi.  Pyc- 
CKie  3TO  TOJIBKO  MH,  3,a;kCB,  BB 
PaiEi^iH  . . . Bh  h roBOpHTe 
He  no-pyccKH,  a nopoccitcKH  . . . 
Hamero  H3HKa  He  3HaeTe  . . . 


H3t>  BHinrne  CKasaHHXB  bh#- 


mányos,  és  aligha  nem  az  fog 
maradni  Ôrokre“ . . . (58 — 
61.  lap.) 


És  mint  vélekedik  a n é p ? 

A ki  megŕordult  a mi  rutén 
pórnépiink  kôzt,  az  jól  tudja, 
hogy  ez  a nép  ruszin -,  rusz - 
nák - és  rusznyálc- nak  vallja 
magát,  az  oroszt  pedig  mász- 
kály- nak  nevezi,  és  a vele 
való  rokonságot  is  tagadja. 
Ctalicziában  ugy  a pórnép, 
mint  az  értelmiség  nagyrésze 
ugyanazt  tartja.  Álljon  nm- 
tatványul  az  a párbeszéd,  mely 
egy  galicziai  és  egy  orosz 
kôzt  ment  végbe,  és  a mely 
a „Szt.  Peterburgszlcij á V j e- 
domoszti “ 1881.  é vi  203-ik 

számából  van  véve. 


— Ôn  nem  orosz  ugy-e  ? 
kérdi  a galicziai.  — De  igen, 
orosz  vagyok,  feleli  az  orosz. 

— Oroszországból  való  ôn  ? 

— Igen.  — Hisz  akkor  ôn 
nem  orosz , hanem  oroszországi. 
Egyediil  mi  galicziaiak  va~ 
gyunk  oroszok  ...  On  nem 
is  beszél  orosz,  hanení,  orosz- 
országi nyelven  ...  On  nem 
tudja  nyelvunket  . . . 

Igy  tehát  mind  a három 


XXI 


ho,  iiíto  h imäOJiorb,  h hcto- 
Pbkb,  h caMri>  napojí.?  Ha  pycB- 
KOBB  CTOpOHÍi  CTOHTB. 

Ah6o  ho  My  e to,  mojkb  6bi 
CH  3BjsaTIl,  BITO  MOJÍM  pyCB- 
KHMIÍ  H pOCCHHCKHMII  CJIOBaMH 
tôjibro  pôBHOCTH?  Ha  cece  nbi- 
TaHH  ÔAnOB^GTL  IICTOpHH.  KOJIH 
EneBCKa  Pyct  nepelinjia  hojíe 
bojioäv  Mqckbbi,  ceca  nepe- 
épajia  bôäb  Hek  HeJieMB  iioih- 
TiiHHoe  3HaHeHLe,  an  h iHTepa- 
TypHHH  pyCBKHH  H3BIKB.  Xlepe- 
épaBIBH  pyCBKHH  H3HKT,  3MÍlIia- 
JK)  TO  3B  CBOHMB,  Tat  H3B  IjepB- 
KÔBHO-CiaBHHCľtHMT,  H H3B  CHXB 
TpBOxi.  najiajpLia  coék  khhjkhbih, 
a6o  POCCHHCKIIH  H3HKB.  A BejílH 

o6e3neHena  pyccnScKoro  a3HKa 
bujíb  KOHKyppemíiH  pycBKoro, 
poccimcKk  u,apk  bô^b  IleTpa 
BejíHKoro  Bce  ropní  e n rôpiue 

npHT^CHHJIH  pyCBKHH  H3BIRB*  a 
BB  1 87 6-ÓMB  pOH,rí>  BH^aHBIH  mapB- 
cehh  po3Ka3T»  3aKa3ye,  1)  npmie- 
cth  pycBKi  KHHrBi  H3B  3arpaHHii;k 
y Poccheo,  2)  neHaxaTH  pycBKk 
khhth,  3)  ÄpaMaTHHHt  npaiH 
íl  KOTTBI  y Poccnk. 

Tyt  MomeMe  mu  to  3a3Ha- 
MHTH,  O JE  B TOTOJKHÔCTB  BO  pyCB- 
KHXB  H pOCCHHCKHXB  ClOBaXB 

HanMe  bo  nncamo , a He  bo 
mioeop'ib  Mae  mícto. 

TenepB  eme  onpaB,a;aTH  Ma- 
omo  TO;  Hony  yjEHBaeMe  mh  cio- 


tényezó  a rufcén  nyelv  (sôt 
nemzetiség)  onállósága  mellett 
bizóny  it. 

I)e  honnét  van  az,  kérd- 
lietni,  liogy  a rutén  és  az 
orosz  nyelv  szókincsében  olyan 
feltunó  a rokonság  ? Erre 
megfelel  a torténelem.  Mikor 
Kijev  Moszkva  uralma  alá 
kerult,  a kijevi  irodalmi  nyel- 
vet,  az  az  a kis-orosz  (rutén) 
irodalmi  nyelvet,  mely  sokkal 
jobban  volt  kimuvelve,  mint 
Moszkva  ííyelve , átvette  a 
hódító,  ôsszekeverte  a saját 
dialektusával  és  a templomi 
szláv  nyelv vel , rányomta  a 
moszkovitizmus  bélyegét : és 
ezzel  készen  lett  az  orosz 
nyelv.  Hogy  pedig  a kis-orosz 
nyelv  ne  versenyezhessen  a 
nagy-orosz  nyelvvel,  az  orosz 
kormány  Nagy  Péter  óta  rend- 
szeresen  nyomtaazt;  az  1876- 
ban  kiadott  czári  rendelet 
szerint  pedig  kulfôldi  rutén 
munkát  Oroszországba  belioz- 
ni,  rutén  munkákat,  szmda- 
rabokat  és  hangj  egy  eketnyom- 
tatni  — szigoruan  tilos. 

De  a hasonlóság  még  igy 
is  jobbadán  a Mirásra  é s nem 
a Iciejtésre  vonatkozik. 


Most  igazolnunk  kell  a 
rutén  elnevezést,  a melylyel 


XXII 


bo  rutén,  Ke;u»  y Ma^apcKoMB 
roBopsMe  sa  pycimbi.  CyTL  jdo- 
ri;e,  in  t o cece  cjiobo  sa  Bbi^yMKy 
^epiKaTL ; KasiiyTB  ohii,  wl 
BHra^ajiii  toto  h^mu,^  bo  iiht- 
3;ecaTHxi>  poKaxB , a Ma^upe, 

B o í B KOJIH  MaByTL  KOHCTHTyiI.HK). 
Afióo  bito  sa  ťyh% a,  bito  cech 
aiojie  ^yme  mhxbtb  ca. 

Cjiobo  rutén , ruthen,  ^yJKe 
;iaBHoe.  Yate  Typonn  h Maprcs 
yjKHB'aiOTB  h hm  b,  a Anonymus 
KOpO.IB  BeiJiBi  cbkb  nHnie : . . . 
ibique  inter  Hungaros,  Eutlie- 
nos,  et  Polonos  fines  dabant“, 
aóo  Ha  ípyrôMB  m^ctI; : „Arpa- 
dum  gente  sua  Buthenorum 
a.lpes  prior  perforavit“. 

Ada.Uô  Eoiopim  (jkiibb  y 

XVI.  CToakTiik)  Haiiji,aBHrlHinbiH 
caaBBHCKiiH  (jiHJioaoĽB  Ha  3a-  í 
rjiaBfi  CBO'b  rpaMaTHKbi,  y^aHofi 
bo  1584.  pon,i  y BHTeMÔeprax'B. 
ííaate : „Arcticae  hornlae  suc- 
cissivae,  de  latino-earniolana 
literatúra  ad  latinae  linguae 
analogiam  accomodata,  unde 
moshoviticae,  rutenicae , polo- 
nicae,  boemicae  et  lusaticae 
linguae  cum  dalmatica  et  ero- 
atiea  cognatio  facile  depre- 
henclitur“.  Cece  pa30MB  ciy- 

MTB  CBliAOHTBOMT)  TOTO,  IBTO 

BíEe  y XVI.  Bkijk  po3Adhain 

pyCBKblX'B  OÄ'B  MOCEBHTÍiBB. 

HcTHHHa  npaB^a,  ojkb  iiamB 
pycBKHÍí  hojob^kb  ce6e  pycu- 
HOM1  $ pyCHClKOMTj . piJCU/IKOMo 


sokan  seliogy  sem  birnak  meg- 
barátkozni,  és  részint  az  ot- 
venes  évekból  származó  német 
részint  pedig  az  alkotmányos 
életbél  kezdôdó  magyar  ta- 
lálmánynak  tartják. 


Ez  a név  nagyon  régi.  Már 
Thuróczi,  Kézai,  Mark  élnek 
vele,  és  Anonymusnál  találunk 
ilyen  kifejezéseket:  . . . ibique 
inter  Hungaros,  Ruťhenos  et 
Polonos  fines  dabant“.  Vagy: 
„Arpadum  gente  sua  JRuthe - 
nóvum  alpes  prior  perforavit“. 

Bohorics  Ádám,  a legré- 
gibb  szláv  nyelvész , (élt  a 
XVI.  században)  grammatiká- 
jában,  melyet  1684-ben,  Wit- 
tenbergában  adott  ki,  ezeket 
rnondja  a czimlapon : „Arcti- 
cae  horulae  succissivae , de 
latino-earniolana  literatúra,  ad 
latinae  linguae  analogiam 
accommodata,  unde  moshovi- 
ticae  , rutenicae  , polonicae, 
boemicae,  et  lusaticae  cum 
dalmatica  et  croatica  cogna- 
tio facile  deprehenditur“.  Ez 
egyszersmind  a szláv  nyelvek 
osztályozását  is  magában  fog- 
lalja. 

Igaz  ugyan.  bogy  a ruszin 
szó  (megfelelóleg  a pyciiHB- 
nak)  helyesebb  volna,  de  ha 


XXIII 


HasbiBae,  ho  nosaaEB  na^ape 

BJKe  npHBHKIH  pyCBEHXB  pVTH- 
HaMH  na3BiBaTH , npeTO  hIítb 
3aBecTH  hobv  Tepnimo- 

aonno. 

PycBEHii  ÍI3BIEX  saraAB- 
HO  H pyCHHBI  Ma/T.apCKO'íi 
KpaHHBI. 

PycBKiin  aoo  MaiopycKHH 

H 3 BI  E B ftkjIIlTL  CH  H a HOT  H p II 

napBHHH,  h to  : 1)  Ha  Hepjieno- 
pycLKHH,  2)  sa  noiy^HBOBbiíi 
naiopycBKHH  (iioay^He-Bcxô^- 
HBIII  MäJIOpyCKOT),  3)  nOBIIÔHHO- 
M a JI O py  CEHH  (nÓBHÔHHO-BCXÔJi;- 
hbih  MaiopycKiiS),  n 4)  64jio- 
pyCKIIH. 

xIepBeHo-pycBKoe  Haplnme 
poanaftae  ch  Ha  Tpn  nô^Ha-  i 
P'Ihiih,  1)  Ha  no^oiBe-BOJBiHB- 
CEHIÍ,  2)  na  raJLHUBKHH,  II  3) 
na  rôpBCKHÍI  a6o  KapnanBirai. 
Ha  ropBCKÔMB  nÔÄHapkHHk  ro- 

BOpHTB  ÔOIÍKU , AeMKU  (lOMaRBl), 
h lyv/i/Au ; a 3MŠmaHH  hobli 
CIIXB  TpBOXB  IiapOÄOBB  ,a,ae 
pyCBKHH  H3BIEB  Y MaftHpCEÔBB 
EpaHH#.  Ha  naiiiB  pycBEBit 
H 3 H K B MaBB  Bn.iBiBa  me  wa^Hp- 
CKHH,  CJIOBapKIIH  II  IIOJBCEHH. 

Y HacB  H6Ma  HCToro,  ea- 
Haiioro  pycBKoro  asBiEa,  Eaat- 
t.lih  bhjiíŽeb  yEa3ye  ^anEycB 

CaMOCTÔHíIÔCTB  BO  SJIOHteHfO  H 

BMuoBopIi  ctóbb  ; Hepe3B  cece 


már  birjuk  a rutént , folosle- 
ges  volna  azt  újjal  folcserélm. 


A rutén  (kis  - orosz) 
nyelv  átalában  és  a 
hazai  ruténok. 

Ä rutén  vagy  kis-orosz 
nyelvben  négy  nyelvjárást 
kulônboztetnek  meg,  n.  m.  1) 
a veres-oroszt,  vagy  a szoro- 
san  vett  rutént ; 2)  a déli  kis- 
oroszt  (dél-keleti  kis-oroszt) ; 
3)  az  északi  kis-oroszt  (észak- 
keleti  kis-oroszt),  és  4)  a fehér- 
oroszt. 

A veres-orosz  nyelvjárás 
liárom  al-nyelvjárásra  oszlik, 
ezek  1)  a podolia-volhynai, 
2)  a galicziai  és  3)  a begyi 
vagy  kárpáti.  A begyi  dialek- 
tust  a bojko,  lemko  (lemák) 
és  huczul  népek  képezik.  Ha- 
zai rutén  nyelviink  e három 
nép  nyelvének  keverékéból 
áll ; de  nagy  befolyással  volt 
rá  a magyar,  a tót  és  a len- 
gyel  nyelv  is. 

Hazánkban  szorosan  véve 
egységes  rutén  nyelv  nincs ; 
minden  vidék  bizonyos  ônál- 
lóságot  mutat  fel  a szókép- 
zésben  és  kiejtésben ; ebbdl 


XXIV 


M05KB  n0p03VMÍTiI,  05KB  H a Hl  B 

a3HKI»  Ha  ÄaKOTpii  ctämkbi  h 
naTL  c.ióbb  Mae.  Keji;i>  xo^eMe, 
ooh  Hamt  pycHaKH  naCR  no- 
P03)tmíjih,  iaKB  Tpe6a  iiHcaxii, 
o6h  totoíkh4  cjiOBa  pójkhlixb 
bhäíjkôbb  6pajin  ca,  a .ayäie 
Maerah  sHaKH  noJKepTBOBaJiii 
ca  Ha  äo.ik»  3araaLHBixx.  Cece 
BHHa  tomv,  3ainT0  Tpeóa  npn- 
ÔirHVTH  H^B  EHMyspOBaiIOMY 
3HaatHio,  aKB  Hnise  ynnftHMe. 


y Ma^apcKoBB  Kpamrfc  Be/i,- 
aa  KOHCKpHiiii.H’íi  1880.  poaa 
aiMBe  842,351  pycimôBB  ; Mej^KH 
CHiVIH  G 1,917  pHMO-KaTOJHKOBB, 
1,518  rpeKo-BocToaimxB,  10,342 
JKHÄOBB,  II  70  II3B  ApyrHXB 

B4poHCiioB4,n;aHHH  *).  ro.ioecm- 
kuú  bo  CBoefi  iipau,4  (nos.  VIII. 
CTOp)  HanHC.lHBB  pyCIIHÓBB  30 

476,560  ÄyniB,  a cTamcTHKa 
H3B  1870  poaa  noKa3ye  476,560 

ÄyniB. 

PyciiHBi  no  BapMe,a;axB  (ko- 
MHTaTaXB)  caKB  cyTB  pos^ij- 
jeH-fe : sapnena  Äôayii  Mae 

543,  b.  Bam  7,294,  b.  Bepex% 
74,021,  b.  Buiajro  466,  b.  Bo  p - 
wodi  455,  b.  MapaMOpem% 
106,221.  b.  IUapoxm  30,939, 
b.  CaÔOAHí  1,698,  b.  CaTMap b 


* < Lásd.  : K e 1 e t i Károly:  A 
az  1880.  é vi  népszámlálás  alapján. 
kóte  t,  II.  szám.  1881. 


magyarázható  meg,  hogy 
egyes  fogalmakra  négy — ot 
elnevezés  is  van.  Ha  hazai 
ruténjainkkal  megérťetni  akar- 
juk  magunkat,  ugy  kell  ír- 
nunk,  hogy  munkánkban  a 
kiilonbozó  vidékek  azonos 
szavai  jussanak  érvényre,  a 
nagyos  is  egyéni  sajátságok 
pedig  a kozôs  sajátságoknak 
áldoztassanak  fol.  E végból 
: bizóny  os  mesterséges  jelôlé- 
| sekhez  keli  fordulnunk , a 
í melyekľôl  alább  lesz  szó. 

Magyarországon  az  1880-ik 
évi  népszámlálás  szerint  ôsz- 
szesen  342,351  rutén  van ; 
ezek  kozt  van  1,917  római 
katliolikus,  1,  513  gorog  ke- 
leti,  10,342  zsidó  és  70  más 
felekezetu.  *)  Holováczkij  idé- 
zett  munkájában  (Vili.  lap) 
476,560  rutent  számlál  ossze, 
az  1870-iki  statisztika  pedig 
469,420  tuntetett  fel. 

Megyék  szerint  a kbvetke- 
z ó számban  lépnek  fol  a ruté- 
nok:  Abaujmegye  543  ; Báesm. 
7,294;  Beregmegye  74,021  ; 
j Biharmegye  466;  Borsodme- 
I gye  455  ; Máramaros  106,221; 
í Sárosmegye  30,939  ; Szabolcs- 
megye  1,698 ; Szatmármegye 

zetiségi  viszonyok  Magyarországban 
dérai  értekezések  II.  osztály.  VII. 


XXV 


969;  Szepesmegye  16.158; 
XJgocsamegye  29,976 ; Ung- 
megye  41,871  és  Zemplénm, 
30,164  ; más  megyékben  1,576. 

A rutén  nyelv  sajátsá- 
gai  tekintettel  az  ó 
szláv  és  az  orosz  nyel- 
vekre. 

L Az  ó szláv  e (je)  a m- 
ténban  ugy  ejtetik  ki,  mint 
a magyar  e,  ha  pedig  mással- 
liangzó  hozzáadása.  által  eros- 
bul,  ô (i,  ji,  ii,  ju.  u,  ju,  y) 
válik  belóle  ; az  oroszban  .je- 
nek,  vagy  ha  raj  ta  van  a 
hangsuly,  j o- nak  mondatik. 


CrapociaBHHCKoe  ( 

Ó szláv  í HgKO,  TeT-KKA,  r/JAK^k,  U]g(Tk. 

PycsKe  1 Hecexní,  (neszes),  Heoo  (nebo),  xkrKa  (TBôx-Ka)  (tyi- 
Rutén  / ty  u-,  tvutka,),  rpaéteB  (hrábizs),  HľfecxB  (siszty). 

PoccHHCKoe  1 HeceniL  (nyeszjos),  Heoo,  (nyebo),  xeiRa  (tyotka), 
Orosz  } rpaôeiKB  (grábjpzsj),  niecxB  (seszty). 

2.  C xa poc  Jia-sa hck a cano-  j 2.  Az  ó szláv  k (je)  a ru- 
iviacKa  ib  nepefinna  y pycBKÓMR  | ténban  ji  és  i , az  oroszban 
y Marse  i h ji  (k),  a y poeciífi-  I pedig  e és  je  hanggal  bir. 
ckomb  y e h je.  I 

OTapocAaBjíHCEoe  ) , , 

Ó szláv  j tHrkrb-  **ANTN' 


969,  ľ.  Cemuio  16,158,  b, 
Yioua  29,976,  b.  Yhú  41,871, 
b.  3ej\in.ieum  30,164,  a jjpvrk 
BapiteAk  1.576  symB-pyciiHÔBB. 

BiiacHOCTH  pyctKoro  a3ti- 
Ka  no.sapaio'ii!  Ha  CTapo- 

CAaBaHCEHli  II  pOCCIítCEHH.  1 

! 

1.  CrapociaBimcKa  cajyior- 
jiacna  g BBiMOBJíae  ca  y Tene- 
pkuíHBÔMB  pycBEÔMB  asHipk  ru 
jiaTiiuBCKe  e,  a KeAB  CTiícneHa 
aepe3B  Hacak^yiony  coraacHy, 
m ô (i,  h,  u,  'ju,  ’ y,  ki,  h)  ; 
y pocciiHCKÔMx  asBiipk  BBirsapae 
ca,  m je,  a Re&h  Haroaoci 
(aKijeHTB)  Mae,  ru  jo. 


XXYI 


Rutérf  í CMl,I"r'  (sznyih)’  XÍíhth  (gyiliti), 
Oľosz'1' ' } CH'ťirí>  (sznyeg).  ^hti,  (gyelity). 


3.  CTapocjiaBHHGKa  caMo- 
ľJiacKa  h raiit  bbimo  bxho  ch  y 
pyctKoMB,  rn  MaxnpcRoe  cepe^,- 
Hr»e  e (é),  a y pocchhckomt>  — 
OKpôm,  Bn^a  Heonpe^^ieHoro, 
r,a;e  Bce  b — m MajjapcRiiií  i. 


3.  Az  ó szláv  n a rutén- 
ban  ugy  hangzik,  mint  a ma- 
gyar  kozép  e (é),  az  oroszban 
peclig  — az  infinitivus  kive* 
telével,  a hol  b — mint  a 
magyar  i. 


C t ap  ocx  a b h h c r o e 
0 szláv 

) 

j BHHO, 

flNCATN, 

AN(T». 

S ! 

(véna), 

iiHcam 

(pészáté),  xiiC'b  (lész). 

POCCHÍÍC.  ) 
n > BUHO 

Orosz  j 

(vino), 

lIHCaTb 

(piszáty),  xhc'l  (lisz). 

4.  CTapocxaBHHCRa  caMO- 

4.  Az  ó szláv  o a ruténban 

rjiacHa  o y pycLKôML  BHnoBk- 
^ye  ch  hrb  o h a (Ma^npCKoe 
a),  a Ke^b  cracHeHa  xepe3B 
HacTyiiamy  corxacHy,  Tor^H 
Bepa  no^napkniiH  rn  i , ti,  y, 
h (ô),  a bt>  poccHHCKÔjvťb,  k e Ä b 
Ma  Haro.iocx,  m o,  a 3BbmHHO 
r h a. 


CTapocxaBHHCKoe  } 
Ó szláv  J 


o és  a-nak  (magyar  a)  mon- 
datik  (a  vidékek  szerint),  de 
ha  mássalhangzó  támaszkodik 
reá,  akkor  a tájszólások  sze- 
rint  i,  li,  u és  y (ezeket  6 
jelôli)  leszen  belôle  ; az  orosz- 
ban pedig,  ha  raj  ta  van  a 
hangsúly,  o-nak,  kiilonben  á- 
nak  hangzik. 

komb,  x°Ahtn,  kokt». 


PycbKe 

Eutén 


ôkho  (vikno,  vukno,  vukno,  vykno),  opkxB  (orich), 
kôhl  (kiny,  kuny,  kuny,  kyny),  xo^hth  (chaditi), 
6ôkb  (buk,  bik,  buk,  by  k). 

Poccnne.  ) okho  (ákno),  opkxi,  (árjech),  rohl  (kony),  xoähtb 
Orosz  j (chádity),  óorb  (bok). 


XXYII 


5.  CTapocjaBaHCKa  b y py- j 

CKÔMB  H pOCCHHCKÔM'B.  ÓyflyHH 
MHfKHM'L  3HaKOM'L,  AÍHrinaTL  IIO- 
nepe^Hio  cooacHy.  y cepe^HH^ 
cjioBa  BHnoB&.nye  ca  y pyctKÔMB 
m lafHHCLEe  e,  KOTpoe  xotb 
6m  h cTHCHeHo  nepe3B  corjiacHy, 
He  nepexojíHTL  bo  o;  bo  poccnn- 
ckqm'b  nepeinao  b y cepe^rnib 
eioBa  Ha  je,  a 3b  HaroiôcoMB 
Ha  j o. 


5.  Az  ó szláv  k a rutén- 
ban és  az  oroszban  is  a lá- 
gyítás  jegye  lett ; ba  pedig  t 
az  ó szláv  szó  kozepén  for- 
clnl  eló,  a ruténban  e lesz 
belóle,  rnely  akkor  i s e ma- 
rad,  ba  mássalbangzó  támasz- 
kodik  reá.  Az  ó szláv  k-nek  a 
szó  kozepén  az  oroszban  je, 
bangsuly  esetén  jo  felel  tneg. 


CTapociaBaHCKoe  \ 

Q S2láv  | A^k,  OjikAT»,  FlkCB,  Mk'lk. 

Rutéiľ  } ^eHt  (cIeny)>  °PeJtr&  (orel),  necr.  (pesz),  3teiiB  (mecs).. 
Oros™0}  ÄeHB  feyeny)’  OÍ>e‘lr&  (árÍo1)’  neCT>  (pjesz)>  (mjecs)* 


6.  CTapociaBHHCKa  caMoria- 
ch  a t.  cTpamia  bo  JKHBy  hhxb 
asHKaxB  3ByKB  caMornacHob  h 
e TÔHBKO  3HaKOMB  TBep^HMB. 
Bo  cepeaHnk  caona  nepexo- 
ähtb  3BHviaiíio  na  o pkace  na 
e,  ho  HHKji;a  hg  óyÄe  3B  Heb 
ô ; a y poccHHCKÔMB  ixepexo- 
j^htb  Ha  o}  pbjfte  na  a. 


6.  A z ó szláv  t*  az  éló  szláv 
nyelvekben  elveszté  hangját, 
és  csupán  a betu  változatlan 
voltát  jelenti.  A szók  kozepén 
a ruténban  o és  néha  e lesz 
belóle,  de  ezen  o-ból  sobasem 
lesz  o ; az  oroszban  pedig  o, 
olykor  d. 


CTapocaaBHHCKoe  ) 
Ó szláv  j 


A'kílU  , /SVTB  , 


A™A^ 


PyctKe  ) 
Rutén  | 


^oiUKa, 


pO  T B,  AOffiftB, 


ÄOiip. 


POCCHHC.  ) 
Orosz  j 


ÄOCKa , 


POTB  , 


ÄOÄJB. 


xx  tni 


7.  Cräpoc.iáBíiHCKa  caaťo-  i 
rjiacHa  u y pycBRÔMB  Ma^np- 1 
csok  KpauHM  Ha  ^aeji.HEix'L 
BHÄ^aax'L  Mae  oeoôeHHy  rop- 
xaHHy  BbinoBÍjji.L,  HKot  y iiHranxB 
CiaBHHCKHXB  H3HEaXB  IlklB. 

yjKHBaHtf  celj  6vKĽbi  corjacHo 

CB  VJKHBaHBOMB  CTapOCiaBHH- 

ckoí  hi;  a y poccMckômb  He 
Moate  OHa  ctohth  3a  ôyKBaMH 
r,  e,  x.  (1 — 6.  MepnaBB  eMB 
H3B  ciOBapa  napTiiu,Koro.) 

IÍ3B  CHXB  npHKlíl^ÔBB  MO 2KB 

bhä'Ith  caMocTotHbiäpo3B6t  (fej- 
lódés)  pyCBKHXB  CaMOMaCHHXB, 
a ^ane  h to,  mo  y pycbkómb 
naHye  b,  rotpobb  i,  y,  ú,  h 3Ha- 
MaTB  ch.  IIo3aaKB  cece  o BejíHKy 
Bary  Mae,  no3naKOMime  ch  3b 
HUB  L no6jIH3Ke. 


5 CTHHe  CH  113 B C,  Kô^B  Y 
CTapOCiaBHHCKOMB  H H M^CTi  € 
CTOHTB  b (jIBftB,  JIBÓäb),  II  MHíIX- 

bihtb  nepe^B  hhbb  ctohhy  co- 
raacHy.  Hepe3B  to  6y^e : ji;b, 

3B,  HB,  CB,  TB,  H,B.  Ke^B  Ha 

Koptmioe  o (itoipe  h y ciapo- 
c.aaBHHCK6MB  o)  npHnnpaTL  ch 
cornacHa,  CTaHe  ch  6.  Ke^B  ch 

CJIOBO  KOpijHHBIMB  O IIOHHHae, 

a 6yKBa  e,  bito  y nocjitÄHBoMB 
CEia^i  cioBa  e,  3aiiHMaTB  Mt- 

CTO  CTapOCJiaBHHCKOi  b : TOr^BI 

nepei^e  o Ha  b KpoMh  hmchh- 
TejiBHoro  h BHHiiTe.iBHoro  na- 
e^HHCTBeHHoro  nncjia, 


7.  Äz  ó szláv  w a hazai 
mténok  egyes  vidékeiii  saját- 
ságos  torokhangu  kiejtést 
nyert,  mely  páratlanul  all  a 
szláv  nyelvekben.  Ezen  u hasz- 
nálata  megegyez  az  ó szláv  u 
liasználatával,  mig  az  orosz- 
ban  r, k,  x után  nem  állhat 
meg.  (Az  1 — 6.  pontokat  Par- 
tyckv  idézett  szótárából  vet- 
tem). 

A felhozott  példákból  lát- 
ható,  liogy  a rutén  nyelv  hang- 
zói  (vokálisok)  Ônállóan  fej- 
lôdtek,  továbbá,  liogy  a rutén- 
ban  tulnyomó  liang  az  ô, 
melylyel  i,  u,  ti,  y van  jelol- 
ve.  Minthogy  ezen  b nagy 
szerepet  játszik  a rutén  nyelv 
bangtanában,  kissé  bôvebben 
fogunk  vele  foglalkozni. 

Ezen  ó származik  az  eros- 
bített  e-bôl  (hb^b,  jlíjä'b,  jíbóab), 
ilyenkor  mindig  lágyitja  az 
elôtte  álló  mássalhangzót,  ha 
az  lágyítliató  ; igy  származik 
a:  äb  (gy),  sb  (zj),  hb  (ny), 
CB  (szj),  TB  (ty),  m>  (czj).  A 
torzsôkôs  o-ból  (ez  t.  i.  az  ó 
szlávban  is  o),  ô lesz,  ha-  egy 
vagy  tobb  mássalhangzó  tá- 
maszkodik  reá.  Ha  a szó  tor- 
zsôkos  o-val  kezdódik  és  az 
utolsó  szótagjában  levo  e az 
ó szláv  b-re  vezethetó  vissza, 
akkor  az  egyes  számu  nomi- 
nativus  és  accusativus  kive- 


XXIX 


a bo  BLiroBOpk  e cťÄbhtl  ea 
nepe^L  ô.  Ha  apnoa^B  : OBecL, 
BÔBca  . . . ope,T& , Bôpaa  . . . 
Keji;i>  Cjtobo  ho  nomiHaTL  en 

KOpkflHHML  0,  HO  OHO  THMB  ô 

y nepBÓMB  cEJia/pfc.  a y nocjiij#- 
HBÔMB  na  míctíí  CTapO- 

CÄBHHCKO^  b CTOHTL  e,  II  TOB- 

äh  nepei^e  o Ha  ô,  bo  BHimne 
CKa3aHHXB  na^emaxB.  Ha  npii- 
Kia^  : poateHB,  pôrnna,  KOseiB, 

Kô3Jia  . . . 

Ke^L  po^iiTeiLHHH  na^eati) 
KOHHHTB  CH  COr.iaCHOBB  ÓyKBOBB 

(EpoMk  u) , y nOCJrkjHEOM'B 
CEia,n;k  o (KejíB  e)  iiepeHri;e  Ha 
6,  Ha  np.  eohlobl  , bojiobb, 
kohb  , iiorB,  nô.n>  ...  Y koj 
TpLIXB  IIMeH'L  p O fT,H  T e -T  í>  H bi  M 

MHÔatHoro  HHCJia  kôhtihtb  ch  na 
ô&b,  y thxt>  ô oberané  n y ^a- 
TeiBHÔM'B  MHosf.  nncia.  Hanp. 

IIOnÔB'i,  nonÔMB,  CH01IÔBL,  CIIO- 

iíômb  . . . 

i)  CTOHTL  y HpHHOJEHHKÔB'L 

eÄHHCTBeHHoro  HHCJia  bo  npeji,- 
zosíhômh  na^eain,  po^a  MystecL- 
eqto  n cepe^HLoro.  Ha  np. 

ÄGÓpoM’B,  B6HHEÔMT)  . . . Ô CTO- 
HTL BO  HMeHHTeiLHÓMB  TLIXB 
H pH J|  O 2K  IIHE  Ô K L , XÍTTO  3 L HMeHL 
MyatecLEoro  po;a;y  iipohsboji.htl 
ch.  Ha  np.  nanoBL,  ras^oBB  . . . 
Ó CTOHTL  y ÄeEOTpblXB  ftkenpH- 
nacTHH  HHHyBinoro  naca , Ha 
np.  npHB03L,  npHHÔCL  (bo  CTa- 
pocnaBaHCEdMi*:  npHHCCjiB,  npn- 

BC3IB)  ; H3L  IIpejI.JIOTÔB'B  Ô Ma- 


telével  a tôbbi  esetekben  ezen 
o-ból  ô lesz  és  a kiejtésben 
v hang  járul  eléje,  például : 
nom.  OBecL,  genit.  BÔBca,  opeiB, 
gen.  Bopia  stb.  Ha  pedig  nem 
a tärzs  o- val  kezdôdik  a szó, 
de  benne  van  az  elsó  szótag- 
ban?  szintén  ô lesz  beldle  pi. 
pOJKeHL  gen.  pôrnia , E03e.m 
gen.  EÔ3.ia  stb. 


Ha  a tobbes  számu  geni- 
tivus  mássalhangzón  (a  j-t  nem 
értjtik  bele)  végzódik,  az  utol- 
só  szótag  o-ja  ô-vé  válik  ; pL 

EOHLOBL,  BOJTÔBL,  EÔHL,  HÔTL, 

no.iL  stb.  A mely  neveknél  a 
tobbes  genitivus  végzése  oe%? 
azoknál  a tobbes  dativusban 
is  megmarad  az  ô;  pi.  mohôml, 
CHOnÔML  stb. 


ó van  a melléknevek  egyes 
számu  him  és  semleges  nemú 
praepositionalisában  5 pl.  #o 6- 
pÔMLj  BeJiHEÔML.  b van  a him- 
nemú  nevekbôl  képezett  mel- 
léknevek egyes  számn  nomi- 
nativnsában  pl.  nanôBL,  ras- 
äôbl  stb  ; némely  mnlt  idejú 
participiumoknál,  pl.  npHBÔ3L, 
npHHocB  (az  ószlávban  njiNHgíA'L, 
njJHEovk) ; az  elóljárók  kozu! 
nódb  és  oäl  (oTi,)-nál.  Meg- 
jegyzendô,  hogy  a ncdb  az  ú 
dialektnsnál  ny&b-n ak  monda- 


■ 

XXX 


JOT  b nÔÄT>  H O'X'b.  liôtfb  HKO 

upe^Jiorb  y nÓAHapircnfc  na  u 
BHMOBJíae  ch : nyd%}  a iio^l 
(Zimmerdeeke,  Boden)  rn  iiuäl. 

ô hkl  i (k)  EBinosk^ae  ch 
Ha  bbihiuibixl  aacTaxB  BapMe^B 
niaponiB , SeMiuieHHB , y Hrb, 
Beperb , MapaMopenib  ; hkl  y 
Ha  nojiy^HbôBB  načni  BapMe^n 
yHrb,  h xaMB  ä e b Ha  mgskhtb 
ca  £yj>  BapMeAHBL  Beperb,  a 
Toaie  h y Bapne^H  Beperb,  ho 
jiHiue  Ha  iioJiyAHÓBB  nacra, 
itpôMB  Toro  h BKoao  Bepercaca. 
Mícto  ô KaatyTB  o pyciiHBi  3 b 
caoBaKaMH  3Mtuiairii  bo  Bap- 
MeÄHxx. : IUaponiB,  3eMiuieHHb, 

yHI'B  ; TV  H .leÄBBI  MOJKb  p03BÍi- 

Aara,  xih  toto  pycHaKbi,  aóo 

H,H  TOTO  CJOBaKbl.  O KHJKyTB  HKL 

u jiHineHB  bo  sapMe^H  CeneinB  ; 
HKL  u Ha  cepejiyiHi;  n nojiyA- 
hh)  BapMe^H  B e per  l , y Bap- 
iie^H  y r ona,  y uonyHHÓBb  na- 
cth  MapaMopema.  (Tobophtb  h 
bo  rajiHii,HÍi ; no3npafi  rpaMa- 
THKy  ÄeBHH,KOro). 

HepeJMbHCL  COlJiaCHMXK. 

ByKBH  r,  k,  x h y CTapo- 
CJiaBHHCKÔML,  H y pyCLKÔMb 
TBepA'li,  a y pocchhckoml  MarKk. 
CTapocjiaBHHCKoe  r (g)  h y poc- 
CHHCKÔMb  r (g),  a y pyCBEOMB 
r (h).  ľopTaHHa  cornacHa  ire- 
pe^B  n He  Mo^e  ctohth  bo 

CTapOCiaBHHCKOML  H pyCLKÔMb, 

ho  y pocchhckoml  mme.  Ha  np. 


tik,  mig  a iíuä'b  (iióäl)  pad- 
lást  jelent. 


Az  ô-t  i-nek  ej  tik  Sáros, 
Zemplén,  Ung,  Bereg,  Mar- 
maros  megyék  felsô  részén ; 
M-nak  Ung  megye  déli,  to- 
vábbá  Beregmegyével  batáros 
részen,  és  Beregnek  Unggal 
liatáros  részén,  és  elvétve  Be- 
regszász  kôrul  is ; o-nak  ej  tik 
a tótokkal  kevert  részeken, 
tehát  Sáros,  Zemplén  és  ITng- 
megyék  képzô  táján  (itt  jó- 
formán  alig  lebet  megkulon- 
božte  tni  a rnténokat  a toto  k - 
tól) ; y (u)i\nk  csupán  Szepes- 
megyében  ; végre  zi-nek  Bereg 
kozépsó  és  déli  részén,  Ugo- 
csában,  és  Marmaros  déli  ré- 
szén (Galicziában  is  monda- 
nak  u-t). 


A másscdhangzók  változása. 

Az  ó szlávban  és  a rutén- 
ban  a t,  k,  x kemények,  mig 
az  oroszban  lágyak.  Az  ó szľáv 
r (g)  az  oroszban  is  #,  mig  a 
ruténban  h marad.  Az  ó szláv- 
ban  és  ruténban  *6  elôtt  nem 
állbatnak  torok  hangok,  mig 
az  oroszban  igen.  Például  i 


PycBKa 

Rutén 


XXXI 


HOoi>  (nozji),  pripi  (ruczji),  jiyck  (duszji). 
Orosz'101'6  } ,I0r*  (nog.je),  VyR*  (rukje),  äyxi  (dnclie). 


EyKBY  A y CTapOCiaBBHCKÔM'L 

h pocciificKÔMB  yce  A ; y pyCL- 
rômb  nepeivrfeHiíTL  c n Ha  e (v), 
na  cepeÄHH'fe  cjiOBa  ne- 
pe,a;B  corjiacHOBx  ctohtb.  Hanp. 
CTapCI.  BILRL,  pOCCHHC.  BOJRL, 
pyCL.  BOBRL.  Bo  CJIOBaXB  6ÄH0- 
CKJia^HHXL  nÔAHap^HHH  Í,  Ta  u 
nepeM^HHTB  ROHenHoe  a Ha  e. 
Iia  np.  b^bl,  bbibl,  a h Apy- 

THXB  BÔBT>.  y pyCLKÔMB  BO  MH- 
fíyBinôMrB  npH'iacTH'fe  Bce  e cto- 
htl,  a He  jí.  Ha  np.  xeaiHBB, 

COJIHB'L  . . . 

POCCHHHHH'B  TOTBI  CJIOBa, 
niTO  Ha  Vj  KÔH’iaTB  en,  chrľ 
mune : i pB,  a pyciiHB  h crapo- 
cjiaBHHHHT  chrt  ; ľ;r.  Ha  np. 
CTap.  kohbii,b,  pycB.  KOHen;B, 
pOCCH.  ROHeipB. 

nô^napinne  u (ho  M^CTOMa 
h #pyrrt)  bo  CKJiOHeHK)  npmiojR- 
hhrôbb  aieHCKoro  po^a,  a ^ajte 

HMeHHHKH  TOH,  COCB,  ÔHB,  MÔH, 
TBÓfi,  CBOIÍ  TOJRe  BO  CRJIOHeHK) 

3KeHCKoro  po#a  e^HHCTBeHHoro 
HHCJia  nepeMÍJHHTB  ROHemiy 
ôyKBv  u bo  .naTejiBHÔYíT  h npe^- 
ioihômi,  Ha  e (y).  Ha  np. 

ÄOÓpÔBB,  TOBB,  CLÔB'B,  ÍIÔBB, 
MOHÔB'B,  TBOHÔBI,,  CBOHÔBB. 

KesB  d ctohtb  nepejpB  6yR- 
bobb  h , a6o  ä nepe^B  ji,  nado 


Az  l u g j az  ó szlávban, 
mint  az  oroszban,  niindenkor 
l marad,  a ruténban  azonban 
lia  a szó  kozepén  mássalliangzó 
elôtt  áll,  r hangot  nyér ; pél- 
dául : ó szláv : kaxkx,  orosz  : 
bojikt,  rutén : bobrl.  Sót  az 
egy  tágu  szavakban  a szóvégi 
l az  i és  y (bi)  dialektusoknál 
r- v é is  válik,  pi.  bIbb  (bôib) 
és  bbibb.  A inult  ideju  parti- 
cipiumot  is  w-vel  képezi  a 
i rutén  pl.  xBajuiBB,  cojehbb  gtb. 

Az  orosz  a H-re  végzôdó 
szavakat  H'B-vel  irja,  a rutén 
és  az  ó szláv  u,B-vel : pl.  ó 
szláv ;■  kombijb,  rutén : Ronený, 
orosz  : ROHeipB. 

A hazai  rutén  (ŕôleg  az  ú 
dialektus)  a melléknevek  nó- 
nemu  ejtegetésénél,  a toh, 

CeCB,  ÔH'B,  MÔH  , TBÔi  , CBÔH 
névmások  nôneménél  az  egyes 
számu  dativus-  és  praepositio- 
nalisban  a ú végbetút  v-re 
változtatja  ; igy  lesz  : äoôpôbb, 

TÔBB,  CLÔB'B  , HÔBB,  MOHÔBB, 

tbôhôbb,  cbohôbb. 

Ha  d áll  l és  n elôtt,  a 
d- 1 1-lé  illetôleg  11-né  változ- 


XXXII 


nepeMe  4 na  w,  h a.  Ha  np.  I tatja  a rutén  kiejtés  pi.  roao#- 
nojiy^He—noiyHHe  ; roJio^HHt  | hhh— roJOHHbin  ; irôí.iHH=nô.T- 

=rOJIOHHHH  ; ; j .TBIB. 

cnpaBeÄJiiiBHH  = cnpaBe.MHBi.rä.  I 


PyctKoe  BH^ocjioBiie.  — Rutén  alaktan. 

í)  CymHHKH.  — Fónevek. 

ITepBoe  CMOHeHBe.  — Elso  ejtegetés  (declinatio). 

I. 


EAHHCTBeHHOe  ^HC.IO. 
Egyes  szdm. 

HMeHMTejiBHLifi.  iiaHB  (— úr). 


POftHTeJlBHHH. 

/J,aTeJii>HBiH. 

BHHHTeiLHHH. 

3BaTe.IBHHH. 

TBOpHTeJILHBIH. 

npejtJIOiKHHH. 


nana. 

naHOBU,(-ny). 

naHa. 

naHe. 

naHOMB. 

nairk 


MHÔJKHOe  HHCIO. 
Tóbbes  szdm. 


Nominativus. 

Genitivus. 

Dativus. 

Accusativus. 

Vocativus. 

Instrumentalis. 


naHH  (-ose), 
naHÔBB. 
íiaHÔMB  (-aMB). 

íiaHÔBB. 
naHBi  (-ose). 
naHaMH. 


Praepositionalis.  naHaxB. 


11. 


E^HHCTBeHUOe  ^íHCJIO. 

Egyes  szdm. 

KopojiB  (=király). 
Eopojia 

KopoiK)  (-eBH) 
Eopojra 


MHoatecTBeHHoe  hhcjio. 
lôbbes  szdm 

Eopojii 
Eopojibôbb 
EopOHBÔMB  (-aaMB) 
EopOJIBÔBB 


KopoJiio ! 

KopOJILOM'B 

KopOJIH. 


XXXIII 


Kopojrfc  ! 

KopOJIHMH 

Eopojiax'B 


m. 


E^HHCTB6HH0e  MHCJIO. 
Egyes  szám. 

Kpai  (— ország) 
Kpaio 

Kpaio  (-esu) 
Kpan 
Kpaio  ! 

KpaioMB 

Kpaio, 


MHoaíecTBeHHoe  ^hcjio, 
Tobbes  szám. 

Kpak 
KpaioBB 
KpaiíôM'L  (-hmb) 
Kpa'fc 
Kpa'fe  ! 

KpaaMH 

KpaaxB. 


4pyroe  CKJLOHeHLe.  — - Második  ejtegetés. 


I. 

E,HHHCTBeH.  % Mhojk,  hhcjio 
Egyes  szám . Tobbes  szám. 

Ä'fejio  (=dolog)  flinta 

sijiamb 

Ä'feJio  ÄÍuar 

! ^aa  ! 

äIjiomtj  Ä'feaaMH 

Ä'fea'fe.  ^zaxB. 

Csopei : Rivtén-magyar  szótár. 


II. 

EjlHHCTBen.  n.  Mhojk.  'ihcjio 
Egyes  szám.  Tobbes  szám. 


nojie  (=mezó) 

nona 

noaa 

noJiB 

nojno 

noaaMB 

noae 

noJia 

nojie  ! 

noaa ! 

nOJIBOMB 

noJiaMH 

hojih. 

noiax'B, 

* 


XXXIY 


TpeTte  cooHeHte. 


L 

EÄHHCTBGH.  H.  MhOJK.  TIICJIO 
Egyes  szám.  Tôbbes  szám. 


pbiéa  (=hal) 

pbiébi 

pH  6 BI 

PBIÔ'B 

pHÓ'fc 

pblÔaMB 

pbiév 

pbiébi 

pn6o  ! 

pbiébi ! 

Ph6obt»  (-OK>) 

pbióaMii 

pbiék 

pbiôaxB. 

HeTBepxoe  CMOHeHte. 

E^HHCTBeHHOe  XIHC  JIO . 

Egyes  szám. 

Kôctb  (=csont) 

Kocth 

Kocth 

Kóctb 

Kóde  ! 

Kocthbb 

Kocth. 

HaToe  CE.iOHeHBe. 

I. 

EftHHCTBeH.  H.  MhOJK.  ^ÍHCJIO. 

Egyes  szám.  Tôbbes  szám. 

cíjmh  (=mag)  cineHa 
ciivteHe  ciMeHB 


Harmadik  ejtegetés. 

ii. 

E^KHCTBeH.  xi.  Mhojk.  ÍHCIO 

Egyes  szám.  Tôbbes  szám. 


äbihh  (=tok)  jimhíj 

ABIHÍI  ÄHHB 

JlblHlí  ^BIHHM'B 

ÄHHIO  ÄHHfc 

ÄHiie  (-HBO)  ! ÄHHÍi  ! 

ÄBIHHBB  (-HBOB'B,  /IblHHMH 

-eio) 

flbIHH  ÄblHflXB 


— Negyedik  ejtegetés. 

MHo^ecxBeHHoe  ^hcjio. 

Tôbbes  szám. 

Kocth 

Kocthh 

Kocthmb 

IlOCTH 
Kocth  ! 

Kôctbmh 

Kocthxb. 

- Ôtôdik  ejtegetés. 

H. 

EÄHHCTBeH.  xi.  Mhoík.  ^hcjio. 

Egyes  szám.  Tôbbes  szám. 

MaTH  (=anya)  MarepH 
MaTepe  (-h)  Marepni 


XXXY 


1‘íjMeHn 
ciiMtf 
C&MÄ  ! 
cíiMeHeM'L 
(J§HBOM'B) 
CÍlMeHH 


c^MeHaMf, 
C'feMeHa 
dŕmeHa ! 
cÍ5:\tenaMH 

ciMeHaxB. 


MaxepH 

MaT^pL 
MaTH  ! 
ŕ MaTepHBj) 
f MaTipBOBB 
MaTepn. 


Ma  Tep  e mb  (na- 
TÍipaMB) 
MaTepii 
MaTepa ! 
MaT'fepLMH 

MaTepex'B  (Ma- 

T'fepaXB). 


in. 


IV. 


E^KHCTBeH.  M.  MhOJK.  'IHCJIO. 

Egyes  szám.  Tobbes  szám. 

Ľ,epBKOBB  (=:templom)  U,epBKBH 
nepKBe  (-h)  aepBKBHH 

liepKBH  IiepBKBaMB 

IíepLKOBB  IiepLKBH 

ii,epKBe ! i^epBKBH ! 

ii;epBKOBio  iiepBKBaMH 

nepKB'fe.  aepBKBaxB 


EftHHCTBeH.  M.  MH03K.  ^HCJIO. 
Egyes  szclrn.  Tobbes  szám. 

He6eca 


ne6o  (=menny) 

He6a 

He6y 

He6o 

He6o ! 

se6oMB 

fíe6£ 


He6ecB 

He6ecaMB 

He6eca 

He6eca ! 

He6ecaMH 

Heôeeax'B. 


v. 


E^HHCTBeiíHOe  MIICJIO 

Egyes  szám. 

Teia  (=boiju) 
Tejurre  (-h) 
TeJItfTH 
Teaa 
TeM ! 

TeiMTBOMB 

TeiaTH, 


MHoatecTBenoe  mhcio 
Tobbes  szám. 

TeíHTa 

TeiaTB 

TeíHTÔMB  (-aMT>) 
TejiaTa 
TeJMTa ! 

TeJiaTBMH  (TeíHTaMH) 

TeiaTaxB. 


XXXYI 


II)  IIpiMOJKmiKH.  — Melléknevek. 

I. 


EnHHCTBeHHOe  HHCÄO. 

JEgyes  szám. 


MyatecKHH 

Him- 

AOÔpHH  (=jÓ) 

Äoóporo 

ÄOÓpoMy 
ÄOÔpHH 
ÄOÔpHH  ! 
ÄOÓpHMX 
ÄOÔpÔMT, 


«5KoHCBKHH 

Nô- 

Aoópa 
Äoôpoi 
Äoópôfi  (-ôbb) 
Äoópyj 
ÄOÓpa  ! 

XOÔpOBB  (-0K)) 
ÄOÔpÔBB  (-Ô'fi) 


CepeÄHLHH  pôflfc 

Semleges  nem 

aočpoe  0,o6pe) 
aoóporo 
AoôpoMy 
.noópoe  (Äoôpe) 
^oópoe  (ÄOČpe) ! 

^OÓpHMB 

ÄOÓpÓMB. 


MHoaiecTBeHHoe  ^hcio. 

Tôbbes  szám. 


ÄOÓp'k  (-HÍ) 

ÄOÔpNXB 

ÄOÔpHMB 

noóp'l 
ÄOÔpi  ! 
ÄOÓpHMH 
ÄOÓpHXB. 


Ha  BCt  TpH  pOÄH. 
Mind  a három  nemre. 


II. 


MyjKecKHH 

Him- 


EÄHHCTBeHHoe  b:hcio. 

Egyes  szám. 

íKôhckhh 

Nô- 


CepeÄHBHH  pÔÄ'B 
Semleges  nem 


CHHBHH  (-H^h)  (=kék)  CHHtf  CHHBOe  (-HBe) 

CHHBOrO  CHHBOt  CHHBOrO 


XXXYII 


CHHLOMy 
CHHBHH  (-M) 
CHHBBIH  (-M)  ! 
CHHBHMB 
CHHBÔMB. 


CHHLÔB'L  (-HM) 
CHHK) 

CHHÄ  ! 

CHHBOBB 
CHHLÔB'B  (-hM) 


CHHBOMy 
CHflBOe  (-HBe) 
CHHBOe  (-HBe)l 
CHHBHMB 
CHHBQM'B. 


MHoaiecTBeHHoe  hhcjio. 

Tobbes  ssám . 


CHH'fe 

CHHBHXB 

CHHBBIMB 

€HHl> 

CHHÍ  ! 

CHHBHMH 

CHHBBIXB. 


Ha  BCÍ>  TpH  pO^BI. 

minci  a három  nemre. 


III)  SaHMeHHHKII. 

— Névmások. 

I 

EÄHHCTBeHHOe  HHCJIO. 

MHoacecTBenHoe 

HHCJIO. 

Egyes 

s sám. 

Tobbes  s sám. 

a (=én) 

tbi  (=te) 

MBI 

BBI 

MeHe,  HH,  M H 

rre6e,  Ta 

HaCB 

BaCTi 

TneH-fe,  mvh,  mh 

TOÓ'fe,  TH 

HaMB 

BaMB 

MeHe,  Ha,  Ma 

Ta 

HaCT> 

Ba-CB 

a ! 

TH  ! 

MH  ! 

BH  ! 

MHOB'B  (-ok>) 

TOÔQB'B  (-OIO) 

HHMH 

BaMH 

MeHii,  MH'fe. 

HacrB 

sacB. 

XXXVIII 


II. 


MyatecKHH 
Him - 

ôh'l  (=te) 
Horo,  ro 
íioMy,  My 
iloro,  ro 
(h)  mri 

HÔMB  (IlMT.). 


EjIiPIHCTBeHHOe  MHCJIO. 
Egyes  szám . 

ÓÍÍÔHBRHH 

Nô - 


Cepe^HbHH  poÄrb. 
Semleges  nem 


OHa 

el 

HOBB  (M) 

io 

(h)  hb'l  (eio) 
e*  (m 


OHO 

toro,  ro 

HOMy,  My 
Horo,  ro 
(h)  hmb 

TTÔMB  (ÍMB). 


MHOJKecxBeHHoe  thc.io. 

TÓbbes  szám. 


OHH 

'fex'B,  HXT> 
IjMB,  HMB, 
HXB,  ÍXB 
HMH 
HX'B. 


HÔM'B 


I 

\ 


Ha  BC'É  Tpn  pOÄH. 
minci  a liatom  nemben. 


m. 


TOTB  (=az) 

E^HHCTBeHHOe  MHC.IO. 

Egyes  szám. 
f TOTa, 

í TOTO 

TOH 

i 

j Ta 

( TO 

Toro 

TO'fe 

TOľO 

TOMy 

TOBB  (-OH) 

TOMy 

T0TB 

j 

f TOMy 

í TOTO 

TOH 

i 

! Ty 

\ TO 

T0TT,  ! 

j 

\ TOTa ! 

í TOTO 

TOH  ! 

[ Ta ! 

\ TO  ! 

XXXIX 


THM'B 

TÔMTb. 


TOBB  (-OD) 
TÔBB  (-OH) 


THMB 

TÔMB. 


MnoíKecTBeHHoe  hhcjto. 
Tôbbes  szám . 


TOTH 

TÍ 

THX'B 
THM'B 
TOTBI 
TÍ  • 
TOTH  ! 

TÍ  ! 

THMH 

THX'B 


ftJTH  BCÍXB  TpBOXB  pOÄÔB'B. 

minci  a három  nemre. 


IV. 

E/I,HHCTBeHHOe  MHCjIO. 


Egyes  szám. 

cecB  (=ez)  I 

f cectf 

\ cece 

cen  j 

[ c a i 

( ce 

cBoro 

ceí 

cboto 

CBOMY 

cbôb'b  (cM,  cen) 

clo  My 

CBoro  j 

\ cecio  J 

\ cece 

í CEO  I 

( ce 

cecB ! 1 

f cecio  ! J 

f cece ! 

cen  ! i 

[ cio  ! 1 

( ce ! 

CHMT. 

CHBT. 

CHM'B 

CBOMT. 

CBÔB'B  (cífi). 

CBOMB, 

Mno^ecTBeHHoe  mhcjio. 
Tôbbes  szám. 


cecí 

cí 


Ha  BCÍ  Tpn  pOÄBT. 
minci  a három  nemben. 


XL 


CHX1» 
CH  M L 

Íceci 
c* 

Íceci  ! 
ci ! 

CHMH 

CHXL 


Ha  BCÍ  T pH  pOÄH. 

mind  a három  nem  számára. 


Y. 


m ÔS  (=enyém)  moji 
Moro  moí  (-ei>) 

MOMy  mohôbl  (-en) 

Moro  MOK) 

m6S  ! moji ! 

MOHMX  (-HHMÍ.)  MOHHB'B 
MOfiÔML  MOHÔBL  (-Íh) 


Moe 

Moro 

MOMy 

Moe 
Moe ! 

MOHHML,  MOHML 
MOHÔML 


MOÍ 

MOHXL  (-HHXJ>) 
MOHML  (-ÄHM'b) 
MOÍ 
MOÍ  ! 

MOHMH  (-HHMH) 
MOHXL  (-HHXB). 


IV.  ľ.iaro.'iLi.  — Igék. 


EÄHHCTBeHHOe  MHC.IO. 

Egyes  szám. 

"^[acL  TeiiepimHHH  EyAYMHH  nacL.  IIpnKa3yíOMHH  cnoeôdL. 

Jeleň  ido.  Jôvô  idô.  Parancsoló  mód. 


eML  (eCLML) 
eci.  (ecn) 
e (ecTB). 


6yay 

6yji;eini> 

dyse. 


6yAí> 

nan  6y^e 


eMe  (eci»Me) 

ecBie 

cyxB. 


MHOJKecTBeHHoe  mhc.io. 
Tôbbes  szám. 

dyAene 

dy^eTe 

6yAVTB. 


6yABMe 
6yABTe 
Man  6 y a y tb 


XLI 


Beat*  Heosna^eHMH, 
Infinitivus. 

6hth  (6jth) 
(=lenni) 


II  p h e a c t h e. 
Bészesulô. 


xeneptmHoe 

jeleň 


MHHyBiiioe  (nepBoe) 
mult  ( elsô ') 


6hbhih. 


MHHyBnioe  (ípyroe)  MHHyBinoe  CTpa^aTeJiBHoe 

mult  ide  ju  (második)  mult  idejú  szenvedô 


obibí,  -ia,  -.10 


(Ôt)  6bITBIÍ,  -Ta,  -TO. 


MHHyBJlIHH  Eaci*. 

Mult  idô. 


6hbb  eivrB,  6hbb  ocb,  6bibb 
ÔHJiaM'B.  ÓHJiacB,  ÔHJia 
6luto 

6bxjih  ’cLMe,  6hjih  ’cbto,  6hjih, 


L 


. t enepiiuHBBiH 

Bysynni  ixacB 

IIpHKasymBii  cnocôÔB 

Jeleň  idô 

Jôvô  idô 

Parancsoló  mód 

niexy 

a 6y,a;y  mocte 

— 

njieiefflB 

th  óyjueniB  „ 

Mera 

H.neTe 

ôhb  6y«e  „ 

nai  nieie 

nieTeMe 

mbi  0YÄe3ie  mocte 

MeTkMB 

njieTeTe 

b bi  óy^eTO 

nieT^TB 

nieTyTB. 

OHH  ÚjAJTh  „ 

Hat  ÍI.ieTYTB, 

Mhiiybmhm  xiaci> 
Mult  idô. 


MBÔBB  eMT»,  IUÔBT*  eCB,  IIIBOBB 

njiejiaM'B,  njieiacB?  n.ieia 
nnejio 

n.ie.TH  ’ctMe,  iuieis  cBTe,  luejm. 


XLII 


) nieCTÍ1  (=fonni)- 

Infimtivus  j v ' 


j 

xenepiiiiHBoe  1 

jeleň  idejii  j 

i njeTyna 

i naeTyaHH,  -na,  noe  (-ne) 

fe-e  f 
|s  \ 

MHHyBiiioe  nepBoe 

miilt  idejii  elsô  J 

| njiermií 

S:  2 ( 
Sg  l 

MHHyBmoe  ^pyre 

mtdt  idejii  második  J 

| naLÔBB,  ir.ie:ia.  iueJO 

J 

MHHyBuioe  cTpa^aTejBHoe  1 

m nit  idejii  szenvedô  | 

[ naeTBôHB  (-^hb,  -chb) 
i -reHa,  -Teno. 

II. 

neKy 

neaeniL 

iiexii 

nenn  (=sutni) 

nene 

neneMe 

neneie 

Han  nene 

nenJ^MB 

nen^TB 

iieKyHH 

neKníH  (nfoKnm) 
noKB  (n^KB),  neoa, 

neKyTt  Hail  neicyTL  neiuo 

x ^ nenôHB  (-neHB), -a,-o. 

ho  k b eMB,  H6KJHMB,  h oy,jy  nenn.  v 9 

XI U JL)  UÍHjDj  j 

neKJO 

neón  ’cBMe. 


m. 


3HaBy,  3Haio 
3Haemi> 

3flae 

3HaeMe 

3HaeTe 

3HaByTI>?  SMaiOTB 

snaB'jb  eMB,  sHaitaMB, 
3Hajro 

3Ha.lH  ’CLMe  . . . 


3Han 

Hat  3Hae 
3HaÍMe 
3HaHTe 
Han  3HaByTt 
HaÔ  3HaiOTL 
a 6y  jy  3>iaTH. 


3HaTH  (studni) 
3HaBy*m,  3Hamn 
3HaBfflH 

3HaBB,  -ja,  -jo 

3HaHB,  -Ha,  -HO. 


XLÍII 


ľOpK) 

IV. 

ropuniB 

ropu 

ropiiH  (=égni) 

ropHTL 

naa  ropMTB 

TOpIOHH 

ropHMe 

ľOpÍ>MB 

roprfeBinH 

ropHTe 

rep'I^TB 

ropiBB,  -na,  -ao. 

rop^TL 

naf  ropaTB 

I'Op'feBB  eMB,  rop'Ii- 

a 6y,a;y  ropiTH. 

JiaMrB,  roptjio,  ro- 
pf>.in  ’cLMe. 

y. 

B ii  M B 



B^IIIB 

BÍJKB 

bíjcth  (=tudni) 

B'ÍJCTB 

Hafi  BrÍ>CTB 

Bii^aan 

B'fene 

wkmie 

(no)  BÍBIIIH 

Bicie 

BrljjKTe 

(no)  bíbb,  -a a,  -ao* 

BÍäHTL 

Hat  BÍäHTL 

BÍBB  eMB  , B^iacb, 

a óyxy  bícth. 

J3ÍSJEO,  BrÍ>HH  CLMe. 
saMB 

VI. 

^auiB 

xat 

Xara  (=aclni) 

^aCTB 

Hat  ^acrB 

— 

aaue 

XatMe 

AaBmH 

xacxe 

jutre 

jubb,  -aa,  -ao 

saxyTB 

Hat  jiMyTB 

jUhb,  -na,  -ho. 

^aBB  eMB , ÄaaacL, 

a 6y^y  JUth. 

^aBt,  ,najiH  ’ctMe. 


XLIY 


k'i, 

$2£i> 

kCTB 

'fewe 

kde, 

£ähxb 


VII. 


ÍÄ'fc 

Hat  í>cti> 

iiKMe 

feaíxe 

Hat  Iíähtb 


ííbb  eM'f>,  taacB,  kao,  a 6v  Ay  kcxM. 
kín  ctMe. 


iiCXil 

kBinií 

1>bi,7  -jia,  kao 

fcjieHB,  -Ha,  -HO. 


Y Ma^apcKoH  KpanHt  — 
npaBay  iiobícxh  — ho  inuiiyTB 
nopycBKH.  Om.  OiouoecKuií  3a 

KHHiKHBIH  H3BIK  B , yJKHBaeMHH 
y HacB.  a.ieM'B  mo  mobiixb  : 
„Bo^BI  Ma^apCKHX'L  pyCHHÓBB 
xocHyiOTL  bo  nncaHio  My^epHO 
3aOJKeHBIH  M3HKB,  KOTpBIH  OHII 
T0X03KHHMB  rpHMaiOXB  3'B  pOC- 

chhckbimb.“  (Studien  : 10.  cxo- 
pona.)  ^0  1881.  pOKa  imcajiii 
ca  h rnKoamk  KHnrBi  xbimb 
My,u;peHO-3JioateHBiMB  h3bikomb. 
IIopycBKH  nncarn  HanaBB  co- 
CTaBHTeiB  cek  KHnrn  bo  1881. 
poiíli  h 3 Mar  a b b ca  xaKB  mi- 
caxn,  o6bi  yxeHHKBi  /p  a HapÔÄ- 

HHX'B  UIKÔIB  3rOXOBeHrii  IÍHUrBI 
nop03yMÍXH  MOMH.  CeCB  C.IO- 
BapB  aeM'B  npoÄOBaťfeHa  nepe- 
jkhx'b  Tpy^ÔBB,  h Mae  3aji;aimBB 
noMiuiuTu  nauiuM%  pycnanaMo 
nayuuTu  ch  noMadnpcKU . 

PyCBKHH  HapÔÄB  .XfOOHXB 


Hazánkban  szorosan  vett 
rutén  nyelven  nem  írnak ; 
arról  a nyelvról,  a melyet 
nálunk  iroäálminak  tartanak, 
és  a melyen  irnak,  Ogonovszlcij 
ezt  rnondja : „Die  Fuhrer  der 
ungarischen  Rutlienen  sicli 
einer  kiinstlicli  geschaffenen 
Schriftsprache  bedienen , die 
sie  mit  der  russisehen  identi- 
ficiren.“  (Studien : 10.  lap.) 
1881-ig  a népiskolai  kônyvek 
is  ily  szellemben  voltak  szer- 
kesztve.  Ruténul  írni  1881-tól 
a sorok  írója  kezdett,  a kinek 
minden  gondja  óda  volt  irá- 
nyozva,  hogy  a népiskolák  a 
nép  által  i s érthetó  kônyve- 
ket  kapjanak.  E szótár  mint- 
egy  folytatását  képezi  e to- 
rekvésnek  és  a rendeltetése, 
hogy  a rutén  népnek  a magyar 
nyelv  elsajátitását  megkonnyitse. 

A rutén  nép  szereti  valia- 


XLV 


CBOK)  Brl>py,  HO  JIIOÓHTB  H MaflÄp- 
CKy  KpaHHy  h MaaapóBi,  h ä y- 
me  ca  pa^ye  Tony,  Ke^B  h toro 
cbihbi  3HaiOTB  noMa^apcKH. 

Bo^at  óh  ceca  KHnra  31. 
ycn^BOMt  noMoraia  ÄOcarHyTH 
pycHHaivťL  cecio,  aepes'B  hhxt> 
TaK'B  ata^aHy  ipkíL  ! 

Ilpomy  mh  nepeóawrn  3a 
ÄpyKOB'fe  xh6bi  cek  khoth,  60 
ä ysxe  hh  6o.ikjíH  ohh,  h Taxi.  He 
TOSeH^B  eMX  ÓBIBTj  biiihtko  äo- 

CMOTpí)TH. 

y By^aneiiiTk,  1882.  poxa, 
Mkcai^a  ^eijeMÓpa. 


sát,  de  szereti  magyar  hazá- 
ját  és  a magyarokat,  és  na- 
gyon  ôrvend,  ha  fiai  a ma* 
gy ar  nyelvet  elsajátíthatják. 

Yajha  e kônyv  minél  na- 
gyobb  sikerrel  felelne  meg 
ezen  czéljának ! 

Ä becsuszott  sajtóhibákért 
elnézést  kérek,  a mennyiben 
szembajom  az  utóbbi  iddben 
nagyon  elmérgesedett  volt. 

Budapesten.  1882.  deczem- 
ber  havában. 


CocraeuTeAt. 


A szerzô. 


XLVI 


CKopoueHa.  — Royidítések. 

h. =himnemu  (MyajeCKHH  pôfl'B,  masculinum). 
n.— nônemíi  (jkohbckhh  pô^B,  femininum). 

s. =semleges  nemu  (cepejíHLbra  pÔÄ'b,  neutrum). 
kn.=kôznemu  (cnôibHoro  po^a,  generis  communis). 
cs.=cselekvó  ige  (verbum  actionis). 

k.  i.=kôzép  ige  (verbum  neutrum). 
szi.=személytelen  ige  (verbum  impersonale). 
v.— visszatéró  (verbum  reciprocum). 
m.=melléknév  (iiphjioíkhhkb,  adjectivum). 
sz.=számnév  (iihcjíôbhhk'í>,  numerale). 
nm.=névmás  ( saiiM eH hiik'b,  pronomen). 

i. — igehatározó  (npncjiÔBHHK'b,  adverbium). 
ksz.=kérdo  szó  (BonpocHTejitHoe,  interrogativum). 
k.—kotószó  (00103^,  conjunctio). 

e.=elóljáró  (npiraMeflHHKB,  praepositio). 
isz.— indulatszó  (aycTBeHHHKb,  interjectio). 

t. =tobbes  szám  (MHO/KecTBeimoe  hhcjio,  pluralís). 
pl.=például  (na  iipHK.iajrB,  exempli  grat-ia). 
állt.— állattan  (30oaorHH,  zoologia). 
nôvt.=novénytan  (óoTamiKa,  botanica). 
ásv.=ásványtan  (MHHepaiorHa,  mineralógia). 

L— lásd  (no3Hpafi). 

Kursiv  betukkel  vannak  jelolve  a magyarból  kol- 
csônzôtt  szók. 

KypcuenuMu  oyKBaMH  ApyKyiOTt  ca  3 b Ma^apCKoro  a3H- 
Ka  iiepenarl}  caoBa. 


A, 


A,  a : a rutén  abc-e  elsó  be- 
tiije,  melynek  a magyarban 
d felel  meg. 

A k. : és,  cle,  peclig  ; — isz.,  ó! 
ob  ! ejnye  ! 

AbôaTB  b.  apát,  apátur. 

AóÔaTCTBo  s.  apátság. 

A66anr&  b.  apát. 

A6ie  i.  azonnal,  tiistént,  egy- 
szeriben. 

Aóo  k.  vagy ; a6o-a6o  vagy- 
vagy. 

AôoHHpoBaTK  cs.  elófizetni,  bé- 
relni. 

A6paK03a  (armenica  vulgaris 
nôvt.)  n.  kajszi  baraczk, 
nyári  baraczk. 

AôpyHB  b.  Abris,  Abrahám. 

A6li  isz.,  hogy,  vajha ! 

ABa  isz.,  im,  ime  ! 

ABrycTi>  h.  augusztus,  kisasz- 
szony  bava.  ^ 

ABrycTHHB  h.  Ágoston,  Ágost. 

ABrycTkninLiii  m.  fônséges,  fôl- 
séges. 

Abhtl  i.,  hiszen,  talán,  tán. 

ABCTpa.ina  n.  Ausztrália  (az 
ôtôdik  világrész). 

Csopei  : Rutén-magyar  szótár. 


ABCTpHHCKbif  (-híí)  m.  ausz- 
triai,  osztrák. 

ABCTpHRLEHf  (-hh)  m.  ausztriai, 
osztrák ; aBCTpmjLKa  iykHa 
osztrák  érték. 

ABcrpna  n.  Ausztria. 

Abtohomhb  n.  onkormányzat. 

ABTopHTeTB  b.  tekintély,  hite- 
lesség. 

Abtopr  b.  iró,  szerzo. 

Ara  isz.  aba ! — ksz.  ugy-e  ? 
igen  ? ara,  toto  tbt  noTmy? 
ugy-e  t e vagy  az,  j ó madár  ? 

Araima  (-ga-)  n.  Agápia. 

Aiap'b  (-ga-)  b.  agár. 

AreHTB  (-ge-)  b.  agens,  iigy- 
nôk. 

ArHeii,B  b.  bárány  ; — az  oltári 
kenyérnek  kereszttel  jelôlt 
része. 

AjnaMT*  b.  Ádám. 

A^aMOBO  aÔJíHKO,  Ádám  csut- 
kája. 

A^BOKaTCTBO  s.  ugyvédség, 
iigyvédkedés. 

A^BOKaTB  b.  ugyvéd. 

A^áe  i.  itt,  itten. 

AÄe  k.  sz.  hova  ? 

1 


AÄMHHHCXpaiJiHtf  — 


2 


— AieKCHH  — 


AftMHHHCTpaii;Hfln.kózigazgatás.  I 

AjípecoBaHa  s.  czimzés. 

Aapeci  h.  czim,  levélczim. 

A^pnaTH^ecKoe  mope  Adriai 
tenger. 

Aäckhh  m.  pokoli,  turhetetlen. 

A^t*  h.  pokol,  alvilág. 

Adbdeb  h.  ágyu.  TaK^  p;ypK- 
Hyjio,  rn  6n  3 "b  aj^OBa : olyat 
szólott,  mint  az  ágyu. 

Aepi>  h.  levegó. 

Ajkóbi  k.  hogy,  vajha. 

Ajkt*  i.  egészen,  csak,  szinte. 

A36yKa  n.  ábéczé ; — ábéczés 
kônyv  ; — beturend,  betusor. 

A3ÓyHHBiH  m.  betiirendes,  be- 
tusor o s. 

A3hh  n.  Azsia. 

A30BCKoe  Mope : Azovi  tenger. 

A3i>  1)  a rutén  (és  szláv)  elsó 
betu  neve  ; 2)  mn.  én. 

Ah  isz.  ej,  oh,  hej  ! 

Ah6o  k.  de,  igen,  hanení ; bi- 
zóny, ám. 

Ahho  i.  igen,  igenis  ; ugyvan. 

AKajíeMHRi*  h.  akademiai  tag, 
a tudóstársaság  tagja. 

AKajíeMHa  n.  1)  tudóstársaság, 
akadémia ; 2)  fótanintézet, 
intézet. 

AKaKHH  h.  Ákos. 

AEaTHCT'B,  aKa^THCTl,  aKa^HCTl, 
h.  egyházi  imák  és  énekek 
a fôbb  szentekhez. 

AKaii,Ha  (robinia  nôvt.)  n.  akácz- 
fa,  akász. 

Akh  i.  mintegy,  szinte. 

Akhóh  k.  mintha,  mintegy. 


Akkopä’b  h.  ôsszhangzat,  ôssz- 
hang. 

AKKyparao  i.  pontosan,  ren- 
desen. 

AKKypaTHÔCTL  n.  pontosság, 
rend. 

AKKypaTHBit  m.  pontos,  rendes. 

AKKypaľt  i.  pontosan,  rende- 
sen,  éppen. 

AKcnoMa  n.  sarktétel , alap- 
igazság,  sarkigazság. 

AKTa  n.  okmány,  okirat. 

AKTHBa  n.  vagyon,  érték. 

Akthbhbih  m.  cselekvó,  tevé- 
keny  ; vagyoni. 

Aktop'b  h.  szinész. 

Aktb  h.  oklevél,  okirat,  ugy- 
irat;  felvonás  (a  szinmuben). 

AKycraKa  n.  hangtan. 

AKijeHT'B  h.  ékezet,  hangsúly. 

AKii;enTOBaTH  cs.  elfogadni  (ité- 
letet,  váltót). 

AKII.H3B  h.  fogyasztási  adó  ,r 
élelmi  adó. 

Akh,hh  n.  részvény. 

Aiapna  n.  riadó. 

AjióaHHa  n.  Albánia. 

AióyMB  h.  album,  képeskônyv. 

Ajireópa  (-ge-)  n.  betiiszámtan, 
algebra. 

ÄAÔOMauib  h.  áldomás.  IIoHre 
Poóhth  3a  necTB,  3a  aji^o- 
Maint ; jójjenek  dolgozni 
becsuletból,  áldomásért. 

AJie  k.,  de,  hanem,  mégis ; — 
isz.  ime  ! lám ! 

AjreKcaH.nep'B  h.  Sándor,  Sanyi. 

AjieKCHH  h.  Elek. 


— A.ieKTQpT>  — 


3 


— ■ AHTHEaTHÄ  — 


AJieKTop^  h.  kakas. 

AieMt  isz.  nézd  csak ! lám ! 
nosza ! raj  ta  ! 

AjiKaTH  k.  i.  éhezni. 

AjiKoroJľB  h.  tiszta  borszesz. 

A-iKopaHt  h.  korán,  alkorán, 
a mohammedánok  szent 
kônyve. 

Ajuiam  h.  kocsiszin  az  ut- 
széli  csárdák  mellett,  állás. 

AJiJEHJiyia  n.  halleluja,  alleluja  ; 
hála  légyen ! 

Ajma3i>  h.  gyémánt. 

AiMaHax'B  h.  évkônyv. 

Aixai ckhe  ropBi  Altai  hegyek. 

AiTapB  h.  oltár. 

A.i(J)a  n.  alpha,  álfá  (a  gôrôg 
abéczé  elsó  betuje);  kezdet. 
A.3^  ecMB  ajuj)a  n oMera  (-ga): 
Én  vagyok  az  álfá  és  az 
omegá  (azaz : a kezdet  és 
a vég.)  (Szentirás). 

AiEyiitfH  m.  éhezó,  éhes. 

Aibeh  t.  Alpok,  Alpesek. 

Ajie  isz.  nosza  ! raj  ta  ! 

AMÔapx  b.  bombár , elésház, 
rakodó  ! 

AmôoH'b  h.  emeltebb  liely  az 
ikonosztász  elótt. 

Anôpeia  n.  esôernyô,  naper- 
nyô. 

AM6po3HH  h.  Ambrus. 

AMepnKa  n.  Amerika  (az  uj 
világrész). 

Amhhl  i.  amen,  bizóny. 

AMHecTHa  n.  megkegyelmezés, 
kôzbocsánat. 

Am<J>h6hjí  n.  két  helyen  lakó 


(vizben  és  szárazon)  állat, 
kétéltu. 

AHaiorna  (-gi-)  n.  basonlat, 
basonlóság. 

AHaHacTb  (bromelia  ananas 
nôvt.)  h.  ananász. 

AHaieMa  n.  egyházi  átok. 

AmejľB  b.  angyal. 

AHrejiCKHH  m.  angyali;  aHreJi- 
ckhh  jihk'b:  az  angyalok  kara. 

AH^e  i.  ott,  amott,  amottan. 

AH^exa  i.  amottan,  ottan. 

Ah^ke  i.  ott,  amott,  ottan. 

AHrnHa  (-gi-)  n.  torokgyik. 

AnriHEaHHH'B  (-gli-)  m.  angol. 

AHrjma  (-gli-)  n.  Angolhon, 
Anglia,  Angolország ; Nagy- 
Británia. 

AHÄpycB  h.  Andor , Endre, 
András. 

AH^pkn  li.  András , Andor, 
Endre. 

AudbOJVb  h.  angyal. 

AHe  k.  hát  nem,  hát  sem. 

AHeK^OTa  n.  adoma. 

AHeMOHi.  (anemona  pulsatilla 
nôvt.)  h.  kôkôrcsin. 

Ahh  k.  hát  nem,  se  nem,  sem 
nem. 

AHHa  n.  Anna. 

AHTaK'b  i.  amugy,  nem  ugy. 

AuTcuiaľb  (-g)  b.  antalag. 

Ahth^op'b  h.  megszentelt  ke- 
nyér. 

Ahthmohhe  n.  dárdany,  anti- 
món. 

AHTHnaTHa  n.  ellenszev. 

1* 


— AhTM'OH'B 


4 


— ApMeHHfl 


Ahtm([)oh'l  h.  antifona  (egy- 
liázi  ének). 

AHTHxpecTi,  h.  Antikrisztus, 
Krisztustagadó. 

AHTHxpnorL  h.  Antikrisztus. 

Ahtohhh  h.  Antal,  Tôni. 

Ah  y isz.  nosza  ! nocsak  ! raj  ta  ! 

Ami,BKa  n.  Anicza,  Annuska, 
Anna. 

Ahľ,h  n.  Anna,  Anicza,  Anikó. 

Anexiaiína  n.  felebbezés. 

Ane.OHpoBaTH  cs.  felebbezni, 
felfolyamoclni. 

AnemiHCKk  ropbi : Apenninek, 
Apennini  hegyek. 

AiieTiiTB  b.  étvágy. 

Ano  h.  apa.  apó. 

Anoren  (-gej)  b.  fôldtávol. 

AnoKa.iHncHCB  h.  anokalipszis, 
jelenések  konyve,  Szt.  János 
(apost.)  jelenéseinek  konyve. 

AnoKpnrfiB  b.  becsusztatott , 
torvényesnek  el  nem  ismert. 
(A  szentirás  apokrif  kônyvei.) 

Anojíoriitf  (-gi-)  n.  védelem, 
védô  beszéd. 

AnocioJľB  1i.  apoštol ; — - az 
apostolok  cselekedeteirôl 
szóló  kônyv. 

AnocTO.iBCKHÍi  m.  apoštoli. 

Aiioctojibctbo  s.  apostolság. 

AnpHK03a  n.  kajszi  baraczk, 
nyári  baraczk. 

AnpkjľB,  anpkíB  b.  április,  szent 
Gyôrgy  bava. 

AiipkuBCKBii  m.  áprilisi. 

AilTeKa  n.  gyógyszertár,  pa- 
tika. 


AnxeKapB  h.  gyógyszerész. 

ApaBHTHHiiHB  m.  arab  (férfiu). 

ApaBiia  n.  Arábia. 

Apam  h.  arany.  Moa  nniemiHii 
Tana  KpacHa,  rn  apaHB  : . Az 
én  buzám  olyan  szép  mint 
az  arany.  (Kôzbeszéd.) 

Ap6y3rB(cucurbitanôvt.)b.gorôg 
dinnye,  sárgadinnye. 

Apdam  h.  árdány  (szólófaj). 

ApeHa  n.  kiizdô  tér,  vivó  tér. 

ApeH,a,a  n.  bér,  haszonbér. 

ApeH^apB  h.  baszonbérló,  bérló. 

Apeudaurt)  h.  haszonbérló, bérlô ; 
korcsmáros. 

ApeH^OBaTH  cs.  bérelni,  ba- 
szonbérbe  venni. 

ApemTaHTi,  b.  fogoly,  rab. 

ApeniTOBam  cs  bebôrtonozni, 
elfogni. 

ApeniTB  b.  bôrtôn,  fogság. 

Ap3eHHKrB  b.  arzenikum,  mi- 
reny. 

Apiraa  n.  Iréne. 

ApiiCTOKpama  n.  uri  rend,  ŕô- 
rendek. 

ApHTMeraKa  n.  számtan,  szám- 
vetés. 

ApiiTľvieTHKB  h.  számtudós , 
számvetó. 

ApiiTM e thti hbi h m.  számtani. 

Apafi  h.  Áron ; Arius. 

Apna  n.  ének,  dallam. 

ApKviHB  b.  iv,  ivpapir. 

Apvajta  n.  hadsereg. 

ApMa^iix  n.  hadsereg,  sereg. 

ApMeHiia  n.  Orményország. 


— . ApMíLfl  — 

ApMHJi  n.  badsereg,  kôzôsbad- 
sereg. 

ApMaHHHi,  h.  ôrmény  féríi. 

ApMaHKa  n.  ormény  nó. 

ApoMa  n*  zamat,  fííszer. 

ApoHB  h.  Áron. 

Apna^i.  h.  Arpád  (a  haza 
megalapitója). 

ApceHajľL  h.  fegyvergyár,  fegy- 
vertár. 

Aprepim  n.  utdér,  yeróér. 

ApTHJiiepHCT'L  b.  tiizér. 

Apinjuiepna  n.  tiizérség. 

ApTHCT'B  h.  múyész. 

Apm^OBKa  (eynara  scolymus 
novt.)  n.  csicsóka. 

Apx  . . . (osszétételekben)  fó. 

ApxaHreiB  h.  arkangyal,  fó- 
angyal. 

Apxeojionifl  (-gi-)  n.  régészet, 
régiségek  tudománya. 

ApxeoaorB  (-log)  h.  régész,  a 
régiségek  buvára. 

ApxHBB  h.  levéltár. 

ApxHfttiaKOHB  h.  fóesperes , 
fopap. 

ApxneiiHCKonB  h.  érsek. 

ApxHepeii  h.  fopap. 

ApxHMUHÄpHTB  h.  apát. 

ApxHnacTLípt  h.  fópásztor,  fó- 
pap,  puspôk. 

Apxnneaar'L  (-lag)  h.  Sziget- 
tenger,  arkhipelagus. 

ApxncTpaTHrB  h.  fdvezér,  feje- 
delem. 

ApxHTeKTopB  h.  épitó,  épitész. 

ApxiiTeKxypa  n.  épités , épi- 
tészet. 


3 — A^ief  — 

Apmbe^  h.  ásó,  ásokapa. 

AceKypaijna  n.  biztositás,  élet- 
biztositás. 

AceHTaiíiM  n.  ujonczozás. 

AceHTHpKa  n.  ujonczozás. 

AceHTupoBaTH  cs.  ujonczozni, 
sorozni. 

AcHrHagna  (-gna-)  n.  utalyá- 
nyozás. 

AcTaAOim  h.  asztalos. 

AcTpoHOMHtf  n.  csillagvizsgálás, 
csillagászat. 

Actpohomb  b.  csillagvizsgáló, 
csillagász. 

Ac(j)ajiTB  h.  fôldiszurok.  aszfalt. 

ATaKa  n.  roliam,  megtámadás, 
támadás . 

ATaKOBam  cs.  megrolianni , 
megtámadni. 

ATen3MB  h.  istentagadás. 

ATeacTB  h.  istentagadó. 

ATiaHTH^iecKHH  oKeaHB : Atlanti 
óczeap. 

ATaaHTHaecKoe  Mope : Atlanti 
tenger. 

ATaacB  b.  térkép , fôldkép ; 
térképgyiijtemény,  atlasz. 

Ato  ksz.  bát  az ; aTo  iííto  : 
mi  az  ? hát  az  mi  ? 

Atomt,  h.  parány. 

I ATraKB  i.  ugy,  amugy. 

ATTecTaT^B  b.  bizonyitvány. 

Ay^HeHpmi  n.  kiballgatás,  fo- 
gadás. 

A(j)piiKa  n.  Afrika. 

A^piiKaneiiiL  m.  áfrikai  férfiu. 

Axb  isz.  ó,  ob,  ó jaj  ! 

A^en,  a^ieHB  i.  talán,  tán. 


— A'ihhí)  — 


6 


— Baeaimfi  — 


A'ihhl  i.  talán,  vagy  tán. 
Aieôbi  k.  hogy,  vajha. 
Aiľto  ksz.  hát  mi  ? nos  ? 


Am,e  k.  ámbár,  jóllehet;  ha. 
Am,o  ksz.  hát  aztán  ? hát  mi  ? 
nos  ? 


B. 


B 6 : a rutén  ábéczé  második 
betiije ; megfelelóje  a ma- 
gyarban  b. 

Ba  isz.  bah ! ejnye ! oh ! — 
ôsszetételekben : hát,  ugyan ; 
ôauiTO  : hát  mi,  ugyan  mi  ? ; 
6a  ä e : ugyan  hol  ? 

Ba6a  n.  1)  vén  asszony,  anyó- 
ka ; 6a6a  3B  B03a,  cnnuaMi. 
leriue : ha  az  anyóka  leszáll 
a szekérrôl,  kônnyebb  a 
kullóknek ; 2)  nagyanya , 

nagymama ; 3)  sziilészno. 

Ba6eii;i>  (cottus  állt.)  h.  kolty. 

Ba6HHHu,L  h.  templompitvar, 
templomtornácz.  (Rendesen 
vénasszonyok  állanak  benne, 
innét  ered  az  elneyezés.) 

Ba6mr&  m.  vénasszonyé,  nagy- 
anyáé  ; ôaônHO  jiíto  : vén- 
asszonyok  nyara. 

BaÓHHT>  necB : a pávaszem  (sa- 
turnia)  herný ój a (állt.). 

BaÔEa  n.  kis  uló,  kis  ullóvas 
(melyen  a kaszát  verik). 

Baúparu  es.  aprólékos  mun- 
kával  foglalkozni ; bántani, 
szennyezni ; — ca  v.  szeny- 
nyezni,  piszkolni  ônmagát. 


BaBHTH  cs.  játszitani,  mulattat- 
ni ; — ca  V.  játszadozni* 
játszani,  mulatni. 

BaBOBHa  (gossypium  novt.)  n. 
gyapot. 

BaBOBHaHHH  m.  gyapotból  valóy 
gyapot  — 

Bara  n.  vágy , vágyakodás, 
szeszélyes  kivánság,  szeszély. 

BarajKua  (-gá-)  n.  poggyász,, 
málha. 

Eaiapun  (-gá-)  n.  bagaria  bórr 
bagarja. 

BarJiHBHH  m.  sóvárgó,  vágya- 
kodó. 

BarHHCTHH  m.  lápos,  mocsáros. 

BarHO  s.  ingovány,  láp,  mo* 
c sár. 

j Baioev  (-g-)  h.  bagó. 

BaropB  h.  biborbársony,  bibor. 

BarpHTH  cs.  kereket  talpalnL 

Barpo  s.  keréktalp. 

BarpaHbit  m.  biborvôrôs,  bi- 
boros. 

Ba  Äe  (w):  hova,  hol? 

Eadoi t>  (-g)  h.  bádog:  bádog 
iyóedény. 

Eadoioiu~o  h.  bádogos. 

BaeaHBif  m.  mesés,  meseszeríi. 


— Bazéna  — 


7 


— BaHTa  — 


EajK-eHa  s.  kivánság,  vágy ako - 
čás,  sovárgás. 

BaxHTH  cs.  kivánni,  tetszeni ; 
— ca  y.  vágyakodni , so- 
várogni. 

BaauMBÔCTB  n.  sovárgás,  vá- 
gyékodás. 

BaatJUBHH  m.  vágyakodó,  sze- 
szébes,  sovárgó. 

Ba 3a  s Ibirka  (gyermeknyelv- 
ben). 

Ba3BHHBt  (sambucus  nigra 
nôvt.)n.  gyepiibodza,  fekete 
bodza. 

Bas'feaaHíi  s.  gagyogás. 

BaskKaTHcs.  gagyogni. 

Banaa  n.  1)  kaczabájka,  nôi 
feloltó  ; })  apróság  ; 3)  mese. 

BaíijioBaHa  bajlódás,  kinló- 
dás,  vesz’dés. 

EaÚÄoearu  i.  bajlódni,  kin- 
lódni,  vesádni. 

BatHHKapB  h.mesekoltó. 

EaúycKenn  n.bajuszkenó. 

Eaúycu  t.  bajsz. 

BaKaara  n.  csuora,  kulacs. 

BaKaaatB  b.  csuora,  kulacs. 

EaKxep%  b.  bak^r,  éji  ôr. 

BaKyHB  (nicotianírnsticanôvt.) 
b.  dobány , apadobány , 
pórdobány. 

BajiaMyTa  n.  1)  zaaľ,  baj  ; 2) 
fecsego  ember ; ) etetó  ko- 
sár  a fuvarosokrb 

BaaaKyTHTH  cs.  elttiteni,  el- 
zavarni,  rászedni  — ca  y. 
elzavarodni,  eltéri  (a  be- 
lyes  iránytól),  rász}etni. 


BaaaMyTHLiil  m.  zurzavaros ; 
rászedô ; fecsego. 

BaaaHCB  h.  kereskedôi  mérleg, 
úzleti  mérleg. 

BaaaxpecTHTH  k.  i.  csintalan- 
kodni,  pajzánkodni,  tréfál- 
kozni. 

Baaera  (-ga)  n.  szarvasmarba 
ganéja,  marhaganaj. 

Bai3aMB  b.  balzsam. 

Baa3aMnpoBaTH  cs.  balzsamozni. 

BaaKa  n.  gerenda. 

BaaKOHB  h.  erkély. 

BaaoBarH  es;  bálozni. 

BaiB  h.  bál,  tánczmulatság. 

EcuiTa  n.  b alt  a. 

BaaTHHCKoe  Mope  : Keleti  vagy 
Balti  tenger. 

BaaBKo,  ôaaBo  s.  alma  (gyer- 
meknyelvben). 

BaHa  n.  vágyakodás,  sovárgás. 

Eanioea  (-go-)  n.  bankó,  pa- 
pirpénz. 

BamoBKa  (-go-)  n.  bankó. 

BaH^a  n.  banda,  czigány  ze- 
nekar. 

BaH^ypKa  (solanum  tnberosun 
nôvt.)  n.  kolompér,  burgo- 
nya. 

BaHHKB  h.  templomi  kalács, 
czipó. 

BaHKnpB  h.  bankár. 

BaHKB  h.  bank,  pénzintézet. 

Eanoearu  cs.  bánni,  bánkódni* 
szomorkodni. 

BaHTa  n.  kakasiiló , kereszt- 
gerenda  (a  szarufáknál). 


— BaHTOBam  — 


8 


— EaHHÔCTB  — 


EanToeaTu  cs.  bántani,  bán- 
talmazni. 

BaHa  n.  bánya. 

BaHacKa  n.  a bányász  felesége. 

EaHacB  h.  bányász , bánya- 
munkás. 

Bapaivi6yii,Kbi  t.  bukfencz. 

EapaivióyuiB  h.  bukfencz , czi- 
gánykerék. 

EapamiHa  n.  iiriihus,  bárány- 
hus. 

BapaH’íHKB  (lamius  excubitor 
állt.)  h.  tôvisszuró  gébics, 
gébics. 

EapaHB  h.  bárány,  kos. 

Bapana^bm  (-irä)  m.  bárány- 
ból  való,  bárány  — 

EapaT7)  h.  barát. 

Eapamai 7>  (-ág)  h-  barátság. 
J^an  pyay  Ha  óapaaaarB : 
Nyujtsd  baráti  kezedet  (job- 
bodat). 

BapBa  n.  szin,  festék. 

EapBapB  h.  festó,  vászonfestô. 

EapBHHOKB  (vinea  major  nôvt.) 
télizôld,  bôrvény. 

EapBHTH  cs.  festeni,  mázolni. 

BapBkHOKrL  (vinea  major,  nôvt.) 
télizôld. 

EapÄHHOBO  s.  Bártfa  (Sáros- 
megyében). 

Eap30  i.  igen,  nagyon. 

Eap3B  i.  igen,  nagyon. 

BapKH  t.  barkó. 

Eapua  n.  barna. 

EapuacTuú  m.  barna,  barnás. 

EapoHB  b.  báró. 

Eapwom,  óapmym  h.  bársony. 


BapmyHKOBHH  m.  bársonyból 
való,  bársony  — 

EacHCTBh.  mélyhangu,  alh^ngu. 

Eacoia  n.  bógó  ; gordonki. 

BacB  h.  mélyhang,  alhaig. 

Bacti  t.  bógó. 

EacHH  n rege,  mese. 

BaTaiHoiľB  h.  zászlóalj. 

BaracTB  h.  batiszt.  / 

BaTiiCTOBbiH  m.  batisztj/ól  való, 
batiszt  — 

BaTKo  nm.  ki,  kicsodz?  ugyan 
ki?  / 

BaTyrB  h.  ostor.  / 

BaTyjKHHKB  (cichorimi  intibus 
nôvt.)  h.  mezei  Utáng. 

BaTLKH  t.  elódôk,  jsôk. 

BaTBKo  h.  apa,  apféka. 

EaTBKÔBiu,HHa  n.  iaza , apai 
fôld.  / 

Bana  h.  bacsó,  jyiászgazda. 

EaaeHa  s.  látás,  /szrevevés. 

BaaHTH  cs.  látrn  vélni,  észre- 
venni,  kedveni ; — ca  v. 
tetszeni , lá/zani.  Hai  ca 
óawrB  : tess^  ! EaanTB  ay- 
3Ee  no,n;a>  ätomb,  a CBoe  h 
iiôäb  cbohm  hocomb  He  6a- 
hhtb  : Má/t  meglátja  az 
erdó  alati/a  magáét  pedig 
az  orra  ajtt  sem  veszi  észre. 
(Magyara : Más  szemében 
meglátja'a  szálkát  is,  de  a 
magáébA  a gerendát  sem.) 

BaaKa  n.  ^afikdohány,  vágott 
dohány 

EaaHôCT/n-  figyelem,  gondos- 
kodáý 


— Ba  ak 


9 


— BeSKpOBHblH  — - 


Eaurb  t.  h.  báesi. 

Baimía,  óaiiiTa  n.  torony,  baš- 
ty a,  várfal. 

BainTO,  6amo  nm.  mi,  micsoda? 
ugyan  mi  ? 

EaTOCKeuu  n.  bajuszkenó. 

Eawcu  t.  bajusz. 

BaaHa  s.  knruzsolás,  boboná- 
val  való  gyógyitás. 

Ba  ara  c si  1)  mesélni ; 2)  ku- 
ruzsolni,  babonával  gyógyi- 
tani. 

B/íkme  s.  ébrenlét,  órkôdés, 
yirrasztás. 

B^kra  cs.  órkódni,  virrasztani. 

BexeJiyiu^  h.  iskolaszolga. 

Be3B  e.  nélkul ; — ôsszetétel- 
ben  a szónak  éppen  ellen- 
kezo  értelmet  ad  pl.  číria  — 

; ero,  6e%GHJia-fc±  erotlenség. 

Besôo^tHiiK'B  b.  istentagadó. 

BesóôJKHbii  m.  istentagadó. 

BesóoJEÍe  s.  istentagadás. 

Be36opo£bii  m.  szakáltalan. 

BesBapTbiH  m.  értéktelen. 

BesBHHHÓCTL  n.  ártatlanság, 
hibátlanság. 

BesBHHHbit  in.  ártatlan,  nem 
vétkes. 

Be3B0£iiu,a  n.  szárazság,  aszály  ; 
hiány  a vizben. 

Be3Boji;HHH  m.  yíz  nélkuli,  viz 
nélkul  sziikoldó. 

BesBOKbiii  m.  szemetlen,  egy- 
szemii. 

Be3BkpoTBo  s.  hitetlenség. 

Be3Bkcrao  i.  bir  nélkul,  tudo- 
'más  nélkul. 


Be3BÍCTHÔCTL  n.  ismeretlen, 
hirnélkiili  volt,  ismeretlen- 
ség. 

Be3BÍ)CTHbiH  m.  hirnélkiili,  is- 
meretlen. 

Be3BbcTt  n.  ismeretlen  tájék, 
ismeretlen  vidék. 

Be3roioBHH  m.  fejetlen , fej- 
nélkiili. 

Be3rop6biH  m.  nem  pupos, 
egyenes. 

Be3rpaMOTHbiii  m.  irni,  olvasni 
nem  tudó. 

BearpkniHbm  m.  biintól  ment, 
ártatlan. 

Be3£Ha  n.  mélység,  feneket- 
lenség. 

BesÄOJiLHbíH  m.  szerencsétlen, 
boldogtalan. 

B a3 £0.i a n.  szerencsétlenség, 
boldogtalanság,  balsors. 

Be3£ynmHH  m.  lelketlen,  szi- 
vetlen,  kônyortelen. 

Be3£rtjiLHnKB  b.  naplopó,  mun- 
kakeriiló. 

Be3£kTKHHa  n.  magtalan  no. 

Eesevb  (-g)  i.  sz.  bezzeg. 

Be33aK0Hne  s.  torvénytelenség. 

Be33aKoimbiH  m.  torvénytelen, 
tôrvénynyel  ellenkezó. 

Be33yóbifi  m.  fogatlan. 

Be3KJiy6biH  m.  csipó  nélkuli. 

Be3K0HeaHôcTL  n.  végtelenség, 
határtalanság. 

Be3K0HeaHbii  m.  végtelen,  ha- 
tártalan. 

BesKpoBHbiií  m.  vér  nélkuli, 
vérben  szegény. 


Be3KpbLIbIH  — 


10 


Be3HeCTb  — 


Be3KpbiJiHH  m.  szárnyatlan. 

Be3Ky,a,JibiH  m.  kopasz,  tar. 

Be3JiicHbiH  m.  erdó  nélkiili. 

Be3JiiOÄHHH  m.  néptelen,  em- 
berek  nélkiil  sziikôlkôdó. 

Be3MHpHHH  m.  békétlen,  béké- 
telen. 

Be3Mkpbe  s.  mérhetetlenség, 
végtelenség,  végtelen. 

Be3MkpHHH  m.  mérhetetlen, 
határtalan. 

Be3HorHH  (-rHÄ)  m.  lábatlan, 
lábnélkiili. 

Be3HopoBHHH  m.  erkôlcstelen. 

Be3HOCbiH  m.  orrnélkiili. 

Be30  lásd  : 6e 3i>. 

Be3o6pa3Hbiô  m.  éktelen,  rut, 
csuf,  illetlen,  szemtelen. 

Be3naMHHTHHÔ  m.  feledékeny, 
rossz  emlékezetii. 

Be3napHbiS  m.  páratlan. 

BesneHHbiH  m.  gondatlan,  gond 
nélkiili. 

Be3n.iôjiiHHH  m.  terméketlen, 
meddó. 

Ee3noKÔH  h.  nyugtalanság , 
nyugtalanitás,  zavarás. 

Be3noKÔHHbin  m.  nyugtalan , 
izgága. 

Be3noEOHTH  cs.  nyugtalanitani. 
zavarni,  háborgatni. 

Be3nopo^Hbiíl  m.  ártatlan,  szep- 
lôtelen,  feddhetetlen. 

Be3nopara,OKrb  h.  rendetlenség. 

Be3npaBHbiíl  m.  tôrvénytelen, 
jogtalan. 

BesnpHKJiajiiHbiÉ  m.  példátlan, 
példa  nélkiil  való  ; egyetlen. 


BesnpiiCTpacTHHH  m.  részre- 
hajlatlan. 

Be3porn  (-rbi)  t.  disznó,  sertés. 

Be3porHH  (-ľbit)  m.  szarvatlan. 

BespôKi*  h.  végetlenség  (az 
idóben). 

Be3cn.ia  n.  erôtlenség,  gyen- 
geség. 

Be3CiiibHbiH  m.  erôtlen,  gyônge. 

Be3CMepTHTH  cs.  halhatatlani- 
tani. 

Be3CMepTHÔCTb  n.  halhatat- 
lanság. 

Ee3CMepTHbift  m.  halhatatlan. 

Be3COHHbiS  m.  álmatlan,  nem 
álmos. 

Be3cpaMHbiil  m.  arczátlan,  szem- 
telen. 

B^3CTpacTHHil  m.  szenvedély 

Č nélkiili,  kôzônyôs. 

Be3CTOpOHHÔCTb  n.  pártatlan- 
ság,  semlegesség. 

Be3CTopoHHbiS  m.  pártatlan, 
semleges. 

Be3CiMeHHÓCTb  n.  magtalanság. 

Be3ckMeHHbiH  m.  magtalan. 

Be3yMHe  s.esztelenség,ôriiltség. 

Be3yMHHH  esztelen,  óriilt,  esze- 
veszett. 

Be3ycjiÔBHbii  m.  feltétlen. 

Be3XBÔCTbiH  m.  íarkatlan,  fark 
nélkiili. 

Bes^ecTHTii  cs.  becstelenitni, 
gyalázni. 

BecEecTHbin  m.  becstelen,  gya- 
lázatos. 

BesaecTb  n.  becstelenség,  gya- 
lázat. 


— Be3HO,iOBrinHbm  — 11 


B3HHa  — 


Be3^oaoB'fc'MHH  m.  embertelen, 
kegyetlen. 

BeuJimivb  h.  béllés. 

BeEeBB  h.  bekecs. 

BejreTpncTa  h.  szépirodalmi  iró. 

BeaeTpncTHKa  n.  szépirodalom. 

Eeudwx'b  b.  bendó,  potroh,  bas. 

Bep6eHHii;a  n.  berbencze. 

BepBeHO  s.  gerenda. 

BepBkHKOBbin  m.  télizôldból 
való. 

BepB'feHOK'b  (vinea  major,  nôvt.) 
h.  téli  zôld. 

BepBiiiniaTbiH  m.  télizôldból 
való. 

Eep,no  s.  1)  borda  (takácsnál) ; 
2)  hegygerinez. 

Bepen»  h.  part. 

BepeacaBa  n.  Borzsava  vidéke 
Beregmegyében,  mely  saját- 
ságos  népviseletéról  és  táj- 
szólásáról  ismeretes. 

BepeataBHHB  h.  Borzsava  mel- 
léki  férfiu. 

BepeacaBKa  n.  Borzsava  mel- 
léki  no. 

BepeMCTbia  n.  part  o s. 

Bepe3a  (betnla  alba.  nôvt.) 
n.  nyirfa,  fehér  nyirfa. 

Bepe3eHL  h.  április. 

Bepe3HHa  n.  egy  darab  levá- 
got  nyirfa. 

Bepe3Ka  n.  nyirfácska. 

BepesHHKí.  h.  nyirfás  erdó. 

Bepe30BHii  m.  nyirfából  való, 
nyirfa  — 

BepeMHa  s.  teher  ; vállon  hor- 
dott  teher. 


BepeH^aHKa  n.  tôlténytáska. 

BepecTB  (ulmus  nôvt.)  h.  szilfa, 
szil. 

Bepjtom.  h.  barlang,  medve- 
barlang. 

j Eep'b  n.  biiru,  palló,  gy  aloghid. 

BecKk,n;oBaTH  cs.  legeltetni. 

BecKkjíB  h.  hegyi  legeló. 

BecKk^ti  t.  Beszkidek,  Beszkid- 
hegyek. 

Becma  n.  beste  lélek,  rima. 

Eed^a  n.  beszéd,  beszélgetés  ; 
ECTynHa  6eck,a,a : bekôszôntó 
beszéd. 

Beck^jiMBôcTb  n.  bôbeszéduség, 
beszédesség. 

Beck^HBHH  m.  beszédes,  bô- 
beszédii. 

Beck^HHKí,  h.  szónok,  beszélô. 

Beckji;oBaTH  cs.  beszélni,  be- 
szélgetni. 

Beek^ocTL  n.  beszédesség. 

BeTaereMeniB  h.  betlehemmel 
j ár  ó. 

BeTJiereME  h.  karácsonyi  bet- 
lehem. 

EeT^ovb  h.  betegség,  járvány. 

ĽeTnp'b  h.  betyár.  (Ló-név  is.) 

BeBeiKa  n.  bécsitôk,  siitótôk. 

Eeue.i06aTu  cs.  becselni,  be- 
csnlni,  felbecsiilni  a kárt ; 
tisztelni. 

Eeuejirb'im  h.  beeslés,  felbecs- 
lése  a kárnak. 

EeuiTun  n.  beste  lélek,  rima. 

B3Hna  (sambneus  nôvt.)  n. 
bodza,  bodzafa. 


— BnóaKB  — 


12 


— Bjiaro  — 


Bn6aKi>  h.  pôrsenés,  kelés, 
mérges  pattanás. 

BHÓJiHOTeKa  n.  kônyvtár. 

Bhójihh  n.  biblia,  szent  irás. 

Eugho  i.  bôven,  gazdagon, 
bôviben. 

Ehghuú  m.  bó,  gazdag. 

Bnraponi'E  (-gá-)  h.  naplopó, 
mihaszna. 

Euiap'b  (-gá-)  h bot,  fútykôs, 
liusáng.  «\  -wa  A 

EnrjiBOBaTH  (-gly-)  cs.  téglázni, 
vasalni. 

BnrjiHSL  (-gly-)  h.  téglázó  vas, 
vasaló. 

EusoGaTU  cs.  bizni,  rábizni, 
megbizni  valakit ; — • ch  v. 
bizakodni,  megbizni  vala- 
kiben. 

Eusbeno  i.  biztosan,  bizonyo- 
san. 

BH3ÓBHoe  s.  biztos  dolog,  kész 
valami.  R Ha  ÓH3ÓBHoe: 
biztosra  megyek. 

Eu3oghuú  m.  bizonyos,  biztos, 
megbizbató. 

Ensom  isz.  bizóny,  biz’a. 

Eu3Tytuv  h.  biztos. 

Eu3wghuú  m.  biztos,  bizonyos. 

BiíHKa  n.  verekedés,  csetepaté. 

Eunueem  i.  békéveí. 

BiuieHL  h.  hadaró,  cséphadaró. 

BmeTB  b.  belépti  jeg}r,  jegy. 

BiOHapÄB  h.  tekejáték. 

Braje  s.  járornbélfa. 

EuuTeTOGaTu  cs.  buntetni. 

EuuTeTuwb  h.  buntetés. 

EuuTeTAOGaTu  cs.  biintetni. 


BHpeuiHTH  k.  béreskedni. 

BHpeniKa  n.  béresné. 

Eupeuro  h.  béres. 

BnpemyKB  h.  kisbéres. 

BnpjKa  n.  bôrze. 

EupoecíTu  cs.  birni , tehetni, 
biráskodni,  birói  tisztet  vi- 
selni ; — ch  v.  birni  magát. 

BnpÓBKa  n.  biróné  asszony , 
biróné. 

BiipÔBCTBO  s.  biráskodás,  birói 
tiszt  viselése. 

EnpoBÔBi>  m.  biróé. 

Bhpôbhhhb  m.  birónéé. 

EupoGb  h.  biró,  kôzségi  birói 

Eapcfia  n.  bérfa  (szekéroldal). 

Eupb  n.  burii,  palló. 

BiipaKH  t.  kôzségi  elóljárók, 
elóljárósäg. 

Bncara  n.  átalvetó  tarisznya, 
koldustarisznya. 

BHcepB  h.  gyôngy. 

EnTania  (-ga)  h.  n.  s.  bitang,  • 
pimasz. 

Bhtii  cs.  útni,  verili ; — ch  v. 
verekedni. 

BnTKa  n.  verekedés ; csata. 

Bhth  s.  verés,  verekedés. 

BrniaK^  b.  bicskakés,  bicska, 

EuHaAOGaTii  becsúlni , felbe-  j 
csúlni  a kárt. 

Ehhkb  1i.  verekedó. 

Enarnii  (-lih)  m.  j ó,  jóságos1; 

v jámbor,  szelid.  Bnaroe  thjih 
h ji;bí  EopoBH  ycce  : A sze- 
lid borju  két  tebenet  is  j 
kiszop. 


— BiiaroBOJienBe  — 1B  — Biy/pmi  — 


BiaroDOJieHLe  s.  jóság,  kedve- 
zés,  kegy,  jóindulat. 

BaaroBim'ŔHa  s.  gyumôlcsoltó 
boldogasszony  (ápril  6-án). 

B.iaroBime  s.  ajtatosság,  áhi- 
tat,  istení  félelem. 

BiároÄapirra  cs.  hálát  adni ; 
megkôszônni. 

Bjiaro^aTL  n.  istení  kegyelem, 
jóság. 

BiaroftM  h.  jóltevó. 

BjiaroÄ^TeJiB  h jóltevó. 

Bjiaropo3yMHbin  m.  okos,  bôles. 

Biaropo^HtiH  m.  nemes,  tekin- 
tetes.  naHe  ÓJiaropo^HLiii : 
tekintetes  nr ! 

Biaroc.iOBeHie  s.  áldás. 

BiarocJioBeHHbiH  m.  áldott. 

BiarocjioBHTH  es.  áldani ; — - ca 
v.  áldatni. 

BjiarôCTt  n.  jóság,  kegyesség. 

BaaroTa  n.  jóság. 

BjiaroTEopuTejiL  h.  jóltevó. 

BjiaroyxaHne  s.  jóillat,  jó  szag. 

BaaroaxiHHLii  h.  esperes,  al- 
esperes. 

BiameHULiH  m.  boldog. 

BiajKeHCTBo  s.  boldogság. 

Bia3eHB  h.  balga , esztelen 
ember,  tudatlan. 

Baa3HHTH  cs.  botránkoztatni ; 
— ca  v.  megbotránkozni. 

Baaro  s.  sár,  pocsolya. 

BjieKÓTt  (conium  novt.)  búrok. 

BaecKOHkTH  k.  i.  csillámlani, 
csillogni. 

BaecKi,  fény,  csillámlás,  vil- 
lanás. 


BaHJKe  i.  kozelebb. 

Bjthjkhhh  1)  m.  kôzeli,  2)  h.  fele- 
barát. 

BiH3eHLKO  i.  nagyon  kôzel. 

Bjm3HHa  n.  kôzellét,  kózelség 

Bih3hth  cs.  kozelebb  vinili, 
kozelebb  hozni ; — ca  v. 
kozeledni,  kozelíteni. 

BJTH3KHH  (-hh)  m.  ‘kôzeli,  kó- 
zel  levó. 

Bih3KO  i.  kôzel. 

Bxh3kôctl  n.  kózelség. 

BjiH3Heii,B  h.  ikrek , kettós 
gyermek. 

BjiH3HaTa  t.  iker  gyermekek, 
ikrek. 

Bih3lko  lásd : 5jih3ko. 

BjmcKaBKa  n.  nyakgyóngy,  sor- 
gyóngy. 

BjmcKaTH  k.  i.  fényleni ; — 
ca  v.  ónmagától  fényleni. 

BiHCKaTB : villámlik. 

Bjihckb  b.  villám , villámlás, 
csillám 

BjmcuyTH  k.  i.  villámlani,  csil- 
lanni. 

BaHUiara  ca  v.  fényleni,  ra- 
gyogni,  csillogni. 

Baoxa  (pulex  irritans  állt.)  n. 
bolha. 

BaomaHLiH  m.  bolhás,  bolhá- 
val  teli. 

BaouiKa  n.  bolhácska. 

Bjrom,mi;a  (cimex  állt.)  n.  po- 
loska,  paczka,  esimaz. 

BjiyftHTH  k.  i.  kóborolni,  bo- 
lyongani , tévelyegni , kó- 
szálni ; tévedni. 


— ĽJIVÄHMH  — 


14 


— BoroMo.ieu,b  — 


BJiyÄHbiií  m.  tévelygó ; — 

ÓJiyÄHHii  chhi>  : tékozló  Hu. 
E-iy^na  topora : tévut. 

BjiyÄ'í*  h.  tévelygés,  bolyongás. 

Ejibixa  lásd : ÓJioxa. 

BjrfeÄHeHbKHH  (-bit)  m.  kissé 
halvány,  kissé  sápadt. 

Bjrfe,n,HÔCTb  n.  halványság,  ha- 
lavány ság,  sápadtság. 

Bik/íHHH  m.  sápadt,  halavány, 
fakó. 

BjikÄHliTH  k.  i.  sápadni,  hal- 
ványodni,  fakulni. 

BjrtjíbiH  m.  sápadt,  halavány. 

BjiiOBaTH  k.  i.  okádni,  rókázni, 
hányni. 

BnoBana  s.  okádás,  hányás. 

Ejhoäo  s.  tál. 

Bjiiocth  cs.  feliigyelni,  vigyáz- 
ni,  órkôdni. 

BjiaH^ara  cs.  csurni,  csavarni, 
fecsegni , hiábavalókat  be- 
szélni. 

Bjiflxa  n.  pieh,  fémlemez. 

E-iaxapb  h.  bádogos. 

BjiamanKa  n.  félmeszely,  ver- 
dung,  két  decziliter. 

BJiamaHbiH  m.  bádogból  való. 

BJianiKa  n.  1)  pléhbárcza ; 2) 
félmeszely,  két  deczi. 

Bo  k.  mert,  mivel. 

Bó6kh  t.  babérlevél , babér- 
bogyó. 

BoépoBHH  m.  hódból  való,  hód. 

Boópi.  (castor  fiber  állt.)  h.  hód. 

Boót  (vicia  nôvt.)  h.  bab,  lóbab. 

EoBBaHb  h.  golyhó , pimasz, 
fajankó,  kamasz. 


BoBTima  n.  1)  sinór,  zsinór ; 
2)  nyakék,  nyakdisz. 

BoBTKa  n.  bunkó,  furkó. 

BoBTKamb  h.  furkós  bot,  bun- 
kós  bot. 

Bobtobhh  m.  bolti ; óoBTOBa 
n,kHa  : bolti  ár. 

BoBToiHKa  n.  boltosné. 

Eo6tow~o  h.  boltos,  kereskedó. 

I>06t%  b.  bolt. 

Bobhb  h.  a patak  kiôblede- 
zése  ; gôdôr  a patakban. 

BoraH^i  (-gán-)  t.  bakancs. 

EoracTBO  s.  gazdagság,  vagyon. 

BoraTHTH  cs.  gazdagitani. 

BoraTCTBo  s.  gazdagság,  vagyon. 

EoraTbiH  m.  gazdag,  módos, 

EoraTbipb  h.  dusgazda , gaz- 
dagember. 

BoraTHTH  k.  i.  gazdagodni, 
gyarapodni  vagyonilag. 

Bora^HCKO  h.  dusgazda,  nagy- 
gazda. 

Bora^mne  h.  dusgazda,  *nagyon 
gazdag. 

Bora^ica  n.  gazdag  asszony. 

Eora^ľb  h.  gazdag  ember. 

Bora'íB  (-gá-)  h.  kukoricza 
lepény  (keletlen  tésztából). 

BoroóôiiHÓCTL  n.  jámborság, 
isteni  félelem. 

BoroóoHHHH  m.  istenféló,  jám- 
bor. 

BoroBCKHH  (-hh)  m.  isteni. 

BorojnoÓHBHH  m.  istenszeretó. 

BoroMaTepb  n.  isten  anyja. 

BoroMOJieiiib  h.  zarándok,  bu- 
csújáró. 


— EorOMÔJIBHHK'B  — 


15 


— BojKoe  — 


EoroMÔJiBHHKrL  h.  imádó,  istent 
imádó  férfiu. 

EoroMôitHBiH  m.  istent  imádó, 
istenes. 

EoroHeB^CTa  n.  ég  jegyese, 
Krisztus  jegyese. 

Boropojmna  n.  isten  anyja,isten 
sziilóanyja. 

EorocjioBie  s.  istentan,  theo- 
logia. 

EorociOBB  h.  papnóvendék, 
hittudós,  theologus. 

EoroxyjieHBe  s.  istenkáromlás. 

Eoro^iecTHBoCTB  n.  isteni  tisz- 
telet,  vallásosság. 

Eoro^ecTHBBiÉ  m.  istenes , is- 
tenféló. 

Eoro^ecľHe  s.  istenfélés,  val- 
lásosság, vallás. 

Eoro^íOJiOBkK'B  h.  istenember, 
Krisztus. 

EoroBBJíeHie  s.  epifánia,  isten 
megjelenóse,  vizkereszt  (jan. 
18-án). 

Eoipeura  (-gr-)  n.  bokréta. 

EoroHBKo  s.  istenke,  kis  isten. 

Borí,  h.  isten,  uristen ; He  ^aS 
Eoate , ópoHB  Eojse : isten 
ments ! 

Bo^aS  i.  vajha,  hogy. 

Bo^an  totbi  HecKOHajiH , idto 
HacB  po3JiyTOJiH.  (Népdal.) 
Yajha  azok  nem  birnának 
meghalni,  a kik  benniinket 
elválasztottak. 

Bo&ihbhh  m.  dofós,  dofni  sze- 
retó. 


Bo^Jio  s.  toltôvesszó,  ramács  ; 
nyárs. 

BojiiHapHTH  cs.  bodnár  mester- 
séget  folytatni. 

Eo^HapcTBO  s.  bodnárságj  bod- 
nármesterség. 

Eodnapb  h.  bodnár. 

EoftHapB'iyK'B  b.  bodnársegéd. 

Bo^phth  cs.  serkenteni,  bátori- 
tani ; — ca  v.  biztatni  ón- 
magát,  bátoritani  ônmagát. 

Bo^pocTB  n.  bátorság,  éberség, 
szemesség. 

BoÄPBin  m.  szemes,  bátor,  éber. 

BoeBHH  m.  harczi,  csatai,csata — 

Boata  KopoBKa  (coccinella  állt.) 
n.  bode. 

Boata  pyata  (paeonia  officina- 
lis  nôvt.)  n.  bazsál,  lapta- 
rózsa. 

EôJKÓa  n.  esku,  eskuvés,  esku- 
letétel. 

EoateBÔJiBHocTB  n.  órultség, 
téboly. 

BoJKeBÔJiBHBiii  m.  óriilt,  tébo- 
lyodott,  bolond. 

EoJKeBÔJiBHa  n.  óriiltek  háza. 

EoJKeHHKB  h.  kisbiró , hites, 
tanácsbéli. 

EoJKemniKa  n.  kisbiró  felesége. 

BoJKecTBeHHHH  m.  isteni. 

BoJKecTBo  s.  istenség. 

Bomth  cs.  esketni,  megesket- 
ni ; — ca  v.  eskíidni,  eskii- 
dôzni. 

EoJKoe  s.  istenes  dolog,  isten- 
nek  tetszô  tett.  Bihhtko 
^aBB  Ha  óoJKoe : Mindenét 


— Bojrhh  — 


16 


— Bopn.  — 


istennek  tetszó  (istenes)  dol- 
gokra  forditotta. 

Boíkhh  m.  istení. 

Bo3HTHHKrf>  (carduns  nôvt.)  h. 
bogács,  bogácsvirág. 

Boh  b.  csata,  harcz,  tusa. 

Bohko  b.  bojko  (a  rntén  nép 
egyik  része , mely  onnét 
nyerte  nevét,  bogy  a ôo 
(mert)  szócskával  tôbbnyire 
szúkség  nélknl  él). 

BoiiTapHTH  cs.  bojtárkodni. 

BoHTapnyK'L  h.  kisbojtár. 

EoiíTapb  h.  boj  t ár. 

BoÔTapLKa  n.  bojtárné. 

EoKaunomz  h.  bakancsos,  gya- 
logos. 

BoRaH'ľfe  t.  bakancs. 

BoKjaíKTj  h.  kulacs. 

BoRianiL  h.  kulacs. 

BoROBaiH  cs.  a kévét  hoBszá- 
ban  csépelni. 

Borokhh  m.  mellékes,  oldalon 
levô. 

Borom'l  i.  oldalt,  oldalvást. 

BoRopBaHB  h.  pokolvar. 

BoROprL  h.  tutaj,  szálfatutaj. 

EoupeiíTct  (-ä a)  h.  bokréta. 

Bôrb  h.  oldal,  fél. 

BoaBaH'B  b.  balvany,  fatuskó  ; 
pimasz,  kamasz,  golybó. 

BoJirapHH'B  (-gá-)  h.  bolgár,  bol- 
gár  férfiu. 

Boarapna  (-gá-)  n.  Bolgária ; 
Bolgárország. 

BoJirapt  b.  az  egybázi  énekek 
egy  neme. 


Bojiothhh  m.  mocsáros,  sáros, 
pocsolyás. 

Bojioto  s.  mocsár,  pocsolya. 

BôJiniHH  (-nh)  m.  nagyobb, 
tôbb. 

Bójib  n.  fájdalom,  betegség, 
kór. 

BôJiBHHii;a  n.  kórbáz. 

BóJibiiiaTH  cs.  nagyobbítni, 
nagyitani. 

BoJibiiiHH  (-biií)  m.  nagyobb, 
tôbb. 

Bô.ibuiHHan.  tôbbség,  a nagyobb 
rész. 

BôibiuiiocTb  n.  tôbbség,  soka- 
ság. 

Bo.ii3Hb  n.  betegség , szen- 
vedés,  kór. 

lio.ľtcTb  n.  betegség,  kór. 

Bojtíth  k.  i.  fájni,  szenvedni. 

Bo-ihrb  b.  kelés,  daganat,  ke- 
levény. 

Bo.iaHRa  n.  gyomorgôrcs  ; tá- 
lyog,  kelés ; 3apa3JiHBa  60- 
laaRa : pokolvar. 

BoJiHHRbi  t.  hólyagféreg,  bél- 
giliszta. 

EoMÓa  n.  bomba. 

EoMÓap^HpoBaTH  cs.  bombázni. 

BoMRara  k.  i.  barangozni. 

BoMÓyjbRa  n.  bogyó , szôló- 
szem. 

Eopia3a  n.  borház. 

Boprx  (-g)  b.  hitel.  He  xoae 
mh  sára  na  óopn. : Nem 

akar  nekem  hitelezni.  ^arH 
Ha  Óoprb : bitelre  adni,  hi- 
telezni. 


— Bop3bIH 


17  — BpaKopa3Be,a;eHÍe  — 


Bop3HH  m.  gyors,  sebes. 

EopoÄa  n.  szakáll ; áll. 

Bopo,a;aBKa  n.  szômôrcs,  bibircSi 

BopoÄaTHH  m.  szakállas,  nagy- 
szakálln. 

BopoftanB  b.  nagyszakállu  em- 
ber. 

Eopo3,ii;a  n.  barázda. 

Bopo3jr,iiTH  cs.  barázdálni,  ba- 
rázdát  huzni;  — k.  i.  ol- 
dalagni. 

Bopo3,a;HHKi>  h.  irtókapa. 

Bopo3ji;HHH  m.  jobb  oldalon 
álló  ôkôr. 

Bopo3,íi;hhkb  h.  cserebogár  ál- 
czája. 

Bopo3HHH  m.  jobb  oldalon  álló 
ôkôr.  Cece  óopo3Hbiii,  a cece 
nÔÄpy^HHi  : Ez  áll  jobb  olda- 
lon, ez  meg  a balón.  (Kôz- 
beszéd.) 

BopoHa  n.  borona. 

BopoHeu;B  b.  védó. 

BopoHHTH  cs.  boronálni ; vé- 
delmezni,  menteni. 

Bopom  ca  y.  kuzdeni ; birkóz- 
ni,  kuzkôdni. 

BopoTtóa  n.  barczi  kiizdelem, 
csata,  harcz. 

BopcyKÔBKa  n.  borzbôrból  ké- 
sziilt  táska. 

BopcyKB  (meles  állt.)  h.  borz. 

EopiiVB  h.  czibere,  sayanyn 
leves. 

Bopi.  b.  fény  ves  erdó,  pagony. 

Boptóa  n.  kiizdelem  , csata, 
harcz. 

BocaKOM'B  i.  mezétláb. 

Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


BocaKB  b.  mezétlábas  ember. 

Bochkomb  i.  mezétláb. 

BocopKa  n.  boszorka,  boszor- 
kány. 

BocopKaHtf  n.  1)  boszorkány ; 
2)  (acherontia  atropos  állt.) 
halálfeju  boszor. 

BocopKyHB  b.  férfi  boszorkány. 

Bocbih  m.  mezétláb. 

Eoijhhb  (ardea  állt.)  h.  gém. 

EoaapB  h.  bodnár,  kádár. 

Bo^hth  ca  v.  gôrbe  szemmel 
nézni,  oldalra  hajolni ; tá- 
madásra  készúlni  (ôkôr). 

Bonita  n.  hordó,  kád. 

BoaKaTH  cs.  csókolni ; — c a 
v.  csókolódzni. 

EoHKop'b  h.  bocskor. 

Bôanbii  m.  mellék,  mellékes ; 
— cnorJia^B:  mellék  tekintet. 

Boa3iHBÔCTB  n.  félénkség,  ag- 
gódás. 

Boa3.inBHH  m.  félénk,  aggodó. 

Boa3HB  n.  félelem,  aggály. 

BoapHHB  b.  nemes,  boj  ár.  fóur. 

Bohth  cs.  félteni;  — ch  v. 
félni.  Bohth  ch  3a  kofo  : 
félteni  valakit. 

BpaBO  i.  belyes,  helyesen. 

Bpa^a  n.  szakáll. 

Epa^aTBif  m.  szakállas. 

Bpa^aaB  b.  nagyszakállu. 

Bpa3ji;a  n.  1)  barázda ; 2)  kan- 
tár szára,  gyeplo. 

BpaKOHeHCKycHbifi  m.  nem  nos, 
nem  férjes,  nótelen,  hajadon. 

EpaKopa3Beji;eHÍe  s.  a házasság, 
felbontása,  elválás. 

2 


— EpaKOConexame  — 18  — EpexjiHBbift  — 


EpaKoconexame  s.  egybekelés, 

BpaEL  h.  házasság. 

Epajín  n.  kendert  nyiivô  (szedô) 
asszony. 

Epamixii  cs.  pirongatni,  szidni, 
mocskolni ; — ch  v.  szitko- 
zódni,  veszekedni. 

BpaHL  n.  porlekedés,  czivódás. 

BpaTaHeiiiL  h.  unokatestvér, 
testvérocs. 

BpaxaHHaH  n.  unokanovér. 

BpaiaHMHJb  h.  unokatestvér. 

BpaTaHKa  n.  unokanovér. 

BpaxH  cs.  venni,  szedni ; — 
kojioiih'1)  : kendert  nyúni ; — 
ch  v.  szedelódni,  czihelódni ; 
valamihez  hozzá  fogni.  Bepe 
ch  : belekap  valamibe,  neki 
lát  valaminek. 

BpaxHKB  h.  ocs,  kis  ocs. 

BpaxnH  t.  atyafiság,  testvéri- 
ség , egyházkozség  a régi 
keresztényeknél ; szerzetes, 
barát. 

BpaxHHKL  h.  unoka  fitestvér. 

Bpaxo.THibnBHH  m.  testvérét 
(fivérét)  szeretó. 

BpaxoybnHCXBO  s.  testvérgyil- 
kosság. 

EpaxcKH  (-kbi)  i.  testvérileg, 
mint  testvérek.  ^Hihte  no 
bpaxcKbi,  paxyÔMe  ch  iio  mn- 
ÄÔBCKbi : Éljiink  testvérileg, 
számoljunk  zsidósan.  (Koz- 
mondás.) 

BpaxcxBo  s.  testvériség,  atya- 
fiság ; barátság ; társaság. 


Bpan,bKbi  i.  testvériesen,  test- 
vérileg. 

Bpaxx  (t.  bpaxH  és  bpaxbi)  h. 
fiutestvér,  fivér,  barát,  baj- 
társ ; cxapnibiii  6paxx»  : bátya  ; 
MeHlIIblH  ÓpaXB  , M0JI02KMH 
bpaxs : ocs. 

BpanHHH  m.  házassági. 

BpaniHo  s.  eledel,  étel. 

BpeBeHHaxbin  m.  gerendákból 
álló. 

BpeBHO  s.  gerenda. 

BperoBaxbit  m.  partos  meredek. 

Bperx.  h.  part. 

Epe3raxn  (-gá-)  k.  i.  lubicz- 
kolni,  feeskendezni. 

BpeKt  h.  nagy  fuvaros  szekér. 

BpeMH  s.  teher. 

Bpeme  h.  sár. 

BpeHnaxn  cs.  zorgetni ; — k. 
i.  zorogni,  csbrogni. 

BpeHLKaxn  cs.  pengetni,  zor- 
getni,  csengetni ; — k.  i. 
pengeni,  zorogni,  csbrogni. 

BpecKHyxH  k i.  sajogni,  várt 
alkotni. 

Epecxo,  (ulmus  novt.)  h.  szilfa. 

BpexaHH  s.  ugatás ; hazudás. 

Bpexaxn  cs.  bazudni ; — k.  i. 
ugatni.  ILecx.  bpeme,  a bh- 
xopx,  Hece  : A kutya  ugat, 
a szél  meg  viszi,  vagy  ma- 
gyarán : Kutyaugatás  nem 
ballatszik  az  égbe.  (Kozm.) 

BpexanKa  n.  hazug  no. 

Bpexanx>  h.  hazug  ember. 

BpexínBHÔ  m.  hazudó  : ugató. 
BpexHHBoro  nca  ÄajieKo  nyxn  : 


— BpexHii  — 


19 


— BpMTBáHKa  — 


Az  ugató  kutyát  messzire 
liallani.  (Kôzm.) 

Bpexna  s.  hazugság,  hazudás. 

BpexyHB  h.  hazug  ember,  ha- 
zug. 

Bpnrasa  (-gá-)  n.  dandár. 

Bphäkhh  (-bih)  m.  csunya,  csuf. 

BpnjiHaHTB  h.  gyémánt , csi- 
szolt  gyémánt. 

EpHHftsa  n.  juhturó. 

BpHTaHna  n.  Británia,  Angol- 
ország. 

BpHTBa  n.  borotva,  kés. 

BpHTH  cs.  borotválni ; — c a 
v.  borotválkozni. 

BpmiKa  n.  bricska , kônnyu 
kocsi. 

BpoBO  s.  szemold,  szemôldok. 

Bpoähth  cs.  gázolni , lábbal 
tiporni ; — k.  i.  barangolni. 

BpoÄOKB  h.  gázlóhely,  sekélyes 
vizii  bely. 

Bpô^;^  h.  gázló,  átgázolható 
^ hely. 

Bpohhth  cs.  menteni,  védeni, 
oltalmazni ; BpoHB  Boate : 
ments  isten ! ; — cä  v.  vé- 
dekezni. 

Bpochth  cs.  dobni,  lokni,  vet- 
ni ; — ca  v.  neki  vetni  ma- 
gát,  robanni. 

BpocKOBB  (persica  vulgaris 
nôvt.)  b.  ôszi  baraczk. 

EpocTB  h.  riigy. 

BpoTBaHKa  n.  tepsi,  sutótepsi. 

BpyKBa  n.  fehér  repa,  kala- 
rábé. 

BpyKOBB  b.  fehér  repa. 


BpycHTM  cs.  kôszôrulni,  csi- 
szolni ; — ca  y.  csiszolódni. 

BpycjíHKB  h.  pruszli,  pruszlik. 

BpycB  h.  kôszorukó,  fenókó ; 
gerenda. 

BpBiBa  s.  szemôldok,  szemold. 

EpBiBaTBiií  m.  szemôldôkôs. 

EpBiBaTB  h.  nagy  szemôldôkíi. 

EpBiÄOTa  n.  csunyaság,  ocs- 
mányság. 

EpBi^KHÉ  (-bih)  m.  csunya,  csuf, 
galád. 

BpH3raHH  (-gá-)  s.  locsolás, 
pocsolás. 

BpBi3raTH  (-gá-)  cs.  fecskendez- 
ni,  locsolni, — k.  i.  esni  (eso) ; 
— ca  v.  egymást  meglocsolni. 

BpBisKaHB  s.  locsolás,  lubicz- 
kolás,  pocsolás. 

BpH3KaTH  cs.  locsolni,  lubicz- 
kolni ; 6pBi3KaTB  : permetez 
az  eso,  cseppegni  kezd  az 
eso. 

BpBi.ia  n.  kótábla,  lapos  kô. 

EpBiHAaKB  (melolontha  vulga- 
ris  állt.)  h.  cserebogár. 

BpBmp,3a  n.  jubturó. 

BpBmkTH  k.  i.  dongani,  zson- 
gani. 

BpBiHBKaTH  cs.  pengetni,  csen- 
getni ; — k.  i.  pengni,  esen- 
geni. 

BpHCTH  k.  i.  gázolni. 

BpBiTBa  n.  borotva,  kés. 

EpBiTBapB  h.  borbély. 

EpBiTBaTH  cs.  borotválni ; — 
ca  y.  borotválkozni. 

BpHTBaHKa  n.  tepsi,  vastepsi. 

2* 


— BpbITBOBL  — 


20 


ByiLKaTii  — 


BpHTBOBL  n.  borotva,  kés. 

BpHTKHÍl  m.  csunya,  csuf. 

BpbiTOBi)  n.  borotva. 

Bpkx.iHBbifi  m.  hazug. 

BpixHH  n.  hazugság , kohol- 
mány. 

Bpioxa^rb  b.  potrohos,  nagy- 
hasu. 

Bpioxi,  h.  has,  potroh,  bendô. 

ByôeHB  h.  dob. 

ByÔHapb  h.  dobos. 

ByÔHOBaTH  cs.  dobolni. 

ByBOJmijtf  n.  nôstény  bivaly. 

Bvbôjtb  (bos  bubalus  állt.)  h. 
bival,  bivaly. 

ByBoaa  s.  bivalborju. 

Byraíi  h.  bika. 

Byiapa  (-gá-)  h.  bogár. 

By.nap'b  h.  árnyékszék. 

By^aneinTb  h.  Budapešť  (az 
ország  fôvárosa). 

ByÄe  i.  elég.  elegendô,  elég 
lesz. 

ByÄ3B  h.  gômôlyejuhturó. 

By^KHOKi.  h.  épúlet. 

ByÄHTH  cs.  1)  ébreszteni ; 2) 
hust  fustôlni  (a  kéményben) ; 
— ca  v.  1)  felébredni,  éb- 
redni ; 2)  fustôlôdni. 

By^HocTb  n,  éberség,  szemes- 

s ég^ 

By,HHbiH  m.  éber,  szemes. 

ByÄOBaTH  cs.  épiteni ; — ca  v. 
épitkezni. 

By^oBJía  n.  épitkezés,  épités ; 
épitészet. 

ByftÓBHHK'b  h.  épitész. 

ByjíyaHÓCTL  n.  jôvô,  jôvendó. 


Byjppibiii  (-hh)  m.  jôvo  ; óyAy- 
’ibiH  aacT. : jôvo  idô. 

By^bita  n.  fakôpenyeg,  ôrhá- 
zikó. 

BydibAapouvb  h.  bugyeláris. 

ByatHa  n.  zsinagoga , zsidó- 
templom. 

Bysima  (sambucus  ebulus  nôvt.) 
n.  gyalogbodza. 

By3bOKb  (ciconia  állt.)  h.  gólya. 

ByiiBOíni^a  n.  bivaltehén. 

ByHBÔai.  (bos  bubalus  állt.) 
h.  bival. 

ByHBOJia  s.  bivalbornyu. 

ByHHHii  m.  zivataros,  zordon  ; 
heves,  viharos  ; buja. 

ByKaTKa  n.  hus ; szárnyasok 
húsa. 

ByKBa  n.  betii. 

ByKBajibHO  i.  betuszerint , be- 
turendben. 

ByKBapb  h.  abc-és  kônyv. 

ByiteTT.  h.  bokréta. 

ByKH  h.  buki,  a rutén  ábéceé 
második  betujének  neve. 

ByKOBima  n.  Bukovina. 

ByKÔBaHRB  h.  bukkgomba. 

ByKOBB  n.  bikkmakk. 

ByKOBbin  m.  bikkfából  való. 

ByKca  n.  persely. 

Bvki.  (fagus  nôvt.)  h.  bikk, 
bikkfa,  biikk,  bukkfa. 

ByKk  lásd  6vkh. 

By.ibKaHa  s.  bugyborékolás, 
bugyogás. 

By.ibKaTH  k.  i.  bugyborékolni, 
bugyogni. 


ByjifcKOTaTH  — 


BMBai'H  — 


21 


ByjiBKOTaTH  k.  i.  bugyboré- 
kolni,  bugyogni. 

ByJia  n.  kolompér,  burgonya. 

EyMÓaKB  (geotrupes  állt.)  h. 
ganajturó  bogár. 

BynôyjiLKa  n.  szólószem ; bo- 

gyý- 

ByMokaBKa  n.  szólószem,  bo- 

gyó- 

Eynda  n.  bunda. 

ByH h.  jubturó  gômolye. 

ByHTOBaTH  cs.  lázitani  ; zárto- 
rést  elkôvetni,  zárat  torni ; 
— ch  v.  lázadni,  fellázadni. 

ByHTB  b.  lázadás : zártórés. 

BypaBHH  m.  bolybos,  bozontos. 

EypaKB  (beta  vulgaris  novt.) 
h.  czékla,  veres  repa. 

.BypryHftHH  (-gun-)  n.  burgun- 
dia  repa. 

BypncTHH  m.  tarka-barka , 
tarka. 

BypKano  s.  parittya,csorgettyu. 

BypKaxH  cs.  parittyával  dobni, 
parittyázni. 

BypKOBaHbrä  m.  burkolt,  kira- 
kott,  kôvezett. 

EypKOBaHa  n.  burkolás,  utkó- 
vezés. 

EypnoeaTu  cs.  burkolni,  kô- 
yezni  utat. 

BypjiHBHH  m.  vibaros,  zivata- 
ros,  szélvészes. 

BypHMH  m.  viharos,  zivataros  ; 
felbós. 

Bypca  n.  nevelóintézet,  táp- 
intézet ; munkäscsoport. 

BypHii  m.  barna,  sótétbarna. 


BypliKaíiH  s,  felforgatás ; pa- 
rittyázás. 

Byp^KaTH  cs.  felforgatni,  fel- 
dôntenl ; parittyázni. 

EypH  n.  vibar,  szélvész ; fôr- 
geteg,  zivatar. 

BypaHB  b.  dudya,  gyom,  csa- 
lit,  gaz. 

BycypMam,  b.  bitetlen,  pogány, 
muzulmán,  oszmánli. 

ByTeia  n.  palaczk. 

ByTH  1)  cs.  buzni,  felbuzni ; 
2)  k.  i.  lénni,  létezni. 

ByTHTH  cs.  kóból  alapot  csi- 
nálni. 

ByTopí»  b.  jószág,  vagyon,  bú- 
tor. 

ByTHJiKa  n.  palaczk. 

ByTHTH  k.  i.  bógni,  orditani. 

Byxapa  n.  Bokbara. 

Byxara  cs.  utni,  hátba  utni. 

ByxrajiTepB  b.  kónyyyezetó. 

ByxHyTH  cs.  megútni  (egyszer) ; 
kiutni,  kicsapni  (a  láng). 

Byxxa  n.  a kalács  egy  neme ; 
tengeri  óból. 

ByxTkxH  k.  i.  ósszefulni. 

ByipraRB  b.  kôyér,  pufók  gyer- 
mek. 

ByuHHKB  b.  bukkerdó,  bukkos. 

EyaKB  b.  bika. 

Bbi  : a feltételezó  és  óbajtó 
módokat  kifejezó  szócska. 

BbiBajio  i,  egykor,  valamikor, 
valaba. 

BHBaHH  s.  tartózkodás,  lakás. 

EHBaTH  k.  i.  lakni,  élni,  tar- 
tózkodni. 


Bhjuo  — 


22 


— EkjieHHHlja  — 


Blujio  s.  szarvasmarlia,  barom. 

Bhkt,  h.  bikaborju,  tulok. 

BbijiHHa  n.  mese,  rege. 

BbiJib  n.  kóró,  szár. 

BbiJibHHKí,  h.  kóróval  beiilte- 
tett  fóld. 

Bbiaa  s.  kóró,  kukoricza  kóró. 

BHpbKa  n.  birke,  barka. 

BbiCKaTH  ca  v.  bogárzani,  a 
bogár  elólmenekiilni  (szar- 
vasmarha). 

BbiCTpnak  n.  berbencze  szilva, 
magtól  váló  szilva. 

BbiCTpHaa  n.  berbencze  szilvafa. 

Ehctpo  i.  gyorsan,  sebesen. 

BHCTpoxa  n.  gyorsaság. 

Bhctphh  m.  gyors,  sebes. 

Ehth  k.  i.  lénni,  létezni. 

Ebirae  s.  lét,  létel  ; teremtés ; 
EHHra  ÓHTHa : a teremtés 

kônyve  (genesis). 

BbiTJifl  s.  barom,  szarvasmarha. 

BbiTOK'b  b.  lét,  létezés  ; vagyon, 
birtok. 

Bbix'b  (az  ó szláv  BBIT1I  ôsz- 
szetett  I.  aoristusa)  lásd : Óh  ; 
a óhxt,  kBB : ebetném,  en- 
ném. 

BbiaaaHii  (-HÓ)  m.  tulok  — , 
ókor  — . 

BkraHa  s.  futás,  futkározás, 
szaladgálás ; folyatás  (a  te- 
bénnél). 

Bkrain  k.  i.  futni,  futkározni, 
szaladgálni;  folyatni  (tehén), 
koslatni. 

B'fer.iaKTj  b.  szókevény. 


B'feryH'b  h.  szókevény  ; j ó futó  ; 
fóldsark,  ajtósark. 

Bkri)  h.  futás,  futtatás  ; KÔHb- 
ckhh  ókri. : lófuttatás. 

Bk.ua  n.  baj,  szerencsétlenség, 
nyomoruság,  csapás,  sziik- 
ség.  Bk.ua  3 b ók^oBB : a baj 
bajjal  jar  (Magyarán:  A 
baj  nem  j ár  egyediil).  — 
TaKr,  6h  ókna : ugy  volna 
baj, . . . (bizonyitó  mondás, 
az  eskiinél  valamivel  eny- 
hébb). 

Bk^aKB  h.  szegény  ember, 
szegény  órdôg. 

Bk^Ka  n.  bajocska,  kis  baj. 

Bk^Kara  ca  v.  mentegetozni, 
szabadkozni ; panaszkodni, 
sajnálkozni. 

EkftHbiit  m.  szegény. 

Bk^HkTH  k.  i.  szegényedni. 

Bk^OBam  k.  i.  nyomorogm, 
kuszkódni. 

Bk^oHKa  n.  baj,  kisbaj.  (Ki- 
csinyitése  a ókjja-nak.) 

Bk^OTa  n.  kiiszkódés,  nyomor- 
gás. 

Bk^CTBO  s.  nyomor,  inség. 

Bk^CTBOBara  k.  i.  nyomorogni. 

Bkatara  k.  i.  futni,  szaladni. 

BrbKa  b.  bika. 

EkKca  n.  biksza  (a  tengelyen). 

Bkaana  n.  febér  szórii  kocza ; 
fény  ó gerenda. 

EkaaaKa  n.  fehér  arczu  no, 
szóke  nó. 

BkjrenHHa  n.  fehérnemu. 

BkjieHHmi;a  n.  gyolcsing,  vé- 


— BiieHBKHH  (-bih)  — 23 


— Baoimi  — 


kony  vászonból  késziilt  fe- 
liér  ing. 

(-bih)  m.  szép  fehér. 

BtjiH3Ha  n.  fehérnemii,  fehér  ; 
rúha. 

Bíjihth  cs.  meszelni,  fehérite- 
ni  (vásznat) ; — ch  v.  fe- 
héritni  ônmagát,  kendózni ; 
fehéredni. 

Bkiuiík  t.  a szilva  egy  neme, 
fehér  szilva. 

BinKa  (sciurus  vulgaris  állt.) 
n.  mókus,  evetke. 

B^io  i.  fehéren,  tisztán. 

BkjioroiOBBiH  m.  fehérhaju,  ósz. 

Bí>Jioe  Mope  : Fehér  tenger. 

B'LiosyÔBiH  m.  fehér  fogu. 

EkioKB  h.  tojás  fehérje ; 6i- 
iok b y BOKy  : szem  fehérje. 

B^.tojihiíbih  m.  fehér  arczu. 

B'fejiopyKBiH  m.  fehér  kezii. 

B'fejioTa  n.  fehérség. 

Bkinn  m.  fehér,  tiszta ; éknoe 
niaTa : fehér  rúha,  fehér- 
nemu. 

Bíjibmo  s.  hályog  ; cipoe  6ím>- 
mo  : sziirke  hályog  ; aopHoe 
éfjiBMO  : fekete  hályog. 


BkjikckHBKo  i.  hófehéren. 

BfjrfeTH  k.  i.  fehéredni,  fehér- 
lení ; — ch  v.  fehérleni,  fe- 
héredni. 

E'Likiík  t.  fehér  szilva. 

Bhjín  n.  1)  fehérnemu ; 2)  fe- 
hér szórii  tehén  neve. 

BkjiHBKa  n.  szóke  no,  szóke 
szeretô. 

B^xhbbih  m.  szóke,,  fehéres. 

BhjíHKB  h.  fehér  arczu  hu ; 
tizkrajczáros,  hatos. 

BknHHKa  n.  fehér  arczu  nó. 

Buchtu  cs.  bolonditani,  óriilté 
tenni ; — ch  v.  órjôngeni, 
tombolni ; dévajkodni,  bo- 
londoznr. 

BicHOBaTQCTB  n.  duhôdés, 
ôrultség. 

BicnoBaTBiil  m.  diihôdt,  óriilt. 

Bícobckhh  (-bih)  m.  ôrdôgi. 

B^cb  h.  ôrdôg,  gonosz  lélek ; 
rossz  ember,  gonosz  ember. 

BkmeHBiH  m.  óriilt,  bósz,  diihôs. 

BrtiHTa  i.  balra  (a  lovaknál). 

EíO^JKeTB  h.  kôltségvetés. 


B. 

Baóen;B  n.  madarakat  csalo- 
gató  sip. 

BaÓHTH  cs.  édesgetni,  csalo- 
gatni. 


. b.  : a ruten  a-b-c  harmadik 
betiije,  inelynek  a magyar- 
ban  v.  felel  meg. 

Bača  n.  kecs,  bái,  csáb. 


Ba  6l  — 


24 


— BajiacTOBaTH  — 


Ba  6 b h.  csalogató  eledel. 

BaBasb  isz.  jaj  ! jaj  ! (a  fáj- 
dalom  és  félelem  kifejezôje 
a gyermekeknél.) 

Bara  n.  1)  mérô  eszkôz,  mér- 
leg ; 2)  súly ; 3)  emelôfa. 

Bcnatm  (-gá-)  h.  vágás  alatt 
levô  erdórész,  irtás. 

Baioeueiťim  (-go-)  h.  vágókés, 
konyhakés. 

BaroHB  (-go-)  h.  vasuti  kocsi. 

Bajja  n.  veszekedés.  czivódás ; 
akadály. 

Ba^acHTH  cs.  vadászni. 

Ba^acKa  n.  vadászat,  vadászás. 

Badacb  h.  vadász, 

BajíHTH  cs.  akasztani,  akgatni ; 
utat  állni,  akadályozni ; — 
ch  y,  veszekedni,  czivakodni. 

BaacHTH  cs.  mérni,  mérlegelni ; 
— ch  v.  ônmagát  megmérni, 
h aj  lani. 

BaattiH  t.  mérórud,  mérleg. 

BajKHÔCTL  n.  fontosság , ko- 
molyság. 

BaatHbiH  m.  nyomós,  fontos, 
jelentékeny. 

Baňa  n.  pálmaág ; barka.  He- 
flkjiH  Bakn : virágvasárnap. 

Baijía  h.  vajda,  czigány vajda. 

Bai^a  KopoBL  ? a játék  egy 
neme,  játszák  dióra,  mogyo- 
róra,  almára,  pénzre  stb. 
Lefolyása  ez : 

IIuTaun  (kérdés) : Baô^a 
kopobb?  Hany  a tehén? 

Ore'íb^  (felelet) : Cnymaé 
äO-ubobb  ! Ereszd  íe  ókeť! 


JluTaun  : ľ[h  Ha  mhofo  ? 
Hányat  kôziilôk  ? 

Oreibw  : Ha  Tpn,  HOTLipn  n 
t.  ä.  Hármat,  négyet  stb.  Ha 
a feleló  eltalálta  a kézben 
tartott  tárgyak  számát , 
akkor  megkapja  azokat ; 
ba  tôbbet  mond,  megtoldja 
annyival,  a hánnyal  tôbbet 
mondott ; ba  kevesebbet 
mond,  birságot  fizet  a meg- 
állapodás  szerint. 

Bafi  isz.  jaj  ! ó jaj  ! (zsidók- 
nál.) 

BaHKara  k.  i.  jajgatni,  kiabál- 
ni  (zsidóknál). 

BaiiKOHkTH  k.  i.  gyakran  jaj- 
gatni, hosszasan  jajgatni. 

BaKaHTHbiS  m.  iiresedésben 
levô,  megiirnlt,  ures. 

BaKamjHH  n.  sznnet,  uresedés 
(a  hivatalban) , szuneteló 
napok. 

BaKapne^  h.  vakaró  (kenyér). 

BaKaii,HH  n.  sziinidó,  szunet. 

BaKejiHH  n.  gompatapló ; ki 
nem  fôzôtt  tapló. 

BaKienia  n.  elbizott  asszony. 

BaKoeaTu  cs  vakolni  (falat). 

BaEÓBHHH  m.  vakoló. 

Bajiajľb  h.  falu,  kôzség. 

Bajtafl^aTH  k.  i.  ballagni,  kul- 
logni. 

BamcTaui%  b.  választás,  kép- 
viselôválasztás. 

BcuiacTMCiUb  n.  v^lasztmány. 

BajiacTOBaTH  cs.  választani, 
válogatni. 


— BajiacTOBB^sO)  — 


25- 


— BapTaiiTb  — 


BaJiacTOsemi  h.  választóviz. 

BcuiacTb  n.  válasz,  felelet ; 
BaiacTL  ä ara : válaszolni, 

felelni. 

Baiaxna  n.  Oláhország,  Ro- 
mánia. 

BaaeuB  h.  henger. 

Bamio  s.  kalló. 

BaíHTH  cs.  erószakkal  tolni, 
huzni,  rakni,  zubanni ; — 
ca  y.  erószakkal  tódulni ; 
eldólni,  elhullni  (erószakos 
módon).  B^a  BajíHTL  ca : a 
baj  erószakkal  tódul  (ma- 
gyarán : feliiti  fejét).  Kôz- 
beszéd. 

BaJioemuuu  m.  való , valós, 
illó  ; használható. 

BaioBB  h.  vályu. 

BajiB  h.  széna,  rend. 

BaiBKOBHii  m.  vályogból  való. 

BaiLOKB  (t.  BajitKEi)  h.  vályog. 

BaiaHa  s.  fetrenges,  benger- 
kôzés  ; kenyérszakítás. 

BaiaTH  cs.  szakítani  henyeret, 
elkeverni,  bepiszkolni  a ru- 
hát,  beszennyezni  valamit ; 
— ca  y.  be verní  a porban, 
fentrengeni ; he verní  (vala- 
liol  elbányva). 

BaHjjpoBaTH  k.  i.  vándorolni, 
utazni. 

BaHÄpôBaa  n.  vándorlás,  nta- 
zás,  világlátás.  Oi  nôiji;y  a 
Ha  BaHÄpÓBKy  : elmegyek  én 
világot  látni  (utazni).  Nép- 
dal. 


BaHApÓBHHKB  h.  vándor,  utazó ; 
vándorló  legyény. 

BaHHa  n.  furdókád. 

BaiiHHCTBifi  m.  meszes,  mész- 
ból  való  ; KaMkHB  BammcTBiii  : 
mészkó. 

BanHO  s.  mész ; mészkó.  Ban- 
ho  naiHTH : meszet  égetni. 
BanHO  racHTH  : meszet  oltani. 

BanHaHBifi  m.  meszes,  meszelt. 

Bapaxoóa  n.,  zurzavar. 

BapBapa  n.  Borbála,  Biri. 

Bapxa  (-gá)  b.  varga,  timár. 

BapAatHTH  cs.  kikésziteni  a 
bórt,  bórt  késziteni. 

BapBapr.  li.  barbar,  idegen, 
muveletlen. 

BapeHHKB  b.  dereje ; fazék,  a 
melyben  fóznek. 

BapeHa  s.  fózés. 

Bapexa  n.  fózókanál,  meró- 
kanál. 

BapecBKBin  (-híí)  m.  vár  osi. 

BapenrB  b.  város. 

BapHBOjiia  h.  vizfózó  (a  nép- 
mesében). 

BapníH  cs.  fózni,  ételt  fózni ; 
— ca  v.  fóni. 

BapMedn  n.  vármegye,  megye. 

BapMeuBKBifi  m.  megyei ; Bap- 
Men,BKa  xBma : megyebáza. 

BapMein,HHa  n.  megyei  munka, 
kôzmunka. 

BapoBarn  cs.  órizni,  óvni : — 
ca  v.  órizkedni,  óvakodni. 

BapTa  n.  órség. 

BapTainrB  h.  ór ; az  éjjeli  ó r 
kezében  levó  nag}^  bot. 


— BapxoBaHH  — 26  — Bjíhtoo  — 


BapTOBaHH  s.  órzés,  feliigyelet. 

BapxoBaxa  cs.  órizni,  felugyel- 
ni,  felvigyázni. 

BapxôBHHK'B  h,  ôr,  éjjeli  ôr. 

BapxôCTL  n.  érték,  ár,  becs. 

BapxbiS  m.  értékes,  áras,  be- 
cses.  He  Bapxx*  hhtb  : nem 
ér  semmit. 

BapyHOKi»  h.  feltétel,  kikótés. 

BapijaÓHHua  n.  ostábla. 

Bapmxaxx.  h.  mnhely,  clolgozó 
szoba. 

Bapx,  h.  lé,  leve  valaminek. 

BapkjiHHKL  h.  fózófazék. 

BapiiHHHK'B  h.  fózófazék ; fa- 
zék,  a melyben  fóznek. 

BapkHH  s.  fózés. 

Bapíoxa  n.  keveró  kanál,  nagy 
kanál. 

BacHJiHH  h.  Bažil,  Yaszily. 

BacHjíHKx.  h.  bazsalikom. 

Bacnjit  h.  Bažil,  Yaszily. 

BacLo  h.  Yaszily  (kicsinyitve). 

Baxa  n.  gyapot,  vatta. 

Baxara  po3ÓôHHina : rabló- 

bancla. 

Baxarx>  h.  szállásgazda  (a  ju- 
hászoknál) ; utonálló,  rabló 
(a  buczuloknál). 

BaxaatKo  h.  rabló,  rablófónôk, 
ntonálló. 

Baxpa  n.  tuzbely. 

Baxpa.iB  h.  piszkafa. 

BaaKOBaxn  k.  i.  fetrengeni ; 
ósszegyômôszôlni  a ŕekvó 
helyet. 

BcmoK7j  h.  vaczok,  fekvóhely. 


BauiapoBam  cs.  vásárolni, 
venni. 

Bamain  h.  vásár ; opcaii,LKbiI 
Bamapx» : országos  vásár  ; 

xbnKHbOBbra  aóo  rexn  Bainapx»  : 
heti  vásár. 

BaiUMCtHKa  n.  vasmacska,  bor- 
gony. 

BauiB,  a,  oe  (e)  nm.  oné,  ma- 
gáé,  kelmedé. 

BóaH.iHBÔcxb  n.  elózékenység, 
figyelem. 

Bóa^iHBbiH  m.  elózékeny,  íi- 
gyelmes. 

JBóornô  (-biíl)  m.  szegény,  va- 
gyontalan. 

BBejíeHne  s.  bevezetés,  beik- 
tatás.  Ese^eme  bo  xpaivrt 
iipecBnxbra  Boropimbi : Bol- 
dogasszony  avatása. 

BjiiaxoKx,  b.  felpénz,  elóleg. 

B,HHBOBHatHbiH  m.  nyilvánvaló, 
látliató. 

Bjuioe  i.  kétszeresen. 

BjíOBa  n.  ôzvegynó , ôzvegy- 
asszony. 

BsoBelíb  1i.  ózvegy  ŕérfi. 

B^obhub  n.  ózvegyasszony. 

BjnoBkxH  k.  i.  megozvegyedni. 

BjíyxHOBeHBe  s.  lelkesedés,  lei- 
kesiilés. 

Bävxhobhxh  cs.  lelkesíteni  ; — 
ca  v.  lelkesedni,  lelkesnlni. 

BíaKa  n.  tetszés,  akarat,  kó- 
szónet,  bála  ; szivesség. 

BjbaaHO  i.  szivesen,  készséggel, 
ôrômest. 


— BäíT^HÔCTL 


27 


— BepooBaHtf  — 


Bj^hoctl  n.  kôszônet,  bála; 
szivesség ; készség. 

Bäjí^hlih  m.  szives,  elózékeny, 
liáladatos ; udvarias. 

Bejpa  e.  hoz,  hez,  hoz ; ké- 
pest,  szerint ; szerii ; kôvet- 
keztében  , végett , ŕolytán 
(2-ik  esettel). 

Bejjpo  s.  vôdôr.  csôbôr. 

Be^a  n.  torony,  bástya. 

BeJKacTHH  m.  tornyos. 

BeJKÔaHa  s.  gyakorlás , gya- 
korlat. 

BeatôaTH  cs.  gyakorolni ; — 
ca  y.  gyakorolni  magát. 

BeSÄ'fe  i.  mindemitt,  minden- 
hol. 

Bosth  (Be3y)  cs.  szállitani,  sze- 
keren  vinni ; — ca  v.  sze- 
kerkézni,  vitetni  magát. 

BesyBHH  h.  Vezuv  (tuzhányó 
hegy). 

Beskna  s.  szállitás,  hordás. 

Bernca  n.  fonállegombolyitás- 
nál  használt  posztó. 

BeKHHKB  b.  hosszukás  czipó. 

BeKejina  n.  gombatapló ; ki 
nem  fozôtt  tapló. 

BeKceai.  h.  váltó. 

Bernmi  (-hh)  (kôzépfoka  Beat- 
KHH-nak)  m.  nagyobb. 

BejreÔHMH  m.  tisztelendô,  tisz- 
teletes. 

BeieraacHfciH  m.  nagyhangu, 
hangos. 

Beaeakirae  s.  pompa,  szépség. 

BéaeTeHB  h.  óriás. 

BejieTHHH  m.  óriási. 


BejieTL  h.  óriás. 

BeauK^eHL  (2.  eset : BeaHKo^Ha) 
b.  busvét. 

BeJíHKHH  (-lih)  m.  nagy. 

BeaHKOÄHbif  m.  busvéti ; — 
noHeÄkjiLOK'L  busvét  hétfó  ; 
— BÓTopoKB  : busvét  keddje. 

BeíHKOHHbifi  m.  husvéti. 

BeaHKÓCTb  n.  nagyság,  fônség. 

BeaHaaBÔCTL  n.  magasztosság, 
fônség. 

Beinaarne  magasztalás,  dicsói- 
tés ; dicsóitô  ének. 

Beanaara  cs.  dicsôiteni,  ma* 
gasztalni ; — ca  v.  kérkedni. 

Bejmae3Hbii  m.  rettentó  nagyr 
roppant  nagy. 

BeinaecTBO  s.  nagyság  ; ŕelség, 
fenség.  Banie  BeamiecTBO : 
fenséged,  felséged ! — 

BeamiHfía  n.  nagyság. 

Beami  (-iii)  m.  nagy. 

BeamiHoCTL  n.  nagyság,  jeles- 
ség,  derékség. 

BeikHbe  s.  parancs,  megba- 
gyás. 

BeakTH  cs.  meghagyni,  meg* 
parancsolni,  elrendelni. 

BeHji;eiLKa  n.  sajtár,  zsajtár. 

Benept  h.  ártány. 

BenpHKb  b.  kis  ártány,  siildó. 

Bepóa  (salix  nôvt.)  n.  flizfa ; 
niaKyaa  Bepóa  (salix  baby- 
lonica  nôvt.)  szomoru  fiizfa. 

Bepójoo^it  (camelus  állt.)  h. 
teve. 

BepÓHHKB  h.  fúzfás,  fuzes. 

BepóosaHa  s.  toborzás. 


— BepóoBaxu  — 28  — BepBxoBima  — 


BepóoBaxu  cs.  toborzani,  va- 
laminek  megnyerni. 

Bep6oBLiH  m.  fiizfából  való, 
fiizfa  — 

Bep6yHKonrL  h.  toborzó,  ver- 
bunkos. 

BepbyHOKB  h.  toborzó  csapat. 

BepBeaaa  n.  kótél ; madzag. 

BepeMa  s.  idó. 

BepeHa  n.  ponyva,  durva  le- 
pedo. 

BepeceHL  h.  szeptember,  szent 
Mihály  hava. 

BepecKB  b.  kiabálás,  sikolto- 
zás,  sikoltás. 

BepeTa  n.  lepedô,  durva  le- 
pedó. 

BepeieHO  s.  orsó ; malomkó 
tengelye,  malomkó  guzsaly a ; j 
kerékagy. 

BepeTeHOBaTHH  m.  orsóalaku, 
orsószeru. 

BepeTHCKo  n.  nagy  lepedó, 
nag}-  ponyva. 

BeperHine  n.  nagy  ponyva, 
nagy  lepedo. 

Bepexa  s.  kis  lepedó. 

Bepean  (parancsoló  mód : 
BepB3L)  cs.  vetní , dobni , 
bajitani ; — ca  v.  dobni 
magát,  neki  rohanni. 

Bepemaxn  k.  i.  visitani,  sikol- 
tozni,  rikoltozni. 

BepHjTH  cs.  visszadni , meg- 
tériteni ; — ca  v.  megtérni, 
visszatérni,  megfordulni. 

BepcHiiK'B  h.  kortárs,  egykorú 
férfi. 


BepcHHii,a  n.  egykoru  nó,  kor- 
társ. 

BepcTBa  n.  réteg,  osztály. 

BepciHHK^  h.  kortárs,  egykoru 
férfiu. 

BepcTHiiaa  n.  egykoru  nó, 
kortárs. 

Bepxaxn  cs.  megtériteni ; — 
k.  i.  befordulni,  betérni ; — 
ca  v.  megfordulni,  vissza- 
térni. 

Bepxena  n.  betlehem  (kará- 
csonyi  játék). 

BepxeiiB  h.  iireg , barlang, 
szurdék,  hegynyilás  ; pokol, 
alvilág. 

BepxKHH  (-bih)  m.  forgatható, 
forgó . 

Bepxorpa^b  h.  kert ; gyómól- 
csós  kert,  szólókert. 

Bepxiats  h.  furás  helye. 

Bepx'fexn  cs.  furni ; — ca  v. 
forogni,  furakodni,  surgóld- 
ni.  Bepxuxb  ca,  KpyxnxB  ca  : 
siirgólódik,  forgolódik. 

BepxoBHbii  m.  felsó,  fó. 

BepnmHa  n.  csucs,  tetó. 

BepmnxH  cs.  betetózni,  tetóvel 
ellátni. 

BepmoK'B  h.  tetó,  csucs. 

Bepnii.  h.  verš,  kóltemény. 

BepBXHôcxL  n.  felsóbbség,  elól- 
járóság. 

BepbXHBHH  m.  felsó,  tetején 
levó,  csucsos. 

BepBxosHHa  n.  felvidék,  hegy- 
vidék.. 


— Bepi>xoBHHeii,L  — 29 


B3BTH  — 


BepBxoBHHení)  h.  felvidéki 
ember. 

BepBXOBHHKa  n.  felvidéki  nô. 

BepBXB  (hivó  eset:  Bepnie)  h. 
tetó,  csúcs,  órom. 

BeceJíHTH  cs.  vidítani,  mulat- 
tatni ; — ca  v.  vigadni,  or- 
vendeni. 

BeceíKa  n.  szivárvány. 

Beceao  i.  vigan,  vidáman. 

BeceíoCTB  n.  vidámság,  vigság. 

BeceaBe  s.  lakodalom,  lakzi. 

Becjio  s.  evezô , evezôlapát. 
Bbijio  Becio,  bito  Ha  nepeHe- 
cjio  : volt  egy  evezôm,  mely 
áthozott  engem  (melylyel 
áteveztem).  (A  mese  vége.) 

BecHa  n.  tavasz. 

BecTH  (Bexy)  cs.  vezetni,  kó- 
telen  vinni ; — ca  v.  j 61 
xnegy  a dolga,  kutý  a baja. 

BecB  n.  falu,  kózség. 

Bectia  s.  lakodalom,  lakzi ; 
— npaBHTH : lakodalmazni. 

BeiepaHB  h.  kiszolgált  ember. 

BeTeinHbiH  m.  viselt , ócska 
(rúha). 

BeTOfflHBiH  m.  viselós,  ócska 
(rúha). 

BeTXHÔ  m.  régi,  ó ; BeTxni 
3aBkTB : ó testamentom,  ó 
szóvetség. 

Beaepb  h.  ešte. 

BeaepkTH  k.  i.  esteledni,  al- 
konyodni. 

Beaepa  n.  vacsora,  esti  étkezéš. 

BeaepaTH  cs.  vacsorálni,  este- 
lizni. 


BeaôpKH  (-1,1)  t.  fonóka. 

BeaôpHHHk  t.  fonóka. 

BeaôpHBiii  m.  esteli,  esti. 

BeaopHH  n.  délutáni  istení 
tisztelet,  vecsernye. 

Beaopb  i.  tegnap. 

Beaópb  h.  ešte ; CBaTbiH  Be- 
aôpB  : szent  ešte,  karácsony 
ešte. 

BeniB  isz.  hess ! (a  libát  hajt- 
jak  el  vele). 

BeiniB  (-b)  n.  tárgy,  dolog. 

B3  ...  (ó  szláv  : BB3-)  legtôbb- 
szór  y3-  helyettesiti  (B3a^,B 
helyett  y3a,n,B)  . . . fel,  hosz- 
szában. 

B3a,aiB  i.  hátul , hátra  felér 
hátra. 

B3anMHHa  n.  kólcsónósség, 
viszony. 

BsaHMHHbin  m.  kôlcsônós,  vi- 
szonyos. 

BsľJisin'b  h.  nézés,  nézet,  te- 
kintet. 

B3XObíkb  i.  hosszában,  szélti- 
ben. 

Ba^oxHyTH  k.  i.  fellélekzeni,, 
szabadon  lehelni. 

B3,a;BixaTH  k.  i.  fellélekzeni, 
szabadon  lehelni,  lélekzeni. 

B3HpaTH  cs.  nézni,  szemlélni 
— ca  v.  nézegetni  ônmagát, 
kukucskálni,  kandikálni. 

B3opB  h.  tekintet,  nézés,  be~ 
látás. 

B3phbb  h.  felrobbanás. 

B3hth  (B03BMy)  cs.  elvenni,  el- 
vinni ; B3aTH  coót  Xo  cepna  : 


— BuBaiB  — 


30 


— Bhchoyxhh  — 


szivére  venni,  lelkére  venni ; 
b3hth  cnkBaTH : énekelni, 

kezdeni ; — ca  v.  felszede- 
lózni. 

BuBan. : éljen. 

Buiam  (-gá-)  h.  viganó,  szok- 
nya. 

Bn^aTH  cs.  látni,  tapasztalni, 
észrevenni;  — ca  y.  egy- 
mást  látni,  találkozni. 

Bhahmhh  m.  látható;  bhähmbih 
cbítt>  : érzéki  világ. 

Bh^khh  (-híí)  m.  látható,  vi- 
lágos. 

Bhäko  : látszik , meglátszik, 

látható  ; — ca  világos,  ve- 
rófényes  (az  idó),  már  vi- 
láglik,  világos  van. 

BHfljiHHKa  h.  villa,  villácska. 

Bha'b  h.  alak,  idom  ; kinézés, 
arczszin  ; arcz,  ábrázat. 

Bn^kK'B  h.  vidék,  tájék. 

Bh^th  (BHajy)  cs.  látni;  — 
ca  v.  viszontlátni  egymást, 
látni  magát. 

BH3Hpt  h.  vezér,  vezetô. 

BH3Hrra  n.  puspóki  látogatás, 
esperesi  látogatás. 

Bn3HTajiOBaTH  cs.  látogatni, 
megvizsgálni. 

BH3HTaii,Ha  n.  vizsgálat,  láto- 
gatás. 

Bn3HTOBaTH  cs.  látogatni,  meg- 
vizsgálni. 

BnKapHH  h.  puspóki  helyettes. 

BnKpyTHi  t.  furfang,  ravaszság. 

Bhktopb  h.  Gyózó. 

BHJimi,a  n.  állkapocs,  állcsont. 


BmiKa  n.  villa,  evó  villa. 

BniOBaTHH  m.  villaalaku. 

Bhibi  t.  favilla,  szénás  villa ; 
BOUIBH.IH : vasvilla. 

BnHa  n.  ok,  hiba  ; vétség,  bun. 
Ilepma  BHHa  £0  KOMHHa : 
(szószerint : az  elsó  hiba  a 
kéménybe)  az  elsó  hiba 
megbocsátandó. 

Bhhchb  (-Ha,  -no)  m.  hibás, 
vétkes,  okozója  valaminek. 
h t o my  BHHeHB : én  vagyok 
annak  az  oka. 

BHHHTeiBHBit  na,n;eJKB : tárgy- 
eset,  negyedik  esot  (a  nyelv- 
tanban). 

Bhhhth  cs.  vádolni,  okolni. 

BHHHHu;a  n.  szóló,  szólókert. 

Bhhhhhkh  (-bi)  (ribes  rubrum 
nóvt.)  t.  ribiszke. 

Bhhhbíh  m.  vétkes , biinós, 
hibás. 

Bhho  s.  bor. 

BHHOÓpaHa  s.  sziiret. 

BnHOBaTHH  m.  vétkes,  biinós. 

BnHii,e  s.  bor,  vinkó. 

BHHaHBifi  m.  boros,  borizii. 

Bnca  n.  csiingó,  fuggó  tárgy. 
Bnca  bhchtb,  xo^a  xoähtb  ; 
BHca  Bna^e,  xo#a  bxohhtb  : 
A fuggó  fiigg  (a  fán),  a 
járó  j ár  (a  fa  alatt) ; a 
fiiggó  leesik,  a járó  elkapja. 
Talány. 

Bučia  n.  Viszla , Yisztula 
(folyó). 

BacioyxHH  (-bih)  lecsiingó  fiilii, 
lekonyult  fiilii. 


— Bhcokochbií  pÔKB  — 31 


BMtuiaTH  — 


Bhcokochhh  poKt : szôkó  év. 

Bnckanija  n.  akasztófa. 

BnckTH  cs.  akasztani ; — c a 
v.  akaszkodni,  csiiggni. 

BaTaTH  cs.  meghíni,  iidvozôlni. 
BHTaÄ  y Haca, ! Légy  iidvôz 
minálunk  ! Isten  hozott ; — 
ca  v.  kôszônni  egymásnak. 

Bhth  cs.  gombolyitani,  sodor- 
ni ; — ca  v.  forgolódni. 
Bte  ca  rn  iraaBOKB : forgo- 
lódik  mint  a féreg.  Kóz- 
beszéd. 

Bhtbih  m.  lemotólált,  legom- 
bolyitott. 

BnTasL  h.  vitéz. 

Buxopi.  h.  szél ; BHxpoMrB  óepe  : 
szél  kerekedik. 

BaiíHninaHL  h.  alispán. 

Bnaôpiffliií  t.  fonóka,  fonóba- 
járás.  He  xojiíh  th  ľpmp) 
Ha  BHaopHHn;k : Ne  járj  te 
Gerô  a fonóba.  Népdal. 

BnaopHa  n.  vecsernye,  délu- 
táni  istení  tisztelet. 

Bhhopb  i.  ešte,  tegnap,  teg- 
nap  ešte. 

Beaôp-b  h.  ešte,  est. 

Bniima  n.  meggy ; (cerasus 
acida  nôvt.)  meggyfa. 

BaoiHaKi,  h.  meggyes  kert. 

BH^aeeMt : Betlehem. 

BKpasHk  i.  titokban,  lopva. 

BKpaTípt  i.  titkon,  lopózkodva. 

BEycHTH  cs.  beleharapni ; — 
ca  v.  megharapni  ônmagát. 

Baa^a  n.  nralkodás,  uralom, 
kormány. 


BaajíBiaecTBO  s.  uralkodás. 

Baaji.HKa  h.  puspók ; uralkodó. 

Baa,u;kjiHHKt  h.  birtokos;  ural- 
kodó. 

Bjia,a;kjiHHiiia  n.  uralkodónó. 

Baaji;kHa  s.  birtoklás,  uralko- 
dás ; birtok. 

Baa,n;kTH  cs.  birni,  birtokában 
lénni ; uralkodni. 

BaacHopyKHH  m.  sajátkezu. 

BaacHopyaHo  i.  sajátkeziileg. 

BaacHôcTL  n.  túlaj  don  ; túlaj  - 
donság , sajátság ; npaBO 
BaacHocTH : túlaj  donjog. 

BjiacHBiH  m.  saját,  tulajdon. 

BjracTOBaTH  cs.  uralkodni. 

BaacTB  n.  hatalom , uralom. 
Bibliában : az  angyalok 

egyik  kara. 

BaeHH  cs.  huzni , vonszolni, 
hurczolni ; — ca  v.  vonszol- 
ni magát,  huzódni. 

BanaHBe  s.  befolyás , hata- 
lom. 

BanaTH  cs.  befolyni,  befolyás- 
sal  birni. 

Bjiojkhth  cs.  helyezni,  rakni : 
— ca  v.  letelepedni,  elhe- 
lyezkedni. 

BjiÍbo  i.  balra,  balfelé. 

Bak3TH  k.  i.  bemászni,  becsusz- 
ni,  bekuszni. 

Bjiioóhth  ca  v.  beleszeretni. 

BaioóaeHBiH  m.  szerelmes. 

BMkniaTH  cs.  belekeverni ; — 
ca  v.  beleártani  magát,  be- 
lekeverni magát  valamibe. 


— BHHKaHa 


82 


Bôju'Bap^b  — 


BHHKaHa  s.  behatás,  bepillan- 
tás,  fígyelmes  volt. 

BHHKaTH  cs.  bepillantani,  be- 
batni,  belátni. 

BHHMaTH  cs.  figyelni. 

BHyKi,  h.  unoka. 

BHyTpeHHôCTB  n.  belsô , bel- 
šej e valaminek. 

BHyTpeiiHHH  m.  belsó , belíil 
levô. 

BHyTpiniHbiH  m.  beliil  levô, 
belsô. 

BHimHbiH  m.  kúlsô , idegen, 
kul  — 

Bo  e.  ban,  ben ; ba  be ; ra, 
re ; -n,  -on,  -en,  -ôn ; gya- 
nánt. 

BoBeci>  (2.  eset:  BÔBca)  (ave- 
na  sativa  nôvt.)  n.  zab. 

BóBKOJiaKB  b.  féríiból  lett  far- 
kas  (mesebeli  szó). 

BoBKyHaKi,  h.  férfiból  lett  far- 
kas. 

Bobkl  (canis  lupus  állt.)  h. 
farkas,  ordas. 

BoBHa  n.  gyapju. 

Bobhhhbih  m.  gyapjuból  ké- 
sziilt;  gyapju  — 

BoBpeMa  oho  i.  azon  idóben, 
kelló  idóben,  ide  j eben. 

Bobchhhkb  b.  zablepény,  zab- 
kenyér. 

Bôbchhhuí  t.  zabaratáskor  éró 
szilva. 

BôBCHHmjfl  n.  zabtarló. 

Bôbchhbih  m.  zabból  való , 
zab  — 

BôBiapL  h.  oltár. 


Bobtopoki.  h.  kedd,  keddi  nap. 

Bobxkhh  (-hh)  m.  nedves,  vizes. 

Bobii,h  (oyís  állt.)  n.  jub. 

Bosna  (t.  BOBHaTa)  s.  farkas- 
kôlyôk. 

BôBaapHTH  cs.  juhot  órizni. 

BôBHapt  b.  juhász. 

Bobhhh;h  n.  nôstény  farkas. 

Bobhhh  (-híí)  m.  farkasból 
való,  farkas  — 

Bobb  b.  ôkór,  tulok. 

Bo.ua  n.  viz ; KBacHa  BO.ua ; sa- 
vanyuviz,  borviz.  Bo.ua  3B 
BO^OpB  H3HH,Uie  CH,  a HO.IO- 
bíkb  H3B  HOHOBkKOM't : Yizzel 
jó  Ôssze  (érintkezik)  a viz 
az  ember  pedig  emberrel. 
Kôzmondás. 

Boäóhth  cs.  elverni , leiitm, 
visszaverni,  levágni ; lefúni 
(barczban). 

Bo^dníH  s.  lefúvás ; leiités, 
lerovás. 

Bôäóhhcks  h.  visszaveródés, 
visszavert  fény. 

BoÄBe3TH  es.  elvinni  (szekeren), 
— ca  v.  elvitetni  magát 
(szekeren). 

BÔÄB03HTH  cs.  elvinni  (szeke- 
ren), gy akran  elvinni. 

Bô^;bô3b  h.  elvitel,  kivitel. 

Bô^BbíHKa  n.  elszokás,  leszokás. 

BôjíB'feTHbiH  m.  felelôs. 

BÔÄBkHajBHôcTL  n.  felelóség. 

BôÄBknajiBHbift  m.  felelôs. 

Bô^Bk^aTH  cs.  felelni,  felelós- 
nek  lénni. 

Bô^rBapB  b.  visszhang. 


— BôÄÄajieHHôcTL  — 38 


— Boxomt  — 


BôxxaaeHHôcTb  n.  távollét,  tá- 
volság. 

BôJíÄaJieHHbiH  m.  távoli , tá- 
vollevó. 

Bôxxaiia  s.  visszaadás,  eladás  ; 
férjhez  adás. 

BôXXäifflii,a  n.  férjhez  adó  leány. 

BôxxaTH  cs.  visszaadni,  vissza- 
fizetni ; férjhez  adni ; — ca 
v.  férjhez  menni. 

Bôxx^aa  n.  leadás,  átadás. 

BôXÄ&ixaTH  k.  i.  lehelni,  kipi- 
henni ; pihenót  tartani. 

Bôxxmxt,  h.  kilehellés;  pihenés. 

BdxxhjíHTH  cs.  elyálasztani , 
elkulôníteni ; — ca  y.  el- 
válni. 

BôXxhjľb  h.  szakasz,  czikkely, 
fejezet;  csapat ; bizottság. 

BoxHTeab  h.  vezetó,  vezér. 

Boähth  (roaty)  cs.  vezetni ; — 
ca  v.  kelni,  kôlni,  kôlteni ; 
fészkelni.  Ha  tomb  xyék 
nmaKbi  BOxaTb  ca : azon  a 
tôlgyfán  a seregély  kolt 
(fészkel). 

Boxnu,a  n.  viz,  vizecske. 

BoxKa3aHa  s.  lemondás ; el 
nem  fogadás. 

Bôxiía3aTH  cs.  lemondani  (hi- 
vatalról) ; el  nem  fogadni. 

BoXKa3£  h.  lemondás. 

BoxKíHKaTH  cs.  visszahivni. 

Bôxkihk^  h.  visszahivás  ; bôx- 
KjíHKyaoe  iihcmo : visszahivó 
levél. 

BoxKpaHKa  n.  karéj,  szegély, 
szelet,  kivágás. 

Csopei : Rutén-magyar  szótár. 


BôxKynHTejib  h.  megváltó. 

BôxKynHTH  cs.  kiváltani,  meg- 
váltani  ; — ca  y.  megvál- 
tani  ônmagát. 

BoxKyiľb  h.kiváltás,  megváltás. 

Box-iyKa  n.  elkulônítés,  elvá- 
lasztás. 

BôxayaHTH  cs.  elyálasztani, 
elkulôníteni. 

Bôx-Hbhth  k.  i.  engedni, 
alábbhagyni  (a  betegség) ; 
Maao  mu  BÔX-icfeBHJio : kissé 
jobban  érzem  magamat. 

Bôx^OBa  n.  lemondás. 

BoxM^Ha  n.  ejtegetés,  változ- 
tatás,  deklináczié. 

BôxMtnHTH  cs.  megváltoztatni  ; 
— ca  v.  megváltozni. 

BôxMhHHÔCTb  m.  változékony? 
változó. 

BôXMrf hhhh  m.  változó,  válto- 
zékony. 

BôXMtHaTH  cs.  változtatni,  má- 
sitani ; — 3a  v.  változni. 

BôxneCTH  cs.  elvinni,  elhor- 
dani. 

Boxocm^  h.  viztartó,  vizfogó. 

Boxohth  k.  i.  elmenni,  eltá- 
vozni. 

BôxoMaTH  cs.  leônteni,  letôl- 
teni ; — ca  v.  leômolni. 

BôxnaBnmn  m.  elszakadt;  áruló. 

BoxnacTH  cs.  leesni,  elszakad- 
ni ; elárulni. 

Boxonax'b  h.  vizesés,  zuhatag. 

Boxotôeb  h.  vizvezeték. 

Boxoix't  tf  vizkereszt,  három- 
király  napja. 

3 


— Bo^ne^aTOKL  — 


34 


— BoeHÍIBIH  — 


Bó^ne^aTOKL  h.  lenyomat,  le- 
nyomás. 

Bô^ujtaia  n.  visszafizetés ; 
bosszú. 

BÔÄnJiaTHTH  cs.  visszafizetni, 
megbosszulni. 

BôAnJiaTHHKL  h.  visszafizetô ; 
bosszuló. 

Bó^n.iHBL  h.  apály. 

BôAnoBt,naTH  cs.  felelni,  vála- 
szolni. 

Bôädobíjähhh  m.  megfeleló, 
illetó,  kérdóses. 

Bôjhdobíj^b  h.  felelet,  válasz. 

BôinoBkuí*  n.  lemondás , le- 
koszônés. 

Bô^dobíjctl  n.  ellenirat. 

BôjunoHHBaľH  k.  i.  kinyugodni 
magát,  kipihenni. 

BôAnouHBKa  n.  kipihenés,  nyu- 
galom,  nyugvás. 

BÔÄno^íHHOK'B  h.  nyugvás,  ki- 
pibenés,  megpihenés. 

Bô^DpaBa  n.  elszállitás,  elkul- 
dés  ; szertartás , templomi 
végzés. 

Bô^DpaB^ana  s.  igazolás,  fol- 
mentés. 

BÔÄnpaB,naTH  cs.  igazolni,  fôl- 
menteni. 

Bô^npaBHTH  cs.  elkuldeni,  to- 
vábbitani ; elvégezni  (a  szer- 
tartást). 

BoAnpaBJíaTH  cs.  kuldôzgetni ; 
végezni  a szertartást. 

Bô&npáBjrjíHÄ  s.  elkuldés,  szál- 
litás. 


BóÄnpaBHHK'b  h.  kuldó,  szál- 
litó,  feladó. 

BÔÄiiycTKTH  cs.  elbocsátani ; 
megbocsátani  (a  biint). 

BoAiiycTL  h.  bocsánat,  biinbo- 
csánat ; búcsu  (templomi) ; j 
BÔÄnycTHHH  jihctb  : bunbo- 
csátó  levél. 

Bô’i.pe'm  cs.  lemondani. 

BÔÄpobHTH  cs.  ledolgozni, 
munkával  leróni. 

BÔÄpo^oKL  b.  korcsfaj,  válfaj. 

BôAcepe^HHH  m.  kôzponttól 
futó  ; BÔÄcepeÄHa  cmia  : kôz- 
ponttól futó  eró,  rôpító  eró. 

Boäch,  BÔÄckjiB  i.  innét,  emin- 
nét. 

BoÄTaKB  k.  tebát ; ennélfogva. 

Bôätoäbi,  bôatoä^  i.  azóta. 

BÓÄTkjiL  i.  onnét,  amonnét. 

Bôäxoähtii  k.  i.  elmenni,  el- 
távozni,  elválni. 

Bôäxô/ií'b  h.  eltávozás,  elválás. 

Bôaxojkhh  (hh)  m.  távozó. 

BÔÄid^Ä'B  h.  elutazás. 

Boäbhnh  m.  vizes,  vizzel  ke- 
yert. 

BoesaTH  cs.  hadakozni,  badat 
viselni,  csatázni. 

BoeBo^a  b.  vajda,  vezér,  bad- 
vezér. 

Boe^HO  i.  egyútt,  egyiittesen. 

BoemraS  m.  hadi , háborui, 
háborus ; had  — ; Boemrafí 
BepxoBOÄHHKb  : hadvezér ; í 

BoeHHk  BBi^aTKH  : hadi  kôlt- 
ség ; BoeHHa  BBiupaBa  : hadi 
felszerelés  ; Boeirak  jkjia  : < 


— BoJKai  — 


35 


— Bohctmhy  — 


hadiigy ; BoeHHÍ>  3acoÔBi : 
hadiszer,  hadi  készlet;  bo- 
eHHk  3Hapa,ii,bi : hadi  szer ; 
BOGHHe  jkhth : hadi  élet,  tá- 
borí élet , katonai  élet ; 
BoeHHa  Hcropna : hadi  tor- 
ténet ; BoeHHa  Kača : hadi 
pénztár ; BoeHHa  KapHÔCTB : 
hadí  fegyelem,  katonai  fe- 
gyelem ; Boemmi  KopaôenB  : 
hadi  hajó  ; BoeHHk  Kopaóak  : 
hajóhad ; BoeHHBit  mhhhc- 
TepB : hadugyminiszter;  Bo- 
eHHa HayKa : hadi  tudomány ; 
BoeHHBin  no.naTOK'B : hadi 

adó  ; Boeimoe  npaBO  : hadi 
tôrvény  ; BoeHHa  pa,a;a : hadi 
tanács  ; BoeHHa  cnjxa  : had- 
erô ; BoeHHa  CTyna : hadi 
láb  ; BoeHHBiH  cyÄ'B  : hadbi- 
róság , hadi  tôrvényszék ; 
BoeHHa  niKOJia : katonai  is- 
kola. 

Boflcai  h.  vezényló , vezetô, 
vezér. 

BoatancTBO  s.  vezénylet. 

Bo/KÄa  h.  vezetô,  kalauz,  vezér. 

B03  . . . (elválaszthatatlan  elól- 
járó) : fel,  meg. 

Bo3apHH  n.  szekérszin. 

Bo3ABHíKeHÍe  necTHaro  Kpecia  : 
kereszt  felmagasztalása. 

Bo3,a;yxoMkpB  h.  légsúlymérô. 

Bo3,nyx'jb  h.  levegô. 

Bo33BaHH  s felhivás,  felszólítás. 

Bo33BaTH,  B033BíBaTH : cs.  fel- 
hivni,  felszólítani ; — ch  v. 
felhivatni,  felszólíttatni. 


Bo3hki>  h.  szekérke. 

Bo3hth  (bosky)  cs.  szekeren 
hordani ; — ch  v.  szeker- 
kézni,  szekerezni. 

Bo3iojkhth  cs.  feltenni,  rá- 
tenni. 

Bo3Jľfi  e.  nál,  nél ; mellett. 

Bo3hio6hth  cs.  megszeretni. 

Bo3Hio6jieHHHH  m.  szeretett, 
kedvelt. 

Bo3mojkhbih  m.  lehetséges,  le- 
hetô. 

Bo3HeceHÍe  ľocno^He : Krisztus 
mennybemenetele , áldozó 
csiitôrtôk. 

Bo3HecTH  cs.  felemelni ; — ch 
v.  felemelkedni,  felmenni. 

Bosôbhh  n.  szekérszin,  kocsi- 
szin. 

Bo30bbih  m.  kocsi,  — szekér  — 

Bo3okb  (BÔ3Ka)  h.  szekérke, 
szekér. 

Bo3onHTH  k.  i.  felkiáltani. 

Bo3pa^OBaTH  ch  v.  ôrvendezni. 

BospacTt  h.  nôvés,  termet. 

Bospoähth  cs.  ujjászuletni;  — 
ch  v.  ujjászulni. 

Bo3CTaTH  k.  i.  fôlkelni,  fôllá- 
zadni. 

Bô3b  h.  szekér,  kocsi. 

Bo3hHH  s.  szekérkôzés  ; hordás 
(szekeren). 

BôfiHa  n.  háboru. 

Bohcko  s.  hadsereg,  katonaság. 

BoHCTHHy  i.  igazán,  valóban. 
XpncTOCB  BOCKpecB : Krisz- 
tus feltámadt.  BoHCTHHy 

3* 


BÔHIHHH: 


36 


— BoHKaniHbiH  — 


BOCKpeci. : Xga.zán  feltámadt. 
(Kôszônés  módja  husvétkor.) 

BôfimHHa  n.  hadsereg. 

Boko  n.  szem. 

Bôkho  s.  ablak. 

Boae  s.  begy  ; gelyva. 

Boihkb  h.  ôkôr. 

Bojkb  (canis  lupus  állt.)  h. 
farkas. 

Boma  n.  hab,  tajték  (a  vizen). 

BojiOBHHa  n.  ôkôrhus. 

Bojiôbhb  n.  ôkôristálló. 

BoJOBoe  oko  (troglodites  par- 
vulus  állt.)  ôkôrszem. 

Bojobbih  m.  ôkornek  való, 
ôkrôs,  ôkôr  — 

Bojová  n.  hatalom,  uralkodás. 

Bo.iOíapHTH  cs.  uralkodni ; 
kormányozni. 

Bjo^apKo  h.  Vladimír. 

BoJOxapL  h.  uralkodó,  kor- 
mányzó. 

Bojio^aTH  cs.  uralkodni. 

BoíOJÍHMHpKO,  BoJOJHVHpB  h. 
Vladimír. 

Bojo^am  cs.  kormányozni, 
uralkodni ; birni  (valamit). 

BojiOKa  n.  háló. 

BoaoKHacTHH  m.  szálas,  rostos. 

Bojiokho  s.  szál,  rošt. 

Boiokbi  t.  zsinór  vagy  szij, 
melylyel  a lábszárat  kôriil- 
gôngyolik. 

BoaocaTHii  m.  gyapjas , haj- 
szerii,  szorôs. 

BoíocaaB  h.  nagyhaju  ember. 

Bojtocokb  h.  kis  hajszál. 

Bojtocb  h.  hajszál. 


Bojoclkhh  (-hh)  m.  oláh;  bo- 
ioclkhh  opkxrj>  i papirdió ; 
puha  héju  dió. 

Bo.ioca  s.  haj,  hajazat. 

BoaoxaTHil  m.  szorôs,  gyapjas. 

Bojoxb  h.  oláh,  rumuny. 

Bojoutora  n.  kabala. 

Bojokhth  'cs.  huzni,  vonní, 
vonszolni ; boronálni ; — ca 
v.  vonszoltatni , fôldôn 
csúzni. 

Bojohihhb  h.  oláh,  rumuny. 

BoJtoniKa.  n.  oláh  nô , oláh 
asszony. 

Bojixbb  h.  bôlcs  (napkeleti). 

Bo-tb  h.  ôkôr. 

Bôjbhôctl  n.  szabadság. 

Bôjbhmh  m.  szabad. 

Bojibobhh  m.  gelyvás,  begyes, 
begyhez  tartozó. 

BôJitxa  (alnus  glutinosa  nôvt.) 
n.  égerfa. 

BoJbxoBbii  m.  égerfából  való, 
éger  — ; BÓJtxoBa  ,nyTEa : 
fapénz,  fagaras. 

BôJiLinHHKB  h.  égerfaerdó, 
égeres. 

Bojí,  Boakn  i.  inkább,  jobban. 

Boíkiii  cs.  akarni , inkább 
akarni. 

Boaa  n.  akarat,  szabadság. 

Bojapt  h.  ôkôrkereskedô. 

Bojara  t.  ôkrôk,  kis  ôkrôk. 

BojaTbift  m.  gelyvás,  begyes. 

Bomiuhbhh  m.  tévelygô,  iigye- 
fogyott. 

BoflKa  i.  kint,  kiviil. 

BoHKaniHbiH  m.  kiilsó,  kiviil  eso. 


— Bohb  — 


37 


— "BopOTKTK  — 


Bohb  i.  ki,  ldnt ; kifelé. 

Bohh  n.  buz,  biidôsség. 

Bohhxh  k.  i.  buzleni,  kelle- 
metlen  szagot  terjeszteni ; 
bohhtl  : biizlik. 

BoHarat  (-í>ih)  m.  biidôs,  rossz 
szagn. 

BoodpajEeHBe  s.  képzet,  roga- 
lom. 

Boo6pa3HTH  cs.  képzelni,  gon- 
dolni ; — ca  v.  képzelós- 
kôdni,  látszani,  tetszeni. 

BooÄyineBHTH  cs.  fellelkesíteni, 
felbátorítani ; — c a y.  fel- 
lelkesiilni,  nekibátorodni. 

BoopyjKHxn  cs.  fôlfegyverezni, 
fôlszerelni ; — ca  v.  fôl- 

fegyverkezni. 

BoíunoHira  (-bih),  Bonniomif  m. 
kiáltó ; rpkx'B  äo  Heóa  bo- 
nnioaHÍí : égbekiáltó  bún. 

Boniumte  s.  jajkiáltás. 

Boímaxn  k.  i.  feljajdulni,  se- 
gitségért  kiáltani. 

Bomoxhxh  cs.  megtestesíteni ; 
megvalóŠítani ; — ca  v.  meg- 
testesnlni ; megvalósulni. 

BonpeKH  i.  ellen,  ellenben, 
ellenére. 

BonpociiTeaB  b.  kérdezô. 

BoíipocHTeaBHBm  m.  kérdéses, 
szóban  forgó. 

BonpocHTH  cs.  kérdezni ; — 
ca  y.  kérdezôskôdni. 

BonpocB  h.  kérdés. 

BonpoinaxH  cs.  kérdezgetni ; — 
ca  y.  kérdezôskôdni. 

BopKoxaxn  k.  i.  morogni. 


Bopoôeíi  h.  veréb. 

Bopoé^et  h.  veréb. 

BopoÔKa  n.  nôstényYeréb. 

BopoôjiaaHH  (-bih)  m.  veréb  — 

BopoôoKB  (fringilla  domestica 
állt.)  h.  veréb. 

BoporB  h.  ellenség,  ellenfél. 

Bopoatóa  n.  ellenségeskedés. 

BopOJKHJia  n.  javas  asszony, 
kuruzsoló  nô. 

BopoaoiTH  cs.  jósolni , babo- 
názni ; kuruzsolni. 

BopoJKHa  n.  ellenségeskedés. 

BopoJKkjia  n.  javas  asszony, 
kuruzsoló,  boszorkány. 

Moa  Mara  Bopoatkjia 
TaKB  MH  BOpOiKHJia. 
Anyám,  a javas  asszony, 
igy  jósolt  énnekem.  Népd. 

BopoHa  (corvus  cornix  állt.) 
n.  varju,  bamvas  varju.  Iľo- 
poHa  BopoHk  ohh  He  bbikoix- 
ae : bolló  a hollónak  nem 
vájja  ki  a szemét.  Kôzmon- 
dás. 

BopoHKa  n.  tôlcsér ; csóvége, 
nyilás,  száj. 

BopOHB  (corvus  corax  állt.)  h. 
holló. 

BopofíaaHH  (-hh)  m.  varju  — ; 
BopoHaaa  côaB : kovakavics, 
kvarcz. 

Bopoxa  t.  kapú. 

Bopoxaao  s.  forditó  fa ; zu- 
boly  (a  szóvôszéknél). 

BopoxnxH  cs.  fordítani,  téríte- 
ni ; ca  v.  megfordulni, 
visszatérni. 


— BopOXOÓHTH  — 


38 


— Bôchhhkí>  — 


BopoxoÓHTH  cs.  fellázadni,  fel- 
kelni,  fegyert  fogni. 

BopoxôÔHHK'L  h.  lázadó,  fel- 
keló,  zendulo. 

BopoxôÓHH  n.  lázadás,  felke- 
lés,  zendulés. 

Bopaa  n.  gob,  pattanás,  gorcs. 

B oplana  s.  morgás,  mormogás. 

BopaaTH  k.  i.  morogni,  dôr- 
môgni. 

Boe  . . . elválaszthatatlan  elôl- 
járó  (praefixnm)  . . . lásd  : 

B03  . . . 

BocoHKHyTH  k.  i.  felkiáltani. 

BocKjiyu,aTH  k.  i.  gyakran  fel- 
kiáltani. 

Bockoóhtbc  s.  viaszsajtolás. 

Bockoôôhhh  n.  viaszsajtoló 
készulék. 

BocKOBaTH  cs.  beviaszkolni, 
viaszkozni. 

Bockobbih  m.  viaszból  kéRzult, 
viasz  — 

BocKpecaTH  k.  i.  feltámadni 
halottaiból. 

BocKpeceHHe  s.  feltámadás,  fôl- 
támadás. 

BocKpecHTeiL  b.  feltámasztó ; 
szabadi.tó,  megváltó. 

BocKpecHTH  cs.  feltámasztani 
(halottaiból). 

BocKpecHyTH  k.  i.  feltámadni 
(egyszer). 

Bôckt,  h.  viasz,  viaszk. 

Bôcna  n.  himló,  vereshimló. 

Bocna.íHTH  cs.  felgyujtani,  fel- 
heviteni ; — ca  v.  felhe- 
viilni. 


BocnHTajiBHHna  n.  nevelóház, 
nevelôintézet. 

BocnHraHHHK^  h.  nôvendék. 
BocnKTaHte  (-Ha)  s.  nevelés* 
felnevelés. 

BocnHTaTeib  h.  neveló. 
BocnnTaTH  cs.  nevelni,  ápolni ; 

— ca  v.  neveltetni. 
BociipneMHHK'B  h.  keresztapa. 
Boctokt*  h.  kelet,  napkelte ; 

keleti  ország. 

BocTOpr'B  h.  elragadtatás  ; kéjy 
gyonyór  ; lelkesedés. 
BocTOHHa  IÍHjua : Kelet-India* 
BocToaiibiH  m.  keleti. 

Bôctphth  cs.  élesíteni,  fenni ; 

— ca  v.  fenni  a fogát  va- 
lakire. 

BocTpHH  m.  éles,  kifent,  he- 
gyes. 

BôCTpa  s.  éle  (a  késnek  sťb.)* 
Bocxoähth  k.  i.  fôlszállani , 
fólemelkedni ; fôlkelni  (a 
nap). 

BôcteM^ecaTBif  sz.  nyolezva- 
nadik. 

BôcLeM^ecaTL  sz.  nyolezvan. 
BôcLeMHa^iiiaTHH  sz.  tizennyol- 
czadik. 

BôcLeMHa^aaTB  sz.  tizennyolcz. 
BôcBeMHaHii;aTB  sz.  tizennyolcz, 
BôcBeMt  sz.  nyolez. 

BôcBeM'B  ctôb-b  : nyolczszáz. 
BoCBMepo  sz.  nyolezan,  nyol- 
czával. 

Bôcbmbih  sz.  nyolczadik. 
BôckM'B  sz.  nyolez. 

BôcaHHKB  h.  zaplepény. 


— BÔCHHHIÍ'fe  — 


39 


Bcaf3,HHK'6  — 


BocaHmjk  t.  zabaratáskor  éro 
szilva. 

BôcaHHii;a  n.  zabtarló. 

BocaHbii  m.  zabból  való,  zab 
— ; bôcíihbih  xjrfeÓB  : zab- 
kenyér  ; BÓcjraa  co-iOMa  : zab- 
szalma. 

BôxapL  b.  oltár. 

BôTopoKB  h.  kedd. 

BôTĽ,LÔB3HHHa  n.  atyai  ôrok- 
ség,  apai  birtok. 

BôTĽ,Bo3Hima  n.  apai  ôrokség. 

BôTHH3na  n.  apai  orokség, 
atyai  birtok. 

Bôthhmb  h.  mostoha  apa. 

BôT^HH.a  n.  apai  fold,  atyai 
birtok. 

Boxkôctl  n.  nedvesség. 

BoxKOTa  n.  nedvesség. 

Boxelih  (-hh)  m.  nedves,  vizes. 

BoxHyTH  k.  i.  nedvesedni. 

Bon,apHTH  ca  v.  trónra  lépni. 

BôiffiÔBSHHHa  n.  apai  ôrôkség. 

BoaeaoBkaHTH  ca  v.  emberré 
lénni. 

BoaEa  t.  rugy  (az  ágon),  sze- 
mecske. 

Bohko  s.  kis  szem,  szemecske. 

BôaHHii,a  n.  szemgôdôr. 

Boimuau  t.  vasvilla. 

BoniKa  n.  kis  tetu. 

Boidb  (pedicnlus  állt.)  h.  tetu. 

Bom,HHa  n.  sonkoly ; viasz  alja. 

BoíOBaTH  cs.  harczolni,  bada- 
kozni ; háboruskodni. 

BoaKB  h.  katona. 

BnacTH  k.  i.  leesni,  beesni. 

BneBHeHLe  s.  biztosítás. 


BneBHHTH  cs.  biztosítani. 

BneBHHH  m.  biztos. 

Bnepe^y  i.  elol,  elul. 

Bnepe^L  i.  elóre. 

Bnepe^k  i.  elôl. 

BneaaTJtkHte  s.  benyomás. 

BnncaHa  s.  beírás,  beíratkozás . 

BnncaTH  cs.  beírni ; — ca  v. 
beíratkozni. 

Biiiith  ca  v.  lerészegedni,  be- 
csipni. 

BnopoatHk  i.  iiresen,  iires  sze- 
kérrel. 

BnajíHTH  cs.  beszorítani ; — 
ca  v.  beleszorulni , csim- 
paszkodni. 

Bpa6e.iL  h.  veréb. 

BparL  b.  ellenség ; neEeaHbiH 
Bpari* : balálos  (pokoli)  el- 
lenség. 

Bpaaí^a  n.  ellenségeskedés. 

BpajKHH  (-híí)  m.  ellenséges. 

Bpa3H  t.  lép  (a  testben). 

BpaHa  n.  varju. 

BpaHL  h.  bolló. 

Bpaia  t.  kapú. 

Bpara  cs.  bazudni. 

Bpe^HTH  cs.  ártani , kárt 
okozni. 

Bpena  s.  idô ; bo  BpeHa  oho  : 
azon  idoben,  akkor  tájban. 

Bpoatji;eHbiH  m.  orôklôtt,  vele- 
sziiletett. 

BpyaaTH  cs.  kézbesiteni,  kéz- 
beadni ; — ca  v.  kezeskedni. 

Bca^HTH  cs.  behelyezni,  rábe- 
lyezni ; feliiltetni  (a  lóra). 

Bca^HHKL  b.  lovas,  lovag. 


— Bce 


40 


BTOpHHKfc  — 


Bce  . . . ôsszetételekben  : egé  • 
szen , mmden ; Ieg-  (felsô 
fokkal) ; nm.  minden ; --i. 
mindig,  mindenkor. 

BceÔJiarnft  (-bih)  m.  legjobb* 
jóságos. 

BceBHAH'íHH  (-bih)  in.  mindent- 
látó ; szemes. 

BceBk^yank  (-bih)  m.  minden- 
tudó. 

Bcer^a  i.  mindenkor,  min- 
denha. 

Bcer,a,amHBBiH  m.  mindenkori ; 
folytonos. 

Bcenemian  n.  mindenség ; vi- 
lágegyetem. 

BcejieHHBiH  m.  ôsszes . átalá- 
nos,  egyetemes ; — BcejieH- 
hhh  coôôp'B : egyetemes 

zsinat. 

BceJiHHiraa  n.  mindenség. 

BceMHJiocTHBBiii  m.  nagyon 
irgalmas,  legkegyelmesebb. 

BceMorymHôcTB  n.  mindenha- 
tóság. 

BceMory^HH  (-hh)  m.  minden- 
ható. 

BceMorymii  m.  mindenható. 

BceHOHHan  n.  éjjeli  isteni  tisz- 
telet  (az  iinnep  hajnalán). 

BcecBiiTHBiH  m.  egyetemes,  vi- 
lági. 

BcecBBTBiH  m.  szentséges. 

Bcecnjia  n.  mindenbatóság. 

BcecHJiBHBifi  m.  mindenható. 

Bce^ecTHBiH  m.  tisztelt,  nagy- 
rabecsult ; tisztelendó. 


Beatoch  i.  keresztben,  haránt; 
metszésben. 

BcKyio  i.  miért,  minek  ? hiába, 
haszon  nélkul. 

BcTara  k.  i.  fólkelni. 

Bctp^thth  cs.  találni,  akadni, 
bukkanni ; — ch  y.  talál- 
kozni. 

Bcrpkna  n.  találkozás. 

Bcryna  n.  belépés ; bekoszo- 
nés. 

BcTynHTH  k.  i.  belépni ; be- 
kôszônni. 

Bcye  i.  hiába,  hasztalanul. 

Bcxoahth  k.  i.  felkelni  (anap). 

Bcxoä'b  h.  nap  kelte,  fôlkelés. 

BckjíHKHH  (-bih)  m.  kulônféle, 
mindenféle. 

Bcíhhkóctb  n.  mindenféleség, 
kulônféleség. 

Bchx'B  CBHTBiXB : Mindenszen- 
tek  unnepe.  Ha  bcžj  cbhtIí: 
mindenszentekkor. 

Bchi^bi  i.  mindenntt,  minden- 
hol. 

Bch^bi  i.  mindenutt,  minden- 
hol. 

Bchkhh  (-bih)  nm.  kiki,  min- 
denki ; minden. 

BcHHHHa  n.  kulônféle  aprólék  ; 
zsibáru  ; egyveleg. 

BTairak  i.  titokban. 

BľHpaJiBHHK'B  h.  turôlkôzó. 

BTHCKaiH  cs.  beleszorítani, 
belenyomni ; — ch  v.  bele- 
szorulni,  behatolni. 

Btophth  cs.  ismételni. 

Btophhkb  h.  kedd,  keddi  nap. 


— Bxopoirá  — 


41 


— Bm  — 


BxopoKb  h.  kedd. 

BxopBiH  m.  második. 

By  e.  nál,  nél;  ban,  ben. 

ByxeJit  h.  szén , izzó  szén, 
úszôk. 

ByrÓJiL  h.  szén , izzó  szén, 
iiszôk. 

ByroiBHa  n.  szénégetó  hely. 

Byr.ua  n.  szén,  faszén  ; KaivikH- 
Hoe  Byuia  : kószén. 

Byrjrapb  b.  szénégetó. 

BynapLKa  n.  szénégetóné. 

ByržapLCXBO  s.  szénégetés. 

ByrJiapbayKB  b.  szénégetó  fiu, 
szénégetónek  a fia. 

By^mía  n.  horog. 

ByXKa  n.  horog. 

By^OBaxHH  m.  kigyózó,  csiga- 
szerii  ; ByatoBaxa  Jimrna  : csi- 
gavonal. 

ByJKB  (serpens  állt.)  h.  kigyó. 

By3HHa  n.  szúk  hely,  szoros. 

By3HXH  cs.  szukiteni,  sziikké 
tenni. 

By3Kbiii  (-híí)  m.  sznk,  szoros, 
keskeny. 

Byheo  b.  nagybátya  (anyai 
részról). 

BynHa  n.  nagynéne  (anyai 
részról). 

BynaaHHKB  b.  unokafivér 
(anyai  részról). 

Byn^anKa  n.  unoka  nôvér 
(anya  ntán). 

ByjKaHnaHbiH  m.  vulkáni,  tiiz- 
hányó  hegyi. 

ByjiKaHB  b.  tuzhányó  begy, 
vulkán. 


Byp.ua  n.  juhturó  (pogácsa 
alakban). 

Bycaxbifi  m.  nagybajuszu,  ba- 
juszn,  bajuszos. 

Bycxa  t.  n.  bajusz. 

ByiniHBenb  h.  tetves  ember. 

BynuiHBKa  n.  tetves  nó. 

ByniJiHBbiH  m.  tetves. 

Byxaxbin  m.  nagyfulu,  fiiles. 

Byxaux.  b.  fiiles,  nagyfulu. 

Byxo  s.  fiil. 

Bxoähxh  k.  i.  belépni , be- 
menni. 

Bxóäb  b.  belépés,  bemenetel ; 
bejárás  ; bemenet  az  oltár- 
ba  fiistôlóvel,  evangelium- 
mal. 

BaacHbin  m.  korai,  idejében, 
levó. 

Baepa  i.  tegnap. 

BaepauiHHH  m.  tegnapi. 

Baecxt  i.  tiszteletból,  tiszte- 
letére. 

BaexBepo  i.  négyrét,  négves- 
ben,  négyszeresen. 

Baopa  i.  tegnap ; az  ešte. 

Bina  n.  tetu. 

BmejrkaKHH  m.  kiilonféle,  min- 
denféle. 

BmeJikaKócxL  n.  kulónféleség. 

Bx*  lásd : bo. 

Bx»kxaxH  k.  i.  bejonni,  be- 
menni. 

Bh  nm.  ti,  tik ; on,  ônôk ; 
maga,  maguk ; kend,  kend- 
tek,  kelmetek. 

Bh  . . . ósszetételekben : ki. 
kiíelé ; fel,  felfelé. 


— BbiÓHBaTH  — 42  — BwrHaTH  — 


BbiÔHBaTH  cs.  kiverni , kipo- 
rozni ; kiutni,  kitorni  (ab- 
lakot) ; — ca  v.  kiszaba- 
dulni,  kivergódni. 

BbiÔHpaHa  s.  kiválogatás,  vá- 
lasztás,  válogatás. 

BbiÔHpaxeJiL  h.  választó. 

BHÔnpaTH  cs.  kiszedni,  kivá- 
lasztani ; választani. 

Bhóhth  cs.  kiverni ; elverni. 

BbiÔHTbiH  m.  kivert , tapasz- 
talt ; járt  (ut). 

BbiôaiOBaTH  cs.  kiokádni,  ki- 
hányni. 

BbióopT.  h.  választás ; Bbióop'b 
noc.iaiiHHKÔB'b : képviseló  vá- 
lasztás. 

Bbi6paTH  cs.  kiválasztani,  meg- 
választani. 

BbiôyxHVTH  k.  i.  kitorni  (a 
láng),  kicsapni. 

Bbiôyxfc  h.  kitôrés,  kicsapás 
(a  lángról). 

BbiôkraTH  ca  v.  kiszaladgálni, 
kifntkározni  m agát. 

Bbi6kjiHTH  cs.  kifehériteni 
(vásznat) , kimeszelni  (a 
házat) ; — ca  v.  megfehé- 
redni ; magát  fehérre  fes- 
teni,  fehériteni  magát. 

BbiBa.iHTH  cs.  kiôlteni  (nyel- 
vet),  kinynjtani. 

BbiBe3TH  cs.  kivinni  (szekér- 
rel),  kihordani. 

BbiBepHyTH  cs.  kiforditani. 

BbiBepTaTH  cs.  kiforgatni. 

BbiPecTH  cs.  kivezetni. 


BuBHpKa  (sciurus  vulgaris 
állt.)  n.  mókus,  evet. 

Bhboähth  cs.  kivezetni ; a,vat- 
ni  (asszonyt) ; — ca  v.  be- 
vezettetni  a templomba, 
avattatni. 

Bhbôakh  s.  avatás. 

Bhbôí'b  h.  kivezetés ; kovet- 
keztetés. 

BbiBÔS't  h.  kivitel  (kiilfôldre), 
szállitás. 

BbiBOpÔTrb  b.  hajtóka. 

BbiBi.naHa  s.  kiballgatás  (birói). 

BhiBk^aTH  cs.  kipnhatolni,  ki- 
nyomozni ; kihallgatni. 

BbiBkÄbi  t.  (birói)  kihallgatás. 

BHBkcHTH  cs.  kiakasztani,  ki- 
fuggeszteni. 

BbiBicKa  n.  czéger. 

BbiB'tTpnTH  cs.  kiszellóztetniy 
kinyomozni  (a  vadat),  ki- 
szimatolni. 

BbiranaTH  cs.  kigondolni,  ki- 
találni,  kôlteni  (verset). 

Bura^aa  n.  koholmány,  mese ; 
kôltemény. 

Bbiraaji.HTH  cs.  kisimitani,  ki- 
csiszolni ; — ca  v.  kisimul- 
ni,  kicsiszolódni. 

Bbiraa^Ka  n.  kisimitás. 

Bbir.ia.naHa  s.  kikeresés ; ki- 
nézés. 

BurjianaTH  cs.  kikeresni ; ki- 
nézni. 

BHr.iaH'b  h.  kinézés,  kilátás. 

BbirHaTH  cs.  kikergetni , ki- 
hajtani,  kiiizni ; számúzni. 


BBirnaHa  — 


43 


— BnsHÔHyTH  — 


BHraaHfl  s.  kihajtás,  kikerge- 
tés ; számiizés. 

BnrHHJiHH  m.  rothadt,  kirot- 
hadt. 

BnrHHTH  k.  i.  kirotbadni. 

Bhthohth  cs.  kitrágyázni,  meg- 
trágyázni  (a  fôldet). 

BLirnyTH  cs.  kigôrbiteni,  meg* 
hajtani,  meggôrbiteni ; — 
ca  y.  meggôrbiilni. 

BnroBopHTH  ca  y.  kibeszélni 
magát ; kimenteni  magát. 

BnroBôp'B  b.  kiejtés,  kimon- 
dás,  kifejezés. 

Baroka  n.  nyereség,  haszon. 

BLiropkjiHH  m.  kiégett. 

BnropkTH  k.  i.  kiégni. 

BBirpaÔKaTH  cs.  kigereblyélni, 
meggereblyélni. 

BLirpeócTH  cs.  kikaparni,  ki- 

Yájni. 

BnrpHSTH  cs.  kirágni. 

Bu^asaTu  cs.  kiadni,  kiado- 
gatni,  kiosztani. 

BHíaBHTH  cs.  kinyomni , ki- 
sajtolni. 

BHflaBijri  b.  kiadó , kôny  vki- 
adó  ; kiadó  násznagy. 

Barana  s.  kiadás,  nyomtatás, 
kiadvány. 

Bn^epaiaHa  s.  kitartás , szi* 
YÓsság. 

BHji;epJKaTH  cs.  kitartani,  ki- 
állni ; elszenYedni. 

BH^epMHBôCTL  n.  kitartás, 
sziYÓsság. 

BHÄepatiHBHH  m.  kitartó,  szivós. 

BHÄOBÓaTH  es.  kivájni,  kivésni. 


Bbiäohth  (-äohh-)  cs.  kifejní 
(tejet). 

Bhäojeoôhth  cs.  kivájni , ki~ 

Yésni. 

BBi^pa  (lutra  vulgaris  állt.)  h. 
vidra,  kôzônséges  vidra. 

BHjípyTHTH  cs.  kitolni,  eltolni. 

Bn^pyaaTH  cs.  kitolni,  eltolni. 

BBijiyÓHTH  cs.  kicserezni,  cser- 
lében  kiáztatni. 

BBi^yMaTH  cs.  kigondolni,  ki- 
találni ; kôlteni,  kobolni. 

BBi^yMKa  n.  koholmány ; kôl- 
temény,  mese. 

BHÄyMaHBBiH  m.  leleményes. 

BBijtypHTH  cs.  kibolonditani, 
elbolonditani ; kicsalni,  el- 
csalni ; ravaszsággal  meg- 
nyerni. 

Bnji;yTH  cs.  kifujni. 

BHÄkjíHTH  cs.  kiosztani,  meg- 
osztani,  kisorsolni. 

BBiskjľB  b.  Yálasztmány , bi- 
zottság. 

Bhsohu,#  n.  nôsténykopó, 
vizsla. 

BBiatia  s.  vizsla  kntya. 

BBi3BaTH  cs.  kibíni,  felbíni. 

BBi3,nopoBjrkHa  s.  felgvógyulásy 
fellábadás. 

BBi3ÄopoBkTH  ca  v.  felgyó- 
gynlni,  fellábadni. 

BBI3ÓBT.  b.  felbivás,  felszólitás  ; 
kibivás. 

Bbisoihth  cs.  kilugozni,  kipál- 
lazni. 

BBisaÓHyTH  k.  i.  jól  megfázni, 
átmegát  fázni. 


— BbI3H6uTH  — 


44 


— Bhmiw  — ■ 


Bh3h6cth  k.  i.  megfázni,  ki- 
fázni. 

BHHľpaTH  cs.  nyerni,  meg- 
nyerni ; — M v.  kiugrálni, 
kitánczolni  magát. 

BbiKa3axn  cs.  kimutatni,  meg- 
mutatni. 

BHKa3i»  h.  kimutatás,  jegyzék. 

BHRaaaxH  cs.  kihengeriteni, 
kiguritani ; kimángorolni. 

BbiKainjiaTH  cs.  kikôhogni,  kô- 
hôgés  folytán  kikôpni. 

B bi  IiHCHyTH  (-KHC-)  k.  Í.  j Ól 
megsavanyodni. 

BbiKHCJibiH  (-Käc-)  m.  megsa- 
vanyodott,  savanyu. 

BHoacTH  cs.  kirakni,  kitenni. 

BHKJienarH  cs.  kikalapálni ; 
kiverni  (a  kaszát). 

BbiKJíHKaTH  cs.  kihíni,  kiszóli- 
tani,  felszólitani. 

Bhkjihkb  h.  kikiáltás,  árverés. 

BbiKOBaTH  cs.  kikovácsolni. 

BbiKOHaTH  cs.  kitôlteni,  gya- 
korolni,  uzni,  folytatni. 

BNKonaTii  cs.  kiásni,  kikapálni. 

BbiKopeHHTH  cs.  kiirtani,  gyô- 
kerestiil  kipusztitani. 

Bhkopmhth  cs.  felneyelni,  ki- 
hizlalni. 

BbiKoxaTH  cs.  felnevelni. 

BbiKpacxH  cs.  kilopni,  ellopni ; 
— ca  y.  kilopózni. 

BbiKpaaxH  cs.  kiszabni. 

BbiKpyrjiHTn  cs.  kikerekiteni, 
kigômbôlyiteni. 

BbiKpyTHTH  cs.  kicsavarni,  ki- 
facsarni,  kitekerni. 


BbiKynaTH  cs.  kifurôszteni , j 

megfurôszteni ; — ca  y.  jól 
kifurodni,  megfurôdni. 

BbiKynHTH  cs.  kiváltani.  meg- 
váltani. 

BbiKynb  h.  kiváltás,  váltságdij. 

BbiKypHTH  cs.  kiszíni  (pipa  do- 
hányt,  pipát) , kifustolni,  ‘ 
fusttel  kiiizni. 

BHKyciiTii  cs.  kiharapni. 

BbiiaMaTH  cs.  kitordellni,  ki- 
tôrni. 

BbiJiexkxn  k.  i.  kirepiilni,  fel- 
repiilni. 

BbuiHB'b  h.  kifolyás,  kiômlés. 

BbiJioMHXH  cs.  kitorni. 

BbiiynHXH  cs.  kifejteni,  meg- 
hántani:  — ca  y.  kibujni 
a tojásból. 

BbiiyaHxn  cs.  elválasztani,  ki- 
választani,  elkulôníteni ; — 
ca  y.  elválni,  kiválni ; ki- 
tiinni. 

BbiaymnxH  cs.  héjától  megfosz- 
tani  (babot) , kukoriczát, 
(tengerit). 

Bhji43xh  k.  i.  kimászni,  fel- 
mászni. 

Bbma3axH  cs.  kimázolni,  ki- 
festeni. 

BbmajibOBaxH  cs.  kifesteni. 

BbiMacxHXH  cs.  kitapasztani. 

BbiMecxn  cs.  kisôpôrni,  kise* 
perni,  kitakaritani. 

BbiMepxn  k.  i.  kihalni. 

BbiMKHyxn  cs.  kitépni ; kizárni. 

BbiMna  s.  tógy  (tehénnél). 


— BtlMOBaTII  — 


45 


— Bhpoóhth  — 


Bhmobhth  cs.  kimondani ; ki- 
kôtni  (feltételt). 

Bhmokhyth  k.  i.  kiázni. 

Bbimoioth  cs.  megôrleni. 

Bbimojiothth  cs.  kicsépelni,  ki- 
verni. 

BuMy^puTH  cs.  kiokoskodni, 
kitalálni ; kigondolni. 

Bhmbicjihth  cs.  kitalálni , ki- 
gondolni. 

BbBľfena  n.  kiváltás. 

Bhmíhhth  cs.  kicserélni , ki- 
váltani ; kikôtni  (feltételt). 

BbiMknKa  n.  kikôtés,  fentartás 
(jogról). 

Bhmb  s.  tbgy  (tehénnél). 

BbmaxojiiHTH  cs.  feltalálni,  fel- 
fedezni. 

BbmaxoÄHHKí,  h.  feltaláló,  le- 
leményes  ember. 

BbmecTH  cs.  kivinni,  kihor- 
dani. 

Bbrny  i.  állandóan , folyton, 
mindig. 

Bhhhth  cs.  kivenni,  kiemelni. 

BhrnaTOKí)  b.  kivevés,  kivétel. 

Bbio6pa3HTH  cs.  kimuvelni. 

Bbio6pa30BaHa  s.  kimuvelés. 

BbiopaTH  cs.  kiszántani. 

BbmajtaTH  k.  i.  kihullni,  ki- 
esni. 

BHnaiHTH  cs.  kiégetni. 

BbinacTH  k.  i,  hullni,  kiesni ; 
— • cs.  kilegeltetni. 

Bbinean  cs.  kisiitni. 

BbinucaTH  cs.  kiirrn",  megren- 
delni. 

Bbmncb  h.  kiirás,  kivonat. 


Bhiihth  cs.  kiinni,  meginni. 

BbinjiaTa  n.  kifizetés. 

BHniaTHTH  cs.  hifizetni,  lefi- 
zetni. 

BbiniecKaTH  cs.  elverni,  elpas- 
kolni. 

BbiniecTH  cs.  megfonni,  be- 
fonni ; — ca  y.  kifonódni 
(varkocs),  kibomlani. 

BbinjibiBb  h.  kifolyás ; ered- 
mény,  kôvetkezmény,  folyo- 
mány. 

BbinjibiTH  k.  i.  kinszni,  kifolyni, 

BbinoBHHTH  cs.  teljesiteni,  el- 
yégezni. 

BbinoJioTH  cs.  kigyomlálni. 

BbinopoTH  cs.  kifejteni,  szét- 
bontani  (varrást). 

BbinpaTH  cs.  kimosni,  kisúly- 
kôlni  (rubát). 

BHnpoÄaaíb  b.  végeladás. 

BbinpoAaTH  cs.  mindent  eladni. 

BbinyjíHTH  cs.  kimereszteni,  ki~ 
dúleszteni  (a  szemet). 

BbinyCTHTn  cs.  kibocsátani, 
szabadon  bocsátani. 

BbinyTaTH  cs.  kibontani,  kiol- 
dani ; — ca  v.  kibontakozni, 
kioldódni. 

BbipasKaTH  cs.  kifejezni,  ki- 
mondani. 

BbipaateHbe  s.  kifejezés ; ki- 
ejtés. 

Bbipa3HTH  cs.  kifejezni,  kiej- 
I tern,  kimondani. 

BbipoÔHTH  cs.  kidolgozni ; ki- 
í eszkôzôlni. 


— BblpOCHVTH  — 


46 


BbíTíipaTH  — 


BHpocHyTH  k.  i.  megnóni.  ki- 
nóni. 

Bhpocth  k.  i.  megnóni,  kinóni. 

Bbipyóara  cs.  kivágni,  kiirtani 
(erdôt). 

BbipÍ3aTH  cs.  kimetszeni,  ki- 
vágni. 

Bhchäíjth  cs.  kiulni,  kivárni. 

Blichth  cs.  emelni,  fôlemelni. 

BHCKa3aTH  cs.  kimondani,  ki- 
jelenteni.  BNCRasymtiH  cno- 
côó'B : jelentó  mód. 

BacKa3í>  h.  kifejezés,  ered- 
mény. 

Bhcko^hth  k.  i.  kiugrani. 

BbiciaHH  s.  kikuldetés,  kikiildés. 

BncjiaTH  cs.  kikuldeni,  meg- 
bizni  kuldetéssel. 

BbiciHJKyTH  cs.  kiszolgálni, 
szolgálni. 

BHCJiyxaTH  cs.  kihallgatni. 

Bbici^ÄKOBbiH  m.  sikeres. 

BbicjrätfOK'b  h.  eredmény,  siker. 

Bhcmojihth  cs.  beszurkozni, 
kiszurkozni. 

BbiCMOTpkTii  cs.  kinézni,  ki- 
szemelni. 

BbiCMkaTH  cs.  kinevetni. 

Bhcokhh  (-hh)  m.  magas,  nagy  ; 
emelkedett. 

Bhcoko  i.  magasan,  fent ; ósz- 
szetételekben : sokra,  nagyra. 

BHCOKonpeocBaiueHHHH  m.  fó- 
méltóságu,  nagyméltóságu. 

BHCOKonpeocBameHCTBo  (Ba  nie) 
fóméltóságod. 

BbicoKonpenoÄOÓHe  (Bame):  fó- 
tisztelendôséged. 


BHCOKonpeiiOÄOÓHHH  m.  fótisz- 
telendó,  nagytiszteletii. 

BbicoKopoAHíii  m.  méltóságos. 

BbicoTa  n.  magasság ; emel- 
kedés,  halom. 

Bncoxjinh  m.  kiszáradt,  száraz. 

BbicoxHyTH  k.  i.  kiszáradni, 
elszáradni. 

BHCTaBHTii  cs.  kiállitani. 

BHCTaBKa  n.  kiállitás  ; BbiciaB- 
Ea  ©ópasost : képcsarnok, 

képkiállitás. 

BbiCTaBnHKb  h.  kiállitó. 

BHCTpkjHTH  cs.  kilóni,  elsutni 
a fegyvert. 

BbiCTpkjib  h.  lovés. 

BHCTynHTii  k.  i.  kilépni ; eló- 
lépni,  fellépni. 

BHCTynb  h.  kilépés,  fellépés. 

Bhcthjihh  m.  kihiilt,  hideg. 

BbiCTHHyTH  k.  i.  meghiilni,  ki- 
hulni. 

BucyníHTH  cs.  kiszárítni. 

Bkcľihe  (-hh)  m.  magasabb. 

BucHnaTH  cs.  kiônteni , ki- 
szórni ; — ca  v.  kiszoródni, 
szétszóródni. 

Bbictnii  cs.  kivágni,  kivájni. 

BHiepra  cs.  kitôrôlni , meg- 
tôriilni. 

BbiTecaTH  cs.  kifaragni,  meg- 
faragni. 

BHTenn  k.  i.  kifolyni,  kicsu- 
rogni. 

Bhth  k.  i.  vonítani ; bódiilni ; 
orditani ; uvôlteni. 

BbiTHpaTH  cs.  kitôrulgetni, 
megtôrulgetni. 


— BbITHCKaTH 


47 


— B4ko  — 


BHTHCKaTH  cs.  kisajtolni,  ki- 1 
nyomatni. 

Bbixonxaxn  cs.  kitaposni,  meg- 
taposni. 

Bhxowth  cs.  kikôszorulni,  ki- 
élesiteni,  kifenni. 

BbiTpHBajtôcTL  n.  kitartás,  szi- 
vósság. 

BbiTpHBajiBií;  m.  kitartó,  szivós. 

BbiTpHMajioCTb  n.  kitartás,  szi- 
vósság. 

BbiTpHMaiHH  m.  szíyó,  kitartó. 

BbiTpHMaTH  cs.  kitartani,  ki- 
birni. 

BbixpacTH  cs.  kirázni. 

BbixkraxH  cs.  kihúzni,  kivon- 
szolni. 

BbixaraTH  cs.  kihúzni  ; kivon- 
szolni. 

BbixaxHyxn  cs.  kihúzni,  kivonni. 

BbixaaíKa  n.  kivonat. 

Bbiywra  cs.  kitanítani,  meg- 
tanítani;  kéképezni. 

Bbixo,2i;HXH  k.  i.  kimenni,  ki- 
járni;  megjelenni  (a  kônyv, 
hirlap). 

BbixôÄ^  h.  kijôvés,  kijárás, 
kimenet ; rés  ; mentség. 

Bhiíb^cxh  k.  i.  kiviritani,  ki- 
nyilni. 

BbmniaHHXH  cs.  kicsalni. 

BniíkÄHXH  cs.  kiszurni,  átszurni. 

BbmepnaxH  cs.  kimeriteni,  ki- 
merni,  kiszivattyuzni. 

Bbmecaxn  cs.  kifésulni,  meg- 
fésulni. 

Bhb[hcjihxh  cs.  kiszámitani. 

Bhhhcxhxh  cs.  kitisztitani, 


megtisztitani ; — ca  v.  meg- 
tisztnlni ; kitisztázni  magát. 

Bbraxaxn  cs.  kiolvasni. 

BbimnBaxn  cs.  ki  varmi,  himez- 
ni,  himet  varrni. 

BHinK^pníH  cs.  kivicsorítani 
(fogat). 

Bhhihlhh  m.  felsô , legfóbb, 
magasban  levó. 

Bbinmane  t.  a felsó  végen  lakók. 

BbiuinibiH  m.  magasabb,  fel- 
sóbb  (kôzépfoka  bhcokhh- 
nak). 

BbikcxH  cs.  kienni,  kiharapni. 

Bbikxaxn  k.  i.  kimenni,  kirán- 
dulni. 

BbiaBHxn  cs.  kijelenteni,  ki- 
nyilvánitani. 

BHflBjrtHfl  s.  nyilatkozat,  ki- 
jelentés. 

BbmcHHxn  cs.  kideriteni , ki- 
nyomozni. 

Brnám  (-gá-)  h.  viganó,  szok- 
nya. 

Bk^axn  cs.  tudni,  ismerni. 

Bkji;e,  b4ji;h  : a rutén  (szláv) 
b (v)  betii  neve. 

BkftOMOCxn  t.  ujság,  hirlap. 

Bkji;oMôcxL  n.  tndás,  tudomás, 
jelentés. 

B^omcxbo  s.  szak , osztály ; 
hatóság. 

BkÄOMHÉ  m.  ismeretes,  ismert, 
tudvalevó. 

Bk^b  k.  hisz,  hiszen. 

Bkflkme  s.  tudás,  ismeret. 

BkflkxH  cs.  ismerni,  tudni. 

Brno  s.  veka. 


— BtKOBaTH 


48 


— B t ma  h íi  — 


BÍKOBaTH  k.  i.  sokáig  elni ; 
orokké  lénni. 

B'Ŕk'b  h.  ôrôkkévalóság ; év- 
század,  század ; életkor.  Ha 
b4kh  : orokké , ôrôkre.  Bo 
b1>kh  BkKÔB  L : ôrôkôn,  ôrôk- 
ké.  IIpo^aTH  Ha  BkKbi : ôrôk 
áron  eladni. 

BkHen,B  h.  koszoru  ; korona  ; 
dicsfény  (szent  képeken). 

B'feHHKB  h.  seprd. 

Bíjhokb  h.  koszoru. 

BkHHaHKH  (-bi)  t.  eskiivés,  es- 
kuvô. 

BtHHaHbiô  m.  megeskedett, 
megkoszoruzott. 

B^HHaTH  cs.  megkoszoruzni, 
megesketni ; — ch  v.  meges- 
kiidni,  ôrôk  hiiséget  fogadni. 

Bkpa  n.  hit,  vallás  ; bizalom : 
hitel.  Ha  Bkpy  ópara : hi- 
telbe  venni ; Ha  b fcpy  a^th  : 
hitelezni,  hitelre  adni ; Ha 
Bkpy  jkhth : yad  házasság- 
élni.  ílita  Btpa,  Taxa  il  xb^jih  : 
A milyen  a vallás,  olyan  az 
idójárás  is.  (Karácsonyi 
kôzmondás.) 

BkpHTH  s.  hinni,  bizni. 

BhpHHKB  h.  hivô. 

BkpHO  i.  hiven  ; pontosan. 

BtpHÔCTL  n.  hitelesség,  húség. 

BkpoBaTH  cs.  hinni,  bizni. 

BkpoHcnoBkji;aHLe  s.  hitvallás, 
hitfelekezet. 

Bt^poaoMCTBo  s.  hitszegés. 

BkpooTCTynHHK^  h.  hittagadó, 
hitszego. 


BkponponoBtjíaHLe  s.  hit  hir- 
detés. 

BkpoTepiiHMoCTt  n.  vallástu- 
relem. 

BkpoHTHÔCTL  n.  valószinúség. 

BkpoHTHHH  m.  valószinu. 

BhpyioHHH  (-hh)  h.  hivô. 

Bhpma  n.  verš. 

Buchtu  cs.  akaszta*d,  fiiggesz- 
teni ; — ch  v.  akaszkodni ; 
akasztani  m agát,  pajzán- 
kodni. 

B'fccHHK/b  h.  hirdetó. 

BkcHbiil  m.  ismeretes. 

BrtcTa  i.  balra  (lovaknál). 

Bkcra  cs.  tudni,  ismerni. 

Bícthth  cs.  értesiteni.  tudat- 
ni ; jelenteni. 

BkcTHHKL  h.  hirdetô,  hirhozó. 

BkcTb  n.  hir,  ujság;  értesités. 

Bícb  h.  súly. 

Bickra  k.  i.  luggni,  logni. 

BhTepHHHH  n.  forgószél. 

BkTepB  h.  szél. 

BliTpn.io  s.  vitorla. 

BhTpHTH  cs.  szellôztetni ; szi- 
matolni,  nyomozni  (vadat), 
szaglászni. 

BkTphTH  k.  i.  kiszellôzni,  szá- 
radni  a levegôn. 

Bine  s.  népgyiilés,  népgyu- 
lekezet. 

B^hho  i.  ôrôkôsen,  orokké. 

BkaHoCTB  n.  ôrôkkévalóság. 

BkHHbiô  m.  ôrôk,  ôrôkôs. 

BtmajKa  n.  akasztó,  fogas ; 
akasztófa. 

Btrnana  s.  akasztás. 


— BtmaTH  — 


49 


— ľavT,Ka  — 


BkmaTH  cs.  akasztani ; — ca 
y.  akaszkodni,  csimpaszkod- 
ni,  csintalankodni. 

B4m;oBaTH  cs.  elôre  megmon- 
dani,  megjósolni. 

BiiuoBHaKi.  h.  jós,  jósló. 

BkmyHT*  k.  jós,  jósló. 

B£m,HH  (-hh)  m.  elôre  tudó. 
Ke,n;B  ó bi  6bibt>  a Toro  B^mBifl  : 
Ha  én  azt  elôre  tudtam 
volna.  (Kôzbeszéd.) 

BkajiKa  n.  szórólapát. 

Bkana  s.  szórás. 

Bkara  cs.  szórni  (rozsot) ; ŕuj- 
ni  (szélrôl). 

BkaaKa  n.  szórólapát. 

Ba3aHKa  n.  csomó,  csomag ; 
nyaláb. 


Basaiia  s.  kôtés ; fôdélszék, 
szarufaállás. 

Ba3aTH  cs.  kôtni ; — ca  v. 
kôtni  magát. 

Ba30BBifi  m.  szilfából  való ; 
szilfa  — 

Ba3i»  (nlmus  effusa  nóvt.)  h. 
szilfa. 

Ba3Bi  t.  nyakszirt ; hátgerincz  ; 
csigolyák. 

BaaHTH  k.  i.  sorvadni,  égetni ; 
siitni  (gyomorban). 

BajiôCTB  n.  hervadás,  fonnya- 
dás ; bágyadtság. 

BaiBiii  m.  hervadt,  fonnyadt. 

BaHyTH  k.  i.  hervadni,  fony- 
nyadni,  száradni ; elbágyad- 
ni,  elerôtlenedni. 


r (h). 


T,  r : a rutén  ábéczé  negye- 
dik  betuje ; magyar  megfe- 
lelôje : h. 

Ta  isz.  hah  ! ba  ha  ha  ! 
TaBKaHa  s.  ugatás,  csaholás. 
ľaBKaTH  k.  i.  ugatni,  csaholni. 
FaBpaH'B  h.  holló, 
ľaBpHia , raBpHHľB , TaBpHio 
h,  Gábor. 

ľa^ana  s.  gondolás,  gondol- 
kodás,  kigondolás. 

Taji;aTeJiB  h.  gondolkodó,  ki- 
gondoló  ember. 

Ceopei:  Rutén-magyar  szótár. 


Tamara  cs.  gondolni,  eltalálni, 
elgondolni,  képzelni. 

Ta^Hiia  (serpens  állt.)  n.  ki- 
gyó,  nósténykigyó. 

Ta^nHaann  (-hh)  m.  kigyói„ 
kigyó  — 

ra^HHaaHH  cayra  (libellula 
állt.)  szitakótô,  acsa. 

ľajíKa  n.  gondolat.  Ha  ra^k- 
MaTH,  Ha  rajmk  (raimk)  6bi- 
th  =.  szándékolni,  czélozni, 
észben  lénni.  Toto  mh  Ha 
ratlík : az  van  az  eszemben  , 

4 


— ľajíKOBaTH  — 


50 


— ľaHKHH  — 


ľa^KOBaTH  cs.  vigyázni,  figyel- 
mezni,  órizni;  rajíKOBaTii  Ha 
ca : vigyázni  ônmagára, 

óvakodni. 

Taji;!,  h.  kigyó,  himkigyó. 
ľa^íOKL  h.  kis  himkigyó,  vipera. 
ra3yA03AoeaTu  cs.  hazudozni, 
hazudni. 

T at  h.  liget,  berek. 
ľaMBopoHt  (corvus  corone  állt.) 

h.  fekete , varju. 
ľaiiBKH  (-kh)  t.  tavaszi  nép- 
játék. 

raHjjaMaKa  h.  utonálló , ha- 
ramia. 

TaH.naMaK’B  h.  utonálló,  ha- 
ramia. 

raH,naMaaKHH  (-hh)  m.  hara- 
mia  bandához  tartozó. 
ľaHjíaMaHHTH  cs.  utat  állni, 
rabolni. 

ľaHÄyK'B  h.  hajdu. 
ľaHjíyaKa  n.  a hajdu  felesége. 
TaHKana  s.  kiabálás,  zaj. 
TanKaTH  ca  v.  sérikálni,  eltré- 
cselni,  késedelmezni. 
raiKaxH  k.  i.  kiabálni ; ordi- 
tani. 

raŽHHK'B  h.  csósz,mezei  pásztor. 
raiiHOBaHa  s.  mulatozás  ; tivor- 
nyázás. 

TaiiHOBaTH  k.  i.  mulatozni, 
tivornyázni. 

^aube^  h.  haj  ó. 
ľaHTa  i.  jobbra  (lovaknál) 
ľaHinTyK'B  h.  nyakravaló,  nyak- 
kendó. 

ľaKi*  h.  kampó ; patkósarok. 


ľajiaiiKaTH  k.  i.  kiabálni,  za- 
jongni,  zugni. 

TajiaHCTpa  n.  csapat,  tômeg ; 
csôcselek  , zugó  , orditozó, 
tômeg. 

TajiaMÓeiíB  h.  puliszka,  málé- 
lisztból  készitett  gombócz. 

TajiaMnyKL  h.  puczér  veréb, 
tollatlan  veréb. 

ľajiacHTH  cs.  halászni,  halat 
fogni. 

raaacKa  n.  halászat,  halfogás. 

TaJiac%  h.  halász,  halfogó. 

raayniKa  n.  galuska,  metélt : 
raayinKBi : leves  csipetkével. 

TaJiB  h.  sor,  egyfolyta  ; rend. 
3a  raaoMi : sorban,  rendben, 
egyfolytában. 

ľaiBKa  n.  Ilka,  llona,  Ilonka. 

JTaMuuiHbiú  m.  hamis,  ál,  csal- 
fa ; harapós.  Tamiwnuu  nec% : 
harapós  kutý  a. 

ľaMKaTH  cs.  nyelni,  bekapni. 

ľaMOBaiK  cs.  elnyomni,  eltu- 
solni ; fékezni,  kôtni  (ke- 
reket). 

raMopv  h.  vasgyár,  kohó. 

rctM(fia  n.  hámfa,  kisefa. 

TaMB  h.  fékezô,  kerékkôtô. 

ľauApa  n.  rongy,  handra. 

T aHHCKOBBiE  m.  ánizsmagos. 

TaHHTH  cs.  gyalázni,  ócsárol- 
ni,  kisebbiteni. 

TaHKHH  (-hh)  m.  csalóka,  csalfa. 
Oó^uaHKa  raHKa,  a .nypsoMy  j 
pa^ôcTt:  Az  igéret  csalfa,  J 
de  ôrôm  a bolondnak.  (Az  j 
igéret  csalfa,  a bolond  kap  i 


— ľaHTa 


51 


1603,0,0111,6 


raj  ta  ; vagy  : Az  igéret  szép 
szó,  ha  megadják  nagyon  j ó.) 

Faura  n.  hant,  határdomb. 

rauTCtToe t>  h.  hany  tato  (szer). 

TaHTOBaTH  cs.  hantolni,  tíatár- 
dombot  emelni. 

TaHyct  (anisum  pimpinelle 
nôvt.)  h.  ánizs. 

TaHycKOBLiH  m.  anizsmagos. 

TaHyca  n.  Anicza,  Anikó. 

TaHyTH  cs.  találni,  találgatni. 

PaHBÓa  n.  szégyen. 

raHBÓHTH  cs.  szégyeníteni,  rá- 
pirítani ; — ca  v.  szégyen- 
leni  magát ; szemérmetes- 
nek  lénni. 

raHBÔJiHBHH  m.  szégyenlós, 
szemérmetes. 

TapacÔBKa  n.  szórból  (gyapju- 
ból)  késziilt  szalag,  madzag. 

Papóys'B  (cucmnis  melo  nôvt.) 
h.  sárgadinnye. 

TapÄÓCTB  n.  szépség,  biiszke- 
ség ; pompa. 

ľapÄBiH  m.  szép , pompás ; 
buszke. 

lapnra  (-gá)  kedélyeskedô 
szó,  határozott  fogalom  nél- 
kul ; izé. 

PapMOHHEa  n.  harmonika. 

T apMOHHH  n.  ôsszhang ; mu- 
ének. 

rapHocTB  m.  csin ; pompa ; 
fényiizés. 

PapHHH  m.  csinos,  takaros ; 
pompás,  fényes. 

TapijOBaHJí  s.  játszádozás,  dó- 
fôlódzés  (állatoknál) 


ľapnoBarH  ca  y.  dôfólôdzni, 
játszadozni  (állatoknál). 

ľapaHEB  h.  sajtár,  kis  bôgre. 

PapB  n.  pôrkôlt  íz,  égett  íz  ; 
kiégett  hely. 

Tacnio  s.  gyertyaoltó  eszkôz, 
kopantó. 

TacHTH  cs.  oltani , eloltani 
(tuzet,  meszet  stb) ; — ca 
v.  kialndni,  kioltatni. 

TacHyTH  k.  i.  kialudni,  elham- 
vadni. 

raTapi  h.  határ. 

FaTHTH  cs.  gátolni,  akadályoz- 
ni,  gátat  verni. 

TaTB  n.  rózsegát,  gát ; tôltés. 

TaTBTa  i.  jobbra  (lovaknál). 

raTnKOwap'b  h.  hátikosár. 

ľaijia  n.  Agápia. 

ľaiJiniomKa,  rarita,  Pa<J)iía  n. 
Agápia. 

rariHHKB  h.  gatyazsinór,  gatya- 
madzag. 

ranmHKB  h.  gatyamadzag. 

rB03ÄHKBi  (-h)  (caryophyllus 
aromaticus  nôvt.)  t.  szeg- 
fnszeg,  szegfuborsfa ; szeg- 
fnbors. 

Tbosjiíhke  h.  kis  szeg,  aprószeg; 
— (dianthus  nóvt.)  szegfú, 
szegfuvirág. 

Tbosähth  cs.  szegezni,  szeget 
útni. 

rB03ÄHaHBin  m.  szegfubôl  való, 
szegfú  — ; szegfuborsos, 
szegfuszeges. 

TB03ji;HiD,e  tí,  nagyszeg. 

4* 


Pbô3ib  — 


52 


— ľHKaTH  — - 


Pbô3ib  h.  szeg,  czôvek ; karó- 
szeg,  faszeg. 

rBÔ3,naHHK'B  h.  szegesláda,  szeg- 
tartóláda. 

Pbo3ihhbih  m.  szeges,  szeg  — 
Teeep'boeaTu  cs.  heverni,  nem 
dolgozni. 

reeep'bbemHuu  m.  heverós,  el 
nem  foglalt. 

PeBi>  i.  ide. 

Pie  i.  hol? 

PeeHHa  m.  alvilág , pokol, 
gyehenna. 

reie  i.  itt,emitt;  itten,  emitten. 
Pen  isz.  hej  ! hajh ! hé  ! 

Tenia  isz.  hej,  hejja ! 

Penia  n.  bôlcsô  (gyermek- 
nyelvben). 

TeniaTH  cs.  ringatni  bolcsôt ; 

— ch  v.  ringatni  magát  (a 
bolcsóben). 

PeniKa  n.  bolcsó  (gyermek 
nyelvben). 

P eniKaTH  cs.  ringatni  bolcsôt ; 

— ch  y.  ringatózni. 

PeiBeTi,  h.  svájczi,  helvét. 
PejiBen,HH  n.  Helyéczia,  Svájcz. 
PemiHH  (colnmba  turtur  állt.) 

n.  gerlegalamb,  gerle,  ger- 
licze. 

PeHaHTO  i.  minap,  nemrég. 
PeHieKa  i.  amott,  amottan. 
PeHieKH  j-kh)  i.  amottan , 
amott,  ott. 

PeHTaMt  i.  ott,  amott,  amottan. 
PeHxo  i.  minap,  nemrég. 
PeoprHH  h.  Gyôrgy,  Gyuri, 
Gyurka. 


TepaJíHKa  n.  czimertan. 

Tepôi.  h.  czimer,  bélyeg. 
TepeHLOKt  (t.  repeHLKbi)  (clupea 
harengus  állt.)  h.  hering. 
repjimi;H  (columba  turtur  állt.) 

n.  gerlicze,  gerle. 

PepjiHHKa  n.  kis  ^gerlicze,  kis 
gili. 

repMaHHH  n.  Németország. 

T epMeHeBTHKa  n.  bibliai  ma* 
gyarázástan. 

Pepoii  h.  hôs,  dalia,  levente. 
repoHCKHii  n.  hôsi,  daliás. 
TepiaHKa  n.  torok. 

T epTaHKOBHH  m.  torok  — 
repu;eroBHHa  (-go-)  n.  Hercze- 
govina. 

Tepi^eri*  (-g)  h.  herczeg. 
TepmoBaTH  cs.  csetepatézni ; 

— ch  v.  viaskodni. 

VeTem%  h.  hetes,  hétszámra 
dolgozó. 

reTueawap%  h.  hetivásár. 
reTi>  isz.  el,  félre ! 

TeTbTa  i.  jobbra  (lovaknál). 

Th  k.  mint,  mintha. 

TuaÔa  i.  hiába,  hasztalanul. 
rnaiíHHTx.  (hyacintu s orienta- 
lis  nôvt.)  h.  jáczint. 

THÔeJib  n.  veszedelem,  baj, 
romlás,  pusztulás. 
rHÔeJibHbiH  m.  vészthozó,  ve- 
szedelmes. 

Tnipa  (hydra  állt.)  n.  hidra. 
TneHa  (hyaena  állt.)  n.  hiéna. 
THKaTH  k.  i.  akadozni  a be- 
szédben,  dadogni. 


Tumitl  — 


58 


— ľ.iora  — 


Fhmhb  h.  hymnus,  dicsóitó 
ének. 

Fmae  i.  amott,  amottan ; 

másutt,  máshol. 
ľunT06%  i.  hintó. 
ľHHyTH  k.  i.  pusztulni,  veszni. 
rnnoTe3a  n.  fôltevés,  fôlvétel. 
TimoTeKa  n.  jelzálog. 
ľHnoTeHy3a  n.  átfogó  (a  há- 
romszôgnél). 

ŕupemnuu  m.  hires,  nevezetes. 
Phphth  cs.  vesztegetni,  paza- 
rolni ; pocsékolni. 

Tupb  n.  hir. 

Tmia  n.  tengeri  kigyó. 

TjiaBa  n.  fej,  fó ; fejezet  (a 
kôny  vben) ; czim  (a  kôny  v- 
ben). 

rjiaBHHH  m.  fó,  fóbenjáró. 
TjiaBHa  n.  égó  iiszôg. 
TjiaBOckKbi  (-h)  t.  Keresztelô 
szent  János  fej  e vételének 
iinnepe. 

rjiaroiaTH  cs.  szólani,  beszélni. 
PjiarôJľB  h.  szó,  ige  (nyelvtan- 
ban) ; He^kfiHHH  uarôjra, 
nocTpajíHHH  rJiarôJiB : szen- 
vedô  ige. 

TiaroJit  h.  a jeleň  betô  neve. 
rjia^eHOKHH  (-hh)  m.  simácska, 
sima. 

rjia^HTE  cs.  simítani ; téglázni 
(ruhát),  vasalni  (ruhát). 
rjia^KHi  (-hh)  m.  sima. 
rjiaBHHH  m.  éhes. 

T jia^CTBOBaíH  k.  i.  éhezni,  éh- 
séget  szenvedni. 
rjiajít  h.  éhség. 


F.iajKeHHH  m.  simított,  csiszolt. 
ľjia^eHa  s.  csiszolás,  simítás. 
IbiackaTH  cs.  simogatni,  simit- 
gatni. 

r.iacHHH  m.  nyilvános  ; nacna 
óyoa  — ônhangzó,  magán- 
hangzó,  vokális. 

PjiacB  h.  hang,  szó ; dallam 
(egyházi  kônyvekben). 
ľjiaHHHH  m.  éhes.. 
rjie^aTH  cs.  keresnj,  nézni. 
rjiHBa  n.  szilva  gomba ; kor- 
hadt  tuskóban  novo,  ehetô 
gomba. 

rjiiina  n.  agyag ; tapasztani 
való  fôld ; fazekas  agyag. 
ľiihhhcthíí  m.  agyagos. 
rjiHHHine  n.  agyag-gôdôr. 
rjinHBHHKB  h.  agyagfazék,  cse- 
répfazék. 

ľjiHHaHHH  m.  fôldból,  agyag- 
ból  való  : fôld  — , agyag  — . 
rjiHiiaTii  cs.  pislogni ; nézni ; 
tekinteni. 

ľjiHiTHyTH  cs.  ránézni,  rátekin- 
teni,  pillantani. 

Fjohje  h.  tekintet,  nézés. 
ľjiHCTa  n.  giliszta , fôldi  gi- 
liszta,  bélgiliszta. 

TiiHiJia  n.  fuzótú. 

TjiorôBEa  ) (carataegus  nôvt.) 
TjioroHKa  j galagonya  cserje, 
galagonya  bokor. 

TjiorôBKH  (-kbi)  t.  galagonya 
bogyó. 

TjiorôíiEH  (-kh)  t.  galagonya 
bogyó. 

r.iOTa  n.  tolongás,  zsibongás. 


— riyOHHa  — 54  — ľOBopjraBÔCTB  — 


ľayÓHHa  n.  mélység. 
ľjiyÔHTH  cs.  mélyebbé  tenni, 
kivájni ; — ch  v.  mélyebbé 
válni,  befurakodni. 

LiyóoKHH  (-khh)  m.  mély. 
rayôoKÔGTL  n.  mélység. 
rayéo^^HL  n.  mélység. 
r.iyóme  i.  mélyebben. 
r^yô^HL  n.  mélység. 

TjyMHTH  ch  v.  csufolódni,  gú- 
nyolni,  gúnyt  iizni. 
ľjyMB  h.  csufolás,  gúnyolás ; 
gúny. 

rjrynoCTL  n.  butaság. 

TaynHH  m.  buta , esztelen, 
botor. 

ľjiyxaHH  n.  hagymáz. 
ľjryxHH  (-bih)  m.  siiket. 
ľ.iyxHyTH  k.  i.  megsiketiilni, 
siketedni. 

rjiyxoHkMBiÄ  m.  siiketnéma, 
kuká. 

ĽiyinKaHH  n.  hagymáz. 

TjiHÓa  n.  gôrôngy,  rôg. 
Ľna^a™  cs.  1)  keresui;  — 2) 
szemlélni,  nézni. 

FHaTH  cs.  hajtani,  iizni,  -ker- 
getni ; — ch  v.  (3a  ebimb) 
kergetni,  iildôzni. 

PHeTB  i.  mindjárt,  tiistént, 
iziben. 

ľneTBEa  i.  azonnal,  mindjárt, 
tiistént. 

rmifta  n.  serke,  a tetii  álczája. 
rHHftaBBiH  m.  serkével  fedett. 
Phhioctb  n.  rothadás. 
rHHiBiii  m.  rothadt ; poshadt ; 
korhadt. 


Thhth  k.  i.  rohadni,  rothadni ; 

korhadni ; poshadni. 
rHoeHBili  m,  trágyázott,  trá- 
gyás. 

Thoh  n.  trágya,  ganaj ; trá- 
gyadomb. 

rHÔHHBit  m.  trágyás,  ganajos 
zsiros  (fôld). 

Thohth,  rHOKHTH  cs.  trágyázni. 
PHyTH  cs.  hajtani,  hajlítani,, 
gorbíteni ; — ch  y.  hajlani, 
gôrbiilni,  hajolni. 

THkBaHH  s.  harag,  boszankodás. 
THkBaTH  cs.  haragítani ; — ch 
v.  haragudni,  boszaňkodni. 
rHpBHBiH  m.  haragos,  mérgesr 
boszús. 

rHijBi,  h.  harag. 
rHks^HTH  ch  v.  fészkelni,  fész- 
ket  rakni ; befészkelni  ma* 
gát. 

rHk3ÄHBii  m.  fészkes,  fészken- 
lakó  ; ľH^AHa  iiTHiía:  fészek- 
lakó  madár. 
rH^o  s.  fészek. 

ToôeJiB  h.  gyalu. 
ro630BaTH  k.  i.  bóvelkednL 
roôjíHTH  cs.  gyalulni. 
ľoéjiBOBaTH  cs.  gyalúlni. 
Toeiepa  h.  hóhér , bakó. 
Toempb  h.  hóhér. 

ToBe^sHa  n.  marhahús. 

ToBejiiO  s.  barom,  szarvasmarha. 
Tobho  s.  bélsár,  szar. 

ToBopHTH  cs.  beszélni,  mon- 
dani,  szólni. 

roBÔpjiHBocTB  n.  beszédesség ; 
bóbeszédiiség. 


rOBÔpiHBLIH  — 


55 


— ľOJIHTH  — 


roBôpiHBHH  m.  bóbeszédu,  be- 
szédes. 

roBÔpHBit  m.  beszédes,beszéd — 

ľoBôpB  h.  szó,  beszéd  ; tájbe- 
széd. 

roBÍHbiii  m.  tisztelt,  becsult. 

Fobíjeh  s.  bôjtôlés,  boj  t ; Be- 
jíHKoe  roB'feHB : nagybôjt, 

husvét  elôtti  boj  t ; Maaoe 
roskiia : karácsony  elôtti 

boj  t. 

ľoBŠTH  k.  i.  vezekelni ; boj- 
tôlni. 

roBtfÄHHa  n.  marhahus. 

Tobb^o  s.  barom,  szarvasmarha. 

TojíeHB  m.  alkalmas ; képes, 
biró. 

TonHHa  n.  1)  óra  (idômérték), 
kôjibko  ro^HHB  : hány  óra  ? ; 
2)  idô,  idójárás  ; nónJia  ro- 
ÄHHa : rossz  idô,  rossz  idó- 
járás. 

ro^imapL  h.  órás,  órakészítô. 

ToÄHHKa  n.  óra ; CTkmia  ro- 
ji,HHKa:  fali  óra. 

Ton;oHHHKapL  h,  órás. 

rOÄOHHHKB  b.  óra. 

To^hth  (KOMy)  cs.  kedvezni, 
kedvében  járni ; — ca  v. 
alkalmatos  lénni  valamire  ; 
tetszelegni. 

ronHBm  m.  alkalmas ; képes, 
biró. 

TonoBaHB  s.  táplálás,  etetés ; 
nevelés. 

TonoBaTH  cs.  étetni,  tartani, 
táplálni ; nevelni ; — ca  y. 


tápláltatni,  táplálkozni;  ne- 
veltetni. 

ro^ÔBaa  n.  táplálék ; anyatej. 
ronÔBHHKB  b.  hizó,  hizósertés. 
ronÔBiaima  n.  évforduló. 
ronyaa  n.  anyatej  ; táplálék. 
Maao  y jvtaMBi  roÄyak : kevés 
tej  e van  az  anyámnak. 

To^b  h.  esztendó,  év. 

To^k  i.  nem  lebet,  sebogy 
sem  lebet;  alig  lebet. 
roafflTH  cs.  jót  akarni;  ked- 
vezni ; pártolni ; — ca  y. 
tetszeni. 

ToatôcTB  n.  tetszóség  ; kellem  ; 
gyônyor,  kéj. 

roJKBiíi  m.  tetszós,  tetszetós ; 

kellemes,  kedves,  gyônyôrii. 
Torfna  s.  készség ; pártolás. 
Ton  isz.  hej,  Haj  ! 
roHÄaBKa  n.  hinta. 

TonnaaKa  n.  hinta 

Ton^aTH  cs.  bintázni,  ringatni ; 

— ca  y.  bimbálózni,  bin- 
tázni magát. 

Tohth,  tohhth  cs.  gyógyítani ; 

— ca  v.  gyógyulni. 

ToKKaTH  cs.  kiabálni,  zajt  iitni. 
ToíIkb  b.  kiabálás,  zaj. 
rôiiHHKB  h.  sebész,  orvos. 
ToaeHB  n.  lábszár,  lábszárcsont. 
roiH3Ha  n.  kopasz  bely,  tar 

hely. 

ToJiHHa  n.  rozs ; tengeri,  árpa, 
gabona  egyuttesen. 

ToaHTH  cs.  mezételenné  tenni, 
megkopasztani ; feltiirni 


— Tojihuíí  — 58 


(ruhát) ; — ca  y.  levetkôzni ; 
felemelni  a ruhát  (szoknyát). 
rojíme  n.  irtásdomb,  cserje 
nélkuli  domb. 

ToJiJiaH/íHJí  n.  Hollandia. 
r o.oaH^CKHH  m.  hollandi. 
ľoiOBa  n.  fej,  fó  ; elôljáró. 
ľoiOBaHB  h.  nagyfeju  ember. 
roJiOBHiu,e  n.  nagyfej. 

ToJiOBKa  n.  kis  fej  ; gômbôstu 
fej  ; biityôk  ; kerékagy. 
ľoJiOBHHii,a  n.  vánkosfa  (a  sze- 
keren). 

ľoJiOBHbiH  m.  fó,  fôbenjáró. 
Címb  rpkxoB  ro.iOBHbixi. : a 
hét  fôbun. 

ro.ioBHa  n.  tuzes  uszôg ; égô 
fadarab. 

rojioBOHKa  n.  (dédelgetve)  fe- 
jecske,  kisfej. 

ľojLOBOHBEa  n.  (dédelgetve)  fe- 
jecske,  kis  fej. 

roJto,ii;HHii;a  n.  éhség ; a szar- 
vasmarha  gyomrának  iires- 
ségét  jelzó  gôdôr  (a  csipó 
mellett),  horpasz. 
roJiOÄHbiH  m.  éhes ; rono^HOMy 

H BÔBCBHHKB  CMaHHblH  *.  az 
éhesnek  a zabkenyér  is  izlik 
(eredetileg : izletes). 
TojioähIíth  k.  i.  megéhezni 
(egyszer). 

rojJOAOBaTH  k.  i.  éhezni  (tar- 
tósan). 

ToJio.ii;'!*  h.  éhség. 
roJioHHHii,a  1.  rojroji;HHii,í[. 
rOIOHHbli  1.  rOJIOtfHHH. 
ITojiohhííth  1.  rojiOÄHkm 


— ľo.iyÓHHKB  — 

ľoJiOHorHH  (~hh)  m.  mezét- 
lábas. 

T ojiochth  cs.  fenszóval  beszéi- 
ni ; hangosan  énekelni. 
roJiHCHine  h.  eros  hang,  nagy 
hang  (mély). 

TojiocKa  n.  masánszki  almafa. 
ľojiocKbi  t.  masánszki  alrna. 
ľojiocHHii,a  n.  hangrés. 
roJiocnbiH  m.  hangos , nagy- 
hangu. 

ToJiocoBaHa  s.  szavazás. 
ToJiocoBaTH  cs.  Ôsszhangzani ; 
szavazni. 

ToJiOct  h.  hang,  szó,  szózat ; 
beszéd  ; szavazat.  3acirt Bani 
Ha  .neBtfTbiá  rojiocB  : a világ- 
ba  énekelni ; roszszul  éne- 
kelni (eredetileg:  kilencze- 
dik  hang  (dallam)  szerint 
énekelni,  holott  csak  nyolcz 
dallam  van).' 

ľoJiOTa  n.  rongy ; csôcselék. 
rojiy6eii;B  (-6hľ,b)  h.  galamb, 
himgalamb. 

roJiyÔHTH  cs.  szeretni ; — ca 
v.  szerelmeskedni,  szeretni 
egymást. 

ľojiHÓHua  n.  nôsténygalamb. 
ToJiyÓHHKa  n.  nôsténygalamb. 
ľoayÓKa  n.  (kics.)  nôstényga- 
lamb ; szeretô,  kedves. 
ľoJiyÓHHK'B  h.  galambház,  ga- 
lambducz. 

roayóoKB  h.  (kics.)  himgalamb  ; 

szeretô,  kedves. 

Tojiyôii.k  t.  tôltôtt  káposzta. 
roiyÔHHKB  h.  (kics.)  kis  ga- 


— ľojiyó't  — 


— ľopjíeJIHBHH  — 


lamb  ; (gunyosan)  rossz  ma- 
dár,  mak  yirág. 

Tojitôb  (columba  állt.)  h.  ga- 
lamb ; HacLKHH  roiy6rb  (co- 
lumba domestica  állt.)  házi 
galamb,  szelid  galamb ; äh- 
ksih  roiyÓB  (columba  oenas 
állt.)  vadgalamb. 
roiyduíl  m.  galambszinu,  ég- 
kékszinu. 

ToJiyôkHKa  n.  galócza-gomba. 
ToJiy3a  n.  ág,  galy. 
ľoiy3B  h.  ág,  galy. 
roiy3a  s.  ág,  galy ; rózse. 
rojmi!  m.  meztelen,  mezételen, 
csupász,  puczér. 
rôJiB  n.  száraz  galy,  száraz  ág. 
ToJikHKa  n.  lábszár,  lábszár- 
csont. 

roM3HTH  k.  i.  furni  az  oldalát, 
csiklandni ; — ca  y.  nem 
férni  a bôrében,  fészkelódni. 
roMOHHTH  k.  i.  kiabálni,  zugni, 
zajongni,  morogni. 

Tomohb  h.  zaj,  zugás,  zajon- 
gás,  moraj. 

roMonkm  k.  i.  zugni,  zajongni. 
ToMBiJia  n.  balom,  kishegy, 
part. 

roHBeíiÄCKbiH  m.  honvédi. 
roHBet/i,CTBO  honvédség. 
roueeúflb  h.  honvéd. 
ľoHeijb  h.  futár ; hajtó  (vadá- 
szaton). 

TotíHTeib  h.  iildôzó. 

T ohhth  cs.  kiildeni,  hajtani ; 
kergetni,  uldôzni,  úzni ; — 
c a y.  kergetôzni. 


roHaapHTH  cs.  fazekas  mester- 
séget  úzni. 

ľoHaapHHH  m.  fazekasi,  faze- 
kas — 

ľoHaapcTBo  s.  fazekas  mester- 
ség. 

TonaapL  h.  fazekas. 
ľonKaTH  k.  i.  topogni,  ugrálni. 
ronHyTH  k.  i.  toppantani. 

Tom*  h.  ugrás,  topogás ; — 
isz.  hopp. 

ľopa  n.  hegy;  hth  y ropy: 
fôlíelé  menni,  hegynek  men- 
ní : oreHL  MkTama  (cbiiLoma) 
ropa : tuzhányó  hegy. 
ropa3,a;oBaTH  k.  i.  jólétben  lén- 
ni, jól  élni. 

ropa3Ä'b  h.  jó,  jólét ; — i.  jól, 
jól  van  ; j ó. 

Oh  non  Boaíe  ä o HacB, 
Tenepb  y HacB  ropa3^i>! 
Gyere  isten  hozzánk,  mert 
nálunk  most  jólét  van.  Oh 
ópaTe,  He  ropa3,a;T»  tbi  toto 
roBopHiiľb : Ó barátom,  nem 
jól  mondod  te  azt. 
ropóaTHH  m.  pupos , gôrbe- 
hátu;  hajlott  (az  ôregségtól). 
ľopÓHTH  cs.  gôrbíteni ; — ca 
v.  górbulni,  meggórnyedni, 
meghajolni  (az  ôregségtól). 
ľopóoKT*  h.  emelkedés,  halom. 
TopÓB  h.  púp ; halom,  domb. 
ľopÄejiHBÔCTL  n.  góg,  nagyra- 
vágyás,  fenhéjázás. 
Topj];eJiHBbiH  m.  nagyravágyó, 
fenhéjázó , buszke  , gógôs, 
kevély. 


— ľopjíHTH  — 


58 


— rôpmHÍl  — 


Topenia  ch  v.  buszkélkedni, 
kevélykedni. 

Pop^OBaľocTB  n.  gôg,  kevély- 
. s ég  ; dacz. 

ropAoeT,  h.  hordó. 

ropÄÔCTí.  n.  kevélység,  biisz- 
keség,  gôg. 

ľopftHH  m.  kevély , gógôs, 
biiszke. 

Tope  s.  bánat,  bú  ; keserv ; — 
isz.  jaj  ! 

PopeiiB  h.  begyi  lakó,  hegy- 
lakó. 

T opH30HTaj[BHHH  m.  vízszintes. 

ropH30HTB  h.  látó  határ,  látó 
kor. 

ropHCTBiii  m.  hegyes,  hegyek- 
ben  bóvelkedó. 

Popnme  n.  nagy  hegy,  óriási 
begy. 

PopKa  n.  kis  begy,  begyecske. 

PôpJio  s.  torok,  gége. 

PopHeii,B  b.  fazék,  cserépfazék. 

PopHHCTB  b.  trombitás,  kurtôs. 

PopHHiíTBO  s.  bányamivelés, 
bányászat. 

PôpHH'iHH  (-bih)  m.  begyi,  bá- 
nyász  — ; rôpHHHoe  npaBO  : 
bányajog  ; rôpHH^a  poóora  ; 
bánya  mnnka. 

PopHyTH  cs.  gyujteni , ôssze- 
gôngyôlni,  osszerakni. 

PôpHBiH  m.  begyi , hegy  — 

PopHH  s.  csupor. 

PôpflaKB  h.  bányamunkás,  bá- 
ny ász. 

Popo,ii;eii,B  h.  kiskert,  virágos 
kert. 


Popo^Hna  n.  kerítés,  sôvény. 
PopojíHTH  es.  sôvényt  huzni, 
keríteni. 

PoposHHKB  h.  kertész. 
Popoji;HHii,TBO  s.  kertészet. 
ropoftCKHH  (-bih)  m.  városi. 
Popo^B  h.  város ; vár. 
PopoJKaHHHB  h.  városi  lakos ; 
polgár. 

PopoJKaHKa  n.  városi  no  lakos  ; 
polgárnó. 

TopoxoBHH  m.  borsó  — 

TopoxB  (pisum.  nôvt.)  h.  borsó. 
TopomaHKa  n.  borsó  szár,  mint 
takarmány ; — (orobus  nóvt.) 
lednek. 

PôpcKHH  (-híí)  m.  begyi. 
PopcTB  n.  marok. 
ropTaHHBiii  m.  torok  — ; rop- 
TaHHa  óyKBa : torokbetu. 
TopiaHKa  n.  gége,  torok. 
TopnaBKa  n.  keserii,  pálinka. 
ropnapHTH  cs.  fazekas  mester- 
séget  uzni. 

TopnapBKa  n.  fazekasné. 

T op^apBCKHH  (-hh)  m.  fazekas  — 
ropnapBCTBO  s.  fazekasság. 
TopnapB  h.  góróncsér,  fazekas. 
PopHHTH  cs.  keseríteni — ch 
v.  keseruvé  tenni,  keserút 
bevenni. 

rôp^Hiía  (agaricus  nôvt.)  n. 
keseríí  gomba,  keseru  g a- 
lócza. 

Topme  i.  rosszabb,  rosszabbul. 
ropmoKB  h.  fazék. 

PôpmBiH  (-hh)  m.  rosszabb, 
gonoszabb. 


ľopBKHH  — 


59 


ľpaČOBLIH  — 


rôptKHÔ  (-bih)  m.  keseríí,  ke- 
sernyés. 

rôpLKôcTB  n.  keseruség. 
ropt  i.  fôl,  fôlfelé,  fent,  fônt, 
felul. 

ľopkjrHiíB  i.  hanyat,  hátra- 
fekve. 

TopkíKa  n.  papramorgó,  pá- 
]inka. 

ľ opk jibih  m.  égett,  égetett. 
rop^HEi^B  i.  hanyat,  hátra- 
fekve. 

Top^Ha  s.  égés. 
ľoptTH  k.  i.  égni. 
roptniHLBii:  m.  felsô,  feliillevô. 
hopamí  (-bih)  m.  forró,  égetô  ; 
izzó. 

ľopaaKa  n.  forróláz. 
ľocnoÄapB  h.  gazda ; fôldesur. 
rociio,u;apBKa  n.  nriasszony, 
fôldesasszony. 
ľocnojíeHL  i.  istené,  uré. 
rocnoaHHB  h.  ur. 
rocnoÄCKHH  (-bih)  m.  uri. 
ľocnojiB  h.  ur ; ľocnoAB  BôrB  : 
Uristen. 

TocnoHta  n.  úri  no,  hôlgy, 
delnô. 

rocTen,B  h.  kôszvény. 
rocTHHa  n.  vendégség,  lakoma. 
ľocTHHHHK'B  h.  vendéglôs. 
rocTHHHHiía  n.  vendéglô,  szálló. 
Bocthth  cs.  vendégelni,  meg- 
vendégelni ; — ca  vendé- 
geskedni. 

rôCTi^BOBaTBiH  m.  kôszvény  es. 
Fôctb  h.  vendég. 


rôcTBÔa  n.  vendégség,  vendé- 
geskedés. 

rocy^apcTBeHHBiH  m.  birodalmi, 
áliami. 

ľocy^apcTBO  s.  állam,  ország, 
birodalom. 

ľocyftapB  h.  király,  uralkodó, 
császár. 

Totobhth  cs.  készíteni,  szer- 
keszteni ; — ca  v.  készulnL 
Totobo  i.  készen. 

Totobôctb  n.  készség ; elhatá- 
rozottság. 

Totobbih  m.  kész,  készen  levó  ; 
hajlandó. 

ToTyBHTH  cs.  készíteni ; — ca 
v.  készulni. 

TokHa  s.  gyógyitás. 
ľpaôaTH  cs.  gereblyélni. 
rpaôeJiKH  (-bi)  t.  kis  gereblye* 
TpaÔHTH  cs.  fosztogatni,  ra- 
bolni,  harácsolni. 
rpaéeatHHK^  h.  rabló,  foszto- 
gató. 

rpaÔKaTH  cs.  gereblyélni. 
rpaójrfe  t.  gereblye. 
.ľpaÓJiaHHKB  h.  kis  furó  (ge- 
reblye fogak  számára  lyukat 
furni  vele). 

rpaÔHHKB  h.  gyertyánfaerdô. 
rpa6oBeii,B  h.  gyertyánfaerdô* 
rpaôóBHHKB  h.  gyertyánfaerdô, 
gy  ertyánfa-pagony . 
rpaôÔBHHKB  h.  a tinóru  gomba 
egy  faja. 

rpaôoBBiH  m.  gyertyánfából 
késziilt,  gyertyánfa  — 


— ľpaÔB  — 


60 


— TpoMajja  — 


Tpa.ô'h  (caprinus  betulus  nôvt.) 

h.  gye rtyánfa. 
ľpaOiíKHHKí*  h.  rabló. 
ľpaôkjKB  n.  rablás. 

Tpa.n'B  b.  jégesô  ; város. 
TpajíLCKa  n.  országnt. 
Tpa^^aHiiHi*  h.  polgár. 
TpaatjiiaHKa  n.  polgárnó,  pol- 
gári  no. 

rpaac^aHCKHi  (-bih)  m.  polgári. 
TpaJK/jaHCTBO  s.  polgárság. 
ľpaMaTHKa  n.  nyelvtan. 
ľpaMMaTHKa  n.  nyelvtan. 
TpaMaTimmH  m.  nyelvtani. 
TpaMOTa  n.  irás  és  olvasás ; 
okmány. 

ľpaHHaa  n.  határ,  liatárszél. 
rpaHHaHTH  k.  i.  határosnak 
lénni. 

ľpaHHaHHH  m.  határos. 

TpaHKa  n.  magsor  a kalászon. 
Tpant  n.  parázs ; él  (a  tes- 
teken). 

ľpaHa  n.  határidó. 

TpeôetíapB  h.  fésukészitó,  fésús. 
rpe6.iHn,a  n.  vakaró  (ló-,  ôkôr- 
vakaró). 

ľpeôjui  n.  tôltés,  gát ; rpeô.iio- 
cuiiaTH : tôltést,  gátat  ké- 
szíteni. 

PpedcTH  (rpe6y)  cs.  gereblyélni, 
seperni,  ôsszekotorni. 
TpeôkHB  h.  fésu ; rpe6kHB 
ropbi:  hegygerincz,  hegyhát ; 
rpebkHB  y KoryTa  : kakasta- 
réj  ; rpeOkHB  y Boaa  : okor- 
taréj  (a  nyakon). 
rpe3eHB  h.  szôlófurt. 


rpe3HO  s.  (gyujtónév)  szôlófurt. 
ľpesHB  h.  szôlófurt,  szôlôge- 
rezd ; furt. 

TpeKB  h.  gorôg. 

TpeMkrn  k.  i.  csôrôgni,  dô'rôg- 
ni ; harsogni. 

TpeijHa  n.  Gôrôgország. 
TpeHecKHH  m.  gorôg. 

TpenKa  (polygonum  fagopyrum 
nôvt.)  n.  pohánka,  tatárka. 
rpnônme  h.  nagy  gomba. 
rpnôoBBiH  m.  gomba  — ; rpu- 
ôoBa  nojniBKa : gombaleves. 
ľpHÔB  (fungus  nôvt.)  h.  gomba. 
ľjpHBHa  n.  sôrény. 
rpHBBiíi  m.  hamvasszúrke. 

ľpHrOpHH,  TpHHB,  rpmj,B,  TpHaB- 

ko  h.  Gerô,  Gergely. 
ľpiiMHTB  sz.  i.  mennydôrôg. 
rpHMkra  k.  i.  harsogni,  zugni, 
dôrôgni. 

ľpoôapB  h.  sirásó. 
rpoÔHK'B  h.  kis  sir. 
rpôÓHBit  m.  siri,  sir  — 
rpôô'B  h.  sir. 

ľpo3a  n.  fenyegetés  ; rettegés  ; 

égi  háboru. 
rpo3#B  h.  szôlôgerezd. 
ľpo3HTeiBHBiH  m.  fenyegetô. 
ľpo3HTH  cs.  fenyegetni;  — ca 
v.  fenyegetôdzni. 
rpo3HÔCTB  n.  szigor,  iszonya- 
tosság. 

ľpô3HBm  m.  fenyegetô,  szigoru. 
ľpoMa^a  n.  rakás,  garmada ; 
kôzségi  gyiilés ; paraszt, 
kôzség ; kupaktanács. 


rpOMa.ujm'B  (t.  -jme)  h.  a kôz- 
ségi  tanács  tagja. 

TpoMHTH  cs.  rombolni,  dúlni. 
rpôMHnak  t.  Gryertyaszenteló 
Boldogasszony  iinnepe. 
rpoMOBBin  m.  menný  dôrgó, 
villám  — 

rpoM03BÔ,a,í>  h.  villámháritó. 
TpôMt  h.  mennykó ; menny- 
dôrgés. 

rponiB  h.  pénzdarab. 
ľpomk  t.  pénz. 

rpyôbifi  m.  nagy ; vastag ; 
durva. 

Tpyji;a  n.  rog,  gorôngy ; tô- 
meg ; gômôlye  (turó). 
ľpy^eHL  h.  deczember. 
rpy.pi  t.  mell ; kebel. 

TpyjíKa  n.  darab ; kis  rog ; 

gômôlye  (turó). 
rpypfflu,a  n.  szegy,  sziigy 
(állatoknál). 

rpy^Hbifi  m.  mell  — ; rpy^Ha 
KôCTKa : mellcsont. 
ľpyHOKi»  b.  domb. 

TpyiťL  h.  domb. 
rpycHHH  m.  lehangolt,  levert, 
szomoru. 

ľpyina  (pirus  communis  nôvt.) 

n.  kôrtefa. 
rpymk  t.  korte. 
rpH3ai:Ka  (citrullus  vulgaris 
nôvt.)  n.  gôrôg  dinnye. 
ľpH3TH  es.  rágni,  harapdálni  ; 
veszekedni. 

rpH3yHi>  h.  rágó , rágicsáló, 
rágcsáló. 


— TyrnaTH  — 

ľp'feHKa  n.  pirított  kenyér- 
szelet. 

ľpbH^HTH  cs.  kenyeret  pirítani. 
TpkTH  cs.  melegíteni ; — ca  v. 
melegedni. 

rpkxôBHbii  m.  biinôs,  vétkes. 
rpfecb  h.  biin,  vétek.  Iľto 
iipaB^a,  to  íl  h e rphxB : a 
mi  igaz,  az  nem  biin. 
rpkmHTH  cs.  vétkezni , biint 
elkôvetni. 

rpkniHHK'b  h.  biinôs , vétkes 
(férfi). 

rp'feniHHiía  n.  biinôs,  vétkes 
(asszony). 

rptniHo  i.  biinôsen,  vétkesen ; 
ez  biin,  ez  vétek ; vétkezik. 
rpkmHO  BaMT  to  Ka3aTH : 
vétkezik,  ha  azt  mondja. 
ľpa^Ka  n.  veteményágy ; rúd, 
pozná. 

ľpa^KH  (-h)  t.  keresztgeren- 
dák  (a  faházon). 
rpajiikjiB  h.  gerendely  (szeke- 
ren) ; nyujtófa  (szekeren). 
ľyóa  n.  aj ak ; gomba  ; Aypna 
ryóa : bolond  gomba. 
ryÓHTeJib  h.  elrontó,  rontó. 
ryÓHTeJTBHBin  m.  ártalmas,  ve- 
szedelmes. 

TyÓHTH  cs.  rontani,  pusztĺtani, 
vesztegetni , elveszteni ; — 
ca  v.  rojnlani,  pusztulni. 
TyÓKa  n.  szivacs. 
ryÓHHH  m.  ajak  — ; ryÓHa 
óyKBa : ajakhang  (betii). 
TymaTH  k.  i.  orron  át  beszél- 
ni ; hebegni. 


— ry.naK'L  — 


62 


ľbLR'b  — 


Py^aK^  h.  begedús,  zenész, 
muzsikus. 

Pys^TH  cs.  gyalázni,  kisebbi- 
teni. 

ryflBÔa  n.  zenével,  tánczczal 
ôsszekôtôtt  mulatság  a lakzi 
elóestéjén. 

TyJKBaTH  cs.  osszegyurni. 

Ty)KOBKa  n.  gúzs. 

TyJKOBB  n.  gúzs. 

ry3Hii;a  n.  alfel,  far. 

ry3H^HHKL  h.  ulep. 

ry3RHH  (-hé)  m.  sztik. 

TyKaHB  h.  bamba,  suít  paraszt. 

TyKHyTH  k.  i.  tompa  hangot 
adni ; búhogni. 

PyKB  h.  tompa  hang ; moraj, 
zaj. 

TyjiBKHyTH  cs.  ráfôrmedni. 

PyjiBTaH  h.  korhely,  dorbézoló. 

TyiíOKaTH  k.  i.  kiabálni,  zugni. 

ryjmTH  k.  i.  mulatni,  mula- 
tozni,  vigadni. 

TyMHO  s.  szérú,  pajtaszer. 

Tym^yr^  h.  hunczut,  gaz. 

TyHii  n.  guba,  furtôs  guba. 

Typóa  n.  csapat,  sereg,  csoport. 

rypuTH  cs.  késleltetni ; — ca 
y.  késedelmezni,  késni. 

Typpa  isz.  burrah,  hurrá ! 

rypTOBBiž  m.  nagyban  (ke- 
reskedó). 

TypTOMB  i.  egészen,.  nagyban, 
nagyjából. 

Typ^iaTH  k.  i.  párzani  (a  ser- 
tés). 

TycaKB  b.  gunár. 

PycapB  b.  huszár. 


ľycapB  b.  libapásztor. 
ľycejiBKBi  (-h)  t.  kis  begedu.  j 
rycejiBHHn,a  n.  berný  ó. 

TyceHima  n.  bernyó. 

TycKa  n.  liba,  nôstényliba. 

TycRbi  t.  a lakodalom  elóesté-  f 
jén  táncz  és  zenével  ôssze-  • 
kôtôtt  mulatság. 
ľycjrfc  t.  begedu. 

Tycow*  h.  buszas  (35  kr. 
eziistben). 

TycTH  cs.  muzsikálni , hege- 
dulni. 

ľycTOTa  n.  siiruség,  tômôttség. 
rycTHH  m.  suru,  tôrnott. 

TycTkra  k.  i.  surusôdni,  surudni. 
ľycB  (anser  állt.)  b.  lud. 
ľnca  s.  kis  liba. 
ľycaTHHa  n.  ludhus,  libahus. 
ľycHTKO  s.  kis  liba. 
rycaTHHKB  h.  ludól,  libaól. 
byca^mi  (-bih)  m.  lud-,  liba-. 
Tyia  n.  uveggyár. 

TyTopHTH  cs.  beszélni,  beszél- 
getni. 

TyTôpB  h.  beszéd,  beszélgetés. 
TyiíyjiHxa  n.  buczul  nó  (Mára- 
maros  megyében  lakik  a 
rutén  nép  e faja). 

Tyiíy.iB  h.  buczul  férfi. 
rybára  k.  i.  zúgni,  morogni, 
csorgedezni. 

Tyma  n.  erdó  súruje. 

Tymnl  (-hh)  m.  súrúbb. 
rHÓHYTH  k.  i.  veszni,  pusztulni. 
ľHÔkjiB  n.  veszedelem,  pusz- 
tulás. 

Th^b  h.  kigyó,  himkigyó. 


IbmyTM 


63 


— ľnjísaTH  — 


THHyTH  k.  i.  veszni,  pusztulni. 
Fbipéa  n.  nagy  rakás,  garmada. 
TtipTaHKa  n.  torok,  gége. 
ľap^iaTH  k.  i.  morogni  (kutya). 
TbiiiieHí)  h.  ficzkó,  subancz. 
Fn^a  s.  csutka  (gy  ujtóértelem- 
ben). 

Tbi^Ka  n.  csutka  , kukoricza 
(tengeri),  csutka. 

r (g). 

ľ,  r a rutén  abcé-nek  negye- 
dik  betúje ; megfelelóje  a 
magyarban : g . 

TaBpa  m.  medvebarlang. 
Farara  (-gá)  k.  i.  gágogni. 
raroH'feTH  k.  i.  tôbbszôr  gá- 
gogni . 

Farop^  (gágor)  h.  gége,  to- 
rok. 

Ta3fl,a  h.  1)  gazda;  2)  férj. 
Fas^OBaHa  s.  gazdálkodás. 
Fa3ÄOBaTH  cs.  gazdálkodni. 
Fa3ÄÔBCKH  (-km)  i.  gazdamódra, 
gazdáboz  illóen. 
rasÄÔBCTBO  s.  gazdálkodás, 
gazdaság. 

ra3 s h.  gaz,  dudva,  szemét. 
Fa3,ii;HHa  n.  gazdasszzny. 
Fa3eTa  n.  hirlap,  ujság. 
raž^aTH  k.  i.  gajdolni. 

Fan^H  t.  n.  duda. 
rajiBaHH3MT,  h.  galvanizmus 
(a  yillamosság  egy  nerne). 
rajiraHK  (galgan)  h.  gazember, 
akasztófa  virága. 
rajiuóa  n.  galiba,  akadály. 


Tcump % h.  gallér. 

FaMÔH  t.  aj  ak. 

ľaHOKK  h.  folyosó,  tornácz. 

Tapa^Ha^  t.  lépcsô. 

Taprajia  (gárgálá)  n.  kúpa. 
Tap^a  n.  gárda,  testôrség. 
FaTepB  h.  rostély. 

Tam  n.  gatyaszár. 
ľaTYb  t.  gatya,  lábravaló. 
FBaiTK  h.  eroszak. 

FBapÄHa  n.  gárda. 
rBapAHCTfc  h.  gárdista,  testôr. 
reupoKt  b.  kabát,  felsó. 
FeaeBaTL  h.  potrohos,  nagy- 
basú. 

TeieTKa  n.  bôdôn,  dôbôny. 
j Vejibea  n.  gély  y a. 
reiEoxH  (-xm)  t.  belek. 
reMÔeiw  h.  gômbôcz,  gyomor. 
reHepajiHHH  m.  átalános,  kôzôs, 
kôz  — 

reorpa^na  (-grá-)  n.  fôldirat, 
fôldrajz. 

TeoJiorHa  (-gi-)  n.  fôldtan,  geo- 
lógia. 

Feojior'L  (-log)  b.  fôldtannal 
foglalkozó  tudós,  geolog. 
reoMeTpua  n.  méréstan,  oiér- 
tan. 

TeoprHHa  (-gi-)  (georgína  va- 
riabilis  nôvt.)  n.  georgína. 
Lepenia  n.  gerenda. 

Tugsuuíi,  b.  gózôs. 

FnraTH  (-gá-)  cs.  dobni,  dobá- 
lózni. 

FurHyTu  (-gnu-)  cs.  dobni, 
vetni  (egyszer). 
ručaní  ea  v.  futkosnj,  sza- 


ladni  (marba  a bôgôly  elôl) ; 
bogárzani. 

rHMiia3HCT,B  h.  gimnazinmi 
tanuló. 

rHMHa.3Ha  n.  gymnasium,  gim- 
názium. 

ľHMHacTHKa  n.  testgyakorlat, 
torna. 

Tanci.  h.  gipsz. 

rjien.na  n.  sor,  arczvonal. 

TJioôyct  b.  fôldgomb. 

TioóynrB  h.  fôldgomb. 

Tora  (-gá-)  n.  tetu,  serke 
(gyermek  nyelvben). 

Tonji;HĽ,fl  n.  duda. 

Toa^aTH  cs.  dudálni. 

Tojieco  s.  kerék. 

Tom6hu;h  n.  gomb. 

Toproink  (-go-)  t.  hát.  Ysaxa 
Ha  ropromk  : a bátára  venni. 

rôsômz  h.  gôzôs,  gózgép. 

TpaÄT.  h.  fok. 

rpaitijapB  h.  krajczár. 

TpaMaTHKa  n.  nyelvtan. 

TpanaTbiKa  n.  irás,  irat,  nyelv- 
tan. 

TpaMi.  h.  gramm  (súlymérték). 

TpaHa^HpB  h.  gránátos,  testór. 

TpaHaia  n.  gránát. 

TpH(})ejiB  h.  palavesszô. 

TpH<j)jiHK'B  b.  palavesszô. 

TpôÔHaHi.  h.  goromba,  durva 
ember. 


— TBipnoBaTBin  — 

TpO(j)Ka  n.  grófné. 

ľpo(J)CBKHH  (-hh)  m.  grófi. 

Tpo^B  b.  gróf. 

TpyHTOBbiH  m.  telket  illetó, 
telek  — 

ľpyHTi,  b.  telek. 

Ty  e.  hoz,  bez,  bôz  ; felé,  irá- 
nyában. 

TyóaHH  n.  guba. 

Ľyonm  h.  gubacs,  gubics. 

T y ah  n.  gulya,  ôkôrnyáj. 

TyjiafflHTH  cs.  gályásmestersé- 
get  uzni,  tulkokat  órizni. 

ľy.iainKa  n.  gulyásné. 

Tyjinwb  b . gulyás,  tulokpásztor . 

TyjaninyK'B  h.  gulyásfiu,  gulyás- 
bojtár ; gulyás  fia. 

ryaam.yK'B  h.  gulyás  fia,  gulyás- 
fiu ; gulyás  bojtár. 

TyMMk  t.  gummi. 

ľyra  n.  guta,  szélbudés. 

Tbióa  n.  vén  tehén,  gebe  állat. 

TbiraTH  (-gá-)  cs.  dobálni,  dob- 
ni,  vetní,  lokni ; — ca  v. 
dobálózni,  ledobni  egymást, 
birkozni. 

ľHrHyTH  cs.  dobni  (egyszer), 
lokni. 

TBip^JKa  n.  gôrcs,  fagôrcs ; ág- 
bog,  bog ; gôb ; biityôk. 

THp,ii;atoBaTBiH  m.  gôrcsôs,  bo- 
gos,  gôbôs. 

TBipnoBaTBiÄ  m.  gôrcsôs,  gôbôs, 
bogos. 


— -Ä?  a — 


65 


— 4apOBHCTHH  — 


A- 


4?  £ : ôtôdík  betiije  a rutén 
abcé-nek ; magyarban  d. 

4 a k.  bogy,  vajha,  hadd.  4a 
n pHH.ii;  e : badd  j oj  j ôn , j ô j - 

jôn  el ! 

4aBaiM  n.  adás,  osztogatás. 

4aBa™  cs.  adni ; — ca  y.  en- 
gedni,  hagyni  magát. 

4aBaTi>  h.  adó,  adógató. 

4,aBHTH  cs.  fojtani,  fojtogatni ; 
— ca  v.  fulladozni,  meg- 
fulladni. 

4-3  BKa  n.  adás,  átadás,  eladás. 

4aBJCHa  s.  fojtás,  fojtogatás. 

4aBHeHBKo  i.  régen , réges- 
régen. 

4aBHeceHBKo  i.  régesrégen. 

4aBHHHa  n.  régi  kor;  ó kor; 
régiség. 

4aBH0ÄaBHHH  m*  régesrégi, 
ôsrégi. 

4aBiioCTL  m.  régiség. 

4aBHbin  m.  régi. 

4ar,a;e  (-gde)  i.  valahol , né- 
h°Lw 

4a,a;HbiH  nm.  valamelyik,  né- 
melyik. 

4aeÄHbiii  nm.  valamely , né- 
mely. 

4aK0Jin  i.  egykor,  valamikor ; 
néha. 

4aK0TpbiS  m.  valamelyik,  va- 
lamely, némely. 

4aKxo  sz.  valaki. 

Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


4aaeKHH  (-hh)  m.  messzi, 
messze  fekvô. 

4aaeK0  i.  messze,  távol. 

4aaeKorjiarii;B  h.  messzelátó  iiveg. 

4ajieRôCTL  n.  messzeség. 

4a.iMau.Ha  n.  Dalmátország. 

4a.iL  n.  távolság,  távol. 

4ana  n,  urbôlgy,  delnó. 

4aHHHaB  b.  Daniel. 

4aHHa  n.  Dánország. 

4aHK0  h.  Dániel. 

4aHb  n.  adó. 

,U,apaó%  h.  darab;  aapaó'L 
xjikóa  : darab  kenyér ; ope 
na  napaók : szánt  a darab 
fôldôn  (parczellán). 

4apeMHbiH  m.  biábavaló,  ba- 
szontalan. 

4apHTejib  b.  ajándékozó. 

4apHTH  cs.  ajándékozni. 

4apM0  i.  hiába,  liasztalannl ; 
ingyen,  fizetés  nélkiil. 

4apMo,feji;a  b.  ingyenéló,  ke- 
nyérpusztitó. 

/fapoea  h.  daruszôru  okór. 

4apoBaHne  s.  tebetség,  ész- 
beli  tebetség,  képesség ; 
adomány. 

4apoBaTeib  b.  ajándékozó, 
adományozó. 

4apoBaTH  cs.  ajándékozni, 
adományozni. 

4apOBHCTbiH  m.  daruszórii, 
daruszinu. 


^apOBHTÔCTL  — 


66 


— ^BÔpUBIH  — 


^apoBHTÔCTL  n.  adomány,  te- 
hetség ; bókezdség. 
^apoBHTHl  m.  tehetséges, 
eszes,  képes ; bókezú,  ada- 
kozó. 

flaij  'oeT,  h,  daruszóru  ókôr. 
^apo.iHCTbit  m.  daruszóru 
(szarvasmarha) 
r3,apoia  n.  daruszóru  tehén. 
^apoHocima  n.  szentségtartó 
(melyben  beteghez  hordják 
az  ur  testét). 

^apoiipiiHoineHne  s.  miseál- 
dozat. 

f3TapoxpaHHTe.iBHHii,a  n.  oltári- 
szentségtartó. 

,^apyHOKB  h.  ajándék. 

/^ap b li.  adomány,  ajándék. 
T^apBMO  i.  ingyen.  haszonta- 
lanul,  hiába,  haszon  nélkul. 
^acKô.iBKO  nm.  néhány,  egy- 
néliány. 

^axGJiBHBiii  na^eaiB : túlaj  do- 
nitó  eset,  dativus. 

,3,  ani  cs.  adni,  ajándékozni; 
— ca  y.  adódni,  adni  ma- 
gát ; sikerulni. 

^aiKO  nm.  valaki,  a csoda. 
^aniTO  nm,  valami. 

A a 111,0  nm.  valami. 

^aaKB  i.  valabogy , valaho- 
gyan,  valamiképen. 

^.aaKBiii  m.  olyan,  valamilyen. 
^óaTH  cs.  bánni  valamit ; gon- 
dolni,  gondoskodni. 

ABa>  ÄBk,  ÄBa  sz.  kettó. 
^BajiiecaTBiH  sz.  huszadik. 
r/!,BajteCaTL  sz.  husz. 


^Bajmaiepo  sz.  buszan. 

ABa^aiHH  sz.  huszadik. 

^BajmaTB  sz.  husz. 

^BaHa.a.ecaTB  sz.  tizenkettó. 

^BaHa^aTL  sz.  tizenkettó. 

^BaHKa  sz.  kettó  (gyumôlcs- 
nél),  kettós,  ambo. 

^BaHaacTBiH  m.  kétágu,  villa- 
alaku. 

/l.BauaaTB  sz.  husz. 

^sepiime  s.  ajtófél. 

,á,Bepii,k  t.  kisajtó. 

/Isepk  t.  ajtó. 

^BuraTii  cs.  mozditani,  moz- 
gatni,  tolni,  emelni ; — ca 
v.  mozdulni,  mozogni , in- 
dulni. 

^BarHyTH  cs.  mozgatni,  elmoz- 
ditni  (egyszer) ; — ca  v. 
mozdulni,  megmozdulni. 

^bhjrhmbih  m.  mozogható, 
mozgó. 

^Boe,  äbox'b  sz.  kettó,  ketten. 

^BoimaKo,  ^BokaKo  sz.  ketten, 
kettecskén. 

^bóhhoctl  n.  kettós  eset ; 
vagylagosság , alternatíva. 

^boíhíjí  m.  kettós. 

^bohth  cs.  két  részre  osztani, 
felezni ; — ca  v.  ketté  vál- 
ni,  kettózni. 

^Bopei^B  h.  kis  udvar ; pálya- 
udvar. 

^BopiiTH  cs.  tréfálni,  enyelegni. 

^BÔpKa  n.  tréfa,  pajzánság, 
enyelgés. 

^BÔpHBiii  m.  udvari,  udvarhoz 
tartozó. 


--  ^BÔp'B  — 6 


^BÔp'B  h.  udvar. 

^BoaKHii  (-bih)  m.  kettôs,  két- 
szeres. 

,3,bobko  h.  kétféleképen,  két- 
értelmuen. 

^BkcTa  sz.  kétszáz. 
j\e  i.  hol,  hová.  Ae  BCe  roc" 
Tirna,  TaM'B  ro.iOÄ'B  6m3lko  : 
a hol  mindig  vendégség 
yan,  ott  kôzel  van  az  éh- 
ség.  (Kôzmondás.) 

^eôejiBiH  m.  tagbaszakadt, 
kôvér,  elhizott. 

Jfeôem  n.  dôbôny,  bôdôn. 
J[e6ph  n.  hegynyilás,  volgy  - 
torok. 

^eBept  h.  sógor,  a férj  fiu- 
testvére. 

^eBBHOCTO  sz.  kilenczven. 
^eBaTftecjmni  sz.  kilenczvene- 
dik. 

^eBUT^ecaTB  sz.  kilenczven. 
^eBflTBHa^tfTHH  sz.  tizenki- 
lenczedik. 

^eBBTBiiaÄiĺBTB  sz.  tizenkilencz. 
^eBaTBCToBi*  sz.  kilenezszáz. 
^eBBTB  sz.  kilencz. 

^ereTB  (-rTa)  h.  kátrány. 
^e^HHa  n.  telek. 

^.e^eHTHpB  h.  szôkôtt  katona, 
szôkevény. 

^esepTBipB  h.  szôkevény,  szô- 
kôtt katona. 
fletiíHca  n.  dézsa. 

^eEarpaMi.  h.  tiz  gramxn,  de- 
kagramm. 

,ZI,eK.iaMaii,Ha  n.  szavalás. 
AeKjaMiipoBaTH  cs.  szavalni. 


7 — ^enyTaiína  — 

$eoHHaii,iLíi  n.  ejtegetés ; el- 
hajlás,  magneses  elhajlás. 
^emin  i.  valamikor,  neha. 
^eKOTpBifi  nm.  valamely,  né- 
mély,  egynémelyik. 
^ecKôaBKO  nm.  néhäny,  né- 
hányan. 

^eRpeTí*  h.  okmány,  okirat. 
^eaeraipia  (-ga-)  n.  országos 
bizottság,  delegáczió. 
AeJiB^HH^B  (delphinus  állt.)  h. 
czethal,  delfín. 

^eMHKaHa  s.  tôrés,  *zuzás,  rom- 
bolás. 

^eMimaTH  cs.  tôrni,  zuzni,  rom- 
bolni;  — ca  v.  znzódni, 
ôsszetôretni,  ôsszetôrni  ma- 
gát. 

^eMOKpaana  n.  népuralom. 
^eMOHCTpai^HH  n.  bizonyítás : 
tnntetés. 

^eHeéy^B  i.  valahol. 

AeneKysBi  i.  itt-ott , imitt- 
amott ; szerteszét , szerte- 
széjjel. 

^eiipe  s.  fenék,  alj. 

/l,eHB  h.  nap,  nappal.  Po6ot- 
hbiií  ji;eHB : munkanap,  kôz- 
nap.  BeaHK^eHB : husvét. 

III,o  ^enB : mindénnap,  na- 
ponkint.  J[o  ôkioro  ,111  a : 
virradatig. 

^eHB  h HÔax> : éjjel-nappal. 
/l,eiieina  n.  surgôny,  távirat. 
^enyTaTi>  h.  képvisqló,  kikul- 
dôtt. 

tZl,enyTaii,Ha  n.  kuldôttség,  ki- 
klildetés. 


— ^epóaHKa  — 


G8 


— — 


^epóaHKa  (rosa  canina  nôvt.) 

n.  csipkerózsa,  vad  rózsa. 
yl,ep6aHKbi  t.  vacl  rózsa  bo- 
gyója, 

^epóaHHHHKí)  h.  csipkerózsa 
bozót. 

,/l,epraBKa  n.  gereben,  buga. 
^epraTH  cs.  bugázni,  gerebe- 
nezni  (szôszt). 

^eprara  (-gá-)  cs.  kerepelni. 
^epra^B  (-gá-)  h.  kerepeló  ; — 
(crex  pratensis  állt.)  h.  baris. 
^,epeBHm,e  s.  koporsó. 
^epeBJHHKa  n.  faedény,  fatál. 
^.epeBJíaHbiH  m.  fából  való, 
fa  — 

y],epeBO  s.  fa,  élófa. 

^epeBae  s.  kis  fa,  fácska. 

BoíKoe  ;i;epeBae(nóvt.)istenfa. 
^epeBkTH  k.  i.  elfásulni,  fává 
válni. 

^epeHKa  (cornus  sanguinea 
nóvt.)  n.  somfa. 
y3,epeHKH  t.  som,  sombogyó. 
^epeHB  h.  gyep,  pázsit. 
flepeim  h.  dereš. 
yl,epJKaBa  n.  ország,  állam, 
hatalom. 

^epataBHHH  m.  állami,  orszá- 
gos. 

^epatano  s.  nyél,  ostornyél. 
T4epJKaHbiH  m.  tartott. 

^epjKaHa  s.  tartás ; keresztviz- 
alá  tartás. 

^epataxn  cs.  tartani,  fogni ; 
— Mapry  : marhát  tartani ; 
— y pyKaxi> : kézben  tar- 
tani, fogni  ; . — flSbiKB  sa 


3yóaMH  : hallgatni ; — jibh- 
THHy : gyermeket  tartani 

keresztviz  alá ; — ca  v.  tar- 
tózkodni,  fogódzkodni. 
^epacaaKa  n.  támaszfa,  korlát. 
,/],ep3KiiH  m.  merész,  vakmerô. 
^epsHyxH  k.  i.  merészkedni, 
merészelni. 

^epKaTH  k.  i.  kerepelni. 
^epKa^b  h.  kerepeló. 
t/l,epHOBbii  m.  gyepes,  hantos. 
^epra  cs.  tépni,  nyúzni,  szak- 
gatni ; nkpa  ÄepTH : tollat 
fosztani ; — ca  v.  szakadni, 
tépódni. 

^ecHima  n.  jobb  kéz,  jobb. 
^ecHHÍl  m.  jobb,  jobb  oldali. 
,ZI,ecL  i.  valahol ; — hol  vagy  ? 
J[ech  óbiB'b : hol  voltál ; — 
hova ; ftecb  nôinoB'b : hová 
mentél  ? 

ýl,ecaTepo  sz.  tizen,  tizecskén. 
,/l,ecaTiiHa  n.  tized,  tizedik 
része  valaminek. 

^ecaTKa  n.  tizes  bankó. 
pecami  sz.  tizedik. 

,ZI,ecaTb  sz.  tiz. 

^ecaTbpas'b  sz.  tizszer. 
^e^HJinpoBaTH  k.  i.  elléptetni 
(katonai  szemlén) ; elvo- 
nulni. 

^e^míHTi.  h.  hiány  (akôltség- 
vetésben). 

^exei^b  h.  kátrány. 

^eaeivtóepB  h.  deczember,  ka- 
rácsonhava. 

^ataópk  t.  n.  kopoltyu  (a 
halnál). 


— ^KyoaTH  — 69  — ^ftaroHa.iHbiH  — 


^JKyôaTH  cs.  kivájni,  vájni 
(csórrel). 

^JKyóia  n.  azon  rúha,  mely- 
ben  a huczul-pár  eskuszik ; 
iinnepi  felsó  rúha. 

^jKyč'B  h.  csôr  (a  madaraknál). 

^BBeHkTH  cs.  pengetni,  csen- 
getni ; — szi.  pengeni, 

csengni.  žlsteHHTL : peng, 

cseng. 

^SBimkTH  cs.  csengetni,  pen- 
getni ; — szi.  peng,  cseng. 

,3,3BOHapL  h.  harangôntó,  ha- 
rangkészitó. 

,3,3bohhth  cs.  harangot  húzní, 
harangozni ; — • k.  i.  szólani 
(harangról).  Hkb  cecB  ^bôhb 
npeKpacHO  ji;3bohhtl  : Milý 
szépen  szól  (harangozik)  ez 
a harang.  ^bohhtl  : haran- 
gozik, harangoznak.  Yate 
t pe TLHHpa 3B  ^bohhtl  : már 
harmadszor  harangoznak;  a 
harmadik  verset  húzzák. 

^l,3BÔHKamKa  n.  kolompot  vivó 
tehén,  kolompos  tehén. 

,Zi,3BÔHKamB  h.  kolompot  vivó 
okôr,  kolompos  ôkor. 

^sbohokb  h.  kolomp,  pergó ; 
csengo. 

^sohohokb  h.  kis  kolomp,  kis 
pergó ; kis  csengo. 

Asbohohh  s.  kis  kolomp,  kis 
pergó. 

71,3b5hb  h.  harang ; harango- 
zás.  IIpinnoBB  Ha  TpeTbbiii 
A3BÔHB  äo  n,epKBii : harma- 


dik harangozáskor  jótt  a 
templomba. 

^esna,  Ä3eBrie  s.  lyány,  leány. 
^seHLKaTH  cs.  kis  haranggal 
harangozni , csengetni ; — 
szi.  cseng,  bong. 

Asepb  h.  savó. 

^eiíKO  s.  gyerek , gyermek, 
puja. 

,3,3hhs3HjiäK'l  h.  rossz  bicska, 
melynek  pengéje  nagyonlóg. 
^BHHLKaTH  cs.  kis  haranggal 
harangozni , csengetni ; — 
szi.  cseng,  bong. 

Asypa  h.  Gyorgy,  Gyuri. 
,Zl,3Bo6axiKbi  i.  szárazon^  meg- 
fóve.  Ilacyjm  y Ä3í>o6aijíf>i : 
szárazon  fótt  bab  (paszuly), 
melyet  szemenkint  esznek 
meg  (zabálnak). 

71,3bo6hh  n.  kis  zseb,  zsebeeske. 
,/l,3Lo6rL  h.  csór  (a  madárnál). 
^SLOBÓaTii  cs.  vájni  (csórrel), 
harapni. 

,/l,3K )ób  h.  csór  (a  madárnál). 
/(saÓKa  n.  erdei  pinty,  pin- 
tyóke  (nôstény). 

^saÓJíHKB  (fringilla  coelebs 
állt.)  h.  erdei  pinty,  pin- 
tyóke  (him). 

/l^aMa  n.  savanyu,  behabart 
baromfi  (tyuk , lud,  kacsa 
stb.)  leves. 

^naóojib  h.  órdóg. 

^naBó.ľB  h.  ôrdóg,  manó. 
^naroHajiHbiH  f-go-)  m.  átlós 
irányu  (mértan). 


— ^IíaKOHCTBO  — 


70 


— /],HpeKTOprL  — 


^naKOHCTBO  s.  diákonusság, 
szerpapság. 

^naKOHB  h.  diákonus,  szerpap. 

,3,HajeKTL  h.  tájnyelv,  tájszólás. 

AnaMeTep'B  h.  átméro. 

^HBaHB  h.  diván,  kerevet. 

^HB^epeBo  (datura  stramonium 
novt.)  s.  maszlagos  redo- 
szirom. 

^HBecHHii  m.  csodálatos,  cso- 
dás. 

,/1,hbh3hh  n.  hadosztály,  divizió. 

,3,hbhth  cs.  ámulatba  ejteni, 
bámészkodni,  nézni ; — ca 
v.  ámulni , bámulni,  néze- 
lddni. 

^hbhôctb  n.  csoda,  csodála- 
tosság. 

^hbhbih  m.  csodálatos,  csodá- 
latra  méltó,  csodás ; bámu- 
latos. 

ÄHB0  n.  csoda,  csuda. 

^HBOBaTH  ca  v.  csodálkozni, 
bámulni. 

^H.naKTHKa  n.  tanítástan,  ok- 
tatástan. 

,3,Hji;aKTinHHn  m.  tanítástani, 
didáktikai. 

A0eTa  n.  országgyiilés ; orvos 
által  megállapitott  életrend 
(a  betegeknél). 

fiuuMa  n.  dézsa. 

^HKapB  h.  vadember,  ember- 
kerulo. 

^HKapBKa  n.  vadno,  emberke- 
riilô  nô. 

^HKacTepna  n.  kormányszék ; 
szentszék,  egybázi  tanács. 


tž1,hkhž  (-bih)  m.  vad;  durva; 
embergyiilôló. 

^HKOBaTBiH  m.  kissé  vad,  kissé 
embergyulôló. 

/1,hkoctb  n.  vadság,  durvaság ; 
embergyiilôlet. 

^HKTaTopB  h.  teljes  liatalmu, 
egyediil  parancsoló,  diktátor. 
^HKTOBaHa  s.  tollba  mondás, 
elômondás. 

^HKTOBaTH  cs.  elomondani? 

tollba  mondani. 

^HKyHB  b.  vadember,  ember- 
kerúlb  ; — vadkan. 

,á,HKii,Ha  n.  eldadás ; szónoki 
beszéd. 

^HjmaiaHiiiB  h.  gyorskocsi,  tár- 
saskocsi,  személyszállitó  pos- 
takocsi. 

^,hií>  t.  szobapalló,  szobapadló. 
^hmhtphh  b.  Demeter,  Dome. 
^imacTHa  n.  uralkodóliáz,  ural- 
kodó  család. 

fluHOMAauoM~ô  b.  dinomdánom,. 
eszemiszom.  Bnaa  CBajEBÔa, 
Tan  h juHHOM^aHOMB : Yolt 
ám  lakzi,  de  dinomdánom 
is.  Népmese. 

/I,HOHH3Ht  h.  Dénes. 

,3,HOii;e3Ha  n.  egybázmegye. 
^,nnJioMa  n.  oklevél,  okmáuy, 
diploma. 

,/l,Hpa  n.  lyuk. 

^HpaBBiH  n.  lyukas. 

^upeKTOpKa  n.  igazgatóné. 
^HpeETOpCKHH  (-cbkbih)  m.  igaz- 
gatói. 

^upeKTopB  h.  igazgató. 


71 


— ^OČHBaTH  — 


^HpeKipia  n.  iga.zgatás,  igaz- 
gatóság ; irány. 

^upnroBaTH  (-go-)  cs.  igazgat- 
ni,  vezetni,  irányozni. 

t3,HCKaHT'&  h.  felhangot  énéklô ; 
felhang. 

^hckocb  h.  kehelytányér  (tem- 
plomban). 

/l,HcneH3aii,Ha  n.  engedély,  fel- 
oldás. 

^,Hcno3Hii;Ha  n.  elkelyezés,  ren- 
delkezés. 

^HcnyTa  n.  vitá,  vitatkozás. 

^nccepTaipia  n.  értekezés,  fej- 
tegetés. 

^HCTaHmia  n.  távolság,  távol. 

^HCUHMHHa  n.  fegyelem. 

^HTHHa  n.  gyermek,  gyerek. 

^inaTH  k.  i.  elvadnlni,  meg- 
yadulni,  vadnlni. 

$HHHHa  n.  vad,  vadhus ; vad- 
állat. 

,3,H^Ka  (pyrus  nôvt.)  n.  korte- 
fa ; — (pyrus  communis 

novt.)  vadkôrtefa. 

^iiaKbi  t.  korte ; vadkôrte. 

k.  i.  vadulni,  megva- 

dulni. 

,3,HinHHa  n.  vad,  vadhus. 

^HmKaHTB  h.  felhangon  éneklô; 
felhang. 

^,HHineH3an;Ha  n.  engedély,  fel- 
mentés. 

,3,HinnyTa  n.  vitatkozás,  vitá. 

^HinTamiiHa  n.  távolság,  távol. 

AiaHt  n.  tenyér. 

e.  (sajátitó  esettel):  ért, 
miatt,  végett ; ra,  re,  nezve. 


^mhth  cs.  buszkévé  tenni ; — 
ca  v.  biiszkélkedni. 

^HeBaTH  k.  i.  eltôlteni  a napot. 

^HeBHHKB  h.  naplo,  napló- 
kônyv ; hirlap. 

^,HeBBiii  m.  napi,  nappali. 

^HecB  i.  ma,  most,  mostan. 
^,HecB  mhhÍ,  3aBTpa  Toôk : 
Ma  nekem,  holnap  neked. 

^HeinHLbiH  m.  mai,  mostani. 

^,HHHa  n.  nap,  nappal. 

^HHniHbbiH  m.  mai,  mostani. 

^ho  s.  fenék,  alj. 

^HLOBaTH  k.  i.  a napot  eltôl- 
teni. 

^hIíth  k.  i.  nappalodni. 

,4o  e.  (sajatitó  esettel)  -ig ; 
hoz,  hez,  hôz,  ba,  be.  IIoh- 
inoBB  äo  HOCTa , a BÔ^Tk 
BepHyB'L  ca  : Elment  a hidig, 
és  onnét  visszatért.  ripuaiOBB 
äo  Mene  (Ha) : Eljôtt  hozzám, 

ITomoBB  ^;o  a,epKBH : Elment  a 
templomba.  — Osszetéte- 
lekben : a cselekvésnek  a 
befejezéshez , czélhoz  való 
kôzeledesét  (Yjkô  äoxo^hbb 
ä o Močia  : már  a hid  táján 
járt),  a czél  elérését  (Aôft- 
hiobb  ao  MocTa : elérte  a 
hidat)  jelenti. 

n.  huszonnégy  órai  idó. 

^oôeckjíOBaTH  cs.  a beszéd 
végén  járni. 

^oÔHBaTH  cs.  az  iités  végéhez 
kôzeledni ; az  utolsókat 
iitni ; — ca  v.  tôrekedni 


— ^OÓHpaTH  — 


72 


— TZl,OBro 


valamire , igyekezni,  fára- 
clozni. 

^oÓHpaTH  cs.  végezni  a szedést 
(kender,  betu). 

^oóhtm  cs.  agyonútni,  meg- 
adni  a kegyelemdôfést  ; — 
ca  v.  czélt  érni. 

,3,o6jíecTL  n.  bátorság,  szilárd- 
ság,  hósiség. 
floôowi  h.  dobos. 

Aoópo  s.  a rutén  (szláv)  A 
betu  neve. 

Ao6po  s.  jó,  javak,  jóság;  — 

i.  j Ó,  jÓl.  A°6 po  6 M ylIHTII 

ca  : Jó  volna  tanulni. 
^oopoBÓJiLHHK'B  h.  ônkénytes. 
^oópobôjibho  i.  ônkényt.  ôn- 
kéntesen,  készakarva. 
^oópoe  s.  jó,  javak. 
^oópo^yniHbni  m.  jó  szivu,  ke- 
gyes. 

^oópoíiifi  h.  jóltevô ; (meg- 
szólitásoknál)  kegyelmes, 
tekintetes. 

,ZI,oópojiikTeJib  n.  erény. 
^oópo^TeJíbHHH  m.  erényes. 
^oópoaía^aTejiL  h.  jóakaró, 
pártfogó  (férfi). 
^oópoJKa^aTeibHima  n.  jóakaró, 
párfogó  (no). 

žio6pocepji;exiHbiH  m.  jószivu, 
ószinte. 

^oópoc.iaBHbiíi  m.  jóhirú. 
^oópocoBkcíiôCTb  n.  lelkiisme- 
retesség,  igazlelkuség. 
^oópocoBkcHbiii  m.  lelkiisme- 
retes. 


^oópocoBkcTHocTb  n.  lelkiis- 
meretesség. 

^oópoTa  n.  jószivuség,  jóság. 
AoópoxoTHbifí  m.  jóakaró ; 

készséges,  liajlandó. 

/^oópbill  m.  jó,  helyes,  egész- 
séges.  ^oópbiií  KpvMne.íb : 
Egészséges  kolompér. 

/(odpi  i.  jól,  helyesen. 
^oóp'fcTH  k.  i.  jó  lénni,  jónak 
lénni. 

^oóbiTH  cs.  nyerni,  szerezni, 
kapni. 

^oóbiTOK'b  h.  szerzemény,  ke- 
resmény,  kereset. 

^oóiriiyTH  k.  i.  oda  szaladni, 
a czélponthoz  futni. 

/l,o6rtjia  i.  fehéren,  feliérre. 
^oókjíHTH  cs.  a fehérítést  vé- 
gezni, a meszelést  végezni. 
^OBapHTH  cs.  megfózni,  a fózés 
végén  lénni.  Tonik  óbLio  ä o- 
BapHTH : neni  lehetett  meg- 
fôzni. 

^OBÓajio  s.  borongyalu. 
^OBÓaTH  cs.  vájni,  vésni ; — - 
ca  v.  vájódni,  vésódni. 
/(oBÓeHKa  n.  kis  kótis,  kis 
súlyok. 

^OBÓHa  n.  kótis,  súlyok. 
^OBraHHCTbiH  m.  hosszukás. 
fl^oeiam  (nicotiana  nóvt.)  h. 
dohány. 

^OBreceHbKHH  m.  hosszukás, 
kissé  hosszú. 

/l,OBro  i.  hosszan,  hosszadal- 
masan ; sokáig. 


— ^OBroBaTHÍi  — 7 

^OBľOBaTHií  m.  hosszukás, 
hosszndad. 

^ob r QjľijTHBiil  m.  hosszú  életíi. 

^OBroHomS  (-híí)  m.  hosszu- 
lábu,  hórihorgas. 

^OBroHOCbit  m:  hosszuorrn, 

nagy  orru. 

,3,'oBroTa  n.  hosszaság,  hosszu- 
ság. 

^OBrôGTt  'h.  hosszaság,  hosz- 
szuság. 

^oBroTepneJiHBÔCTB  n.  nagy 
turelem. 

^osroTepneJiHBbiH  m.  nagy  tu- 
relemmel  biró. 

^oBroyxbri  m.  hosszú  fúlú, 
nagy  fúlii. 

yl,OBromHHKa  h.  n.  s.  hosszú 
nyaku. 

^osri,  h.  adósság,  tartozás ; 
kotelesség. 

^OBrbin  (-hh)  m.  hosszú. 

/(obg3th  cs.  elvinni  szekeren  a 
czélig ; — ch  y.  szekeren 
jonni  (a  czélig).  ^obc^l  ca 
ohl  äo  TeHeTOBa : Egészen 
a temetóig  jott  szekeren. 

AoBepinHTH  cs.  betetôzni,  be- 
fejezni. 

^OBecTH  cs.  elvezetni  (a  czélig), 
juttatni.  ^OBeďH  äo  6h^bi : 
Bajba  keverni.  /(oBecTii  ji,o 
koHiíh  : befejezni. 

^OBJKaHKa  n.  tej  es  kocsog. 

^OBiKeHB  m.  adós,  tartozó. 

AoBMHa  n.  hosszuság,  hosz- 
szaság. 

71,obmth  cs.  hosszabbitani,  s 


3 — ^OBhpHTH  IM 

I nyujtani ; — ch  v.  hosszab- 
bodni,  nyulni. 

/(obmheb  h.  adós ; lekótele- 
zett.(férfi). 

^obhíhhhh  n.  adós ; lekôtele- 
zett  (nó). 

^objkhhh  m.  adós,  tartozó, 
lekôtelezett. 

/(oBiEbit  (kózépfoka  ÄOBrbiíi- 
nak)  m.  hosszabb. 

^obhtii  cs.  a fonást  elvégezni 
(kukoricza,  koszoru) , legom- 
bolyítani,  lemotólalni. 

/(oBKOJia  (äo  oKOJia)  i.  kórós- 
korul. 

^OBpflHbiH  m.bizonyító,igazoló. 

T3,0EÔÄ'b  h.  bizonyság ; ok,  érv. 

^oboshth  cs.  elvégezni  a be- 
hordást,  végezni  a behor- 
dást. 

^oboiohhth  cs.  a czipelést  el- 
végezni, elczipelni ; jioboto- 
hiith  jjapaôa : a bevetett  da- 
rab  fóldet  beboronálni,  a 
boronálást  elvégezni. 
AoBônBHbiii  m.  elégedett.  elé- 
gíut. 

^OB^Bara  cs.  (a  szél)  szúnó 
félben  van,  abban  hagyja 
a fnvást. 

^OBkijaTH  cs.  tudakolni , ki- 
tudni,  kérdezni ; — ch  v. 
tudakozódni,  kérdezóskôdni. 

^OB^peuHoCTL  n.  bizalom ; 
megbizás,  meghatalmazás. 

^OBhpeHHbiíi  m.  megbizott, 
meghatalmazott. 

! A0B^PIITH  cs.  megbizni  valakit, 


— ^OBÉpRa  — 


74 


— AoJKäLHTb" — 


meghatalmazni ; — ca  v. 

megbizni  (valakiben),  biza- 
koclni. 

^oBkpKa  n.  bizalom ; hitel. 

AoBkara  cs.  a szórást  (gabna, 
rozs  stb.)  elvégezni. 

^ora^aTH  cs.  elgondolni,  elta- 
lálni,  gyanusitani ; — ca  v, 
eszébe  jutni,  visszaemlé- 
kezni. 

^ora^Ka  n.  gyanitás,  sejtés, 
sejtelem. 

^ora^oBain  cs.  találgatni,  gya- 
nitgatni ; — c a v.  emléke- 
zetbe  iclézni , sokáig  gon- 
dolgozni ; gyanítani , sejdi- 
teni. 

^oraHa  n.  gáncs,  ócsárlás,  ki- 
fogás. 

/Joiam  h.  dohány. 

^oraHHTH  cs.  kergetni , tôre- 
kedni  valakit  utólérni ; gán- 
csolni,  kifogásolni ; — ca 
y.  kergetódzni. 

^orivra  (-gmá)  n.  vallási  tétel, 
hitely ; hitágazat,  hittétel. 

^orMaTHKa  (-gmá-)  n.  hittan, 
hittndomány. 

^omara  cs.  utólérni,  beérni ; 
megfogni. 

^ornoHTH  cs.  betrágyázni , a 
trágyázást  elvégezni. 

^oroBopuTii  cs.  kibeszélni,  el- 
mondani  a beszédet ; — ca  y. 
megbeszélni,  szerzódni. 

^oroBopHHii  m.  szerzódéssze- 
rinti,  szerzodési. 

w3,oroBoprB  h.  szerzódés. 


,3,oroHHTH  cs.  utólérni,  beérni. 
CKoprne  Moacf,  ópexaaa  jtoro- 
hhth,  ru  xpoMo  nca  : Hama- 
rább  lehet  a hazugot,  mint 
a sánta  ebet  utólérni. 

^oropkTH  k.  i.  kiégni,  meg- 
szlinni  égni. 

AorpeócTH  cs.  valameddig  ka- 
parni,  odáig  gereblyélni. 

AorpH3TH  cs.  rágni  valamed- 
dig,  elrágni. 

^ojíaBaHa  s.  hozzáadás,  ráadás. 

^OAaBaTH  cs.  hozzáadni,  ráad- 
ni,  ráfizetni. 

/l,ojiiaTH  cs.  hozzáadni,  ráfizetni. 

^.ojíaTokt  h.  ráadás,  toldalék, 
fuggelék. 

^o^epacaTH  cs.  eltartani ; — 
ca  v.  elállani  valameddig. 

^o^HecB  i.  mostanáig,  mai 
napig. 

^oäohth  cs.  kifejni,  elvégezni 
a fejést. 

AÔÄpaTH  cs.  elszakítani,  a sza- 
kítást  elvégezni. 

^,0^'feBaTH  cs.  bántani,  inge- 
relni,  alkalmatlankodni. 

,4,oeHa  s.  fejés. 

^oeHBii  m.  fejt,  kifejt. 

^ojKaTH  cs.  learatni,  az  ara- 
tást  befejezni. 

^ÔJKjíaTH  cs.  elérni,  megérni ; 
— ca  v.  megélni,  élni  vala- 
meddig, megérni. 

^oaí^LHKL  h.  kis  eso,  permeteg. 

^OjKJJbhtb  szi.  eso  esik*  per- 
metez. 


— JLÔJKÄB  — 75  — ^OKOCHTH  — 


,3,ôjkäb  h.  eso.  Aojkäb  najíe, 
Kajn>  5y,ne  : eso  esik,  sár  lesz. 

^ojkä^hhtb  szi.  esózik. 

^ôaWHBiH  m.  esózó,  esos. 

^oauraaTH  cs.  az  aratást  vé- 
gezni. 

^ojkhth  cs.  megélni,  elérni, 
megérni. 

^osBoíeHBe  s.  engedély , en- 
gedelem. 

AosBoanTeiBHBin  m.  megenge- 
dett,  megengedhetô,  szabad. 

^,03bojíhth  cs.  megengedni, 
jóváhagyni. 

,3,03HpaHa  s.  iigyelelt,  órizés ; 
ápolás,  gondozás. 

y3,03npaTH  cs.  iigyelni,  ôrizni,. 
gondozni ; ápolni ; iigyelni, 
vigyázni. 

,3,ô3HaBaTH  cs.  tndakolni,  ki- 
tudakolni ; — ca  v.  tuda- 
kozódni  (tôbbszôr). 

,3,ô3HaTH  cs.  megtudni,  kitudni, 
tudakolni ; — ca  y.  értesul- 
ni,  kipnhatolni. 

^osopei^B  h.  feliigyeló,  felvi- 
gyázó. 

^03ôpB  h.  felúgyelet;  ápolás, 
gondozás. 

f3,03pkiBiH  m.  érett,  megérett. 

,á,03pkTH  k.  i.  megérni  (a  gyu- 
môlcs.stb.). 

^ohhth  cs.  fejni ; — ca  v. 
fejódni,  fejetni. 

AoiKa  n.  dajka,  szoptatós 
dajka. 

^,ÔHKa  n.  a fejés  ideje. 

^,ÔHHnii,a  n.  sajtár. 


^ohok'b  h.  csecs,  csécs  a to- 
gyon. 

Aôhth  cs.  elérni  a czélt,  el- 
menni  valameddig,  eljutni 
valahova. 

,3,0Ka3aTejiB  h.  feladó,  felperes, 
vádló. 

AoKa3aTeiBHBiii  m.  bizonyitó, 
meggyózo. 

,3,0Ka3aTeaBCTB0  s.  .bizonyság, 
bizonyiték,  bizonyitó  ok. 

^,0Ka3aTH  cs.  megmutatni,  ki- 
mntatni ; bebizonyitani. 

^OKasB  h.  bizonyiték,  érv. 

AoKJia^raKfc  h.  elóadó,  jelentó.,, 
elóterjesztó. 

^OKjia.nii  h.  elóterjesztés , je- 
lentés. 

,3,0KJiacTH  cs.  megrakni,  tele- 
rakni ; értesíteni. 

^OKJíHKaTH  ca  v.  addig  kiabál- 
ni,  kiáltani,  a mig  valaki 
meghallja. 

^OEia  i.  meddig?  mig. 

^okojioth  cs.  széthasítani,  el- 
hasítani. 

^OKOJľfe  (xoKOJia)  i.  mig,  meddig  ? 

^OKOHaTH  k.  i,  a haldoklást 
befejezni,  megbalni ; — . ca 
v.  elfáradni,  elcsigázódni. 

^oKÔHaHTn  cs.  elvégezni,  be- 
yégezni ; — ca  v.  bevég- 

zódni,  elvégzôdni. 

^oKonaTH  cs.  az  ásást,  a ka- 
pálást  befejezni,  a kapálást 
a czélpontig  yégezni. 

^okochth  cs.  a kaszálás  vége 


^OKTOpKa  — 


7G 


— ^OMOBÔ^Ka 


felé  járni,  a kašzálást  be- 
végezni,  lekaszálni. 
^OKTOpKa  n.  orvosné,  az  orvos 
neje. 

^oKTopCKHH  (-híí)  m.  orvosi, 
tudori. 

y/^oKiopcTBO  s.  orvosi  foglal- 
kozás ; — tudori  rang. 
^oktopb  h.  orvos,  tudor. 
^oKyjja  i.  bova  ? meddig  ? 
^OKyMeHT'L  b.  bizonyitvány, 
okmäny. 

^oJiaMaTH  cs.  ôsszetôrni , a, z 
ôsszetôrés  végén  lénni. 
^o.irHH  m.  hosszú. 
^oiro.a.eHCTBO  s.  hosszú  élet. 
^o.Tro.rtTHbin  m.  hosszú  életu. 
^oaroTa  n.  hosszaság,  hosszu- 
ság. 

v3,oin>  h.  adósság , tartozás ; 
kôtelesség. 

ýl,o.ieHtaTH  k.  i.  elfekúdni  bi- 
zonyos  ideig. 

^o.TeTkTH  k.  i.  elrepúlni  vala- 
meddig. 

^ojjkhhkb  h.  adós. 

^o.iíkhoctl  n.  hivatal,  szolgá- 
lat,  kôtelesség,  tisztség. 
./toJTMHH  m.  adós,  kôteles, 
tartozó,  szukséges. 

^o.’iHBaTH  cs.  teletôltegetni, 
hozzá  ôntôgetni. 

^o.iiHHa  n.  lejtó,  volgy ; róna, 
sik. 

f3,ojiHH'5yKB  h.  alfôldi,  rónán 
lakó  (férfiu). 

ý^oJrHHaíľL  h.  rónán  lakó,  al- 
fôldi (férfiu). 


/(ojnuraxii  cs.  elvégezni  a szá- 
molást , elszámolni  vala- 
meddig. 

^ojijihth  cs.  feltôlteni,  meg- 
tôlteni. 

Aojioóhth  cs.  vájni,  vésni. 
^oiOMaHB  h.  dolmán3r. 

Aojiohb  n.  tenyér. 

Aoioto  s.  vésó. 

^OJiy  i.  alant.  lenn,  lent ; alá, 
lefelé. 

,Zl,OJibEa  n,  szerencse,  j ó sors 
(kicsinyitve). 

^oibobb  i.  le,  alá,  lefelé  ; lent, 
lenn,  alant. 

ÄOJifi  ii  le,  lent,  alant. 
r3loJikB'b  i.  le,  lent,  lefelé,  alant. 
Aojui  n.  sors,  szerencse,  vég- 
zet.  /l,o6pa  aojui : j ó sors. 
3jia  tfOJia:  balsors. 

^OMa  i.  otthon. 

^,OMa3aTii  cs.  a mázolást  be- 
fejezni ; végig  kenni. 
^oMajibOBaTii  cs.  a festést  be- 
végezni. 

^OMainHbbďi  m.  házi,  otthoni; 
szelid. 

^omhkb  h.  kis  ház,  házikó. 
^omhcko  s.  nagy  ház. 

^,OMHin,e  s.  nagy  ház. 
^oMOBima  n.  sir,  koporsó. 
/(omobhthh  m.  házias,  ga.zdál- 
kodó. 

^oKOB.iajíbiKa  n.  háziur,  házi- 
gazda  ; családapa. 

^OMOBÔíKa  n.  gazdasszony, 
liázgondozó  nô. 


— ^OMOraTH  — 


77 


— A°PoroTHa  — 


^oMorara  ca  v.  tôrekedni, 
iparkodni. 

^omôbi.  i.  haza,  hazafelé.  A° 
^omôb'l  : hazáig  ; haza. 
,^,omôh  i.  haza,  hazafelé. 
^omojioth  cs.  az  órlést  bevé- 
gezni,  megorni. 

^omojothth  cs.  a cséplést  be- 
fejezni,  kicsépelni. 
^OMonpaBHTeiL  h.  udvannester. 
^,ômb  h.  ház. 

^oiueiKe  i.  mig,  meddig. 
^onecTH  cs.  elvinni,  elhordani 
valameddig. 

^,OHH3aTH  cs.  a fuzést  befejezni. 

| ^.OHOceííB  h.  panaszos,panaszló, 
vádlott. 

^ohochth  cs.  elviselni,  elhor- 
dani (a  ruhát)  valameddig. 
^ohôcb  h.  panasz,  vád,  fel- 
adás,  feljelentés. 

,3,OHHHk  i.  mostanáig. 

,3,0HBKa  (németben : tochter) 
n.  leány. 

^oopara  cs.  a szántást  bevé- 
gezni,  elszántani  valamed- 
dig. 

^oneKaTH  cs.  elczipelni  vala- 
meddig. 

^oneaH  cs.  megsutni,  a siitést 
bevégezni. 

^onjiaTa  n.  ráfizetés,  utánfi- 
zetés. 

AoiijiaTHTK  cs.  utánafizetni,  rá- 
fizetni. 

^onaanoBaTH  cs.  utána  fizet- 
getni,  ráfizetgetni. 


^,onoBHeHa  s.  kiegészités,  ki- 
bóvités. 

AonoBHHTeaBHHH  m.  kiegészitó, 
pótló,  pot. 

/IjOnoBHHTH  cs.  kiegésziteni, 
kitôlteni,  megtolteni. 
^oiiobhbth  cs.  megtôltegetni 
(az  edényt),  kiegészitgetni. 
^oiiojioth  cs.  kigyomlálni,  a 
gyomlálást  elvégezni. 
^onpaBHTH  cs.  inegigazitani, 
az  igazitást  bizonyos  pontig 
végezni ; a más  által  meg- 
kezdett  munkát  befejezni. 
^onpocHTH  ca  v.  sok  kéréssel 
megnyerni,  kérve  kérni. 
^onpacTH  cs.  a fonást  elvé- 
gezni ; elfonni  valameddig. 
^onycTHTH  cs.  megengedni, 
bebocsátani. 

^,opa  n.  a megszentelt  kenyér 
azon  része,  me'lyet  nnnepek 
alkalmával  a hivók  kozt 
kiosztanak. 

,3,opa3HHn  m.  azonnal  való, 
rôktôni,  pontás. 

^opasB  i.  mindjárt,  azonnal, 
tiistént. 

^opuHOCHMBiH  m.  fegyveresek- 
tól  kisért. 

^ophhochth  cs.  iinnepélyesen 
kisérni,  fegy  veresen  kisérni. 
topora  n.  uf.  HepesnoJiBHa 
topora  : dulo  ut,  mezei  ut. 
^oporira  (-lih)  m.  drága,  áras. 
^oporo  i.  drágán. 

AoporôTHa  n.  drágaság. 


— ^oporoiiÍHHôcTL  — 78  — ÄOCTOtfHie  — 


^oporoií'feHHocTB  n.  drágaság. 
érték,  becs. 

^oporoii,’ímHHH  m.  értékes, 
dŕága,  becses. 

^opoiKe  i.  drágábban. 
^opo^HTH  cs.  drágálni,  sokra 
becsulni. 

.^opojKKa  n.  kis  út,  útacska, 
ôsvény. 

^opojKHHKB  h.  utmutató,  ka- 
lauz. 

^opojKHHH  m.  utazási,  uti. 
^opoc.ibiH  m.  kinótt,  megnótt, 
felnôtt. 

^opi^a/ra  cs.  a metszést , a 
vágást,  a furészelést  elvé- 
gezni ; a megkezdett  met- 
szést befejezni. 

^opkKaTH  cs.  ócsárolni,  gya- 
lázni,  rágalmazni. 

^oca^HTH  cs.  ultetni  valamed- 
dig,  az  ultetést  bevégezni. 
^ocBktfHÓCTB  n.  életbôlcseség, 
tapasztalás. 

^ocbíähbih  m.  életbôlcseség- 
gel  biró,  tapasztalt. 

^ocbííäb  h.  értesiilés ; tapasz- 
talás ; tudomás. 
ýll0CBrfeT0K’B  h.  yirradat,  hajnal. 
^ocBiTKa : hajnalban,  nap- 
kelte  elótt. 

^oobítb  h.  hajnal,  yirradat, 
korány,  napkelte  elôtt. 
^oce.ik  i.  eddig,  ez  ideig. 
^ocepeÄHBBiH  m.  kôzponthoz 
huzó.  Aocepejma  cnaa : kôz- 
ponthoz húzó  erô ; yonzó 
eró. 


Aochäíth  k.  '.  elulni,  kiulni, 
bizonyos  ideig  ulni. 
^ockoójihth  cs.  a vakarást,  a 
hámozást  befejezni,  a han- 
tást  bevégezni. 

^ocKpeÔTaTH  cs.  a hámozást, 
vakarást  (krumpli , burgo- 
nya)  elvégezni. 

^ocjiyMTH  cs.  kiszolgálni,  a 
szolgálatot  befejezni,  vala- 
meddig  szolgálni. 

^octr  i.  elég,  elegendó,  elég- 
séges. 

Tl.ocTaBHTH  es.  szállitani,  szol- 
gáltatni,  átadni. 

^ocTaBKa  n.  áruszállitás. 
^ocTaTH  cs.  nyerni,  kapni. 
^ocraTOKB  h.  bôség,  fôlôsleg. 
^ocTaTo^HO  i.  elegendôen,  bô- 
ven,  kellôen, 

jZljOCTaTO^môCTB  n.  bôség,  va- 
gyonosság. 

^ocTHrHyTH  cs.  elérni,  beérni. 
^ocTOBkpuTH  cs.  hitelesíteni. 
^odOBkpHÔCTB  m.  hitelesség, 
hitel. 

,Zl,ocTOBkpHHH  m.  hiteles. 
^octohho  i.  méltán. 
^octohhctbo  s.  érdem,  méltó- 
ság. 

^octohhhk  m.  érdemes,  méltó. 
AocTonaMHaTHHH  m.  emlékeze- 
tes,  megemlékezésre  méltó, 
joemléku. 

^ocTo^ecTHBiH  m.  tiszteletre 
méltó,  tiszteletes. 

/l,ocTOJiHÍe  s.  ôrôkség,  vagyon, 
birtok. 


— ,3,0CTpkjIHTH  — 71 

^ocTpijíHTH  cs.  ellóni  vala- 
meddig. 

^ocTynHHÔ  m.  megkôzelíthetó, 
hozzáférhetô. 

^ocTyiľB  h.  bejárás,  bemenet. 

^ocyníHTH  cs.  a szárítást  be- 
végezni,  megszárítani. 

^ôcHyTH  k.  i.  megszáradni. 

,3,ock  i.  eddig,  mostanáig. 

^ockraTH  cs.  elérni,  igyekezni 
valamit  elérni. 

^ock^H  cs.  kivágni,  felvágni ; 
a vágást  befejezni. 

počkám  cs.  a vetést  bevégez- 
ni,  be vetní,  elvetni. 

^ocaram  cs.  iparkodni  elérni; 
megérteni. 

^ocamyrHyTH  cs.  elérni  (az 
ágat) ; megérteni,  felfogni, 
felérni  észszel. 

^OTenepB  i.  ez  ideig,  mosta- 
náig. 

^oTenepkniHBBiI  m.  eddigi, 
ezelótti. 

^OToak  i.  addig,  odáig. 

,3,0  t k i.  addig,  odáig. 

^OTkjiB  (tfOTOna)  i.  addig,  odáig. 

^OTamyTii  cs.  elvonszolni,  el- 
czipelni ; elbuzni,  elvonni. 

,3,oy wra  cs.  megtanítani,  a 
tanítást  befejezni,  kitaníta- 
ni ; — ca  v.  kitanulni. 

,3,oxjiHHa  h.  n.  dôg ; lusta, 
lomha. 

^oxjibih  m.  meggebedt,  dôg- 
lôtt,  romlott,  poshadt,  lom- 
ha,  lusta. 

^oxnyrn  k.  i.  meggebedni ; 


9 — ^oh^b  — 

megposhadni,  íliegrohadni ; 
megdôgleni ; ellustulni,  el- 
restulni,  lajhárkodni. 

^oxoäiith  cs.  felmenni,  felrug- 
ni,  megkôzelíteni ; érni  va- 
lameddig,  érintkezni  vala- 
mivel,  határos  valamivel. 

,3,oxôähbih  m.  bevételi ; jôve- 
delmezo. 

^oxoäokb  h.  bevétel,  jôvedelem. 

,3,oxôäb  h.  bevétel,  jôvedelem. 

^oxTopKa  n.  orvosné,  az  orvos 
neje. 

^oxTop'B  h.  orvos. 

^oii,BkcTH  k.  i.  elvirágzani,  el- 
virítni. 

^oiík^HTii  cs.  a sziirést  elvé- 
gezni,  elszurni. 

^oiiikaíeHHH  m.  elsziirôtt,  le- 
szurôtt. 

^oiiikie  i.  egészen,  valósággal, 
tôkéletesen. 

^onacHBiH  m.  ideiglenes,  rôvid 
ideig  tartó. 

,3,oaacy  i.  ideig-óráig,  ideigle- 
nesen,  átmenetileg. 

,3,oaHCTa  i.  tisztára , egészen 
tisztán. 

^oíhcthth  cs.  egészen  meg- 
tisztitani,  a tisztitást  befe- 
jezni. 

ý^oamaTH  cs.  kiolvasni,  végig 
olvasni , az  olvasás  végén 
járni. 

,3,oinmiKa  n.  kis  deszka,  desz- 
kácska. 

AomKa  n.  deszka. 

AomB  h.  eso. 


— ^OÍCTH  — 


80 


— ^poójia  — 


^oíj'cth  (m to)  cs.  megenni,  az 
evést  bevégezni ; (KOMy)  ter- 
bére  lénni,  untatni,  gyótôr- 
ni.  /Ijate  MH  HaAoijio : na- 
gyon  terhemre  van,  torkig 
vagyok  vele,  jól  laktam 
vele. 

^oaKfc  h.  fejó  ember. 

^OJPíKa  n.  fejb  asszony. 
^paÓHHa  n.  létra,  lajtorja. 
^paoHHbi  t.  rács,  jászolrács. 
,á,para  n.  ut. 

Oparmi  (-híí)  m.  drága,  érté- 
kes,  áras. 

^paroHBonľb  (-go)  h.  drago- 
nyos. 

^paroTa  n.  drágaság. 
/(paroipfenHHH  m.  értékes,  be- 
cses,  drága,  nagyáru. 
/(paiKEa  n.  kis  ut,  utacska, 
óšvény. 

^pasiiH.io  s.  ingerkedó,  bo- 
szantó. 

^pa3HHTH  cs.  ingerelni,  kôte- 
kedni ; — ca  y.  ingerkedni, 
ingerelni  egymást. 
f3,paÄ(j)ycT.  b.  háromlábu  vas- 
állvány,  melyre  a serpenyót 
helyezik. 

f3,paMa  n.  dráma,  szinmú. 
^panaTHEa  n.  nyelvtan. 
f3,paMaTHaecKníí  m.  drámai. 
^panaBHií  m.  ôsszekarmolt, 
megkarczolt. 

^panaTH  cs.  karmolni,  kar- 
czolni ; — ca  v.  megkar- 
molni  magát. 

ApaTBa  n.  fonal,  szurkos  fonal. 


Oparil  cs.  nyúzni,  tépni,  sza- 
kítani lehuzni  (bórt),  jól 
megvesszôzni ; — ca  v.  ma* 
rakodni , huzakodni ; sza- 
kadni  (rúha),  eltépódni. 

Apaaa  s.  tiiske , tóvisbokor, 
bozót. 

/(paaKa  n.  tnskecserje,  tuske- 
bokor,  tiisôk. 

^peB.ie  i.  hajdan,  egykor. 

,4peBHiiH  (-híí)  m.  régi,  ókori. 

,4peBHocTL  n.  régiség , ódon- 
ság ; ókor. 

/(peBHHÍí  m.  régi,  ódon,  ócska, 
ókori. 

ApeBo  s.  fa,  élófa. 

^peceH'B  (inula  pulicaria  nôvt.) 
h.  bolhafu. 

/(piuviaTH  k.  i.  szunyokálni, 
szundikálni , szenderegni , 
szunnyadni. 

^phmjiioxt,  h.  álomszuszék , 
aluszékony,  hétalvó. 

^pHMyxi.  h.  álomszuszék,  alu- 
székony. 

^,pHCJiaKT»  h.  sziiró,  galuska- 
szíiró. 

^pHcnyTH  cs.  fosni. 

^pncTaTH  cs.  fosogatni. 

^pHaHBifi  m.  derék,  életrevaló, 
markos. 

/(poóimi  cs.  szétszuzni,  felap- 
rítani,  feldarabolni ; — ca 
v.  felaprózni , részekre 
aszolni. 

^poÓKa  n.  rnorzsa,  morzsalék. 

Apô6.ia  n.  apróság,  aprólék, 
baromfi. 


— ^pÔÔHBIH  — 81 


^pkHHBIH  — 


^pôÓHHH  m.  apró , parányi, 
kicsi.  ^pôÓHoe  íhcjio  : tórt- 
szám,  tort.  ^pôóiik  rpoink : 
apró  pénz,  váltó  pénz. 

^poóoK'b  h.  darabka,  darab. 

/UpoBa  t.  tiizifa. 

,/!,Pobôthh  n.  fatartó ; az  ud- 
varon  az  a bely,  melyen  a 
fa  áll. 

^poMTH  k.  i.  remegni,  resz- 
ketni,  rettegni. 

^,pô5KÄ^  t.  élesztó,  sôrélesztó. 

^PÔsäb  (turdus  állt.)  b.  rigó, 
bnrósrigó. 

^,pyraHHH  (-gá-)  m.  sodrott 
fonal,  yiaszszaí  bekent  fonal. 

/S,pyraTH  (-gá-)  cs.  sodrani  és 
viaszszal , (szurokkal)  be- 
kenni  (a  fonalat). 

^pyrni  (-híí)  m.  második. 

'ApyrB  h.  barát ; bites  társ, 
téry 

^pyjEÓa  n.  barátság  ; b.  fóyély, 
fôvény. 

^pyamKa,  spyatKa  n.  nyoszo- 
lyó  leány. 

^pyKapHa  n.  kónyvnyomtató, 
nyomda. 

^pyKapt  h.  nyomtató,  nyom- 
dász. 

^,pyKOBaHHH  m.nyomott,  nyom- 
tatott. 

^pyKOBaTH  cs.  nyoHitatni. 

ApyxapL  h.  drótos. 

^pyTapBKa  n.  drótosné,  a dró- 
tos felesóge. 

ÄpyxapBBiyKB  h.  a drótos  fia. 

Ceopei:  Rutén-magyar  szótár. 


^pyTHTii  cs.  taszítani,  lokni, 
tolni. 

ApyTOBaHo  m.  megdrótozva, 
clrótozottan. 

ApyTOBaHHÍl  m.  megdrótozott. 
/(pyTOBaTH  cs.  drótozni. 

^,pyTB  h.  drôt,  sodrony. 
Apy^aTH  cs.  taszítani , tolni, 
lokni ; — ch  v.  tolóskodni, 
lókdôsódni. 

/(ptiBa  t.  tiizifa. 

^pHBapHH  n.  fatartó. 

^Phbo  s.  egy  darab  tnzifa, 
fadarab. 

^ptiBÔTHH  n.  faudvar ; az  udyar 
azon  része,  melyen  a fa  áll. 
Apurann  (-gá-)  n.  dadogás,  ke- 
repelés,  badarás,  bóbeszédii- 
ség. 

^pBiraHB  (-gá-)  h.  szilyapálin- 
ka,  szilvaszesz,  szilvórinm. 
/(pBiraTH  (-gá-)  cs.  tekerni, 
kózôsulni. 

^puroTaTH  (-go-)  cs.  dadogni, 
badarni,  kerepelni. 

^pBUKaTH  k.  i.  remegni,  ret- 
tegni. 

Aphjihth  cs.  lokni,  taszitani, 
telni. 

ýl,pBiHraHJio  (-gáj-)  s.  bárdolat- 
lan,  esetlen,  otromba  ember. 
^pkKB  b.  derék,  tórzs. 

^pkHHTH  cs,  tolni,  lokni,  ta- 
szítani ; kôzósiilni. 

^pkMKa  n.  szendergés,  szuny- 
nyadás. 

^.pkHHBiH  m.  derék,  termetes, 
markos ; jeles. 

6 


— ^paeeHB  — 


82 


— ^ynjiOBaTH  — 


^pHceHB  (inula  pulicaria  nôvt.) 
h.  bolhafú. 

/^eKa  n.  deka,  tiz,  tized.  J[e- 
KarpaMB  : tiz  gramm  ; ;neKa- 
MeTepx : tiz  meter. 

^yôaKB  h.  vesszô,  pálcza. 

A y6nKri>  h.  kis  tôlgy  fa,  kis 
telgy. 

^yôima  n.  cserhéj,  cser. 
AyÔHTH  cs.  cserezni,  kicserzeni 
(a  bôrt). 

^yÔKaTH  k.  i.  dobogni,  topog- 
ni,  dobbantani. 

^yÔHHKB  b.  kis  tôlgyes  erdó, 
cserfaerdo,  tôlgyfa-liget. 
^yÔHyTH  k.  i.  topogni,  dobog- 
ni, dobbanni. 

^yôÔBTHK’B  (agaricus  quercus 
nôvt.)  h.  tôlgyfagomba, 
tôlgygomba. 

ŽVyóoBHH  m.  tôlgyfából  való, 
tôlgy  — , tôlgyfa  — . 
/^yôobhh  rpubjB  (agaricus  quer- 
cus  nôvt.) : tôlgyfagomba, 

tôlgygomba. 

^yóoírfeTH  k.  i.  topogni,  ko- 
pogni  (hosszadalmasan). 
^yópasa  n.  súril  tôlgyerdô , 
rengeteg. 

^yôpaBHbia  m.  erdei,  erdôben 
levó,  rengetegben  levó. 
^yôpoBa  n.  rengeteg  erdô. 
flj (quercus  nôvt.)  h.  tôlgy- 
fa, tôlgy.  Ay6a  CTara  : tótá- 
gast  állni , lábbal  égfelé 
állni ; égfelé  meredni  (haj). 
Ayra  n.  iv ; szivárvány, 

^yrn  (-m)  t.  donga. 


Ay^a  n.  duda. 

Ay^aniL  h.  dudás. 

AyÄKa  n.  garas,  két  krajczár. 
CpkôepHa  ÄyjíKa : ô t kraj- 
czár (ezustben).  Bô.iBxoBa 
jny^Ka:  fapénz. 

Ayate  i.  igen,  nagyon. 

AyJKHit  (-bih)  m.  eros,  vaskos, 
markos,  izmos. 

A y^íkra  k.  i.  erosôdni,  izmo- 
sodni. 

^yKaTB  h.  arany,  aranypénz. 
^yKa^TB  h.  érem ; nyakdísz, 
hajdísz. 

Ay Ma  n.  gondolás,  gondolat. 
AyMaHa  s.  gondolkodás,  gon- 
dolás. 

yJjMaTH  cs.  hinni , gondolni, 
vélni , tartani ; — ca  v. 
gondolatokba  mélyedni. 
^,yMKa  n.  gondolat,  vélemény  ; 

a néddalok  egy  neme. 
^yHan  h.  Duna  (folyam). 
AynyTH  k.  i.  fujni. 

Ayna  n.  fár,  seg,  alfel. 

^yima  n.  a t oj  á s vastagabb 
vége ; kis  alfel. 

^yniaBBii  m.  odvas.  AynjiaBH® 
3y 6b  : lyukas  fog. 

^ynjiaB^TH  k.  i.  odvasodni, 
odvassá  lénni. 

Aynie  s.  odú. 

AyiLiHHa  n.  odú. 

^yn JOBaHBiS  m.  kettôs , két- 
szeres,  kettózôtt. 

AyiuiOBaTH  cs.  kettôzni,  két- 
szerezni ; — ca  v.  kétszere- 
zódni. 


— ^ynioBKa  — 


83 


— Aynraa  — 


^yiuÔBKa  n.  kétcsôYu  puška. 
^ypaKt  h.  bárgyu  , buta  em- 
ber;  bolond,  eszelós.  Egy 
kártyajáték  neve. 

Rýpaní  t.  duránczai  szilva. 
yljpaHz  n.  duránczai  szilvafa. 
^ypeuL  h.  bolond,  bobo ; pi- 
masz,  golybó. 

^ypniD^Ka  (troglodites  parvu- 
lus  állt.)  n.  ôkôrszem,  csuk. 
^ypHCBkx^  h.  szemfényvesztô, 
ámító,  csaló. 

^ypnxz  cs.  bolonditani,  elbo- 
londitani ; rászedni. 

^ypitaxn  cs.  dôrômbôzni,  dô- 
rômbôlni. 

^ypKOxaxn  cs.  dôrômbôzni, 
zôrôgni. 

^ypMaHi.  (datura  stramonium 
nôvt.)  b.  maszlagos  redô- 
szirom,  csudafa. 

^ypmiip  n.  bolondság,  osto- 
baság,  haszontalanság , bi- 
ábavalóság ; lárifári,  mende- 
monda. 

AypHHZKH  t.  bobóság,  ostoba- 
ság,  haszontalanság ; lári- 
fári, mendemonda. 

,3,ypHoxa  n.  bolondozás,  bo- 
londság, bóbort. 

7iypHí.iH  m.  bolond,  esztelen ; 
bóbortos. 

AypHazKa  n.  bagymáz,  tifusz. 
AyVOJljort*  li.  szemfényvesztô, 
hazug,  ámító. 

AypkTii  k.  i.  bolondozni,  dé- 
vajkodni , megbolondulnf, 
megbáborodni. 


ýlycHxn  cs.  fojtani,  fojtogatni. 

Aľm  cs.  fújni,  lehelni;  — ca 
v.  felfújni  magát,  felfuval- 
kodni ; orrolni,  nebeztelni, 
duzzogni. 

,Zl,y(})jiOBaHí,m  m.  kettós,  kettó- 
zôtt,  kétszeres. 

Ay^jiOBaxii  cs.  kétszerezni,  ket- 
tôzni. 

^,y(|)iÔBEa  n.  kétcsôvii  fegyver. 

AyxoBeHCTBO  s.  papság. 

/Ijxobhhkx,  b.  lelkiatya,  gyón- 
tató  lelkész. 

^yxoBHÔCTL  n.  papság. 

AyxoBnLiii  m.  lelki,  szellemi. 
^yxoBHBin  oxeiiiB : lelkiatya. 

Ayxx.  1i.  lélekzet , lebelet ; 
szellem,  lélek.  3jíbih  jjyx'B : 
gonosz  szellem,  rossz  lélek, 
manó.  He  MÔrx  coók  #yx'a 
ji,axn : alig  birt  lélekzeni. 
npHinoB'L  6e^  jiyxa : lelken- 
dezve  jôtt. 

Aynia  n.  lélek.  Ha  mod  #yiny  : 
lelkemre  (mondom) ! 

^yineBHBiii  m.  lelki,  szivbeli. 

/IjiiieryóeijB  li.  gyiíkos. 

^ynieryÔHBiH  m.  lélekvesztó, 
lelketôlo. 

/lymeHBKa  n.  lelkecske,  szi- 
vecske ; lelkecském,  galam- 
bom. 

^yinnxH  cs.  fojtani,  fojtogatni ; 
— cz  v.  fulni,  fulladni ; 
izzadni. 

^yniKa  n.  lelkecském,  szivem, 
galambom ; lélek,  lelkecske. 
Maxepima  ftyinua  (thymus 


6* 


— $yiIIKÓMrE>  — 


84 


— ^tBimecTBo  — 


serpillum  novt.) : kakukfu, 
kaknk  démntka. 

^yinKOMB  i.  gyorsan,  sebesen, 
frissen ; lelkendezve. 

$ymHO  i.  szorult,  rekkeno  le- 
vegd,  meleg.  Hkb  tyfi  syni- 
ho  : milý  szorult  (meleg)  itt 
a levegó.  Avhiho  CÍI : rek- 
kend  a hoség. 

^ymHtiH  m.  rekkeno,  meleg. 
^,iu,epL  n.  leány,  leánygyennek. 
^,bi6a  n.  kínpad.  Abióa  CTäTH : 
égfelé  meredni  (a  haj). 
^HJiHraHB  (-gán)  h.  a négy- 
krajczáros  pénzdarab  neve. 
^bimhth  k.  i.  fustólni,fustólógni. 
^hmhhkb  h.  fustlyuk  (paraszt 
viskóban). 

^HMHHija  n.  fíistlyuk  (paraszt 
viskóban),  szelelolyuk. 
v4,hmhbhlih  m.  fustós,  fustólt. 
Ahmb  h.  fust, 

^bihhhkb  h.  dinnyeágy ; td- 
kinda,  uri  tok  indája ; uri 
tok  ágya. 

^biHBKa  n.  kis  tok. 

Abina  (cucurbita  pepo  nôvt.) 
n.  kózônséges  tok,  uri  tok. 
— (Citrullus  vulgaris  novt.) 
n.  dinnye. 
ýS,bipBa  t.  tiizifa. 

^HpcaTH  k.  i.  rázni  (szekér). 
Bo3b  syíKe  ^bipcaTL  : nagyon 
ráz  a szekér. 

^bixaBH^a  n.  fulladozás,  keh 
(a  lónál). 

^bixaBbii  m.  fulladozó,  kehes. 
Abrxájio  s.  gége,  lélekzd  eso. 


| ^bixaHie  s.  lélekzés,  élo  lény* 
BcaKoe  ^bixaHÍe  Hafi  (,n;a) 
xBaiHTL  ľocnoji;a : Minden 

élo  lény  dicsérje  az  Urat. 
^bixafla  s.  lélekzés,  lélekzés- 
vétel. 

^,bixaTH  k.  i.  lehelni,  lélekzeni. 
,4,biiTHHa  n.  gyermek,  gyerek. 
/^bHTHH^a  s.  gyermek,  gyerek, 
gyerkocz. 

^bHTHHBCKbifi  m.  gyermekes, 
gyermeki. 

m.  gyermekes, 
gyermeki,  gyermek  — 
^LHbOBaTH  k.  i.  eltôlteni  a 
napot. 

Jl^boem  h.  gyoles,  gyolcsvászon. 
h.  gyóngy. 

^bÔH^LOBbiH  m.  gyóngybol 
való,  gyóngy  — 

/l,LuBKa  (-uv-)  n.  leány,  leányzó, 
cseléd,  szolgálóleány. 

*3,4  isz.  hisz , hiszen , talán, 
igen  no.  il  #4  JierkHL  : hisz 
én  legény  vagyok  . . . Más 
szavainak  idézésénél : mon- 
dom,  azt  mondja. 

,4,4Ba  n.  szuz  leány. 

^kBaxH  cs.  eltenni,  valahova 
tenni ; --  ca  v.  valahová 
lénni. 

,4,4b  ept  h.  sógor,  a férj  fitest- 
vére  a feleség  irányában. 
/fib63oeaTu  cs.  gyozni,  birni. 
*3,4BHn;a  n.  leány,  leányzó, 
szúz  leány. 

/VfeBnaecTBO  n.  hajadonság, 
szúz  állapot. 


— /1/kBiraHH  — 85  — /^pOÍRa  — 


^kBHsni  (-híí)  m.  szúzi,  haja- 
doni,  leányi. 

^BKa  n.  leány,  leányzó  ; szol- 
gáló. 

ýl^Bcma  n.  leányka,  kis  lyány. 
^kBOtbiií  m.  leányi,  leány  — ; 

ÄkBoaa  niKoia  : leány iskola. 
^^bctbo  s.  szuzesség. 

^kBaa  s.  leány,  leányka. 
^B^aTKO  s.  lyányka,  leányka. 
^kB^HHa  n.  leány,  lyány. 
^kBaHHKa  n.  leány,  lyány. 
7^ÄH3Ha  n.  osi  fôld. 

^kjpiK'b  h.  nagyapó,  nagyapa; 

ôreg  ember  (hizelkedve). 
ýl/t^Hna  n.  orokség,  telek. 
/I^thiiítbo  s.  orokség. 

^k^HaHLiH  m.  ôrôklôtt.  /(k^mi- 
HHÍI  BJiaCTHHKB  : ôľôkôs. 

^k^nar*  h.  ôrôkos. 

^kjjKO  h.  nagyapa ; ôregem- 
ber  (hizelkedve). 

^k^o  h.  nagyapa  ; ôregember. 
^kÄÔBSHHHa  n.  nagyapai  bir- 
tok ; nagyapai  orokség. 
AkÄÔBiaHHa  n.  ôrokôlt  vagyon, 
birtok. 

,3,kji;ô3HHHa  n.  nagyapai  birtok. 
^kjíyľaHB  h.  nagyapa ; ôreg 
ember  (gunyolódva). 

^k^ypa  h.  nagyapa;  ôreg 
ember,  ôreg  fér  é (gúnyosan). 
^kennceíiiL  h.  tôrténetiró,  tôr- 
ténész. 

^kenncL  n.  tôrténelém,  tôrté- 
net-irás. 

/l,kenpH^acTHe  s.  hajlíthatat- 
lan  igenév  (nyelvtanban). 


^Mhoctb  n.  valóság,  igazság, 
^kSHbiH  m.  valódi,  tényleges, 
igaz  ; tevékeny. 

^kaa  e.  ért,  miatt ; — szá- 
mára,  részére  (sajátító 
esettel). 

^,kjiaTH  cs.  fenni,  cselekedni, 
csinálni,  dolgozni,  készíteni, 
foglalkozni. 

^kaeHa  s.  osztás.  . 

^kjfflTeiL  h.  osztó,  elosztó, 
szétosztó. 

/I,kjmTH  cs.  osztani , feldara- 
bolni ; — ca  v.  osztozni, 
osztozkodni. 

JlnJiKoeaTu  cs.  gyilkolni,  ôlni. 
flrbAKOAoeaTu  cs.  gy il kôlni. 
flvbAKOWb  h.  gyilkos. 

Akao  s.  ugy,  dolog,  foglalko- 
zás  ; mnnka. 

,3,kiora  n.  szik  (a  nôvénvek- 
nél). 

,á,kjioJEHbiH  m.  szikú,  szikes. 
EíHOÄkjioatHbiH  : egysziku  ; 

^Bk^kioaiHbiH : kétsziku. 
^kjikHa  s.  osztás,  osztozás, 
osztozkodás. 

Akaa  e.  ért,  miatt ; részére, 
számára. 

,3,kpa  n.  lyuk,  hézag. 
^kpaBHTH  cs.  lyukasztani, 
lyukat  vájni ; — ca  v.  lyu- 
kadni,  szakadni. 

/l,kpaBbm  m.  lyukas,  lyukadt, 
r o ngy  os. 

Akpaa  n.  kis  lynk,  lyukacska. 
^kiDoaKa  n.  kis  lyuk , lyu- 
kacska. 


— jl^TBaKB  — 


86 


— EBa  Hrejme  — 


jV&TBaKB  h.  gyerkôcz,  siheder. 
cs.  tenni,  helyezni,  el- 
tenni ; — ch  y.  lénni  vala- 
hová,  fordulni  valamerre. 
t.  gyermekek,  huk. 
^kTCEHií  (-5iíl)  m.  gyermekes, 
gyermeki. 

/I^tctbo  s.  gyennekkor. 
^íiíbehh  m.  gyermeki,  gyer- 
mekes. 

fakn  n.  tett,  cselekedet,  cse- 
lekvés. 

^kaiHôcTB  n.  tevékenység. 
/],ka.iHBiH  m.  tevékeny. 

^,iaHÍe  s.  cselekvés,  cseleke- 
det, tett. 

^,kHTH  cs.  tenni,  cselekedni. 
^Borara  (-gá-)  cs.  bántalmazni, 
piszkálni,  szúrni,  dôfni. 
^boi’b  (-g)  h.  manó , gonosz 
szellem ; dôgrovás , halált 
okozó  (állatoknál).  ^roroMB 
ca  CTano : halált  okozó  lett. 
^,K)po  h.  Gryórgy,  Gyuri. 


^hóôjbb  h.  ôrdôg,  manó. 
^hbojib  h.  ôrdôg,  manó. 

^,HKa  n.  kedy , hajlam ; kô- 
szonet. 

^HKaHa  n.  kántorné. 

^HKOBaTH  cs.  kôszônni ; — kán- 
tori  tisztet  yiselni,  kántor- 
kodni. 

^hkôbctbo  s.  kántorság. 
^hkôbcbkbih  m.  kántori. 
^HKyjiBKa  n.  kántorné  (hizel- 
kedve). 

ŽVHKyjiH  n.  kántorné. 

^hkb  h.  kántor,  éneklész. 
jlujiasjioeaTii  cs.  gyalázni,  szé- 
gyeníteni,  -feddni. 
JÍ^HAasoeaTu  cs.  gyalázni,  szé- 
gy eniteni,  Csufolni. 

^HHOBaTH  cs.  gyalulni. 
fl,fuibe%  h.  gyalu. 
flRnJioe~o  h.  gyepló. 

^HTe.iB  (picus  állt.)  h.  har- 
kály. 


E. 


E,  e:  a rntén  ábéczé  hatodik 
betiije ; magánhangzó  (vo- 
calis)  után  és  a tôrzsôkôs 
szláv  szavak  elején  je-nek. 
knlônben  (a  nem  rutén  sza- 
vak  elején  is)  e-nek  hangzik. 

E (ecTB)  : a rntén  e betu  neve. 
Jeleň  idô,  egyes  szám,  har- 


madik  személy  óhth  ==  len- 
ni-tôl : van , létezik.  E y 
MeHe  bíko  rpoinn : Yan  ne- 
kem  egy  véka  pénzem. 
(Népdal). 

EBa  n.  Éva. 

EBaHreme  s.  evangélium ; az 


— EsaHrejiHCTi,  — 


87 


— EÄHHCTBeHHO  — 


evangeliumokat  tartalmazó 
kónyv. 

EBaHreiHCTi.  h.  evangélista. 
EsxHreJiLCKbiH  m.  evángeliumi. 
EBieHHH  h.  Oclôn. 

EB^eil  h.  héber , izraelita, 
zfidó. 

EBpeHKa  n.  hébernó,  izraelita- 
nc,  zsidónó. 

EBptHCKHH  m.  héber  — zsidó 
— . zsidós. 

EBpeíaa  h.  n.  héber  gyernaek 
(fiuvagy  lány). 

Espom  (ev-)  n.  Európa. 
EspoMCKiiii  (-lih)  m.  európai. 
EsxapicTHa  n.  oltári  szentség, 
urvaisorája. 

Er^a  i.  midón,  mikor. 

EreKCKO  Mope  (egej-) : Egei 
tengeí 

ErcaMeHQaTH  (eg-)  cs.  vizs- 
gálni,  ôlkérdezni. 

Er3aMeni>  (eg-)  h.  vizsgálat, 
vizsga. 

Er3ČKyii;Hfl(eg-)  n.  végrehajtás. 
Er3eu;HpKa  (eg-)  n.  gyakorlat, 
katonai  gyakorlat  a fegy- 
verforgatsban. 

Er3eu,iipOBarj;  (eg-)  cs.  gyako- 
rolni,  ekz^ziroztatni. 
Er3epnHpKa  eg-)  n.  gyakor- 
lat, kat  oni  gyakorlat. 
Er3epn,npoBai  (eg.)  Cs.  gya- 
korolni,  ekrczirozni. 
ErsepaHlíHa  n.^ent  gyakorlat. 
ErnneTCKEH  m.  vyiptomi,  egip- 
tomi. 

EmneTB  h.  Egyir)0m?  Egiptoín. 


ErHiiTBHHH^  h.  egyiptomi  féríi, 
egiptomi  ember. 

ErnirraHKa  n.  egyiptomi  nô, 
egiptomi  asszony. 

Eiucem  (egiszen)  i.  egészen, 
tókéletesen. 

EroBa  h.  Jehova. 

EfleMB  (ed-)  h.  paradicsomkert, 
édenkert. 

E^eflB,  ejíHa,  eaHO  sz.  egy. 

E^HHa^aaTL  sz.  tizenegy. 

E^nHaKocTB  n.  azonosság,  ha- 
sonlatosság. 

EjíHHaKB  h.  egyeduli  fiu.  Ejui- 
HaxioKB  niHÓeHaaoK : A z 

egyetlen  fiu  rossz  csont. 

E.HHHa.naaTLiH  sz.  tizenegyedik. 

E^HHaiiiaaTL  sz.  tizenegy. 

EflUHeaL  h.  egyetlen  fiu. 

EÄHHHTeJiLHHH  m.  ôsszekôto, 
egybekótó.  EjiyumTeJiLHfcíH 
3HaKB  : kôtô  jel. 

E,ií;hhhth  cs.  egyesíteni,  ôssze- 
kôtni ; — ca  v.  egyesúlni. 

E^HHima  n.  egyetlen  leány ; 
egység  (mennyiségtanban). 

EjíHimaHLiH  m.  egységes,  egy  es. 

Eji,HHOBfipHHKB  h.  egyhitii, 
ugyanazon  hitii. 

EÄHHorjiacHLiil  m.  egyhangu, 
ósszhangzó,  egyetértó. 

E^HHO.nyniHHH  m.  megegyezô, 
egyetértó,  egyértelmu. 

Eähhopoähhh  m.  egysziilótt, 
egyetlen. 

Ejíhhôctl  n.  egység. 

EpraCTBeHHo  i.  egyedíil,  csu- 
pán  egyediil. 


EÄHHCTBeHHHH  — 


— Emko  — 


EÄHHCTBeHHHH  m.  egyetlenegy, 
egyetlen,  egyes;  e^HHCTBeH- 
Hoe  mhcjio  : egyes  szám. 

Eähhhh  m.  egyetlen,  egyediili, 
egyes;  egy,  egyik. 

E,a;HaTeJit  h.  ugyvivó,  ugyyi- 
seló,  ugynôk. 

EjjjHaTH  cs.  fogadni,  szegôdtet- 
ni,  szerzódtetni ; — ■ CM  y. 
szegôdni,  szerzôdni,  egyez- 
kedni. 

E)Ke  k.  hogy : eaie  ecTL : ugy- 
mint,  tudniillik,  jelesiil. 

E^KerÔÄHHH  m.  éyenkinti. 

Eaie^enHHH  m.  mindennapi, 
naponkinti. 

EiKeÄHeBHHH  m.  'naponkinti, 
mindennapi. 

EjKe.ni  k.  mihelyt,  mihelyest. 

EateMHHyTHo  i.  minden  pilla- 
natban,  perczenkint. 

EateMica^HO  i.  minden  hónap- 
ban,  bónaponkint. 

E3eKHH.iB  (ez-)  b.  Ezekbiel. 

H]3epb  (ez-)  sz.  ezer. 

E3yHTCKHH  m.  jezsuitai. 

E3yaTi>  h.  jezsuita,  Jéznsrendi 
szerzetes. 

Eh  (ej)  i.  bizóny ; valóban, 
igen;  — isz.  hej,  ej,  ejnye. 

EKBaTopB  (ek-)  h.  egyenlító. 

EK3aMeHOBaTH  (ek-)  cs.  yizs- 
gálni,  kikérdezni. 

EK3aMeHB  (ek-)  h.  vizsgálat, 
vizsga. 

EK3eKyTopB  (ek-)  h.  yégrehajtó. 

EK3eKyiiiHB  (ek-)  n.  végrehajtás. 


EK3eMnjiapB  (ek-)  h.  példány, 
ftizet,  darab. 

EKTeHHB  n.  pap  (diakonus) 
által  énekelt  imádság,  me[y- 
re  a kar  (hivek)  felel. 

Eierna  (elegijá)  n.  elégia. 

Ejien  h.  olaj,  faolaj  ; szenielt 
olaj.  Ejiefi  noMa3aHHa  : ssen- 
telt  olaj,  kenetolaj.  ÍJiei 
cbäthth  : feladni  az  u/olsd 
kenetet. 

EjieKTpn^ecTBo  (el-)  s.  mla- 
mosság. 

EieKTpMHHH  (el-)  m.  vilhmos. 

EieMeHTB  (el-)  h.  elem J 

EjieHa  n.  Ilona. 

EjieHB  (cervus  állt.)  h.  zarvas. 

EjieonoMa3aaHHe  s.  utolé  kenet. 

EieonoMa3arH  cs.  fejbdni  az 
utolsó  kenetet,  a hldoklót 
megkenni  szentelf  olajjal, 
kenettel. 

Ejihkíh  n.  mely,  ki,  nelyik. 

EjiHBaBeTa  n.  Erzsé^t,  Orzsi. 

EiHcet  h.  Elizeus. 

Eijihhb  (el-)  h.  h 

E.il  (pinus  abies 
res  fenyó. 

EMÔepmuib  (emb 
berség.  He  Maefi  th  mio- 
BikMe  hh  necTe,  BeMbepnrHry: 
Nincs  neked,  Aber  se  be- 
csiileted,  se  e/berséged. 

Emkhh  m.  sebesgyors ; fiirge, 
ugyes. 

Emko  i.  seb  gyorsan, 
ugyesen,  fii/én. 


dg)  h.  enx- 


— Emkóctb  — 


89 


Emkóctb  n.  sebesség,  gyorsa- 
ság,  ugyesség,  fiirgeség. 

EnieAoeaTu  (engedováti)  cs. 
engedni,  hagyni. 

EnaKTa  (ep-)  n.  holdkulcs  (mu- 
tatja,  mely  napra  esett,  jan. 
1-ét  is  beszámítva,  a letunt 
évben  az  ujbold.) 

Enapxna  (ep-)  n.  egyházmegye, 
piispôki  megye. 

EniiÄeMHJi  (ep-)  n.  járvány, 
járvány  os  betegség. 

EuHCKoncKHH  m.  piispôki. 

EnacKoncTBO  s.  piispokség. 

Eiihckoiib  b.  piispôk. 

EiiHTa(f)Hjí  (ep-)  n.  sirirat,  sir- 
vers. 

EnHTpaxMB  (ep-)  h.  epitrák- 
hilion  (templomi  rúha.  mely 
a nyakról  a mellen  csiing 
alá). 

EnocB  (ep-)  h.  hôskôltemény, 
éposz. 

Ennem  (ep-)  i.  éppen. 

EpAôeôupoGT,  (er-)  h.  erdóbiró. 

Ep^eJitCKtiH  (er-)  m.  erdélyi. 

Ep^ejiB  (er-)  Erdélyország, 
Erdély. 

EpAeMJioearu  (er-)  cs.  érde- 
melni,  kiérdemelni. 

EpeMa  h.  Jeremiás. 

EpecB  (er-)  h.  hitszakadás, 
eretnekség. 

EpeTHKB  (er-)  h.  eretnek. 

EpeTH^ecKHH  (er-)  m.  eretneki. 

Ep®a  (er-)  n.  Erzsi , Orzsi, 
Orzsébet. 


— Eme  — 

Epjfta  ,(er-)  n.  rozsda,  vas- 
rozsda. 

EpMBBin  (er-)  m.  rozsdás, 
rozsdásodott. 

EpiKaiiBiíl  (er-)  m.  rozsdás, 
rozsdásodott. 

Epo^in  (ardea  garzetta  állt.) 
h.  fehér  gem,  kócsag-gém. 

EpycaiHMB  h.  Jeruzsálem. 

Epu;repii;orB  (erczherczog)  h. 
fóherczeg. 

EpB  (j or)  h.  a rutéu  "b  'betu 
neve. 

EPBI  (j  o ry)  t.  h.  a rutéíi  H 
betu  neve. 

EpB  (jirj)  h.  a rutén  L betu 
neve. 

EceHB  n.  osz. 

EcTecTBeHHBit  m.  természetes, 
természeti. 

EcTecTBO  s.  természet;  miben- 
lét,  mivolt. 

Ectb  : a rutén  E betu  neve. 

ETHMOJiorna  (etimologijá)  n. 
szószánnazástan  , etymoló- 
gia (a  nyelvtanban). 

Ethoh-b  (et-)  h.  szerecseny, 
ethióp. 

Ethpb  (et-)  h.  éter. 

ETHor,pa(J)Ha  (etnog-)  n.  nép- 
rajz,  ethnográfia. 

Exo  (e-)  s.  visszhang. 

EmeHHBit  m.  ószi. 

EineHB  n.  ósz. 

EiuKUTt  (es-)  h.  eskúdt. 

Eme  i.  még. 

Em,e  i.  még. 


— i5K,  jk 


90 


— 5KapTa  — 


«vj/» 

JTi. 


jK,  3K  : a rutén  ábéczé  hetedik 
betííje ; magyar  megfele- 
lôje  zs. 

jiKa6a  (rana  állt.)  n.  béka. 
^íaóepHHa  n.  békanyál,  zôld 
moszat  a vizen. 
jíKaÔHCKO  n.  nagy  béka,  óriási 
béka. 

jKaónme  n.  igen  nagy  béka. 
jíKaÓKa  n.  kis  béka.  3eJieHa 
JKaÔKa  (hyla  állt.)  zôld  le- 
veli  béka,  leveli  béka. 
ďŕbaÔHHKB  (taraxatum  officinale 
nôvt.)  b.  pongyola  pitypang. 
JKaôpk  t.  kopoltyu  (a  halnál). 
jftaBopoHOK'B  (alanda  állt.)  h. 
pacsirta. 

jKa^aTeJiBHHH  m.  kivánatos, 
óbajtandó. 

jKa^am  cs.  vágyakodni , ki- 
vánni. 

ifta^eHB  sz.  senki,  egysem. 
jKa^HôCTL  n.  vágy,  kiváncsiság. 

sóvárgás  ; kincsszomj. 
jKa,n,HbiH  m.  sóvár;  — sz.  senki, 
semmi,  egy  sem. 

./K-aa^a  n.  szomjuság,  szomj  ; 
eros  vágy. 

jKaat^aTH  cs.  vágyakodni ; 
szomj  azni,  szomjuhozni  (italt, 
kincset). 

dlKaat.ny^HH  m.  szomj as  ; mohó. 
^íaHBopoHOKB  (alauda  állt.)  h. 
pacsirta. 


jKa.iHBa  (urtica  urens  nôvt.) 
n.  csalán. 

íKajíHTH  cs.  csipni,  sutni,  szur- 
ni ; — ch  y.  megcsanálozni 
magát. 

jítajto  s.  fulánk. 
jKajioôa  n.  panasz,  vád  ; gyász, 
gyászruha. 

íKajiôÔHHH  m.  panaszkodó,  pa- 
naszló. 

ÍKajiOBaHH  s.  szánakozás,  rész- 
vét. 

^íajiOBaTii  cs.  szánni,  bánni, 
sajnálni ; — ch  v.  sajnál- 
kozni,  keseregni. 

,5Ka.iôcHbiH  m.  kesergô,  pa- 
naszló,  síralmas. 
jKajiôcTHBin  m.  kesergô,  sir- 
dogáló,  panaszló. 

^anôcTL  n.  kesergés,  buson- 
gás  ; bú,  keserv  ; gy ász. 
jfRaiL  n.  kesergés,  keserv ; bú, 
szomorúság  ; gyász  ; cnôa- 
hhh  ataHL : részvét ; — i. 
kár ! ata.iB  3a  Htoro : kár 
érte ! 

jKajiBKa  (šalvia  nôvt.)  n.  zsálya, 
kerti  zsálya. 

jKaikTH  cs.  szánni,  sajnáhrí 
(valakit). 

jKaH^apB  b.  pénzugyi  ôr,  fél- 
vigyázó. 
jKapa  n.  hôség. 
mapra  n.  tréfa,  bolondság. 


jKapTOBa™  — 


91 


— jEepTBOBaTH 


jíiapTOsaTH  cs.  tréfálni,  bolon- 
dozni,  enyelegni. 
jŕKapTB  h.  tréfa,  enyelgés. 
jKaxBa  n.  aratni  való;  aratás. 
ÚíKaTH  cs.  aratni,  vágni  (sar- 
lóval). 

jKaxt  h.  ijesztés,  rémítés; 
rémulet. 

lK6aHt  h.  fakupa , kanna ; 
korsó. 

^Kaa-io  s.  állkapocs , rágony 
(rovaroknál). 

jlÍBaTH  cs.  rágni , aprítani 
(ételt  a szájban). 
jKbhhli  t.  ósszerágott  holmi. 

cs.  várni,  várakozni ; 
remélni,  bízni. 
jKe  k.  hogy ; de,  ellenben. 
MeóeeaAoeua  n.  zsebbevaló, 
zsebkendô. 

MeÓKeHAo^  b.  zsebkendd. 
jKeópaRt  h.  koldus,  kéregetô. 
jKeópaHa  s.  koldulás ; kére- 
getés. 

ÍEeópaTH  cs.  koldulni , kére- 
getni. 

jíxe6paii,LKHH  m.  koldns  — ; 
JKeôpai];LRa  najnma ; koldus- 
bot. 

jrKeópaaKa  n.  koldnsasszony. 

sKeči,  h.  zseb. 

jKeófii  k.  hogy,  vajha. 

‘1Ke3.it  h.  bot,  pálcza. 
jKeiaHHH  m.  kivánt , várt , 
óhajtott. 

iKejiana  s.  kivánás,  kivánság. 
jKeiaTeJiLHHH  m.  kivánatos, 


óhajtandó,  óhajtó ; ateiaTeiB- 
hbih  cnocoot : óhajtó  mód. 
jKe-iaxu  cs.  kivánni ; — ca  v. 
vágyakodni. 

IKejiisHima  n.  pokoívar ; vasut. 
jKeJik3HBiH  m.  vasból  való? 
vas  — 

íKeik3HaKt  h.  vasfazék. 
s.  vas. 

jKeHa  n.  asszony,.  nô. 
jKeHaTBiS  m.  nos,  feleséges,. 
házas. 

jKeHHm  cs.  házasítani ; — ca 
v.  házasodni. 

>SKeHHTBa  n.  házasság. 
jKemixt  b.  vôlegény. 
íKeHKa  n.  asszonyka. 
iKeHCKHH  m.  nói,  nó  — ; aieH- 
ckhh  po^t : nônem  (nyelv- 
tanbanj,  asszonyi  nem. 
jKeHTHĽ,a  n.  zsenticze. 

5Kemi,k  (jKHen;L)  t.  arató,  ara- 
tók. 

IKep^a  s.  póznának  való  hatal 
fa,  pózna,  szál  *,  sôvényvesz- 
szó. 

ÄiepeónTH  ca  v.  csikózni,  vem- 
hezni. 

jKepeao  s.  torok , torkolat ; 
vôlgytorok ; kut,  forrás* 
eredet. 

jKepTBa  n.  áldozat. 
jKepTBeHHHKt  h.  áldozó  oltár. 
íKepTBeHHBii  m.  áldozati. 
jKepxBOBaxeiB  h.  áldozó,  fel- 
áldozó. 

jKepTBOBaTH  cs.  áldozni,  fel- 


— - (JítepTBonpHiiocHTe.iB  — 92 


— )Enpa(|ri>  — 


áldozni ; — c a v.  feláldoz- 
tatni,  feláldozni  ônmagát. 
dEepTBOíipHHocHxejiB  h.  az  ál- 
dozatot  bemutató. 
IKepTBonpHHoraeHiie  s.  áldozat- 
bozatal,  az  áldozat  bemu- 
tatása. 

jrEepTOBHHKB  h.  kis  oltár,  me- 
lyen  a lelkész  a szentelt 
kenyeret  rendeltetése  sze- 
rint  a kebelyt  fedó  csészére 
helyezi. 

JKiiBaHB  h.  tolvaj,  zsivány. 
jŕK/HBHTe : a jK  betu  neve. 
^HBHTeiB  b.  éltetô,  elevenítô, 
^HBHTe.iBHBiii  m.  éltetô,  ele- 
venítô, viditó,  údítô. 
jEhbhth  cš.  eleveníteni,  élesz- 
teni ; — ca  y.  éledni,  | 

údiilni. 

ďíÍHBHoCTB  n.  aprómarha,  ba- 
romfi ; élelmi  szer. 
oEnBO^aBeiíB  h.  életadó. 
jEiiBOÄepB  b.  gyôpmester,  bó- 
bér ; vérszopó. 

jRhbokôct'b  (sympbytum  nôvt.) 
h.  nadálytó. 

.JKHBOHaaajiBHBiH  m.  az  élet 
forrását  magában  foglaló. 
^ÍHBOHoceíiiB  b.  életadó,  élet- 
bozó,  éltetô. 

<5Khbohochbth  m.  élethozó,  él- 
tetô. 

jKHBonHceíiiB  b.  festô,  festész. 
jKhboiihcb  n.  festészet,  festés. 
<$RiiBOTBopHTe.iBHBii  m.  éltetô, 
életadó. 

jEnBÓTHoe  s.  állat. 


jKhbôthbih  m.  élô,  élénk,  eleven. 
^Khbôte  b.  élet,  élésmód. 
JKhbotb  li.  lias,  gyomor.  Pi- 
3aHa  bo  JKHBOTk : bascsikarás. 
jKiiBOTkra  k.  i.  éledni,  feléled- 
ni,  élni. 

jKiibbih  m.  élô,  élénk,  eleven. 
ďEuBkTe  s : a rutén  3K  betii 
neve. 

ófKu^eiiB  h.  meszely. 

JíKhähk'b  b.  kis  zsidó,  zsidócska. 
^Kn^Ka  n.  zsidónô,  zsidóasz- 
szony. 

JKhäjihkb  h.  meszely. 
jEH^ÔBKa  n.  zsidóasszony. 
jKhäobckhh  (-hh)  m.  zsidó  — , 
zsidós. 

jKhäóbctbo  s.  zsidóság. 
jKhäôcbkhh  m.  zsidó  — , béber 
— , zsidós. 

áEHjiiaa  s.  zsidó  gyennek. 
ďEiwyK'B  h.  zsidócska,  zsidó 
fiu. 

jKhäb  b.  zsidó. 

jiÍH3HeHHBm  m.  életbevágó, 
élet  — 

i/Kh3hb  n.  élet. 

3KH.ua  n.  ér  ; cyxa  atnaa  : ideg  ; 

óma  iKHJia : iitô  ér. 
jKiLTHme  s.  lakás,  lakó  hely. 
jliiMKa  n.  erecske,  kis  ér 
jEHjiKOBaTBiH  m.  eres , izmos, 
rostos. 

^tnaoBaTBii  m.  eres,  izmos, 
ideges. 

jiftHHTima  n.  zsenticze. 
jEiipaijíB  (giraffa  camelopar- 
dalis  állt.)  h.  zsiráf. 


- itiHTeHCKBIH  — 


.93 


— íKoioóhth  — 


iKHTeHCEHH  m.  világi,  fôldi. 
jKniejiL  h.  lakó,  lakás. 
iítHTeJiBCTBO  s.  lakás,  lakóhely. 
/Khtpi  k.  i.  élni ; tartózkodni 
valabol,  lakni. 
jKhtjio  s.  lakás. 

3Khthhceo  s.  gabnafôld. 
3Khthhd;ä  n.  gabnafôld ; mag- 
tár. 

jKhthbih  m.  rozsból  yaló,  rozs 
— ; gabonából  való.  jKht- 
hbih  xjikÔB:  rozskenyér,  gab- 
nakenyér. 

jKiXTHaHKa  n.  gabnafôld ; gab- 
napálinka. 

jKiito  s.  gabona,  rozs. 
jEht#  s.  élet. 

JK.hhhth  cs.  kôlcsônôzni,  kôl- 
csôn  kérni. 

jEima  n.  kôtôszalag,  szalag. 
(jfRMaTH  cs.  gytirni,  gyômô- 
szôlni. 

iKneHa  m.  marék,  marok. 
íEUiypHTH  cs.  pislantani , sze- 
met  húnyni. 

ÍEMypLKaTH  cs.  pislogni,  pis- 
longani. 

EÍMypBKBi  t.  szembekôtosdi. 
jfuMBiKaTH  cs.  mosni  ruhát. 
jRmhtoeb  b.  csntak,  csomó. 
jEMbTKBi  t.  rongyos  bocskor. 
^KHeipb  (t.  JKeHu,k)  b.  férfi  arató. 
jKhhbo  s.  aratás. 

SíoôpaKB  b.  koldus. 
iKoôpaHB  g.  koldulás,  keregetés. 
5Eo6paxH  cs.  koldulni , kére- 
getni. 

jKo6pan;BKBiH  (-híí)  m.  koldnsi 


koldns  — . ./Ko6paii,BKá  Te- 
akra : koldus  szekér. 
jKoópaaa  s.  koldusgyermek. 
jKoópaaEa  n.  koldus  asszony. 
jEoBKHyTH  k.  i.  sárgulni,  sárga 
szint  ôlteni. 

ÍKoBHa  (picus  yiridis  . állt.)  n, 
barkály ; zôld  barkály. 
jboBHapKOBaTH  cs.  ozsonnázni, 
ozsonálni. 

jKoBHapoKB  li.  ozsonna. 
SiOBHkpx  b.  mííszaki  esapat- 
boz  tartozó  katona. 
jKobhbhbih  m.  barkály hoz  tar- 
tozó, barkály  — 
jEobthth  cs.  sárgítani,  sárgára 
festeni. 

jKobto  i.  sárgán,  sárgásan. 
^OBTorpy^BKá  (motacilla  Hava 
állt.)  n.  sárga  barázdabil- 
legetó. 

jKoBTOBaTÔCTB  n.  sárgásság. 
jKoBTOBaTBin  m.  kissé  sárga, 
sárgás. 

ÍKobtoeb  b.  tojás  sárgája. 
jKoBTBKa  (motacilla  flava  állt.) 

n.  sárga  barázdabillegény. 
jKobtbih  m.  sárga,  sárga  szinu. 
5K>obtÍjTH  k.  i.  sárgulni,  sárga 
szint  ôlteni ; — ca  y.  sár- 
gállani,  sárga  szint  mutatni. 
JKoBTaaKa  n.  sárgaság,  sárga- 
kór. 

íKobhb  b.  epe ; harag,  méreg. 
EíoioÓHHa  n.  kivájás  ; csatorna. 
íKojioóhth  cs.  vájni , turni. 
KaaEa  jeojiôóhtb : a kacsa 
yájja  a fôldet  (csorével). 


— JKojryfo  — 


94 


3a 


jiioJiyô'B  h.  csatorna , csurgó 
(a  ház  tetón). 

jŕiKoiyÄKOBBiH  m.  gyomori.  gyo- 
mor  — 

jEoiyjiiOKB  h.  gyomor,  has. 

^KoJiyÄO'iHHH  m.  gyomori,  gyo- 
mor — 

3KoJiy/i;i>  n.  makk. 

óŕKoHa  n.  asszony,  nó,  feleség. 

3KôHEa  n.  asszonyka,  kis  fele- 
ség. 

jKohcebih  (-iih)  m.  asszonyi, 
nói.  <JKôHCKbiH  nôľB : asszo- 
nyi nem.  íKohcebiíí  pô^'t  • 
nónem  (nyelvtanban). 

oiKôHHOBKa  n.  asszonyka,  asz- 
szony. 

3RpaHa  s.  falás,  torkosság. 

iíKpaTH  cs.  falni,  mohón  enni. 

3Kpe6iil  n.  sors,  koczka  ; végzet. 

3Kpen,B  h.  pogánypap,  áldozó- 
pap. 

3Kyna  n.  sóbánya. 

3Kynam>  h.  bekecs. 

XyimTH  cs.  zsúppal  fedni  (ház- 
tetót). 

3KyiraaErB  h.  zsúp,  szalmakéve. 


ôľKyiiHÄKL  h.  zsúp,  szalmakéve. 
Mym  h.  zsúp,  szalmakéve. 
3Kypa  n.  gond,  gondoskodás  ; 
bú,  buslakodás.  JKypy  Ma- 
tii  : busulni , gondoskodni. 
iKypBi  3a^;aTH:  búsítani. 
íKypaBOKL  h.  kutgém,  kutágas ; 
— (grus  cinerea  állt.)  h. 
kôzonséges  daru,  daru. 
ÍKypiiBKa  n.  pálinka,  szesz. 
íŕíypHiKa  n.  pálinka. 
jfiypHTH  cs.  búsítani , bussá 
tenni ; — en  v.  búsulni, 
búslakodni ; gondoskodni 
valamiról,  gondot  viselni. 
3KypKOTa.no  s.  csôrgd  játékszer. 
31iiypK0TkTH  k.  i.  csôrgedezni, 
csôrômpôlni. 

ÍKypHajiHCTHKa  n.  hirlapíroda- 
lom,  sajtó. 

3KypHa.THCTa  h.  hirlapíró,  új- 
ságíró. 

3KypHa.iB  h.  hirlap,  ujság ; 

naplo,  jegyzókônyv. 
oKyp^iaTH  k.  i.  csôrgedezni, 
csergedezni. 


3. 


3,  3 : a rutén  ábéczé  nyolcza- 
dik  betúje ; a magyarban  z 
felel  meg  neki. 

3a  e.  ért,  miatt.  3a  KpajíkaíB: 
lopásért , lopás  miatt ; — 


môgé  ; iiôniOBB  3a  x tmy  ; a 
ház  môgé  ment ; — môgôtt, 
túl : 3a  xbijKiib'b  ctohtb  : a 
házon  túl  (môgôtt)  áll.  Osz- 
szetételekben : el,  be,  meg, 


95 


— 3aapeHA0Barn  — 

ntän,  mulva  . . . 3a  ji,o6-  I 
poB'L  xbhjibobb  3Jiy  aeRan : a j 
j ó idójárás  után  várd  a 
rosszat.  A aaniTo  to  : miért 
van  ? A saTOTO  : hát  azért ! 

3aapeH,n;oBaTH  cs.  kibérelni , 
bérbe  venni ; — ca  y.  bérbe 
vétetni,  bérbe  adatni. 

3a6aBa  n.  idótôltés,  mulatság, 
mulatozás,  játszás,  játék. 

3a6aBHTH  cs.  mulattatni , el- 
játszítani ; — ca  v.  elmula- 
tozni,  elidózni ; ottfeledni 
magát,  késedelmezni. 

3a6aBjrfcH£  s.  mulattatás,  mu- 
latság. 

3aóaBJumi  cs.  mulattatni,  ját- 
szítani ; — ca  v.  mulatni, 
idózni. 

3a6aBHHKi*  b.  mulattató  em- 
ber,  tréfás  ember. 

3a6aBHÔCTL  n.  dévajkodás ; 
mulatság , tréfa,  idótôltés. 

3aóaBHHH  m.  mulattató,  tréfás. 

Saóara  n.  igény , kôvetelés ; 
kivánság ; szeszély. 

SaóarjiHBHH  m.  kôveteló  ; sze- 
szélyes. 

3a6aruyTH  cs.  megkiYánni  va- 
lamit,  kedvet  kapni  vala- 
niire. 

3aÓHBaTH  cs.  leiitni , beutni ; 
— ca  y.  elrejtózkôdni,  el- 
bujni. 

3a6npaTH  cs.  elvenni ; saÓHpaTH 
Koro  : megzálogoltatni , le- 
foglalni ; dobra  útni ; — ca 
y.  elrejtózkôdni. 


— 3aÓBITH  — 

SaÓHTH  cs.  beverni , beutni 
(éket) ; agyoniitni ; — ’ ca  y. 
agyonôlni  magát ; valabova 
elbújni. 

3a6iecTkTH  k.  i.  fényleni  kez- 
deni,  megvillanni. 

SaÓjry^HTH  k.  i.  eltévedni  az 
utról. 

3a6jryat^eHÍe  s.  tévedés. 

3a6oficTBO  s.  agyonutés ; gyil- 
kosság. 

SaóoikTH  k.  i.  fájni  kezdeni, 
megfájdulni. 

3a6oaHTH  ca  v.  baragosan 
nézni  (a  bômbôló  ôkôr  a 
más  ôkôrre) ; gôrbén  nézni, 
gôrbe  szemmel  nézni. 

3a6paTH  cs.  elszedni,  elvenni ; 
3aópaTH  Koro : lefoglalni, 

elárverezni ; — ca  y.  ôssze- 
szedelózni,  elczibelódni. 

3aópexaTH  k.  i.  ugatni  kezde- 
ni ; — cs.  nagyot  hazudni. 

SaóyftOK't  b.  feledés,  elfeledés. 

3a6yji;aHBocTL  n.  feledékenység, 
feledés. 

SaóyaaHBBin  m.  feledékeny. 

3aÓBiBaHa  s.  elfeledés,  elfelej- 
tés ; elfelejtkezés. 

3aÓBiBaTH  cs.  elfelejteni,  elfe- 
ledni  (lassankint) ; — ca  v. 
elfelejtkezni,  megfeledkezni 
ônmagáról ; feledékenynek 
lénni. 

SaÓBiJiBiii  m.  elfeledett,  elfe- 
lejtett. 

SaÓBiTH  cs.  elfelejteni,  elfeled- 


SaOHTHíl  — 


96 


— dane pH y tu  — 


ni ; — c a v.  elfeledkezni, 
megfelejtkezni  magáról. 

3a6i>iTí>iH  m.  elfeitett,  elfele- 
dett. 

3a6kraTH  k.  i.  befutni,  vala- 
kihez  kis  idôre  betérni ; — 
3a6krHyTH  ^aKy^H  : eltévedni 
(marka). 

3a6krJiHH  m.  eltévedt,  gazdát- 
lan ; bitang  (marha). 

3a6kjiHTH  cs.  befehéríteni,  be- 
meszelni ; — ca  v.  megfe- 
kéredni , fekéríteni  magát. 

SaBa^ataTH  k.  i.  alkalmatlan- 
kodni,  lábatlankodni. 

3aBa,n;3aTH  k.  i.  lábatlankodni, 
alkalmatlankodni,  láb  alatt 
lénni. 

3aBa^HTH  cs.  beakasztani,  rá- 
akasztani ; — ca  v.  be- 
akadni. 

3aBaataTH  k.  i.  alkalmatlan- 
kodni, láb  alatt  lénni,  lá- 
batlankodni. 

SaBaMTH  cs.  elgondolni,  eszé- 
ben  forgatni.  ^OjiOBkae, 
niTOCL  3aBaMBB : ember, 

mit  (ková)  gondolsz  ? 

SaBajnraa  n.  fôldkányás,  fel- 
kányt  fôld. 

3aBaaHTH  cs.  bekányni  (gôd- 
rôt),  betômni,  bedônteni ; 
— ca  y.  beomlani. 

SaBajiB  k.  szakadás,  zukanás, 
repedés  ; 3aBajiB  ropti : kegy- 
onilás. 

SasajiaTH  cs.  bepiszkolni,  be- 
mocskolni,  berondítani,  be- 


sározni ; — ca  y.  bepiszkolni, 
besározni,  berondítani  ma- 
gát. 

3aBapHTH  cs.  befozni ; ôssze- 
forrasztani  (yasat) ; — ca 
y.  befôni. 

3aBapoBaHa  s.  mentés,  órizés, 
óvás. 

SaBapoBara  cs.  órizni,  óyni, 
menteni ; 3aBapoBaTH  co6k 
^ainTO : valamit  kikotni 

magának , feltételezni  \ — 
ca  v.  órizkedni,  óvakodni. 

3aBrypnTii  cs.  késleltetni,  aka- 
dályozni,  feltartóztatni ; — 
ca  v.  késni,  késedelmezni, 
elkésni. 

3aBrypaTH  cs.  késleltetni  (ku- 
zamosan) , tartóztatni ; — 
ca  y.  késni,  idózni. 

3aB,naHHH  m.  feladott ; perbe 
fogott. 

3aB,a;ana  s.  feladás,  feladat. 

3aB,a;aTH  cs.  feladni,  beadni  ; 
3aB,a;aTH  Ha  npaBO : perbe 
fogni,  beperelni ; 3aB,a;aTH 
rpornt : felpénzt  adni,  fog- 
lalót  adni. 

SaB^aTOKB  h.  foglaló,  felpénz. 

3aBe,a;eHBe  s.  intézet. 

3aBe3TH  cs.  beyinni  (szekeren), 
bekordani ; — ca  v.  behor- 
datni,  be  vite  tni. 

SasejíHKo  i.  nagyba,  nagyra. 

3aBep6oBaTH  cs.  toborzani,  ka- 
tonát  fogadni ; — ca  y.  fel- 
csapni  katonának. 

3aBepHyTH  cs.  visszatéríteni, 


visszaterelni  (egyszer),  ôsz- 
szetartani  (a  nyájat). 

3aBepTaTH  cs.  visszaterelni, 
ôsszetartani  (tôbbszôr) ; 3a- 
BepTaTH  y nanipt : papirba 
gôngyôlni,  papirba  csavarni. 

3aBepTÍTH  k.  i.  elszédíteni, 
elkábitani,  befurni ; — ca  v. 
elszédiilni,  befuródni. 

3aBepTioxa  n.  kábító  ital,  pá- 
linka. 

SasepniaTH  cs.  tetovel  eliátni, 
betetôzni  (huzamosan) ; be- 
fejezni,  a végén  járni. 

3aBepmHTH  cs.  betetôzni  (egy- 
szer) ; bevégezni,  befejezni. 

SaBecTH  cs.  bevezetni,  bevinni. 

3aBeaepkTH  k.  i.  esteledni, 
alkonyodni. 

3aB3aTH  ca  (Ha  Koro)  v.  vala- 
kit  iildôzni,  folytonosan  bo- 
szantani. 

3aB3im>iH  rn.  konok,  megátal- 
kodott,  fejes,  makacs ; ki- 
tartó,  szilárd. 

3aBHBajiLHLiH  m.  begôngyôlô, 
beburkoló. 

3aBHBaHa  s.  burkolás,  gôn- 

^ gyôlés. 

3aBHBaTH  cs.  gongyolgetni, 
burkolgatni , bekôtôzgetni, 
polyázni,  pólyálni. 

SaBHBaa^  h.  póly  a;  pólyakôtél. 

3aBHji;a  n.  irigység. 

SaBH^jiHBHH  m.  irigy,  kaján. 

daBHft'feTH  cs.  irigyelni,  irigy- 
kedni. 

3aBHHHTH  cs.  bibázni,  vétkezni, 

Csopei : Rutén-magyar  szótár. 


SaBO^HTH  — 

okozni,  elkóvetni  (valami 
tilosat). 

3aBHCHMÔCTL  n.  fiiggés,  fug- 
góse'g-  ^ 

3ibhchmlih  m.  fúggô. 

3aBHCJtHB0CTi)  n.  irigység,  irigy - 
kedés,  kajánság. 

3aBHc.iHBHÍl  m.  irigykedô, 
irigy,  kaján. 

SaBHCHHKB  b.  irigy,  kaján  em- 
ber. 

SaBiicHHHH  n.  irigy  nô. 

3aBHCTjiHBeii,i>  h.  irigy,  kaján 
ember. 

3aBHCTJiHBÔCTL  n.  irigység,  ka- 
jánság. 

SaBHCTjiHBBm  m.  irigykedô, 
irigy,  kaján. 

3aBHCTHHKB  b.  irigy,  kaján 
ember. 

SaBHCTHHH  m.  irigykedô,  irigy, 
kaján. 

3aBHCTt  n.  irigység,  kajánság. 

3aBHTH  cs.  begôngyôlíteni,  be- 
burkolni,  betakarni ; bekôt- 
ni  (ujjat) ; — ca  v.  betáka- 
rôzni,  beburkolódzni. 

3aBMep.irHH  m.  elájult,  elalélt ; 
tetszhalott. 

SaBMepTH  k.  i.  elájnlni,  elalél- 
ni ; tetszbalottnak  lénni. 

3aBMHpaTH  k.  i.  ájnldozní, 
tetszbalottá  lénni;  súlyosan 
megbetegedni. 

3aBMpen;B  (2-ik  eset : saBMepna) 
b.  tetszbalott. 

SaBO^HTii  k.  i.  jajgatni,  fen- 
7 


— 3aB03HTH  — 


98 


SarajioM'L 


szóval  sírni ; saso^mH  3a 
MepiíLOM'L  : síratni  a holtat. 

3a,B03HTH  cs.  behordani , be- 
vinni  (szekeren). 

3aBOHOBaTH  cs.  meghódítani, 
elfoglalni. 

3aBoaaxH  cs.  megbíni,  beliivni. 

SaBOJiOA^HB  s.  birtokbavétel, 
elfoglalás. 

3aBOJiOÄÍTH  cs.  elfoglalni,  ural- 
ni,  birni ; elfogni. 

3aBoaoaHTH  cs.  beboronálni. 

3aBOHHTH  cs.  biidôsíteni,  elbii- 
dôsíteni  magát. 

3aBôpi>  b.  tolózár,  fazár. 

3aBopórrB  b.  szédiilés,  fejszé- 
diilés;  kergekór  (ajuboknál). 

3aBpeHjj,OBaTii  cs.  bérbevenni, 
kibérelni. 

3aBce  i.  mindig,  mindenkor, 
mindenba. 

3aBTpa  i.  liolnap. 

SaBTpiniHBHH  m.  holnapi. 

3aBymHHu,H  n.  fiilbevaló. 

3aBine  i.  mindenkor,  minden- 
ba, mindig. 

SaBbiTH  k.  i.  bôgni  kezdeni, 
ordítani  kezden*,  úvôlteni, 
bôdulni. 

3a Biča  n.  templomi  zászló ; 
kôtó  szalag  (a  sapkán) ; 
ajtósark. 

3aBÍcHTH  cs.  felakasztani,  fel- 
fuggeszteni ; — ca  v.  fel- 
akasztani magát. 

3aBÍCB  h.  ajtósark. 

3aBÍTHHH  m.  szôvetségi , ba- 
gyományos,  szentul  ôrzôtt. 


3aBÍTpHTH  cs.  megszímatolni, 
megérezni  (a  vadat). 

3aBÍTB  h.  szôvetség,  frigy ; 
Be  rxHH , CTaptin  3aBÍTL : ó 
szôvetség. 

SaBiaaTH  cs.  jósolni,  sejteni, 
sejdíteni,  elóérezni. 

3aBriiii,aTH  cs.  végrendelkezni, 
liagyományozni  (végrende- 
lettel). 

3aBÍm,aHHe  s.  végrendelkezés, 
végrendelet. 

3aBÍiu;aTeJiL  b.  végrendelkezó. 

3aBÍmaTeJH»Hbiii  m.  végrendé- 
leti. 

3aBÍaTH  k.  i.  fújni  kezdeni. 

3aBB3aHH  s.  bekôtés,  lekôtés, 
megkôtés. 

3aBB3arH  cs.  megkôtni,  bekôt- 
ni ; — ca  v.  keletkezni.  tá- 
madni  (pôr). 

3aBa3B  h.  ajtósark. 

3aBajiHH  m.  fonnyadt,  bervadť. 

3aBaHyTH  k.  i.  elbervadni,  el- 
fonnyadni. 

3ara  n.  gyomorsutés. 

3ara,a;aTH  cs.  elgondolni , el- 
képzelni ; szándékozni,  czé- 
lozni. 

3ara,a,Ka  n.  talány,  rejtvény. 

3ara,noaHbiH  m.  rejtélyes,  ta- 
lány os. 

3araKJinBHH  m.  dadogó,  aka- 
dozó  (a  beszédben),  bebegó. 

3araKOBaTH  ca  y.  akadozni  a 
beszédben,  dadogni,  liebegni. 

3araaoMB  i.  egyfolytában,  ki- 
vétel  nélkiil , egymásután. 


— 3ara.iBnôcTL  — 99 


— SíirOpOÄHTH  — 


3araiLHôCTL  n.  folytonosság, 
egyetemesség. 

BaraiLHBiH  m.  átalános,  egye- 
temes. 

3araMOBaTH  cs.  eltitkolni,  el- 
tusolni,  elnyomni. 

3araHyTH  cs.  elgondolni. 

SaraHBÓHTH  cs.  megszégyení- 
teni,  megpirongatni ; — ca 
v.  elszégyelni  magát , pi- 
rulni. 

3araHaTH  (3aaíeHy)  cs.  kiildôz- 
getni,  behajtani  (valakit 
valabova). 

Sarap'B  h.  barnaság,  barna 
arczszin. 

3aracimi  cs.  eloltani  (tuzet, 
szomjat) ; — ca  y.  elaludni, 
elhamyadni. 

SaracjiHÍl  m.  elaludt,  elbam- 
vadt. 

3aracHyTH  k.  i.  elaludni,  ki- 
aludni,  elhamyadni.  OreHB 
3aracrB : elaludt  a túz. 

3araTHTH  cs.  meggátolni,  gá- 
tat  építeni. 

3aracTH  k.  i.  elaludni  (tuz), 
elbainvadni. 

SareÔKaTH  cs.  hejt,  hajt  kiál- 
tani , bejje-hujjázni.  Kojih 
MHaa  sarefiKae,  aKB  y ä3bôhi 
3a,a;3B0HHTB  : Mikor  a rózsám 
hejjehujjáz,  mintha  a ha- 
rang  szólana.  Népdal. 

3aru6aHa  s.  veszés,  veszede- 
lem,  veszély. 

3arn6aTH  k.  i.  veszni,  pusz- 
tulni. 


3arH6kaB  n.  yeszedelem,  ye- 
szély,  pusztulás. 

3arnHEa  n.  ráncz,  redó. 

3arnHyTH  cs.  bebajtani  (vász- 
nat),  ránczot  készíteni. 

3arjiajj,HTH  cs.  megsimítani, 
elsimítani,  egyengetni. 

SarjiHCTt  b.  czimlap. 

3arayiuHTH  cs.  elsiketíteni,  el- 
bódítani,  elkábítani. 

Samara  cs.  elkiildeni,  bekul- 
deni. 

3arayra  cs.  bebajtani , be- 
szegni. 

3ara:ferara  cs.  megpirítani, 
szint  adni  (a  kemenczébe 
tett  kenyérnek). 

SaroaopHTH  cs.  beszédbe  eresz- 
kedni,  beszélgetni,  yalamire 
terelni  a beszédet ; — ca 
v.  elfeledkezni  a beszédben, 
kitérni  a beszédben,  hosz- 
szadalmasan  beszélni. 

3aroTi;a  n.  egyezkedés,  egyez- 
ség,  egyezmény. 

3aroji;a  i.  a kellô  idóben,  ideje 
korán. 

3arojrara  cs.  felturni  (szok- 
nyát),  megmeztelenítni ; — 
ca  y.  felturni  (a  szoknyát), 
felturkózni. 

SaroaoBOK'B  b.  czim , felirat 
vánkos. 

3aroaoBHBifi  m.  czimlap  on  levd, 
czim  — 

3aropoAHTH  cs.  bekeríteni,  so- 
vényezni. 


7* 


— oaropHyTH 


100 


oaropHyTH  cs.  betakarni,  ma> 
gára  venni ; ôsszevonni ; — 
ca  y.  beburkolózni,  magára 
venni  (ruhát). 

3aropo,a;a  n.  kerített  hely,  kert. 

3arôpTKa  n.  ôltôny,  felsb  rúha. 

3aropbe  s.  hegyen  túl  fekvó 
vidék. 

3aropkjmft  m.  megégett,  meg- 
barnult. 

3aropkTH  k.  i.  égni  kezdeni. 

3arpa^a  n.  kerítés,  sôvény. 

3arpaHiiu,a  n.  kulfôlcl. 

SarpaHimHbiii  m.  kulfôldi. 

3arparn  cs.  játszani  kezdeni 
(hangszeren). 

3arpe6cTH  cs.  bekaparni,  be- 
takarni, betemetni,  eltaka- 
rítani  (holt  teste  t). 

3arpeMkTii  (aarpmrími)  k.  i. 
megzendulni  (az  égiháboru), 
mennydôrôgni. 

3arpk6aTH  cs.  elgereblyélni , 
elseperni. 

3ary6irra  cs.  elveszíteni,  el- 
veszteni ; — ca  v.  elvesz- 
teni  ônmagát,  elveszni. 

3arypiiTH  cs.  késleltetni  vala- 
kit,  feltartóztani ; — ca  y. 
késedelmezni,  elidózni,  késni. 

SarycHyrn  k.  i.  megsuriisôdni, 
suriivé  válni. 

3arycTkTH  k.  i.  megsurusôdni. 

3arH6haL  n.  veszély,  veszede- 
lem,  pusztulás. 

SarHHaiH  k.  i.  veszendobe 
menni;  — cs.  behajtogatni; 
— ca  v.  beliajlani. 


SarHHyxH  k.  i.  elveszni , el- 
pusztulni. 

Ba^aBaTH  cs.  feladni,  feltenni; 
elólegezni,  felpénzt  adni. 

3a^;aBiiTH  cs.  megfojtani , 
agyonnyomni ; — ca  v.  meg- 
fulladni,  megfulni. 

3a,n;api>  i.  hiába,  ingyen  ; hasz- 
talanul. 

Sa^aTOK'B  h.  felpénz,  foglaló. 

3aji;aTH  cs.  feladni , besugni, 
bejelenteni;  elárulni. 

3a^aiia  n.  feladvány,  feladat. 

Saji.BÔpHbiH  m.  udvaron  túli, 
udvar  môgôtti. 

3aÄepeBeHkTii  k.  i.  megfásulni, 
megmerevedni. 

3a^epíKaHa  s.  feltartóztatás, 
letartóztatás,  megfogás. 

3a,íi;epataTH  cs.  feltartani,  le- 
tartóztatni , letartani , le- 
fogni. 

3a,a;HBHTH  ca  v.  elbámészkodni, 
elnézelódni , elcsodálkozni. 

3a,a;HBOBaTH  ca  v.  elnézelódni, 
elbámészkodni ; elcsudál- 
kozni. 

3a,a;HpaTH  cs.  ingerelni,  bán- 
tani,  kôtekedni ; repeszteni 
kezdeni,  szakgatni ; — c a 
y.  ingerkedni,  kôtekedni. 

3a,a ;jia  e.  ért,  miatt ; szerint, 
képest. 

3a^HLHH  m.  hátulsó , bátsé , 
hátul  levd. 

SaÄOK'b  h.  hátsó  rész  ; székhát. 

Sa^oMB  i.  hátra , hátrafelé ; 
hátsó  résszel ; kohl  Mene 


— 3a^pnMaTH  — - 101  — 3aKa.iraTH  — • 


aaÄQMfc : a ló  kirug,  a ló  a 
farát  bányja. 

Sa^paMaTH  k.  i.  elszundikálni, 
elszenderegni. 

3a#pHCTaTH  k.  i.  lefosni,  be- 
mocskolni,  berondítani. 

3 ijíyÓHTH  cs.  becserezni. 

3a,u;yMaHHH  m.  gondolkodó , 
mély  elméju. 

3aji;yMaTH  cs.  foltenni  magá- 
ban,  szándékozni,  czélozni ; 
— ca  v.  elgondolkozni,  el- 
merulni  gondolataiba. 

3a,nyiiiHTH  cs.  megfojtani, 
agyonnyomni ; — ca  y. 

megfnlni,  megfulladni. 

3ara;rb  b.  liátsó  rész,  hát ; hát- 
tér. 

3aii;i»iniJiHBBiH  m.  gyenge  mellii, 
fulladozó. 

Sa^^BaTH  cs.  ingerkedni,  bo- 
szantani ; valahova  tenni, 
elhányni. 

SaejíHO  i.  egyutt,  egyuttesen ; 
egyben,  egybangulag. 

3aeHHo  i.  egyutt,  egyuttesen, 
egyszerre. 

SaJKHBo  i.  élye,  életben. 

3aMypuTH  cs.  szemet  hunyni. 

3aatypHTH  cs.  elbusítani,  el- 
szomorítani ; — ca  y.  el- 
busulni  m agát , elszomor- 
kodni. 

3a3BaTH  cs.  behíni,  beszólítani. 

3a3BeHkTii  k.  i.  csengni,  peng- 
ni  kezdeni. 

3a3BOHHTH  cs.  barangozni  kez- 
deni, beharangozni. 


3a3eJieHkrH  k.  i.  zoldulni  kez- 
deni, virulni. 

3a3HpaTH  cs.  bekukkanni,  be- 
nézegetni,  belenézni. 

Sasôpa.  h.  szemmérték,  zsinór- 
mérték. 

3a3yaa  (cuculus  canorus  állt.) 
n.  kakuk. 

Sas^BaTii  k.  i.  ásítani  kezdeni, 
ásítozni. 

3anrpaTH  cs.  tánczolni  kezde- 
ni, tánczra  kerekedni,  táncz- 
ra  perdiilni ; jäfczani  kez- 
deni (bangszeren),  rábuzni. 

3aSrpaTH  cs.  tánczra  perdulni  ; 
rábuzni  (a  nótát). 

3auji;a  n.  batyu,  czókmók. 

SauMaTii  cs.  érdekelni,  foglal- 
koztatni,  vonzani ; — ca  y. 
érdekiódni,  foglalkozni,  von- 
zódni. 

SauMaioaHH  (-bih)  m.  vonzó, 
ér  deke  s. 

3aimi  k.  i.  betérni,  bemenni, 
lemenni,  lenyugodni  (a  nap) ; 
váratlanul  betoppanni ; — 
ca  y.  megelégedni,  beérni. 

3aKa3aTH  cs.  megrendelni,  ki- 
rendelni,  megtiltani,  betil- 
tani. 

3aKa3HBiH  m.  tilos,  tilalmas. 

SaKasa.  n.  megrendelés,  meg- 
bizás  ; tilalom. 

3aKajiea;B  b.  zákla  a kenýercn. 

3aKajiHTii  cs.  vasat  izzítani, 
edzeni ; megzáklásítani ; — 
ca  v.  megzáklásodni ; ed- 
zôdni. 


— 3aKaJILHHH  — 


102 


— 3aKoaan^Tn  — 


3aKaJiLHHH  m.  záklás. 

SaKanaara  cs.  bekapcsolni, 
ôsszekapcsolni ; — ca  v. 

bekapcsolni  ônmagát. 

3aKapTaB'l>TH  k.  i.  elesenevész- 
ni,  elkoresosulni,  elsatnyul- 
ni,  eltôrpulni. 

3aKBacHTH  cs.  besavanyítani , 
megsavany  ítani . 

3aKHiiÍTii  k.  i.  foni  kezdeni. 

oaKJiajpta  n.  betevó  cleszka 
(a  szekeren). 

3aKjra(n;oBaTH  cs.  betenni,  be- 
rakosgatni. 

3aKjra^rt  h.  elzálogosítás,  zálog. 

3aKiacTH  cs.  elzálogosítani, 
betenni : berakni. 

3aK.ienaTH  cs.  kalapálni  kez- 
deni. 

3aKJiHKaHa  s.  meghívás,  belií- 
vás,  beszólítás. 

3aK.iHKaTH  (3aoaay)  cs.  meg- 
híni , behíni , beszólítani ; 
nagyot  kiáltani , kiabálni. 

3aKJiHHaHa  s.  átkozás,  átkozó- 
dás. 

3aKiHHaTH  cs.  átkozni ; átok 
alatt  tiltani ; — ca  v.  át- 
kozódni. 

3aMaTH  cs.  átkozni,  elátkozni. 

SaKxaTHH  m.  eskúdt,  engesz- 
telhetetlen ; átkozott. 

3aKoaoTH  cs.  megsznrni,  megôl- 
ni ; — ca  y.  megsznrni  magát. 

SaKOHHO  i.  tôrvényes  en , tor- 
vény  szerint. 

SaKOHHopÓÄHBiH  m.  tôrvényes 
házasságból  szuletett. 


3aKOHHocTL  n.  tôrvényesség, 
tôr  vény  szeriis  ég. 

3aROHHHH  m.  tôrvényes ; jo- 
gos,  jogszeru. 

3aKOHO,a;aBCTBO  s.  tôrvényhozás. 

3aKOHOji;aTeiL  h.  tôrvényhozó. 

3aKOHO,ii;aTeaBHHH  m.  tôrvény- 
bozói. 

3aKOHonpecTyiurtHa  s.  tôrvény- 
szegés,  tôrvényáthágás. 

3aKOHonpecTynHHKB  b.  tôrvény- 
szegô. 

3aKOHonpecTynHHH  m.  tôrvény- 
ellenes,  jogtalan. 

3aKOHoyaeHne  s.  vallástan, 
hittan. 

SaKOHoyaHieJiL  b.  bittantanító, 
bittanító. 

SaKoHanTH  cs.  bevégezni,  be- 
fejezni. 

SaKÔHi.  h.  tôryény.  Bojehk 
3aKôiľB : hittan,  vallás. 

3aKonaTH  cs.  beásni. 

3aKopeHHTH  cs.  meggyôkeresí- 
teni,  beléoltani ; — ca  v. 
meggyôkerezni,  megrôgzeni. 

3aKopeHkiocTL  n.  megrôgzôtt 
szokás. 

3aKopeHkjiHH  m.  megrôgzôtt7 
meggyôkeresedett. 

3aKopanTH  cs.  ôsszehuzni,  ôsz- 
szegôrbíteni , meggôrbíteni 
(koszvény). 

3aKoxaHa  s.  szerelmeskedés. 

SaKoaankTH  k.  i.  megfagyni, 
megdermedni,  megmereved- 
ni  a bidegtol. 


— 3aKpacHTii  — 103  — 3aMacTHTH  — 


SaKpacHTH  cs.  megszépíteni, 
kicsinosítani. 

SäKpacTH  c a v.  belopózkodni. 

3aKpHBHTH  cs.  meggôrbíteni. 

SaKpnaaTH  k.  i.  kiáltani,  fel- 
kiáltani,  elkiáltani  magát. 

3aKpyr,inTH  cs.  kigômbôlyíteni, 
kidomborítani. 

SaKpyTHTH  cs.  elcsavarni,  meg- 
csavarni,  elforgatni ; elszé- 
díteni ; — ca  y.  elszédulni, 
forgolódni ; ôsszesodródni. 

3aKptiTH  cs.  betakarni,  befed- 
ni,  bebnrkolni  ; — ca  v.  be- 
takarózni,  beburkolózni. 

3aKpHTa  s.  bezárás,  befôdés. 

SaaypHTH  (co6k)  cs.  fustôlni 
kezdeni , pipázni , pipára 
gyujtani ; saKypnao : nagy 
por  keletkezett,  zivatar  tá- 
madt. 

3aKycHTH  cs.  beharapni,  keve- 
set  enni. 

3aKyTepMaTH  cs.  beburkoini, 
begongyolni ; — ca  v.  be- 
burkolózni,  jól  betakarózni. 

3aKyTOKT>  h.  sut,  zugoly. 

3aaa  n.  terem. 

3aaa^HTH  cs.  megcsinálni,  be- 
csinálni,  elkészíteni;  ideje- 
korán  elkészíteni. 

Sajra.n'B  h.  elkészítés  ; kijavítás. 

3aaaMOBaTH  cs.  tordelni,  torni 
apránkint. 

3aaeTkTH  k.  i.  berepulni,  ide 
repnlni. 

3a.iHBaTH  cs.  ônteni,  ôntôzni, 
kionteni. 


3ajiHBB  h.  tengeri  ôbol. 

3aaH3aTH  cs.  nyalni , nyala- 
kodni,  nyalánkodni. 

3ajiHfflHTH  cs.  elbagyni,  elba- 
nyagolni. 

3ajiorB  h.  zálog,  biztosíték. 

SaaoatHTH  cs.  betenni,  behe- 
lyezni ; elzálogosítani ; — 
ca  v.  fogadni.  áajioukHt  ca : 
fogadjunk. 

3ajioíKKa  n.  névutó.  (a  magyar 
nyelvtanban) ; fogadás. 

3ajiOMHTH  cs.  betôrni,  meg- 
tôrni. 

3aaôMB  b.  rengeteg  erdô,  erdô 
mélye. 

3ajrtÔHk  t.  szán,  szánkó. 

3aayaa  n.  betoldás,  toldalék, 

3a.iyanTH  cs.  elválasztani  (az 
emlôtól),  bezárni. 

3aayaHO  i.  bezárólag. 

3aakcTH  k.  i.  bemászni,  beto- 
lakodni. 

3ajrkiiHTH  cs.  beragasztani ; 
port  binteni  a szembe,  ki- 
szúrni  (a  szemet),  rászedni. 

3aakaHTH  cs,  meggyógyítani, 
kigyógyítani,  begyógyítani. 

3aMa3aHHH  m.  bekent,  bemá- 
zolt. 

3aMa3aTH  cs.  bemázolni,  be- 
szennyezni,  bekenni. 

3aMaHHTH  cs.  megcsalni , rá- 
szedni. 

3aMapHHTH  cs.  elveszteni,  bi- 
ába  eltôlteni. 

3aMacTHTH  cs.  bekenni  , be- 
szennyezni. 


— 3aMaxaTii  — 


104 


— ÓaMHJHTH 


3aMaxaTii  cs.  integetni,  lógat- 
ni,  lebegtetni. 

3aMaaaxu  cs.  bemártani,  be- 
áztatni,  megnedvesíteni. 

3aMainHbin  ugyes , iparkodó, 
életre  való. 

3aMep3Hym  k.  i.  megfagyni, 
befagyni ; megfázni. 

3aMep3iHH  m.  megfagyott, 
befagyott ; fagyos  , fázé- 
kony. 

3áMepjiHH  m.  meghalt ; elájult, 
eszméletét  vesztett. 

3aMecTH  cs.  beseperni,  else- 
perni,  felseperni. 

3aMexaxn  cs.  elhányni,  elvetni, 
eldobni. 

3aMeinKa  n.  puliszka. 

3aMnpaTH  k.  i.  ájulni,  ájuldoz- 
ni,  eszméletét  veszteni. 

3a:vtKHyTH  cs.  bezárni,  becsuk- 
ni,  elzárni. 

3aMKHyTHH  m.  bezárt.  elzárt ; 
elzárkózott. 

3aMKOBHH  m.  vár  — ; 3aMKOBa 
ropa  : várhegy. 

3aMikjiHÍ  m.  elcsenevészese- 
dett , elsatnyult , elaszott ; 
vézna. 

3aM.ikxH  k.  i.  elsatnyulni,  el- 
aszni. 

3aMOBKHyTH  k.  i.  elballgatni, 
elállni  a szótól. 

SaKOKHyTH  k.  i.  beázni,  meg- 
ázni. 

SaMOEi,  n.  vár,  várkastély, 
várlak ; zár,  lakat. 


3aMoioTimi  cs.  csépléssel  be- 
szerezni. 

3aMopeH£>m  m.  elaszott,  el- 
géniberedett ; elkínzott. 

3aMopnTii  cs.  elkínozni ; kop- 
laltatni , elcsigázni ; meg- 
ôlni. 

SaMopos^  h.  zuzmara,  dér. 

3aMopcKiiH  (-híí)  m.  tengeren 
túli. 

3aMopbe  s.  tengerentuli  fold. 

3aivíopiiilHTH  ca  v.  megránezo- 
sodni,  ránczot  vetni , ôsz- 
szebuzni  a homlokát. 

3ajvioxaxn  cs.  bebonyolítani 
bekeverni , becsávázni ; — 
ca  v.  bebonyolodni. 

3aMOT£HHKrB  h.  lakatos. 

3aMpawrn  ca  v.  elborulni, 
beborulni. 

SaMypoBaTH  cs.  befalazni,  be- 
építeni. 

3aMHBaTH  cs.  lemosni,  moso- 
gatni ; — ca  v.  mosokodui, 
mosdózni. 

3aMHKaTH  (3aMHKaBy)  cs.  be- 
zárni, elcsukni,  elzárni;  — 
ca  v.  elzáródni,  elzárkózni, 
elcsukatni. 

3aMHKaxH  (saMtiay)  cs.  meg- 
húzni  a haját,  megczibálni, 
megtépni. 

SaMHjXHxii  cs.  beszappanyozni, 
megszappanozni. 

3aivíbiiHXH  cs.  megzavarni  (a 
gondolkodásban),  báborgat- 
ni ; — ca  v.  megzavaródni, 
eltévedni , hibát  elkôvetni 


' — 3äMí>IJMTR  — 


105  — Sana^aTii  — 


(a  feladatban , gondol  ko- 
dásban). 

BarvtBniaTH  cs.  huzamosan  al- 
kalmatlankodni,  zavarni. 

oaMbiTH  cs.  elmosni,  lemosni. 

BaMŠHa  n.  kárpótlás,  megté- 
rítés. 

SaMkmiTH  cs.  elcserélni,  hely- 
repótolni,  kárpótolni. 

3aR^cHTH  cs.  dagasztani,  ki- 
dagasztani  (a  kenyeret), 
gyurni. 

SaMkTHTH  cs.  észrevenni,  meg- 
jegyezni,  megfigyelni. 

3aMkTKa  n.  megjegyzés,  jegy- 
zet,  észrevétel. 

SaM^RaTejiBHBiH  m.  flgyelemre 
méltó,  jeles. 

SaMkniaTH  cs.  megzavarni, 
megkavarni,  meghabarni ; — 
en  v.  ôsszezavaródni,  zavar- 
ba  jônni. 

oaMkniKa  n.  puliszka. 

SaMknmaTH  k.  i.  mulatni,  idóz- 
ni ; lakni,  tartózkodni ; — 
ca  y.  késlelkedni. 

3a  Mara  cs.  eltaposni,  elgyurni, 
eltiporni. 

Bane  k.  mert,  minthogy,  mivel. 

Banecra  cs.  be vinní , behor- 
dani,  behozni. 

BaHexara  es.  elhanyagolni, 
neni  méltatni  kellôen. 

BaHHMaTejiBHôcTL  n.  érdekesség. 

oRHHMaTejiBHBiii  m.  érdekes, 


vonzó,  kellemes. 

BaHHjvtaTH  cs.  foglalkoztatni ; 
elfoglalni  (állást) , viselni ; 


— ca  v.  foglalkozni,  fog- 
lalatoskodni. 

3aHÔrraii,a  n.  kôrômméreg. 

3aHocKa  n.  járomszeg,  járom- 
pálcza. 

3aHypHTH  cs.  bemártani,  alá- 
meríteni ; — ca  v.  aláme- 
rulni. 

3aHkMkra  k.  i.  megnémulni. 

3aH^TKaHa  s.  eltagadás , el 
nem  israerés. 

3aHkTKaTH  cs.  eltagadni,  le- 
tagadni. 

3aHaTH  cs.  elfoglalni,  bevenni; 

— ca  v.  foglalkozni,  foglala- 
toskodni. 

3aiíarae  s.  foglalás,  elfoglalás  ; 
foglalkozás , foglalatosság. 

BaHaTBiil  m.  elfoglalt,  meg- 
szállott,  bevett ; foglalkozó, 
foglalkozással  biró. 

3ao^Ho  i.  egyhangulag,  egyiit- 
tesen,  egyiitt. 

3aopara  cs.  szántani  kezdeni. 

BaocTpiiTH  cs.  meghegyezni, 
liegyezni,  megélesíteni,  ki- 
fenni. 

3ao<m  i.  hát  môgôtt,  alatto- 
mosan. 

3aoaHo  i.  liát  môgôtt,  titkon, 
távollét  alkalmával.  3aoano 
3acy,a;HTii : makacsság  miatt 
elitélni. 

3aoaHBiít  m.  távollevo , hát 
môgôtt  levô. 

3anaji;aTH  k.  i.  esni,  leesni 
(valami  môgé),  lenyngodni 
(nap). 


— 3anaji;HbiH  — - 


106 


— oan.ie'iHHH  — 


3anaji;HHH  m.  nyugoti. 

3anaA%  b.  nyugvás ; nyugot, 
napnyugot. 

SanaKOBara  cs.  becsomagolni, 
berakni. 

3anajiHTH  cs.  meggyújtani, 
felgyújtani ; — ca  v.  meg- 
gyúlni. 

3anaibiH  m.  beesett , bebor- 
padt,  ôsszeaszott. 

SanaMHHTaTH  cs.  megemlékez- 
ni,  visszaemlékezni. 

Sanacara  cs.  ellátni , fôlsze- 
relni ; kôtényt  felkôtni  (a 
rubát)  felkôtni. 

3anacKa  n.  kôtény,  elókôtény, 
kôtó. 

3anacKy,ii;HTH  cs.  bepiszkítani, 
berondítani,  bemocskolni. 

3anaxaTH  cs.  megszagolni ; — 
k.  i.  szaglani,  illatozni. 

3anaxL  b.  szag,  illat. 

3aiieBHaTH  cs.  állítani,  vitatni; 
biztosítani. 

3aneKaxH  cs.  bevonszolni,  be- 
tuszkolni,  betolni. 

3aneKJibit  m.  megaludt,  meg- 
hnlt  (vér). 

SanepTH  cs.  bezárni,  becsnkni ; 
— ca  y.  bezárkózni. 

3anepTHH  m.  bezárt , becsu- 
kott,  elzárt. 

SaneaaTaHHH  m.  bepecsételt, 
lepecsételt. 

3aneaaTaTH  cs.  bepecsételni , 
lepecsételni. 

3anHHaHa  s.  akadály,  akado- 
zás ; gáncs. 


3annnaTH  cs.  akadályozni,  be- 
akasztani ; — ca  v.  akadé- 
koskodni ; nekifeszulni,  neki- 
rugaszkodni. 

SannpaHa  s.  bezárás,  becsnkás. 

3anHpaTe.iL  m.  bezáró,  becsukó. 

3auHpaTe.iLHbin  m.  záró,  csukó* 

3annpaTH  cs.  elzárni,  bezárni, 
becsukni,  elrekeszteni ; — 
ca  v.  elzárkozni. 

3anHcaHn  s.  beírás,  bejegyzés? 
beiktatás. 

3anHcaHbiii  m.  beírott , tele- 
írott,  beírt,  bejegyzett. 

3anHCHHKT>  h.  jegyzókônyv. 

3aiiHcaTH  cs.  beírni,  bevezetni, 
bejegyezni,  beiktani,  befes- 
teni  (tojást) ; — ca  v.  be- 
íratkozni,  bejegyeztetni. 

3anaaKaTH  k.  i.  sírni  kezdeni, 
kisírni  szemeit. 

3an.iaTa  n.  fizetés,  ber. 

3anaaTaTii  cs.  befoltozni,  meg- 
foltozni. 

3anaaTHTH  cs.  megfizetni,  le- 
fizetni,  leróni. 

3ánaaTKa  n.  folt.  H Ha  hobhh 
Mkx^  npH^acTL  ca  3anjiaTKa  : 
Az  uj  zsákra  is  ráfér  a folt. 

3anaecTH  cs.  befonni,  meg- 
fonni,  ôsszefonni ; — ca  v. 
befonni  magát ; bebonyo- 
lódni. 

Sanaeae  s.  a váll  hátsó  része. 

SanaeaHHKL  b.  az  ingnek  azon 
része,  mely  a vállat  fedi. 

3an.ieaHbiH  m.  vállontúl  levó. 


— SamieaoKB  — 


107 


— 3anacHHKrB  — 


3anjie,iOKrB  h.  gerincz,  a váll 
kiálló  része. 

SamibcHkTH  k.  i.  megpené- 
szedni. 

SanjrfeTaTH  cs.  befonogatni, 
fonogatni ; — ca  v.  befonni 
magát. 

SanaioBaTH  cs.  bekopni,  tele- 
kôpni. 

3anoBk,ii;aTeJiLHBiii  m.  paran- 
csoló,  rendeló  ; tiltó. 

SanoB^aiia  s.  parancsolás, 
rendelés. 

SanoB^^aTH  cs.  parancsolni, 
rendelni. 

SanoBkÄHHKB  h.  parancsoló, 
rendelo. 

SanoBk^OBaTH  cs.  parancsolni, 
rendelni. 

SanoBÍ^B  n.  parancs,  paran- 
csolat. 

SanoBkpHTH  cs.  megbizni,  rá- 
bizni. 

3ano3,ii;ajiBiH  m.  elkésett,  lenia- 
radt,  késó. 

3anô3,a;HTH  cs.  késleltetni ; — 
ca  v.  késni,  késedelmezni. 

3anopOTH  cs.  felhasítani,  be- 
hasítani ; — ca  v.  behasad- 
ni,  felbasadni. 

SanopomnTH  cs.  porozni,  port 
binteni , port  csinálni ; — 
ca  y.  beporosodni ; 3anopo- 
hihbt,  ca  y boko  : por  esett 
a szemébe. 

3anpaBa  n.  fuszer. 

3anpaBHTH  cs.  elkészíteni,  be- 


csinálni ; fiiszerezni ; meg~ 
igazítani. 

SanpocHTH  cs.  megkérni,  ide 
kérni,  magáboz  kérni. 

3anpkraTH  cs.  befogni  (sze- 
kérbe). 

SanpijTH  k.  i.  megizzadni. 

3anpaTaTH  cs.  eltakarítani^ 
elrejteni ; eltenni. 

3anpaan  cs.  befogni  (a  sze- 
kérbe). 

3anycxHTH  cs.  elhanyagolni,, 
nem  vigyázni  yalamire. 

SanycT^iBiH  m.  elhanyagolty 
nem  gondozott. 

SanycT^TH  k.  i.  pusztulni,  el- 
pusztulni. 

3anyTaHBin  m.  bonyolodott. 

3anyTaTH  cs.  bebonyolítani? 
megkôtni  (a  kereket),  ôsz- 
szebonyolítani ; — ca  v-  osz- 
szebonyolodni , ôsszezaya- 
rodni. 

3anyxjiBiH  m.  megdagadt. 

3anyxHyTH  k.  i.  megdagadni. 

3anym,eHBiH  m.  elbanyagolt^ 
nem  gondozott. 

ŠanxáTH  cs.  bedugni,  bedn- 
gaszolni,  befurni ; — ca  y. 
bedugódni,  befurakodni. 

SanbKaHEa  n.  mézes  pálinka. 

SanbKaaKa  n.  pipa. 

3ankTH  cs.  énekelni ; kukori- 
kôlni  (a  kakas) ; dalolni. 

3ankaoKB  b.  sut,  kuczkó. 

SanaCTB  n.  kézfej,  kéztó  ; ke~ 
rékagy. 

3anacHHKB  h.  kézeló. 


— 3anacTHHK£  — 


108 


— 3apk3aTH 


3anacTiiHK'i>  h.  kézeló. 

3auaTaa  n.  vesszó  (az  írásban). 

3anaTOKrL  h.  sark,  csizmasark. 

3apa3a  n.  dôgvész,  halálvész, 
ragály. 

3apa3HTH  es.  terjeszteni  raga- 
dós  betegséget,  megfertóz- 
tetni,  megrontani;  — ca  v. 
megfertôztetni  magát,  meg- 
kapni  a ragályos  betegsé- 
get, megromlani. 

3apa3iiTe.ibHôcTL  n.  ragályos- 
ság,  ragadósság. 

3apa3HTeJiBHHÍl  m.  ragadós, 
ragályos,  dôgletes,  mételyes, 
veszedelmes. 

3apa3iHBbiô  m.  ragályos,  mé- 
telyes,  mirigyes. 

3apa3iHBÔCTb  n.  ragályosság, 
ragály. 

Sapa^a*  i.  egyszeriben,  tustént, 
mindjárt,  azonnal. 

3apaHO  i.  korán,  kôra  reggel. 

3apaHHH  m.  korai , reggeli, 
jókori,  korán  érô. 

3apBaTH  cs.  szakítani,  szakasz- 
tani,  tépni ; dagadni,  gyiil- 
ni,  kelni ; — ca  y.  besza- 
kadni,  eltiini  (a  fôld  mé- 
lyébe).  3apBaBb  ôhcb  ca : 
nyelne  el  a fôld. 

3apeBaTH  k.  i.  sírni  kezdeni ; 
bôgni,  ordítani  kezdeni. 

3apMyTHTH  cs.  szomorítani,  bu- 
sítani ; — ca  v.  szomorkod- 
ni,  busulni,  bánkódni. 

3apMyii;eHbm  m.  szomoru,  bá- 
natos,  bús. 


SapHyaeHbiii  m.  szomoru,  bús, 
bánatos. 

SapoÓHTH  cs.  bekeresni,  kidol- 
gozni,  megszerezni. 

3apo6oTHbiH  munkával  szerzett, 
bedolgozott. 

SapoôoTOKB  h.  kereset,  keres- 
mény,  munka,  foglalkozás. 

3apÔBHaTH  cs.  egyengetni,  ki- 
egyenlíteni,  elsimítanij,  ki- 
tôlteni  (gôdrôt) ; — ca  v. 
elsimíttatni. 

3apoBHaTeJiB  h.  egyengetô,  si- 
mító. 

3apoc.ibia  m.  benótt ; szakállas. 

3apocTH  k.  i.  benóni,  beborí- 
tani. 

3apy6aHa  s.  bevágás,  bemet- 
szés,  levágás. 

3apy6aTH  cs.  vágni  kezdeni ; 
bevágni,  felróni;  agyonvág- 
ni,  agyonôlni ; — ca  y. 

megvágni  magát , vagdal- 
kozni. 

3apy6iiTHcs.beszegni,behajtani. 

3apy6b  h.  bémetszés,  bevágás. 

SapyanTH  cs.  eljegyezni ; biz- 
tositani ; — ca  v.  elj  egy  ez- 
tetni,  kezeskedni. 

SapyaeHbiií  m.  elj egy zett. 

Sapyamra  t.  elj  egy  zés  , kéz- 
fogó. 

SapbiTH  cs.  beásni , beturni, 
behasítani;  — ca  v.  befu- 
rakodni,  bebujni. 

3apHTHH  m.  beásott. 

3apk3aTH  cs-  megvágni,  meg- 
metszeni , bevágni ; — ca 


— 3ap^KaTH  — 


109 


— 3aci£iLiaTH 


v.  meg vágni  magát,  el vág- 
ni a torkát,  ôngyilkosságot 
elkôvetni. 

3apŤ>KaTH  cs.  tiltani , eskii 
alatt  megfogadni ; lemon- 
dani. 

3apkii;LKnH  (-híí)  m.  folyóntuli, 
vizentuli. 

3apa  n,  napsugár,  sugár ; Be- 
BLÔpna  3apa : esthajnal,  esti 
pir,  alkony. 

3aca^;a  n.  sarkigazság,  alap- 
igazság,  sarktétel,  axióma. 

Saca^HTH  cs.  beiiltetni , tele 
iiltetni,  oda  iiltetni,  melie 
iiltetni. 

3acaaKeHBiH  m.  beiilfetett,  oda 
iiltetett. 

3acajiHTH  cs.  bezsirozni,  hájjal 
bekenni ; — ca  v.  bezsiro- 
zódni,  bepiszkolódni. 

3acBaTaTH  cs.  megkérni,  nóiil 
kérni,  eljegyezni;  — ca  v. 
megkéretni,  eljegyeztetni ; 
eljegyezni  egymást. 

3acBep6kTH  k.  i.  viszketni  kez- 
deni. 

3acBHCTaTH  k.  i.  futyôlni  kez- 
deni,  futyôlni. 

3acBk^aHTH  cs.  tanuskodni, 
tanubizonyságot  tenni. 

3acBkTJikTH  k.  i.  megvillanni, 
fényleni. 

3acBkTHTH  cs.  világítani,  vilá- 
gosságot  gerjeszteni,  gyer- 
tyát  gyujtani. 

3aceKBecTpoBaTH  cs.  lefoglalni, 
zár  alá  venni. 


oaceJieHHH  m.  benépesített, 
betelepített. 

SaceaHTH  cs.  benépesíteni,  be- 
telepíteni ; — ca  v.  megte- 
lepedni,  betelepedni. 

SacHJLHTH  cs.  begôbôzni,  gôbôt 
kôtni ; — ca  v.  begôbôzôdlii. 

3acHMT,  i.  ezután,  azután. 

3acHHHTH  cs.  megkékíteni? 
kékre  festeni. 

3acHMHH  m.  rekedt. 

3acmiHyTH  k.  i.  megrekedni, 
berekedni. 

3acKaKaTH  k.  i.  ugrándozni , 
ugrálni. 

3acKBepHHTH  cs.  megfertóztet- 
ni,  bemocskolni. 

3acjiHHHTH  cs.  benyálazni,  meg- 
nyálazni , bepiszkítani ; — 
ca  v.  benyálazódni,  bepisz- 
kolódni. 

3aciyra  n.  érdem. 

3acayateHi)m  m.  bekeresett, 
kiérdemlett , megszolgált 
érdemekben  teljes,  nagy- 
érdemii. 

SacjiyatHTH  cs.  megszolgálniy 
megkeresni , kiérdemelni , 
megérdemelni ; sokáig  szol- 
gálni ; 3ac.iyJKiiBB  £0  Tpmi,- 
ii,aTL  poKÔB'B : elszolgált 

maj  d harmincz  évig. 

3acjknHTH  cs.  elvakítani,  sze- 
met  kiszurni,  szemet  fény- 
veszteni ; rászedni. 

3acaknjiaTH  cs.  elvakítani,  sze- 
met fényveszteni  (huza- 
mosan);  ámítani. 


— SacMepjíiTH  — 


110 


— 3aCTpljIHTH  — 


SacMepÄ^TH  k.  i.  buzleni,  bii- 
dôsíteni,  budosíteni  kezdeni. 

BacMkjiTH  cs.  kineyetni ; — ca 
v.  nevetni  kezdeni,  elnevet- 
ni  magát. 

3acHypoBaTH  cs.  befiizni,  be- 
kôtni ; — ca  v.  befiizni 
magát. 

3acnyTH  k.  i.  elaludni,  álomba 
meriilni. 

3acHkMTH  k.  i.  havazni  kez- 
deni, hóval  beborítani. 

3acÔBKa  n.  retesz,  tolózár. 

3acoaHTH  cs.  megsózni,  elsózni, 
• 3acojro^HTH  cs.  megédesíteni. 

3acopoMHTH  cs.  megszégyení- 
teni,  rápirítani ; — ■ ca  v. 
elpirulni,  szégyelni  magát, 
restelni  a dolgot. 

SacoxHyTH  k.  i.  elszáradni,  ki- 
száradni,  elaszni,  száradás- 
nak  indulni. 

3acnaaHH  m.  álmos. 

3acnajiôcTL  n.  álmosság,  alu- 
székonyság. 

3acnaHHH  m.  álmos,  álom- 
szuszék. 

3acnara  k.  i.  elaludni,  kialud- 
ni ; — ca  v.  mélyen  aludni, 
elaludni. 

SacnoKOHTH  cs.  megnyugtatni, 
lecsillapítani  ; — ca  y.  meg- 
nyugodni,  lecsillapodni. 

SacnoKo^Ha  s.  megnyugtatás, 
megnyugvás. 

3acno.ii>  i.  kôzôsen,  egyiittesen. 

SacpaHBiÄ  m.  piszkos,  mocskos, 
szaros. 


3acTaBa  n.  zászló,  lobogó. 

3acxaBaTH  cs.  (.naniTo) : el- 

állani , utjában  állni;  (3a 
Koro) : védelmezni,  védeni, 
pártját  fogni ; (aoro)  : ott- 
hon  találni,  rajtérni,  raj  ta 
kapni. 

3acTaBHTH  cs.  elállítani,  aka- 
dályozni ; kényszeríteni , 
erôszakolni ; elzálogosítani, 
zálogba  tenni ; — ca  y. 

kényszeríttetni. 

3acTaBKa  n.  fogadás ; zálog. 

3acTaBH  t.  zálog,  biztosíték. 

3acTapÍJiHH  m.  megrôgzutt, 
eléviilt;  ôreg,  régi. 

SacTapiTH  k.  i.  megvénulni, 
megoregedni ; eléviilni. 

3acTaTH  cs.  elállítani ; rajt- 
érni, rajtakapni ; yédelmez- 
ni,  pártolni. 

3acrreJiHTH  cs.  beteríteni,  be- 
lepni,  befedni. 

3acTHrHym  cs.  ráérni,  utól- 
érni,  megkapni. 

3acToiKKa  n.  kapocs,  boglár. 

3acTÔH  h.  pangás,  tespedés, 
sziinetelés. 

3acTÔJTLHbiH  m.  evéskor  basz- 
nált ; asztali,  ebédlés  kôz- 
ben  eloforduló. 

3acTpHHH  cs.  nyirni  kezdeni. 

3acTpoMHTH  k.  i.  belépni,  be- 
bágni , (gerendák  koze) 
hágni. 

3acTpyraTH  cs.  megfaragni, 
megbegyezni,  kifaragni. 

3acTptiHTH  cs.  meglóni,  meg- 


— SacTparHYTii 


111 


SaTeMHIITH  — - 


ôlni ; — ca  y.  meglóni  ma- 
gát. 

3a<ľrparHyTH  k.  i.  besiippedni, 
belesiilyedni,  beakadni,  meg- 
akadni. 

oacTy^a  n.  meghiilés,  h iilés. 

oacTyAHTH  cs.  meghiiteni,  ki- 
hiiteni ; — ca  y.  meghiilni, 
meghiiteni  magát. 

Sacryna  n.  oltalom,  védelem. 

SacxynaTH  cs.  védeni , oltal- 
mazni;  hely  ettesíteni , kép- 
viselni. 

SacTynHHKíj  b.  védó,  oltalmazó, 
iigyvéd , képviseló ; párt- 
fogó,  kôzbenjáró. 

3acTyimmi;a  n.  védó,  pártfogó, 
kôzbenjáró  (nó). 

oacTBiiBiH  m.  meghiilt,  kihiilt. 

SacTBinyTH  k.  i.  meghiilni,  ki- 
hulni. 

SacTBiTH  k.  i.  meghiilni,  ki- 
hiilni ; sacTBiB'B  6hct>  : hiil- 
nél  meg  (t.  i,  mint  a ha- 
lott),  halnál  meg. 

SacysHTH  cs.  megitélni,  elitélni, 
elmarasztalni ; — ca  v.  pôr- 
lekedni. 

Sacyft'B  h.  elitélés,  elmarasz- 
talás. 

oacyKaTH  cs.  morni,  morzsolni 
kezdeni. 

SacyflyTH  cs.  betolni,  eltolni, 
tuszkolni,  dugni  valahová ; 
— ca  v.  elhányódni,  eldu- 
gódni,  elrejtózni,  elpusztulni. 

pacBiHOBHTH  cs.  fiuvá  fogadni. 

SacBinaTH  cs.  betôlteni,  kitôi- 


teni,  kiegyengetni ; — k.  i. 
alndni,  szundikálni,  álomba 
merúlni,  elszenderedni ; — 
ca  v.  betôltetni,  behányat- 
ni ; sokáig  aludni. 

3acB  i.  ujra,  ismét,  ujolag. 

3acÍBaHa  s.  bevetés,  elvetés. 

SackB'B  h.  vetés,  bevetés  ; be- 
vetett  fôld. 

oack^amie  s.  iilés,  gyiilés. 

SackjiaHa  s.  iilés,  beiilés. 

3ack^aTH  cs.  lesben  iilni,  he- 
lyet  foglalni ; iilésezni. 

3ackKaTH  cs.  bevágni,  bemet- 
szeni*  kimetszeni. 

3ackcTH  cs.  elfoglalni  a he- 
lyet,  beiilni  a helyet,  be- 
telepedni. 

3ackan  cs.  meg  vágni,  bevágni, 
bemetszeni. 

SackaHa  s.  bevetés. 

3ackaTH  cs.  bevetni;  — ca  v. 
bevetôdni,  elvetódni. 

3aTaHKa  n.  eltitkolás,  rejte- 
getés. 

3aTanTH,  3aTaHHTH  cs.  eltitkol- 
ni,  elrejteni,  el  nem  árulni ; 
— ca  v.  titkolódzni. 

3aTBepsiíTH  cs.  megerósíteni, 
megs  zilárdítani . 

3aTBepAkaBiH  megkeményedett, 
kiszáradt. 

SaTBopHTH  cs.  becsukni,  be- 
zárni. 

3aTBÔpKa  n.  retesz,  tolózár. 

SaTBÔpi*  h.  retesz,  tolózár. 

3aTeMHHTH  cs.  elsôtétíteni,  el- 
homályosítani. 


' SaTe.MHft TH  1 12  3aTÍHHTH  


3axeMHkxH  k.  i.  sôtétedni,  sô 
tétedni  kezdeni. 

3axepe6nxH  cs.  bekotorni,  be- 
turni. 

3aTecaTH  cs.  megfaragni,  le- 
faragni,  elfaragni. 

3aruAToeaTu  cs.  eltiltani,  be- 
tiltani. 

SaTHHaTH  cs.  bevagdosni,  be- 
metszeni,  bevágni. 

3arHXHyxii  k.  i.  elcsendesedni, 
elcsendesiilni,  csillapodni. 

SaxEaxn  (3aTKaBy)  cs.  bedugni, 
bedugaszolni,  betômni ; (3ax- 
ay)  szóni  kezdeni,  beszoni ; 
— ca  v.  befogni  a száját, 
elballgatni. 

3aTJtyMHTH  cs.  elkábítani,  el- 
bódítani,  elszédíteni. 

3axoBaH  cs.  agyonsúly  kôlni, 
agy°nutni,  agyonverni. 

3axoiraxH  cs.  befnlasztani,  viz- 
zel  elárasztani ; fiiteni,  me- 
legíteni,  befuteni ; — ca  v. 
fulni,  megfulni,  vizbefulni ; 
befuttetni. 

3aTonTaTH  cs.  eltaposni,  meg- 
taposni ; toppantani,  dobog- 
ni  (lábbal). 

3aTopatecTBOBaTH  cs.  diadal- 
maskodni,  diadalt  iilni,  iin- 
nepelni  kezdeni. 

3aTOpMocHTH  cs.  megrázni, 
megczibálni,  megránczigál- 
ni ; ránczigálni  kezdeni. 

3axowra  cs.  megkószôrulni, 
élesíteni  kezdeni. 


3axpeui,axH  k.  i.  ropogni,  re- 
csegni  kezdeni. 

SaxpjmaxH  cs.  feltartóztatni, 
feltartani,  magánál  tartani,  ' 
marasztalni. 

3aTpoBHTH  cs.  uszítani,  rá- 
uszítani ; megmérgezni. 

3axpoetíi>e  s.  méregkeverés, 

3aTpoHHHKi»  h.  inéregkeverd. 

3axpyó£xH  k.  i.  befujni  a kurt- 
be,  kurtôlni  kezdeni. 

3axpacxn  cs.  rázni  kezdeni, 
megrázni,  megmozgatni ; — 
ca  y.  reszketni,  remegni. 

3axyaumi  k.  i.  busulni,  a g- 
gódni,  epekedni. 

3axyjDixn  cs.  elfedni,  eltakar- 
ni,  befedni ; — ca  v.  elbuj- 
ni,  elrejtózni. 

SaxyiviaHimi  cs.  kôdbeborítani, 
elbódítani , elkábítani ; — 
ca  v.  kodbeborulni. 

SaxymixH  cs.  eltompítani,  el- 
venni  az  élét ; — ca  y.  el- 
tompulni. 

3axyir£xH  k.  i.  eltompolni, 
megtompulni. 

SaxHRaxii  cs.  bedugdosni,  be- 
dugaszolni, tele  tónmi;  — 
ca  v.  bedugatni,  bedugódni, 
befurakodni. 

3axHMB  i.  azután , késôbb, 
maj  d. 

3axLiaKa  n.  dugó,  dugasz. 

3axkHHXH  cs.  beárnyékozni, 
beárnyazni,  eľhomályosíta- 
ni ; — ca  y.  elhomályosodni, 
árnyassá  válni. 


— 3aiarHyľH  — 118  — 3axpHimbii  — 


3aiarHyTH  cs.  behuzni,  bevon- 
szolni,  berántani,  bekeverni 
(pôrbe) ; — ca  y.  bevon- 
szolni  magát , behuzódni, 
elrejtózni. 

SaTaxn  cs.  bevágni,  megutni. 
megcsapni ; — ca.  y.  mak- 
ranczoskodni,  csôkônyosnek 
lénni  (16). 

3aTaTbii  m.  makacs,  csokô- 
nyôs. 

3aynoKÔHHBiH  m.  a halottak 
nyngodalmáért  benyujtott. 

SayMHpaxH  k.  i.  ájuldozni ; sú- 
lyosan  megbetegedni. 

SayTpa  i.  holnap. 

SayTp^mHLHíi  m.  holnapi. 

SaymeiiL  h.  nyakleves,  poflé, 
pof. 

3aynran;a  n.  fulbeyaló. 

3ayniHmi;a  n.  fiilbevaló. 

3ayfflHHÍi  m.  ful  môgôtt  levô. 

3a({)ap6HTH  cs.  befesteni,  be- 
mázolni ; — ca  v.  befestet- 
ni,  befesteni  magát  bemá- 
zolni  magát. 

3a<f)opKaTH  k.  i.  elkezdeni  fúni 
az  orrával  (1<5),  poroszkálni. 

3axapKaTH  k.  i.  hurákolni, 
kopni  kezdeni ; — ca  v. 

nagyon  belemélyedni  a ha- 
rákolásba. 

3axBaTHTH  cs.  elfogni , meg- 
fogni , megragadni ; elfog- 
lalni ; — ca  v.  elkapatni, 
elfogatni. 

3axBopkxH  k.  i.  elbetegesked- 
Csopei : Kutén-magyar  szótár. 


ni,  betegségbe  esni , meg- 
betegedni. 

3axaecHyTH  ca  v.  fulladni,  ful-; 
ladozni  (a  nyeléstól). 

3axaeii;HyTH  ca  v.  fulladozni, 
fulladni  (ny elés  foly tán). 

3axjLHii,HyTH  ca  v.  fulladni, 
fulladozni  (nyelés  foly  tán). 

3axMapHTH  ca  v.  elborulni, 
beborulni. 

Saxo^HTH  k.  i.  elkezdeni  járni, 
járogatni,  leszállni,  lenyu- 
godni  (a  nap),  bejárogatni, 
bebetérni,  látogatni,  letérni. 

3axo,n;HTH  (^aKOMy)  k.  i.  elég 
van  neki,  elégelni,  kifutni ; 
aKMaii  3afinuio : éppen  ki- 
futotta , éppen  elég  yolt ; 
He  saxo^HTL  mh  rpoina : nincs 
elég  pénzem,  nem  futja  ki 
a pénzem ; — ca  v.  ellenni  va- 
lami  nélkul,  megelégednk 

SaxÔÄ'b  b.  lenyugvás,  lemene- 
tel ; saxôA'B  conna : nap- 
nyugta,  naplemenetele. 

3axoTÍJTH  cs.  akarni,  megki- 
vánni ; — ca  v.  kedvet  kap- 
ni ; 3axoTkao  My  ca  : kedve 
szottyant. 

3axpaMaTH  k.  i.  sántítani  kez- 
deni, megsántúlni. 

3axpanjibii  m.  rekedt. 

3axpunHyTH  k.  i.  berekedni 
(torok). 

3axpnnHbra  m.  támasztó,  karos; 
3axpHnHbit  CTOJieii,b : karos 
szék,  karszék,  támlás  szék. 

8 


3ai],BHCTH  — 


114 


— 3amaHii,0BaTfí  — 


3au,BHÓTH  k.  i.  kivirágozni,  ki- 
virítani,  virítani  kezdeni. 

oau.BijiHH  m.  virágos,  kivirí- 
tott ; 3aii,B4jiHH  iutííchbobb : 
penészes. 

3au;BkTaTH  k.  i.  virágozni,  vi- 
rítani, virágozni  kezdeni, 
nyilni  kezdeni,  kinyilni. 

3au,HTKaTH  cs.  elcsitítanij,  el- 
csendesíteni. 

3aivkiHTH  cs,  ôsszeszorítani, 
ósszefogni  (ôklôt). 

3au,í>jioBaTH  cs.  ôsszevissza  csó- 
kolni,  csókolni  kezdeni ; — 
ch  v.  csókolózni. 

3au;ío.ibOBaTH  cs.  csókokkal 
elhalmazni,  ôsszevissza  csó- 
kolni ; — ca  v.  csókolózni 
kezdeni. 

3anajio  s.  kezdet,  rész,  szakasz, 
fejezet. 

3aaapoBaTH  cs.  megigézni, 
megbabonázni,  megbuvôlni. 

3aaaTH  cs.  kezdeni,  megkez- 
deni ; — ch  y.  kezdódni, 

megkezdódni. 

SaHaTOKTt  b.  kezdet. 

3aHepnaTn  cs.  bemeríteni, 
megmeríteni : — ch  y.  be- 
merulni,  megmerulni. 

SaaepcTB'kiHH  m.  megkemé- 
nyedett , megszáradt  (ke- 
nyér). 

3aHepcTB4'rn  k.  i.  megkemé- 
nyedni,  megszáradni  (ke- 
nyér). 

SanecaTH  cs.  hátra  fésiilni, 


megfésulni , lefésíilni ; — 

ch  s.  megfésulkôdni. 

SaaecTB  i.  becsuleletból,  tisz- 
teletból,  fizetés  nélkuí.  IIo- 
irre  poóhth  3aaecTB,  3a  aa- 
^OMaiiiB : Jôjenek  dolgozni 

tiszteletbôl  (ingyen)  áldo- 
másért. 

3aHexHYTH  cs.  széthasítani ; — i 
ch  v.  széthasadni. 

3aHHMB  k.  miért,  minek,  mi- 
végbôl  ? 

SaaHHaxn  cs.  kezdeni,  elkez- 
deni ; — ch  v.  kezdódni. 

SaaHHH'ta  cs.  becsinálni,  be- 
zárni. 

3aaHCJTHTH  cs.  beszámítani, 
hozzászámítani. 

3aaHCTHTH  cs.  megtisztĺtani, 
kitisztĺtani. 

3aHMejiHTH  cs.  ugy  megútni, 
hogy  eszméletét  veszítse 
(valaki),  elszédíteni. 

3aaopHHTH  cs.  megfekekteni, 
befeketíteni,  feketére  fes- 
teni ; — ch  y.  befeketíteni, 
bekormozni  magát. 

3aaopHkTH  k.  i.  megfeketedni, 
feketévé  válni. 

3aaT0  k.  miért , minek,  mi- 
okból  ? _ 

3aHB  i.  miért,  minek,  mi  ok- 
ból? 

3aHrtnaTH  cs.  ingerelni,  meg- 
haragítani. 

3ama.iHTH  cs.  elkezdeni  bolon- 
dozni,  csintalankodni. 

3amami,0BaTH  cs.  elsánczolni, 


BaiHBblpHyTH  ' — 


115 


— SoajiaMytieHBiH  — 


sánczot  építeni ; — ca  v. 
elsánczálni  magát. 

BainBLipHyTH  cs.  elhányni,  el- 
dobni,  elvetni  (lomtárba). 

SauiBBipaTH  cs.  elvetni , el- 
hányni. 

3amenTaTH  cs.  sugdosni  kez- 
deni,  snttogni. 

oamnôaTH  cs.  megsérteni,  meg- 
utni,  leiitni;  — ca  v.  meg- 
sérulni. 

oamiróHyTH  cs.  megutni,  meg- 
sérteni, leiitni. 

BaniHBaHa  s.  megvarrás,  be- 
varrás. 

BamiiBaTH  cs.  varrogatni,  varr- 
ni  kezdeni ; — ca  v.  var- 
ratni. 

BaumnkTH  k.  i.  sziszegni  kez- 
deni. 

Bánom!  cs.  megvarrni,  bevarr- 
ni,  levarrni ; — ca  v.  be- 
varratni,  levarratni. 

BaniMBiraTH  (-gá-)  cs.  futkosni, 
szaladgálni ; elrontani ; el- 
szakgatni,  elnyiini  (ruhát). 

BaniHypoBaTH  cs.  befuzni ; — 
ca  v.  befuzni  magát. 

3amT0  k.  miért , minek , mi 
okból  ? 

3aiu,e6eTaTH  k.  i.  csicseregni 
kezdeni. 

3am,HnaTH  cs.  megcsipni. 

BaiumaTii  cs.  védni,  védelmez- 
ni,  pártolni. 

3aw,o  k.  miért,  minek,  mi 
okból? 

3ain,ypHTH  cs.  hunyorítani,  fu- 


let  hegyezni  (ló)  ; — ca  v. 
fulet  hegyezni , harapásra 
készulni. 

3ak^;aKBi  t.  csemege. 

Samara  cs.  mughara.pni,  már- 
ni kezdeni ; — ca  v.  ma- 
r ako  dni. 

SakcTH  cs.  megenni , agyon- 
fojtani. 

3atxaTH  k.  i.  betérni  valahova, 
bemenni. 

3aaBHTejiL  h.  elómutató,  beje- 
lentô,  kijelentó. 

3aaBHTH  cs.  bemutatni,  beje- 
lenteni,  elómutatni. 

3aacHkTH  k.  i.  derengeni,  tisz- 
tulni  (az  ég) ; — ca  v.  ki- 
deriilni. 

3aaTH  cs.  elhajtani,  behaj tani ; 
rajtakapni  a tilosban  és  el- 
hajtani ; — ca  v.  elhajtatni. 

3aau;B  (lepus  timidus  állt.)  h. 
nyul. 

SaaaHHa  n.  nyulhus. 

3aaaHH  (-mi)  m.  nyul  — ; 3a- 
aaa  EOJEa  : nyulbór  ; 3aaaa 
m;aBa : madár  sóska  (rumex 
nôvt.) ; 3aaaa  EanycTa  : nyul 
káposzta. 

3óaiaMyTHTH  cs.  elzavarni,  ki- 
hozni  a sodrából,  letériteni 
a helyes  utról ; — ca  v. 
Ôsszeszavarodni , letérni  a 
helyes  utról,  kimenni  a sod- 
rából. 

36ajiaMyaeHBiH  m.  osszezavart, 
ôsszekevert. 


8* 


— 36aTH  — 


116 


— SBapaTH  — 


36axH  cs.  bánni , bánkóclni ; 
gondolni  valamivel. 

3ÔHBaTH  cs.  leverni,  levere- 
getni,  leutógetni. 

36npaHa  s.  szedés,  szedegetés, 
felszedés. 

36npaTH  cs.  szedni,  gyujteni, 
szedegetni ; — ch  y.  szedet- 
ni ; szedelózni,  készulódni ; 
gyiilekezni,  gyiilni. 

36npoBaTH  cs.  elbirni , meg- 
birni. 

36hth  cs.  leverni,  ósszeverni, 
ósszeiitni,  egybeutni. 

36oHte  s.  rozs,  gabona. 

366jkhhu,h  n.  gabonatár,  mag- 
tár. 

36ôhhhkb  h.  rabló,  utonálló. 

36ôibľž>  t.  keresztgerenda  (a 
szóvószéknél). 

36opEa  n.  gyujtés,  gyiijte- 
mény ; gyiilés,  gyiilekezet. 

36opHHKB  h.  gy u j temény,  olvas- 
mánygyujtemény , szemel- 
vény ; 3ÓopHHKB  mojihtbb  : 
imák  gyujteménye,  ima- 
kónyv. 

SôopHBiH  m.  gyujtô,  ósszesítô ; 
3ÓopHoe  hmhh  : gyiijtónév. 

36octh  cs.  megdôfni,  felôk- 
kelni. 

36pyn  n.  lószerszám,  hám ; 
fegyverzet,  hadi  fegyverzet. 

36ynHHKB  h.  utonálló . hara- 
mia,  rabló. 

SÓHTKOBaiH  cs.  bántani,  bán- 
talmazni,  sérteni,  sértegetni; 
kárt  okozni ; csufot  uzni ; 


! — ch  v.  gunyolódni,  rosz- 

szul  bánni,  bántalmazni. 

36bitohhth  k.  i.  pajkoskodni, 
dévajkodni. 

3óbitohhôctb  n.  dévajság,  paj- 
zánság ; vásottság,  csinta- 
lanság. 

36htohhbih  m.  pajkos,  vásott, 
csintalan. 

36kraTH  k.  i.  ôsszefutkosni, 
végigfutni,  befutni. 

36krHyTn  k,  i.  ósszefutni,  be- 
futni ; — ch  v.  ósszefutni, 
ôsszemenni  (a  tej) ; csódulni. 

36kroTHH  s.  ôsszefutás , csó- 
dúlés. 

36i,ii;oBaTH  k.  i.  legyôzni  a 
bajt,  végig  kinlódni. 

3Ba^a  n.  veszekedés,  czivódás. 
czivakodás. 

3Ba^HTH  cs.  ôsszeakasztani,  be- 
akasztani ; ósszeveszíteni ; 
— ch  v.  ósszeveszni,  cziva- 
kodni. 

3BaHae  s.  hivás,  meghivás ; 
állás,  hivatal,  hivatás,  élet- 
pálya. 

3BaHHH  m.  meghitt,  meghí- 
yott. 

3BaHH  s.  hivás,  meghivás. 

3BapHTH  cs.  ósszefózni,  meg- 
fózni ; ósszeforrasztani  (va- 
sat) ; — ch  v.  megfóni, 
ôsszeforrni  (vas). 

3BapBKa  n.  szapuló. 

3BapHTH  cs.  szapulni ; — ch 
v.  szapultatni. 


SBaTeJILHHH  — 


117 


■ — oBHlia#HÔCT&  


3BaTeJiLHHH  najíeJK'B  : hivó  eset, 
yokátiyusz  (a  nyelvtanlban). 

SBara  cs.  híni,  hivni,  szólítani, 
nevezni ; — ca  y.  hivatni, 
neveztetni. 

3BaaB  h.  vendégfogó,  vendé- 
getbivó. 

SBeH^TH  k.  i.  csengni,  pengni, 
csendulni. 

3Bep6oBaTH  cs.  megnyerni  (va- 
laminek) ; — ca  v.  felcsap- 
ni  katonának. 

3Bepeaa  cs.  lelôkni,  ledobni, 
levetni ; lecsapni  (a  hiva- 
talról). 

3BepHyTH  cs.  felfordítani,  fel- 
borítani,  feldonteni ; — ca 
v.  felfordulni , felborulni, 
feldulni. 

Sbccth  cs.  eltéríteni,  letéríte- 
ni  (a  helyes  utról),  elcsá- 
bítani ; részedni ; — ca  v. 
rászedetni. 

8BH3,a,aHa,  rBH3ji,aHa  s.  fíltytilés. 

3BH3Ji;aTH  , TBH3Ji;aTH  k.  i.  fú- 
tyiilni,  futyôrészni. 

Sbo^htcib  h.  csábító. 

3bo,h,hth  cs.  csábitani,  félre 
yezetni. 

Sbóäb  b.  boltozat,  mennyezet. 

3BOHapHTH  cs.  barangozói  tisz- 
tet  viselni. 

SBOHapL  h.  harangôntô ; ha- 
rangozó. 

3BOHapi>Ka  n.  harangôntôné ; 
harangozóné. 

3bohhth  cs.  barangot  buzni, 
harangozni ; k.  i.  bangot 


adni,  szólni  (liarang)  ; 3bo- 
hhtl  : szól  a barang,  haran- 
goznak. 

3BOHKauiKa  n.  kolompos  tebén. 

3bohrhíi  (-lih)  m.  csengd , 
hangzó,  hangos. 

3BOHHHii;a  n.  harangtorony, 
barangláb. 

3bohoet>  b.  csengettyii ; ko- 
lomp,  pergd. 

3BOHoaoKB  b.  kis  csengettyii, 
kis  kolomp. 

3bôhb  h.  barang. 

3BopoTHTe.iLHi>iH  m.  visszatéró, 
viszontagos ; 3BopoTHTe.m>- 
hhh  saHMeuHHKB : visszatéró 
névmás. 

3bopothth  cs.  visszatériteni, 
visszaterelni ; — ca  y.  visz- 
szatérni. 

3ByKOMkpL  b.  hangméró. 

3ByKonpoH3HOCHTejiBHi)iH  m.lian- 
goztató,  betiizó. 

3ByEonpoH3HOCHTH  cs.  hangoz- 
tatni,  kimondani ; betnzni. 

3ByEB  b.  liang  (a  nyelvtan- 
ban),  betu. 

3ByaaTH  k.  i.  bangzani,  har- 
sogni. 

3Byam>iii  m.  liangos,  hangza- 
tos. 

3BBiaan  n.  szokás ; illem,  ille- 
delem. 

3BbiaaHHo  i.  szokás  szerint* 
mint  rendesen,  kôzônsége- 
sen. 

3BLiaaHHôcTB  n.  udvariasság, 
illem,  illedelem. 


3B£ľ4aHHblÍÍ  — 


118 


— 3^aTH  — 


3B£i^aHHHH  m.  szokásos,  kô- 
zonséges ; illedelmes. 

3BBimaTH  cs.  magasabbnak 
venni ; — ch  v.  magasabbá 
lénni. 

SBbiniKa  n.  tôbblet,  fôlôsleg. 

3Brb^aTii  cs.  kérdezni,  kérdeni, 
tudakozni , tudakolni ; — 
ch  y.  tudakozódni,  kérde- 
zoskodni. 

Sbíjuihki,  h.  nyomozó,  kémlelô, 
kém. 

Sb^m  t.  kérdés,  kérdezés. 

3BÍ3^,a  n.  csillag. 

SB'bsAKa  n.  kis  csillag. 

Sbíjs^hhh  m.  csillagos. 

3BÍ3Aoo6pa3Hbin  m.  csillag- 
alakn. 

3BÍ>3,iiiOHKa  n.  kis  csillag;  csil- 
lag (a  konyvben). 

3Br£3,ii;HHbiii  m.  csillagos. 

3Br£pHHa  n.  vadállat  húsa, 
vadhús. 

3BkpnHbiH  m.  vadállati. 

SB'tpocjiOBHe  s.  állattan. 

3BrbpcTB0  s.  állati  kegyetlen- 
ség,  vadság. 

3Bkpt  h.  vadállat,  vad ; vad- 
ember,  kegyetlen  ember. 

3BhpbKa  n.  vadállat,  vad. 

3bí>plckhh  (-híí)  m.  vadállati, 

33kpa  (t.  3B’tpHTa)  s.  állat. 

3bíjcthth  cs.  hirdetni,  uzenni ; 
tudósítani,  értesíteni,  jelen- 
teni. 

3bžtphth  cs.  megszímatolni, 
felkutatni  a nyomot,  meg- 
érezni  a vad  nyomát. 


3BkmkHH  s.  hirdetés,  bejelen- 
tés ; 3BhinhHH  bohhh  ; had- 
iizenet. 

3raHyTH  cs.  eltalálni,  kitalálni. 

3rJtH,a;aTH  cs.  Ôsszekeresni,  ki- 
keresni ; nézni,  tekinteni. 

3jih^ho  i.  tekintettel,  tekint.ve, 
vonatkozással. 

h.  tekintet,  szempont ; 
smh^’b  Mara  Ha  jíauiTo  : te- 
kintettel lénni  valamire, 
tekintetbe  venni. 

3ro^a  n.  megegyezés,  békeség, 
egyetértés. 

3roji;HTH  cs.  eltalálni,  rátalál- 
ni,  rábukkanni;  šrotmi  th 
Ha  HOJioBliKa : emberedre 

találsz  még ; kedvére  tenni, 
kedvezni  ; He  ro^eH'b  TOMy 
hhtko  3TOÄHTH : senki  sem 
tud  annak  a kedvére  tenni. 

3r6,a,HÔCTL  n.  megegyezoség, 
hozzáillés,  tárgyszeruség. 

3ró;i;HHH  m.  hozzá  illó,  meg- 
egyezó,  tárgyszerii. 

3roTOBHTH  cs.  elkészíteni,  meg- 
készíteni ; — ch  v.  elké- 

sziilni,  felkészulni. 

3^ajiôcTL  n.  használhatóság. 

S^ajibiH  m.  alkalmas,  használ- 
ható,  hasznavehetó. 

3ji;aHHe  t.  épiilet. 

3,a;aTejib  h.  épító. 

3^aTH  cs.  építeni ; átadni,  be- 
szolgáltatni,  leadni;  — ch 
v.  beválni , alkalmatosnak 
lénni ; ugy  tetszeni , ugy 
rémleni. 


— 3ftaTHHH  — 119  — SeMjieBaTHH  — 


3ji;aTKLiH  m.  aľkalmas,  iigyes, 
használható. 

Sjoóa  n.  ékességr  dísz,  ékszer. 

3ji,ô6hôctl  n.  használhatóság, 
tehetség. 

3,hô6hbih  m.  aľkalmas,  hasz- 
nálható,  tehetséges. 

3£o6hth  cs.  szerezni,  megsze- 
rezni,  keríťeni. 

3,a;oóína  n.  zsákmány , szer- 
zemény. 

S^ora^aTE  cs.  visszagondolni, 
visszaemlékezni , elmeren- 
geni ; — ca  y.  emlékezetbe 
idézni,  elábrándozni. 

3^opOBKaTH  cs.  koszonni  vala- 
kinek,  iidvôzôlni  valakit;  — 
ca  Y',  koszonni  egymásnak, 
iidvôzôlni  egymást. 

3^opoBJikHa  s.  kôszônés , iid- 
vôzlés,  kôszôntés. 

S^opoBjía  s.  egészség,  épség ; 
jóllét.  ^afi  Boate  3,nopoBJLH : 
adj’  Isten  j ó egészséget ! 
adj’  Isten  minden  jót  ŕ 

3ji,opoBo  s.  egészségesen,  egész- 
ségben,  j <51,  jóllétben.  A aKL 
TaMx*  y sacB  KyivroaKy , u;h 

ropäSÄ^ , n;e  3^opoBo : Hát 
hogy  mint  vannak  ônôknél, 
komámuram , boldogan-e, 
egészségben-e  ? 

S^opoBbift  m.  egészséges,  ép, 
eros. 

3^opoBkTH  k.  i.  egészséges 
lénni,  lábadozni. 

3ÄOxiHHa  n.  dôg,  hulla. 


3rTOxiiyTH  k.  L megdôgleni, 
meggebedni,  elbnllani. 

3ÄpaBHe  s.  egészség. 

3ji;paBKaTH  cs.  iidvôzôlni  vala- 
kit, koszonni  valakinek;  — 
ca  y.  iidvozolni  egy  a mást, 
koszonni  egymásnak. 

3XpaBjra  s egészség,  jóllét. 

3ftpaBHii  m.  egészséges,  ép. 

3^paabm  m.  kancsal,  bandsal. 

3^;yataTH  cs.  elbirni,  megbirni, 
meggyôzni ; — k.  i.  meg- 
eró&ôdni,  erót  nyerni. 

3ji;í>ixaTH  k.  i.  fellélekzeni,  fel- 
sóhajtani ; dôgleni,  gebedni. 

3,a,BixHyTH  k.  i.  fellélekzeni, 
felsóhajtani. 

3,a;k  i.  itt,  itten. 

i 3e6pa  (eqnns  zebra  állt.)  n. 
zebra,  zebraló. 

3ejieMnyri>  h.  éretlen , zôld 
gyiimôlcs. 

3exeHeHBKHÍl  (-bih)  zôldes,  zôl- 
des  színii. 

SexeHHHa  n.  zôldség. 

3exeiiOBaTHH  m.  zôldes. 

3exeHÔGTL  n.  zôldesség,  zôld 
mivolt. 

SexeHBifi  m.  zôld,  zôld  színii. 

3exeHB  n.  zôldség. 

3exeHrtTH  k.  i.  zôldiilni ; — ca 
y.  zôldelni,  zôldelleni. 

3exne  s.  nôvény. 

3exLe,  3exa  s.  nôvény,  gyó- 
gyító  nôvény,  gyógyitó  fú. 

3eMxeBaT0CTL  n.  fôldnemxiség. 

3eMxeBaTBiô  m.  fôldnemii. 


— 3eMJieBttio1ii,'Jí>Jieij;í>  — 120 


— 3nMa 


3eMJieBOJio1nrkTiei],L  h.  fôldbirto- 
kos,  fôldesúr. 

3eMJieBOJioji;kTejiB  h.  fôldesúr, 
fôldbirtokos. 

3eMjre,ii;kjiei];B  h.  fôldmives. 

3eMjie^kjiBCTBO  s.  fôldmivelés. 

3eMJie3HaBCTB0  s.  fôldisme,  ge- 
ognozia. 

SeMjieM'fepeu.B  h.  fôldméró. 

3eMjreMkpne  s.  fôldmérés. 

3eMJieMÍ>pB  h.  mérnôk. 

3eMJieMkpBCTBo  s.  fôldmérés. 

3eMJieonHcaHHe  s.  fôldirat,  fôld- 
rajz. 

3ewiennceu,B  h.  fôldrajzíró, 
geográfus. 

3eMjrenHCHBiH  m.  fôldrajz. 

3eMjreiiHCB  h.  fôldrajz. 

3eMJieTpaceHHe  s.  fôldrengés, 
fôldindulás. 

3eMj[Hii;a  n.  fôldecske,  kis  da- 
rab  fôld. 

3eMJia  n.  fôld , világ ; fôld- 
gômb ; termôfôld , fekvó 
birtok  ; TBepjja  3eMJia  : szá- 
razfôld,  kontinens ; ország, 
tartomány  ; a rutén  (s  zlá  v) 
3 betu  neve. 

SeMjiaEB  h.  fôld,  egy  vidékról 
való. 

3eMjuiHKa  (fragaria  vesca  nôvt.) 
n.  fôldi  eper,  szamócza. 

SeMiioBo^HLiH  m.  két  helyen 
(szárazon  és  vizen)  éló,  két- 
éltii,  bullô. 

3eMHopoíHBiH  m.  fôldi  szule- 
tésu , fôldszulte ; li.  fôld- 
szulôtte,  ember. 


3eMHHH  m.  fôldi,  világi ; 3eMHÍ 
ÔJiara  : fôldi  javak  ; 3eMHa 
Kyjia : fôldgômb ; seMHKH 

kjihhb  : fôldnyelv. 

3eMB  n.  fôld,  talaj. 

3eMHKB  h.  burgonya,  krumpli. 

3eHHTB  h.  tetôpont,  zenit. 

3epeHii,e  s.  magocska , mag- 
vacska. 

3epKajio  s.  tukôr. 

3epHHCTBiii  m.  nagyszemu, 
ôregszemii,  szemes. 

3epH0  s.  mag,  szem ; gabona, 
élet. 

3epHOBaTHH  m.  magszeru, 
magvas,  szemes. 

3epHOBHKB  (pericarpium  nôvt.) 
h.  magrejtô,  magtok,  mag- 
burok. 

3ei)HOBBin  m.  magszembôl  való, 
magvas,  szemes. 

3epHO,tÄHbiH  m.  magevó  ; 3ep- 
Hok^Hk  uoTBTa : magevó 

madarak. 

3epHa  s.  mag,  szem. 

3epnaTa  t.  s.  magvak  (átalá- 
ban) ; tôkmag  (kulônôsen). 
3epHBTa  tob^h  : tôkmagoí 

tôrni. 

3epBKajio  s.  tiikôr. 

3epBKa.iii;e  s.  kis  tukôr. 

3epBKaTH  k.  i.  pillantani,  pis- 
lantani,  kacsingatni. 

3H5K^HTejiB  b.  alapító,  épító ; 
teremtó,  alkotó,  létrebozó. 

3h^^hth  cs.  építeni,  alapítani. 

3HMa  n.  tél;  hideg,  hidegség. 


— 3hmjih  — - 121 

hideglelés  ; 3HMa  r o Tpace  : 
leli  a hideg. 

3hmiíi  n.  fôld,  ország ; tarto- 
mány , világ : a rutén  3 
betu  neve. 

Bhmhhľ;#  n.  fôldból  késziilt 
kuny  hó. 

3hmho  i.  hideg  van ; hidegen. 

Shmhôctb  n.  hideg  idô,  hideg- 
ség. 

3hmhhh  m.  téli;  hideg. 

3nMOBaHa  s.  telelés;  teleltetés. 

3aMOBaTH  cs.  teleltetni,  télen 
eltartani  (az  állatokat,  em- 
bereket) ; k.  i.  eltôlteni  a 
telet,  kitelelni. 

3hmôbjdi  s.  a telelésre  megki- 
vánt  élelem  (eledel). 

3HMyxa  s.  a telelésre  sziiksé- 
ges  élelem. 

SHMyuiHBBiu  m.  téli,  télre  való, 
hideg  ellen  való. 

SapitB  h.  tekintet,  pillantás. 

SapBKajio  s.  tiikôr. 

SnpBKaTH  k.  i.  pillantani,  ka~ 
csingatni. 

3hbth  k.  i.  ásítani,  szájat 
tátni. 

S-naro^a  u.  megengesztelódés, 
kibékulés. 

3aaroAHTn  cs.  megbékiteni, 
megengesztelni,  megszelidí- 
teni ; — ca  v.  megbékulni, 
megengesztelódni. 

SiarÔÄHHK^  h.  békító,  békél- 
tetô ; szelidító. 

Sia^HTU  cs.  elkésziteni,  kiké- 
szíteni,  megkészíteni,  befe- 


— SiaToycTHBiii  — 

jezni;  — cä  v.  elkészulni, 
kikészulni. 

SjiaK'B  h.  nôvény. 

3iaMarm  cs.  eltôrni,  megtôrni; 
— ea  v.  eltôretni,  eltôrni. 

3aaMaikHB  (—  jibohb)  m.  el- 
tôrôtt,  tort. 

3ianaTH  cs.  elfogni,  megfogni. 

SiaTapB  h.  aranymives. 

3iiaTHTH  cs.  aranyozni,  arany- 
nyal  bevonni. 

3iaTHBiS  m.  aranyos,  aranyo- 
zott. 

3iaTO  s.  arany.  He  3aTo,  He 
3aTO,  jrtniiia  aecTB  hk^b  31a- 
to  : Nem  hiába,  nem  hiába, 
jobb  (tôbbet  ér)  a becsulet, 
mint  az  arany. 

3aaTÔBKa  n.  egyforintos  bankó. 

3iaT03apHBiu  m.  aranysugaru, 
aranyos  sugaru. 

3aaT03paaHBiH  m.  aranyfényu. 

3iaTOKpBiJiBiH  m arany szárnyu. 

3iaTo.mo  óhbbih  m.  aranyra  só- 
vár,  fukar. 

3jiaTOHÔCHBiH  m.  aranyhozó. 

3iaTopa3HBiH  m.  aranyszôvetu, 
aranyruháju  (misemondó 
rúha). 

3iaToporHH  (-bití)  m.  arany- 
szarvu. 

3jiaTociOBB  h.  aranyszavu, 
aranyszáju ; ékesen  szóló. 

3jtaTOTKaHBiu  m.  aranynyal 
áttôrt,  aranynyal  átszôtt. 

3iiaToycTHBiH  m.  ékesen  szóló ; 
aranyszáju.  Cbíítbih  JoanHB 


— 3iaT0U,B'kTHHH  — 122 


— 3-íoyMHiiiJiaTH  — 


SaaToycTB:  Aranyszáju  szent 
János. 

3iaTou,B^THHH  m.  aranyszinii, 
aranysárga. 

3.iaTHH  m.  aranyból  való, 
arany  ; forint. 

SiaíeHBiii  m.  aranyozott,  ara- 
nyos. 

3ierKa  i.  konnyen,  kônnye- 
dén,  konnyu  szerrel. 

3:iHBa  n.  árviz,  vizáradás. 

SiHBaTH  cs.  leônteni,  letôlteni ; 
— ch  v.  kiomleni,  kiáradni. 

3joBtJCTHe  s.  rossz  hír,  gyász 
hir. 

SaoBkcTHHK'B  h.  rossz  hirt  hozó, 
rossz  hirt  tudató. 

Sjiob'Íjiuhh  (-híí)  m.  baljóslatu, 
szerencsétlenséget  hirdetó. 

3nora  n.  ôsszetétel,  szerkesztés. 

3jiorjiarojniBHH  m.  rágalmazó. 

3jiOÄyiHHe  s.  rossz  lelkulet. 

Sjio^ymHHH  m.  rossz  lelku. 

Shoj^Íh  h.  tolvaj,  zsivány ; 
gonosztevó. 

SjiOÄ^HKa  n.  ndtolvaj ; gonosz- 
tevô  nô. 

SjioÄ'tiiCKHH  (-bih)  m.  tolvaj  — , 
zsivány  — ; shoäMckhíí  h;h- 
bôtb  : tolvaj  élet. 

SiOÄ'tHCTBO  s.  tolvajlás , tol- 
vaj ság. 

3jro,zi;liHHHe  s.  tolvajlás , me- 
rénylet ; betôrés. 

3aoHcejiaHHe  s.  irigylés,  rossz 
kivánat,  rosszakarat. 

3.ioHteJiaTej[L  h.  rosszakaró, 
rosszat  kivánó. 


j 3joHtejaiejLHHH  m.  rosszaka- 
ratu,  irigy. 

3.10JKHTH  cs.  ôsszerakni,  ôssze- 
tenni ; lerakni,  letenni ; — 
ch  v.  letenni  magát ; ôssze- 
adni  magát  valakivel. 

Sjiok'b  h.  korty,  nyelés. 

3jiomhth  cs.  ôsszetôrni,  meg- 
tôrni,  eltôrni , kitôrni ; — 
ch  v.  eltôrddni,  eltôrni. 

SnoMy^peaB  h.  áíbôlcs,  hami- 
san  okoskodó. 

3jroMy,a;pcTBOBaTH  cs.  hamisan, 
okoskodni,  hibásan  okos- 
kodni. 

3jioMB[CJieHbiH  m.  rosszakara- 
tn,  rosszszándéku , rosszin- 
dulatu. 

3noMbiinJieHHH  m.  rosszakaratu, 
rosszindulatu. 

3jiOHaMkpeHHe  s.  rossz  szándék, 
rosszindulat. 

SnoHaMkpeHHÓCTb  n.  rosszin- 
dulat, rosszakarat. 

Slopala  n.  rossz  tanács. 

3jopaÄiHBbiii  m.  kárôrvendo. 

Snopa^CTBO  s.  kárôrôm. 

3iocepAHHH  m.  rossz  szivti, 
kemény  szivu,  kószivu. 

3iocjiaBHe  s.  rossz  hirnév. 

3jiochobhth  cs.  rágalmazni. 

SnocJOBkcTHe  s.  rossz  lelkiis- 
meret ; rossz  szándék. 

SnocjioBkcrHbiH  m.  lelkiisme- 
retlen,  lelketlen. 

3iothh  h.  forint. 

3ioy>tHbiH  m.  gonosz-eszii. 

3.ioy»tHiniHTH  cs.  rosszban  tôr- 


123  — Sm^hiíóctb  — 


3lOXyjIBHHH  ■ — 

ni  a fejét,  rosszban  sánti- 
kálni. 

SjioxyjiBHHH  m.  rágalmazó. 

3jioxieciHBBiH  m.  istentelen. 

Sio^ecTHe  s.  istentelenség. 

Sao^ecTHHH  m.  istentelen. 

3jy/i,a  n.  áltatás , hitegetés, 
biztatás,  ámítás. 

3.iyji,HTH  es.  csalni , rászedni, 
ámítani. 

; 3jŕynHTH  cs.  lehuzni,  lebántani. 
lenyuzni ; — ca  y.  lehám- 
lani. 

3jiynkaiB  h.  nyuzás  ; rablás. 

3iyanTH  cs.  egyesíteni,  egybe- 
kôtni,  ôsszehozni,  osszeadni. 

3jtbiô  m.  rossz,  gonosz.  3ibih 
ni)Ha3B  He3arBiHe : A rossz 
pénz  el  nem  vész. 

3xHKaTH  cs.  megijeszteni,  rá- 
ijeszteni;  — ca  v.  megijed- 
ni,  megrémnlni. 

3iaKHyTH  k.  i.  megijedni. 

3MaraTH  ca  y.  igyekezni,  tô- 
rekedni,  iparkodni. 

SMapnHTH  cs.  elpazarolni,  el- 
prédálni,  eltékozolni ; — ca 
v.  elpazaroltatni,  eltékozol- 
tatni. 

3MapnoBaHa  s.  pazarlás , té- 
kozlás. 

SMapnkTH  k.  i.  elkényszeredni, 
elsoványodni,  elfogyni,  el- 
fonyadni,  elszáradni,  elaszni. 

3Mep3HyTii  k-  i.  megfagyni. 

3ivrepBKaTH  k.  i.  alkonyodni, 
esteledni. 

3MepBKHyTH  k.  i.  alkonyodni, 


esteledni ; — ca  v.  beeste- 
ledni,  beállni  az  estének* 
Biae  3>iepBKJio  ca már  ešte 
van,  már  beesteledett. 

3mcpbkb  h.  alkonyat,  est. 

3mccth  cs.  leseperni,  letisz- 
títani. 

3MeTaTH  cs.  lehányni,  lelôkni? 
levetni , ledobni ; 3Mexam 
nopocaTa : idô  elott  megíi- 
adzani. 

3Mna  h.  kigyó. 

3MHaraTH  (-gá-)  cs.  osszegyur- 
ni,  ôsszeguzsolni,  meggyom- 
rozni. 

3i\toKHyTH  k.  i.  megázni. 

3mojtoth  cs.  megórni,  meg- 
ôrôlni ; — ca  v.  megóretni. 

3mo.iothth  cs.  kicsépelni,  meg- 
csépelni. 

3MoraTH  cs.  lemotólálni ; ôsz- 
szegnzsolni,  ôsszebonyolí- 
tani. 

3moxhth  cs.  megáztatni,  meg- 
vizezni. 

3Mopni,HHa  n.  ráncz,  redó,  ba- 
rázda  (az  arczonj. 

3mopih,hth  cs.  ránczolni,  re~ 
dózni , osszegyurni ; — ca: 
v.  ránczot  vetni,  bsszegyu- 
rôdni. 

3MkHHTH  cs.  változtatni,  ese- 
rélni,  váltani ; — ca  v.  vál- 
tozni. 

3-VtkHHHH  m.  változó,  változé- 
kony,  változatos. 

3m'£hhôctb  n.  változás,  válto- 
zatosság. 


— 3mM  — 


124  — 3HeHaBH^tTH  — 


(serpens  állt.)  h.  kigyó. 

3MripE0BaTH  cs.  észrevenni, 
megpillantani,  megfigyelni. 

3ivrkpa  n.  kimérés. 

SMkpaTH  cs.  kimérni  (italt), 
megmérni. 

3MkcnTH  cs.  letaposni,  lábára 
hágni. 

3MkTaTH  cs.  lehányogatni,  le- 
dobálni ; leseperni. 

3m1>tkbi  t.  rongyos  bocskor. 

3Mka  h.  kigyó. 

3m;ikhytm  k.  i.  megpuhulni. 

3HaBaTH  cs.  tudni , ismerni ; 
— ca  y.  ismerkedni. 

3HaeM0  i.  tudvalevôleg. 

3HaeMBiH  m.  ismert,  tudvalevó. 

Sírnika  k.  n.  talált  gyermek, 
ľelencz. 

3HaK0MHTH  cs.  ismertetni,  meg- 
ismertetni ; — ca  v.  meg- 
ismerkedni. 

3HaKÔMCTBO  s.  ismeretség. 

3HaK0MHH  m.  ismert,  ismerós ; 
tekintélyes,  hires. 

SnaBi,  h.  jel,  jegy,  jelvény, 
jelentóség ; intés. 

3HaKB  HarojiocHHH  (’) : a 

bangsuly  jele,  ékezet ; 3HaKB 
m>iTaHa,  BoíipockHa,  Bonpo- 
inaTeJiBHBiH  (?) : kérdó  jel ; 
3HaKB  BBiKíHKy  (!) : felkiáltó 
jel;  3HaKi»  cepe^ntBin : pon- 
tosvesszó  (;). 

3HaMeHaTeiB  h.  nevezô  (meny- 
nyiségtanban). 

SnaMeHaTii  cs.  jelezni,  jelolni. 


3HaMeHHTÓCTB  n.  liiresség,  hir- 
név,  tekintélyes  egyén. 

3HaMeHHTBift  m.  hires,  nagy-  \ 
hiru,  tekintélyes,  nevezetes. 

SuaMeHHe  s.  jel,  jegy,  jelvény. 

3HaMeHOBaTH  cs.  jegyet  tenni, 
jelt  adni;  — ca  v.  keresz- 
tet  vetni  magára ; megje- 
loltetni. 

3Hamie  s.  tudás,  tudat,  ismeret. 

3HapaaieHBe  s.  felszerelés. 

3HaTejii>  h.  ismeró,  tudó,  tu- 
domással  biró. 

3HaiH  cs.  tudni,  ismerni,  ér- 
teni;  pth  3HaiH : tudatni, 
értesíteni ; — ca  y.  isme- 
retségben  állani , ismerni ; 
íie3Haio  ca  31*  hhkbimb  : nem 
ismerek  senkit. 

3HaTHócľfc  n.  hiresség,  elóke- 
lóség. 

3HaTHBiž  m.  hires,  tekintélyes, 
elôkeló. 

3HaTOKB  h.  tudós. 

SHaaeHne  s.  jelentés,  jelentó- 
ség. 

3Haa;HTejiBHHH  m.  jelentékeny, 
nyomós. 

3naanTH  cs.  jelezni,  jelenteni, 
tudatni ; — ca  v.  számit- 
tatni. 

3fíaaHHH  111.  jelentékeny,  fontos. 

3HaaoKB  h.  kis  jel,  jelecske. 

3naa^Ha  s.  jelentóség,  fontos- 
ság ; jelentmény. 

SHeHaBHA'tTH  cs.  megutálni, 
meggyulólni , ki  nem  áll- 


— 3HeCTH 


125 


— 3ona  — 


hatni ; — ch  v.  megutáltat- 
ni,  meggyúlôltetni  magát. 

3flecTH  cs.  ósszehozni,  ôssze- 
hordani ; tojni ; — ch  v. 

megtojni. 

3HH3aTH  es.  felfiizni,  felfiizo- 
getni. 

SHHMaxH  cs.  felvenni,  megld- 
sérleni  felemelni ; — ch  v. 
felemelkedni. 

3hôh  b.  bóség,  forróság ; iz- 
zadság,  izzadás,  veriték. 

3hôhhbih  m.  rekkenó  meleg, 
izzasztó. 

3hohth  cs.  izzadni. 

3hochth  cs.  elviselni,  elhorda- 
ni,  megviselni,  meghurczol- 
ni ; — ch  v.  elviseltetni. 

3hocokb  h.  korcstojás,  feltú- 
nóen  kicsi  tyuktojás. 

3híith  cs.  levenni,  felvenni. 

3o  e.  -val , -vel ; iot  30 
MHOBt : gyere  velem. 

3o6aTH  láscí : ÄSBoóaTH. 

3ô6para  cs.  ôsszeszedni,  osz- 
szegyiijteni ; — ch  v.  ôsz- 
szeszedelózni,  ôsszegyiilni. 

3oBHk  i.  kiviil,  kint. 

3ÔBHkniHÔCTL  n.  kiilsó,  kiilszin, 
felszin. 

3ôbhí;iuhbih  m.  kiilsó,  kiviil  levó. 

3obcímb  i.  egészen,  tôkélete- 
sen,  mindenestiil. 

3orHyjiBm  m.  meghajlott,  meg- 
gôrbiilt,  gôrnyedt,  gôrbe. 

SorHyTH  cs.  ósszebajtani , le- 
liajtani,  lehajlítani ; — ch 
v.  lebajolni,  meggórnyedni. 


30ÄBÔPHBIH  m.  kiilsó,  udvarra 
nézó  ; 30ji;BôpHa  cTÍrna : kiil- 
só fal. 

So^HaKajiBHBii  m.  állatôvi, 
állatovhôz  tartozó. 

3o^naKB  h.  állatôv,  zodiakus. 

3ô3yjiH  (cuculus  canorns  állt.) 
n.  kaknk. 

3o.ua  n.  bamuval  kevert  lug ; 
hamu. 

3ojieHBiH  m.  pállazott,  lugozott. 

3oJiHTn  cs.  lugozni,  pállazni. 

3ojuuíth  cs.  letolteni,  leônte- 
ni ; babonázni,  ôntéssel  ba- 
bonázni. 

3ojiOTapHH  n.  arany  mii  ves 

miibelye. 

3oJiOTapB  b.  aranyozó,  arany- 
miives. 

3oiothjio  s.  aranyos  papir, 
aranyfiist. 

3ojiothth  cs.  aranyozni;  — ch 
v.  aranyoztatni. 

3ojioto  (anrum  ásv.)  s.  arany, 

3ojiOTonpoMBiBajiBHa  n.  arany- 
mosó  intézet. 

3ojiotou,b,1jThbih  m.  aranyszínii. 

3ojfotbih  m.  aranyból  való, 
arany  — ; b.  forint.  3ojio- 
tbih  npocTBiH : váltó  forint 
(40  krajczár) ; 30jiotbih  cpk- 
óepHHÍl : pengó  forint  (100 
krajczár). 

3oJiOTtf  s.  forintocska,  forint. 

3ojto^eHHe  s.  arany ozás. 

3oio^eHBiH  m.  aranyozott. 

3ôMjrtTH  k.  i.  elájulni,  elalélni. 

3oHa  n.  fóldóv,  égóv,  égalj. 


— 3oojionraecKni  — 


126 


op'fejÔCTB  — 


SooioimecKHH  (-gi-)  m.  állat- 
tani. 

3oojrorna  (-gi-)  n.  állattan. 

3opBaTH  cs.  leszakítani,  lesza- 
kasztani ; 3ópBaTH  ôoihíkbi : 
gyomorgôrcsôt  kapni. 

3ôpKa  n.  csillag. 

36pHHKB  h.  csillagvizsgáló, 
csillagász. 

3ôpHHii,bTB0  s.  csillagászat. 

3ópiraii;a  n.  hajnali  csillag. 

3opk  t.  hajnal,  hajnalpir,  vir- 
radás. 

3opí»TH  k.  i.  hajnalodni,  pity- 
mallani,  virradni. 

Socpe^OBaHa  s.  kôzpontosítás. 

3ocpe^OBaTH  cs.  kôzpontosí- 
tani,  Ôsszpontosítani. 

3ôcTaHyTii  k.  i.  maradni,  meg- 
maradni. 

3ôcTapkTH  ch  v.  megôregedni. 

3ôcTaTH  k.  i.  maradni,  meg- 
maradni;  — ch  v.  maradni, 
megmaradni. 

3ôcTptTHTH  cs.  találni,  szembe 
jônni,  eléje  menni ; — ch 
v.  találkozni. 

3ocTpkT'B  h.  találkozás. 

3oxa6nTH  cs.  elliagyni,  elha- 
nyagolni ; — ch  y.  elliagy- 
ni, elhanyagolni  magát. 

3mraaTH  cs.  támasztani,  támo- 
gatni ; — ch  v.  akadozni. 

SmipaTH  cs.  akadályozni,  ma- 
rasztalni,  tartóztatni ; meg- 
állitgatni  (szekeret) ; — ch 
v.  akadni , akadékoskodni. 

onoxHia  i.  lejtósen. 


3pa,u;a  n.  árulás ; rászedés, 
csalás. 

3pa,iHTH  cs.  elárulni,  elámítani. 

3paíiiiBBiH  m.  árulkodá. 

3paiHHK/B  h.  áruló,  csalfa. 

3piiTe.iB  h.  nézó. 

3poBHaiiH  s.  hasonlítás,  hason- 
lat,  egyenlet. 

3poBHaTH  cs.  hasonlítani,  ôsz- 
szehasonlítani. 

3po3yMkTe.iBHBin  m.  értheto, 
értelmes. 

3po3yMÝ>TH  cs.  megérteni,  fel- 
fogni ; — ch  v.  megértetni 
magát. 

3poKB  h.  látóeró,  látóképes- 
ség ; tekintet,  pillantás. 

3py6aTii  cs.  levágni,  ledônteni. 

3py6fB  h.  gerendázat ; a kut 
kávája. 

3pyu,aTH  cs.  lelôkni,  ledobni, 
levetni. 

3pyii;HTH  cs.  ledobni,  lelôkni, 
levetni ; — ch  v.  levetni 
magát. 

3pymaTH  cs.  megbántani,  meg- 
bolygatni,  megmozdítani. 

3pynmTH  cs.  megmozgatni, 
megmozdítani ; spymimi 
ôojihhkh  : gyomorgôrcsôt 

kapni ; — ch  v.  megmoz- 
dulni,  elmozdulni. 

3pk3aTH  cs.  lemetszeni,  levág- 
ni ; — ch  v.  levágatni,  le- 
metszetni. 

Spinnme  s.  szinjáték,  láto- 
mány. 

3pk.iôciB  n.  érett  állapot, 


— 3pÍIHÍl 


127 


— 3hwth — 


érettség;  hciihxb  3ptiocrH: 
érettségi  vizsgálat. 

optoiii  m.  érett,  megérett. 

3píame  s.  érés,  megérés ; né- 
zés,  látás. 

op^TH  es.  nežni,  látni ; — k. 
i.  érni,  megérni ; — ca  v . 
nézni  magát. 

BrpaxHTH  cs.  elveszíteni,  el- 
veszteni ; — ca  y.  elveszni, 
elpusztulni. 

3y6aTHH  m.  nagyfogu,  fogas. 

,3y6aiTL  h.  nagy  fogu  ember. 

3y6eJio  s.  zabola. 

3y6eii,L  b.  fog,  fogaeska  fszer- 
számon) ; bemetszés,  csip- 
kézet. 

3v6hkb  h.  fogaeska,  kis  fog. 

3y6nao  s.  fogas  vésó ; fogre- 
szelô. 

3y6iith  cs.  fogakkal  ellátni, 
fogakat  készíteni. 

3y6mne  h.  nagy  fog. 

3y6KOBaTHH  m.  fogazott,  esip- 
kézett. 

3y6miKB  (byosciamus  niger 
nôvt.)  h.  bolondito  csal- 
matok. 

3y6HHH  m.  fog  számára  való, 
fog  — ; 3y6HLIH  ^OKTOp'L  : 

fogorvos. 

SyôoBHÄHHH  m.  fogalaku. 

3y6oKB  h.  kis  fog,  fogaeska. 

3y6oo6pa3HHÉ  m.  fogalaku. 

3y6B  h.  fog ; kop'Ijhhhh  3)6b : 
zápfog ; aepeHHHH  3yéB : 
zápfog;  tepaní  a3HKB  3a  3y- 
6aMH : fogad  mogôtt  tartsd 


a nyelvedet  (elobb  rágd 
meg,  aztán  mond  ki) ; 3y Dh 
CKajíHTH : fogat  esikorgatni, 
fogat  vicsorítni ; y ^bhthhh 
npop'f^ajm  ca  3y6ii:  a gyer- 
meknek  fogai  nónek ; fogai 
jônek. 

3yAHHMaTH  cs.  megmenteni, 
megkisérleni  kiszabadítani. 

3y,a;HaxH  cs.  megmenteni,  meg- 
szabadítani , valakinek  a 
kôrmei  kôzul  kimenteni. 

3yHHaTH  cs.  megmenteni,  meg- 
szabadítani,  kimenteni. 

3ycxpkxHXH  cs.  találni,  szembe 
j oni;  — ca  v.  találkozni, 
osszetalálkozni,  ôsszejônni. 

3yc/rpkaa  n.  találkozás. 

3b  e.  -val,  -vel ; -tól,  -tôl.  3b 
BÔÄck : innét ; 3b  boäx'Íj : 

onnét,  amonnét. 

3BopyatHXH  cs.  felfegyverezni, 
fegyverrel  folszerelni ; — 

ca  v.  felfegyverkezni. 

3b-oxxh  i.  onnét,  amonnét. 

SBoaiixn  cs.  szemiigyre  venni, 
megpillantani. 

3B-yKoca  i.  gorbe  szemmel, 
gôrbén. 

3bť,cxh  cs.  megenni,  elfogyasz- 
tani,  felemészteni ; — ca  v. 
megenni  egy  a mást. 

SBkxaxH  k.  i.  bej  árni,  meg- 
járni,  végig  j árni. 

BbiaeHtiH  m.  kôlcsonzôtt,  kbl- 
csôn  vett. 

3h<íhxh  cs.  kôlcsônozni,  kôl- 
csônadni,  kôlcsôn  venni. 


— 3ŠBaTII  — 


128 


— HnLOKÔJKH#  — 


3ÍBaxH  k.  i.  ásítani,  ásítozni. 
3I>bb  h.  ásítás,  ásítozás. 

3šjio  i.  igen , nagyon ; 3Íjio 
paHO : nagyon  korán. 

3iaBe  s.  gyógyító  fú. 

3íjia  s.  gyógyító  fú,  gyógyító 
nôvény. 

3ÍHKa  n.  szemgolyó. 

SípKara  k.  i.  kancsalítani. 


3kpKaxľB  h.  kancsal,  bandsa. 
3h6jhkje,  (fringilla  coelebs  állt.) 

h.  pintv,  pintyóke. 

3aÓJiHBbiH  m.  fagyos,  fázékonv, 
fázkodó. 

3aÔHyTH  k.  i.  megfázni,  meg- 
fagyni. 

3aócTH  ca  v.  megfázni. 

3htb  h.  sógor,  suv. 


H. 


H,  h : a rutén  ábéczé  kilen- 
czedik  betííje ; tótokkal  ha~ 
táros  vidékeken  ugy  ejte- 
tik  ki,  mint  a magyar  i , a 
tiszta  rutén  vidékeken  pe- 
dig,  mint  a magyar  é. 

II  k.  és,  meg,  is ; h a,  n tbi  : 
én  is,  te  is  ; a h obôhb  : én 
és  ó ; — isz.  ej  ! 

II6o  k.  mert,  mivel,  minthogy. 

IlBa  (salix  nôvt.)  n.  fúzfa, 
kecskefúz ; szomoru  fúz 
iiBa  ji030Ba : kôtô  fuz,  ra- 
kottya. 

IÍBaH^eHB  h.  szent  János  napja. 

IÍBaHKO  h.  Ivánka,  Jánoska. 

IÍBaHÔB'B  ji;eHt  h.  szent  János 
napja. 

IÍBaiTB  b.  János,  Jancsi,  Iván. 

HBepB  h.  négyszôgúleg  bevá- 
gott  hely  a fán,  négyszôgú 
forgács. 


IÍBHmH'fe  t.  meggy,  savany  ú 
meggy. 

IlBHfflHa  (cerasus  aeida  nôvt.) 
n.  meggyfa,  savanyu 
meggyfa. 

IÍBOBa  (oriolus  gaibulo  állt.) 
n.  aranyb egy,  sárga  rigó. 

Hma  n.  tú ; niHByaa  hm  a : 
varró  tú  ; aa tyna  HMa  : kô- 
tô tu  ; túlevél  (a  fenyófán) ; 
to  vis  (az  akáczfán). 

Hmhhbiíí  m.  tút  illetó,  tú  — ; 
hmhho  BymKo : tú  foka. 

llr.iHCKo  n.  nagy  tú,  vastag  tú. 

Hmhctbih  m.  tús,  tôvises,  tus- 
kés ; túlevelú. 

Hranica  n.  fuzó  tú. 

Hrjmme  n.  nagy  tú,  vastag  tú. 

HraoBaTBiô  m.  tôvises,  tiiskés. 

HrjiOKÔamrt  SB-tpaTa  (echino- 
dermata  állt.)  tuskebôru 
állatok. 


— Mrjioo6pa3Hbii  — 


129 


— H3ÔnpaTH  — 


Mrjioo6pa3Hbiii  m.  tualaku,  tíí- 
szeru. 

IdrHaTB  h.  Ignácz. 

Hro  s.  jarom;  szolgaság,  iga. 

Hronca  n.  kis  tú. 

HrôJrBHEKGB  h.  tutartó. 

Hrpa  n.  j áték,  j átszás,  j átszma. 

HrpaHBin  m.  játéknál  használt, 
játszott. 

Krpami  s.  j átszás. 

HrpaTH  k.  i.  játszani  (játékot); 
játszani  (hangszeren) ; ug- 
rálni,  ugrándozni ; repesni ; 
ohb  synia  mu  arpaT-L : szinte 
ugrál  a lelkem ; pezsegni, 
habzani  (ital) ; elóadni  (szin- 
padon). 

HrpanB  h.  játékos , játszani 
szeretó. 

HryMeKCKHH  (-bih)  m.  zárda- 
fônóki. 

HryMeHB  h.  kolostorfônok,  zár- 
dafónôk. 

H^eaJiT.  h.eszmény  ,eszménykép. 

HseaiLHbiä  m.  eszményi. 

IlÄea  n.  eszme  ; gondolat. 

Hähjlihh  n.  pásztori  versezet, 
idíll. 

Hähomb  h.  szójárás,  nyelvjárás. 

Hjiioioó'kcHe  s.  rajongó  bálvá- 
nyozás  , órj ôngó  bálvány- 
imádás. 

H,a;ojroíKpeii;rL  h.  bálványnak 
áldozó  pap. 

HjíOJioHeHCTOBCTBO  s.  Órjóngô 
bálványimádás. 

M.noJionoKjioHHHK'b  h.  bálvány- 
imádó. 

Csopei : Rutén-magyar  szótár. 


Häojeohokjiohhhiiítbo  s.  bálvány- 
imádás. 

Häohb  h.  bálvány,  bálványkép. 

Hate  nm.  mely,  a mely,  a ki, 
a mi ; nate  ecn  Ha  HeóecíxB  : 
ki  vagy  a mennyekben ; — 
s.  neve  a rntén  (és  szláv) 
h betunek. 

Hhchľ,h  n.  a templomi  szláv 
nyelv  utolsó  betíijének  (v) 
neve. 

H36aBHTe.11>  b.  szabadító,  meg- 
váltó,  mentó. 

H36aBHTeJTLHHii;H  n.  nô  szaba- 
dító, nôi  megmento. 

H3ÓaBHTejiBHbiH  m.  megmento, 
megváltó. 

HaóaBHTH  cs.  megmenteni, 
megszabadítani,  megváltani; 
— ca  v.  megmenekedni, 
kimenekiilni , megszabadít- 
tatni. 

H3ÓaBJiHTH  cs.  megszabadítani, 
megmenteni  (gyakran). 

H36aHHTH  cs.  észrevenni,  meg- 
pillantani. 

H3ÓHBaTH  cs.  ósszentni,  ôssze- 
tákolni  (ládát) ; leútni,  le- 
verni  (gyúmôlcsót) ; elverni: 
rpa^B  h36hbb  hchto : a jég 
elverte  a gabonát. 

H3ÓnpaHH  s.  felszedés,  felve- 
vés ; választás. 

H3ÓHpaTeaB  h.  szedô  ; választó. 

H36HpaTejiBHbiH  m.  választó. 

H3ÓHpaTH  cs.  szedni;  válasz- 
tani,  kiválasztani,  megvá- 

9 


— H3ÔETH 


180 


— Ife'fcjlTH  — 


lasztani ; — ca  v.  kiválasz- 
tatni. 

H3611TH  cs.  ôsszeiitni,  óssze- 
verni ; leiitni,  leverni ; meg- 
bôkni  (a  lábát) ; h3Óhbx> 
cobÍd  Hory  na  cxepHaHiík : 
megszurta,  megbôkte  a lá- 
bát a tarlón  ; — ca  y.  le- 
iittetni , leveretni ; meg- 
szurni,  megbôkni  magát. 

H.36jiH3i.Ka  i.  kôzelról,  kôzelból. 

EteóopoHa  n.  gyôzelem. 

HaôopoHHTH  cs.  meggyózni, 
legyózni ; — ca  y.  legyó- 
zetni,  meggyózetni. 

M360CTH  cs.  megdofni , meg- 
turkôlni ; letiporni. 

H36oaHTH  ca  v.  kihívó  állást 
yenni,  fenyegetó  pillantá- 
sokat  vetní. 

MaóoaxH  ca  v.  megszeppenni, 
megfélemedni. 

H36paHbiS  m.  választott,  ki- 
választott. 

Kteópaxn  cs.  kiválasztani ; ki- 
szedni. 

UsôyjíHTH  cs.  felébreszteni,  fel- 
kelteni,  felgerjeszteni,  ser- 
kenteni ; — ca  y.  felébred- 
ni,  felkelni. 

H36yTk.ibifi  m.  korhadt,  reveš  ; 
fakó. 

Haó^raxH  k.  i.  ôsszefutkosni, 
befutni,  végig  futni ; kerul- 
ni,  kikeriilni. 

Haó'fcrHyTH  k.  i.  Ôsszemenni, 
ôsszefutni ; — ca  y.  egy- 
máshoz  futni,  ôsszemenni ; 


mo  1 oko  ii36rtrao  ca  : ossze- 
ment  a tej. 

HsBajiMTH  cs.  ôsszeakasztani ; 
ôsszeveszíteni ; — ca  v.  ôsz- 
szeveszni,  ôsszekapni. 

EkBapHTH  cs.  megfózni,  meg- 
készíteni  (az  ételt) : — ca 
v.  megfóni. 

iÍ3BepeaH  cs.  levetni,  ledobni, 
lelôkni,  lehányni,  letenni  (a 
hivatalról) ; — ca  v.  levet- 
ni magát ; ledobatni. 

IÍ3BepHyTii  cs.  felfordítani,  fel- 
dônteni ; — ca  v.  felfordul- 
ni,  felborulni. 

H3BHBaTH  cs.  gombolyítani, 
legombolyítani , forgatni, 
hadonászni ; — ca  v.  ki- 

gyódzni ; forgolódni,  siirôg- 
ni-forogni , csuszni-mászni ; 
hizelkedni. 

H3bhth  cs.  legombolyítani, 
ôsszegôngyôlni,  lemotólálni ; 
— ca  v.  ôsszezsugorodni, 
ôsszegémberedni. 

H3BÓJTL  h.  ônkény,  akarat. 

IÍ3BOHKa  i.  kiviil,  kint. 

QsBOHKy  i.  kiviilrôl,  kiviil. 

H3BbiKHyTH  k.  i.  megszokni, 
rászokni. 

H3BkcTHTeJib  h.  hirt  hozó,  hir- 
hozó,  tudósító,  jelentô. 

H3BkcTHTH  cs.  tudósítani,  hirul- 
adni,  értesíteni. 

H3Brtni,aTeJib  h.  hirdetó,  tudó- 
sító, jelentô. 

EfóBÍumí  cs.  megszórni,  a szó- 

I rást  elvégezni. 


— H3BÄffaTH  — 


131 


— — 


HsBa^aTH  k.  i.  fonnyadni, 
hervadni. 

Hsbbjihh  m.  hervadt,  fonnyadt, 
bágyadt. 

H3BjiHyTH  k.  i.  fonnyadni,  ber- 
vadni. 

EteraHy™  cs.  eltalálni , kita- 
lálni. 

H3raHBTH  cs.  ósszeterelni,  ôsz- 
szebajtani ; kôlteni,felkelteni, 
ébreszteni ; — ch  y.  kelteni, 
ôsszebajtatni. 

H3rn6aTH  k.  i.  elveszni,  pusz- 
tulni,  veszendóbe  menní. 

KnruÓHyTH  k.  i.  elveszni,  el- 
pusztulni. 

H3rjtaro.iaTH  cs.  kimondani, 
kiejteni. 

HsrjraAHTH  cs.  kisimítani,  ki- 
csiszolni ; elsimítani,  elcsi- 
szolni ; — ch  y.  elsimnlni. 

IÍ3rHaHHHKT>  h.  számuzôtt,  ki- 
iizôtt. 

IÍ3rHaHB^  s.  kiiizés,  számiizés. 

KfórHaTH  (n3JE,eHy)  cs.  kikerget- 
ni,  kiiizni,  kihajtani,  szám- 
iizni. 

Hstheth  k.  i.  megrothadni, 
megpossadni. 

HkrojraTH  cs.  eltalálni , ráta- 
lálni,  rábukkanni  \ H3ro^HniB 
th  m, h Ha  HOiOBkKa : embe- 
redre  találsz  még ; eltalálni 
(valakinek  a kedvét),  ked- 
yére  tenni,;  To6k  hhkto  hc- 
H3roÄHTL : senki  sem  találja 
el  a kedvedet,  senki  sem 
tebet  a kedvedre. 


HsropÓHTH  c h v.  meggôrbiilni, 
meggôrnyedni. 

H3ropHyTH  cs.  ôsszevonni,  ôsz- 
szetenni. 

EkropHyTo  i.  ôsszevonva. 

H3ropHyTBiS  m.  ôsszevont, 
egybevont,  ôsszebuzott. 

H3ropkibiH  m.  kiégett , meg- 
égett. 

EteropkTH  k.  i.  megégni,  el- 
égni. 

IfeoTOBHTH  cs.  elkészíteni, 
megkészíteni , kikészíteni ; 
— ch  v.  elkésznlni,  kiké- 
szulni. 

H3rpe6cTH  cs.  osszeseperni, 
ôsszekotorni. 

E[3rpH3TH  cs.  ôsszerágni,  meg- 
rágni. 

BL3ry6nTH  cs.  elrontani,  meg- 
rontani;  — ch  y.  megrom- 
lani. 

EfómóaTH  k.  i.  veszendóbe 
menni,  veszni,  pusztulni. 

EterHÓHyTH  k.  i.  kiveszni,  ki- 
pusztulni ; elveszni. 

H3ji;aBaTH  cs.  kiadni,  kiado- 
gatni ; kibocsátani , kôzzé 
tenni  (nyilatkozatot),  nyi- 
latkozni ; — ch  y.  kiadatni. 

H3ÄaBHa  i.  régtól  fogva,  rég- 
óta. 

Pl3jiiajieKa  i.  messziról,  messze- 
foldrôl,  távolból. 

M3^aHH  s.  kiadás,  kiadvány ; 
kibocsátás. 

En^aTeJiL  h.  kiadó. 

Hs^aTH  cs.  kiadni,  kibocsátani. 

9* 


— HsflepTH  — 


132 


— IÍ3K0PHHTH  — 


H.s^epTH  cs.  lehuzni,  lenyuzni  ; 
megkarmolni,  megkarczolni; 
— ca  v.  megkarczolni  ma- 
gát. 

HsÄiraajiHH  m.  elvadult,  meg- 
yadult. 

H3ji,miaTii  k.  i.  elvadulni,  meg- 
vadulni. 

IÍ3ÄoeHHH  m.  megfejt. 

Hsäohth  , hsäohhth  cs.  meg- 
fejni,  kifejni. 

M3ÄOXJibiii  m.  megdôglôtt, 
meggebedt. 

H3,n,oxHyTH  k.  i.  megdôgleni, 
kiadni  a páráját , megge- 
bedni. 

EkjípeBJíe  i.  régtôl  fogva,  rég- 
óta. 

EkXHxaľH  k.  i.  veszendobe 
menni,  dôgleni,  gebedni. 

EfóxkBaTH  ca  v.  gunyolódni, 
csufolódni,  ingerkedni,  bo- 
szantani. 

Il3JKBaTH  cs.  megrágni. 

Il33eJiena  i.  zôlden,  zôldesen. 

IfeyBaHí,  b.  czipóhúzó. 

H33yBaTH  cs.  lehúzni  másnak 
a czipôt ; — ca  y.  lehúzni 
magának  a czipot. 

IÍ33yTH  cs.  lehuzni  másnak  a 
czipôt ; — ca  v.  lehúzni 
magának  a czipôt. 

IfeaÔHyTH  k.  i.  átmegát  fázni, 
keresztul  kasul  fázni,  meg- 
fagyni ; — ca  v.  megfázni. 

IÍ33a6cTH  k.  i.  megfázni ; — 
ca  v.  megfázni. 


If3Ka3aTH  cs.  elmondani,  meg- 
mondani,  bevallani. 

H3Ka3iiTn  cs.  eltôrni,  elrontani ; 

— ca  v.  eltôretni,  eltorni. 

IIsKaakaHTE  cs.  megnyomorí- 

tani,  nyomorékká  tenni ; — 
ca  y.  megnyomorodni,  nyo- 
morékká lénni. 

H3KaaaTH  cs.  megmángorolni 
(a  ruhát). 

H3K!eHTH,  H3KJieHHTH  CS.  ÔSSZe- 
eny  vezni , ôsszeragasztani ; 

— ca  v.  ôsszeenyvezôdni, 
ôsszeragadni. 

H3KJiacTH  cs.  ôsszerakni,  elrak- 
ni,  rárakni,  — ca  v.  rára- 
kódni. 

H3K.iHKaTH  cs.  ôsszehíni,  egye- 
behini ; — ca  v.  ôsszehí- 
vatni. 

fl3KJiLoôaxiHTH  ca  v,  ôsszera- 
gadni , bagzani , koslatni 
(ebek). 

EteKiaraTH  ca  (-gá-)  v.  meg- 
aludni  (a  kocsonya). 

H3KOBaTH  cs.  megvasalni. 

Ebkoiothth  cs.  megzurbolni, 
megkúpôlni  (a  vajat) ; ha- 
barni. 

H3RonaTH  cs.  megkapálni. 

H3KopeHHTH  cs.  kiirtani,  gvô- 
kerestúl  kitépni 

H3Kopmhth  cs.  megétetni,  el- 
fogyasztatni. 

IÍ3KopTkTH  k.  i.  kedvet  kapni  ; 
H3KopTÍ>Jio  Ha  : kedyem  szoty- 
tyant. 

ILsRopHHTH  cs.  ôsszehuzni,  ôsz- 


— IÍ3K0CHTH  — 183 


IfetblKaTH  — 


szeguzsolni;  — ca  v.  ôsz- 
szehuzódni,  ôsszezsugorodni. 

Mskochth  cs.  megkaszálni,  le- 
kaszálni. 

IÍSKpHBHTH  cs.  meggôrbíteni ; 

— ca  v.  meggôrbiilni,  meg- 
gôrbiilni, megpuposodni. 

H3KpyTHTH  cs.  megtekerni,  el- 
késziteni  a guzst,  guzsolni ; 
ôsszegyiirni. 

H3KynHTeJiB  b.  megváltó,  sza- 
badító,  megmentô. 

HsKymmi  cs.  kiváltani,  meg- 
menteni , megszabadítani ; 

- ca  y.  megváltatni,  meg- 
szabadíttatni. 

H3KypHTH  cs.  kiszíni,  elfiistôlni, 
elszíni. 

H3KycHTH  cs.  tapasztalni,  meg- 
kísérleni,  megpróbálni. 

H3JiajiiHTH  cs.  elkészíteni,  meg- 
készíteni,  kikésziteni ; — c a 
v.  elkésziilni,  kikésziilni. 

M3Jia]vtaTH  cs.  eltôrni,  letôrni, 
széttôrni ; — c a y.  eltôrni 
(magätól),  eltôretni. 

HsJierKa  i.  kônnyen,  kônnye- 
dén. 

H3JieTkTH  k i.  lereptilni,  ki- 
repiilni,  leesni. 

EteJiHBaTH  cs.  kiôntôgetni,  ki- 
ônteni ; — ca  y.  kiômleni. 

Hsjtomhth  cs.  eltôrni  (valamit), 
kitôrni,  letôrni ; — ca  v. 
eltôrni  (magától)  , kitôrni. 

H3Jik3TH  k.  i.  leszállani  , le- 
menni,  lejônni. 

tl3JikaHTH  cs.  kigyógyítani, 


meggyógyítani ; — ca  v. 

meggyógyulni,  kigyógyulni. 

H3Ma3aTH  cs.  bekenni,  bémá- 
zolni. 

H3MapaTH  cs.  bepiszkolni,  be- 
rondítani,  bekenni ; — ca 
v.  bepiszkolódni. 

H3Mep3JiBiii  m.  megfagyott, 
kifagyott. 

H3Mep3HyrH  k.  i.,  kifagyni, 
megfagyni. 

H3MeTaTH  cs.  lehányni,  levet- 
ni,  ledobni,  lelôkni;  — ca 
v.  lehányatni,  ievettetni. 

HáMaa^a  i.  íiatal  kortól  kezdve, 
fiatalon. 

H3MHaKHyTH  k.  i.  megpuhulni, 
megszotyósodni. 

H3MnaKinHTH  cs.  megpuhítani. 

H3MHaTH  cs.  ôsszegyiirni,  ôsz- 
szeguzsolni. 

H3M0kjibih  m.  megázott,  át- 
ázott. 

H3MOKHyTH  k.  i.  megázni,  át- 
ázni. 

H3Mojiothth  cs.  kicsépelni,  ki- 
verni. 

H3MoaHTH  cs.  megnedvesíteni, 
megvízezni,  megáztatni,  be- 
áztatni , — ca  y.  megázni, 
megnedvesedni. 

EteMyaHTH  c s.  elkinozni,  meg- 
kinozni,  kifárasztani ; — ca 
y.  kifáradni,  ellankadni. 

H3MBiKaTH  cs.  megfésiilni  (a 
lent),  bugázni ; tépni,  el- 
nyííni ; kitépni. 


— H3MLITH  — 


134 


— H3pk3aTH  — 


Hšmlith  cs.  lemosni,  letisztí- 
tani. 

H.3MÍHa  n.  változás ; árulás, 
hutlenség. 

H3M^HHTeiB  h.  változtató,  mó- 
dosító. 

H3m^hhth  cs.  változtatni,  vál- 
tani , felváltani ; elárulni ; 
— ca  y.  yáltozni  (a  hold), 
váltakozni. 

H3m4hhhk'&  h.  áruló,  hutelen. 

HaMkpHTH  cs.  kimérni,  fel- 
mérni;  — ca  v.  felméretni. 

IÍ3MkpHMHH  m.  mérhetó. 

IÍ3MaKHyTH  k.  i.  megpuhulni, 
megszotyósodni. 

H3MaKiiiHTH  cs.  megpuhítani. 

Il3MaTH  cs.  ôsszegyiirni,  ôssze- 
guzsolni. 

IÍ3necTH  cs.  osszehordani,  ôsz- 
szehozni ; tojni ; — ca  y. 
ôsszehordatni ; megtojni. 

H3HH3aTH  cs.  felfuzni. 

IÍ3HOBa  i.  újra,  ujolag. 

II3HOPOBHTH  cs.  feliiltetni ; fel- 
heczczelni,  felbiztatni. 

H3hochth  cs.  osszehordani ; 
elyiselni,  megviselni ; — ca 
y.  elrongyolódni , elkopni. 

II30  e.  -val,  -vel ; H30  mhobt,  : 
velem ; -ból,  -bol ; -ról,  -rol. 

EÍ3o6pa3HTH  cs.  lefesteni,  áb- 
rázolni , leími ; — ca  y. 

lefestetni. 

H3o6paTn  cs.  leszedni,  ôssze- 
szedni. 

H30bc^mi,  i.  teljesen,  teljes' 
séggel,  tokéletesen. 


I43ÔBajiBiH  m.  fonnyadt,  her- 
vadt ; bágyadt. 

IÍ3ÔBaHyTH  k.  i.  elhervadni, 
elfonnyadni ; elbágyadni. 

H3orHaTH  cs.  ôsszeterelni,  osz- 
szehajtani ; felébreszteni , 
felkelteni. 

Il3orHHTii  k.  i.  megrothadni. 

H3orHyTH  cs.  meghajlítani, 
meggorbíteni ; — ca  y. 

meggôrbulni , meghajolni, 
meggôrnyedni. 

HsoÄpaTH  lenyúzni,  lehuzni. 

HaopaTH  cs.  megszántani,  be- 
szántani. 

MaopBaTH  cs.  leszakítani,  le- 
tépni ; — ca  v.  leszakadni, 
letépni. 

Uspala  n.  elárulás. 

Il3paHJiL  h.  Izrael. 

Il3paHJiBCKHH  (-hh)  m.  izraelita, 
zsidó  ; H3panJiBCKoe  ijapcTBO  : 
zsidó  királyság. 

IÍ3paHJiBTaHHHB  h.  zsidó,  izra- 
elita férfin. 

IÍ3paHjiBTaHKa  n.  héber  no. 

H3paMHTn  cs.  megránczositani, 
ránczolnľ  (lábravalót). 

EkpäHa  i.  jókor  reggeí,  kôra 
reggel,  korán. 

IÍ3paHHTH  cs.  megsebesíteni. 

Ekpean  cs.  kimondani , kije- 
lenteni. 

HkpybaTH  cs.  ôsszevágni,  osz- 
szeaprítani ; — ca  y.  ôssze- 
vágatni,  ôsszevagdaltatni. 

H3pk3aTH  cs.  le vágni,  lemet- 


lÍBCajíHTII  — 


135 


Miviaxn 


szeni ; ôsszevagdalni ; — ca 
v.  levágatni,  lemetszetni. 

Maca/pixn  cs.  kiultetni,  kiten- 
ni,  kirakni. 

Bfócepiía  i.  baragból,  indulat- 
ból. 

Hacoxibifi  m.  kiszáradt , száraz. 

Macoxnyxa  k.  i.  kiszáradni; 
kiaszni. 

Hacxpyraxa  cs.  legyalulni,  le- 
faragni. 

Btecynraxn  cs.  kiszárítani. 

Il3CbixaTH  k.  i.  száradni , el- 
száradni  (lassan). 

H3ctmiyTH  cs.  megbibbantani ; 
— ca  v.  meghibbanni. 

Hsckan  cs.  osszevágni,  ôssze- 
aprítani,  ôsszemetélni,  szét- 
yágni ; — ca  v.  ôsszevag- 
daltatni. 

IÍ3C0Eax0  cs.  kitôrulni,  kitisz- 
titani  (az  orrt) ; — k.  i. 
kiapadni,  kiszáradni ; |éf  ca 
v.  kifujni  az  orrt. 

H3THnaTH  cs.  levagdosni,  le- 
yágni ; — ca  v.  levágatni. 

EtexaxH  cs.  levágni ; — ca  v. 
levágatni. 

EayaHTH  cs.  tanulmányozni, 
kitanulni,  megtanulni. 

H3(f)paii,Eax0  cs.  ôsszegyiirni, 
elkenni  (a  rnbát). 

Haijk/qixn  cs.  megszurni,  át- 
sziirni  ; — ca  y.  megszú- 
retni. 

flbijbinxn  cs.  meggy ógy ítani, 
ôsszeszorítani , ôkôlbe  szo- 
rítani  (a  kezet). 


Il3x  e. ■ ból,  bol;  ról,  rol;  Ôsz- 
szetételekben : ki,  el,  meg: 
be  ; 03'l-mcm  : kôziil,  kôzdl: 
03i>-3a : môgul,  miatt,  túl- 
ról ; 031-nÔÄ'B  : alól. 

IÍ3X.ÍCX0  cs.  megenni ; meg- 
rágni. 

H3xaB0X0  cs.  kijelenteni,  ki 
nyilvánitani. 

H3i>acH0X0  cs.  megvilágosítani, 
megmagy  arázni,  megfej  ten  i . 

IÍ3H0X0  k.  i.  kikelni  (a  mag), 
kinóni ; — ca  y.  ôsszejon- 
ni,  osszemenni , találkozni. 

H3kcx0  cs.  megenni,  megrágni. 

Haona  n.  szent  kép. 

HKonocxacx  h.  szent  képekkel 
diszített  fal  (az  oltár  elott). 

Heocx,  b.  egyházi  ének  neve. 

i HĹKpa  n.  lábikra  ; balikra. 

IÍEpnxn  ca  y.  ivni  (a  bal). 

HEpaHHÉ  m.  ikrás ; nxpaHHii 
aacx> : balívás. 

Hih  k.  vagy^;  010-010 : vagy- 
vagy. 

H100  h.  Illés. 

Hi0a  h.  Illés. 

HnyM0HaB,0a  n.  kivilágítás. 

Hiiycxpaipia  n.  diszítés  képek 
által. 

HiiycxpoBaxn  cs.  képekkel  di- 
szíteni. 

Hjileo  b.  Illés. 

IlaibEaHbxii  m.  lenból  való,  len 
— ; niLHanoe  iiojioxho  : len- 
yászon. 

Ebiaao  s.  fogó  eszkoz  ; kôtôfék. 

IÍMaxá  cs.  fogni , megfogni, 


— IÍMeHUHH 


136 


— IlHCTaHij,Ha  — 


kapni,  megkapni ; — ca  v. 
fogózkodni. 

HMeHHHbi  t.  n.  névnap. 

IÍMeHHTeJiBHBiH  na,a;eJKB : nevezó 
eset,  alany  eset. 

HMeHHTLii  m.  hires,  nevezetes. 

IÍMeHHO  i.  nevezetesen,  név- 
szerint , jelesiil,  ugymint, 
tudniillik. 

HMeHo  s.  név. 

HMeHOBaTH  cs.  nevezni,  elne- 
vezni ; — c a y.  neveztetni, 
nevezni  magát. 

Hmhth  cs.  fogni , megfogni, 
megkapni ; — ca  v.  megfo- 
gózni,  megfogózkodni,  ka- 
paszkodni. 

Hmhh  s.  név ; hmhe  3ÓôpHoe  : 
gyujtô  név. 

IÍMymecTBO  s.  vagyon,  birtok, 
jószág. 

Hinkme  s.  vagyon , birtok, 
jószág ; pyxHoe  HMkirae : 
ingó  vagyon. 

Hmíth  cs.  birni  valamit ; — - 
c a v.  lénni,  meglenni. 

Ume  s.  név ; iipn6epn  iihe,  ^an 
hme,  Ta  óyji;e  hoiobíeb  : ôl- 
tôztesd  fel  a tuskót,  adj 
neki  nevet,  és  ember  lesz 
belóle.  (Kôzmondás). 

IÍMapeKB : nevil,  nevezett ; a 
név  számára  hagyott  hely. 

HHaKHH  m.  más,  egyéb. 

HHaKnmn  (-hh)  m.  más,  egyéb. 

Hna^e  i.  másképp,  kiilônben. 

HHa^B  i.  másképpen,  másképp, 
kiilônben. 


HHBeHTapB  h.  lelettár,  leltár. 

IÍH^e  i.  másutt,  ott,  amott. 

HHÄeKa  i.  másutt,  más  hol,  ott 
amott. 

Hfl^HikpB  h.  mérnôk. 

HHÄ^nHepB  h.  mérnôk. 

llHji;HBH^ya.iBHôcTL  n.  egyéniség. 

ElHÄHBHjiiyajiBHHH  m.  egyéni. 

HH^ueniB  h.  indiai,  ind,  hindu. 

Hh^he  n.  India, 

HHÄOCTaH'B  b.  Hindosztán, 
Kelet-India. 

IlHÄycTpHa  n.  ipar. 

IlimeHepHBiH  m.  mérnôki. 

IÍHateHepcTBO  s.  mérnôkség. 

HHateHepT,  h.  mérnôk. 

Hheoih  i.  máskor,  más  alka- 
lommal ; hébe-hóba  , hébe- 
korba. 

Hho  i.  másmerre,  akármerre. 

IÍHOBkpeijB  h.  máshitu. 

HH03eMHBiH  m.  kiilfôldi,  idegen. 

Hhoeb  h.  barát,  szerzetes. 

Hfloo6pa3HBiH  m.  másalaku. 

HnonjieMeHHHH  m.  más  nem- 
zetségból  való. 

IIhopoähbih  m.  másfaju,  idegen. 

E[H0CTpaHeiíB  h.  kiilfôldi,  ide- 
gen ember. 

HHOCTpaHEa  n.  kiilfôldi  nó. 

HHocTpaHHHH  m.  kiilfôldi, 
idegen. 

llHO^ecEHH  m.  szerzetesi. 

Hhoesbiehhe'b  h.  más  nyelvet 
beszélô. 

Hhcii eETOpB  h.  feliigyeló. 

HHCTampLa  n.  illetékes  biróság, 
hatóság  (felfolyamodásra, 


IÍHCTHHKTrB 


187  — Hckojiothth  — 


felebbezésre  nezve) ; folya- 
módvány. 

Hhcthhktt.  h.  ôsztôn. 

HHCTHTyT'L  h.  intézet,  nevelô 
intézet. 

HHCTpyMeHTL  h.  eszkôz,  mii- 
szer,  szerszám  ; hangszer. 

EtHcypreHTi,  (-gent)  h.  fôlkeló, 
lázadó. 

HHTepecHHfi  m.  érdekes,  vonzó. 

IÍHTepecoBaTH  cs.  érdekelni, 
vonzani ; — ch  v.  érdeklódni. 

HHTepect  h.  érdek ; ônérdek, 
kamat. 

HmepemHLiH  m.  érdekes ; ha- 
szonlevó ; kamatozó,  kamatra 
kiadott,  kamatos. 

HHTepeniB  h.  érdek ; kamat ; 

Ha  HHTepeHiB : kamat 
fejében  adni,  kamatra  kôl- 
csônôzni. 

HHTpnra  (-gá)  n.  eselszôvény, 
ármány,  fondorkodás. 

HHy^a  i.  másfelé,  másmerre. 

HeTyji;a  i.  másmerre,  másfelé. 

HHinneKTopCKHH  (-hh)  m.  fel- 
iigyelôi,  felvigyázati. 

IÍHinneKTopcTBO  s.  felngyeloi 
bivata],  felngyeloség. 

IÍHinneKTopKa  n.  felugyeloné, 
a feliigyelo  felesége. 

HHinneKTop'B  h.  feliigyelo. 

HHinaKLii  m.  másféle , más- 
nemii. 

IÍHine  s.  más,  egyéb,  valami. 
H HHine  hhtb  He  xony:  sem- 
mi  egyebet  nem  akarok ; — 
i.  más,  másképpen ; toto  Bate 


HHine  : az  már  más,  más- 
képpen van. 

Hhibhh  m.  más,  másféle. 

HnaKot  b.  a templomi  ének 
egyik  faja. 

HnocTacT.  h.  a szent  Három- 
ság  egyik  személye ; istení 
lény,  istení  személy. 

Hpaca  n.  rozsda. 

HpataBHÍi  n.  rozsdás. 

HpHHa  n.  Irén,  Jrénke. 

HpnHHÍi  h.  Irén. 

IIpiaHÄeHB  h.  ir,  irfoldi  ember. 

HpjiaH^Ha  n.  Irország. 

HpMoaorHÍi  (-gij)  h.  liangje- 
gyes  egyhá&i  kônyv,  éne- 
kes  kônyv  hangj  egy ekkel. 

HpMOiorHtf  (-gi-)  n.  egybázi 
énekes  kônyv  hangj  egy  ek- 
kel. 

HpMoc'B  h.  templomi  ének, 
irmosz. 

HpoAT>  b.  Herodes. 

HcaaKfc  h.  Izsák. 

HcHjíop^  b.  Izidor. 

HcKa3aTH  cs.  elmondani,  meg- 
mondani,  bemondani. 

HcKa3HTH  cs.  eltôrni  valamit, 
elrontani ; — Ch  v.  eltôrni 
(magától),  elromlani. 

HcKaakHHTH  cs.  elnyomorítani, 
megnyomorítani : — ch  v. 
nyomorékká  válni,  megbé- 
nulni. 

HcnejibToeaTu  cs.  elfogyasz- 
tani,  elkôlteni,  megenni. 

Hckojiothth  cs.  felzavarni,  ôsz- 
szezavarni ; meghabarni , 


— Hckohh  — 


138 


IÍCnOBHPLTH  — 


behabarni,  megkupôlni ; — 
c a y.  felzavaródni. 

IIckohh  i.  kezdet  óta,  kezdet- 
ben. 

Hckohhbih  hi.  ósrégi,  nagyon 
régi,  ôs;  hckohhhh  hojiobíkt,: 
ósember. 

HcKonaTH  cs.  megkapálni,  el- 
yégezni  a kapálást. 

HcKopeHHTH  cs.  kiirtani  gyó- 
kerestdl , kipusztĺtani ; — 
ch  v.  gyókerestól  kipusz- 
tulni. 

Hckochth  cs.  lekaszálni ; el- 
ferdíteni,  lekoptatni  (sar- 
kat) ; — ch  v.  lekaszáltatni ; 
gôrbén  nézni. 

HcKpa  n szikra ; fény  (a  szô- 
veten). 

IÍCKpeHHO  i.  ószintén. 

McKpeHHÔCTB  n.  ószinteség,  ben- 
sóség. 

Hckphbhth  cs.  elgôrbiteni, 
meggôrbíteni ; — ch  y.  el- 
gôrbiilni,  meggôrnyedni. 

IlcKpyTHTH  cs.  osszecsavarni, 
ósszetekerni.  guzsolni. 

HcKynHTejit  h.  megyáltó.  szaba- 
dító. 

HcKynHTH  cs.  megyáltani,  ki- 
yáltani ; — ch  y.  megvál- 
tani  magát. 

HcKyniemie  s.  megváltás,  ki- 
váltás. 

HcKyuoBaTH  cs.  ósszevásárolni, 
osszeyenni. 

HcKymB  h.  váltságdij,  váltság- 
pénz  ; kiyáltás. 


IIcKypHTH  cs.  felfiistôlni,  ki- 
ftistôlni. 

IIcKycHTH  cs.  megkisérleni, 
megpróbálni,  tapasztalni. 

HcKycHHKB  h.  muvész,  muértô. 

IIcKycHBiH  m.  iigyes , tapasz- 
talt,  jártas. 

HcKycTBO  s.  múvészet ; j ár- 
tasság. 

IIckvc'b  h.  tapasztalás,  tapasz- 
talat ; próba. 

Hen  ani,  b.  i zlám,  mobameda- 
nizmus. 

IIconB  (hyssopus  nóvt.)  h. 
izsóp. 

HcnaHHH  n.  Spanyolország. 

HcnapHTH  cs.  forralni,  íorrázni, 
felforralni ; — ch  v.  felforr- 
ni,  leforrázódni. 

IIcnepBa  i.  kezdettól  fogva, 
elejétól  fogva. 

Hcnenn  cs.  megsutni,  lesntni, 
kisiitni ; — ch  v.  megsulni, 
megsiitni  magát. 

IlcnncaTH  cs.  leírni,  lemásolni. 

IIchhth  cs.  leinni. 

lícnJiaTHTH  cs.  lefizetni,  meg- 
fizetni. 

IIcnjecTH  cs.  ôsszefonni,  meg- 
fonni. 

IIcnjiiOBaTH  cs.  lekópni,  kopni, 
i HcnjiíOBKaTH  k.  i.  kópkódni. 

IIcnjnoHyTH  cs.  lekôpni,  ki- 
kopni. 

HcnoBHHTH  cs.  teljesíteni,  vég- 
rehajtani,  megtólteni ; — ch 
y.  teljesedni , teljesulni , 
megtelni. 


— IIcnoB^aHMe  — 


139 


HCTpaCTH  — - 


McnoBb^aHHe  s.  gyóntatás , 

gyónás  ; hityallás. 

HciiOB^aTeJiB  h.  gyóntató. 

McnoB^aTH  es.  gyóntatni ; 

hirdetni,  yallani ; — ca  v. 
gyónni. 

llcnoBÍijíHHKí,  h.  gyónó  (férfi). 

HcnoBÍ>^HHii;a  b.  gyónó  (nô). 

HcnoB^B  n.  gyónás,  vallo- 
más,  bevallás. 

HcnoÄ'B  i.  alulról,  alul. 

HcnojmHB  h.  óriás. 

Hcnopo3HHTH  es.  kiiiríteni. 

HcnpaBHTeJiBHBiH  m.  jayító, 
jobbító. 

HcnpaBHTH  cs.  megcsinálni, 
megkészíteni ; inegjavítani, 
kijavítani;  — ca  y.  elké- 
sziilni  , kijavíttatni ; meg- 
jobbulni,  megjavulni. 

HenpacTH  cs.  megfonni,  min- 
dent  megfonni. 

MciiyftHTH  cs.  megijeszteni, 
megréraítenb;  ca  v.  meg- 
ijedni,  megrémiilni. 

HcnycTHTH  cs.  leboesátani,  ki- 
boesátani , leereszteni ; — 
ca  v.  leboesátkozni,  leeresz- 
kedni. 

IbcnyTaTH  cs.  ósszebonyolítani, 
bebonyolitani ; — ca  v.  osz- 
szebonyolodni. 

IlcnyiaaTH  cs.  ]eereszteni,  le- 
boesátani (gyakran) ; — ca 
y.  leereszkedni , . leboesát- 
kozni. 

HcnHTaTH  cs.  vizsgálni , kér- 
dezni. 


Hciibithheb  h.  vizsgáló. 

HcnHTB  h.  vizsgálat ; próba. 

Hccoiib  (byssopus  nôvt.)  h. 
izsóp. 

HcTean  k.  i.  lefolyni,  elfolyni ; 

— ca  y.  elfolyni,  eltúnni, 
elvesžni. 

Hcthke  let.  ôsztôk,  osztôke. 

HcTHHa  n.  igazság. 

Hcthhho  i.  valóban,  igazán. 

Hcthhhbih  m.  valódi , igaz  ; 
ószinte. 

HcrapaTH  cs.  tóriilgetni , le- 
tórulgetni ; — ca  v.  letor- 
lódni,  lekopni. 

ELcTHxa  i.  csendesen,  balkan. 

Hcthoctb  n.  lényeg,  valóság. 

HcTHora  n.  lény,  lényeg. 

Hctobeh  cs.  ósszetorni,  óssze- 
yerni ; — ca  v.  osszetóretni. 

Hctobbih  m.  yalódi,  yalóságos. 

Hctok'b  h.  kifolyás,  ér,  forrás. 

HcTOJtoanTH  cs.  osszegázolni 
(a  fuyet). 

HcTonTaTH  cs.  ässzetaposni, 
megtaposni,  legázolni. 

IdcTopHKB  h.  tôrténetíró,  tôr- 
ténész. 

HcTopHaecKHH  (-Biil)  m.  tôrté- 
neti,  tôrténelmi. 

HcTopna  n.  torténet , tórté- 
nelem. 

HcToimHKT>  b.  forrás,  ér ; kut- 
fó,  kutforrás. 

HcTpna  n.  Isztria. 

HcrpacTH  cs.  lerázni,  leyetni; 

— ca  y.  lerázatni. 


— Hctbih  — 


140 


KaaeTB  — 


Hctbih  m.  ugyanaz,  éppen  az, 
az  igazi. 

Hcyc'B  h.  Jézus. 

Hcxoähth  k.  i.  bejárni , be- 
utazni ; kinóni,  kikelni  (ve- 
temény) ; eredni,  származni. 
Hcxôähbih  m.  kiinduló,  kezdet 

— ; hcxóähbih  nyHTB : kiin- 

duló pont. 

Hcxôä'b  h.  kiindulás,  kimene- 
tel,  kikôltózés ; KHnra  hc- 
xojía : Mózes  2-ik  konyve 
(exodus). 

Hcxoähhhh  m.  kimenó ; ki- 
emelkedó,  kinyuló. 
Hcxy^HyTH  k.  i.  elsoványodni, 
megsoványodni. 

Hciiíjihth  cs.  meggyógyítani ; 

— c a v.  meggyógyulni. 


Hcne3JiHH  m.  eltiint,  elenyé- 
szett,  elveszett. 

Hcne3HyTH  k.  i.  eltiinni,  ele- 
nyészni,  elveszni. 

HcnecaTH  cs.  megfésiilni ; — 
ca  y.  megfésulkodni. 

HcnepBKaTH  cs.  ôsszefirkálni, 
ôsszeírkálni. 

Hchhcjihth  cs.  kiszámítani,  el- 
számlálni. 

Hcihhth  cs.  megvarrni,  ôssze- 
varrni ; kivarrni,  kihimezni; 
— ca  y.  megvarratni. 

IdTaK'B  k.  és  igy;  azért,  tehát. 

Hxt»  nm.  óket,  o vek. 

Ilimi  k.  még. 

Humam  h.  ispán. 

Hw,e  k.  még. 

Hiuh  k.  még. 


K. 


K,  k : a rutén  ábéczé  tizedik*) 
betiije ; magyarban  k. 
KaóaH'B  (sus  scrofa  állt.)  h. 

vaddisznó,  vadkan. 

KaóaTT  b.  szoknya,  nói 
szoknya. 

Eaóu  k.  hogyha,  ha. 
KaBajiepncTT*  h.  lovaskatona. 
KaBajieKt  h.  darab,  tuskó. 


KaBaien,B  h.  darab. 

KaBapHH  n.  kávéház. 

KaBHJiL  h.  kávé. 

KaBKa  (corvus  monedula  állt.) 
n.  csóka. 

KaraHeitL  h.  mécses,  mécs. 
Karnn  n.  kályha. 

Ka^eTi*  h.  hadapród,  kadét. 


*)  A ruténban  i mint  ônálló  hang,  tehát  mint^betu,  nem  szerepel ; 
a templomí  szláv  kônyvekben  i-nek,  magánhangzó  elott  j-nek  mondatik, 
és  mint  ônálló  hangnak  meg  van  a maga  betuje  (í)  is. 


— Kasíno 


141 


— Kajii.  — 


Ka^io  s.  tômjén ; fustóló- 
szer,  illatszer. 

Ka^HJiBHHii;a  n.  fústôló. 

Ka^HTH  cs.  tómjénezni. 

KajiyÓB  h.  kut  (melynek  fala- 
zatát  vájt  tôlgyfa  képezi). 

KaÄB  n.  kád,  nagy  hordó. 

KajRÓa  n.  beszélés,  elbeszélés, 
elmondás. 

Kaaí^OÄeHHLii  m.  mindennapos, 
mindennapi. 

Kaat^HH  nm.  mindegyik,  min- 
denik,  kiki,  minden ; KasK,- 
Shh  coók : kiki  magának, 
szerteszéjjel. 

Ka3ajiLHHii;a  n.  szószék. 

Ka3aHHU,a  n.  szószék. 

Ka3aHL  n.  egyházi  beszéd, 
prédikáczió. 

Ka3aHH  s.  oktatás ; egybázi 
beszéd. 

Ka3aTeJiB  h.  hitszónok. 

Ka3aTejiBHHi],a  n.  szószék. 

Ka3aTH  cs.  mondani,  megmon- 
dani ; mutatni ; — ca  v. 
mutatkozni , látszani , tet- 
szeni. 

Ka3HTH  cs.  rontani,  rombolni ; 
— c a y.  romolni,  eltôrni. 

Ka3Ka  n.  mese ; elbeszélés. 

KauJta  h.  kajla  (ôkór). 

KanjiacTBm  m.  kaila , kai'la- 
szarvu. 

EanH£  h.  Kain. 

Kaita  n.  piszok,  szemét,  bélsár. 

KanaTH  k.  i.  kakálni,  kiurite- 
ni  a bélsarat. 

KaKo  i.  bogyan,  miképpen  ? ; 


— s.  a rntén  (szláv)  k betu 
neve. 

KajiaMaHKa  n.  a rutén  népdal 
egy  neme,  kálámájká. 

KajiaMapB  b.  tentatartó. 

KajiaMyTHTH  cs.  zavarni  (vizet); 

— c a y.  zayarodni. 

KajiaMyTHBiH  m.  zavaros. 

Kamnomi  b.  kalapos. 

Ecuiam  h.  kalap , magyar- 

kalap. 

Kajiapaó^  (brassica  oleracea 
gongyloides  nôvt.)  b.  kala- 
rábé. 

Kaaaafc  h.  kalács. 

KajieHÄapHtf  n.  naptár. 

KaieH^apB  b.  naptár. 

KajLHÓept  h.  a eso  átmérôje, 
oblé  (puskánál  stb.). 

Kamio  s.  tiizes  yas ; a tiizes 
yas  lehiitésére  szolgáló  viz. 

KajiHjiBHHH  m.  tuzesítô,  izzitó. 

KaJiHHa  (viburnum  lantana 
novt.)  n.  vad  bangita;  ^ep- 
jieHa  KaJiHHa  (viburnum  opu- 
lus  nóvt.)  kánya  bangita, 
vôrôs  bangita. 

KaiHHKa  lásd : Kajoma. 

KaiHHHHKB  h.  bangitacserje, 
bangita  bokor. 

KajiHHOBHH  m.  bangitából  való, 
bangita  — 

Kajurra  cs.  izzítani,  edzeni  ; — 
c a y.  edzetni,  tuzesedni. 

KajiKyjir,  b.  érdemjegy. 

KajurarpacJmii  (-gr-)  n.  szépírás. 

KaJionkpB  b.  galopp. 

KaaB  h.  sár,  pocsolya. 


--  KaibBííHKa  — 


142 


— KaH^H^ai^Hii  — 


KaiBBHHKa  n.  kálomista  nô, 
reformált  vallásu  nó., 
EaiBBHHCKHH  (-lih)  m.  kálomista, 
reformált. 

KajLBBHHB  h.  kálomista,  refor- 
mált férfi. 

Kajitra  n.  kálydia. 

KajikKa  h.  nyomorék,  béna, 
koldus. 

Kajrfe^HTH  cs.  megnyomorítani, 
nyomorítani ; kerékbe  tôrni ; 

— ch  y.  megnyomorodni, 
nyomorékká  lénni. 

Eajnora  m.  sár,  pocsolya. 
KajiioJKa  n.  sár,  pocsolya. 
KajriojKHHa  n.  sár,  pocsolya. 
KajiaHBifi  m.  sáros,  mocskos, 
piszkos. 

EajíHTH  cs.  piszkolni,  sározni ; 

— c a.  v.  sározódni. 

KaMapa  n.  kamara,  kincstár ; 

kamara. 

KaMapaTCTBO  s.  pajtásság,  ba- 
rátság,  társaság. 

KaMapaTB  h.  társ , pajtáš ; 
bajtárs. 

KaMeHapB  h.  kómíves , kófa- 
ragó. 

KaMeHHCTBifi  m.  kôves,  kóalaku. 
KaMeHHHKB  h.  kôves  vidék ; 

tômlôcz,  bôrtôn. 

KaMeHB  h.  kó ; KanycTHHBra 
KaMeHB : káposztás  kó. 
KaMeH^TH  k.  i.  kôviilni,  meg- 
kôYulni. 

KaMepajiBHBiH  m.  kamarai, 
kincstári. 

KaMHHHBiH  m.  kóbiil  való,  kó 


— ; KaMHaHoe  cepne  : kószív ; 
HOJiOB'tKi.  KaMHaHoro  cepBii,a : 
kószívu  ember. 

KaMnaHHa  n.  hadjárat. 

EaM(j)opoBBiH  m.  kámforból 
való,  kámfor  — 

EaM<|)op'B  E.  kámfor. 

EaMrtHeii,B  h.  kôvecske,  kis  kó, 
kavics. 

EaMÍHHBiii  m.  kóból  való,  kó 
— ; KaMri>HHBiH  nopôcTX)  (nôvt.). 
bérczi  zuzmó;  KaMiiiHa  ropa* 
kóbánya,  kóvágás ; KaMkimoe 
HaTtHa  : kóedény  ; KaM'tHHa 
Kyna  : kórakás  , kóhalom  ; 

KaMkHHBiH  ByrÔJix* : kószén  ; 
KaMkHHoe  BanHO : kómész, 

mészkó  ; KaMkHHa  côjib  : ko- 
so ; KaM'tHHa  CTlma  : kófal ; 
KankHHa  topora : kóút. 
EaM'tHB  E.  kó. 

EaMkHa  s.  kôvek,  sok  kó. 

EaM'tHiipB  E.  kófaragó. 

EaMkHtfpcKBin  m.  kófaragói. 

EaMHHBiH  m.  kóból  való,  kó  — 

EaHajionľB  1i.  csatorna,  itató- 
gôdôr. 

EaHanen  E.  kanape. 

EaHapmc'B  (fringilla  canaria 
állt.)  E.  kanári  pinty,  ka- 
nári  madár. 

EaHaBacB  E.  kanavász,  kana- 
vász  vászon. 

EaH,u;aJioBKa  n.  kandalló. 

Ean^ajioBB  E.  kandalló. 

EaH^H^aTB  E.  jelôlt,  kijelólt, 

EaHÄHji;aii,HH  n.  kijelôlés. 


— EäHHKyjia  — 


143 


— • Ka  ii  vera  — ^ 


KaHHKyjia  n.  kánikula,  ebnapok 
nyáron. 

KaHKÔBrL  h.  vászonujjas. 

EaHHa  n.  kanna,  kanta. 

EaHOHHpt  h.  tuzér. 

EaHOHH3aii,Hii  n.  szentté  avatás. 

EaHOHHKT,  h.  kanonok. 

EaHOHircecTBO  s.  kanonokság. 

EaHOHí*  h.  szabály,  rendsza- 
bály ; egyházi  tôrvény, 
kánon. 

EaHTa  n.  kanna,  kanta. 

KauTap*  h.  kantár. 

EaHTOHHpOBaTH  cs.  beszállásol- 
ni  (katonát) ; tanyázni. 

EanneJtapna  n.  irószoba,  kan- 
czellária. 

EampépB  h.  kanczellár. 

Rambe*  b.  kanesó. 

EaH^yKi.  h.  kanesuka. 

Eaircyxx  b.  kanesnka. 

EamoKi.  (strix  seops  állt.)  h. 
csuvik,  kuvik,  kis  bagoly. 

Eana  (milvus  regalis  állt.)  n. 
kôzônséges  kánya ; — - (as- 
tur  palumbarius  állt.)  kô- 
zônséges  beja. 

Eana^HH  (-bih)  m.  kányáé, 
héjáér  kánya  — , hej  a — ; 
Kaniurt  ^ioôoth  (campanulla 
nôvt.) : barangvirág. 

EaoJiHHx  h.  porczellánfôld. 

Eaneiioxi,  h.  díszkalap. 

Eaneumí*  b.  káplán. 

EaneTam,  b.  kapitány,  szá- 
zados. 

Eaneii^  h.  boeskor,  vászon 
lábbeli  (a  halottnál) ; botos. 


EaiíHTajmcTT,  b.  tókepénzes. 

EanHTajĽB  b.  tóke,  tôkepénz. 

EanHTaHCKHÍi  (-bih)  m.  kapi- 
tányi,  századosi. 

EanHTaHCTBO  s.  kapitányság. 

EanHTaHt  b.  kapitány , szá- 
zados. 

EaHHTyinpoBaTH  cs.  letenni  a 
fegyvert. 

EanHTyjľB  h.  káptalan. 

EanKa  n.  csepp,  csopp. 

EanKara  cs.  csôppenteni,  csep- 
pegtetni ; — k.  i.  cseppegni. 

EamiaH'B  h.  káplán ; segéd- 
lelkész. 

EanjiHiía  n.  kápolna. 

EanjiyHHTH  cs.  kiherélni  a 
kakast. 

EanjiyHT»  b.  kappan. 

Eamrt  t.  csôppek,  cseppek. 

Eanjia  n.  csopp,  csôppecske. 

EaimyTH  k.  i.  csôpôgni,  csep- 
penni. 

Ranoei)  h.  kopó,  vadászkutya; 
kapó  (lapdajáték). 

Eanpa  n.  esipa. 

EanpaBHH  m.  esipás. 

EanpaBkTH  k.  i.  esipásodni. 

EanpajiL  h.  h.  káplár,  tizedes. 

EancíHKt  b.  suvegese  (a  pus- 
kán),  kapszli. 

Eanypa  n.  kapú. 

EanycTa  (brassica  nôvt.)  n. 
fózelék  káposzta,  káposzta; 
6t.ua  KanycTa  (brassica  ole- 
racea  nôvt.)  fehér , fejes 
káposzta ; Ky^epaBa  Kanycra 
(brassica  crispa  nôvt.)  fodor 


— KanycTjíHHK'B  — 


144 


káposzta ; aepieHa  KanycTa 
(brassica  rubra  nôvt.)  vôrôs 
káposzta ; 3aaaa  Kanycxa 
(bnpleurum  nôvt.)  nyulká- 
poszta,  szingallér. 

KanycT^HHKL  b.  káposztás  kó; 
káposztás  béles. 

KanycTaHbiS  m.  káposztás;  Ka- 
nycTHHHH  rop.nôB'B : káposz- 
tás hordó ; KanycTaHHH  po- 
cô.ib : káposztalé. 

Kanyu;HH^  h.  csuklyás  barát, 
kapuczinus. 

Kanm>i  t.  vászon  lábbeli  (a 
balott  számára). 

Kanua  n.  kapocs. 

KanaaHbii  m.  kapcsolt , ka- 
pocscsal  biró. 

Kanaara  cs.  kapcsolni,  bekap- 
csolni ; — ca  v.  bekapcsol- 
ni  magát. 

Kapa  n.  biintetés,  bunhôdés; 
kár,  veszteség. 

Kapaómrb  h.  karabély. 

Kapaôyaa  n.  koszorualaku  fej- 
ék  (pór  nóknél). 

KapaBaa  h.  iinnepi  kenyér. 

KapaBaHT  h.  utazó  társaság 
keleten,  karaván. 

KapaEaTbi  t.  rôvidszáru  páraszt 
csizma. 

KapaHbm  m.  megbuntetett, 
bnnbódôtt. 

KapaHa  s.  biintetés,  biinbôdés. 

Kapaira  b.  mihaszna,  koszos 
(malacz) ; semmitéró  (ma^ 
lacz) ; bitvány. 

KapacHKb  h.  kis  kárász. 


— Kapia  — 

Kapaci,  (cyprinus  carassius 
állt.)  h.  kárászponty,  kárász. 

KapaTe.iL  h.  buntetô,  fenyító. 

KapaTeabHbiH  m.  fenyító,  bun- 
tetô. 

Kapara  cs.  buntetni,  fenyíteni. 

KapaayHT  h.  karácsonyi  kalács. 

KapnS  (-híí)  m.  barna,  fekete 
(szem). 

RapuKct  n.  karika. 

Kapunaim  b.  karikás  ostor. 

Kapiraraa  n.  Karintia. 

KapKT  b.  nyak,  nyakszirt. 

KapHo  ca  sz.  i.  feketéllik,  sô- 
tétellik. 

KapHocTb  n.  alárendeltség,  fe- 
, gyelem. 

KapHbifi  m.  feketés,  barna. 

Kapnara  t.  Kárpátok,  kárpáti 
begyek. 

Kap  Ta  n.  kártya. 

KapTaBHra  k.  i.  elcsenévesze- 
sedni,  elhitványodni. 

KapTaBbrä  m.  bitvány,  elcse- 
nevészesedett. 

KapraHa  n.  kép,  festmény. 

Kapraa  n.  kis  kártya,  czédula ; 
Ievélke. 

Kapro({)eib  (solanum  tubero- 
sum  nôvt.)  h.  burgonya, 
krumpli. 

KapToaica  n.  kártyácska,  jegy, 
Ievélke. 

KapTyHOBbii  m.  kartonból  való, 
kartón  — 

KapTyHT  h.  kartón. 

KapTa  n.  kártya;  KapTk  irpa- 
th  : kártyázni. 


— KapTJI3JI0BaTH  — 


145 


— - Kapara 


KapTHSAoeaTu  cs.  kártyázni. 

RcipTMivb  h.  kártyás. 

Kap  (p a n.  karfa. 

KapnepB  h.  tômlôcz,  bôrtón. 

Kača  n.  pénztár. 

KacapHa  n.  kaszárny  a,  laktany  a. 

Kačami)  h.  kaszás ; kaszás- 
csillag. 

KacKa  n.  mese,  monda. 

KacoaKa  n.  mese,  monda. 

KacnntcKoe  Mope  : kaspi  tenger. 

Kacca  n.  pénztár. 

Kaccaii,HOHHHH  m.  semmítô ; 
Kaccau,noHHa  naiaTa : sem- 
mítószék. 

Kaccnpt  h.  pénztáros,  pénz- 
tárnok. 

KacTa  n.  kaszt,  néposztály. 

KaTaBacna  n.  templomi  ének. 

KaTaKOMÓBi  t.  fôldalatti  épít- 
kezés,  katakomba ; sirbolt, 
(a  régieknél). 

KaTajiorynrB  (-gus)  h.  névsor; 
néyjegyzék, 

KaTaiorx  (-g)  h.  névsor,  sor- 
jegyzék,  konyvjegyzék. 

KaTamta  n.  szoknya. 

KaTeropna  (-go-)  n.  osztály, 
osztályrend ; kategória,  fo- 
galomkôr. 

KaTe^pa  n.  tanszék,  piispôki- 
szék. 

KaTespaaLHHH  m.  székes. 
i KaiepHHa  n.  Katalin,  Katicza, 
Kati. 

KaTHXH3aiopr&  h.  hitelemzó. 

Ka,THXH3aii;Ha  n.  vallástanítás, 
hitelemzés. 

Csopei  : Rutén-magyar  szótár. 


KaTHXH3HCB  h.  hittan,  vallástan. 

KaTHXHCB  h.  hittan,  vallástan. 

KaTHu;a  n.  boj  t,  roj  t. 

KaTOBaHBii  m,  kinzott. 

KaTOBaTH  cs.  kinozni. 

KaToaHKB  h.  római  katholikus 
férfi. 

KaTOJinii,ncMrB  h.  katholiczizmus, 
a római  egyház  vallástana. 

KaTOjmaecKHH  m.  katholikus, 
római  katholikus ; kôzón- 
séges,  egyetemes,  átalános. 

KaTOJmaecTBO  s.  a római  egy- 
ház vallástana. 

EaToimiKa  n.  római  katho- 
lika  no. 

KaTpani>  h.  kótó,  elôkótény. 

Karyna  h.  katona;  iioiiiobb  y 
KaTyHH  : elment  katonának, 
elvitték  katonának. 

KaiyHCTBO  s.  katonaság,  kato- 
náskodás ; hadsereg. 

KaTyHLCKim  (-bih)  m.  katonai. 

Kay^yKB  h.  ruganyos  gyanta, 
kaucsuk. 

Ka(j)TH3Ma  n.  szakasz  (a  zsol- 
táros  kónyvben),  kônyv. 

KanaóaHKa  n.  nói  felôltó,  ka- 
czabájka. 

Ka*ia  s.  kis  kacsa,  kacsácska. 

Ka^aHa  n.  mángorlás , rúha- 
símitás ; laskanyujtás. 

Kapara  cs.  hengeríteni,  gurí- 
tani ; ruhát  mángorolni,  ru- 
hát  símitani,  nyujtani  (tész- 
tát) ; — ca  v.  gurulni,  hen- 
gerkózni. 

10 


— Kanaino 


146 


— Kbhtí»  — 


KanaTRO  s.  kis  kacsa. 

Kanannií  (-lih)  m.  kacsából 
való,  kacsa  — 

Kauita  (anas  állt.)  n.  kacsa, 
rucza , récze ; junta  nanna 
(anas  boschas  állt.)  vad 
kacsa ; iiactKa  KanKa  (anas 
domestica  állt.)  házi  kacsa. 

Ka*íKH  t.  fakarok , melyekre 
gombolyitáskor  ráteszik  a 
motyót. 

KanoJiKa  n.  mángorló  fa ; las- 
kanyujtó,  sodrófa. 

Kanyps  h.  himkacsa,  gacsér. 

Kaňa  s.  kis  kacsa. 

Kania  n.  kása,  kôleskása. 

KameJiB  h.  kôhôgés ; cyxbrä 
Kameib  : szamár  hnrut. 

KaineBapt  h.  szakács. 

KauiJiana  s.  kôhôgés,  kôhé- 
cselés. 

KaniJiaTH  k.  i.  kôhôgni,  kôhé- 
cselni. 

KaniTan'B  (castanea  nôvt ) h. 
gesztenyefa  ; gesztenye. 

KaaHa  s.  tôredelem,  biinbánat, 
megbánás. 

Kajrra  ca  y.  bunhódni,  veze- 
kelni ; megbánni,  megtérni. 

KBajípaTHHH  m.  négyszôgii, 
négyszôges,  négyzetes. 

KBa^paTOBbiH  m.  négyszôgii, 
négyszôges. 

KBajipaTrL  h.  négyszôg. 

KBa^pyéB  h.  ruhatartó  szek- 
rény 

KBaKaHa  s.  kvákogás,  kuruty- 
tyolás,  brekegés. 


KBaKara  k.  i.  brekegni,  ku- 
rnttyolni. 

KBaKOHiTH  k.  i.  brekegni,  ku- 
ruttyolni,  kvákogni,  (huza- 
mosan). 

KBanB  h.  suru  moslék. 

KBapTHJtb  h.  lakás,  szállás. 

KBaprapa  n.  lakás,  szállás. 

KBapTHpMatcTepb  h.  szállás- 
csináló,  szállásmester. 

KBapn/L  h.  kovakó , kovag, 
kvárcz. 

KBacnTH  cs.  savanyítani,  be- 
savanyitani ; — ca  v.  sa- 
vanyodni , megsavanyodni. 

KBacHHHa  n.  savó. 

KBacHbin  m.  savanyu ; ásvá- 
nyos  ; KBacHa  BO.ua  : sava- 
ny u viz,  borvíz. 

KBacB  h.  kovász ; sav  (vegy- 
tanban). 

KBaTepKa  n.  korty,  egy  haj- 
tás  (ital). 

KBaxbipKa  n.  korty,  egy  haj- 
tás  (ital). 

KBameHbiH  m.  savanyítoft,  ko- 
vászos. 

KBHTamíHa  n.  nyugtatvány, 
elismerés. 

IÍBHTKa  n.  virág. 

KBHTHyTH  k.  i.  virítani,  virág- 
zani. 

KBHTOBaTH  cs.  kiegyenliteni. 

Kbhtb  h.  kiegyenlítés : Tenepb 
yace  kbhtb  : most  már  nem 
tartozunk  egymásnak,  már 
kvittek  vagyunk. 


KBHHaTH  — 


147 


— KnBajio  — 


KBMara  k.  i.  visítani,  siví- 
tani,  sikoltani. 

KBOKaTE  k.  i.  kotlani. 

EBOBKa  n.  kotló,  kotlós  tyuk. 

Eboehth  k.  i.  kotlani. 

Ebíjihth  k.  i.  nyeríteni  (ló). 

EskTKa  n.  virág. 

Eb4tokb  E.  virág. 

Eb4thbih  m.  virágos. 

EBkT^acTBTH  m.  virágos. 

EereHLKa  n.  nagyságos  asz- 
szonyka. 

EereHa  n.  nagyságos  asszony, 
nagyasszony. 

EejiipÔBHHKTb  h.  czédruserdó. 

EeÄpoBbiii  m.  czédrus  — 

EejrpB  (pinns  cedrns  nôvt.)  h. 
czédrusfa. 

KeÄi>  k.  ha,  hogyha;  mikor, 
midón. 

EeJienB  h.  csákány. 

EeiecJ)!.  h.  csákány. 

EeiBTOBana  n.  kôltés , kôlte- 
kezés. 

EejibToeaTu  cs.  kôlteni,  kôlte- 
kezni ; elkôlteni,  megenni. 

EejiBTyHOKB  h.  kôltés,  kôlte- 
kezés,  pazarlás,  fényhzés. 

KeJimim  (-g)  h.  kôltség. 

EeH^epniiia  (zea  mays  nôvt.)  n. 
tengerí  knkoricza. 

Eembem  h.  kenócs. 

Eenn  csak  ôsszetételekben 
mint : ôawcKeusi : bajuszkenó. 

EepBHCTôcTL  n.  vérmesség. 

EepBHCTbiH  m.  véres,  vérmes, 
bóvérú,  telivér. 


KepieTAoeaTu  (-get-)  cs.  ker- 
getni,  hajtani,  iizni. 

EepeÉTOBHTH  k.  i.  kerulói  tisz- 
tet  viselni. 

EepeúTÓeb  h.  keruló,  csósz. 

EepeHa  n.  erjedésbe  ment 
szilva  (a  pálmka  fózéshez). 

EepeTyHB  h.  karácsonyi  kalács. 

EepewKeAuúwb  h.  kereskedés. 

EepKTHHa  n.  vakondturás. 

Eepnu,bi  t.  bocskor;  botos. 

EepTHCKa  n.  kertészné. 

EepTucb  h.  kertész. 

EepTHĽ;#  (talpa  europea  állt.) 
n.  vakond. 

EepTOBHH  m.  kerti. 

EepTb  h.  kert. 

Eecapb  h.  császár. 

EecapLCKHH  (-bih)  m.  császári. 

Eecejmu;a  n.  czibere,  savany í- 
tott  leves. 

EecreMam  h.  kendó,  szines 
kendó. 

EecTeMem  h.  kendó,  keszkenô. 

Ee(fia  n.  kefe. 

Eeij)OBaHHH  m.  kefélt , meg- 
kefélt. 

Eeii,OKB  h.  szopós  borjuk  szá- 
mára  elkerített  hely ; bor- 
juól. 

EeweMicTuu  m.  kese,  kesely. 

EerneHB  n.  zseb. 

EenieHa  n.  zseb. 

Eemepeeubuuú  m.  keserves. 
EeinepBeniHHH  môh  jkhbôt'b  r 
keserves  az  én  életem. 

Ehóbi  k.  hogyha,  ha« 

EnBaio  s.  inga. 


10: 


KHBaHfl  — 


148 


— Ehrhh  — 


Emami  s.  intés,  billentés,  moz- 
clítás,  érintés,  bántás. 

Ema™  cs.  bántani,  érinteni, 
mozgatni , mozdítani ; bil- 
lenteni,  biczegni ; — ca  v. 
mozogni,  mozdulni,  ingani, 
lengeni. 

Kueepwearu  cs.  keverni  (szán- 
tófôldet). 

KueeTeciAciCTCMm  b.  kôvetvá- 
lasztás,  képviseló  választás. 

Kueerz  h.  kôvet,  képviseló. 

Khbhyth  k.  i:  inteni,  billen- 
teni,  mozdítani. 

Khbothbih  m.  frigyszekrényhez 
tartozó. 

Ehbotb  h.  frigyszekrény. 

Ehh  h.  fiitykôs,  bot. 

KuiíitepewKa  n.  kétszeres  buza, 
tavaszi  buza. 

Kuúuiam  h.  nagy  kés. 

Kujia  t.  tok,  here,  serv. 

EnjiaBbiH  m.  tókôs,  sérves,  sza- 
kadt. 

KHjiaBkTH  k.  i.  megtôkósôdni, 
megszakadni. 

KujiaKt  h.  puczér  veréb. 

Khjio  sz.  ezer ; RMorpaMB : ki- 
logramm,  ezer  gramm ; kh- 
aojíHTepB : ezer  liter , kilo- 
liter  ; RmioMeTepB  : ezer  me- 
ter, kilometer. 

Khjih  t.  tokôsség ; here,  tok. 

KimaR'B  h.  fatuskó,  tuskó. 

KHMBajiT>  h.  czim balom. 

EuHyrn  cs.  megbántani,  meg- 
érinteni ; megharapni  (eb) ; 
— ca  v.  megmozdulni. 


EnnjraTOKB  h.  forró  viz. 

EbinjiaanH  (-híí)  m.  forró,  pezs- 
gô,  bugyogó. 

Enap-t  h.  Cziprus  szigete. 

EnnTapb  h.  ujjatlan  šuba,  uj- 
jatlan  felôltó. 

EnirfeTH  k.  i.  forrni,  fóni. 

Ehphjijihii,h  n.  czyrill  írás,  szláv 
írás. 

Ehphjutl  h.  Czyrill. 

EHpHini;a  n.  forráskut,  kut. 

Kucacoma  n.  kisasszony. 

Kucaconn  n.  kisasszony. 

Ehcihth  cs.  savany ítani,  be- 
savanyítani. 

EncJiOBaTbiH  m.  savany us. 

Ehcjiôctl  n.  savanyuság,  sav. 

Ehcihh  m.  savanyu,  savanyí- 
tott. 

EncHyrH  k.  i.  savanyodni,  er- 
jedni ; kelni  (tészta). 

Ehctb  n.  bojt,  rojt ; ecset. 

Ema  n.  szósz  csomó,  kita. 

EnTaeiiiB  h.  khinai,  sinai 

Email  h.  Khina,  Siná. 

Emima  n.  bojt ; flirt ; a kéve 
fúrtôs  vége. 

Ekt^  (balaena  állt.)  h.  ezet, 
czethal. 

Kumacoma  n.  kisasszony. 

Euulcicohh  n.  kisasszony. 

EuineHa  n.  zseb. 

EuniKa  n.  bél. 

Kuimepw  h.  kiskert,  virágos- 
kert. 

Ehhrb  h.  karó,  fiitykôs. 

EnaHa  n.  karó ; furkós  bot, 
fiitykôs. 


— Kia^Ka  — 


149 


Ejíohhth  — 


EJia^Ka  n,  lakat. 

KJiaA'b  k.  kincs. 

KjiaMaTii  cs.  csalni,  rászedni, 
ámítani ; — ca  v.  csalódni, 
rászedetni. 

KiaMCTBo  s.  csalás. 

KiaHaTH  ca  v.  kôszônni,  ud- 
vôzôlni,  megliajolni;  lebo- 
rulni. 

EaanaTHH  m.  lecsiingó  fiilu. 

Eaaca,  KJiacca  n.  osztály  ; rend, 
rang. 

EaacHcfmKaipia  n.  osztályozás. 

EaacTH  cs.  rakni,  belyezni, 
tenni ; — ■ ca  v.  helyezkedni, 
rakódni,  rakatni. 

Eaaci.  h.  kalász. 

E^eôaHt  h.  kalap. 

Eaeôana  s.  kis  kalap. 

EJieBeTa  n.  rágalom. 

EieBeTaHa  g.  rágalmazás. 

EaeBeTaTH  cs.  rágalmazni. 

EaeBeTHHKB  h.  rágalmazó  féríi. 

EaeBeTHHija  n rágalmazó  nó. 

Eaeíi  h.  enyv,  mézga. 

EJtenncTHÉ  m.  enyves,  ragaszt- 
bató. 

EaeSHTH  cs.  enyvezni,  ragasz- 
tani. 

EJiemraa  n.  jávorerdó. 

EjieHOBHH  m.  jávorfából,  jubar- 
fából  való. 

K;ieHB  (acer  nôvt ) h.  javor, 
juhar,  jávorfa,  ibarfa. 

Eaenajio  s.  deszka,  melyen 
kelepelnek ; uló  vas,  nlô. 

E.ieiiaHHH  m.  kalapácsolt,  vert. 

EienaHa  s.  kalapálás,  kelepelés. 


EaenaTH  cs.  kalapálni,  kele- 
pelni ; KJieiiaTii  Kocy  : kiver- 
ni  a kaszát. 

EaenaaB  b.  kalapács. 

EjiepHKB  h.  klerikus,  papnô- 
vendék. 

E-neuynti,  b.  darabka , darab, 
szelet. 

Ejihóhkb  (tringa  pugna  állt.) 
h.  bibicz,  vibicz.  . 

EjnntaHji  s.  kiabálás,  kiáltozás. 

EaHKaTH  cs.  bíni , szólítani, 
kiabálni ; — ca  v.  kiáltani 
egymást,  szólítani. 

EíHKHyTH  cs.  híni,  szólítani. 

Ejihki.  h.  kiáltás,  kiabálás ; 

E-ooia  n.  klima,  égbajlat. 

E.iHHHKa  n.  kórbáz. 

EjiHHOBaTHH  m.  ékalaku. 

Ejihhokb  h.  faszeg ; penge  (a 
kardon). 

Ejlhhb  h.  ék,  faék,  vasék,  fa- 
szeg ; ulep  ; — (acer  nôvt.) 
juharfa,  jávorfa;  — (perca 
ílnviatilis  állt.)  h.  folyam- 
siigér. 

Ejihmhk'b  h.  kis  faszeg  ; kis  ék. 

EjtnpocB  h.  karbely  a temp- 
lomban. 

Ejmpi,  h.  papság,  egyliázi 
rend. 

EjioóyKT*  b.  széles  karimáju 
kalap. 

Ejroóyx't  li.  széles  karimáju 
kalap. 

Eiohhth  cs.  hajtani,  gôrbite- 
ni ; — ca  v.  hajolni,  bo- 
rulni. 


KjionKaTH  — 


150  — KHHroxpaHHTe.il>  — 


KnonKaTH  cs.  kopogni,  kopog- 
tatni. 

KjionoTa  n.  baj,  alkalmatlan- 
ság,  szorultság. 

Eaoaa  s.  csepii,  kócz. 

Kjro^aHbiH  m.  csepúbôl  való, 
csepii  — , kóczos. 

KjiyÔHTH  ca  v.  gombolyodni, 
kavarogni  (fiist). 

KjiyboKT.  h.  gombolyag. 

Kjiy6rf.  h.  csipô. 

Kabi  t.  agyar ; szemfog. 

K.iknaTH  k.  i.  pislogni,  pislan- 
tani. 

KjiknKa  n.  szempilla. 

ííjiknKaTH  k.  i.  pislogatni,  pis- 
lantani. 

KjikTKa  n.  kalitka. 

Kjľfemx  (ixodes  ricinus  állt.)  h. 
kullancs,  kutyakullancs. 

Kikmk  t.  harapófogó. 

Eama  n.  kutacs  ; horog,  hor- 
gas  rud ; kutgém. 

Ejeiobb  h.  madár  csór. 

Eiioca  n.  galuska. 

Eaiocica  n.  galuska. 

Kjiiochth  k.  i.  sinylodni,  fél- 
álmosan  lénni. 

KjiiockTH  k.  i.  félig  álomban 
kinlôdni,  nyomorogni. 

IwiioaapHTH  cs.  kulcsári  tisztet 
viselni. 

EaroaapB  h.  kulcsár. 

KjiyaaptKa  n.  kulesárné. 

EjnoaHKx.  h.  kis  kulcs , kul- 
csocska. 

Kjhohhth  es.  osszekulcsolni, 
zárni. 


Ejhotb  h.  kulcs. 

KaaraHeu,B  (-gá-)  h.  kocsonya.  í 

KaaraTH  (-gá-)  cs.  oltani,  ol-  f 
tót  tenni ; — ca  v.  meg- 
aludni. 

Eaarx.  (-g)  h.  oltó,  tejoltó. 

Eaaivida  n.  pánt. 

EiaMna  n.  riska  tehén,  sovány  : 
tehén. 

KaaHyTH  cs.  átkozni,  átkozódni. 

Kaara  cs.  átkozni,  elátkozni.  " 

EaaTÔa  n.  eskii,  átok;  átkozás.  „ 

KaaTBa  n.  eskii,  hit. 

KaaTBeHHbifi  n.  eskúvel  foga- 
dott. 

KaaTBonpecTynHHKB  h.  eskii- 
szegó,  hitszego. 

Eaaaa  n.  kancza,  kanczaló. 

KaaaaTH  k.  i.  térdelni,  térde- 
pelni. 

KMexB  h.  jobbágy. 

Kmhhhhkx  h.  koményes , ko- 
ménynyel  bevetett  hely. 

Kmhhhbih  n.  keménymagos. 

Kmhhb  (carum  carvi  nôvt.)  h. 
kômény. 

KMOxepB  h.  kóma. 

KMOTpa  n.  komaasszony. 

Kmotpi,  h.  kóma. 

Emira  n.  kôny y ; KHnra  ôbima: 
Mózes  elso  kônyve , a te- 
remtés  kbnyYe,  genezis. 

KHErapna  n.  kônyYkereskedés. 

EmirapB  h.  konyvkereskedó. 

KHHroíieaaTaHa  s.  kônyYnyom- 
tatás,  nyomdászat. 

EmironeaaTHa  n.kônyvnyomda. 

EflHroxpaHHTeaB  h.  kônyvtárór.  ' j 


— ÍÍHíDRKa  — 


151 


íŕjO^GKCíB  — 


EHMJKKá  n.  konyv,  kis  konyv. 

Ehhjkhhkb  h.  irástudó;  tanult, 
tudós. 

Ehhjkhmh  m.  kônyvi,  kônyv  — 

Ehhihb  k.  béles,  kalács. 

RH0p03rt  h.  vadkan ; kandisz- 
nó,  kan. 

Ehhihb  h.  béles,  kalács. 

KsaMa  n.  herczegasszony,, 
herczegné ; fej  edelemasszony , 
fejedelemné ; menyasszony 
(eskiiYÔkor). 

K'HH^ecKiiH  (-hh)  n.  fejedelmi, 
berczegi. 

KHaatecTBO  s.  fejedelemség. 

Khh3l  b.  fejedelem,  berczeg ; 
vólegény  (eskuvó  napján). 

Ko  e.  boz,  hez,  bôz ; felé,  ra, 
re  ; irányában. 

Rodená  n.  tarisznya. 

Koéoaa  n.  balfogó  kosár. 

Ko6h  k.  hogyba,  ba. 

KoébiJia  n.  kancza , kanczaló. 

EoÓBinKa  n.  kis  kancza ; a 
nyustôt  alkotó  fonalak  (szô- 
YÓszéknél) ; búrok  a nyiistôn. 

Eoóbijihhiui  n.  furészállvány , 
fiirészláb. 

KodBinokica  n.  kis  kancza. 

Roóbijthhhh  (-mh)  m.  kancza — , 
kanczáboz  tartozó. 

RoBaio  s.  ulô;  ulóvas. 

EoBajiL  k.  kovács. 

KoBajiBHHH  m.  kovácsoló. 

RoBajiBCKHH  (-bih)  m.  kovács  — 

RosajiLCTBo  s.  kovácsmesterség. 

EoBajiLHa  s.  kovácsmúbely. 

RoBaHL  n.  ércz. 


RoBara  cs.  kovácsolni,  vasalni; 
vágni  (a  kopott  malomkó- 
vet) ; kakukolni ; 3a3yna 
KOBaTL : kakukol , szól  a 

kakuk ; — ca  v.  vasaltatni, 
kovácsoltatni. 

EoBaTL  b.  kovács. 

RoBÓaca  n.  kolbász. 

EoBÄOBaTH  cs.  koldulni,  ala- 
mizsnát  kérni. 

RoB^oniKa  n.  koídusasszony, 
koldusné. 

Koedouw  b.  koldus,  kéregetó. 

Eob^bi  t.  ôsszekodult  bolmi  ; 
koldulás ; íith  Ha  kobylí  : 
koldulni  menni. 

RoBKaTH  cs.  kopogtatni,  ko- 
pogni. 

IÍOBHaTa  n.  szoba. 

RoBHkpL  b.  gallér,  subagallér. 

EoBnoTa  n.  baj,  akadály,  al- 
kalmatlankodás ; szorultság. 

RoBTaTii  k.  i.  kopogtatni,  ko- 
pogni. 

Robthkb  h.  fulbevaló. 

RoBaerB  b.  szekrény : frigy- 
székrény  ; bárka. 

Koeuiam  b.  kórság. 

RoeupdaTu  cs.  kavardálni,  ka- 
vargatni. 

Eob^kb  h.  fulbevaló- 

RoryxB  b.  kakas ; kojk^bih  ko- 
ryTB  Ha  cbohomb  cm^tio 
CMknHH : minden  kakas  ur 
(eredetiben : bátor)  a maga 
szemétdombján  (eredetiben: 
szemetén). 

j Eo^eKCB  h.  tôrvénykonyv. 


— KoJfta  — 


152 


— Eo.IO,Ha3BHBIH  — 


Koata  n.  bor ; héj  (a  gyiimôl- 
csôn)., 

KoatatíHM  m.  bórból  való,  bor  — 

KoateBHHK'B  h.  timár,  varga. 

EoaLnu.a  n.  borke  , bórócske ; 
hártyácska,  héjacska. 

KoíEyKB  h.  bôrujjas. 

EoJKyxB  h.  bôrujjas. 

Ko3a  n.  kecske ; duda  (kecs- 
kebôrbôl). 

Ko3aKi*  h.  kozák. 

Ko3apL  h.  kecskepásztor ; a 
gomba  egy  f aj  a. 

Ko3eJiľB  b.  kazal,  asztag. 

K03HHB  m.  kecskéé,  kecske  — ; 
E03HHH  poi’H : kecskeszarv. 

Kô3JiHHa  n.  léczbe  vert  fasze- 
gek  (ezek  tartják  a házte- 
tóre  rakott  szalmát). 

KÔ3aaTHHa  n.  kecskehus. 

Ko3y6axHH  m.  potrohos,  bendós. 

Eo3v6b  h.  bendô,  nagy  lias. 

Ko3yiit>  h.  fakéregbôl  késziilt 
kosár. 

KoKapji;a  n.  csokor. 

Eokôjil  (agrostemma  githago 
nôvt.)  h.  konkoly. 

KoKonrt  h.  kakas. 

Eoaóaca  n.  kolbász. 

Eoiebarii  cs.  mozgatni,  ingat- 
ni,  megrázni ; — ca  v.  mo- 
zogni,  inogni. 

Eoaepa  n.  kolera,  pestis. 

EoaecapL  b.  kerékgyártó. 

EoiecHCKo  s.  nagy  kerék. 

Eoiecnme  s.  nagy  kerék. 

EoaecHHii,a  n.  koesi,  szekér. 


EojiecoBHÉ  m.  kerékbez  való, 
kerékbez  tartozó. 

Eojieco  s.  kerék. 

EojrecoBaTH  cs.  kerékbe  tôrni. 

Eoaecije  s.  kis  kerék. 

EoJiecaTKo  s.  kis  kerék,  kere- 
kecáke. 

Eo-ieama  n.  szekérszin,  fészer. 

Eoiea  n.  kerékvágás. 

Eojih  i.  mikor,  midôn  ; — k.  ha, 
midón. 

Eojmóa  n.  sátor , szalma 
kunybó. 

Eojihóbi  i.  bármikor. 

Eoihbo  s.  fótt  mézes  buza, 
mely  a halottak  emlékére 
vitetik  a templomba  meg- 
szentelés  végett. 

Eojihbopôt'b  b.  csiga ; rokka. 

EoaHKa  n.  kolika,  gyomorgorcs. 

Eojihcl  i.  valamikor,  egykor ; 
KoiHCLHe-KOJiHCL : immel-ám- 
mal,  bébe-korba,  vontatva. 

EojnnecTBO  s.  mennyiség ; 
tômeg. 

EoJiJierHyMi.  (-gi-)  h.  fóiskola. 

Eoio  s.  kor ; kerék. 

Eoio  i.  kôriil,  mellett ; kojio 
MeHe : kôriilem. 

Eojiobhh  m.  karóból  álló, 
karó  — 

Eojio,a,a  n.  tuskó,  tóke;  kaloda. 

EoJiOÄHii.a  n.  lakat. 

Eojio^Ka  n.  lakat. 

EoJiOÄkH  h.  kerékgyártó. 

Eoao,a;a3B  h.  kút, 

EojiOÄasBHnKX)  h.  kútásó. 

EoiOÄa3BHBift  m.  kúti. 


— Eojiokb  — 


153 


— KoMaH^a  — 


Eojioeb  h.  faszeg,  czôvek. 

EoionasB  h.  szekérkenócs. 

Éo^OHHCTt  h.  gy  annatos,  lete- 
lepedett. 

.Kojiohhjí  n.  gyármat,  telep. 

EoioHiia  n.  oszlop,  csapat. 

EoJionHncKO  s.  kenderfold. 

Eoaonmime  s.  kenderfold. 

EoJioíraa  (cannabis  sativa  nôvt.) 
n.  kender. 

EoaonHaHKa  n.  kenderfold. 

Eoiochth  ca  v.  kalászosodni,  fe- 
jet  hányni  (a  kalász). 

Eo-nocmue  E.  nagy  kalász. 

Eojiochhh  m.  kalászos. 

EoJiocoBaTH  cs.  nyomtatni,  csé- 
pelni. 

Eojiocok'l  E.  kis  kalász. 

EoaoccaaLHLifi  m.  nagy  terje- 
delmii,  óriási. 

Eojiocb  E.  kalász  ; fiizér. 

Eoaoca  s.  kalászok  sokasága, 
sok  kalász. 

Eoiochhbih  m.  kalászos. 

Eojioth  cs.  (^aniTo)  Easítani, 
rekeszteni ; (^aKoro)  bôkni, 
szúrni ; — ca  v.  hasadni ; 
megszurni  magát. 

Eoiothth  cs.  ke verní,  Eabarni, 
zavarni;  kupôlni  (vajat)  ; 
— ca  v.  kavarogni,  zava- 
ródni. 

EoiOTioniKa  n.  habaró  eszkôz ; 
kiipôló,  zurborló. 

Eôjeb  E.  karó. 

EoaHcaTH  cs.  ringatni,  renget- 
ni ; — ca  v.  ringatózni,  hin- 
tázni. 


EoJiBiCKa  n.  bôlcso. 

Eojib  i.  mennyi , minô ; — 
k.  midbn. 

EoaBKa  n.  nyilalás. 

EoiBKaBHÍí  m.  szurós,  liegyes, 
tnskés. 

EoiBEarii  cs.  szurdallni,  szurni ; 
KoiBEaTB  Ha : nyilal  engemet. 

Eôjibehh  (-bih)  m.  liányadik, 
melyik. 

Eôjibeo  i.  bány,  mennyi. 

EoaBi],e  s.  lánczszem ; csira  (a 
magon). 

Eojibh,o  s.  gyiiru. 

Eojibhhth  ca  v.  csirázni. 

EoaEHEOBaTH  k.  i.  térdepelni, 
térdelni. 

Eojt£heo  (t.  eojiíheh)  s.  tér- 
decske,  térd  ; Ha  eojiEhebi  : 
térdepelj  le ! 

Eojt£hhbih  m.  térdi. 

EohEho  s.  térd ; biityôk,  iz ; 
nemzetség,  családfa. 

EojiEHonpeEJioHHBiH  m.  térdeló. 

EojrtHae  s.  iz,  biityôk ; csukló. 

Eoaia  n.  ut,  utvonal,  kerék- 
vágás. 

Eojhohhh  (-bih)  m.  szurós,  tó- 
vises,  tiiskés. 

EoiíOHEa  n.  tôvis,  tuske,  bó- 
gács. 

Eona^a  n.  karácsonyi  ajándék; 
éneklés  karácsonykor. 

EoaajiOBaTH  cs.  karácsonyi 
éneket  énekelni. 

EojiaxiEa  n.  tôvis,  tuske. 

EoMaHji;a  n.  vezénylet,  parancs  ; 
hadparancsnokság. 


154 


— EOHHKB  — 


— KoMaH^aHniL  — 

KoMaH^aHiuL  h.  vezényló,  pa- 
rancsoló. 

KoMaH^OBain  cs.  vezényelni, 
vezérelni,  parancsolni. 

EoMamma  (trifolium  nôvt.)  n. 
lóhere. 

Eouapmne  h.  nagy  szunyog. 

PtOMapB  (culex  állt.)  h.  szunyog. 

KoMauiHH  n.  halotti  tor,  zo- 
motor. 

KoMe^aa  n.  bohózat , tréfás 
eset. 

KoMeAHjjun,  h.  komédiás ; szi- 
nész. 

KoMeTa  n.  iistôkôs,  ’ ustôkôs 
csillag. 

KoxiiHapB  h.  kéményseperó, 
kotró. 

KoMnHB  h.  kémény. 

KoMHcapb  h.  komiszáros,  csend- 
biztos. 

Komhchjj  n.  bizottság. 

Eomhchhh  m.  komisz,  durva. 

KoMHiiina  n.  bizottság ; meg- 
bizás,  utasitás,  meghagyás. 

KoMMyHHKaii,Ha  n.  kôzlekedés. 

KoMHaTa  n.  szoba. 

Komohhii,#  (trifolium  nôvt.)  n. 
lóhere. 

Konopa  n.  kamara,  éléstár. 

EoMôpKa  n.  kis  kamra,  kam- 
rácska. 

KoMôp^a  s.  kis  kamra. 

EoMopaima  n.  sej  t (a  lépes 
mézen). 

Komochth  ca  v.  fészkelódni, 
nyugtalankodni,  izegni-mo- 
zogni. 


KoMnaKTOpit  h.  kônyvkôtó. 

KoMnamia  n.  század  ; társaság. 

IioMnacB  h.  tájékoztató,  kom- 
pasz. 

IioHaHa  s.  haldoklás. 

KoHaTH  k.  i.  haldokolni,  hal- 
doklani. 

Konapt  h.  ág,  faág. 

KoHBemi,Ha  n.  szerzódés. 

Kohbhktop'b  h.  tápházban  éló, 
konviktor. 

Kohbhktb  h.  tápház,  konviktus. 

EoHrperaipia  (-gregá-)  n.  gyu- 
lés,  gyiilekezet ; papi  gyii- 
lés ; megyegyiilés. 

ItOHrpya  (-gru-)  n.  papi  illeték. 

EoH,a,a  h.  kandisznó,  kan. 

KoH^aRB  h.  egyházi  ének. 

KoHjiiaimiTH  cs.  sertést  órizni, 
disznót  órizni. 

EoHjiiamKa  n.  kondásné. 

Končami)  h;  kondás,  kanász. 

EoH^arHaiína  (-g-)  n.  emelet. 

EoHftHKHaipia  n.  emelet. 

EoH^paTB  h.  szerzódés. 

EoH^yKTopB  h.  vezetó,  kalauz. 

EoHeBHH  m.  ló  — 

EoHeijL  h.  vég  ; a darabnak  vé- 
ge ; oäb  Komi;a  äo  KÔmja : 
elejétól  végig,  tôvéról  he- 
gyire ; csucs,  hegycsucs ; 
befejezés. 

EoHeaHôcTL  n.  szélsóség,  a leg- 
végsóbb  határ. 

EoHeaHBin  m.  véges. 

Eohhk  b h.  ló , lovacska ; — 
(locusta  viridissima  állt.) 
szôcske. 


— EoHHHa  — 


155 


— RonepBac’L  — 


Eomraa  n.  lóEus,  ló. 

KoHKypoBaTH  cs.  pályázni. 

EoHKypCHHH  m.  pályázati, 
csód  — 

EoHKypCB  h.  pályázat ; csod. 

Eohhheb  h.  lovas,  lovas-katona. 

EôHHHu;a  n.  lovasság. 

RoHoneaB  (cannabis  sativa 
nôvt.)  n.  kender ; ókia  eo- 
HOiieiB : fehér  kender,  virá- 
gos  kender ; 3eieHa  Eono- 
neiB : f ej  es  kender,  magvas 
kender. 

EoHOiiJiaHKa  n.  kenderfôld. 

EoHCHCTopHaaBHBii  m.  szent- 
széki. 

EoHCHCTOpna  n.  egybázi  tanács, 
szentszék. 

Eohbckhh  (-híí)  m.  ló  — ; eôhb- 
ckbih  3yÓB : lófog. 

EoHCKpHmi,Ha  n.  ôsszeirás  ; nép- 
számlálás. 

EoHCTaHTHHanoJiB  h.  Konstánti- 
nápoly. 

EoHCTHTyiiiHOHHbiil  m.  alkot- 
mányos. 

RoKCTiiTyipaa  n.  alkotmány. 

EoHCTpyKn,HB  n.  ôsszeállitás ; 
szófuzés. 

Eoiicyjľb  h.  konzul;  úgy viselo 
(kereskedelmi). 

EoHTHHreHTi)  (-ge-)  E.  Eadju- 
talék. 

EoHTHHeHTB  h.  szárazfôld,  kon- 
tinens. 

EouTpaKTB  E.  szerzódés,  kôte- 
lezvény. 


EoHTpojrapoBaTH  cs.  ellenórizni, 
átvizsgálni  (á  számadást). 

EoHTpoJiB  E.  ellenórzés. 

EoHB,epTB  E.  Eangverseny ; 
ôsszliang. 

EoHBaTH  cs.  végén  járni,  be- 
fejezésEez  kôzelíteni ; — ca 
v.  végzôdni. 

Eohhheb  h.  csucs,  él. 

EoHairaa  m.  vég ; . Ealál,  ki- 
mulás. 

Eohtoth  cs.  befejezni,  bevé- 
gezni;  megEegyesíteni,  meg- 
Eegyezni ; — ca  v.  bevég- 
zódni,  Ealdokolni. 

Eohb  (equus  caballus  állt.)  E. 
ló,  paripa,  mén. 

I EoHioxapHTH  cs.  lovakat  órizni. 

EoHioxapB  E.  csikós ; lovász. 

EoHiomna  n.  lóistálló. 

EônaaKa  n.  lóganéj. 

Rona  n.  szénaboglya,  boglya. 

Eonanni^a  n.  kapált  fôld. 

EonauTbneb  E.  koppantó. 

Eonanbii  m.  kapált,  megka- 
pált. 

RonaHa  s.  kapálás. 

RonaTeJiB  E.  ásó  férfi. 

RonaTH  cs.  ásni,  kapálni. 

Eonaanra  cs.  szurni,  kiszurni. 

EonaaKa  n.  kapa. 

RonaaB  E.  vesszó,  darab  vesz- 
szô ; bot. 

Konám*  E.  kapás,  kapáló. 

EonepBacB  E.  gálicz ; Eonep- 
Bacrb  ;Eejirt3HbiH : vasgálicz, 

zoldgálicz ; EoiiepsacB  Mkfl- 
hhh  : kék  gálicz,  rézgálicz. 


Koiumu  — 


156 


— KopoMHcejb  — 


Koirana  n.  boglya. 

Koime  s.  lándsa. 

KonKaTn  cs.  rugdalni,  huza- 
mosan  rugni ; — c n v.  rug- 
dolózni. 

KonHyTH  cs.  megrugni. 

Konopwo6T>  h.  koporsó. 

KonuTJioeaTu  cs.  koptatni ; — 
ca  y.  kopni. 

KonHTHine  s.  nagy  pata. 

KonbiTHbiH  m.  patás,  kormos. 

Koiihto  s.  pata ; kôrôm. 

Kopa  n.  kéreg,  héj  ; kenyérhéj. 

Kopabeab  b.  haj  ó. 

Kopaóe.ibiuHK'b  h.  hajós. 

Kopabi.  h.  hajó. 

KopaBHTH  cs.  keményiteni. 

KopaBbiS  n.  kemény,  merev ; 
makacs,  nyakas. 

KopaBHTH  k.  i.  keményedni. 

Kopeia  n.  kolera,  pestis. 

Kopäohx  h.  ôrvonal,  zárvonal. 

KopeHHCTbiH  m.  nagy  gyôkerii, 
gyôkeres. 

KopeHETH  cs.  kiirtani,  irtani 
gyôkerestul ; — en  y.  gyô- 
kerezni,  gyôkeret  verní. 

KopeHb  h.  gy ôkér,  tó. 

KopeH^BTH  k.  i.  gyokeresedni ; 
megrôgzeni. 

Kopeiiib  h.  veka. 

KopeTmnKrb  h.  felulról  esapó 
kerék. 

Kop3HHa  n.  kosár,  kézi  kosár. 

KopHTH  cs.  hódítani ; ingerel- 
ni,  boszantani ; — c a v.  in- 
gerkedni. 


Kopná  n.  héj  (a  fán),  bor  (a 
kenyeren). 

Kopnoink  t.  váll,  hát ; Ha  ROp- 
Konrfe ; vállra,  hátára. 

Kopná  n.  táplálék , eledel,  j 
élelem. 

KopMHJibHimfl  n.  szoptató  dajka. 

KopMHTeJib  h.  ápoló,  tápláló. 

Kopmhth  cs.  táplálni,  tartani,  j 
etetni ; nevelni ; — ca  v.  j 
táplálkozni. 

KopMjrfeHa  s.  táplálás,  nevelés,  j 
neveltetés. 

EopMoma  n.  kormos  almafa, 
bóralmafa.  ■ 

EopMomrb  t.  bóralma,  kormos 
alma. 

KopHa3b  h.  kandisznó;  vadkan. 

KopoBa  n.  tehén. 

KopoBaá  n lakodalmi  kalács, 
béles  kalács. 

IíopOBKa  n.  tehénke,  kis  te- 
hén ; 6o3na  nopoBKa  .(cocci- 
nella  septempnnetata  állt.) 
bode,  isten  tehénkéje. 

KopoJieBa  n.  királyné. 

KopoieBHxTb  h.  királyfi. 

KopoieBHa  n.  királyleán}^ 

KopoieBCRiifi  m.  királyi. 

KopojieBCTBO  s.  királyság. 

KopoJiHaa  n.  királygomba. 

Kopoib  h.  király ; felugyeló 
egy  játéknál  (a  halottas 
háznál  játszák). 

Kopojn>cKHÍí  (-híí)  m.  királyi. 

KopojikBmHHa  n.  koronajószág. 

KopoMbiceab  h.  vizhordó  rud 
(vállon),  válljárom. 


— KopoHa  — 


157 


— KOGMaTHTH  — 


KopoHa  n.  korona. 

EopoHaaaa  n.  koronázás. 

KopoHOBaHa  s.  koronázás. 

KopoHOBaTH  cs.  koronázni:  — 
ca  v.  koronáztatni. 

Eoponana  (bufo  cinereus  állt.) 
n.  varangyos  béka. 

KopocTa  n.  ruh,  kosz. 

KopocTaBbiíi  m.  ruhes,  koszos. 

KopocTkjTB  (crex  pratensis  állt.) 
h.  haris. 

KoppecnoH^eHana  n.  levelezés. 

KopcH  t.  a szán  gôrbe  elórésze. 

KopTHO  mh  : unatkozom. 

KopTkTH  k.  i.  megkivánni,  ki- 
váncsi  lénni ; kopthtl  Ha  : 
kedvem  kerekedik,  kedvem 
szottyan. 

EopTaaKa  n.  kivánság ; szeszély. 

Eopyna  n.  korona. 

Eopyiíai^na  n.  koronázás. 

EopyHOBaTH  cs.  koronázni. 

Eopaara  m.  korsó. 

EopaaatKa  n.  kis  korsó. 

EopaHTH  cs.  górbíteni,  óssze- 
huzni ; — ca  y.  górbúlni, 
ósszehuzódni,  ósszezsugorod- 
ni  (górcsôktôl). 

EopHMa  n.  korcsma,  csapszék. 

EopxiMapHTH  cs.  kocsmáros- 
kodni. 

Kop^Mapom^  h.  korcsmáros. 

EopiMapa  h.  korcsmáros. 

EopaMapLKa  n.  korcsmárosné. 

EopinMa  n.  korcsma. 

EopniMapt  h,  korcsmáros. 

EopmyHB  (astnr  palumbarius 
állt.)  b.  héja. 


EopHTapL  h.  teknócsináló, 

EôptiTHiiiie  s.  nagy  teknó. 

EopBiTHHii;a  (emys  europea  állt.) 
n.  teknósbéka. 

EopHTO  s.  teknó. 

EopHTH,e  s.  teknó,  kis  teknó. 

EopHTa  s.  teknó. 

EopLiTaTKo  s.  kis  teknó. 

EopkHHTH  cs.  irtani,  kiirtani;  — 
ca  y.  meggyôkeresedni,  gyô- 
kerezni. 

EopkHHCTtiH  m.  gyôkeres,  gyó- 
kerekkel  biró. 

EopkHHHKB  h.  gyôkerekkel  be- 
nótt  hely. 

EopkHL  h.  gyókér. 

EopkHtOBbiH  m.  gyôkérból  való, 
gyókér  — 

EopkHa  s.  sok  gyókér  ; fnszer  ; 
KopkHaMH  Topryíoanô : fiiszer- 
kereskedó. 

Eoca  n.  kasza ; varkocs,  haj- 
fonadék ; uszony,  balszárny. 

EacaJUlbe^  h.  kaszáló,  rét. 

Kocaw%  b.  kaszás ; kaszás- 
csillag. 

EoceHL  h.  julius,  szent  Jakab- 
hava. 

Eocen,B  (t.  Kôcípt)  h.  kaszás. 

Eochth  cs.  kaszálni ; gôrbén 
nézni ; — ca  v.  lekaszáltat- 
ni ; górbén  nézni. 

Eocmi;a  n.  virág. 

EocmiKa  n.  virág. 

EocMaTHTH  cs.  felborzolni;  — 
ca  v.  felborzolódni,  borzassá 
válni. 


— Kocmmtôctl  — 


158 


— KoniKa  — 


KocMaTocTB  n.  szórôsség,  bor- 
zasság,  bozontosság. 

KocMaaita  (ribes  grossularia 
nôvt.)  n.  kôszméte  bokor. 

KocMamtH  t.  kôszméte. 

Koco  i.  gôrbén,  ferdén,  ban- 
dsalul. 

KocoBaTBia  m.  ferde,  gôrbés. 

Kocookhh  (-bih)  m.  kancsal, 
bandsal. 

KocopHTH  ca  v.  fenni  a fogát 
valakire ; gôrbe  szemmel 
nežni. 

KocTeJirLh.katholikus  templom. 

KocrepeBa  (setaria  nôvt.)  n. 
muharfu,  muhar. 

KôCTKa  n.  csont , szilvamag, 
csontár. 

Kôctkobbih  m.  csontos,  csont- 
tal  biró ; csontár. 

KôcTOBaTbiH  m.  csontos ; szálkás. 

KocTo^Ka  n.  csontocska,  kis 
csont ; gyumôlcsmag. 

Kôctl  n.  csont ; szálka  (a  hal- 
ban). 

Koctlo  h.  Szilárd. 

Koctbkt,  h.  kôdió ; kemény 
hej  u dió  ; csontváz. 

KocTtfHBifi  m.  csontból  való. 

KôC'b  (turdns  merula  állt.)  h. 
fekete  rigó. 

KocLÔa  n.  kaszálás. 

EocaHHKB  h.  kaszát  élesitó  kô. 

KoTeiB  h.  list,  katlan. 

Kothth  cs.  felemelni,  felturni; 
hengeríteni,  gôrdíteni ; — 
c a v.  fiadzani  (macskánál, 
kutyánál) ; kengerkózni. 


KoTKO,a,aKaTH  k.  i.  kodácsolni. 

KoTKO^a^HTH  k.  i.  kodácsolni 
(gyakran). 

Kôtjiobhij,h  n.  medencze,  volgy 
medencze. 

KôTJiapL  h.  ustmives. 

Kôthlih  m.  fias,  kôlykes ; ceca 
MaaKa  KÔTHa : ez  a macska 
kôlykezni  fog. 

Kotphh  nm.  ki,  kicsoda ; mi, 
micsoda ; mely,  melyik. 

Kôtb  h.  kandur,  himmacska. 

KoxaHa  s.  ápolás,  nevelés,  sze- 
retés. 

hoxara  cs.  ápolni , nevelni , 
jól  tartani ; szeretni ; — ca 
v.  neveltetni ; szeretkózni. 

KouyôaiiKa  n.  nói  felsó  rúha, 
kaczabájka. 

pLOuypHKB  h.  kis  kandur. 

KouypB  h.  kandur,  himmacska. 

Koijióa  n.  manko ; kampó ; 
faláb. 

Kodani.  h.  csutka ; torzsa. 

KoaaHhTH  k.  i.  megdermedni, 
megfagyni. 

Koaapra  n.  szénvonó. 

Koaaprn  (-li)  t.  a szénvonó 
helye  (a  boglyakemenczén). 

Koaepra  n.  szénvonó. 

Kouuia  n.  kocsi. 

Eouurim  h.  kocsis. 

Koinapa  n.  juhakol,  disznó  akol. 

KomHKapL  h.  kosárkôtó. 

Kohihkb  h.  kis  kas,  kasocska. 

Konraiík  t.  Kassa  városa. 

KoniKa  n.  macska. 


— KoniTOBaTH 


159 


— RpaniiHHH  — 


KoiiiTOBaTH  cs.  ízlelni ; érni, 
kerulni  valamibe. 

KomT'B  t.  kôltség,  kiadás. 

KomTypB  h.  manko. 

Eoniyjia  n.  ing. 

EônľB  h.  kas,  kosár. 

Eom.aK'B  h.  kôdió,  keményhaju 
dió. 

KpaBa  n.  tehén. 

EpaBeu,B  b.  szabó. 

EpaBayK'B  h.  szabólegény. 

Epa^eHoe  s.  lopott  holmi,  lo- 
pott  tárgy. 

Epaji;eHHH  m.  lopott,  ellopott. 

Epajwt  i.  lopva,  titokban, 
alattomosan. 

EpaÄkatB  n.  lopás , a lopás 
tette. 

Epaji;kHa  s.  lopás. 

EpaeBHil  m.  hazai,  belfoldi. 

EpaJKa  n.  lopás. 

Epan  h.  ország ; szél,  vég, 
batár,  szegély. 

EpaHRa  n.  posztószél. 

EpaHHa  n.  ország,  tartomány; 
Krajný  a. 

EpaiíHÓCTL  n.  szélsóség,  tulság. 

EpaHHBHH  m.  szélsó,  végsó. 

EpaKaTH  cs.  kôzôsnlni  (a  ma- 
daraknál). 

Epajit  h.  király. 

EpaMmHHa  n.  zsibáru,  apróáru. 

EpanKaTH  k.  i.  károgni,  krá- 
kogni. 

EpanHBa  (urtica  urens  nôvt.) 
n.  csalán. 

Epanaa  n.  csepp,  csôpp. 

Epaca  n.  szépség,  ékesség,  dísz. 


EpacaBHii;a  n.  szép  no,  szépség. 

Epacnio  s.  szépitó  szer. 

EpacHTH  cs.  szépíteni , ékesí- 
teni,  diszíteni ; — en  v.  szé- 
píteni, diszíteni  magát. 

EpacHO  i.  szépen. 

EpacHoéai  h.  szépen  beszéló 
ember. 

EpacHOjmuLHH  m.  széparczu. 

EpacHopt^HHii  m.  ékesen  szóló. 

EpacHHH  m.  szép,  esinos,  tet- 
szetós. 

EpacHtm  k.  i.  szépulni. 

EpacoôapsapB  h.  mufestó. 

EpacoBaTH  ca  y.  ragyogni, 
pompázni. 

EpacoBHTHH  m.  szép. 

KpacoiiHceii,L  b.  szépíró,  szépen 
iró  férfi. 

Epaconnet  h.  szépírás. 

EpaconncBHBiil  m.  szépírási. 

EpacoTa  n.  szépség,.  báj. 

EpacTa  n.  rub. 

Epacm  (Kpaay)  cs.  lopni,  oroz- 
ni ; — ca  v.  egymást  lopni ; 
lopózkodni. 

EpaTepB  h.  tôlesér  (a  tuzhá- 
nyó  hegynél). 

EpaTKHH  (-híí)  m.  rôvid,  kurta. 

EpaxMaaHTH  cs.  keményiteni 
(rubát). 

EpaxMaaB  h.  keményítd. 

EpaayH'B  h.  karácsony. 

EpameHBiH  m.  diszített,  szépí- 
tett. 

Kpamnie  i.  szebben,  esinosab- 
ban. 

EpamniBiH  m.  szebb,  esinosabb. 


— KpatfH't. 


160 


KpHBOBaTÔCTL  — 


KpaaiľB  h.  bensziilôtt,  belfôldi. 

Kpaain  cs.  szabni , kiszabni 
(ruhát). 

RpefleHUi  h.  pohárszék. 

KpeÄHTx  h.  hitel. 

Kpefifla  n.  kréta. 

KpeKHaTH  k.  i.  nyôgni;  rôfôgni.. 

KpeMeHHCTHH  KankHL : ková, 

kovakó. 

KpeMrfcHHHR'&  k.  kovako. 

KpeMkHB  h.  ková,  tiizkô. 

KpecaHa  s.  csiholás,  iités. 

KpecaTH  cs.  u tni,  csiholni  (tu- 
zet  aczéllal). 

Kpecnjio  s.  gyujtószer,  aczél. 

Kpecio  s.  karszék,  karosszék. 

KpecHHK'B  h.  keresztfiu. 

KpecHHii,a  n.  keresztleány. 

KpecTHRB  h.  kis  kereszt. 

KpecTUHa  n.  keresztelo,  ke- 
resztség. 

KpecTHHbi  t.  keresztelési  la- 
komá. 

KpecTHTeiR  h.  keresztelo,  a ki 
keresztel. 

KpecTHTH  cs.  keresztelni ; — 
c a v.  keresztelkedni. 

KpecTHHRB  h.  keresztfiu. 

KpecTHHu,a  n.  keresztleány. 

KpecTHHH  n.  kereszt  — ; RpecT- 
hhh  oxeipb : keresztapa ; 

RpecTHHH  cbihb  : keresztfiu  ; 
RpecHoe  hmhr  : keresztnév. 

KpecTOBHH  m.  keresztes  ; Rpec- 
TOBa  BOHHa : keresztes  há- 
boru. 

KpecTOHoceu,L  b.  keresztes 
vitéz. 


IipecToo6pa3Ho  i.  keresztalak- 
ban. 

KpecTonoRioHHBiil  m.  kereszt- 
tisztelô,  kereszt  eldtt  meg- 
hajló ; RpecTonoRiOHHa  He- 
Äkia  : a nagybôjt  harmadik 
vasárnapja. 

KpecrB  h.  kereszt. 

KpeciiarHH  m.  keresztes,  ke-  1 
resztalaku. 

KpexRocTL  n.  tôrékenység. 

KpexRbifi  m.  tôrékeny. 

KpeuiieHHe  s.  keresztség , ke- 
resztelés. 

KpHBÄa  n.  megrôvidités,  meg- 
károsítás ; bántalom,  sére- 
lem,  méltatlanság. 

KpHBeiíLRHH  (-hh)  m.  kissé 
go rbe.  MaientRoe,  rphbhhb- 
Koe,  Bce  äo  orHe  uiypRaTB  : 
kissé  kicsi , kissé  gôrbe, 
mindig  a tiizet  piszkálja. 
(Kutacs— RJiioRa.) 

KpHB^HTH  cs.  sérelmet,  méltat- 
lanságot  okozni , bántani ; 
igazságtalanul  cselekedni. 

KpnBH3Ha  n.  gôrbeség,  gôr- 
bulet. 

Kphbhth  cs.  gôrbíteni,  hajtani, 
fintorgatni ; — ca  v.  gôr- 
biilni,  hajolni;  arczát  fin- 
torgatni. 

KpHBO  i.  gorbén. 

KpHBoéoRHH  (-bih)  m.  gorbe 
oldalu. 

| KpnBOBaTÔCTB  n.  gôrbeség,  fer- 
deség. 


— KpHBOBaTHH  — 161  — Kponuio  — 


KpuBOBaTHH  m.  gôrbés,  kissé 
gôrbe,  ferde. 

KpHBO,n,yniHHn  m.  lelkiismeret- 
len,  rosszlelkii. 

KpHB03y6nH  m.  gôrbe  fogu. 

KpHBOHornH  (-hh)  m.  gôrbe 
labu. 

KpHBOHOCBiÉ  m.  gôrbe  orru. 

EpHBopoTLifi  m.  gôrbe  száju. 

KpHByjiLKa  n.  gôrbe  kivarrás, 
kigyózó  kivarrás. 

RpHByjia  n.  gôrbulet,  kanya- 
rulat. 

EpnBBiii  m.  gôrbe,  ferde  ; fél- 
szeg. 

KpHskTH  k.  i.  meggôrbulni, 
gôrnyedni. 

Rpura  n.  darab,  jégdarab. 

EpnMa  n.  ajándék,  melyet  a 
keresztsziilôk  adnak  a ke- 
resztgyermekeknek. 

Epn^B  h.  kereszt. 

EpHJKk  t.  keresztcsont. 

EpHKHyTH  k.  i.  kiáltani,  ki- 
abálni,  sikoltani. 

EpHKB  E.  lárma,  kiáltás,  zaj. 

EpHMHHajiLHBiH  m.  buntetô, 
> fenyító,  fôbenjáró,  biinvádi. 

Epaca  n.  széle,  karimája  va- 
laniinek. 

EpncaHa  n.  kalap. 

EpHCxajijľB  b.  jegecz,  kristály. 

RpHTHKa  n.  birálat. 

EpHTHKOBaTH  cs.  birálni. 

EpHTHKL  h.  biráló. 

EpnaaTH  k.  i.  kiabálni,  lár- 
mázni,  kiáltozni. 

EpoaTKa  n.  liorvát  nó. 

Osopei:  Rutén-magyar  szótár. 


EpoaTB  h.  borvát  férfi. 

EpoBaBHTH  cs.  vérezni,  bevé- 
rezni. 

EpoBaBBit  m.  véres,  vérengzó. 

EpoBaxB  n.  ágy,  nyoszolya. 

EpoBJía  n.  tetó,  fedél,  házfô- 
dél ; házfôdés. 

KpoBJíanBiÉ  m.  véres. 

EpoBHHKB  (acbilea  millefolium 
nôvt.j  b.  egérfarku  czicz- 
kóró. 

EpoBHÔCTL  n.  vérrokonság, 
atyafišág. 

EpoBHBit  m.  vérrokon,  atyafi. 

EpoBoaía^HBiii  m.  vérszomjas. 

EpoBoodepTana  s.  vérkeringés, 
vérforgás. 

EpoBonpo.íHTHe  s.  vérontás. 

EpoBonyinana  s.  vérbocsátás, 
érvágás. 

EpoBB  h.  fôdél,  liáztetó ; — n. 
ver. 

EpoBL  n.  vér. 

EpoBBHBiH  m.  véres. 

EpoKO,pur&  (crocodilns  vulgaris 
állt.)  h.  krokodil,L  gyil. 

EpoKoivrB  i.  lépésben,  lépést. 

EpOKB  h.  lépés. 

EpoJíHKB  (lepus  cuniculus  állt.) 
b.  tengeri  nyul. 

EpoMB  i.  kivnl,  kivéve  ; nélkul. 

EpoMk  i.  kiviil,  kivéve,  kivé- 
telével ; nélkul. 

EponHJiHnii;a  n.  szentelt  víztartó, 

EponHJiHBii  m.  szentelô,  fecs- 
kendô,  hintó.. 

Epoira.no  s.  szenteltvíztartó, 
szentelô. 

11 


— KpOIIHCTHH  — 


162  — KpbiJioo6pa3HHH  — 


KponncTBifi  m.  permetezó, 
hintó. 

EponHTH  cs.  hinteni ; fecsken- 
dezni ; — k.  i.  permetezni, 
paráliolni  (eso). 

IipoiiKa  (perdix  cinerea  állt.) 
n.  fogoly,  fogolymadár. 

Epocna  (KpoceHt)  t.  szôvószék, 
esztováta. 

EpocHeBbiH  m.  himzés,  him- 
varrás ; KpocHeBa  poéoia : 
himvarrás,  himzés. 

EpocHBHHKB  h.  fonalpálcza  (a 
szôvószéknél). 

EpoTKHH  m.  szerény , szelid, 
szende. 

EpôT'B  (talpa  europaea  állt.) 
h.  vakond. 

EpoxMaiHTn  cs.  kékiteni,  ke- 
ményíteni. 

EpoxMaiL  h.  kékító,  keményitó. 

EpoxMapHTn  cs.  kékiteni,  ki- 
keményiteni. 

EpoxMapL  h.  keményitó ; ké- 
kitó. 

EpoxTa  n.  mozsa. 

Epoaat  h.  lépés. 

Epowrn  k.  i.  lépni. 

EpyrjieHLKbiH  m.  kerek,  gôm- 
bôlyii. 

EpyrJiHTH  cs.  kerekíteni,  gom- 
bôlyíteni. 

Epyrao  i.  kereken,  gômbôlyiien. 

EpyriOBaTÔGTL  n.  kerekdedség. 

EpyrjiOBaTbiH  m.  kerekded, 
gômbôlyuded. 

EpynoTa  n.  kerekség,  gômbô- 
lyiiség. 


Epyrira  m.  kerek,  gômbôlyu. 

EpyrikTH  k.  i.  gômbôlyôdni, 
gômbôlyuvé  válni. 

EpyroMTt  i.  kôrben ; kôrôskorul.  / 

Epyn>  h.  kôr ; vég  ; társaság.  \ 

Epyateib  n.  teke  ; Bt  Epyaceab- 
eh  rpaxn:  tekézni. 

EpyJKHTH  fes.  szédíteni,  kere-  ; 
kíteni ; — ca  v.  szédulni,  f 
keringeni. 

EpyJKOK'b  h.  fafedó. 

Epyna  n.  dar  a,  dercze. 

EpynnTH  cs.  darálni,  szemezni. 

EpyniaHKa  n.  dara,  dercze ; 
daraeledel. 

EpynHHH  m.  nagyszemu,  sze- 
mes,  eros,  vastag. 

EpynaHKa  n.  dara. 

Epyim  t.  dara. 

EpyTHľOJiOBOK'b  (jnnx  torqnilla 
állt.)  h.  nyaktekercs. 

EpyTHTH  cs.  sodorni,  forgatni, 
tekerni,  csavarni ; — ca  v. 
csavarodni,  sodródni,  teke- 
ródzni,  kanyarodni. 

EpyTbit  m.  kitekert,  kicsavart ; 
gôrbe,  ferde. 

EpymHHa  (rhamnus  frangnla 
nôvt.)  n.  tôrékeny  benge, ' 
kutyafa. 

EpyníHTH  cs.  tôrni,  zuzni,  rom- 
bolni ; — ca  v.  ôsszetôret- 
ni,  ôsszetôrni  magát ; szo- 
morkodni. 

EpHaaTbiH  m.  szárnyas. 

Epbiao  s.  szárny. 

EpbMooépaaHbiHm.  szárnyalaku. 


— Epbijiocb  — 


163 


— Eyaa  — 


EpMOCB  h.  karbely,  énekló-  ! 
bely  a templomban. 

KpmiOfflaHHH'B  h.  kanonok. 

EpHaBne  s.  szárnyacska. 

EpLica  n.  patkány. 

EpBicana  n.  széles  karimáju 
kalap. 

Epnco  s.  kari-ma,  szél,  kalap- 
perem. 

EpnTH  cs.  fedni,  bebuzni ; rej- 
teni ; *—  ca  y.  fedetni ; rej- 
tôzni,  elbujni. 

EpBixTa  n.  esepp,  parány,  cse- 
kélység. 

EpBixôTKa  n.  morzsa,  morzsalék. 

EpBixTaHBin  m.  parányi,  apró, 
piczi. 

EpBMMTH  cs.  morzsolni,  gyô- 
môszôlni. 

Epknara  cs.  erósíteni,  szilár- 
dítani:  — ca  y.  erósôdni, 
szilárdulni. 

EpknKHH  m.  eros,  szilárd. 

Ep'fcnKO  i.  erôsen,  szilárdan. 

EpknHyTH  k.  i.  erdsôdni. 

Ep'fcnocTB  n.  erósség,  vár. 

Epararn  cs.  kanyarítani ; — 
ca  v.  kanyarodni. 

Ecthth  cs.  keresztelni. 

Ethtopb  b.  alapító;  templom- 
atya,  egybázgondnok. 

Eto  nm.  ki,  kicsoda. 

Etocb  nm.  valaki,  egyvalaki. 

Ey  e.  hoz,  bez,  hôz ; ra,  re ; 
felé. 

Ey6nKB  b.  kôb. 

EyônaecKHH  m.  kobos,  kôb  — 


| EysepTB  b.  levélboriték  ; teri- 
ték  (asztali). 

EyBHKB  (snrnia  noctna  állt.) 
b.  kuvik,  csuvik. 

Eyji;a  i.  bova , merre.  Ey^a 
aopTB  ne  3acTHrae,  óaóy  3a- 
raHae : a bova  az  ôrdôg 
nem  ér  rá  elmenni,  vén- 
asszonyt  kuld.  Eôzmondás. 

Eyji;eaB  n.  guzsaly. 

Ey^eaa  n.  guzsaly. 

Ey^epB  b.  furt,  bajfurt. 

EysaaBBiH  m.  bozontos,  kóczos, 
csimbókos. 

Ey^aacTBit  m.  bozdntos,  kóczos. 

Ey^aaTBiH  m.  bozontos,  csim- 
bókos. 

EyW  s.  bolyh,  bozont,  csim- 
bók. 

Ey^pn  t.  bajfurt. 

EyspaBHTH  cs.  bajat  gondô- 
ríteni. 

EyÄpaBBii;  m.  gôndôrliaju,  szôg- 
baju. 

Ey^Bi  i.  merre ; erre,  arra ; 
bova  ; Ey^Bi  hho  : másmerre, 
valamerre. 

EyKaTH  cs.  lopva  pillantani, 
bekukkani. 

EyKJia  n.  báb,  bábu;  gyermek- 
báb. 

EyKOBKa  (cuculus  canorus  állt.) 
n.  kakuk. 

EyKTa  n.  kukta. 

EyKypysa  n.  kukoricza,  tengeri. 

Eyjrnca  n.  szinfal. 

EyaBTypa  n.  muvelôdés. 

Eyaa  n.  góly  ó,  gômb. 

11* 


— Ev  m a — 

Kyjta  n.  komaasszony. 

KyMÔBCTBo  s.  komaság. 

EyMoaao  h.  kóma. 

EyivľB  h.  kóma. 

KyHHii,a  (mustela  foina  állt.) 
n.  nyestményét. 

KyHTymrf>  h.  felsó  rúha,  kôntôs. 

EyHTHiiľB  t.  felsó  rúha,  kôntôs. 

Kyna  n.  kanna,  kúpa ; kóra- 
kás,  tôrôtt  kórakás. 

Kynaio  s.  furclóhely. 

Eyna&a  s.  fúrdés. 

KynaTH  cs.  fúrôszteni ; — c a 
v.  fúrôdni,  furdeni. 

Kyneit  n.  fiirdó. 

KyneaL  h.  kereskedó  y vevô. 

KynuHa  n.  hangyaboly,  vakand- 
turás. 

KynuTH  cs.  venni,  vásárolni. 

Eynjia  n.  vétel,  vásárlás ; ke- 
reskedés. 

IíynHo  s.  vétel,  vásárlás ; ke- 
reskedés. 

Eyimoe  s.  vett,  vásárolt  tárgy. 

KynoBaTH  cs.  venni,  vásárolni. 

Kyriop'B  h.  medenczecsont. 

EynaiiK'B  h.  kereskedó. 

Eynanxa  n.  kereskedóné. 

KyirfjiB  n.  fiirdó. 

KynkaBHa  n.  fiirdó  ; fiirdószoba. 

Eynkiia  n.  halom;  hangyaboly, 
hangyazsombék. 

Eypa  n.  tyúk. 

EyparoB'B  h.  lakodalmi  zászló. 

EypavKHTH  ca  v.  felbátorodni, 
bátorságot  merítenh;  * fel- 
hôrpinteni. 


164  — EypaTHHa  — 

EypaJKHBiu  m.  bátor  ; becsipett, 
ittas. 

Eypaati.  1i.  bátorság,  kedv. 
EypacTpa  n.  megturósodott  tej, 
fecztej. 

IíypaTopKa  n.  a gondnok  fe- 
lesége. 

EyparopCTBO  s.  gondnokság. 
EypaToprB  h.  gondviseló,  gond- 
nok. 

Eypia  n.  kéjhôlgy,  rima. 
EypBanrB  h.  kéjeígó,  kicsapon- 
gó  férfi. 

Eypeipb  h.  pipázó,  pipás  ember. 
EypHTH  cs.  pipálni , pipázni, 
dohányozni ; fustôlni,  kifiis- 
tôlni ; porozni,  port  verni ; 
— ca  v.  fustôlôgni,  porzani. 
Eypnua  n.  tyúk,  tik. 

Eypirnca  n.  tyúkocska,  fiastyúk 
(plejádok);  a diónak  mind 
a négy  magja. 

Eypna  n.  kuria ; zsellértelek  ; 
bérház. 

Eypxa  n.  tyúkocska,  tyúk. 
EypjiíOK'B  h.  nyelvbetegség  a 
marhánál. 

EypoKt  h.  kakas,  ravasz  (a 
fegyveren). 

Eypoaaa  n.  tyúkocska. 
KypTuu  m.  rôvid,  kurta. 

Eypa  a s.  csirke,  csibe. 

EypBBiu  m.  tyúkból  való,  tyúk — 
Eypa  (t.  aypaTa)  s.  csirke, 
csibe. 

EypaBa  n.  hófôrgeteg. 
EypaTHHa  n.  csirkehús,  csibe- 
hús. 


KypjiTHHIlHL  — 


165 


— Kmimtokl  — 


KypÄTHHHii;B  h.  ty  úkol. 

EypaTKo  s.  csibe,  čsirke. 

KvpiiTHHKL  h.  tyúkól. 

Ey-pamit  m.  tyúkból  való, 
tyúk  — 

Eypaaxa  n.  tyúkganaj. 

EycaHa  s.  harapás. 

KycaTH  cs.  harapni,  márni  ; — - 
ca  v.  harapdálódni,  mara- 
kodni. 

Evcokl  h.  harapás  (kenyér), 
darab. 

EycTapHHKi  b.  bokros,  csalitos 
kely  ; b'okor,  baraszt,  csalit. 

KýcToaia  n.  órizet,  órség. 

Eycb  b.  barapás;  darab. 

EyTaTH  cs.  beburkolnň  beta- 
karni ; — ca  v.  beburko- 
lózni,  betakarózni. 

EyTaax  b.  katacs,  piszkavas. 

EyTéHL  h.  végbél,  vastag  hurka. 

EyTepMaTií  cs.  beburkolni,  be- 
takarni , begôngyôlni ; — 

ca  y.  beburkolódzni,  beta- 
karódzni. 

EyT en,i>  b.  sertésól,  disznóól. 

EyTH&iH  m.  szogletes ; aeTBe- 
poKyTHbiH  : négyszôgletes , 

négyszogú. 

EyTB  b.  zugoly,  sut ; szoglet, 
szôg  ; TpiiKyTT) : háromszog. 

E y xa  (szerb  : ayba)  n.  kunyho, 
yityilló ; Kyxa  cb  npyTa  : 
rózseyityilló. 

Eyif)a  n.  nagy  bordó. 

EyxapiiTn  cs/  szakácskodni, 
szakácsmesterséget  uzni. 

EyxapKa  n.  szakácsné. 


Eyxapt  b.  szakács. 

Eyxua  n.  konyha. 

Eynnt  m.  rôvidfarku,  kurta- 
farku. 

Eyaa  n.  viskó,  kunylió  , ké- 
mény  nélkuli  parasztház. 

EyaepL,  k y a e p k b.  hajfúrt,  gon- 
dorfurt. 

EyaepaBHTii  cs.  gôndôríteni. 

EyaepaBHH  m.  gôndôr,  bodor 
haju,  szoghaju. 

EyaepaBkrH  k.  i.  gôndôrodni. 

Eyinia  n.  sapka,  kucsma. 

EyinaTH  cs.  izlelni,  megizlelni. 

EynmkpL  b.  szucs. 

EyiiíHkpBKa  n.  szucsné. 

Eyint>  i.  sz.  kuss  ! hess  ! félre  ! 

EyaBa  n.  hegyszakadás,  meg- 
kozelithetetlenhely,  szurdék. 

Et>  e.  hoz,  hez,  hoz;  ra,  re  ; 
felé,  irányában. 

EbiBaTH  cs.  érinteni , hozzá- 
nyulni,  bántani ; mozdítani  ; 
— ca  v.  mozogni,  mozdulni, 
lengeni,  ingani. 

EtiJia  t.  nagy  here  (a  férfinél). 

EburaBHH  m.  sérves,  tôkôs. 

EbuiaKB  t.  puczér  veréb,  fiók- 
yeréb. 

Elihhkb  b.  csikló  (a  nôi  ivar- 
szervnél). 

EnHyTH  cs.  érinteni,,  hozzá- 
nyulni ; bántani ; mozditani, 
lódítani  ; — ca  v.  mozdulni, 
mozogni. 

EtiniaTOKT  h.  forróvíz. 

EbiipkTH  k.  i.  forrni. 

EainaTOKT  b.  forrcr  yíz. 


— KHpHHU,tf  — 


166 


Aa^HKa  — 


KnpHHna  n.  kut,  forráskut. 
KtipcTT}  (RpcTTi)  h.  kereszt,  bu- 
zakereszt. 

KnpTHiífl  (talpa  europaea  állt.) 
n.  vakond. 

KbiCHyTH  k.  i.  kelni,  megkelni, 
savanyodni. 


Khthii,h  n.  bojt;  bokréta,  csokor. 
Kbihikbi  t.  bél,  belek. 

Kícto  s.  tészta. 

K^CTaHHH  m.  tésztából  való7 
tészta  — 

KkTHTH  cs.  elpusztĺtani,  elron- 
tani,  elveszteni. 


JI. 


a : a rutén  nyelv  tizen- 
egyedik  betiije,  a magyar- 
ban  L 

Jlaóa  n.  láb,  állati  láb ; necca 
th  aaóa : kutyalábu. 

Jlaóomz  h.  lábas,  serpenyó. 

./Lasa  n.  láva  (tuzhányóbegy- 
bôl). 

JlaBeH^yjia  (lavendula  vera 
nôvt.)  n.  lávendula. 

AaBHHa  n.  bóomlás,  bógór- 
geteg. 

•/laBHija  n.  lócza,  pad. 

./lasica  n.  lócza,  pad ; bolt. 

jlaBoaKa  n.  pad ; kis  bolt. 

ÄaBOHHHK'B  b.  boltos. 

JLaBoraBifi  m.  bolti. 

^iaBpoBBm  m.  babérból  való, 
babér  — 

AaBpt  (laurus  novt.)  h.  babér- 
fa,  babér. 

JLarept  (-ge-)  b.  tábor. 

./Laro^a  n.  béke,  egyetértés, 
ósszbang ; csend. 

AaroÄHTH  cs.  békiteni;  — c a 


v.  békében  élni,  megeléged- 
ni,  megbékulni. 

Aarô^HoCTB  n.  békiilékenység,. 
szelidség , jámborság,  eny- 
beség,  csendesség. 

AarÔÄHBiô  m.  békulékeny,  bé- 
kés,  szelid,  enyhe,  csendes. 

Jlcida  n.  láda,  tulipántos  láda. 

Äa^ani.  n.  tômjén. 

./La^HTE  cs.  készíteni,  rendez- 
ni,  végezni,  intézni,  szabá- 
lyozni,  csinálni ; — ca  y. 
késztilni,  készulódni,  egyez- 
ségre  lépni. 

AaÄKaHa  s.  lakodalmi  dalok 
dallása. 

Aa^KaTH  cs.  lakodalmi  dalt 
dalolni. 

.Zla^Ho  i.  helyesen,  jól. 

Aa,n;HHH  m.  belyes,  j ó,  derék, 
ôsszbangzó,  egyetértó. 

Aa,n;ôBHHi];a  n.  tólténytáska. 

Aa^anna  n.  ládikó,  ládafia. 

Aa^t  b.  egyetértés,  békeség. 

Aa^HKa  n.  puspôk. 


— Äa3apE  — 


167 


— - AaiHLiii  — 


Aasapt  h.  Lazár  ; ny  omorék. 

jla3HB0  s.  létra,  lajtorja,  lábtó. 

JLa3HTH  k.  i.  knszni,  mászni, 
csuszni,  mászkálni , csusz- 
kálni. 

./LasynE  h.  mászó,  kuszó. 

Áa3ypL  n.  lazurkék,  égszinkék. 

iLa3E  h.  erdei  kaszáló. 

•ZLat^aKE  h.  csavargó,  bitang, 
semmirevaló  ember , mi- 
baszna. 

iLaiKa  n.  gyalázás , hazudás. 

JlanaTOUM  h.  lakatos. 

iLaKHpoBaTn  es.  fényesíteni, 
lakkozni. 

AaKOMHTH  ca  y.  valami  után 
vágyakodni,  sóvárogni;  nya- 
lánkodni,  nyalakodni. 

^laKÔMHEiH  m.  nyalánk  ; kedves, 
izletes ; kivánesi,  sóvár. 

AaKOTHHKH  t.  nyálánkság,  cse- 
mege. 

JLaKoTHHH  m.  nyalánk. 

./LaKE  b.  firnász,  fénymáz,  lakk. 

ilaMaTH  cs.  torni,  eltorni,  zuz- 
ni;  — ca  v.  eltoretni,  el- 
tôrodni,  eltorni  magától. 

•/Laivma  n.  lámpa. 

JlaninauiK  b.  lámpás. 

JLaMnapE  h.  lámbakészítô. 

ÄaMnoaKa  n.  lámpácska. 

JLaHHxa  n.  arez. 

JLaHKa  n.  lankásbely. 

IIomaH  K03BI  ho-iiôäe  ao3H 
A BÔBii,k  jiaHKaMH.  Népdal. 
(Rakottyák  táján  mentek 
a kecskék , lankás  helyen 
meg  a juhok). 


ÄaHii;oBaTH  cs.  lánezolni,  láncz- 
ra  verni. 

JLanvfb  b.  láncz ; KaacTH  Ha 
jianiíE : lánezra  verni. 

./Lana  n.  láb,  állati  láb ; talp. 
ÄanaTH  cs.  fogni,  megragadni. 
AannTH  cs.  megfogni,  megra- 
gadni. 

ÄanoniHCTHH  m.  lapos,  lapályos. 
Jlanoi wb  b.  lapos  fôld,  sik  fôld. 
JlanTa  n.  lap  t a. 

AanyxE  (lappa  nôvt.)  h.  boj- 
torján,  keserii  lapu. 

.ZLanuia  n.  metélt  tészta. 

Aacmi ,a  (mnstela  vnlgaris  állt.) 

n.  kôzônséges  menyét. 
jlacKa  n.  kegy,  kegyesség  ; nyá- 
jasság,  jóakarat,  szivesség. 
AacKaBBiH  m.  kegy  es,  nyájas, 
szives,  jóakaró. 

AacKaTH  cs.  simogatni,  cziro- 
gatni,  dédelgetni. 

AacKOTaTH  cs.  csiklandoztatni ; 

— ca  v.  csiklandani. 
Aacoiak  t.  nyálánkság. 
/lacTÔBRa  (birnndo  állt.)  n. 

feeske. 

ÄacTÔBKOBHH  m.  feeske  — 
yiacTOBoana  n.  feeske. 
ýLacBiô  m.  mohó,  vágyó,  sovár, 
nyalánk. 

ýLaia  n.  lécz,  folt. 

AaTH  k.  i.  káromkodni,  szidni ; 

— ca  y.  eskíidni,  eskúdôzni ; 
3 anali  ca  : eskudjél  meg. 

AaTHHCKHH  m.  latin. 

AaxnaHE  b.  kôpeny. 

ÄaaHBiíl  m.  éhes. 


— Aa  uiita  — 


168 


— AeKapB  — 


Jlamua  n.  laska. 

Aaw,HTH  cs.  simogatni  (ebet) ; 
— ch  v.  hizelkedni,  dôrzsô- 
lôdni  valakihez  (eb,  macska). 

JlanTH  ch  y.  eskudôzni,  eskudni. 

Ae  k.  csak;  iiojíb  .ie : gyere 
csak. 

ÄeôejíHHHH  m.  hattyu. 

Aeôe^B  (cygnns  állt.)  h.  hattyu. 

AeôeAH  s.  kis  hattyu,  hatal 
hattyu. 

ÄetioRh  i.  talán,  avagy,  hiszen. 

Aeťvkjuh  h.  hattyu. 

Äeimo,  Aewb  h.  Leo. 

Aewb  (felis  leo  állt.)  h.  oroszlán. 

AereH,i,a  (-gen-)  n.  legenda. 

AereHLKiiíl.  (-bih)  m.  kônnyu, 
kônnyed. 

Jleium  (-gi-)  h.  legény. 

Bo.iôbckíí  jierliHŤ. 

B b rycapk  BepóyjOTL.  Népd. 
(Ä  volóczi  legény eket  a hu- 
szárok  sorába  toborzzák.) 

JLerHHBCKHF  (-g-)  (-bih)  m.  le- 
gényes,  legény  — 

jleraiiLCTBO  (-g)  s.  legénység. 

ÄernoH'B  h.  légio,  ezred. 

ýlerKHÍí  (-bih)  m.  kônnyu. 

Aerno  i.  kônnyen,  kônnyedén. 

JLerkoMHCJiHe  s.  kônyelmuség. 

AerKociB  n.  kônnyuség,  gyor- 
saság. 

AerKOTa  n.  kônnyelmuség. 

ÄeroBHCKo  s.  fekvôhely,  vaczok. 

Aerne  i.  kônnyebben,  kônnyen. 

Aerine  (-g-)  i.  kônnyebben. 

./leriimTH  cs.  kônnyiteni,  kôny- 
nyebbíteni. 


JlevtbHb  (-g-)  h.  legény. 

AerkHBCKHH  (-g-)  m.  legényes, 
legény  — 

AerkHBCTBO  (-g-)  s.  legénység. 

Ae,a;a  : mihaszna,  liaszontalan ; 
rest. 

Oíl  Hah  MeHe  Jie^a  6kji, a 
B'b  .oni;e  He  i^roíroe,  Népd. 
(Az  én  arczomot  egy  mi* 
has^na  ember  meg  ne  csó- 
kolja.) 

yle^apHbiH  m.  ingvenéló,  rest, 
lomha. 

AejíapoBaTH  k.  i.  heverni,  res- 
telkedni,  henyélni. 

Ae^anima  k.  n.  rest , lomha 

AejíaHocTB  n.  lomhaság,  tu- 
nyaság. 

Ae^anr.  h.  haszontalan,  sem- 
mirekelló. 

AeÄaHKHii  (-  biô)  m.  lomha,  rest, 
tunya. 

Jledum  h.  legény. 

Ae^HHK'B  h.  jégverem,  jég- 
pincze. 

AeAOBaxBiH  m.  jeges,  jéggel 
boritott. 

AejíOBBiii  m.  jeges. 

Acä'b  h.  jég. 

Aej i;hhbih  in.  jeges,  jégbôl  való. 

Aessano  s.  fekvôhely. 

AeMHH  s.  fekvés,  heverés. 

AeJKaTii  k.  i.  fekudni,  pihenni, 
heverni. 

Aeat aHHfi  (-bih)  m.  fekvó,  he- 
veró. 

AeHHHH  n.  voňal,  vonalzó. 

AeKapB  h.  orvos,  sebész. 


— AeKapLCTBO  — 169  — Á'Hirana  — 


JLeKapBCTBO  s.  orvosság,  gyó- 
gyító  szer. 

JleKBapB  h.  szilvaíz,  lekvár. 

JLeiopia  n.  felolvasás,  leczke. 
(lilium  candidum  nôvt.) 
n.  liliom,  febér  liliom. 

JLeabToaKa  n.  liliom. 

JleMKO  h,  lemko,  a rutén  nép 
egy  faja.  Nevôk  onnét  ered, 
hogy  a jreM'B=csak  szóval 
minduntalan  élnek. 

Aew'h  k.  csak. 

ŤleMkniHa  kôctb  : orrcsont. 

JLeM^niB  h.  szántóvas. 

JLeHHa  n.  voňal. 

JleHHHKa  n.  vonalzó. 

JLenaa  (ervnm  nôvt.)  n.  lencse. 

jleHB  (2.  eset : JiBHa)  (linum 
usitatissimum  nôvt.)  h.  len. 

ÄeHíOBaTH  cs.  vonalazni. 

JLeimyrn  cs.  megutni. 

JieiiOBLiH  nl.  piszkos,  szennyes. 

Aeiľb  h.  piszok,  mocsok,  szenny. 

AecTHTH  k.  i.  bizelegni,  bizel- 
kedni. 

AecTHHii  m.  hizelgô  ravasz. 

JLecB,  AecLKo  h.  Elek. 

AeTyanH  (-bih)  m.  repuló,  szálló, 
illékony. 

AeTkTH  k.  i.  repiilni. 

ÄexKHii  (-bih)  m.  kônnyii. 

Jleii;a  h.  Sándor. 

ÄHÔepajiBHÔCTB  n.  szabadelvú- 
ség. 

ylHBaHCKHii  m.  libánoni ; KeÄpBi 
JiHBaHCKia:  libánoni  czédrus- 
fák. 

AnBaHB  b.  tômjén. 


ÄHBapcKHH  m.  ôtvôsi ; JiHBap- 
CKa  poôoTa  : ôtvény. 

ÄHBapcTBO  s.  ôtvôsmesterség. 

ylHBapB  h.  ôtvôs. 

ÄHBapB  b.  lopó,  borszivó. 

AhBhhkíb  h.  tôlcsér. 

JIu6Wb  h.  ldcs. 

AnsaHii  s.  nyalás,  nyalakodás. 

ÄH3aTH  cs.  nyalni,  kinyalni ; 
— ca  v.  nyalni  magát,  nya- 
lakodni. 

ÄH3JHB  b.  nyalakodó,  tányér- 
ny  aló. 

AiiKepB  h.  likôr. 

ÄHKOBaTH  k.  i.  nagyon  ôrven- 
deni,  ujjongani. 

.ZLhk'b  b.  kar,  énekkar ; szen- 
tek  kara  ; jiiikb  aHreJiCKHH  : 
az  angyalok  ka,ra. 

Ahjihkb  (vespertilio  állt.)  b. 
denevér,  bóregér,  szárnyas- 
egér. 

ÄHJiHa  (lilium  candidum  nôvt.) 
n.  febér  liliom. 

ähjiobbih  m.  liľaszinu,  viola- 
szinú. 

ähmohb  b.  czitrom. 

JLiiHBa  n.  vastag  kôtél. 

ÄHHeHKa  n.  vonalzó. 

AxíHhth  k.  i.  szórét  elbagyni, 
vedleni. 

Anna  (tilia  nôvt.)  n.  bársfa, 
bárs. 

ÄniieHB  b.  julius,  szent  Jakab 
bava. 

Annei^B  b.  hársméz ; julius, 
szent  Jakabbava. 

•/liíiniHa  n.  forgácsfáklya. 


— Anmea  — 


170 


— AoÓ3aHne  — 


Anima  n.  kis  bársfa;  bicska- 
nyél,  fanyél. 

AnnKnn  (-bih)  m.  ragadós, 
nyulós. 

AannoCTB  n.  ragadósság,  nyu- 
lósság. 

AnnHyTH  k.  i.  ragadni,  oda- 
ragadni. 

Ahhhhu.h  n.  hárserdó,  bársliget. 

AnnoBHH  m.  hársfából  való, 
bárs  — 

Anpa  n.  lant. 

AnpnnB  b.  lant  os  kôltô. 

AnpHHKB  b.  énekes  koldus. 

Anča  n.  roka. 

Ančini, a n.  roka. 

Ancnn  (-hh)  m.  roka. 

Ahchhiií  t.  vadalma. 

Ahchhu,h  n.  vadalma  fa. 

Ahctokb  li.  levélke,  kis  levél. 

AnCTHine  b.  nagy  levél. 

AncTona^B  h.  levélbullás  ideje; 
november,  szent  Andrásbava. 

JIhctb  h.  levél,  falevél ; levél 
a kônyvben. 

Ahcth  s.  levél,  falevél ; jihcth 
pocTe  Ha  ^epeBk : a fa  leve- 
ledzik. 

Ahcb  (canis  vulpes  állt.)  b. 
roka,  bimróka. 

AncynB  b.  bimróka. 

AnTaHnn  n.  litánia. 

Amepa  n.  betu. 

AniepaTopB  h.  iró. 

AHTepaTypa  n.  irodalom. 

Amepí*  h.  liter  (urmérték). 

Ahthh  n.  isteni  tisztelet ; kó- 
nyôrgés. 


AnTorpaiJmn  (-gr-)  n.kónyomda- 

AnTyprnH  (-gi-)  n.  mise. 

AnxBa  n.  uzsora. 

Anxnn  m.  rossz,  gonosz  *,  bal ; 
jHxa  äojdi  : balsors. 

Ahxo  s.  gonosz,  rossz. 

Ahxo  i.  rosszul,  gonoszul. 

AhxoäM  h.  ellenség , rossz- 
akaró. 

Anne  s.  arcz ; szín ; cece  nnu,e, 
a cece  pyôbi : ez  a szine,  ez 
meg  a fonákja ; homlokzat 
(épiiletnél). 

Aaii;eH  b.  liczeum. 

AimeicKHH  m.  liczeumi. 

Annóa  n.  számolás,  számadás. 

Ahhhth  cs.  számolni , szám- 
lálni. 

Ahhho  i.  személyesen. 

Ahhhôctb  n.  személyiség, 
egyéniség. 

Ahhhhh  m.  személyes,  egyéni. 

Annian  h.  bibircs,  szómôrcs ; 
— (lichen  nôvt.)  znzmó. 

AumaTH  es.  elbagyni , elba- 
gyogatni ; — ch  v.  elha- 

nyagolni  magát. 

Anine  k.  csak. 

Ahihhth  cs.  elhagyni. 

Ahdihbih  m.  fôlôs,  fôlósleges. 

Annina  n.  roka. 

Ahihhhkb  h.  mogyoró  dió. 

Ahihb,  jinfflB  k.  csak. 

AjíHTenB  h.  óntó,  ôtvôs. 

Aihth  cs.  ônteni,  kiônteni;  — 
ch  v.  ômólni,  ómleni. 

Ajihtbih  m.  ôntôtt,  ôtvôzôtt. 

AoÓ3aHne  s.  csók,  csókolás. 


— AoósaTH  — 


171 


— AonyniHHKrf. 


;/Lo63aTH  cs.  csókolni ; — c a 
v.  csókolózni. 

AoóoÄa  (chenopodium  nôvt.) 
n.  libatop. 

JIoeictTii  (-g-)  cs.  lógatni. 

Jloeioeumuú  m.  lógós  (ló). 

JIoeioui%  (-g-)  b.  lógas,  pad. 

iLoBeu;!*  b.  vadász. 

JLobhth  cs.  fogni ; jiobhth  3Bk- 
paTa  : vadászni;  jiobhth  noTa- 
Ta : madarászni ; jiobhth 

pbi6y : halászni. 

JLobkhh  m.  ugyes. 

Aobkôctl  n.  iigyesség. 

ÄOBJía  n.  vadászat. 

JloBpaHKOBaTH  cs.  ozsonnálni. 

AoBpaHOKT  h.  ozsonna. 

Aormta  (-gi)  n.  logika,  gon- 
dolkodástan. 

iLoron^a  (-go-)  b.  csavargó, 
betyár. 

^LoAKa  n.  sajka,  ladik. 

ÄosKe  s.  fekvóbely ; folyam- 
meder. 

JloateHKa  n.  kis  kanál. 

.ZLojkhth  cs.  lielyezni,  tenni ; 
— ca  v.  letétetni,  lebeve- 
redni. 

AoaiHHKa  n.  kis  kanál. 

Äojkhhhhkb  b.  kanáltartó. 

JLomksl  n.  kanál. 

AoJKKapL  b.  kanálkészitó,  ka- 
nalas. 

Aojkhhh  m.  bamis,  ál,  hibás, 
belytelen. 

Ä03a  n.  ág,  venyige ; Jiosa 
BHHorpa^Ha : venyige ; — 

rakottya. 


,ZLo3HHKa  n.  homlítható  vesszó? 
bujtóág,  bajtás. 

Ä03Hhkt»  b.  rakottyás. 

Ä03H  t.  rakottyás. 

Aon  b.  faggyú. 

äokotb  (2.  eset:  aoivra)  b. 
kônyôk ; alkar. 

JLoaina  n.  vékony  lepený. 

ÄOMaHa  s.  tôrés. 

AonaTH  s.  tôrni,  fejteni  (kô~ 
vet),  szétbontani ; — ca  v. 
tôrni  m agát. 

.ZLomhth  cs.  eltôrni,  ôsszetôrni; 
— ca  v.  eltôrni  magától. 

JIoM03jioeaTu  cs.  lomozni. 

ÄOHH  i.  taval,  ninlt  évben. 

Aom  s.  kebel. 

äohckhh  m.  mult  é vi,  tavalyi. 

ÄonaTa  n.  lapát. 

AonaTHHL  b.  nagy  furó  ; kerék- 
agy  furó. 

JlonaTHine  n.  nagy  lapát. 

ÄonaTKa  n.  kis  lapát ; lapoczka. 

ÄonaTKH  (-kbi)  t.  a buvelyes 
vetemények  huvelye ; jio- 
naTKBi  Ha  nacyjiH : zôldbab, 
zôldpäszuly. 

AonHyTH  k.  i.  pottyanni ; na- 
gy o t durranni,  zubanni. 

Jlonoena  n.  lopó,  szivó,  bor- 
szivó. 

ÄonoHHTH  k.  i.  dôrômbôzni,. 
lármázni. 

ÄonoTaTH  k.  i.  fecsegni,  esa- 
csogni. 

Aonyx-L  (lappa  nôvt.)  b.  kese- 
rú  lapu,  b oj  t or  jám 

ÄonymuHKB  b.  bojtorjános  bely. 


' — . lo  n y m b — 


172 


— ÄyiiiBo  — 


Aonyiirb  h.  lapos,  lapály. 

ÄocKOTaTii  cs.  csiklandoztatni ; 
— ca  v.  csinklandani. 

JloiOKa  n.  vízgyujtó  csatorna 
a vizi  malmoknál. 

«/LoTrB  h.  lat  (súlymérték) ; 
pióm,  mérdón. 

JLoiiyra  h.  vén  16,  gebe  16. 

Aorna  (t.  Jioinaia)  s.  csikó. 

AornaKB  (mulus  állt.)  h.  ôszvér. 

AomaTKO  s.  kis  csikó. 

Aouraua  n.  nóstény  csikó. 

jloniyKB  h.  himcsikó. 

JLyrapt  h.  mezei  lakó,  erdei 
lakó. 

Jlyrb  h.  rét,  kaszáló  ; lug. 

JLyjijHTH  cs.  ámitani,  csalni ; 
édesgetni. 

ÄyKa  n.  gyep,  pázsit,  legelô  : 
liget. 

AyKa  h.  Lukács. 

AyKaBeii.1)  h.  gonosz  ember, 
gazember ; kópé. 

JlyKaBo  i.  ravaszul,  álnokul. 

JLyEaBCTBO  s.  álnokság,  ravasz- 

ság.  ; 

TLyKaBHH  m.  ravasz,  álnok, 
gonosz. 

JLyKaBÍmi  k.  i.  megcsôkonyô- 
sôdni,  konok  lénni. 

jlyMnoBaTH  k.  i.  korhelykedni, 
dorbézolni. 

AyMHB  h.  korhely. 

ÄyHa  n.  liold. 

AyHHHH  m.  holdas. 

TLynana  s.  tôretés,  fejtés  (kó) ; 1 
szakgatás  (fej). 

AynaTH  cs.  tôrni,  fejteni  (kô-  j 


vet) ; szakgatni,  szétzuznj. 
JLynaTB  hh  y roJiOBl,  : szak- 
gatja  a fejemet. 

AyniiHa  n.  hej  (a  burgonyán), 
haj,  háncs. 

ÄynHTH  cs.  hámozni,  hántani  : 
nyúzni ; — ca  v.  hámlani. 

JLynKOBbin  m.  palakótól  való, 
pala  — ; JiyiiKOBa  Taóaa : 
palatábla ; JiynROBbiii  KaaljHb: 
palakó  ; aynKOBoe  micaio  : 
palavesszó. 

AynjiiiHa  s.  hámozás,  hántás. 

Äyn.iieHbiii  m.  hámozott. 

AynoKB  h.  palakó. 

ÄyirfcjKHHKB  h.  nyuzó. 

ÄynkatB  n.  nyuzás. 

AynhH  h.  nyuzó. 

Aycita  n.  korpa  (a  fején);  ke- 
mény  héj,  polyva ; pikkely 
(a  halnál) ; ostorhegy. 

ÄycKaBKa  n.  ostorhegy,  sudar. 

ÄycKajiKa  n.  sudar , ostor* 
hegy. 

AycKaHKa  n.  ostorhegy,  sudar. 

ÄycKaHa  s.  pattogás,  pattoga- 
tás. 

ÄycKaTii  cs.  pattantani,  pat- 
togni  (az  ostorral). 

ÄycHyTH  cs.  pattogni , pat- 
tanni  az  ostorral ; ugy  meg- 
iitni,  hogy  csattogjon. 

,/lyTepaHB  h.  lutheránus. 

JLyTHHa  n.  háncs. 

ÄyTHHa  s.  háncs,  faliáncs. 

ÄyiB  h.  háncs. 

Ayn,bo  h.  Lukács. 


— Ayxie3apin>it  — 173 


JLyaesapHbii  m.  sugárzó , ra- 
gyogó,  fényes. 

Avb:hth  cs.  választani,  elkii- 
loníteni. 

Äyi.OBop’B  h.  csillágvizsgáló. 

Ay^B  h.  sugár,  napsugár. 

./LynmeJiHHa  n.  haj,  hiively  (a 
huvelyes  veteményeknél) ; 
magburok. 

Ayimnraa  n.  haj,  hiively,  mag- 
burok. 

AyinaKB  h.  a tokjától  elváló 
dió,  érett  dió. 

Äym.aHE  s.  tengeri  hántás, 
kukoricza  fošztás. 

JLym.HTH  cs.  hántani,  hámozni, 
a hiivelyból  kifejteni;  TeH- 
repnii;©  jryiu,HTH : kukoriczát 
(tengerit)  hántani ; nacyjno 
jiyiii,HTH : a bábo  t kifejteni  a 
hiivelyéból. 

Ahko  s.  fahéj,  háncs ; hárshéj, 
fiizhéj . 

Áhkobhh  m.  háncsból  való, 
háncs  — 

Äbmrapt  (-gá-)  h.  betyár,  csa- 
vargó. 

ÄHCKaBHii,a  n.  villámlás,  villám. 

AbicKara  k.  i.  villámlani,  vil- 
lanni. 

Abicbin  m.  kopasz,  tar. 

ÄbickTH  k.  i.  kopaszodni. 

ÄHTKa  n.  lábszár ; sipcsont. 

Airaa  s.  hárshéj,  fnzhéj,  háncs. 

ÄbiaaHHH  m.  háncsból  való, 
háncs. 

•ZLbBHHbra  m.  oroszláni,  orosz- 
lán  — 


— AtlíIIBOCTb  — 

Ah HaHHHa  n.  lenszôvet. 

•ZLbHaHbm  m.  lenbol  való,  len  — 

Aloäb  h.  jég. 

Alohb  h.  len. 

JLkBaKOMB  i.  bal  kézzel. 

AkBaKB  h.  balkezes  férfiu,  bal- 
kézzel  dolgozó  féríi. 

Ak BaaKa  n.  balkézzel  dolgozó 
nó,  balkezes  nô. 

Aííbhth  k.  i.  engedni,  tágíta- 
ni,  alábbhagyni  (á  betegség), 
enyhiilni. 

Aíbhhkb  h.  tôlcsér. 

M bo  i.  balra,  baloldalon. 

JlkBHH  m.  bal. 

AkraTH  k.  i.  lefekndni,  lehe- 
veredni,  lepihenni. 

Ak 3aHa  s.  mászás,  kuszás. 

Äk3aTH  k.  i.  mászni , mász- 
kálni. 

Ak 3th  k.  i.  mászni,  kuszni ; 
rámenni,  ráférni ; kimenni ; 
Boíocfl  Jik3e  : kimegy  a haj ; 
hmi.  M.y  He  atae  y roiOBy : 
semmi  sem  megy  a fejébe. 

AMKa  n.  tôlcsér. 

AkKapHHKB  h.  gyógyszerész. 

AkKapHa  s.  gyógyszertár. 

A^KapcTBo  s.  orvosság,  gyó- 
gyitó  szer. 

AkKapb  h.  orvos,  gyógyító. 

AkKaj)LCKHH  (-bit)  m.  orvosi. 

AkKh  h.  orvosság,  gyógyító 
szer. 

AbHHBeii,L  h.  rest,  tunya,  lom- 
ha  ember. 

AtHHBÔCTb  n.  henyélés,  rest- 
ség,  tunyaság,  lomhaság. 


— .Zl/kfíHBHH  — 174  — ÄDÓaco^Ka  — 


JL^hhbbih  m.  rest,  renyhe,  tu- 
nya,  lomka.  .Mhhbbih  ÄBBrak 
xoähxb  : a rest  kétszer  j ár. 

AkHHXH  ca  v.  vedleni. 

ÄkHOBaxn  ca  y.  restelkedni, 
restelleni,  rest  lénni. 

A4hl  n.  restség,  tnnyaság. 

A'Ijhboxx,  k.  rest,  tnnya,  lomka 
férfi. 

AkHaxu  ca  v.  vedleni,  kimenni 
(a  szôr). 

JlknHTH  cs.  ragasztani , eny- 
vezni ; — ca  v.  ragadni, 
kapaszkodni ; tolakodni. 

Akno  i.  szépen,  csinosan. 

jlknoxa  n.  szépség,  disz,  ékes- 
ség,  pompa. 

Akmae  i.  jobban,  inkább. 

ÄknmHH  (-hh)  n.  jobb. 

Akca  n.  kapú,  rôzse  kapú. 

JLkcncTBiH  m.  erdôs. 

Jlkcmue  s.  nagy  erdó. 

JLkcKa  (coryllus  avellana  nôvt.) 
n.  mogyoró  cserje,  mogyo- 
rófa. 

A^ckobbih  m.  mogyorófából 
való,  mogyorófa ; jiíckobhií 
opkxs : mogyoró,  mogyoró 
dió. 

jktcHHK'B  h.  erdész,  erdôór. 

Akcmm,k  t.  vadalma. 

Akcmma  n.  vadalmafa. 

AkcHHH  m.  erdei. 

A4chbih  h.  erdómester,  fóer- 
dész. 

AkcoBaTBii  m.  erdôs. 

ÄkcoBoaoÄ'taeiiiB  h.  erdôbirto- 
kos. 


.ZLkcoBÔÄCTBO  s.  erdótenyésztés. 

ilkcoK'B  h.  erdôcske,  ligek 

./lkc'L  h.  erdó,  erdóség. 

AkxaxH  k.  i.  repiilni,  rôpkedni. 

ÄkTHBiS  m.  nyári. 

Ä’bTO  s.  nyár ; év  esztendó. 
Yasi  aíypaBBi  ô^aexk-iH 
Äkxa  Mok  ,ne  ca  jnkin  ? 

(A  darvak  már  elrepultek, 
éveim  is  liova  túntek.) 

ÄkxonnceííB  h.  évkônyvíró, 
krónikás. 

AkxonHCHBii  m.  évkônyvi. 

AkxonncB  h.  évkônyv,  kronika. 

Akxop5cx:&  b.  bimbó , riigy, 
hajtás. 

AkxoCB  i,  a mult  nyáron,  ta- 
valy. 

AkxocBXB  i.  a mult  nyáron, 
tavaly. 

jlkxômHBiH  m.  mult  nyári,  ta- 
valyi. 

Akaóa  n.  gyógyítás. 

AkanxH  cs.  gyógyítani,  orvo- 
solni;  — ca  v.  gyógyulni, 
magát  g3^ógyitani. 

AkmaHa  (coryllus  avellana 
nôvt.)  n.  mogyorófa , mo- 
gyorócserje ; mogyoróliget. 

AkmaHKOBBiH  m.  mogyorófából 
való,  mogyoró;  JikmaHKOBBiH 
opkxx : mogyoró  dió. 

ÄkiD;aHHHKx>  h.  mogyorófa  liget. 
mogyorócserjés. 

ÄrooacKa  n.  szerelmeskedés, 
szeretkôzés,  tiltott  szerelem. 

ÄioóacoaKa  n.  szerelmeskedés, 
tiltott  szerelem. 


— ÄK)6e3HÔCTL  — 


175 


ÄíOTeHL  


Äio6e3HoCTB  n.  szeretetremél- 
tóság,  kedvesség. 

ÁK)6e3Hi)iH  m.  szeretett,  kedves, 
szeretetre  méltó. 

jhoÓHMeii.B  k.  kedvelt,  kedvencz, 
kegyencz. 

«ZLk)6hmbih  m.  szeretett,  kedvelt. 

äioóhctokb  (ligusticum  novt.) 
h.  levesztikon. 

ÄioÔHTeJiB  h.  szeretó,  kedveló. 

Aioóhth  cs.  szeretni,  kedvelni, 
kegyelni ; — ca  v.  szeretni 
egymást,  szerelmeskedni. 

Am6nsi  n.  kedves,  szeretett  nô, 
szeretó. 

jlioóko  h.  szeretó  férfi,  szeretó, 
kedves. 

ýLioÓJieHHHEB  h.  kedvelt , ke- 
gy elt,  kegyencz. 

•Äioóo  i.  kedvesen,  kellemesen ; 
kedves,  kellemes. 

AioóoBaTH  ca  v.  gyônyôrkôdni, 
ôrômét  telni  valamiben. 

Ak)6obhhk'b  h.  szeretó,  kedves 
(férfi). 

Adóobhhii.ä  n.  szeretó,  kedves 
(nô). 

ybo6oimi[ii,Ti:o  s.  szerelmeske- 
des,  szeretkózés. 

ÄroóoBB  n.  szeretet,  szerelem. 

m.  házasságtôró ; 

parázna. 

iLioóojíknKa  n.  parázna  nó ; 
házasságtôró  nó. 

äbóoäMhhh  m.  buja,.  paráz- 
na, paráználkodó,  bujálko- 
dó ; házasságtôró. 


Äroóo^kHCTBo  s.  bujaság,  bujál- 
kodás,  paráználkodás ; há- 
zasságtôrés. 

yliobo^kHCTBOBaTH  k.  i.  bujál- 
kodni , paráználkodni,  há- 
zasságot  tôrni. 

äk)6omhjiocthbbih  m.  kegyel- 
mes,  kônyóruletes. 

AioóoMyÄpeHHBiíi  m.  bôlcselke- 
dó,  bolcseleti. 

Äio6oMyji;pEe  s.  bolcseség,  bôl- 
cselet. 

ÄioóoMyÄpcTBo  s.  bolcseség, 
bôlcselet. 

Aro6oMy,n;pBiH  m.  bôlcseségsze- 
retó. 

Aio6onpa3ÄHecTBeHHBiH  m.  vi- 
dám,  ôrvendezó. 

ÄíoóocjiaBHe  s.  dicsvágy. 

Atoóoctb  n.  szerelem,  szeret- 
kôzés,  szerelmeskedés. 

Akô o^ecTHe  s.  dicsvágy. 

Äioóomk  t.  tiltott  szerelem. 

.dio^e  t.  emberek,  nép. 

äbo^hôctb  n.  népesség,  népe- 
sedés. 

Adähbih  m.  népes. 

Aiojíok.n;^  h.  emberevó. 

Aíoäckhh  m.  emberi,  nepi,  em- 
berhez  illó,  emberséges ; 
jrio^CKa  inKoia : népiskola* 

liOÄEflBit  m.  emberi,  ember- 
séges. 

ÄMBKa  n.  pipa. 

ÄiOHyTH  k.  í.  ômleni,  szakad- 
ni  (az  eso). 

ÄDTeHB  h.  február , bôjtelô- 
hava. 


— .ZLtoTepaiľB 


176 


— Ma^ap'B 


AiOTepaHB  h.  lutheránus  val- 
lásu  férfi. 

Aioto  i.  kegyetlenul,  szornyen. 

ÍItotoctl  n.  kegyetlenség,  szôr- 
nyuség,  vadság. 

Aiothí  m.  kegyetlen , vad, 
irtózatos. 

^LioTkTH  cs.  kegyetlenkedni; 

Akój jara  k.  i.  locsogni,  fecsegni. 

Ak raTH  k.  i.  léfekiidni,  fekudni. 

Akthwtk  (jlkkíy)  k.  i.  lefekudni, 
lepihenni. 

Akr a k.  n.  rest,  lomha ; mi- 
haszna,  pimasž. 


.ZUähhkb  (orobus  nôvt.)  h.  led- 
nek ; — (hierochloa  nôvt.) 
czirok. 

Ajiäb  h.  jég. 

AaKHyTH  cs.  megijeszteni,  meg- 
rémíteni ; — ca  y.  megijed- 
ni;  aggódni. 

ähkb  h.  ijedség,  aggódás,  ag- 
godalom. 

Ahiihcb  h.  pokolko. 

Ak nHyTH  cs.  utni,  megcsapni 
tenyérrel) ; ledobni ; lezu- 
hanni. 


M. 


M,  m : a rutén  ábéczé  tizen- 
kettedik  betíije ; magyar 
megfelelóje  m. 

Ma6yji;B  i.  lehetséges , talán, 
meglehet ; valószinuleg. 

MabyTHBii  m.  állítólagos. 

Mara3HHHHH  (-gá-)  m.  rakodói, 
raktári. 

Mara3HHB  (-gá-)  h.  rakodótár, 
raktár. 

MarjjaiHHa  (-gd-)  n.  Magdolna. 

MarnKB  (-gi-)  h.  biivész,  va- 
rázsló. 

MaraoBaHH  (-gl-)  s.  makkolás, 
makkoltatás. 

MaiJioeaTii  (-gl-)  cs.  makkolni, 
makkoltatni. 


MaraoBKa  (-gl-)  n.  tenyészo 
sertés. 

MamaTB  (-gn-)  h.  :mágnás, 
fóúr,  fônemes. 

MarHeTH3MB  (-gne-)  h.  mág- 
nesség,  delejesség. 

MarHeniB  (-gn-)  h.  mágnes. 
delej. 

MaroHeiaHímB  h.  mohamedán 
férfi. 

Madnpa.sjioeaTu  cs.  magya- 
rázni,  értelmezni,  fejtegetni. 

Ma^apopcam.  (-g)  h.  Magyar- 
ország. 

Ma^BpcKa  KpaaHa : Magyar- 

ország. 

MaÄBpcKHŽ  (-híí)  m.  magyar. 

Madap%  h.  magyar  ember. 


— MaeTKOBHH  — 


177 


— MajiiTH  — 


MaeTKOBHH  m.  birtokos  ; Maeľ- 
KOBk  npHpôcTKbi : birtokos- 
ragok,  birtokragok. 

MaeTHHK'B  h.  birtokos,  túlaj  - 
donos. 

MaeTHÔCTB  n.  birtok,  .vagyon ; 
fekvó  birtok. 

Masami  s.  kenés,  mázolás. 

Ma3aHtiH  m.  bemázolt,  bekent, 
bepiszkított. 

Ma3aTM  cs.  kenni , mázolni, 
bekenni ; — ca  v.  bemázol- 
ni  magát,  bekenetni. 

Mat  i.  inkább,  jobban.  Kôzép- 
foku  melléknevek  elé  ra- 
gasztva  : Ieg  . . . ; ManôÔJi- 
iirat  : %nagyobb. 

Mat  h.  május  hónap. 

MatajmniB  h.  majális,  májusi 
mulatság  kint  a zôldben. 

MatôôrB  i.  adjon  isten,  adj’ 
isten ; isten  ucscse. 

Matji;aHHHK'b  h.  betyár,  uton- 
álló. 

MatjjaHB  b.  liget,  volgy ; rab- 
lás,  utonállás.  Hth  Ha  Mat- 
ÄaHB : rabolni  menni,  utat 
állani. 

MatjKe  i.  kôrulbelul , szinte, 
csaknem,  majdnem. 

MatHO  s.  vagyon,  birtok,  jó- 
szág ; gazdaság. 

MatopaHKa  (origanum  majo- 
ranum  nôvt.)  n.  majorána. 

Matopi.  h.  ôrnagy. 

Maitow,7>  h.  májas  hurka. 

MatcTep'B  h.  mester,  iparos. 

Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


MatcTpOBa  n.  mesterasszony? 
iparosné. 

MatcTpoBaTH  cs.  mesterkedni, 
valamin  tôrni  a fejét. 

MaKapOHBi  t.  olasz  laska,  csô- 
ves  laska. 

MaKeÄOHiia  n.  Maczedonia. 

MaKOBHi^a  n.  mákfej. 

MaKÔBKa  n.  mákfej. 

MaKOBHHKB  h.  mákos  kalács, 
mákos,  mákfôld , mákkal 
beultetett  hely. 

MaKOBBit  m.  mákból  való, 
mák  — 

MaKÓTpa  n.  mosóteknd. 

Mcikow%  h.  makkos  erdô, 
makkos. 

MaKCHMB  h.  Miksa. 

MaKyxB  h.  lenszak,  lenmag- 
szak. 

MaKB  (papaver  somniferum 
nôvt.)  h.  mák. 

MajieHBKnt  (-bit)  m.  kiesi* 
piczi,  parányi. 

MaiJKeHCTBO  s.  házasság ; rat- 
Ha  MajiateiiCTBa : a házasság 
szentsége. 

MaiatoHKa  n.  feleség. 

MaaHHa  (rubus  idaeus  nôvt.) 
n.  málnaszederj,  málna. 

MajiHHHHKB  h.,  málnáshely, 
málnás. 

MajiHHOBbit  m.  málnaszinu ; 
málnából  valé. 

MajíHTH  cs.  kisebbíteni,  kicsi- 
nyíteni ; lealacsonyítani  » 
gyalázni ; — cn  v.  kiseb- 

12 


— Majio  — 


178  — MaHeBpiipoBaTH  — 


bedni,  fogyni;  magát  meg- 
alázni. 

Maio  i.  kevés ; Ryxae  Maio : 
nagyon  kevés  ; ósszetételek- 
ben : kis,  csekély. 

MajioBajKHÔCTL  n.  čsekélység, 
j elentéktelenség. 

MaioBajKHHH  m.  jelentéktelen, 
csekély. 

MaioBHAHbiH  m.  kicsi  alaku,  kis- 
nôvésii. 

MajroBO^HLiH  m.  vízben  sze- 
gény. 

MaaoBipHe  s.  kishituség. 

MajioBipHHH  m.  kishitu,  ki- 
csinyhitii. 

MaJioBk^HHH  m.  róvid  életkoru. 

Maiosyinne  s.  kislelkuség , 
szúkkebliiség. 

Maio^yinHHH  m.  kislelku,  szuk- 
keblii. 

Majio3epHbiH  m.  kis  magvu, 
kis  szemu. 

Mazo3HaTiHTejiBHí>m  m.  jelen- 
téktelen. 

MajiojikTHôcTL  n.  kiskorúság. 

MajroikTHHH  m.  kiskoru. 

MaioJDOÄHHH  m.  néptelen, 
nem  népes. 

Maio-no-MaiH  i.  lassan-lassan, 
lassankint,  valabogy. 

MaiocHJiBHHH  m.  erótlen,  gyôn- 
ge,  gyenge.^ 

MaiocnocôéHHH  m.  nem  alkal- 
matos,  csekély  képességii. 

MajiocTL  n.  kicsiség,  cseppség. 

Maaoi^lmHHH  m.  csekély  ér- 
tékii. 


MajrrepB  h.  vakolat. 

Májmi  m.  kicsi,  kicsiny,  kis ; 
apró,  csekély,  parányi ; — 
h.  fiu ; noi  jieM-B  cio^a  Má- 
jmi : gye re  csak  ide,  te  fiu! 

MajiLOBaHtf  s.  festés. 

MaiBOBaTH  cs.  festeni. 

MaJikTH  k.  i.  kisebbedni, 
apadni,  fogyni. 

MajnoHOKB  h.  festmény,  festett 
kép. 

MajiapCTBO  s.  festdmesterség, 
képírás,  festészet. 

MajiapB  n.  festó,  képíró  ; má- 
zoló,  szobafestó. 

MajrapBKa  n.  a festô  neje. 

MajiapBHyKB  h.  a festó  fia ; a 
mázoló  inasa. 

Mana  n.  mama , anya ; Ma- 
mhitb,  -a,  -o : anyáé ; Ma- 
mhh-b  CBiHrb  : az  anyja  fia. 

MaMKa  n.  anyácska,  mamácska. 

MaMKaTii  cs.  anyát  szólítani, 
a „mama“  szót  mondani. 
3a^apB  mh  MaMKamB  : hiába 
szólitasz  mamának. 

MaMOHB  h.  has ; gazdagság, 
foldi  javak. 

MaHa  n.  csaló  étek;  édesge- 
tés,  csáb. 

MaHacTBipB  h.  monostor,  ko- 
lostor. 

MaH^poBaTH  k.  i.  vándorolni, 
bolyongani;  utazni. 

MaH^poBKa  n.  vándorlás,  uta- 
zás,  bolyongás. 

MaHeBpnpoBaTH  cs*  hadmozdu- 


— MaHesepa  — 179  - — MapTÔBCKHii  — 


latot  tenni,  hadí  gyakorla- 
tokat  tartani. 

MaHeBepB  k.  hadi  gyakorlat, 
hadgyakorlat ; fogás. 

MaHHTH  cs.  csábítani,  csalo- 
gatni,  hitegetni. 

MairacpecTB  h.  nyilatkozat, 
nyilatkozvány. 

Mara#  n.  órultség,  ôrulési 
roliam. 

MaHHa  n.  manna. 

MaHTa  n.  meňte,  kodmôn. 

MaHTkíi  h.  csaló,  szemfény- 
vesztô,  kuruzsoló. 

MaHTapt  h.  szemfényvesztó, 
knrnzsoló,  csaló- 

MaHyTH  cs.  szédíteni,  bódítani ; 
csábítani ; — ca  v.  elká- 

bulni,  elcsábíttatni. 

Mapa  n.  manó  ; kisértet,  rém; 
gyászpad. 

MapaÔaw%  h.  maradás, 

MapaMopem'L  h.  Máramaros- 
megye. 

MapaMopomB  b.  Máramoros- 
megye. 

Mapa™  cs.  kenni,  szennyezni, 
piszkolni  ; — ca  v.  piszko- 
lódni,  bekenni  magát. 

Majna  n.  marha,  szarvas- 
marha. 

MapeHa  (coregonus  maraena 
állt.)  n.  menyhal. 

Mapeiíb  b.  márczius  bava. 

Mapama  h.  Maris,  Mariska. 

Mapna  n.  Mária,  Mari,  Mariska. 

MapnoTamouiKa  n.  markotá- 
nyosné. 


MapKOTanbOun  b.  markotá- 
nyos. 

MapMopOBBii  m.  márványból 
való,  márvány  — 

MapMopb  b.  márvány. 

MapHHTH  cs.  elvesztegetni,  el- 
tékozolni,  elpocsékolni ; — 
ca  v.  elpusztulni,  elveszni, 
tônkre  menni. 

MapHniía  n.  biábavalóság,  ha- 
szontalanság,  biuság. 

MapHO  i.  biába,  basztalanul, 
ingyen. 

MapHoCTL  n.  biábavalóság, 
semmiség,  mulandóság. 

MapHOTa  n.  csekélység,  sem- 
miség, hiábavalóság. 

MapHOTpaBHHKB  b.  pazarló, 
tékozló. 

MapHOTpaBHÔCTB  n.  pazarlás, 
tékozlás. 

MapHO  TpaBHHH  m.  pazarló, 
tékozló. 

MapHbin  m.  basztalan,  hiu, 
ures,  mnlandó,  semmis,  hi- 
ábavaló,  ingyenes. 

Mapnimi  k.  i.  veszni,  fogyni, 
pusztulni. 

MapoÄHHH  m.  beteg. 

Maponeautb  h.  marokvás  (a 
szekeren). 

MapTa  n.  Mártba. 

Maprautb  h.  mártás. 

MapTHHB  h.  Márton. 

MapToeaTU  cs.  mártogatni, 
mártani. 

MapTÔBCKHH  (-bih)  m.  már- 
cziusi. 


12* 


MapTB  — - 


180 


— MaxaTH  — 


Map'rb  h.  márczius  liónap. 

MapyHa  n.  Mariska,  Marcsa, 
Mária. 

MapycenKa,  Mapyca  n.  Marcsa, 
Marika. 

Map^a  n.  Marcsa,  Marika, 
Mariska. 

MapĽ,OBbiH  m.  márcziusi. 

MapmHpOBaTH  k.  i.  marsolni, 
menni. 

Mapiirb  h.  menet,  menés,  mars. 

MapbKa  n.  Marcsa,  Mariska. 

Mapa  n.  Mária,  Marcsa. 

MacKaJib  h.  nagy-orosz,  muszka 
(férfi). 

MacAa^^  (-g)  h.  maszlag. 

Macjio  s.  vaj. 

MaciaHHaa  n.  vajashét. 

MacjiaHKa  n.  iró,  iróstej. 

MacjiHHHÍí  m.  vajas. 

Maciera  (-gá)  n.  kenócs,  sze- 
kérkenócs. 

MacHHH  m.  zsiros. 

Macrara  cs.  zsirozni,  kenni ; 
tapasztani ; noMacrara  bo- 
joch : megkenni  a hajat ; 
iiOMacTHTH  CTÍHy  : b e tapasz- 
tani a falat. 

MacTB  n.  szín,  faj,  fajta  (az  ál- 
latoknál) ; kôhb  aepBeHok  Ma- 
cth  : p ej  ló  ; zsír  ; kenócs,  ir. 

MaTara  cs.  gôngyôlni,  bur- 
kolni,  gúzsolni. 

MaieMaTHKa  n.  mennyiségtan. 

MaTepnaancTB  h.  anyagelvii, 
materialista. 

MaTepnajB  h.  szer,anyag;  yaeB- 
hbih  MaTepnart : tananyag. 


MaTepnajBiíBin  m.  anyagi  ? 
tárgyi. 

MaTepn3íia  n.  anyai  ôrôkség. 

Maiepiraa  .Hymna  (thymus  ser- 
pillum  nôvt.)  n.  kakukfú, 
démutka. 

MaTepiiHCKHH  (-híí)  m.  anyai. 

Maiepna  n.  anyag ; tárgy ; 
kelme. 

MaxepHBiH  m.  anyai.  MaTep- 
hhh  a3BiKrB : anyanyelv. 

MaiepB  n.  anya. 

Mara  (2.  eset : MaTepn)  n. 

anya. 

Mara  cs.  birni  valamit,  vala- 
minek  birtokában  lénni;  — 
ca  y.  lénni,  meglenni,  talál- 
tani ; hitb  ca  Maern'B  : hogy 
vagy  ? ; birni  m agát,  gazdag 
lénni ; noópk  ca  Mae : jól 
birja  magát , módos , va- 
gyonos. 

Mama  n.  anya ; aKa  Mama, 
rana  n Eama:  a milyen  az 
anya,  olyan  a leánya.  (Nem 
messze  esik  az  alma  fájá- 
tól.) ; anyaméh,  királyné  (a 
méhek  kôzt.) 

Marama  n.  keresztanya. 

MaTpHKa  n.  anyakonyv. 

MaTpnKyjia  n.  anyakonyv. 

MaTpos'B  b.  hajóslegény , 
matróz. 

MaT^pL  n.  anya. 

MaxaHa  s.  intés , lebegtetés, 
lobogtátás. 

Maxara  cs.  lebegtetni,  lóbálni, 
integetni,  rázni  (szárnyat), 


— MaXHVTH  — 


181 


csóválni  (farkot) ; — ca  v 
lóbálózni,  hintázni,  rázkódni. 

MaxHyTH  cs.  legyinteni , ló- 
bálni,  lódítani,  megcsóválni, 
megrázni ; — ca  v.  megló- 
bálódni , meglódulni , neki 
lódulni ; iitésre  emelni  (a 
kezet). 

E ä e hl  Mene  xan  y^apiisB, 
^pyrBifi  HaMaxHyBt  ca. 
Népdal. 

(Az  egyik  engemet  meg  is 
iitôtt,  a másik  rám  emelte 
kezét). 

Max'L  h.  mozgás,  ingás,  lódí- 
tás ; pillanat ; sujtás,  csa- 
pás.  MaXOM'B 

necTaTH : a tôlgyet  egy  csa- 
pással  le  nem  vágbatni. 

MaxoMi>  i.  hirtelen,  azonnal, 
pillanat  alatt. 

MaaaHa  s.  tapogatás,  tapintás. 

Man,aTH  cs.  tapintani,  tapo- 
gatni ; Kypmjx)  Man,aTH  : meg- 
tapogatni  a tyukot,  vajjon 
lesz-e  tojása ; — ca  v.  ta- 
pogatózni. 

Mauypn  h.  kandur,  himmacska. 

MaaaTH  cs.  tapogatni,  tapint- 
gatni,  tapintani. 

Maaa  s.  kis  macska,  koly  ôk, 
macska. 

Ma  a a ji  k a n.  kovácsfecskendô. 

MaaaiiKa  n.  mártásétel  (ku- 
koricza  lisztból  és  tejból). 

Maaa.TH  cs.  mártani , márto- 
gatni ; áztatni , beáztatni ; 
— ca  v.  bemártani  magát, 


bemártózni ; beártani  magát 
valamibe , belekeveredni ; 
bepiszkolódni. 

Maaiixa  n.  mostoha  anya. 

MaaHHKa  n,  kis  macska. 

Maaaa  (felis  állt.)  n.  macska, 
czicza  ; (HacBKa)  Maaaa  (felis 
domestica  állt.)  bázi  macska, 
szelid  macska ; ÄHKa  Maaaa 
(felis  catns  állt.)' vadmacska. 

Maaoxa  n.  mostohaanya,  mos- 
toha. 

Maninna  n.  gép  ; gyá r;  gyújtó, 
gyújtófa,  gyúfa. 

MaaiHHajiLiiHH  m.  gépies,  gépi, 
gépszerii. 

MauiHHHCTa  n.  gépész. 

MamnpoBaTH  k.  i.  menni,  mar- 
solni. 

MainTaÔL  h.  mérték , mérô 
eszkôz. 

ManiTajiHa  n.  istálló,  lóistálló. 

MaipHHK'L  h.  maj  oros. 

MaispHa  n.  major,  tanya,  ma- 
jorság. 

MaaaHTH  k.  i.  képzelegni,  kép- 
zelôskôdni. 

MeÄaiL  n.  emlékpénz  ; melltu; 
érem. 

Me^Be^nna  n.  medvehus. 

MeÄBe^HBca  n.  anyamedve,  nds- 
ténymedve. 

Me^Be^ioK^  (gryllotalpa  vul- 
garis  állt.)  h.  lótetii,  áska. 

Me^ae^a  s.  kismedve,  medve 
bocs. 

Me^Bk^iiHa  n.  medvehus. 


182  — MeHinnfi  (-bih) 


MeAB&AHii;#  n.  nósténymedve, 
anyamedve. 

Me^BÍ^B  (ursus  állt.)  h.  medve. 

Me^B^ÄKiKB  (gryllotalpa  vul- 
garis  állt.)  h.  lótetu,  áska. 
m.  medve  — 

Me;n;jRH  e.  kôzt,  kôzôtt. 

Me^HKB  h.  orvos. 

MeÄHiíHHa  n.  orvosság,  gyó- 
gyitó  szer. 

Me,n;oBHHa  n.  méhsôr. 

MeAÔBHHKapB  k.  mézeskalácsos. 

MeAÔBHHKB  h.  mézeskaláes. 

Me^OBHH  m.  mézes , mézból 
való,  méz  — 

Me^OTo^HHH  m.  mézzelfolyó. 

Mej^oKB  h.  méhsôr ; mézes  pá- 
linka. 

Me^L  h.  méz. 

Meaca  n.  határ,  mezsgye  ; ha- 
tárkó,  határdomb. 

Meate  e.  kôzt,  kôzôtt,  kôze- 
pette. 

MeateBBiii  m.  határos,  határ- 
széli ; méró,  mérési. 

MeateHHH  m.  mézes ; MeateHa 
naaeHKa : mézes  pálinka. 

Meatn  e.  kôzt,  kôzôtt,  kôze- 
pette. 

MeatHBaa^a  n.  uralomsziinet. 

MeatHseMHHH  n.  fôldkôzi. 

MeatHKpaHHBm  m.  fôldkôzi. 

MeatHHapoÄHHH  m.  nemzetkôzi. 

MeatHTH  cs.  határt  kituzni, 
határolni. 

MefiTa  n.  méta  (játéknem). 

MeÄTepB  h.  méter,  métermér- 
ték. 


Meaat  (zea  mays  nôvt.)  h, 
knkoricza,  tengeri. 

MeaatoBBii  m,  kukoriczából 
valo,  kukoricza  — 

MeaaHHa  n.  Melánia. 

MeiaHxojraa  n.  mélaság,  bú- 
kórság. 

Meiena  n.  Melánia. 

MeaKHH  (-bih)  m.  finom,  apró 
(homok  liszt). 

MeaoÄHa  n.  dallam. 

MeJiHHKB  h.  molnár. 

Meimma  n.  malom. 

MeiHHíKa  n.  molnárné. 

MeJiHEmHH'B  m.  molnárnéé. 

MeiBHHKB  h.  molnár. 

MeaBHima  n.  malom. 

MeiBHnaKa  n.  molnárné. 

MeH^HKaniB  h.  csavargó,  nap- 
lopó. 

MeHe  nm.  engemet. 

MeHO  s.  név. 

MeHTa  n.  meňte  bórgallérral ; 
egyes  helyeken  eskuvókor 
„mentét“  visel  a menyasz- 
szony  és  a nyoszolyó  le- 
ányok. 

MeHTíOK'B  (coregonus  maraena 
állt.)  h.  menyhal. 

Memne,  ráeHBnie  i.  kevesebb, 
kevesebben. 

MemnaTH  cs.  kisebbíteni,  ke- 
vesbíteni ; — ca  v.  keves- 
bedni,  kisebbedni. 

MemnHH  (-bih)  m.  kisebb,  ke- 
vesebb ; fiatalabb,  ifjabb ; 
MeHĽiHH  c bih  b : a fiatalabb 
fiu,  ôcs. 


— MemmiHa  — 183  — Mero^miímÉ  — 


MeHinHHa  n.  kisebbség. 

MeHníHTH  cs.  kisebbíteni,  ke- 
yesbíteni. 

Mepeata  n.  bálo  ; rostély. 

MepeKOHirra  k.  i.  csillogni, 
fényleni. 

MepeKOHkľH  k.  i,  csillogni, 
villogni,  fényleni. 

MepeHa  (coregonus  maraena 
állt.)  n.  menybal. 

MepeH^3aTH  cs.  kéródzni  (szar- 
yasmarba) ; a már  lenyel- 
tet  újra  megrágni. 

MepeH^a  n.  enni  yaló. 

MepeinaTH  c a y.  csillogni,  csil- 
lámlani ; rémleni,  ugy  tet- 
szeni. 

MepSHTH  ca  v.  undorodni;  bo- 
szankodni. 

MepsKHii  (-bih)  m.  undoritó, 
iszonyatos. 

Mep3iHÍi  m.  fagyott,  elfagyott. 

Mep3iaBí>m  m.  fagyos , fázé- 
kony. 

Mep3HyTH  k.  i.  fagyni ; meg- 
fázni,  meghulni. 

Mep3ÔCTB  n.  irtózat,  irtózás. 

Mep3aaKa  n.  meghulés. 

MepH^HaHB  b.  délkor,  délvonal. 

MepjLHÉ  m.  halott ; elalélt, 
eszméletlen. 

MepTBa  KoCTKa : bolttetem. 

MepTBen,L  (2.  eset : Mepu,a)  b. 
halott,  hulla. 

MepTBHTejLBHLiH  m.  balálos, 
balált  hozó. 

MepTBHTH  cs.  ôlni,  megôlni. 

MepTBo  i.  életteleniil,  holtan. 


MepTBOHÔCHLii  m.  balálos. 

MepTBopojKseHHH  m.  halya- 
szúlott. 

MepTBLiil  m.  halott,  holt,  meg- 
halt. 

MepTH  k.  i.  meghalni. 

MepTyxB  h.  mérték. 

MepLKHyTH  k.  i.  sotétedni ; — 
c a y.  sotéttilni,  alkonyodni, 
esteledni. 

MepaBHH  m makäcs,  konok, 
nyakas. 

Mecejib  b.  meszely. 

Meco  s.  bús. 

Mecena  h.  Megyáltó,  Messiás. 

Mecxn  cs.  seperni,  sbpôrni ; - — 
ca  v.  sepertetni. 

MecTHHKB  1i.  boszuló,  boszuálló. 

MedL  n.  boszú. 

MeTajiOBHH  m.  érczból  való, 
ércz ; fémes,  fém  — 

MeTajiJiB  b.  ércz,  fém. 

Meianá  s.  hajítás,  dobás,  vetés. 

MeiaTH  cs.  bányni , vetni, 
dobni,  bajítani;  — ca  v. 
bányatni,  hányódni ; hever- 
ni,  fetrengni. 

MeTeaima  (distoma  állt.)  n. 
métely ; — (lepidum  rude- 
rale  novt.)  n.  kányafu. 

Meieopoiorna  (-gi-)  n.  idôjá- 
rástan,  meteorológia. 

MeTeopB  b.  égból  hnilé  kô, 
meteor. 

MeiepB  h.  méťer,  métermérték. 

Mena  n.  sepró ; iistôkôs  csó- 
vája,  farka. 

MeTO^naHLiH  m.  módszertani. 


— MeroÄMKa  — 


184 


— - MiiHepajiL  — 


MeroAMKa  n.  módszertan. 

MeiOÄ^  li.  mód,  módszer. 

MeTpHKa  n.  anyakônyv. 

MeTpnaecKHH  (-híí)  m.  anya- 
kônyvi. 

MexaHH3MrL  h.  gépezet,  gép- 
alkat. 

MexaHHKa  n.  erótan ; géptan. 

MexanHKí.  h.  gépész,  mekha- 
nikus. 

MexannaiiBiii  m.  gépszerii,  gé- 
pies ; ôntudatlan. 

MexnpB  h.  bugyeláris  ; zsacskó, 
zacskó. 

Me^rs  h.  kard. 

MemKarn  k.  i.  lakni,  tartóz- 
kodni. 

MemTepiepeuda  (-ge-)  n.  mes- 
tergerenda. 

MemTepHHĽ,a  n.  mestergerenda. 

Memrepwui * (-g)  h.  mesterség. 

M3ji;a  n.  jutalom,  dij,  bér ; 
nyereség. ' 

M3Ä0B03ÄaaTH  cs.  jntalmazni, 
megj  utalmazni. 

Mn=MHr£=MHH'fe  nm.  nekem. 

MnrajiB  h.  Mihály,  Miska. 

Murára  (-gá-)  k.  i.  pislogni, 
pillantani ; inteni  (szem- 
mel). 

Mefb  (-g)  h.  pillantás,  pilla- 
nat,  szempillantás. 

Mn3epam  1i.  nyomorult  em- 
ber,  béna,  koldus. 

MH3epHBiS  m.  nyomorult,  sze- 
gény. 

Mh3ilihhkb  h.  kisújj. 

Mhkqjbi  t.  szent  Miklós  napja. 


MnKyja  h.  Miklós. 

Mnjia  n.  kedy  es,  szeretô  (nó). 

MHieHBKHH  (-bih)  m.  kedves, 
kedvelt. 

MHJinceHBKHH  (-bth)  m.  nagyon 
kedves,  nagyon  kedvelt. 

MiuuiiiOHep'B  h.  milliomos. 

Mhjijihohi,  sz.  millió. 

Mhjio  i.  kedvesen,  kellemesen. 

MnjiOBaHtf  s.  kedvelés,  kegye- 
lés  ; kegyelmezés. 

MinoBara  cs.  szeretni , ked- 
velni,  kegyelni. 

MiuiocepÄHe  s.  kegyelem,  irga-  ■ 
lom,  kônyóruletesség. 

Mnaocep^OBa™  k.  i.  konyó- 
rulni,  irgalmazni. 

Mníocep^Biií  m.  irgalmas,  kó- 
nyóruletes. 

Mhjiocthbbiii  m.  kegyes , ke- 
gy elmes,  jóságos. 

Mhjioctbihb  s.  alamizsna,  kô- 
nyóradomány. 

Mmoctb  n.  kegy,  kegyelem, 
irgalom. 

MiuiToewaiouiHbiu  (-go-)  m. 
méltóságos. 

Mhibih  m.  kedves , kedvelt, 
szeretett ; h.  szeretô,  ked- 
ves (férfi). 

Mhjibhbih  m.  finom , apró, 
porló. 

Míma  n.  akna. 

MiindRpawT?>  i.  mindjárást, 
mindjárt. 

MimepajioraH  (-gi-)  n.  ásvány- 
tan. 

MnHepajTB  h.  ásvány. 


— MiiHepajiHHH  — 


185 


— MnpHHHHB  — ■ 


MnHepajiBHHH  m.  ásványos, 
ásvány. 

Muueim  h.  ménes. 

MnHea  n.  egyházi  szertartásos 
kônyv. 

MiíHHCTepiiíi  n.  miniszterium ; 
MHHHCTepna  npe^ckÄHHiíTBa : 
miniszterelnôkség ; Mmmcxe- 
pun  BHYTpeHHHXB  bel- 

ugyminiszterium ; JvinniiCTe- 
pnn  (pHHaHCÔB'B : pénziigy- 
miniszterium ; MHHiiCTepmi 
Ha5o3KencTBa  n upocBkTa : 
vallás-  és  kôzoktatási  mi- 
niszterium ; MHHHCTepiiH  toh- 
Ben^cTBa  (KpanoBok  oóopo- 
hbi):  honvédelmi  miniszteri- 
um ; MHHiiCTepHa  3e»KeÄÍiJiHH 
(opa.iBHHu.TB a) , npoMBicia  h 
ToproBJíH  : foldmívelés-,  ipar- 
és  kereskedelmi  miniszteri- 
um ; M H II HC  T e p H H CIÍOJIBHhlX’B 
pOÔOTB  II  KOMMyHHKaiIillb  ; 

kôzmunka  és  kôzlekedési 
miniszterium ; MHHHCTepHH 
npaBocyji,HB  ; igazságugy- 
miniszterium ; MHHHCTepna 
hhjih  oco6h  ero  BenmiecTBa 
Kopo.ru : ó felsége  személye 
kôriili  miniszterium ; mhhhc- 
TepHH  ropBaii;BKa : horvát 

miniszterium. 

MHHHCTepcKHH  m.  miniszteri. 

MiiHHCTepcTBO  s.  miniszterség, 
miniszterium. 

MHHHCTepB  h.  miniszter. 

MumeTJiOGaTU  cs.  nyomtatni 
(cséiDlésnél). 


MHHyBiHBiH  m.  mult,  elmult. 

MnHyjiBiH  m.  mu] t,  elmult. 

MnHyTa  n.  percz,  pillanat. 

MHHyxu  k.  i.  elmulni,  eltelni ; 
elkerulni ; — ch  y.  elmulni, 
eltelni. 

MnHyTHHH  m.  percznyi,  pilla- 
natnyi. 

Mupevb  (-g)  h.  méreg. 

Mupewi)  h.  mérés,  kimért  va- 
lami,  mérték. 

MnpHTejiB  h.  békítô,  békéltetô. 

MnpiiTeJiBHBiH  m.  békítô,  bé- 
kéltetô. 

MnpiiTH  cs.  békíteni,  békél- 
tetni ; — ch  y.  békulni. 

Mhphlih  m.  békés  ; szelid,  jám- 
bor. 

Mupo  s.  szentelt  olaj,  kenet- 
olaj. 

MnpoBaHH  s.  szentelt  olajjal 
való  bekenés. 

MnpoBaTH  cs.  szentelt  olajjal 
bekenni ; — ch  v.  szentelt 
olajjal  bekenetni, 

Mupo jiio 6h i>ifi  m.  békeszeretô. 

MHpoHoceii,B  h.  béke  hirnôke. 

Mnp  oho  chi],h  n.  olajat  liozó 
asszony. 

Mhpohochhh  m.  békéthozó. 

MupoTBopHBiH  m.  békeszerzô. 

Mnppa  n.  mirba. 

Mhptobbih  m.  mirtusból  való, 
mirtus. 

MnpTB  h.  mirtus. 

MnpB  h.  béke. 

Mhphhhhb  h.  polgári  állásu 
féríi. 


— Mhciijib  — 


186 


— Mhojkhth  — 


Mucujvb  h.  meszely  (régi  ur- 
mérték. 

MncKa  n.  tál,  cseréptál. 

MucoHEa  n.  kis  tál ; pohár ; 
csésze  (nôvénytanban). 

MnccHOHepB  h.  hittérítô. 

MníepB  h.  Demeter,  Dome. 

MuTOjroma  (-gi-)  n.  hitregetan. 

Mnípa  n.  puspôksuveg. 

MnTpuKa  n.  anyakônyv. 

MHTponoiHTT.  h.  metropolita. 

MnTpono.ma  n.  székyáros,  fô- 
város. 

MnxaiLio  h.  Mihály. 

Mnxipt  h.  hólyag,  daganat ; 
zsacskó. 

MjiaÄa  n.  menyasszony. 

Mia^eHeu,!)  h.  gy ermek. 

MiajjeHCTBo  s.  ifjuság,  fíatal- 
ság ; fiatalkor. 

Mia^ôCTB  n.fiatalság;  fiatalkor. 

Mia^nrafi  (-bih)  m.  ifjabb,  fia- 
talabb. 

Mjia^HH  m.  fiatal,  ifju ; h.  vo- 
legény. 

Mjraxa  n.  mocsár,  tócsa,  po- 
csolya. 

MjiaTOKB  h.  kalapács. 

MjiaTB  h.  kalapács. 

MjieKo  s.  tej. 

MjiHHapL  h.  molnár. 

MjrHHeu,L,  mjihhhhb  h.  kézi  ma- 
lom, kis  malom. 

MjiHHHHii;a  n.  malom. 

Mjihhb  h.  malom. 

Mjiohth  k.  i.  émelyegni ; mjio- 
htb  Ha : émelyeg  a gyom- 
rom  ; fájni. 


MaHHapB  h.  molnár. 

JVLibihb  h.  malom. 

Mafira  k.  i.  ájulni,  szédulni  ; 
sorvadni,  fogyni,  ernyednb 

Mhhmbih  m.  képzelt , kôltôtt, 
valótlan. 

Mhhxb  h.  barát,  szerzetes. 

MHornn  (-bih)  sz.  sok ; MHoroe 
HHcao : tôbbes  szám. 

MHoro  i.  sokan,  sok. 

MHororiaBBiH  m.  sokfeju. 

MnoroKyTHBifi  m.  sokszôgu. 

MHoroakTHHH  m.  sok  évii,  sok 
éves. 

MHoroJnoAHBii  m.  népes. 

MHoroHorni  (-hh)  m.  sok  lábu. 

MHoroo6pa3HBifi  m.  sokféle 
alaku. 

MHoropa3B  i.  sokszor. 

MHoroprtxiHBHH  m.  sok  beszédu, 
bóbeszédii. 

MHorockivieHHBifi  m.  sok  magvu. 

MHoronfiHHBm  m.  értékes,  nagy- 
becsii. 

MfíoroHHCJieHHBiH  m.  sok  tágu, 
számos. 

MnoatecTBeHHÔCTB  n.  sokaság. 

MHoatecTBeHHBii:  m.  sokszoros. 
tôbbszôrôs. 

MHoatecTBeHHoe  hhcjto  : tôbbes 
szám. 

Mhojkcctbo  s.  sokaság,  tôbb- 
ség. 

MHOiEHTeiB  h.  sokszorozó,  na- 
gyító. 

Mhomth  cs.  szaporítani,  na- 
gyítani,  toldani;  sokszoroz- 


— Mhoíkíhíi  — 187  — Mofima  — 


ni  (számtanban) ; — ca  y. 
szaporodni,  gyarapodni. 

MHorimi  s.  nagyitás,  gyara- 
pitás ; sokszorožás. 

mhbuäb  h.  méz. 

MHÍHne  s.  vélemény. 

Mh^xb  h.  barát,  szerzetes. 

MHkniKa  n.  apácza. 

Mhioxb  (coregonus  maraena 
állt.)  h.  menyhal. 

MsaBKaTii  k.  i.  nyávogni. 

MHaBKOHkTH  k.  i.  tartósan 
nyávogni. 

MimraTH  (-gá-)  cs.  nyomkod- 
ni ; ôsszegyurni. 

MHasÄpo  s.  tôkbél. 

MHaKHyTH  k.  i.  puhulni,  meg- 
pnbnlni. 

MHBKyuiKa  n.  bél,  bele  a fá- 
nak,  kenyérbél. 

MnaiqanKeH  h.  puha  háju  dió, 
papirdió. 

Mhhkiiiiith  cs.  puhítani ; — ca 
v.  pubulni. 

MHacapHa  n.  mészárszék. 

MHacapoKiB  h.  mészáros. 

MHacHHii;^  t.  farsang. 

Mhjico  s.  bús. 

MHacok,n;a  b.  n.  búsevó  állat. 

Mhhto  (mentba  nôvt.)  n.  fo- 
dormenta. 

MHaxKHH  (-hi)  m.  puha,  lágy. 

MHaxHyTH  k.  i.  lágyulni,  pu- 
bulni. 

MoÔHiH3aii,Ha  n.  mozgósítás. 

MoBa  n.  beszéd. 

Mobhth  (mobjiio)  cs.  beszélni, 
mondani,  szólani. 


MoBKHyrn  k.  i.  ballgatni,  el- 
hallgatni ; megszunni  be- 
szélni. 

MoBHana  s.  ballgatás,  csend. 

Mobhth  k.  i.  hallgatni. 

Mobh:kh  i.  nesztelenul,  c sen-1 
desen,  zajtalanul. 

Mobhkomb  i.  nesztelenul,  csen- 
desen,  zajtalanul. 

Morajia  n.  sir,  sirhalom. 

MorMKa  n.  balom,  kis  balom  ^ 
sirbant. 

MoryaecTBo  s.  eró,  batalom. 

MoryHHH  m.  batalmas,  eros  ; 
tebetós,  módos. 

Momjia  n.  halom,  sirhant. 

Mo,n;a  n.  divat. 

MojiieaB  n.  minta. 

Mojíhhh  m.  divatos. 

MoJKap'B  h.  mozsár,  taraczk. 

Mojkjihbbih  m.  lehetô,  lebetsé- 
ges. 

Moíkb  i.  lehetséges ; ■ — sz.  i. 
lehet,  szabad. 

Mo3roBaTHH  (-go-)  m.  velos. 

Mo3orB  (-g)  h.  veló,  agyveló. 

M030KB  b.  veló,  agyveló. 

Mo30ia  n.  kínlódás. 

Mo30Jíhth  cs.  kinozni,  gyôtor- 
ni,  boszantani. 

Mo3Ôjib  n.  vizihólyag ; bor- 
kéreg. 

Mofi,  Moa,  Moe  nm.  enyém* 
az  enyém. 

Môhhôctb  n.  én,  az  én. 

Mouceu  b.  Mózes. 

Monma  h.  zsidó  gyerek. 


— MOKIiyTH 


188 


— Mojohíihh 


Mokhjth  k.  i.  ázni,  megázni ; 
lágyulni  (a  vízben). 

MoKpoBaTHH  m.  vizenyós,  vizes. 

MoKpoTa  n.  nyirkosság,  vizes- 
ség,  nedvesség. 

MoEpbrä  m.  nedves,  vizes. 

Mokpíth  k.  i.  nedves  e dni, 
nyirkosodni. 

MoJiBa  n.  hir ; lázadás,  elégii  - 
letlenség. 

Moibhth  k.  i.  beszélni,  mon- 
dani. 

MoiebeHB  h.  ima,  kônyorgés. 

MoJieÔHHKB  h.  imádkozó ; ima- 
kônyv. 

Mo.ieôiraiui  n.  imaház. 

MoieÔHbiii  m.  kônyôrgési, 
imádságos. 

Mojiemie  s.  imádkozás,  imá- 
dás ; ima,  kônyorgés. 

Mo.ieHbiii  m.  imádott. 

MoJíHTBa  n.  imádság,  ima ; 
MOJiiiTBarocno-iiHa : miatyánk. 

MoaHTBaTH  cs.  imádkoztatni ; 
elverni,  eldôngetni. 

MojniTBeHHHKt  b.  imakôny, 
imádságos  kônyv. 

MojíHTBeHHHH  m.  imádságos. 

Moihtbocjiobb  b.  imakônyv. 

Mo.oith  cs.  kérni,  kônyôrôgni  ; 
imádni  ; — ca  v.  imádkoz- 
ni ; rimánkodni. 

Moihiib  n.  villám,  mennykô. 

Mo-no^a  n.  meny assz ony. 

MojroÄeHLKHH  (-bin)  m.  fiatal, 
kissé  fiatal. 

Moioji;eceHi>KHH  (-hh)  m.  fiatal, 
nagyon  fiatal. 


MoJio^ei^b  h.  vôlegény. 

MoiOÄHHa  n.  fiatalság ; fiatal 
bajtás  a fán. 

Mojioähťh  cs.  fiatalítani,  meg- 
ifjítani ; — ca  y.  fiatalítani 
magát. 

Moaojunuí  n.  fiatalasszony, 
menyecske. 

Moioäôctb  n.  ifjuság,  ifjukor. 

Mojio^hh  m.  fiatal,  ifju ; — 1i. 
vôlegény. 

Mojiojíb  n.  fiatalság , fiatal 
emberek. 

MoJioji.k  t.  fiatal  ok,  fiatal  há- 
zaspár. 

Mojio^jkb  n.  fiatalság. 

MoJiojpkrH  k.  i.  fiatalodni. 

MoJiojjaTa  t.  fiatal  bázaspár. 

Mojiojkhh  m.  fiatalabb,  ifjabb. 

Mojioko  s.  tej. 

Mojioth  cs.  ôrni ; — ca  v. 
óretni. 

MoJiomJiBHa  n.  cséplógép. 

Mojiothth  cs.  csépelni. 

Mojiotok'b  b.  kalapács,  pôrôly. 

Mojiotb  b.  nagy  kalapács. 

Mojiotbih  m.  ôrlôtt. 

MoiOTBÔa  n.  cséplés,  csépelés  ; 
a cséplés  ideje. 

MoJiOTkiBHtf  n.  cséplógép. 

MoaoaaHbiH  m.  tej  es. 

MoaoaeHbiH  m.  csépelt. 

Moaoaiío  s.  tej,  tejecske  ; cy- 
aoe  moio^ko  (eupborbia 
nôvt.)  kntyatej,  fntej. 

MoaoaHHKB  b.  tej  es  ember, 
tejárus  ; tejedéiiy. 

MoaoaHHH  m.  tej  es. 


— Môií>  — 


189 


— MopOK'B  — 


Môib  (tinea  állt.)  n.  moly. 

Mo.iBÓa  n.  imádság,  kónyôr- 
gés,  kérelem. 

MoMeHT^B  h.  pillanat. 

MoHapxna  n.  ország,birodalom. 

MoHacTLipLCKHH  m.  kolostori, 
zárdai. 

MoHacTLípt  h.  kolostor,  zárda, 
monostor. 

MoHaxi.  h.  szerzetes,  barát 

MoHainecKHH  (-kbih)  m.  szer- 
zetesi. 

MoHamecTBo  s.  szerzetesség, 
szerzetesrend. 

Mohtojtb  (-gol)  b.  mongol  férfi. 

MoHeTa  n.  érczpénz ; érem. 

Mohhcto  s.  nyakgyôngy,  nyak- 
ék.  He  Tpeóa  cbiihh  mohhcto  : 
Nem  kell  a disznónak  a ! 
gyôngy.  (Magyarán ; Nem 
disznó  orrára  való  a kar- 
perecz). 

MoHonoma  n.  kizárólagos  el- 
árusítás  joga. 

MoHYMeHTT.  h.  emlék,  disz- 
emlék. 

Moiichkb  h.  mopsz  (kutya-faj). 

MoncíHKí,  h.  mopsz. 

MoncB  b.  mopsz. 

MopaBHa  n.  Morvaország. 

MopajiHCTt  h.  erkôlcstanitó. 

Mopaii.  b.  erkôlcs  ; erkólcstan. 

MopÄOBaHBiil  in.  elkinzott,  el- 
csigázott. 

Mop^OBara  cs.  kinozni,  kifá- 
rasztani ; — ca  v.  elfáradni. 

Mop^yinHTH  cs.  kinozni,  kifá- 
rasztani ; — ca.  y.  elfáradni. 


Mope  s.  tenger ; — b.  more, 
czigány. 

MopeHBit  m.  elkinzott,  elfá- 
rasztott. 

MopeiiJiaBeMB  li.  bajós ; ten- 
geri  utazó. 

MopeniaBCTBO  s.  bajózás,  ten- 
geri  utazás. 

Mopexo,a,eiJ,B  b.  bajós,  tengeri 
utas. 

Mopexo^CTBo  s.  tengeri  utazás7 
bajózás. 

MopHMyxa  (agaricus  muscarius 
nôvt.)  n.  légyôló  galócza. 

MopHTH  cs.  gyótórni,  kinozni ; 
boszantani ; — ca  V.  gyô- 
tôrtetni,  kinoztatni. 

MopKOBB  (daucus  carota  nóvt.) 
n.  murok,  sárga  repa. 

MopKOHkTH  k.  i.  morogni, 
mormogni. 

MopKOTarn  k.  i.  morogni,  mor- 
mogni, dórmôgni. 

MoaKoaaTH  k.  i.  morogni,  mor- 
mogni. 

MopoJKeHBiž  m.  elfagyott. 

Mopo3eu;B  h.  kis  der,  kis  fagy. 

Mopo3HTH  k.  i.  fagygyal  be- 
kószônteni,  fagyni. 

Mopo3HO  i.  hideg  van,  fagy 
van. 

Mopo3HBin  m.  bideg,  fagyos. 

Mopo3'B  b.  fagy,  hideg,  hideg- 
ség.  IIpHji;e  Ha  nca  Mopo3B  : 
j ô még  kutyára  der. 

MopoKT>  h.  sôtétség,  bomály ; 
kód. 


— Mop.OCHTH  — 


190 


— MpaK'B  — 


Mopochth  k.  i.  permetezni, 
paráholni. 

MopmeHBiH  m.  ránczos,  redós. 

MopiHHHa  n.  redó,  ráncz. 

MopmHTH  cs.  redózni,  ránczol- 
czolni,  ôsszehuzni  (a  liom- 
lokot) ; — ca  v.  ránczolód- 
ni,  ôsszehuzni  (a  homlokot) ; 
ránczot  vetni. 

MopBCKHH  (-bih)  m.  tengeri, 
tengeren  levó. 

MopaKB  h.  hajós,  tengerész. 

MocKajiB  h.  muszka,  nagy- 
orosz,  moszkvai. 

MocTHKTb  h.  kis  hid,  hidacska. 

Mocthth  cs.  kôvezni,  burkolni, 
padlózni ; emelni,  halmozni. 

MocTume  h.  nagy  hid. 

MocTOBoe  s.  hidpénz,  hidvám; 
kôvezetvám. 

Moctok'b  h.  kis  hid,  hidacska. 

Moctt>  n.  hid. 

MoTaHtf  s.  motólálás,  gombo- 
lyítás. 

MoTaTH  cs.  motólálni,  gom- 
bolyitani ; bonyolítani ; — 
ca  y.  barangolni,  kóborolni ; 
lábatlankodni. 

Motobhio  s.  motóla. 

Motokb  (t.  motkh)  h.  motyó, 
motring. 

MoTy3apB  h.  kôtélverô,  kôte- 
les. 

MoTysoK'B  h.  madzag,  zsineg. 

MoTy3B  h.  kôtél. 

MoTHKa  n.  kapa. 

Mothjihkb  h.  kis  pille,  kis 
lepke. 


MoTHamiia  (distoma  állt.)  n. 
métely. 

Motbiib  h.  pillangó,  lepke. 

MoxHaTÔCTB  m.  szórôsség.  bor- 
zosság. 

MoxHaTBiu  m.  szôrôs,  bolyhos, 
borzas ; tollas,  mohos,  pely- 
hes. 

MoxHaikTH  k.  i.  szórôsôdni, 
pelyhesedni,  tollasodni. 

MoxoBaTBiu  m.  mohos. 

Moxb  h.  moh ; pehely. 

MÔII.HHH  m.  eros,  izmos. 

Mou,OBaTH  ca  v.  birkózni,  erôl- 
kôdni. 

Mou.b  n.  erô,  izmosság. 

MoaapB  h.  mocsár. 

MoaeHBii  m.  áztatott,  nyirkos. 

Mohh  (Mory , Moaty  . . .)  k.  i. 
hatni,  hetni,  birni ; He  Mory 
th  ji;aTH : nem  adhatok  ne- 
ked;  He  Mory  ro  ÄoroHHTH: 
nem  birom  ót  utólérni. 

Mohhjto  s.  áztató,  kenderáztató 
gôdôr. 

Mohiith  cs.  áztatni,  vizezni, 
nedvesíteni ; — ca  v.  ázni, 
megnedvesedni , megvize- 
zódni, 

Mobiko  h.  Mosko,  Mózes. 

Momo^aTbe^  (-ga-)  h.  moso- 
gató  edeny. 

MomoHKa  n.  zacskó ; herehó- 
lyag. 

Moin.ii  t.  ereklye. 

Mpa3B  h.  der,  fagy. 

MpaKB  h.  kôd. 


MpaMOpHHH  — 


191 


— MypoBaim  — 


MpaMopHbin  m.  márványból 
való,  márvány  — 

Mpa^HTH  cs.  homályosítani, 
sôtétíteni ; — ca  y,  homá- 
lyosodni,  sôtétedni,  kôdbe 
borulni. 

MpaaHBin  m.  homályos,  kôdôs. 

Mpeata  n.  haló. 

Mcthblih  m.  boszúálló,  boszúló. 

McTUTeat  h.  boszuló,  boszúálló. 

Mcthth  cs.  boszulni,  boszut- 
állani. 

My=SoMy  nm.  neki. 

Myji;a  t.  tok,  here ; iioiiobbi 
\My,a;a  (nôvt.)  kecskerágó. 

MyspareaL  h.  okoskodó , tu- 
dákos. 

MyjípeiiiB  h.  bôles. 

Myxpimi  cs.  okoskodni,  bôl- 
cselkedni. 

My^poBaTH  cs.  kiokoskodni, 
kitalálni,  kifundálni. 

MyÄpocTHHn  m.  bôleselkedó, 
bôles. 

MyjípócTB  n.  bôlcseség. 

MyspcTBOBaTn  cs.  bôleselkedni ; 
okoskodni. 

MyÄpBiii  m.  bôles,  okos. 

MyÄpkTH  k.  i.  okosodni,  bôlcs- 
csé  válni. 

MyataTH  k.  i.  serdúlni,  férfi- 
korba  lépni. 

MyjKeHeHCKycHHaa : férfit  nem 
ismeró  no. 

MyjsecKufi  (-bih)  m.  férfi-,  him; 
MyjKecKHH  eojtb  : férfi  nem ; 
MyiKecKHH  pofli : himnem. 


MyatecTBeHHBin  m.  férfias,  vi- 
téz,  bátor. 

MyiKecTBO  s.  férfiasság,  bátor- 
ság. 

MyíKeyónacTBo  s.férjgyilkosság. 

MycHcuKa  n.  muzsika,  žene. 

MyatauHa  h.  férfi. 

MyJKB  h.  férj  ; férfi,  ember. 

MyseyM^B  h.  muzeum. 

My3BiKa  n.  žene. 

My3BiKajiBHBiH  m.  zenei,  žene  — 

My^BiKaHTt  h.  zenész. 

MýKa  n.  kin,  gy ôtrelem ; baj, 
kínlódás. 

Mysá  n.  liszt. 

MyJictTAoeaTu  k.  i.  mulatni. 

MyJiaToeaTU  k.  i.  mulatni. 

Myjiamai~o  (-g)  h.  mulatság. 

MyHÄypT.  h.  egyenruha. 

MypaBa  n.  pázsit,  gyep. 

MypaBefi  (formica  állt.)  h. 
hangya. 

MypaBeHHBifi  m.  hangya  — 

MypaHrejiB  (-g  e)  h.  hangya. 

MypapL  h.  kómives. 

MypraBHTH  (-gá)  cs.  piszkítani, 
rondítani,  szennyezni ; — 

ca  v.  piszkolni , szennye- 
zódni. 

MypraBBifi  (-gá-)  m.  piszkos, 
mocskos,  ronda. 

MypKOTkrH  k.  i.  csôrgedezni, 
zugva  folyni. 

MypmiK'B  h.  kómives. 

MypHHii,TBo  s.  épités,  épitészet. 

MypoBaHHH  m.  kóbôl  épiilt. 

MypOBaHa  s.  épités  (kóból, 
vályogból,  téglából). 


— MypOBaTH  — 192 


— MHKaHHH  — 


MypOBaTH  cs.  építeni , falat 
huzni ; — ca  v.  épulni, 

építtetni. 

Myp'B  h.  fal,  kôfal. 

Mypaiu^ei  (formica  állt.)  h. 
hangya. 

MypaHBKOBHil  m.  hangya  — 

MypaHBOK'B  (formica  állt.)  h. 
hangya. 

MypamoKB  h.  hangya. 

Mycaň : kell,  okvetetleniil 

kell ; muszáj. 

MycHTH  cs.  kényszerítni,  eró- 
szakolni. 

MycKyjioBaTHH  m.  izmos,  eros. 

MycKyii.  h.  izom. 

MycTB  h.  trágyalé,  ganajlé. 

MycyjiLMaHKa  n.  muzulmán 
no,  tôrôk  nô. 

MycyjibMaHCKHH  (-lih)  m.  mu- 
zulmán, tôrôk. 

MycyjiBMaH'B  h.  muzulmán, 
tôrôk. 

Myckm  k.  i.  kényszerulni, 
kénytelenségbôl  tenni. 

Myrarne 7>  h.  mutató,  óramu- 
tató. 

MyrepKa  n.  csavaranya. 

MyTHJiKa  n.  habarló. 

MyTHTH  cs.  za  vami;  felbiztat- 
ni ; — ca  v.  zavarodni,  za- 
varogni. 

MyTHocTL  n.  zavarosság. 

MyTHHH  m.  zavaros. 

MyTHkTH  k.  i.  zavarodni,  za- 
varossá  lénni. 

MyTí,  h.  habzás , hullámzás ; 
viszály,  zavargás. 


Myxa  (musca  állt.)  n.  légy. 

MyxaneÄB  h.  Mohamed. 

Myxapfc  h.  marha-légy ; bôgôly. 

My^aHHH  m.  lisztes. 

MyueHHKb  h.  vértanu,  mártir. 

MyaeHnn,a  n.  nó-vértanu,  n ô- 
mártir. 

MyaeHiniecKHH  m.  mártiri, 
mártir  — 

MyaeHH'íecTBO  s.  vértanuság. 

MyaeHHe  s.  kinzás,  gyôtrés. 

MyameJiB  h.  kinzó , gyôtrô  ; 
zsarnok. 

MyaHTeiBHBit  m.  kinzó,  gyôt- 
rô ; zsarnoki. 

MyauTejiBCTBo  s.  kegyetlenség, 
zsarnoksag. 

MyanTH  cs.  kinozni,  gyôtôrni; 
— ca  v.  kinlódni,  kint  szen- 
vedni. 

MyaHHKB  h.  lisztárus. 

MyaHBTil  m.  lisztes. 

MymKa  n.  légy,  legyecske, 
apró  légy. 

MymTpa  n.  minta ; rendbesze- 
dés,  fegyelmezés. 

MyuiTpoBaTH  cs.  oktatni  (újon- 
czot),  gyakorolni , fegyel- 
mezni. 

MymHHa  n.  férfi,  ember. 

Mbi  nm.  mi,  mink. 

MbiBaTH  cs.  mosui ; — ca  v. 
mosakodni. 

MBiKaHHn;a  n.  a szôsz  egy  neme. 

MrnKaHa  s.  tépés,  szakítás ; 
gerebenezés,  bugázás. 

MHKaHHH  m.  tépett ; gerebe- 
nezett,  bugázott. 


MíIKaTH  — 


193 


• — MtdlTH 


MbiKaTH  cs.  tépni , czibálni ; 
gerebenezni , bugázni ; — 

ca  v.  tépni  egymás  haját. 

MbiiHCTBit  m.  szappanos. 

MbLíHTH  cs.  szappanozni ; té- 
veszteni,  elhibázni,  akadá- 
lyozni  a gondolkodásban, 
zavarni ; — ca  y.  eltévedni, 
bibázni. 

Mbiao  s.  szappan. 

MbiiOBapHa  n.  szappanfôzô 
gyár. 

MbuiOBapt  h.  szappanos,  szap- 
panfózó. 

Mbtjtlh  i.  sz.  igy  szólitják, 
bivják  a kis  borjut. 

MbiJiapb  h.  szappanos,  szap- 
panfózó. 

, MbipaaTH  k.  i.  bôgni  (telién). 

MbicjiHMbrä  m.  gondolható , 
képzelhetô. 

MbicaHTeib  h.  gondolkodó. 

Mhcjihth  cs.  gondolni,  gon- 
dolkodni,  vélekedni. 

Mhcjil  n.  gondolat,  eszme ; 
yélemény. 

MbiTapcTBo  s.  tisztĺtó  hely, 
, purgatórium. 

Mbirapt  h.  vámos,  vámszedo. 

MbiTH  cs.  mosni,  mosdatni ; — 
ca  v.  mosakodni,  mosdózni. 

Mbito  s.  yám. 

MbiTpíOETB  h.  egy  herével  biró. 

Mbirnaann  (-hí)  m.  egér  — 

MbiniKa  n.  egérke,  kis  egér ; 
izom,  bónalj. 

MbiniatHa  s.  gondolkodás,  gon- 
dolás,  gondolat. 

Csopei : Kutén-magyar  szótár. 


Mbiuma  n.  kar,  kéz  ; izom. 

Mbiin^b  (mus  musculus  állt.)  n. 
egér. 

M^ähth  cs.  rezezni,  rézzel  be- 
vonni- 

Mk^mi;a  (sorex  állt.)  n.  czicz- 
kány. 

MÍÄHHKrs  h.  rézmuves. 

Mí^hhh  m.  rézbdl  való,  réz  — 

Mr£ji;í>  n.  réz,  vôrôs-  réz. 

MktfanHK'B  b.  rézmuves. 

M^ÄaHbiH  m.  rezes,  rézbdl  való, 
réz  — 

M'tiKnii  (-hh)  apró,  parányi ; 
finom,  porhanyó ; Mfijma 
Myaa  : finom  liszt. 

MfijrHbTH  n.  apró,  finom. 

Míma  n.  csere,  cserélés. 

MknHTH  cs.  váltani  (pénzt). 

MfiHLÓa  n.  csere,  cserélés. 

MiHLKa  n.  macska  (gyermek- 
nyelvben). 

Mímajio  s,  pénzváltó. 

M^Ham  cs.  cserélni ; váltani ; 
— ca  v.  helyet  cserélni, 
egymással  cserélni. 

Mfipa  n.  mérték  ; mód,  rend- 
szabály. 

MtpKa  n. mérték;  véka,  mércze. 

MbpKOBaTH  cs.  vigyázni,  gon- 
doskodni,  figyelni. 

MfipHHKE  h.  mérnôk. 

MfipaaHiiKT,  h.  mérnôk. 

MtpaHbrä  m.  mért,  megmért. 

MbpaHa  s.  mérés. 

MkpaTH  cs.  mérni,  felmérni. 

MficHTH  cs.  dagasztani,  gyur- 
ni ; taposni,  tapodni. 

13- 


— MkcTeaKo  — 


194 


— May  Kára  — 


MkcieaKo  s.  kis  hely,  helyecs- 
ke ; állás. 

MkcxHTH  cs.  helyezni,  elhe- 
lyezni ; — ch  y.  elférni. 

Mícthoctb  n.  helyiség,  hely- 
fekvés. 

M'fecTHHH  m.  helybeli,  helyi. 

MkcTO  s.  liely,  tér ; állás.  hi- 
vatal. 

MkcTomvteHiie  s.  névmás. 

MkcHĽiecioBi.  h.  naptár,  kalen- 
dárium. 

MtcauB  h.  hold ; hónap. 

Míjchhho  i.  holdasan,  hold- 
fénynél ; MkcaHHO  ch  : hold- 
világos  idô  van,  világit  a 
hold. 

MkcHHHBiíi  m.  hónapos,  hónapi, 
havi. 

MkTaTH  cs.  sepergetni,  gyak- 
ran  seperni. 

Miľna  h.  sepró. 

MkxoHoina  h.  zsákhordó. 

MtxB  h.  zsák ; iíHraHBCKk  Mt- 
xbi  : fuYÓ,  fujtató. 

Mkuía  h.  Miska. 

MkinaHBiii  m.  kevert,  zavarí. 

MkuíaHH  s.  keverés ; zavarás. 

MkmaTH  cs.  keverni,  kavarni ; 
vegyíteni,  zavarni , hábor- 
gatni ; — y.  elzavarodni , 
eltévedni ; beleaYatkozni. 

MkmKa  h.  Miska. 

MtmoKx,  h.  kis  zsák,  zsákocska. 

MkmaHHH'B  h.  városi  lakos ; 
polgár. 

Mkin,aHKa  n.  polgárnó. 


Mkm,aHCTBO  s.  polgárság. 

Mh=mhh=hh  nm.  engemet. 
MHBKaHH  s.  nyávogás. 

MnBKaTH  k.  i.  nyáyogni. 

MnraTH  (-gá-)  cs.  nyomni, 
nyomkodni,  gyômôszolni, 
gyomrozni. 

MHrKHH  (-bih)  m.  puha,  lágy. 

Mhxkocxb  n.  puhaság,  lágyság. 

Marine  i.  puhábban,  lágyab- 
ban. 

MHrmHTH  cs.  lágyítani,  puhi- 
tani ; — ca  y.  lágyulni, 
puhulni. 

Ma3,a;po  s.  tôkbél. 

Mh3bi  t.  izom. 

Mhkhyth  k.  i.  puhulni , lá- 
gyulni ; szotyósodni  (gyu- 
môlcs). 

MHKymKa  n.  kenyérbél,  bél. 

MnKyniKeH  h.  papirdió  , puha- 
héju  dió. 

Macapomx,  h.  mészáros. 

Mhchctbih  m.  husos,  kôvér. 

Mhchhľí  t.  farsang. 

Mhchhh  m.  húsos,  kôvér. 

Mhco  s.  hús. 

MnconycTB  h.  húshagyó. 

MncokjiiHBiH  m.  húsevô,  hússal 
táplálkozó. 

MnTeiK'B  h.  lázadás,  forrada- 
lom. 

Mhth  cs.  nyomni , guzsolni, 
gyomrozni ; taposni. 

Mhto  (mentha  nôvt.)  s.  fodor- 
menta. 

MnyKaTH  k.  i.  nyávogni. 


— H,  H 


195 


— Haótjiírm  — 


H. 


H,  h : a rutén  ábéczé  tizen- 
harmadik  betiije ; magyar- 
ban  n: 

Ha  e.  ra,  re ; on,  en,  ôn ; fel. 

Ha  sz.  i.  nesze,  ne  ; HaTe : 
nesztek  , netek  , fogjátok ; 
nat,  HaiTe  : ne  bántsd,  ne 
bántsátok. 

HaôaBHTH  ca  v.  kijátszani  ma- 
gát,  sokat  játszani. 

HadnBaTH  cs.  tele  verní,  fel- 
veregetni ; beverni , meg- 
verni ; felverni , ráverni ; 
megtôlteni  (fegyvert) ; na- 
6hth  nopoxoM^ : golyó  nél- 
kiil,  vakra,  tolteni ; HaÓHTH 
KyjiHBT* : élesre  tolteni. 

HabniKbi  t.  bordaléczek,  bor- 
datartó. 

HaônpaTH  cs.  ôsszeszedegetni, 
gyujtôgetni ; szedni,  tobor- 
zani ; — ca  v.  ôsszegyiilm, 
ósszegyiilekezni ; teleszedni 
magát. 

HaduTH  cs.  ráverni , ráutni , 
felverni  ; jól  elverni,  jól  el- 
dôngetni ; teletómni. 

HaÓHTHH  m.  megvert,  felvert, 
rávert,  teletômôtt. 

HaÓJiiOBaTH  cs.  telehányni,  tele 
okádni. 

Haójnofta  n.  feliigyelet,  felvi- 
gyázás,  megfigyelés. 

Ha6jnoji;aTeJiL  h.  felugyelô,  fel- 
vigyázó ; észleló,  megfigyeló. 


HadjiBOjíaTH  cs.  vizsgálni,  ór- 
kôdni,  észlelni. 

HaboatencTBo  s.  vallásosságr, 
bitfelekezet,  szertartás. 

Ha6ô2KHÔCTL  n.  ábitat,  jára- 
borság,  vallásosság. 

HadoJKHbii  m.  istenféló,  áhi- 
tatos,  vallásos. 

HaôôtHHKB  h.  tôltórud,  tôltd- 
vesszó. 

HabôpB  b.  ujonczozás ; tobor- 
zás. 

HaópaHa  s.  ôsszeszedés,  ôssze- 
gyiijtés. 

HabpaTH  cs.  ôsszeszedni,  fel- 
szedni,  teleszedni,  oszsze- 
gyujteni,  toborzani;  — ca 
v.  jól  megszedni  magát, 
meggazdagodni. 

Ha6pBi3raTH  (-gá-)  cs.  ráŕecs- 
kendezni. 

HabyT^TH  k.  i.  nagyon  sokat 
bogni,"  telebógni. 

HaóbraTH  cs.  szaladás  által 
okozni  (betegséget) ; — ca 
v.  jól  kifntkározni  magát. 

Haóbrjibii  m.  ósszefntott;  jott- 
ment. 

Haóbrx  h.  roham,  beiités,  be- 
rontás,  betôrés. 

Ha6rt,ii;oBaTH  ca  v.  kiiszkódni, 
sok  bajon  átmenni. 

HaóbjíHTH  cs.  megfehéríteni, 
kifehéríteni,  kimeszelni ; — 

18* 


— Haôíjjiq  — 


196 


— HaraHVTH 


ca  y.  kifehéríteni,  fehérre 
festeni  magát. 

Ha6f,io  i.  fehéren,  tisztára. 

HaôkciiTH  ca  v.  kiduhôngni, 
kitombolni  magát. 

HaBajíHTH  cs.  rákôtni,  ráakasz- 
tani,  rákoholni  ; rágalmazni, 
kobolni. 

HaBaaróa  n.  szándék. 

HaBajíHTn  cs.  sokat  dobni  egy 
rakásra,  felhalmozni. 

HaBapHTH  cs.  sokat  fózni,  el- 
késziteni ; hozzáforrasztani. 

HaBreHB  (na  orenb)  i.  túzre. 

HaB63opbi  (na  o63opbi)  i.  vizs- 
gálatra,  katonai  szemlére. 

HaBryjľL  L nagyban,  nagyjá- 
ból. 

HaBe3TH  cs.  osszebordani,  fel- 
bordani,  sokat  bebozni. 

HaBeceiiira  ca  y.  magát  j <51 
kimulatni. 

HaBsôpB  i.  szemre,  kulsóleg. 

HaBHjíkTH  cs.  turni,  viselni. 

HaBKJioKB  h.  villahegy , pet- 
rencze. 

HaBHcabiS  m.  kiálló,  lecsnngó. 

HaBKTH  cs.  felgombolyítani, 
rágôngyolíteni , rácsavarni, 
beburkolni. 

HaeuoeaTu  k.  ľ.  ráunni,  meg- 
unni. 

IIaB03HTH  cs.  telehordani,  ôsz- 
szehordani ; — ca  y.  eleget 
szekerkézni. 

HaBôt  h.  zugolyfa  (a  szovô- 
széken). 


HaBOHaTii  k.  i.  tele  budósíteni? 
btizt  terjeszteni. 

HaBocTpHTH  cs.  megélesíteni, 
kiélesíteni. 

IIaBnepeÄí»  i.  elóre. 

HaBnepe^k  i.  elól. 

HaBnpOBO^^  (Ha  ÔÄiipoBOÄ'i*)  i. 
a temetésen. 

Haepem  i.  ôrôk  áron,  min- 
denkorra. 

Hasce  i.  mindenkorra,  ôrôkre. 

HaBCKOHB  i.  robanva,  vágtatva. 

HaBcnaKB  i.  visszájára,  visz- 

szásan,  fonákul. 

HaBbiKaHa  s.  megszokás , rá- 

szokás. 

HaBbiKjibm  m.  megszokott,  gya- 
korlott. 

HaBbiKHyTH  k.  i.  megszokni, 
rászokni. 

HaBŤ>KH  i.  orôkké,  mindôrôkké. 

HafikpHo  i.  bizonyosan. 

HaB'fecHTH  cs.  ráakasztani,  tele- 
aggjbni. 

HaBkano  i.  prokre. 

HaBtraaTH  cs.  teleakasztani, 
teleaggatni,  felaggatni. 

HaBtaTH  cs.  befujni,  ráfujni, 
telefujni ; — ca  v.  kifujni 
magát,  megszunni  fujni. 

HaBa3aTH  cs.  ôsszekôtni,  tele- 
kôtni. 

HaraBHuk  t.  nadrág. 

HaraBKH  t.  nadrág. 

HaranKa  n.  emlékéztetés,  em- 
lités. 

HaraHyra  cs.  említeni,  felem- 
líteni,  emlékeztetni. 


— HarmaHa  - — 


197 


Harpyami  — 


HarimaHa  s.  hajlás,  hajlongás. 

HaruHa  ni  cs.  hajlítani,  haj  to - 
gatni. 

EarHH^acTHH  m.  hajlékony, 
hajlítható. 

HaríHTn  es.  siettetni ; — ca 
v.  sietni. 

Harao  i.  sebesen,  sietve,  gyor- 
san,  hirtelen, 

HarabiS  m.  hirtelen  , gyors ; 
hirtelen  haragu. 

HarJiaji,aTH  es.  ellenórizni  — 
ca  v.  sokat  keresni,  sokáig 
keresni. 

HarJia^HEKT,  h.  felugyeló. 

HarJia^Hbra  m.  szemlélhetô, 
szemléleti ; látható,  felfog- 
ható ; Harjra^Hoe  yakHa  y 
szemléleti  oktatás,  szemlél- 
teto  oktatás. 

Haraa^OBaHa  s.  szemléltetés. 

Har-na^OBaTH  es.  szemléltetni, 
nézni ; — ca  v.  szTemlélni. 

HarjiajíB  h.  felngyelet,  ellen- 
órzés. 

fíarHaTH  es.  behajtani,  beker- 
getni  ; — ca  y.  neki  rohanni. 

HaruHTH  k.  i.  ósszerothadni, 
megrothadni. 

HarHOHHTii  es.  megtrágyázni. 

HarHyiH  es.  lehajtani , meg- 
hajtani,  meghajlítani ; — 

ca  y.  lehajolni,  meghajolni. 

HaroBopnTH  es.  ôsszebeszélni, 
ôsszefecsegni,  sokat  beszélni; 
— ca  y.  magát  kibeszélni. 

Haro^a  n.  alkalom. 


Harô,ii,HbiH  m.  alkalmas,  alkal- 
matos. 

HaronoBaTH  cs.  megetetni,  jól 
tartani ; — ca  y.  jóllakni. 
HaroJio  i.  meztelenul,  csnpaszra. 
HarojiocB  h.  hangsúly,  ékezet; 

— i.  hangosan,  fennszóyal. 
HaroiomoBaHa  s.  hangsúlyozás. 
HaroJiouiOBaTM  es.  hangsúly  o zni. 
HarÔHB  h.  ôsztôn. 

Harop^o  i.  búszkén,  gógôsen. 
HarôpHbin  m.  hegyenfekvo, 
felfoldi. 

Haropo^a  n.  jutalom. 
HaTopoÄHTii  es.  megjntalmazni. 
HaropoKb  h.  halom. 

Harôpte  s.  felfóld,  hegyvidék. 
Haropkabift  m.  megegett,  égés 
által  képzodôtt. 

Haropk'm  k.  i.  sokat  égni, 
eleget  égni. 

HarocíHTH  es.  jól  megvendé- 
gelni ; — ca  v.  vendéges- 
kedni. 

HaroTOBHTH  cs.  elkészítene, 
elóre  készíteni , ôsszekészí- 
teni ; — ca  v.  elkészúlni, 
felkésznlni. 

Harpa^a  n.  jutalom. 
Harpa^Hiejii)  h.  jutalmazó. 
Harpa,HHTH  cs.  megjutalmazni; 

— ca  v.  megjutalmaztatni. 
HarpeócTii  cs.  ôsszeseperni, 

ôsszekotorni. 

Harpo3HTn  cs.  fenyegetni,  ki- 
erószakolni ; — ca  v.  fenye- 
getózni. 

Harpy^iibiÉ  m.  mellenlevd. 


— Harpya™  — 


198 


— Ha^o  — 


HarpiôaTH  cs.  ôsszeseperni, 
ôsszekotorni. 

arpliBajiLHiit  m.  melegitó. 
arpkBana  s.  melegítés,  me- 
lengetés. 

Harp^Bara  cs.  melengetni,  me- 
legiteni ; — ca  v.  mele- 

gedni,  felmelegedni. 

HarpkTH  cs.  felmelegiteni ; — 
ch  v.  felmelegedni. 

HarpiníHTH  k.  i.  sokat  vét- 
kezni. 

HarypTB  i.  egyremásra. 

Ha^aBaTH  cs.  sokat  adni. 

Ha^aBHTH  cs.  kinyomni , ki- 
csavarni,  sokat  kinyomni. 

Ha^aie  i.  továbbra,  messzibbre. 

Ha^aTOKB  b.  ráadás,  felpénz  ; 
ázsió. 

HanBepeau  cs.  alávetni,  mel- 
lévetni,  aládobni. 

Ha^BETH  k.  i.  tréfálni. 

Haji,Boe  i.  két  részre,  kétfelé. 

EajíBÔÄHHH  m.  víz  feletti. 

Ha^BopHBiS  m.  udvari. 

Ha^rjiaBHHS  m.  fej  fôlôtti. 

Haji;rojroBHbiH  m.  fej  fôlotti. 

Ha^ropofla  n.  jutalom,  ber. 

HasropoÄHTH  cs.  megfizetni, 
jutalmazni. 

HaÄrpôÔHbiil  m.  sírfeletti. 

Ha^,rj)H3TH  cs.  rágni  kezdeni, 
kissé  megrágni. 

HaMHpaTH  cs.  megrepeszteni, 
felrepeszteni,  egy  kissé  be- 
repeszteni. 

HappaTH  cs.  felszakitani,  kissé 


beszakítani,  nytízni  kezdeni; 

— ca  y.  kissé  beszakadni. 
Ha^ypncTHii  m.  kissé  bolon- 

dos,  bóbortos. 

Ha^eata  n.  remény* 

Ha^ea^a  n.  remény. 
HaneJKHHii  m.  biztos,  megbiz- 
ható. 

Ha^emmi  m.  napidíjas ; na- 
^eHHHH  nacapL : napidíjas 

irnok,  díjnok. 

Ha^3BjaaaH  h.  rendkivuliség^ 
Haji;3BBiaaHHHl  m.  rendkiviili,. 
szokatlan. 

HaA3HpaTeai»  h.  felugyeló, 
HaA3HpaTejn>CTBO  s.  felúgyelo- 
ség,  felugyeloi  bivatal. 
Ha^3HpaTH  k.  i.  feliigyelni, 
felvigyázni. 

Ha^3ôpi)  b.  felugyelet,  felyi- 
gyázat. 

HaAKJiacTii  cs.  rátenni,  bozzá- 
toldani. 

Ha^KOJOTH.  cs.  megbasítani? 
szétbasítani , basítani  kez- 
deni ; — ca  v.  liasadni  kez- 
deni. 

HaftKoaiHHHH  m.  térdfôlotti. 
HajíKycHTH  cs.  megbarapni, 
beléharapni. 

Ha^iOMETH  cs.  tôrni  kezdeni; 

— ca  y.  ônmagától  kezde- 
ni tôrni. 

HaÄMbpHHÉ  m.  mértékfôlôtti. 
HajíHecTH  cs.  ôsszebozni,  be- 
hozni. 

Ha^o  e.  fôlôtt,  felett. 


— Häio6pffla  — 199  — • Ha,a;kTE  — 


Ha,a;o6pkTE  k.  i.  j ó lénni,  j onak 
találni. 

Ha^OBro  i.  sokáig,  sokára. 

HasorHyTH  cs.  lebajtani,  le- 
bajlítani ; — ca  v.  lebajol- 
ni,  megbajolni  kezdeni. 

Ha^oSTH  k.  i.  váratlanul  jônni, 
rábukkanni,  kibukkanni. 

Ha^oJuiaTE  cs.  ráônteni , fel- 
tôlteni,  szinig  tôlteni. 

Ha^opBaTE  cs.  megszakítani ; 
megerótetni. 

Ha^oícTE  k.  i.  boszankodni, 
torkig  lénni  valamivel ; yate 
mh  Ha^okao : már  torkig 

vagyok  vele. 

Ha^nniETE  cs.  egy  keveset 
megfiirészelni. 

Ha^nncaTE  cs.  folirni,  czimez- 
ni,  ráirni. 

Ha^iracL  b.  felirat,  czím. 

Ha^noporr.  h.  felsó  kiiszôb. 

HatfixpecTÔJiHBiá  m.  oltárfôlôtti. 

Haxpara  (-gy)  s.  nadrág. 

Ha^pociBiE  m.  felnótt,  felser- 
diilt. 

Haji;pocTH  k.  i.  felnôni,  felser- 
dulni. 

Ha^py6aTE  cs.  levágni,  vágni 
kezdeni. 

naji;pk3aTH  cs.  bevágni,  be- 
metszeni,  metszeni  kezdeni. 

IIa^;pk3rB  h.  bevágás,  bemet- 
szés ; szelet. 

Ha^CBinaHa  s.  feltôltés,  felôn- 
tés. 

HascbinaTE  cs.  feltolteni,  ŕel- 
ônteni. 


Ha^ckan  cs.  vágni  kezdeni, 
megvágni,  bevágni. 

Ha^yTE  cs.  felfujni , felfúni, 
feldnzzasztani ; — ca  v.  fel- 
fuvalkodni,  felduzzadni ; fel- 
fújni  magát ; felhuzni  az 
orrát ; duzzogni. 

HajíyTHE  m.  felfnjt,  felfuval- 
kodott ; gôgôs. 

HaÄXOÄETE  k.  i.  kozel  járni, 
kôzeledni. 

Ha^xô^  b.  kôzeledés,  jôvetel. 

Ha^B  e.  felett,  fôlôtt. 

Ila^BkcTE  cs.  megharapni,  be- 
lebarapni,  enni  kezdeni. 

Ha^LióaTE  cs.  találni,  ráakad- 
ni  (utkôzben). 

Ha^HETE  k.  i.  megérkezni,  vá- 
ratlanul  betoppanni , beál- 
litani. 

Ha^BiMETE  cs.  telefiistolni,  be- 
fnstolni. 

Ha^b  b.  a krumpli  nádja, 
burgonyaszár. 

Ha^kBaTE  cs.  felôlteni,  magára 
ôlteni,  felliuzni ; — ca  v. 
felôltôzni,  felôltôzkodni. 

Ha^kaaTE  cs.  sokat  készíteni, 
okozni , szerezni , csinálni, 
tenni ; Ha^kaaTE  6k,n,Bi : bajt 
okozni. 

Ha^kjiETE  cs.  felosztani , ki- 
osztani,  kimérni,  szétoszta- 
ni,  részesíteni. 

HaxkiB  b.  rész,  jutalék,  osz- 
tályrész. 

Haji;kTE  cs.  felvenni,  felôltôz- 
kôdni,  felôlteni. 


— KaKa3aTe.lL  — 


200 


— Ha ä ta  — 

Harfa  n.  remény,  hit,  biza- 
lom. 

HarfaTM  ca  v.  reménykedni, 
bizakodni,  reményleni. 

IlaeMHLiH  m.  bérelt,  felbérelt, 
bérencz ; Haeima  Koaura : 
bérkocsi,  bérelt  kocsi. 

HaeM  L h.  bér,  bérlet. 

HaataTH  cs.  sokat  aratni,  ôsz- 
szearatni. 

Haa^am  cs.  várni,  várakozni, 
megvárni,  elvárni. 

HasaBTpa  i.  holnapra. 

Hasa^y  i.  hátul. 

Ha3a,ji/L  i.  hátra,  vissza,  hát- 
rafelé. 

lía3Ba  n.  elnevezés,  név,  czim. 

Ha3BaHufi  m.  elnevezett,  meg- 
nevezett ; xaitL  HR3BaHbiH  : 
ugynevezett. 

Ha3Bana  s.  elnevezés,  inegne- 
vezés,  czím. 

HaaraTii  cs.  nevezni,  elnevez- 
ni,  megnevezni ; — ca  v. 
neveztetni. 

Ha3HaKa  n.  kintalványozás ; 
utalvány. 

IIa3HaaeHLe  s.  rendeltetés , 
kijelolés,  hivatás. 

Haanaanrn  cs.  kijeldlni,  kine- 
vezni , kirendelni : kiutal- 

ványozni. 

Hasopb  h.  szemmel  tartás, 
feingyelet. 

Ha3pkjiBiH  m,  érett. 

HastiBaHa  s.  elnevezés,  meg- 
nevezés. 

Ha3áBaTH  cs.  nevezni , meg- 


nevezni ; — ca  v.  csufolni, 
gúnyolni. 

HasbiBT.  h.  ôsszehivás ; neve- 
zés,  elnevezés. 

Ha3aéHyTH  k.  i.  sokat  fázni. 

Hat  (partikula)  Ieg- ; Hat- 
MeHniHH  : legkisebb  ; Haii- 

éoJiLnibrä : legnagyobb. 

Hat  sz.  i.  ne  bántsd ; hadd 
el ; isz.  hadd  ; Han  jkhbc : 
hadd  éljen. 

llaHBHLm  m.  naiv,  nyilt,  gyer- 
meteg,  ószinte. 

HanrpaTii  ca  v.  kijátszani  ma- 
gát ; kitánczolni  magát, 
sokat  tánczolni. 

Hat^a  h.  talált  gyermek, 
lelencz. 

HaiAiaTH  cs.  felfogadni,  sze- 
gôdtetni ; — ca  v.  szegódni. 

HaioieHOBaTE  cs.  nevezni,  meg- 
nevezni , elnevezni ; — ca 
v.  neveztetni , megmondani 
a nevét. 

Hatnaae  i.  leginkább ; kulô- 
nôsen,  kivált. 

HatcBtTiMnibrä  m.  felséges. 

HaiiTe  sz.  i.  ne  bántsátok, 
hagyjátok. 

HanTH  cs.  találni,  megtalálni, 
rátal  álni,  ráakadni,  rábuk- 
kanni ; — ca  v.  akadni,  ta- 
tálkozni. 

HatacHkhiiibiH  m.  felséges ; 
HaiacHhiifflbiH  naHL : felsé- 
ges úr,  felség. 

HaKa3aHMe  s.  oktatás,  tanítás. 

HaKa3aTe.iL  h.  oktató,  tanitó. 


s 


— HaKasaTH  — 


201 


— Haia^HTE  — 


HaKasaTH  cs.  oktatni.  taní- 
tani. 

Ha.Ka3^  h.  tanítás  , oktatás ; 
Haiíasii  Ka3aTH  : egyliázi  be- 
&zédet  tartani , prédikálni. 

HaKBacHTn  cs.  besavanyítani, 
savany  í t ani,  kovászszal  be- 
savanyítani ; — ca  v.  meg- 
savanyodni. 

HaKnnkTH  k.  i.  habzani,  forr- 
ni,  ráforni ; — ca  v.  eleget 
forrni,  eleget  babzani. 

HaKHCHyTii  k.  i.  megsavany odni. 

HaKHCJiHM  m.  megsavany odott. 

HaKia^i*  h.  kônyvkiadás ; ki- 
adói  jog. 

IlaKJiacTH  cs.  megrakni , rá- 
rakni , felrakni  , feltálalni. 

HaKieBeTaTH  cs.  nagyon  meg- 
szólni,  nagyon  rágalmazni. 

HaKjrenTH  cs.  megragasztani, 
ôsszeragasztani , sokat  ra- 
gasztani. 

HaKJienaTH  cs.  sokat  kalapál- 
pálni,  kikalapálni,  kiková- 
csolni. 

HaKJMKaTH  cs.  ôsszeliívni,  ôsz- 
szeszólítani. 

HaKOBaHLiií  m.  osszekovácsolt, 
megvágott  (malomkó). 

HaKOJioTH  ca  v.  sokszor  meg- 
szurni  magát. 

HaKoaoTHTH  ca  v.  sokat  ke- 
verni,  sokat  habarni. 

HaKÓJLKO  i.  mennyire. 

HaKOHeu;L  i.  végre , utoljára. 

HaKonaTH  cs.  kiásni , ôssze- 


ásni,  kikapálni ; — ca  v. 
sokat  kapálni,  sokat  ásni. 

HaKopMHTH  cs.  megetetni,  j 61 
tartani  ; — ca  v.  jól  lakni, 
jól  élni. 

HaKociiTH  cs.  kaszálni,  meg- 
kaszálni ; — ca  v.  sokat 

kaszálni. 

HaKonieH&in  m.  lekaszált,  meg- 
kaszált. 

HaitpaciiTii  cs.  megszépíteni, 
kiszépíteni,  felékesíteni. 

HaKpacTH  cs.  sokat  ôsszelopni. 

HaKpaaTH  cs.  kiszabni,  meg- 
szabni. 

HaKpeci'B  h.  keresztben,  ke- 
reszt  alakban. 

HaRpnaiiTii  cs.  tele  kiabálni, 
lármázni ; — ca  v.  sokat 
kiabálni. 

IíaKponHTH  cs.  meghinteni, 
behinteni. 

EaKpyTHTH  cs.  sokat  ôsszecsa- 
varni. 

HaKpHTii  cs.  befecfei,  bebur- 
kolni. 

HaKpbimiiTH  cs.  tele  aprítani, 
ôsszemorzsolni. 

HaKpknKo  i.  erosen,  keményen. 

HaKynaTH  ca  v.  sokat  furôdni, 
eleget  furôdni. 

HaKynoBaTH  cs.  ôsszevásárolni, 
ôsszevenni. 

HaKypHTii  cs.  telefustôlni,  be- 
fustôlni. 

HaKyxepMaTii  cs.  begôngyôlni, 
kôrulgôngyôlni,  ráburkolni. 

HaJia^HTii  cs.  elkészíteni,  ki- 


— HaaaMara  — 


202 


— HaM^CTHHK'B  — 


készíteni,  megkészíteni ; — 
ca  v.  elkésziilni,  rákésziilni. 

IlaaaMaTH  cs.  ôsszetorni,  sokat 
ôsszetorni. 

Hajiara  cs.  ôsszeszidni,  meg- 
szidni,  káromkodni. 

HajierKo  i.  kônnyen,  kônnye- 
dén. 

Haaerud)  i.  kônnyen,  kônnye- 
dén. 

HajeiKaTK  k.  i.  illeni,  tartozni. 

HaaeJKHTHi  m.  illó. 

HajieatHÔCTL  n.  illeték,  járan- 
dóság,  fizetés. 

Haieaumn  n.  illetékes. 

HaaHBaHa  s.  rátôltés,  ráôntés. 

HajiHBaTH  cs.  ônteni,  tôlteni, 
ráônteni ; tógyelni ; KopoBa 
Bate  HajiHBaTL : a tehén  már 
tôgyel. 

Hairawni  cs.  kiolvasni,  leol- 
vasni , leszámlálni  (pénzt). 

HajiJiaTH  cs.  megtôlteni,  fel- 
tôlteni ; ■ — ca  v.  kiômleni, 

HaaoaíiiTH'  cs.  rátenni,  rábe- 
lyezni. 

HaaynHTH  cs.  meghámozni, 
sokat  meghántani,  lenyúzni. 

HaaymHTH  cs.  sokat  kifejteni, 
kihiivelyezni , megliántani, 
megfosztani. 

HajľtBO  i.  balra. 

HaaknaTH  cs.  ráragasztani, 

ráenyvezni. 

HaMabaTH  cs.  bekenni,  beke- 
kenegetni ; ráíirkálni,  rámá- 
zolni. 


HanajiLOBaTH  cs.  ráfesteni,  ki- 
festeni. 

EaMacTHTH  cs.  bekenni,  meg-  ; 
kenni,  bezsirozni , megzsi- 
rôzni. 

HaMOBa  n.  rábeszélés. 

Ha^OBaTH  cs.  rábeszélni , rá- 
birni. 

HaMOKJHH  m.  megázott , ki- 
ázott. 

HaMOKHyTH  k.  i.  megázni,  át 
meg  át  ázni. 

HaMo.iOTH  cs.  megôrni,  ôssze- 
órni. 

HaMoaoTHTH  cs.  kicsépelni , 
megcsépelni. 

HaMÔJľB  h.  iszap,  ulepedés. 

HaMoanTH  cs.  megáztatni,  be- 
áztatni. 

HaMy.mTH  cs.  iszapolni,  iszap- 
pal  bevonni. 

HaMyjHCTbiH  m.  iszapos. 

HaMyjľb  h.  iszap,  ulepedés. 

HaMyaHTH  ca  v.  sokat  kínlód-  • 
ni,  elkinlódni. 

HaMBiKaTK  cs.  sokat  kitépni, 
kihúzni ; gerebenezni ; meg- 
tépázni. 

HaMBiJíHTH  cs.  beszappanozni. 

HaikEpeHBe  s.  szándék,  tekin- 
tet,  végczél ; érziilet,  gondol- 
kodásmód. 

HaMrtcHTH  cs.  sokat  taposni? 
kitaposni,  megtaposni. 

HaMtcHHKí,  b.  helyettesítd,  be- 
lyettes ; alesperes. 

HaMkcTHHK'B  b.  belyettes,  hely- 
tartó  ; alesperes. 


HaM^cTo  — 


203 


— * HaiIOBHHTH  — 


HankcTO  i.  belyébe,  belyette, 
belyett. 

HaM’ÉinaTH  cs.  ôsszekeverni, 
megkeverni. 

HaMaKHyTH  k.  i.  meglágyulni, 
megpuhulni. 

HaHapoKB  i.  jôvôre,  joYÔévre. 

HaHaniKa  n.  keresztaaiya. 

HaHaniKo  h.  keresztapa. 

HanecTH  cs.  ôsszebozni  ; sokat 
tojni ; — ca  y.  sokat  tojni. 

HaHH3aTH  cs.  felfuzni,  feltúzni. 

HaHOBO  i.  újra,  ismét. 

Hanam  cs.  megfogadni,  sze- 
. gódtetni. 

HaopaTH  cs.  sokat  szántani, 
megszántani. 

HaocTpHTH  cs.  megélesíteni, 
kikôszôrulni. 

Hana^B  h.  megrobanás,  meg- 
támadás,  támadás. 

HanacTH  cs.  megrobanni,  meg- 
támadni. 

HanacTHHH  m.  bajt  hozó,  ve- 
szélyes ; nyomoruságos. 

HanacTB  n.  baj,  Yeszély,  bal- 
eset,  balsors,  csapás  ; sziik- 
ség,  szornltság. 

Hanepe^B  i.  elore. 

Haneperf  i.  elôl. 

HanepcHHKB  b.  gyuszii. 

HanepcHni  m.  mellenlevó. 

HanepcTHHKB  b.  gyuszii. 

HanepCTOKB  h.  gyuszii. 

Hane^aTaTH  cs.  kinyomatni, 
kinyomtatni. 

Hanean  cs.  sokat  siitni,  ôsz- 


szesutni ; — ca  v.  ôssze- 

siilni,  megmelegedni. 

HanujíHTE  cs.  megfurészelni3. 
lefurészelni. 

HanuHaTB  cs.  megerotetni ,, 
megfeszíteni  ; — ca  v.  meg- 
feszulni,  erókôdni. 

Hairapara  cs.  súrgetni,  szorí- 
tani,  sarkában  lénni,  tola~ 
kodni,  tódulni. 

HanncaTH  c s.  felirni,  ráirni. 

HaiíHTOKB  h.  ital. 

HanHTH  ca  v.  inni ; felbôrpin- 
teni,  kissé  becsipni , meg- 
részegedni. 

HanaaKaTH  k.  i.  sokat  sirni, 
szemeit  kisírni ; — ca  y. 
sokat  sírni. 

HaniaTKa  b.  folt. 

HanjiecTH  cs.  megfonni,  ôssze- 
fonni. 

HanaeaHHKB  1i.  vállruba,  valí- 
ékítés. 

HanJioe'b  b.  naplo. 

HanaoÄHTH  cs.  szaporítani,. 
tenyészteni ; sztilni : — ca 
v.  szaporodni. 

HaruikcHkTH  k.  i.  rápenésze- 
sedni,  megpenészedni. 

HaniioBaTH  cs.  belekôpni,  le- 
kopni. 

HaimyTH  ca  y.  neki  fesziilni,. 
neki  támadni,  erókôdni. 

HairaaTH  cs.  befogni,  megfe- 
szíteni, megerotetni ; — ca 
y.  neki  feszulni,  erókôdni. 

HanoBHHTH  cs.  megtôlteni,  be- 
tôlteni,  teletôlteni. 


— Kanón  — 


204 


— Kann.iiiTH  — 


Kanón  h.  ital. 

Kanótnin  cs.  megitatni,  itatni. 

KanojiomníH  cs.  felriasztani, 
megriasztani. 

Hanoibi  i.  felére,  két  részre, 
két  felé. 

.HauoMoaa-TeJiB  h.  emlékeztetó, 
figyelmeztetó  ; intó. 

HanoMHtíajH  cs.  figyelmeztetni, 
emlékeztetni,  inteni. 

HanoMHHan'L  h.  figyelmeztetó, 
intó. 

HanôMKa  n.  figyehneztetés, 
emlékeztetés,  intés. 

Kanona/pn  h.  merénylet,  táma- 
dás. 

HanonepeKL  i.  keresztiil,  ke- 
resztben,  liarántnl. 

Hanôp.iHBLiH  m.  tolakodó;  bá- 
tor,  merész. 

Hanôp'L  h.  nyomulás , kény- 
szerítés,  tódulás. 

Hanocjikjiib  i.  utóljára. 

KanpaBHTH  cs.  ôsszekészíteni, 
fordítani ; irányozni. 

HanpaBJíeHiie  s.  irány,  irányzás. 

HanpaBJínTH  cs.  irányitani, 
irányozni. 

HanpaBo  i.  jobbra. 

HanpacHO  i.  hiába,  hasztalanul ; 
váratlanul,  hirtelen. 

Hanpea'b  i.  elóre. 

Haiip.eÁk  i.  elól. 

KanpecTOJrae  s.  áldozó  oltár. 

EanpecTÔiBHHfi  m.  oltáron 
levó. 

HaiipocHTii  cs.  kikérni,  kikó- 
nyôrôgni,  megkérlelni;  Ke^£ 


He  HanpocHTH,  He  Harpoanxn: 
ha  kéréssel  meg  nem  nye- 
red,  fenyegetéssel  nem. 

HanpoTHBt  e.  ellen,  ellenében; 
szemben  , átellenében ; — 
k.  ellenkezóleg,  ellenben. 

HanpkTH  k.  i.  nagyon  meg- 
izzadni. 

HanpncTii  cs.  sokat  megfonni, 
ôsszefonni. 

HanpniaTii  cs.  elrejteni,  eldug- 
dosni. 

HancciMomz  h.  napszámos. 

HancaM^o  h.  napszám. 

HancoBaTii  cs.  jól  ôsszeszidni, 
megsziclni,  megpirongatni. 

HanyÄHTH  cs.  megijeszteni, 
megfélemliteni ; ■ — ca  y. 

megijedni. 

EanycTHTH  cs.  rábocsátani,  rá- 
ereszteni. 

EanyraTH  cs.  rábonyolítani, 
rágongyolíteni ; ôszszekn- 
szálni. 

EariyTHHKí,  (plantago  major 
nôvt.)  h.  utifd. 

KanyTHHH  m.  útra  való,  útban 
használt. 

Kanyxjibm  m.  dagadt,  felda- 
gadt. 

KanyxiiyTH  k.  i.  feldagadni. 

llantixaTH  cs.  tómni,  teletôm- 
ni,  dugni  (libát). 

EankBaTH  cs.  énekelni,  dalol- 
ni ; — ca  v.  eleget  énekelni. 

KankBb  h.  ének,  dallam. 

KaiiaanTH  cs.  kifeszíteni,  ráfe- 
szíteni. 


— ' I Ťapala  • — 

Hapafá;  n.  értekezlet,  elôleges 
tanácskozás. 

HapajpiTH  cs.  tanácsolni ; rá- 
beszélni ; felbujtatni,  felbiz- 
tatni ; — ca  v.  tanácskozni, 
értekezni. 

HapaÄOBaTH  cs.  orvendeztetni, 
ôrômôt  szerezni ; — ca  v. 
eleget  orulni,  sokat  orulni. 

Hapa3T>  i.  egyszerre  ; tnstént, 
mindjárt. 

HapsaTH  cs.  szakítani,  lesza- 
kítani ; — k.  i.  dagadni, 
feldagadni,  meggyiilni  (a 
kelés). 

HapeKaTn  cs.  elnevezni,  nevet 
adni ; szemére  vetni,  becs- 
mérelni ; — ca  v.  nevez- 

te tni. 

HapeMHHH  m.  hirtelen,  indu- 
latos,  hirtelen  haragu. 

Hapean  cs.  nevezni , nevet 
adni ; — ca  v.  neveztetni, 
nevet  kapni. 

HapncÓBaTH  cs.  lerajzolni,  rá- 
rajzolni. 

Hapnaara  cs.  nevezni,  meg- 
nevezni. 

HapoBHk  i.  hasonlóan,  egyen- 
lóen. 

Hapo^HTH  cs.  szulni,  teremni ; 
— ca  v.  szuletni. 

Hapo^HoCTL  n.  nemzetiség. 

Ilapo^HBiM  m.  nemzeti,  nepi ; 
HapÔÄHa  iuKOJia : népiskola. 

Hapo^oBeii,B  h.  bazafi. 

Hapo^onncB  h.  néprajz,  ent- 
nográíia. 


— Haca^Bi  — 

HapoÄB  b.  nép,  nemzet. 

HapoKOMt  i.  készakarva,  szán- 
dékosan,  ônkényt. 

HapociBiS  m.  megnótt,  felnóttr 
rándtt. 

HapocTH  k.  i.  megnóni , fel- 
nôni,  ránoni. 

HapocTOK'B  h.  kinóvés. 

HapôCTB  h.  gyarapodás , nô- 
vekedés. 

HapoaHO  i.  szándékosan,  kész- 
akarva. 

HapóaHBiH  m.  szándékos,  ón- 
kényes. 

ItapyéaHa  s.  vágás,  felvágás, 
rávágás,  ôsszevágás. 

HapyôaxH  cs.  megvágni,  ôsz- 
szevágni,  sokat  vágni. 

HapyÔBi  i.  fonákul,  fonokáva. 

Hapyamo  i.  knlsôleg,  kivul. 

HapyamôCTB  n.  kiilsô,  kiiisôség. 

HapyMBiii  m.  kiilsô. 

Hapu;HC£  (narcissus  poeticns 
novt.)  b.  nárczis. 

Haprt3aTH  cs.  osszeaprítani, 
felaprítani,  szeletekre  vágni. 

HapkaaHa  s.  szemrebányás, 
panasz,  vádaskodás. 

Hapkaara  k.  i.  szemére  hányni, 
panaszkodni. 

Hapkane  s.  tájnyelv,  tájszó- 
lás ; igehatározó  (nyelvtan- 
ban). 

Hacajpcra  cs.  iiltetni,  eliiltetni, 
feliiltetni , megultetni  (a 
tyukot  a tojásra). 

Haca^Bi  t.  keresztgerendák  a 
tengelyen. 


205 


HaCBÍiTHTH  — ■ 


206 


— HaCTÔEEEBOCTB 


HacBÍ>Tnm  cs.  megvilágítani, 
bevilágítani. 

HaceaesEe  s.  lakosság,  népes- 
ség. 

HaceJiETii  cs.  megnépesíteni, 
megtelepedni. 

HacepÄHTH  cs.  megharagítani, 
felboszantani ; — ca  y,  so- 
kat  haragudni. 

HacHjkTH  k.  i.  sokat  iilni,  ki- 
iilni ; — ca  v.  sokáig  ulni. 

Hacnjia  n.  erószak,  ero  ; tett- 
legesség. 

HacHJiHHH  m.  erószakos,  tett- 
leges. 

HacEJioBani  cs.  erótetni,  kény- 
szeríteni ; tettlegességre  ve- 
temedni. 

HacB,iy  i.  eróvel,  erószakkal. 

HacKaKaTH  ca  v.  kiugrálni 
m agát. 

HacKBost  i.  keresztul-kasul, 
át  meg  át. 

HacKOÔJíHTEL  cs.  megbántani, 
meghámozni  (burgonyát). 

HacKopo  i.  sebesen,  gyorsan, 
sebtiben,  íziben , hamarjá- 
ban,  tiistént. 

HacKpeÓTaTH  cs.  meghántani, 
meghámozni,  vakarni,  leva- 
karni. 

HacEpo3L  i.  keresztul-kasul, 
át  meg  át. 

Hacjia^^aTH  ca  v.  éldelni,  él- 
vezni. 

HacaajK^eHHe  s.  élvezet,  gyô- 
nyor. 

Haca^HERB  h.  ôrôkôs,  utód. 


nacjľtÄHnaa  n.  ôrôkôs  (nó). 

Haca^EbiE  m.  ôrôklott,  osi. 

Haci^^OBaTH  cs.  ôrôkôlni. 

Haca^ÄCTBO  s.  ôrôkség. 

HacMoíHTH  cs.  megszurkozni, 
beszurkozni , meggyantázni 
(yonót). 

HacMixB  i.  gúnyból. 

HacM^uiKa  n.  gúny,  csúfolás, 
gúnyolás. 

HacM^maiiBLiH  m.  gúnyolódó. 

HacM^aTH  ca  y.  sokat  neyet- 
ni , j <51  kinevetni  magát, 
nevetni  neki. 

HacHOBa  n.  téry,  vázlat,  ja- 
vaslat,  elórajz ; HacHOBa  äo 
3aKOHy : toryényjavaslat. 

Hacna  nkcKOBa : zátony,  ho- 
mok-zátony. 

HacnaKB  i.  fonákul. 

HacnaTE  ca  v.  eleget  aludni, 
kialudni  magát. 

HacnôiHHE  m.  kôzôs,  felemás  ; * 
HacnoJiHa  inKoaa : kôzôs  is- 
kola,  kôzségi  iskola. 

HacnôaB  i.  felébe,  kôzôsen. 

HacTaBETeat  h.  oktató,  tanító, 
mester. 

HacTaBaaTE  cs.  oktatni,  taní- 
tani. 

HacraBEEKt  h.  oktató,  tanító; 
kiadó-násznagy. 

HacTaTE  k.  i.  beállni,  beállani, 
bekôvetkezni. 

HacTeiETE  cs.  megvetni,  meg- 
almozni. 

HacTÓEEEBÔCTB  n.  állhatatos- 
ság,  állandóság. 


- — HaCTOH^HBBIH  

HacTóôaHBbifi  m.  állbatatos, 
szilárd,  eros. 

HacToaTeiB  h.  egybázi  elóljá- 
ró,  plébános,  lelkész. 

HacToaTeaBCTBO  s.  elôljáróság, 
fónôkség. 

HacToaTH  ca  v.  sokáig  állni, 
az  állásban  elfáradni. 

HacToain,™  m.  j elen,  j elenlegi ; 
HacToain,oe  BpeMa  : jeleň  idó. 

HacTpamnTH  cs.  megijeszteni ; 
— ca  y.  megijedni. 

HacrpyraTii  cs.  megfaragni, 
lefaragni. 

HacTyna  n.  fokozatosság. 

HacrynaHa  s.  kôzeledés ; meg- 
támadás. 

HacTynaTH  cs.  kózelíteni,  kô- 
zeledni,  támadni ; kezdódni ; 
kôvetkezni, 

HacTynHHKB  h.  utód,  ôrôkós. 

HacTynHHĽ,a  n.  nói  ôrôkôs,  nôi 
utód. 

HacTBiJiBiH  m.  meghult,  kihiilt. 

HacTa  m Neszti,  Eszti. 

HacyKara  cs.  lemorzsolni,  le- 
ní orní  (tengerit). 

HacynpoTHBB  i.  ellenében,  át- 
ellenben. 

Hacyxo  i.  szárazon. 

Hacyau  cs.  morzsolni,  morni 
(tengerit). 

HacynmTH  cs.  ósszeaszalni , 
kiszárítani. 

Hacyni,HBiH  m.  mindennapi. 

HacnnaTH  cs.  megtôlteni,  rá- 
tôlteni,  feltôlteni. 

HacBiTHTH  cs.  jóllaktatni,  jól- 


— Haiypa  — 

tartani,  kielégíteni ; — ca 
v.  jóllakni. 

HaCBKHH  (-bih)  m.  szelid,  házi. 

HackBB  h.  vetés,  elvetett  mag. 

Hadj^aTH  k.  i.  ráiilni,  feliilni. 

Hacksa  s.  vetómag. 

Hackcra  k.  i.  ráiilni,  rámenni, 
megszálni. 

Hackan  cs.  ôsszeaprítani,  fel- 
aprítani. 

HackaHa  s.  elvetés,  széthintés. 

HackaľH  cs.  elbinteni,  elvetni. 

HaTen.io  i.  egészen  melegen, 
egészen  melegre. 

HaiecaTH  cs.  megfaragni,  be- 
faragni. 

HaTean  k.  i.  ósszefolyni , ki- 
folyni,  lefolyni. 

HaTHCKB  h.  'szorítás,  nyomás, 
tódulás ; roliam. 

HaTHCJiHBHÄ  m.  erószakos,  eró- 
szakoskodó. 

HaTHCHyTH  cs.  rászorítani,  rá- 
nyomni,  megszorítani. 

HaTOBKB  b.  kelés  a csonttó 
kezdve. 

HaToaHTH  cs.  kiélesíteni,  meg- 
élesíteni,  kifenni ; megtol- 
dani,  hozzátoldani. 

HaTpaBa  n.  maszlag. 

HaTpane3HHKB  b.  oltárterító. 

HaTpa<j)HTH  cs.  rátalálni,  rá- 
akadni,  rábukkanni. 

HaTpnH  h.  nátrium,  szikeny. 

HaTpacTE  cs.  eleget  rázni,  le~ 
rázni ; — ca  y.  rázkódni, 
rázódni. 

Haiypa  n.  természet. 


207 


Ha  rypajijHHH  — 208  — Hanaci.  — 


HaTypajLHHH  m.  természetes, 
természet  adta. 

HaTypuLii  m.  természeti. 

BaTywrH  cs.  megbizlalni,  biz- 
lalni. 

Haxxa  n.  nátha. 

HaxbiKaxii  cs.  bedugdosni,  be- 
tónmi ; felszúrni. 

Haximimi  cs.  árnyékolni,  be- 
árnyékolni. 

HaxtHKa  n.  árnyékolás. 

HaxtHOKx,  b.  árnyékrajz. 

Haxi>innxii  cs.  megvigasztalni, 
megôrvendeztetni : — ca  v. 
ôriilni,  megvigasztalódni. 

HaxarHyxH  cs.  felhuzni,  kife- 
szíteni : — ca  v.  kinyujtóz- 
kodni,  felágaskodni. 

Havraní  i.  véletlenre , talá- 
lomra  ; ritkitja  párját.  Ta- 
Kbin  aertHL,  iaxo  ohl  Hayra- 
äh  : olyan  legény , bogy 

szinte  ritkitja  párját. 

HayKa  n.  tudomány  , tudás ; 
tanitás ; HayKa  oôbiaaeBa  : 
erkôlcstan. 

HayaHTH  cs.  megtanítani,  ki- 
tanítani ; — ca  v.  megta- 
nnlni,  kitanulni. 

HayaHKH  m.  tudomány  os. 

Ha^apÔHTH  cs.  megfesteni. 

Ha(J)xa  n.  petroleum,  kôolaj, 
nafta. 

HaxanaTH  cs.  ôsszekapdosni, 
megkapdosni,  ósszeragadni. 

HaxapKaTE  cs.  telekôpni. 

HaxBajraTH  cs,  agyon  dicsérni, 


nagyon  dicsérni ; — ca  y. 
dicsekedni. 

HaxBaTaTH  cs.  ôsszefogni,  ôsz- 
szekapdosni. 

EaxHJíHTH  cs.  lehajlítani,  meg- 
hajlítani,  irányítani,  czé- 
lozni. 

HaxHjTB  n.  irányzat,  czélzatos- 
ság. 

HaxHjiLnbiii  m.  irányzatos  5 
czélzatos 

IdaxMypHTH  ca  v.  ôsszeránczol- 
ni  a liomlokát. 

HaxoÄHTH  cs.  ôsszejárni,  meg- 
járni ; találni,  akadni ; — 
ca  v.  sokat  járni. 

HaxôJíKa  n.  lelt  dolog,  lelet. 

Haii,BHCTH  k.  i.  sokat  virítani. 

HaipioHajibHôcTJb  n.  nemzetiség. 

Haii,HOHajiLHbiH  m.  nemzetiségi, 
nemzeti. 

Hanila  n.  nemzet. 

HaiptjíHTH  cs.  sokat  sziirni, 
telesziirni ; csapolni. 

HankaoBaTH  ca  y.  elegeť  csó- 
kolódni. 

Haaajio  s.  kezdet,  eredet ; oky 
kutfo ; elv. 

HaaaabHHKB  b.  fdnók,  elóljáró. 

HaaajbHHiia  n.  fónôkné,  elol- 
járóné. 

Haaa.ibHbift  m.  kezdó,  kezdet- 
leges ; elemi. 

HanaiLCTBo  s.  batalom,  felsó- 
ség,  batóság. 

HaaacoKB  i.  rôvid  idore,  kis 
idore. 

HaaacB  i.  kis  idore,  rôvid  idore. 


— Hana™ 


209 


— HeéoatnHKB  — 


Hana™  cs.  kezdeni,  megkez- 
deni ; — ca  v.  kezdódni. 

Hanarae  s.  kezdet ; eredet, 
elem. 

HanaTKOBHÍí  m.  kezdo,  kezdó- 
dd  ; nanaTKOBa  óyKBa  : kezdo 
betu. 

HanaTOKB  h.  kezdet,  eredet. 

HanepKB  h.  r aj  z,  vázlat. 

HanepTa™  cs.  rárajzolni,ráírni. 

Haneca™  cs.  megfésulni,  be- 
fésiilni,  ráfésiilni. 

HaneTBepo  i.  négyfelé,  négy 
részre. 

HamraaHa  s.  kezdés , kezdet, 
kezdeményezés. 

Hanima™  cs.  kezdeni , meg- 
kezdeni,  elkezdeni ; — ca 
v.  kezdddni. 

Haníran™  cs.  tenni,  okozni ; 
tolteni  (csirkét),  elkészíteni. 

Haarnnca  n.  tôltelék. 

Hanima™  cs.  tolteni  (csirkét), 
elkészíteni. 

HaancTHTH  cs.  kitisztĺtani, 
megtisztĺtani. 

HanncTo  i.  tisztára. 

HawraHôcTB  n.  olvasottság. 

HaanTaHHH  m.  olvasott. 

HawraTH  cs.  olvasni,  átolvas- 
ni,  kiolvasni ; — ca  v.  ele- 
get  olvasni. 

Hamaioiunuu  (-go-)  m.  nagysá- 
gos. 

HankHa  s.  bútor,  eszkôz,  házi 
szer ; mKoaHoe  Hanlma  : tan- 
eszkôz. 

Csopei : Rutén-magyar  szótár. 


HameÉHHKB  h.  nyakravaló, 
orv  ; nyakkendo. 

HanienTaTH  cs.  besugni,  meg- 
sugni,  telesugni. 

HamecTBne  s.  leszállás,  lejô- 
vetel. 

HaniHBaTH  cs.  kivarrni,  himet 
varrni,  himzeni. 

HaniTO  k.  sz.  minek. 

HamyMk™  k.  i.  sok  zajt  okoz- 
ni, telezugni. 

Hanil,  b.  a rutén  n betu  neve. 

Hain,e  i.  ébomra,  éhgyomorra. 

Haiao  k.  sz.  minek,  miért. 

Ham,nnaTH  cs.  ôsszecsipni,  csi- 
petkét  készíteni. 

HamkHaTH  cs.  rostálni,  elké- 
szíteni  a malomba. 

HakcTH  cs.  ôsszeenni,  megen- 
ni  ; — ca  y.  jól  lakni. 

Haara  cs.  felfogadni,  szegdd- 
teni;  — ca  v.  szegodni,  el- 
szegôdni. 

He  i.  nem,  ne. 

HeéaBKOM^  i.  nemsokára,  mind- 

járt. 

Heôeca  t.  egek,  menný. 

HeéecHBiii  m.  mennyei,  égi. 

HeéjtaroÄapHbm  m.  háládatlan, 
hálátlan. 

He6jiarop03yMHbiH  m.  eszélyte- 
len,  vigyázatlan. 

He6o  s.  ég,  menný  ; szájpadlás. 

Heôorni  (-híí)  m.  szegény, 
szegényke. 

HeéoataKB  h.  szegény,  nyomo- 
rult. 

HeôoJKnHKB  h.  szegény , sze- 

14 


— He6opaK'L  — 


210 


— HerapHbifi  — 


rencsétlen  ; a megboldogult,  ! HeimjíHbra  m.  nem  látható. 

HeBHHHocTfc  n.  ártatlanság. 


a néhai. 

HeóopaKB  h.  szegény,  szeren- 
csétlen  ; Heóope  : ó szegény, 
te  szegény  ember ! 

HeôoKpail  h.  látóhatár , látó 
kor. 

He6ô;ií>mim  (-hh)  m.  nem  nagy. 

HeéocKJiôHB  h.  látóhatár,  látó 
kôr. 

HeÓHBajibiii  m.  meg  nem  tôr- 
tént,  soha  nem  volt. 

HeóbiJimía  n.  mese,  képtelen- 
ség. 

HesaiKHÔCTb  n.  csekélység, 

semmiség. 

HeBÓbi^iaHHÔCTL  n.  illetlenség, 
otrombaság , neveletlenség. 

HéBÓbi'íaniibiH  m.  illetlen,  ne- 
veletlen.  faragatlan. 

HeB^oóaBii.k  i.  nemsokára, 

mi  ndjárt. 

HeBjíHKa  n.  hálátlanság,  hála- 
datlanság. 

HeBÄ^mbiS  m.  hálátlan,  hála- 
datlan. 

HeBejramra  (-hh)  m.  nem  nagy, 
kicsi. 

HeB3roji;a  n.  baj,  szerencsétlen- 
ség. 

HeBHji,ajibiH  m.  soha  nem  lá- 
tott ; ritka. 

HeBHÄHMO  i.  láthatatlanul , 
látatlanul. 

HeBHjiHMÔCTL  n.  láthatatlan- 
ság. 

HeBHÄHMbiii  m.  láthatatlan, 
nem  látható ; érzékfôlôtti. 


ELeBHHHHH  m.  ártatlan , nem 
vétkes,  ártalmatlan. 

| HeBOJíHTH  cs.  kényszeríteni ; 
fogságba  ejteni. 

HeBÔJiBHHKB  h.  fogoly,  rab. 

HeBÔJiBHbit  m.  nem  szabad 
akaratú,  fiiggó. 

HeBOJia  n.  fogság , rabság ; 
nyavalya,  kóŕ. 

HeBOJiainHbiH  m.  nyavalyás. 

IleBpe^H  cs.  meg  nem  igézni, 
meg  nem  szólani. 

HeBpoKOMB  i.  hogy  meg  ne 
igézzem,  j ó órában  legyen 
mondva. 

HeBpoKy  i.  hogy  meg  ne  igéz- 
zem, j ó órában  legyen 
mondva. 

HeB^OMbiii  m.  ismeretlen. 

HeBtiKa  h.  tudatlan,  muvelet- 
len  ember. 

HeBŠiKecTBO  s.  tudatlanság, 
butaság. 

HeBiatHbiH  m.  tudatlan,  buta. 

HeBhpHÔCTB  n.  hutelenség.  hi- 
tetlenség. 

HeBkpHbifi  m.  hitetlen,  hiitelen. 

HeBkcoMbit  m.  súlytalan,  nem 
mérhetó. 

HeBkcTa  n.  ara,  menyasszony. 

HeBkcTKa  n.  menyecske  ; meny, 
menyemasszony  (a  fiú  fele- 
sége),  sógorasszony , ángy. 

HeBkaHHH  m.  szóratlan. 

HerapHbit  m.  nem  szép,  csu- 
nya. 


— Herjjk  — 211  — He^ocojmiH  — 


Herjpt  (He  e r;n&)  i.  nincs  hol, 
nincs  hely. 

HeroseHí*  m.  nem  képes,  kép- 
telen. 

HeroÄHôCTB  n.  alkalmatlanság. 

HerÔÄHbii  m.  alkalmatlan ; 
tiltott. 

Herc^  h.  ellenkezés,  kôtódés. 

HerôHHO  i.  nem  szabad,  tilos 
zsirosat  enni,  bôjt  van. 

HerôHHbiíl  m.  tiltott,  zsiros. 

Herepb  (-ge-)  h.  néger  férfiu, 
szerecseny. 

HenaBHO  i.  nem  régen. 

HejíaBHbit  m.  nem  régi,  mi- 
napi. 

HesaJieKHa  (-híí)  m.  nem  mesz- 
sze  fekvó,  nem  távoli,  ko- 
zeli. 

He^ajreKo  i.  nem  messze,  kozel. 

He^apbMo  i.  nem  hiába. 

HeÄÔaJlocTL  n.  hanyagság,  gon- 
datlanság,  restség. 

HeÄ^ajibit  m.  hanyag , rest, 
gondatlan. 

Heji;6ajiLCTBO  s.  hanyagság, 
vigyázatlanság. 

Heji,6aTH  cs.  nem  bánni,  el- 
hanyagolni,  nem  vigyázni. 

HeÄBHraMHH  m.  mozdulatlan ; 
ingatlan  ; HesBHJKHMHH  Mae- 
tokb  : ingatlan  birtok. 

HeÄOÔôpB  h.  bevételi  hiány, 
hátralék. 

He^oôpocoBhcHbiH  m.  rossz  lel- 
kiismeretn,  rossz  lelkii. 

Hejjoópbra  m.  rossz,  nem  jó. 

HeÄOBapHTH  cs.  j 61  meg  nem 


fdzni ; — ca  v.  jól  meg  nem 
fóni, 

HeÄOBôiLHbin  m.  elégedetlen, 
eléguletlen. 

HeÄOBkpaTH  k.  i.  nem  bízni, 
nem  hinni  valakinek. 

Heji;oraji;j[HBbiH  m.  nem  éles 
felfogásu,  nehéz  felfogásu ; 
figyelmetlen. 

He^orapoKi.  h.  gyertyavég. 

He,zi;orpbi3TH  cs.  meg  nem  rág- 
ni  egészen. 

HeÄorpbi30KB  h.  maradék. 

HeÄ03phjiócTL  n.  éretlenség. 

He^p'tJibiH  m.  éretlen. 

Hesosp'feTH  k.  i.  meg  nem 
érni. 

HejíoHKa  n.  tejet  nem  adó 
tehén,  nem  fejós  tehén. 

HejíOJia  n.  baj,  szerencsétlen- 
ség ; csapás. 

He^oMoioTH  cs.  be  nem  vé- 
gezni  az  órlést. 

He^OMOJiOTHTH  cs.  be  nem  vé- 
gezni  a cséplést. 

HeAontiTH  cs.  egészen  ki  nem 
inni. 

HeftonjiaTHTH  Cs.  tôkéletesen 
ki  nem  íizetni. 

HeÄonpaBHTH  cs.  egészen  el 
nem  készíteni. 

He^opobnin  cs.  be  nem  fejez- 
ni  a mnnkát. 

He.nopÔÄ'b  k.  rossz  termés. 

He^opocibiii  m.  fejletlen,  ser- 
dnletlen ; kis  kôru,  tíatal. 

HeíOcojíHTH  cs.  jól  meg  nem 
■ sózni. 


14* 


— He.nôcTaTOK'B  — 


212 


— Heia^HLii  — 


He^dcxaTOK^  h.  hiány. 

He^ocToiiHHH  m.  méltatlan, 
nem  méltó. 

He^ocTynHbiH  m.  meg  nem 
kózelíthetó. 

He^ocíJATH  cs.  nem  végezni 
be  a vetést. 

He,noxoÄiiTH  cs.  fol  nem  érni, 
el  nem  érni ; hiányzani. 

HeÄókftKH  (-kh)  t.  ételmaradék. 

He,n;pyri>  h.  elíenség. 

Hejjyra  n.  betegség,  kór. 

He^yri*  b.  betegség,  kór. 

HeÄyJKHHH  m.  beteges,  kóros. 

HejiiijiHMoe  s.  osztbatatlan, 
egyén,  egyed. 

He^kaHMocTb  n.  oszthatatlan- 
ság,  egyediség. 

He^aLKa  n.  vasárnap. 

He^'fejiBHHH  m.  vasárnapi. 

Hej^ia  n.  vasárnap ; CBJíTa 
He^kjia : piinkósd. 

He^ia  n.  restelkedés,  restség  ; 
munkátlanság,  tétlenség. 

HeateHaTBin  m.  nótelen. 

He.3a6aBKH  i.  mindjárt , tus- 
tént,  azonnal. 

He3aóarjibiH  m.  igénytelen. 

He3aÓBeHHH  m.  feledhetetlen, 
felejthetetlen. 

He3a6yji;Ka  (myosotis  nóvt.)  n. 
nefelejts. 

He3aBHCHMôCTL  n.  fuggetlen- 
ség,  ônállóság. 

He3aBHCHMHÍ  m.  fuggetlen, 
ônálló. 

He3a^oBro  i.  nem  sokáig,  mind- 
járt, azonnal. 


He3aKOHHbii  m.  tórvénytelen. 

He3aMkTH0  i.  észrevétleniil. 

He3ÓbiT0xiHHH  m.  megnem  tôr- 
ténhetó,  lebetetlen. 

He3BaHHH  m.  bivatlan. 

He3BbiaaHHHH  m.  szokatlan, 
rendkivuli. 

He3ro.ua  n.  békétlenség,  vi- 
szály. 

He3roAHTH  cs.  el  nem  találni 
a kedvét,  kedvére  nem  ten- 
ni,  el  nem  érni,  oda  nem 
találni. 

He3roÄHÓCTb  n.  békétlenség, 
viszály. 

He3roÄHbiil  m.  békétlen,  czi- 
vakodó. 

He3rpaÓHbiH  (-gr-)  m.  bárdo- 
latlan,  faragatlan,  utálatos. 

He3HaeMHH  m.  ismeretlen. 

He3HÔCHHH  m.  elviselhetetlen, 
tiirhetlen. 

HeH3BkcTHbiS  m.  ismeretlen. 

HencKycHbm  m.  tapasztalatlan, 
járatlan. 

HeHciíkjiHMbiH  m.  meg  nem 
gyógyítható. 

HeHTn  k.  i.  nem  menni. 

HeKBacHbin  m.  nem  savanyu. 

HeKpojiorB  (-g)  h.  halotthirló, 
nekrológ. 

HeKTapB  h.  istení  ital,  nek- 
tár. 

HeaarÔÄHbrä  m.  nyugtalan, 
békétlen. 

HeiaÄHHH  m.  nem  szép,  ren- 
detlen. 


— HeJia^B  — 


213 


— HeiTOCiyiiiHPiijra  — 


HeJiaÄB  h.  rendetlenség ; za- 
var , békétlenség , viszály. 

HéJiOBKHH  m.  ugyetlen. 

Hena  sz.  i.  nincs , nincsen ; 
HeMa  KOMy  bopoHHTH  : nincs 
a ki  megvédelmezzen. 

HeMaio  i.  nem  kevés,  elég 
sok,  sokan. 

HeMe'im  h.  nemes,  neines  em- 
ber. 

HeMHJtocepjíHH  m.  kószivn, 
konyôrtelen. 

HeMHoro  i.  egy  kevés , nem 
sok,  valami. 

HeHaBHÄkTH  cs.gyulôlni,utálni. 

HeHaBHCTJtnBHH  m.  gyulôlb, 
gyulôletes. 

HeHaBHCTHbiii  m.  gynloletes. 

HeHaBHCTB  n.  gyiilôlet. 

HeHa  n.  néne,  idósb  nôtestvér. 

Heo6aBu,k  i.  nem  sokára,  mind- 
járt,  azonnal, 

HeoéBiaat  b.  szokatlanság ; 
neveletlenség ; illetlenség. 

HeoÔBrcaiiHBiit  m.  szokatlan ; 
neveletlen,  illetlen. 

HeoÄkTBiH  m.  fel  nem  ôltôzôtt, 
meztelen ; rongyos. 

HeoatHjíaHHBiH  m.  váratlan, 
nem  remélt. 

Heó3Ha'ieHBiH  bh^b  : batározat- 
lan  alak,  infinitivus. 

HeoiorB  (-g)  h.  újító ; az 
új  tan  hive,  neolog. 

HeoxoTa  n.  kedvetlenség,  rossz 
kedv;  vonakodás. 

HeoxoTHBiH  m.  rosszkedvu ; 
idegenkedó. 


HenaMjiTHBiH  m.  konnyen  el- 
feledhetó. 

Henapa  i.  páratlan,  nem  pár. 

HenapHBiS  m.  páratlan ; He- 
napHoe  ancjio:  páratlan  szám. 

HeniÔÄHôCTB  n.terméketlenség. 

HeniÔÄHBii  m.  terméketlen. 

Henoôk^HMBin  m.  gyózbetet- 
len,  le  nem  gyózhetô. 

HenoBecTH  ca  v.  nem  sikerulni. 

HenoBHBin  m.  nem  teljes  ; tô- 
redékes. 

HenorpkmHMôCTL  n.  csalbatat- 
lanság,csalatkozbatatlanság. 

HenorpknmMBit  m.  csalliatat- 
lan,  csalatkozbatatlan. 

HenoKÔHHBiii  m.  nyugtalan, 
izgága. 

HenoKopHôcTL  n.  engedetlen- 
ség. 

HenoKopHBii  m.  engedetlen ; 
makacs,  nyakas,  fejes,  konok. 

HenoMkpHBii  m.  módfôlôtti, 
szerfolôtti. 

HenopoíHocTL  n.  ártatlanság, 
szeplótelenség. 

HenopoaHBiô  m.  ártatlan,  szep- 
lótelen. 

Henopa^ORB  h.  rendetlenség. 

HeiiopaftoairaH  m.  rendetlen, 
banyag. 

HenocHJiBHBifi  m.  erejét  felnl- 
muló. 

HenocjiyniHHKB  b.  engedetlen 
ember. 

HenociyniHHii,a  n.  engedetlen 
nô. 


— HenocjiyiiiHbiH 


214  — Hepo3yMHHÍ  — 


HenociymHbiS  m.  engedetlen. 

HenocjEÍ^oBaTeJitHBiH  m.  kôvet- 
kezetlen. 

HenocpeÄCTBeHHbiii  m.  kôzvet- 
len,  egyenes. 

HenocTHatHMbin  m.  fel  nem 
fogható,  meg  nem  érthetô, 
kifurkészhetetlen. 

HenocToaHHHH  m.  állhatatlan, 
nem  állandó. 

HenoxpkÔHbiH  m.  haszontalan, 
mihaszna,  kófiez. 

HenonaTbii  m.  érintetlen,  meg 
nem  kezdett. 

HenpaB.ua  n.  igazságtalanság, 
jogtalanság ; nem  igaz. 

HenpaB,a,HBbiH  m.  hamis,  csalfa, 
nem  igazi. 

HenpaBji,onoji;o6He  s.  valótlan- 
sziniiség. 

HenpaBeÄHbiii  m.  nem  igazi, 
nem  tôkéletes. 

HenpaBoe  s.  kisértet,  rém, 
manó. 

HenpaBbiH  m.  nem  egyenes, 
gôrbe  ; nem  ószinte. 

Henpeao^HbiH  m.  Yáltozatlan. 

HenpepbiBHO  i.  szakadatlanul. 

HenpecTaHHbin  m.  folytonos, 
szakadatlan. 

HenpncTOHHo  i.  nem  illon, 
nem  méltón;  nem  illó,  nem 
szabad. 

HenpHCTOHHbiH  m.  nem  méltó. 

HenpHCTynHHii  m.  megkozelít- 
hetlen. 

HenpHTOMHôcTL  n.  távollét. 


HenpHTOMHbin  m.  távollevó. 

HenpHB3Hb  n.  ellenségeskedés ; 
gonoszság. 

HenpHflTejiL  b.  ellenség. 

HeiipnaTeJibHbiH  m.  ellenséges. 

HenpÔ3paTiHHH  m.  átlátszatlan* 

HenpoxÔÄHbiii  m.  járhatatlan. 

HeniueBaTii  cs.  vélni,  véleked- 
ni,  képzelôskodni. 

HepannTH  k.  i.  nem  tetszeni, 
nem  akarni. 

HepBHbin  m.  ideges. 

HepBB  h.  ideg. 

HepeiBa  n.  Narenta  folyó. 

HepÔBHôcTb  n.  egyenlótlenség* 

HepoBHHH  m.  egyenlótlen. 

HeposôopnnBbiH  m.  nem  válo 
gatos. 

Hepo3ra^aHbin  m.  rejtélyes* 
talányos. 

Hopo3ji;rbJiHMÔCTÍ)  n.  oszthat- 
lanság. 

Hepo3^kjmMbm  m.  oszthatatlan. 

Hepo3Äkjn>HbiH  m.  oszthatat- 
lan,  elválaszthatatlan. 

Eepo3JiynHbiH  m.  elválasztha- 
tatlan. 

Hepo3pynmMbiii  im  szétdônthe- 
tetlen,  megdônthetetlen. 

HepospkmHMbm  m.  feloldha- 
tatlan. 

Hepo3cyjíJiHBÔCTB  n.  meggon- 
dolatlanság. 

Hepo3cyÄJiHBbiH  m.  meggon- 
dolatlan. 

Hepo3yMHbin  m.  értelmetlen,  ' 
esztelen. 


HeTJľfeHHHÍI  — 


— Hepasi.  — 215 


Hepa3B  i.  nem  egyszer,  gyak- 
ran. 

HepyHBiä  m.  egyenlotlen. 

HepyxoMocTH  t.  ingatlan  javak, 
ingatlanság. 

HepyxoMBiS  m.  ingatlan,  szi- 
lárd. 

HepyniHMBii  m.  megingatha- 
tatlan. 

HepkTKO  i.  nem  gyéren,  gyak- 
ran. 

HecBk^OBiMÍl  m.  nem  ismert, 
ismeretlen,  nem  tudott. 

Eec^ycHBiH  m.  izetlen , rossz 
ízú. 

HecJiyxaHBifi  m.  hallatlan, 
ritka. 

HecMaKOBaTH  k.  i.  nem  izleni. 

HecMammt  m.  izetlen. 

HecoBepnieHHBin  m.  tôkéletlen. 

HecorJiacHBiH  m.  ossze  nem 
bangzó  ; egyenetlenkedó. 

HecoropmôcTL  n.  kôzépszerii- 
ség. 

HecoropuiBiH  m.  kôzépszerii, 
meglehetós. 

HecoKpynmMBiH  m.  ossze  nem 
torhetó. 

HecnojíkBaHo  i.  véletleniil, 
nem  gyanítva , váratlanul. 

EecnoÄiBaHBiii  m.  véletlen, 
nem  sejtett,  váratlan. 

Hecno^BaTH  c a v.  nem  sej- 
teni,  nem  remélni , nem 
várni. 

HecnoJKoHHBiii  m.  nyugtalan, 
izgága. 

HecnocôÔHHH  m.  alkalmatlan. 


HecnpaBeÄJiHBBiH  m.  igaztalan 
jogtalan. 

HecTaaocTB  n.  állhatatlanság, 
változékonyság. 

HecTaTOKB  h.  inség,  szegény- 
ség. 

HecTaTO^HBin  m.  inséges  ; nem 
illô,  illetlen. 

HecTH  cs.  vinni , hor  dani 
tojni  (tojást) ; — ca  v.  lo- 
von  úlni,  lovagolni ; tojni. 

HecyBivrkcTHBiH  m.  helyén  nem 
levô,  helytelen. 

HecyMHkHHO  i.  kétségen  kivúl 

HecynoKÔfi  h.  nyngtalanság, 
rendetlenség,  zavargás. 

Hecypo3MkpHBiH  m.  arányta- 
lan. 

HecBiTBii  m.  éhes , jól  nem 
lakott. 

Heck^ajieKB  h.  az  isteni  tisz- 
telet  azon  része,  a mikor 
iilni  nem  szabad. 

HecaKB  i.  nem  így. 

HeTaKB  i.  nem  úgy HecaKB- 
HeTaKB : se  így,  se  úgy,  im- 
mel-ámmal. 

HeTBepe3HBin  m.  nem  józan? 
részeg. 

HeTepiiHMÔCTL  n.  turelmetlen- 
ség. 

HeTepnaMBiii  m.  túrelmetlen. 

HeTepnbjmBBii  m.  turelmet- 
len. 

HeTJľtHHe  s,  el  nem  porlás, 
el  nem  enyészés. 

HeTjikHHBiH  m.  el  nem  porlo, 


— HeTo  — 


216 


— He'íyBaTH  — 


el  nem  tiinô,  el  nem  enyé- 
szó. 

HeTO  k.  nemhogy,  nemcsak. 

HeTÓJiLKO  k.  nemcsak  , nem- 
hogy ; — i.  nem  annyi. 

HexonbipB  (vespertilio  állt.)  h. 
szárnyasegér,  boregér. 

Herpe3Bbm  m.  részeg , nem 
józan. 

Heydpaimt  m.  fel  nem  ôltô- 
zôtt,  fel  nem  szerelt. 

HeyBara  n.  nem  iigyelés,  nem 
tisztelés. 

HeyBtfÄaeMLii  m.  el  nem  her- 
vadó,  nem  hervätag. 

HeyracHMbiíi  m.  el  nem  oltha- 
tó,  elolthatatlan. 

Hey^anbii  m.  nem  sikerult, 
rossz. 

Hey^aľu  ca  y.  nem  sikeriilni. 

Hey^naTH  ch  v.  férjhez  nem 
menní. 

Hey^ana  n.  balsiker,  kndarcz. 

HeyÄaaHHH  m.  sikertelen,  nem 
sikerult. 

HeyftepaíHMbin  m.  fel  nem  tar- 
tóztatbató. 

HeyKJLOHHbin  m.  tántoríthatat- 
lan,  rendiiletlen. 

HeyKni  (-bit)  m.  tanulatlan, 
ki  nem  idomított ; tapasz- 
talatlan,  tudatlan. 

HeyMkpeHHocTb  n.  mértéklet- 
lenség,  mértéktelenség. 

HeypoJKat  h.  rossz  termés. 

HeypHÄJiHBbit  m.  tisztátlan, 
rendetlen. 

HeypHÄi,  li.  rendetlenség. 


HeycTpaniHMbit  m.  meg  nem 
ijeszthetô,  nem  féló. 

HeyTpajibHbit  m.  semleges, 
kôzômbos. 

HeyaeHbit  m.  tanulatlan,  tu- 
datlan. 

Hexai  k.  bogy,  badd. 

HexaTH  cs.  elhagyni , elha- 
nyagolni. 

Hexapimt  m.  csunya , csúf, 
rut. 

HexoTb  n.  ellenszenv ; ellen- 
kezés. 

HexoxkTH  cs.  nem  akarní ; 
xoth  HexoTH : akarva  nem 
akarva. 

HexoTH  i.  nem  akarva. 

HeaaeMbii  m.  nem  várt,  nem 
remélt. 

HeaaHHHe  s.  kétségbeesés. 

HeaecTb  n.  becstelenség , szé- 
gyen. 

HeaecTOBaTH  cs.  nem  becsulni, 
nem  tisztelni ; — ch  v. 

nem  becsulni  magát,  nem 
férni  a bórébe. 

HeHecTHBbii  m.  istentelen, 
gonosz,  elvetemiilt. 

HeancTOTa  n.  tisztátalanság, 
tisztátlanság. 

HeHHCTbit  m.  tisztátalan ; He- 
hhcthh  Äyxx : gonosz  szel- 
lem  ; HeancTa  CHJia  : gonosz 
batalom,  gonosz  lélek. 

HenyBaHLit  m.  hallat]an,  rend- 
kiviili. 

HenyBaTH  cs.  nem  hallani, 
nem  érezni. 


— He^yBaHHM  — 


217 


Hora  — 


He'íyBHôCTL  n.  érzéketlenség, 
szenvtelenség,  apathia. 

HeniTO  i.  nem  hiába. 

Heffl.acTJiHBBiH  m.  szerencsétlen. 

HemacTHbiH  m.  szerencsétlen, 
boldogtalán, 

HemacTa  s.  szerencsétlenség, 
boldogtalanság. 

HeacHbiii  m.  nem  világos,  ért- 
hetetlen. 

Hh  k.  sem,  nem ; hh-hh  : sem- 
sem. 

HiiBa  n.  szántófôld,  mezô. 

Hrn^a  (-gd-)  i.  solia,  sohasem. 

Hnáte  i.  lejebb,  alább. 

HHiuenoÄnHcaBnraH  ca : alul- 

irott. 

Hhjkhlbih  m.  alsó,  alul  fekyo. 

Hn3aHKa  n.  fúzér,  fúzet. 

HnsaHa  s.  fúzés. 

Hn3aTn  cs.  fuzni,  felfuzni,  fel- 
szedni ; — ca  v.  felfúzetni. 

HH3eHLKHH  (-bih)  m.  kissé  ala- 
csony. 

Hn3HHa  n.  sikfôld,  alfôld. 

Hh3Hth  cs.  alacsony  ítani,  ala- 
csonynyá  tenni ; — ca  v. 
alacsonyodni. 

Hh3khh  m.  alacsony. 

Hh3bkbih  m.  alacsony. 

Hnitia  i.  sohasem,  soha. 

HnKOJEa  h.  Miklós. 

HHKoaai  h.  Miklós. 

Hhkto  nm.  senki. 

HnKy^a  i.  nincs  hova. 

Hhcxo^hth  k.  i.  ieszállani. 

HnTKa  n.  czérna,  fonal. 


Hhtko  nm.  senki. 

Hhii,b  i.  arczczal  fôldfelé ; ro- 
pimmjB  : hanyat. 

HnaeJiHHiiik  t.  nyust. 

Hn’ieHHiH  t.  nyust. 

Hhhb  nm.  semmi. 

Hhuito  nm.  semmi. 

Hnmeia  n.  szegénység. 

HniaeTHBii  m.  szegény,  nyo- 
moruságos. 

Hhib;hh  m.  szegény,  koldus. 

HnaKi>  i.  seho gy,  sehogyan. 

Ho  k.  de , hanem ; Ho.ieM'B : 
nocsak. 

HoBaiTB  h.  ujoncz  szerzetes. 

HoBeMÓepB  h.  november  hava. 

HoBeHLKHii  m.  újdonatúj,  va- 
donat  új. 

HoBH3Ha  n.  újdonság,  újítás. 

HoBHHa  n.  ujság,  hir. 

HoBHHKa  n.  ujság,  hirlap. 

Hobhhbi  t.  újság,  hirlap,  kóz- 
lôny. 

Hobhtii  cs.  újítani ; — ca  v. 
újulni. 

Hobo  i.  újonnan,  újra. 

HoB03aBkTHBiH  m.  új  szovet- 
ségi. 

Hobomoähbih  m.  új  divatu. 

Hobôctl  n.  újság,  újdonság. 

Hobôthbih  m.  vadonat  új,  egé - 
szen  új. 

Hobbih  m.  új  ; hobbih  poKi> : 
újév , újesztendó ; hobbih 
Mkcai^B  : újhold  ; hobbih  3a- 
bItb  : új  szóvetség. 

Hob^th  k.  i.  újulni. 

Hora  n.  láb. 


HorÚBMivt  — 


218 


— HblpaTH  — 


HoraBHii,i>  t.  nadrág. 

HoraBKH  t.  nadrág. 

HorôTB  h.  kôrôm. 

Hojkhkb  h.  késecske,  kis  kés. 

Hoaíiman.tôrzsbôl  kihajtottág. 

HoJKHii,k  t,  olló. 

HôJKKa  n.  kis  láb. 

HôiKHmi,a  n.  huvely,  kardhú- 
vely,  tok. 

IIojkb  h.  kés. 

HÔ3ji,pa  n.  orrlik. 

Hohhb  h.  Noe. 

Hon  h.  Noe. 

Hopa  n.  ér,  forrás. 

HopBeraa  (-gi-)  n.  Norvégia. 

Hop>ta  n.  elemi  osztály. 

HopMajiHmTa  n.  elemi  osztályu 
tanulo. 

HopoBiiTH  cs.  felbiztatni,  fel- 
izgatni. 

HopoBB  h.  erkôlcs ; kedély, 
hangulat. 

HocaTLíž  m.  nagy  orrú. 

HocaTB  h.  nagy  orrú. 

Hochmbih  m.  hordható , hor- 
dozbató,  vihetó. 

Hociith  cs.  vinni,  hordani,  vi- 
selni ; — c a y.  lovagolni, 
nyargalni. 

Hocokb  b-  kis  orr,  orrocska ; 
a tojás  hegyes  vége. 

Hocobhh  m.  orr  ; HOCOBa  ôyKBa: 
orrhang  ; HOCOBa  xpycTKa  * 
orrczimpa. 

Hocopoaíeu,B  (rbinoceros  állt.) 
h.  orrszaryu. 

HorapnycB  h.  j egy zo. 

HoTapouiB  h.  jegyzô. 


Hôcb  h.  orr ; csór  (a  mada- 
raknál). 

Hoxotb  h.  kôrôm. 

Hô^íhhh  m.  éjjeli. 

HoaoBaHa  s.  éjszakázás. 

HoaoBani  k.  i.  éjszakázni. 

Hôtb,  hô^b  n.  éj,  éjszaka. 

Horná  n.  hordórud,  vízhordó- 
rud,  petrenczerud. 

Hoiub  n.  éj,  éjszaka. 

HpaBoyaemie  s.  erkôlcstan. 

HpaBCTBeHHHii  m.  erkôlcsôs^ 
erkôlcsi. 

HpaBB  h.  erkôlcs,  jellem. 

Hy  isz.  no  ; aHv  : nocsak,  nosza. 

Hyj;a  n.  unalom. 

Hy^HTK  cs.  untatni ; — ca  v. 
unatkozni. 

Hy^OTa  p.  unalom. 

Hy,HB  n.  unalom. 

Hyata  n.  szukség,  inség. 

Hyatjiia  n.  szukség , inség ; 
nyomor. 

HyatHBiii  m.  szukséges. 

HyKaHa  s.  kinálás,  kinálgatás, 
nógatás. 

HyKaTH  cs.  nógatni,  kinálgatni. 

HyKaaB  h.  kinálgató,  kináló* 

HyMepo  s.  szám. 

HyMepoBara  cs.  számozni,  szá- 
mítani,  érni  valainit. 

HyMepB  h.  szám. 

Hypen,B  h.  buvár. 

HypnTH  ca  v.  viz  alá  bukni, 
bemártózni. 

HypKOBLii  J13BÔHB : búvár  ha- 
rang. 

HHpaTu  cs.  bemártogatni. 


— HBepeuiHľJb  — 


219 


— 066npaHa  — 


H'bejjewim  (-g)  h.  nyereség. 
HBÔSÄph  t.  orrlik. 

H/kÄpo  s.  belsô. 

Híkojh  (He  e kom)  i.  nines 
mikor,  nines  érkezés. 
HkMaHa  n.  néma  asszony. 
IikMeii,B  h.  német  féríi. 
H^MeiĺBKEH  (-hh)  m.  német. 
HkMKa  n.  német  no. 

HkMKHHa  n.  német  nó. 
H^MOBaTHÉ  m.  meglehetósen 
néma. 

Htajit  m.  néma. 

Hrmíte  k.  i.  megnémulni. 
Htbpwearu  cs.  nyerni. 

H%p'b  h.  Nyir,  Nyiség. 
H^Ky^Bi  i.  sehova,  nines  merre. 
H^TKaHa  s.  tagadás. 

HkTKaTH  cs.  nemet  mondani, 
tagadni. 

Hítb  sz.  i.  nines ; — i.  nem. 


Hí^hm'b  i.  nines  mivel. 

HkniTO  i.  nines  mit. 

HkflK/B  i.  nines  hogy , nem 
lehet. 

HiopoKy  i.  hogy  meg  ne 
igézzem. 

HioxaTH  cs.  szaglászni,  szima- 
tolni ; — ca  v.  szaglálódni,, 
megszagolni  egymást. 

Hhkjio6%  h.  nyakló. 

Hfuiua  h.  nyalka. 

HfuiKaHucTuií  m.  nyalka,  esi- 
nos. 

HnAKacTuií  m.  nyalka. 

HxjiKOim  h.  nyalkás,  nyalka 
legény. 

HxMeim  h.  nemes. 

HaHBo  h.  apa,  atya. 

HnpiciJioeaTu  (-gá-)  cs.  nyar- 
galni ; — ca  v.  nyargalódni. 

HaTH  cs.  venni,  fogadni. 


O. 

O,  o : a rutén  ábéczé  tizen- 
negyedik  betnje ; magyar- 
ban  a és  o. 

O e.  ról,  rol : kôrul ; — i.  sz. 
ó,  oh ! 

Oa3HCB  h.  oázis ; žold,  forrásos 
hely  a sivatagban. 

06a,  o 6h,  o6oe  (o6oxb)  nm. 
mindketten. 

Oóajnrra  cs.  ledônteni,  leutni 


(alrnát) , feldônteni,  felfor- 
dítani. 

OéajraTn  cs.  dôntôgetni  , le- 
iitôgetni,  leveregetni. 

OéaajiHBÓCTB  n.  gondosság,  fi- 
gyelem. 

OôaaHocTL  n.  óvatosság,  éber- 
ség,  kôrultekintés. 

066npaira  s.  leszedés,  gyujtés, 
betakaritás  (gyúmôlcsôt  a 
fáról). 


— 066HpaTe.iL 


220 


— 06e33y6&TH  — 


066npaTeiL  h.  leszedô,  gyujtó. 

066npaTH  cs.  leszedni,  beta- 
karítani ; — ca  v.  lesze- 
detni. 

066hth  cs.  korulverni,  meg- 
verni , elverni ; — ca  v. 

megútni  magát  valamiben. 

066kraTH  cs.  kôrulfutni,  kô- 
rúlszaladni. 

066krHyTH  cs.  korulfutni,  kô- 
rúlszaladni. 

06BepTaTH  cs.  forgatni ; be- 
gôngyolíteni,  beburkolni. 

OÔBecTH  cs.  kôrulvezetni. 

06BHBaiH  cs.  pólyálgatni,  bur- 
kolgatni,  gôngyôlgetni ; — 
ca  v.  beburkolózni. 

06BHHeHHe  s.  bevádolás,  vá- 
dolás  ; vád. 

06BHHeHHÄ  m.  vádlott,  vádolt ; 
— h.  vádlott ; alperes. 

OÔBHiíHTeiL  h.  vädlo,  felperes. 

06BHHHTeiLHbin  m.vádló,  vád  — 

06bhcilih  m.  lecsúngó. 

06BHCHyTH  k.  i.  lecsungeni. 

06bhth  cs.  beburkolni,  begôn- 
gyôlni. 

Oôboahth  cs.  kôrulvezetgetni. 

06BkBaTH  cs.  kôríilfujni,  meg- 
fujni. 

06BkHaaTH  cs.  ôsszeesketni, 
megesketni,  ôsszeadni. 

06BH3aTH  cs.  kôrulkotni. 

06raHaTH  cs.  elkergetni  (ma- 
darakat  a vetésról) x;  .ôrizni 
(kendert , kukoriezát  stb.). 

06raTHTH  cs.  kôrulgátolni, 
meggátolni. 


06riajiiHTH  cs.  lesimítani,  le- . 
csiszolni. 

06riacKaTii  cs.  megsímogatni. 

06na^aTH  cs.  kôrulnézni, 
kôriiltekinteni. 

06rHariH  cs.  kôrulhajtani,  el- 
kergetni (madarakat  a ve- 
tésról). 

06rHHTH  k.  i.  kôrôskôriil  meg- 
rothadni. 

06rnoHTH,  o6rHOHHTH  cs.  kôros- 
kórul  megtrágyázni. 

06ropkiLifi  m.  kôriilégett,  meg- 
égett. 

06ropkTH  k.  i.  kôriilégni,  meg- 
égni ; ÄOMaKT.  ecLMe  o6ro- 
pkiH : egészen  leégtiink,  oda- 
égett  mindeniink, 

06rpbi3TH  cs.  kôriilrágni. 

Ob^apKni  cs.  megajándékozni, 
megjutalmazni. 

06ji;epTH  cs.  nyúzni,  megnyúz- 
ni,  lenyúzni. 

06jíHpaTH  cs.  nyúzogatni,  nyúz- 
ni (huzamosan). 

06ji;yMaTH  cs.  j <51  meggondolni, 
megfontolni , megbányni- 
vetni. 

OÔÄ'tiaHa  s.  megmunkálás, 
megmuvelés ; kidolgozás. 

06jj,kiaTH  cs.  megdolgozni, 
kidolgozni,  megmuvelni. 

06e3BHHHTH  cs.  igazolni,  fel- 
menteni. 

06e33y6nTH  cs.  fogaitól  meg- 
fosztani. 

06e33y6kxH  k.  i.  fogait  elvesz- 
teni. 


— Oôesopy^KHTH  — 221  — Oókoiiobžith  — 


06e30pyMTH  cs.  lefegyverezni, 
fegyverét  elszedni. 

Oóesneaeime  s.  biztosítás. 

Oôesnewrn  cs.  biztosítani;  — 
ca  v.  biztosítani  magát. 

06e3nOKOHTH,  o6e3nOKOÍÍHTH  cs. 
nyugtalanítani ; — ca  v. 

ny  n gtalanko  dni. 

06e3CHJiHTH  cs.  elerôtleníteni, 
elgyongíteni. 

OóesaecTHTH  cs.  megbecstele- 
níteni , becsuletétól  meg- 
fosztani. 

06epHyTH  cs.  fordítani,  hasz- 
nálni,  alkalmazni ; — ca  v. 
fordulni , megfordulni ; al- 
kalmazkodni. 

OdepTaHa  s.  forgás,  keringés. 

OdepTaTH  cs.  forgatni,  fordí- 
tani ; — ca  v.  forgolódni, 
hengerkôzni , gnrulni ; ke- 
ringeni. 

OôataaoBaTejiLHBm  m.  vádló, 
vádoló. 

OdataioBaHHHKí.  h.  vádlott,  al- 
peres. 

OóataaoBaTH  cs.  vádolni;  perbe 
fogni. 

Oójkiihkh  (-bi)  t.  az  aratás  vége. 

OôatHpHBifi  m.  torkos. 

Oômpctbo  s.  torkosság. 

ObtópanBBiH  m.  torkos,  falánk. 

063HpaHa  s.  nézés,  nézegetés ; 
vizsgálat. 

OÔ3HpaTH  cs.  nézni,  vizsgálni; 
— ca  v.  visszatekinteni, 
nézelódni. 


063ÔpHBin  m.  korôskôrnl  lát- 
bató. 

063Óp'B  h.  átnézés,  áttekintés ; 
átvizsgálás. 

OÓ3opBi  t.  h.  az  ujonczok  meg~ 
vizsgálása,  sorozás.  II.oihob'b 
na  0Ó30pBi : sorozásra  ment. 

06H,a,a  n.  sértés , megsértés  ^ 
megbántás. 

06h£hmbih  m.  sértó,  sérelmes* 
bántó. 

Oóhähth  cs.  megsérteni,  meg- 
bántani. 

OÓHJKeirae  s.  sértés,  sérelemy 
megbántás. 

OénpaTejiB  h.  leszedô,  gyujtó. 

OônpaTH  cs.  leszedni,  betaka- 
rítani  (gyumôlcsôt  a fáról)o 

OÔHTaeMBiH  m.  lakható. 

06HTajmm,e  s.  lakás. 

OÔHTa.iBHHK'B  h.  lakó. 

06nTaJiBHHi],a  n.  lakónó. 

OéHTarejiBHBiH  m.  lakható. 

OÓKaiaTH  cs.  besározni ; — ca 
v.  besározni  magát,  besáro- 
zódni. 

OÓKJiaÄBiBaTH  cs.  kôriilrakos- 
gatni,  kôrulhelyezni. 

OÓKJiacTH  cs.  kôriilrakni,  kô- 
rulhelyezni. 

OÓKJieHTH  , OJIKJieHHTH  cs.  kô- 
rulenyvezni , megenyvezni. 

OÓKonaHa  s.  kôrulásás,  kôriil- 
kapálás. 

OÓKonaTH  cs.  kôriilkapálni, 
kôrulásni ; — ca  v.  kôrul- 
ásni,  kôrulsánczolni  magát. 

OÓKonoBaTH  cs.  kôrulásogatni,. 


— Ojkeochth  — 


222 


OÓMOHHTH  


kôrulsánczolgatni ; — ch  v. 
magát  kôrulásni,  kôriilsán- 
czolni. 

Oôkochth  cs.  kôriilkaszálni, 
megkaszálni ; a kaszálást 
bevégezni. 

OÔKpacTii  cs.  meglopni. 

OÔKynaTH  cs.  megfurôszteni ; 
— ch  v.  megfurôdni. 

OÔJiajíaHH  s.  birás,  birtoklás ; 
uralom. 

Oôna.n.aTenB  h.  birtokos,  ural- 
kodó. 

Oô^a^aTH  cs,  bírni ; uralni. 

OÔJiaÄHTH  cs.  megigazítani, 
rendezni. 

OÔJiaKB  h.  felho. 

OôiaMaTH  cs.  letôrdelni,  letôr- 
ni ; kôrultisztĺtani  (a  cse- 
irietét). 

OÔJiannTH  cs.  kôriilôlelni,  kô- 
rulfogni,  kôrulérni. 

OôiacTb  n.  hatalom,  erô ; tar- 
tomány,  vidék. 

OÔJiaHHHH  n.  felbós. 

OÔJiecHHKb  h.  hizelkedô , hi- 
zelgó. 

06.iecHf>iH  m.  hizelgó , hizel- 
kedô. 

OônecTHTH  k.  i.  hizelkedni. 

OôneHH  cs.  felôlteni,  felvenni ; 
felruházni  ; — ch  y.  magára 
ôlteni,  magára  venni. 

OÔHHBaTH  cs.  megônteni,  meg- 
ôntôzni ; megôntôzgetni ; — 
ch  y.  leônteni  magát ; ôn- 
tôzkôdni. 


06jmran,HH  (-gá-)  n.  kotelez- 
vény,  adósságlevél. 

OÔJiH3aTH  cs.  korulnyalni,  meg- 
nyalni ; — ch  y.  nyalni  ma- 
gát, nyalni  a száját. 

06iH30BaTH  cs.  nyalogatni ; — 
ch  v.  nyalogatni  magát, 
nyalni  a száját  (eb). 

OÔjmnaTH  k.  i.  kôrnlragadni, 
kôrôskorul  borítani ; kôriil- 
fogni,  ellepni. 

OÔHHnHyTH  k.  i.  kôrulfogni, 
ellepni. 

Oôjihhkh  t.  barkó. 

ÓéiOMHTH  cs.  letorni,  megtôrni. 

OÔJiyiiaTH  cs.  letorni , leutni 
(kôvet). 

OônyiíHTH  cs.  lehántani,  lehá- 
mozni ; megtisztĺtani  (a  ko- 
lompért  hajátóľ). 

OÔJiyiAHTH  cs.  meghámozni,  ki- 
hántani. 

06jľfe3HyTH  k.  i.  megkopaszod- 
ni  ; kimenni  (baj). 

OôiinnTH  cs.  kôriilragasztani. 

05ataHa  n.  csalódás,  áltatás ; 
csalás. 

OÔMaHHHH  m.  csaló,  csalfa. 

OÓMaHCTBo  s.  csalás;  rászedés. 

OÔMaHyra  cs.  megcsalni,  rá- 
szedni. 

OÔMacTHTH  cs.  megkenni,  kô- 
riilkenni- 

OÔMecTH  cs.  leseperni,  kôrul- 
sepemi. 

O^neTaTH  cs.  kôruihányni,  kô- 
rulásni. 

Oômohhth  cs.  megáztatni,  meg- 


— OÔMBIBaHfl  — 


22: 


— OÓopOHHTIl 


vizezni ; — ca  v.  megázni, 
megnedvesedni. 

OÓMbiBaHa  s.  mosás,  mosdózás  ; 
megmosás. 

OÔMbiBaTH  cs.  mosogatni.  meg- 
mosni. 

06MbiKaTH  cs.  megtépni,  kóriil 
tépni. 

06?.tbiTH  cs.  kôrulmosni,  meg- 
mosni , lemosni ; — ca  v. 
megmosakodni. 

OôivrfeHHTH  cs.  becserélni , el- 
cserélni ; — ca  v.  megvál- 
tozni,  alakot  cserélni,  jegyet 
váltani;  eljegyezni  egymást. 

OÔMkHaiiKi)  h.  pénzváltó. 

OÔMkHaTii  cs.  megcserélni,  fel- 
cserélni ; — ca  v.  belyet 
cserélni. 

OÔMkcHTH  cs.  letaposni,  meg- 
taposni ; lábára  hágni. 

OÔHapoÄOBaľH  cs.  kôzzé  tenni, 
kihirdetni. 

OéHHMaTH  cs.  ôlelgetni ; kô- 
rulfogni,  kórulfolyni; — ea 
v.  ôlelkozni. 

OéHOBHTeab  h.  újító,  helyre- 
állító. 

Oôhobhth  cs.  megújítani ; — 
ca  v.  megújulni. 

OÔHOBjíaTH  cs.  megújítani. 

06o6paTH  cs.  leszedni  (gyii- 
môlcsôt  a fáról),  betakarí- 
tani. 

OôoraTHTH  cs.  meggazdagítani, 
gazdaggá  tenni. 

OôoraTkTH  k.  i.  gazdaggá  lénni. 


OéÔÄpaHeiiib  h.  ringy-rongy 
ember  ; csavargó. 

ÓéoÄpaTH  cs.  megnyúzni.  le- 
nyúzni,  letépni. 

OéoataTH  cs.  isteníteni,  mint 
istent  imádni. 

OóoatHTeJib  h.  istenítd,  bálvány- 
imádó. 

Oôojkhth  cs.  bálványt  imádni. 

06o3pkBam  cs.  nézegetni,  ko- 
rúlnézni,  megvizsgálni ; — 
ca  v.  hátra  tekintgetni, 
visszatekintgetni. 

OôôHMa  n.  foglalat , teriilet, 
terjedelem. 

O6ÔHTI1  cs.  kôrúljárni,  kóriil- 
menni,  kôriilérni. 

06oJioKrb  h.  ablak. 

OôonóJiHÓCTL  n.  viszonosság, 
kôlcsônôsség. 

OôoiiôiHbiH  m.  kétoldalu,  vi- 
szonyos. 

Oóopa  n.  kerített  szénatartó. 

ÓôopBaTH  cs.  ôsszeszakítani ; 
— ca  v.  ôsszeszakadni,  ôsz- 
szerongyalódni , szakadni ; 
xMapa  oóopBaaa  ca : felhô 
szakadt,  felbószakadás  volt. 

OóopÔBi,  h.  kerített  szénatartó. 

Oóopôľ'b  h.  kerített  szénatartó. 

OóopoHa  n.  védekezés,  védelem. 

06opoHHTeaL  h.  védó,  oltal- 
mazó. 

OóopoHHTeabHHH  m.  védelmi, 
védekezó. 

OóopoHHTH  cs.  védeni , meg- 
védeni. 


— OÓOpOHHTH  — 


224 


OópyaHEB  — 


OôopOHaxH  cs.  védelmezni, 
védeni. 

06opÔTTi>  h.  fordulat. 

Oôpa^OBaHH  s.  megôrvendez- 
tetés. 

OópaÄOBaTH  cs.  megôrvendez- 
tetni ; — ca  v.  megônilni. 

06pa3a  n.  sérelem,  sértés. 

06pa3api>  h.  képárus. 

06pa3ea;L  h.  képecske  ; minta, 
példány ; képlet  (mennyi- 
ségtanban). 

06pa3HTH  cs.  sérteni,  megsér- 
teni,  megbántani. 

06pa3HHKrB  h.  képárus. 

06pa3HBifi  m.  képes,  ábrás, 
idomos. 

06pa30BaHÔCTL  n.  szellemi  ki- 
képzés  , miiveltség  , raiive- 
lódés. 

Oópa30BaHa  s.  alakítás,  muve; 
les ; múvelôdés. 

06pa3aBaHHoCTL  n.  muveltség. 

06pa30BaTejii>  h.  múvelô,  ké- 
pezô ; neveló. 

06pa30BaTeiLHbiil  m.  muvelô, 
képzô,  neveló. 

Oópa30BaTH  cs.  alakítani,  ké- 
pezni  ; múvelni ; szervezni ; 
— ca  v.  keletkezni , kép- 
zódni ; miivelódni. 

06pa3ii;eBHH  m.  mintaszeru, 
példányszerii ; klasszikus. 

Oópa3B  h.  kép , szent  kép ; 
festmény ; ábra,  idom,  minta. 

OópaxoBaTH  cs.  megszámlálni, 
Ôsszeszámlálni ; — ca  v.  el- 


végezni  a számolást,  elszá- 
molni. 

OópexaTH  cs.  rágalmazni. 

OopoÓHTii  cs.  mcgmívelni  (fôl- 
det),  megdolgozni ; — ca 
v.  rendbe  hozni  a munkát. 

OópoójrfeHa  s.  mivelés,  pallé- 
rozás. 

OópoójiaiH  cs.  megmivelni, 
elvégezni. 

OópocHTH  cs.  megontôzni,  meg- 
hinteni ; bebarmatozni ; — 
ca  v.  nedves  lénni  a har- 
mattól. 

OópocjHH  m.  benótt , suríí 
(szakál,  erdó). 

OópocHyTH  k.  i.  benóni,  koriil- 
nóni,  megszakálasodni. 

OópyóaTH  cs.  levagdosni,  kô- 
riilvágni. 

OópyÓHTH  cs.  kôrulszegni ; kô- 
riiljárni ; yJEeMT,  ra- 

Tapt  oópyÓHB'L : már  az 

egész  határt  koriiljártam. 

OópyÓB  h.  karima,  szél,  perem. 

OópycHTH  cs.  megkôszórulni. 

Oópyc'B  h.  abrosz,  terító. 

OôpyaaiLHHH  m.  eljegyzési. 

OópyaaTH  cs.  eljegyezni ; — 
ca  v.  eljegyezni  egymást, 
jegyet  váltani. 

Oópyaemie  s.  eljegyzés;  kéz- 
fogó. 

OópyaeHHHK'b  h.  jegyes,  vôle- 
gény. 

OópyaeHHHU.a  n.  jegyes,  ara, 
menyasszony. 

OópyaHKB  h.  kis  abroncs. 


— OópyanxejiB  : — 


225 


— 06thk<ith  — 


06py1iHTe.O)  h.  jegyes , vôle- 
gény. 

OdpyaHxn  es.  eljegyezni. 

OôpyaKa  n.  karika-gyurii. 

OôpyHHHK't  h.  abroncskészito. 

Odpyaiibifi  m.  eljegyzett , el- 
jegyzési. 

06pyxľB  h.  abrones  ; gyiirii. 

OôpHBaTH  es.  szakítani,  szak- 
gatni,  letépni. 

06pH3raTH  (-gá-)  es.  megfecs- 
kendezni,  behinteni  vízzel. 

Odp^ana  s.  kôrulmetélés. 

06pk3aTH  es.  kôrulmetszeni, 
kôrulmetélni ; — ca  v.  ko- 
riilvágatni,  kôrulmetéltetni. 

OópicTH  es.  találni,  megtalál- 
ni,  feltalálni. 

Oôpkxemie  s.  találmány. 

OdpaftHôcTL  n.  szertartás. 

Oôpa^HHH  m.  szertartási,  szer- 
tartásos. 

06pa,n;x>  h.  szokás,  eljárásmód; 
szertartás. 

Oôca^a  n.  ostromlás , kôrúl- 
zárolás. 

06caji,HTH  es.  kôrululteni ; ko- 
riilvenni,  korulzárni,  ostro- 
molni. 

OôcecL  h.  esizmasark,  czipelô- 
sark. 

Oôcoxjihh  m.  megszáradt,  ki- 
száradt. 

OdcoxHyTH  k.  i.  megszáradni. 

OôcxaBaxn  k.  i.  elmaradozni, 
elmaradni. 

OócTaHÔBKa  n.  koriilmény. 

Csopei  : Rutén-magyar  szótár. 


Odcxaxu  k.  i.  maradni,  meg~ 
maradni,  elmaradni. 

OôcToaTejiLHHH  m.  kôrulmé- 
nyes,  kimerító  (értesités  stb.). 

05cToaTe:iBCTBO  s.  kôrulmény, 
korulállás. 

OdcTpnaH  es.  megnyirni , le- 
nyirni. 

Oôcxpyraxn  es.  meggyalúlni, 
legyalúlni. 

OôcxpkjiaxH  es.  kôrul  lôvol- 
dôzni,  meglódôzni. 

OôcynmxH  es.  megszárítani, 
kiszárítani. 

OôcbinaxH  es.  kôrultôlteni,  feb 
tôlteni;  kôriilbányni ; — c á 
v.  beomlani. 

OocHxaxH  k.  i.  száradozni* 
lassan  száradni. 

OôckaH  es.  lemetszeni,  levágni. 

06caraxii  es.  kôrulérni,  kôrub 
fogni,  beérni. 

06carx>  h.  terulet,  kiterjedés ; 
térfogat. 

OócaaíHbiH  m.  térfogati,  kiter- 
jedési. 

OôxepxH  es.  megtôrulni,  letô- 
rúlni ; — ca  v.  letornlni 
magát,  lekopni. 

Oôxecaxn  es.  megfaragni,  le- 
faragni. 

OôxnpaxH  es.  letôrulgetni,  le- 
koptatni. 

OôxoBaa  es.  megutni,  feliitni 
(valamin) ; — ca  v.  meg- 
iitni  magát  (kôvôn). 

Oôxywra  es.  megbizlalni. 

OôxHKaxn  es.  koruldugdosni. 

15' 


— OOTflľHyTH  


226 


— OÓLFiaH 


OÓTarHyiH  cs.  kôrulbúzni,  be- 
búzni,  bevonni. 

OóyBana  s.  czipófelbuzás. 

OôyBarii  cs.  yalakinek  a lá- 
bára  felhuzni  a csizmát ; — 
ca  v.  felbuzni  a czipót  (a 
sa,ját  lábára). 

OóyBJía  n.  czipófelbuzás. 

OóyTí,  h.  lábbeli,  czipó. 

06yTHH  m.  czipóben  levô. 

OôyxoBbiii  m.  fokon  levó,  tom- 
pa  oldalon  levó  (fejszénél). 

06y xi,  h.  foka  a fejszének. 

OôyaaTH  cs.  megtanítani,  ok- 
tatni. 

Oóxoähtk  cs.  kôrulérni,  kôrul- 
fogni ; kôruljárni,  kedvében 
járni.  Oóxoähth  ijepBKOB'B : 
templom  kôrul  vonulni  kôr- 
menetben. 

Oóxôä'b  h.  kôruljárás,  menet, 
kórmenet. 

Côi^ec-B  h.  czipó  sarka,  a láb- 
beli  sarka. 

OóancTHTH  cs.  megtisztĺtani, 
kitisztĺtani ; — ca  v.  meg- 
tisztnlni , lemosni  magáról 
a piszkot. 

OóaHmaTH  cs.  gyakran  tisztí- 
tani,  tisztogatni. 

OóniHBaTH  cs.  kôrulvarrogatni, 
kihimezni ; kôrulszegni. 

OóniHBKa  n.  gallér  a nói  ingen; 
szegélyezó  pántlika,  szegély. 

OóinHTH  cs.  kôrulvarrni ; kô- 
ru! szegni. 

OómHiraTH  cs.  megcsipdesni, 
megcsipkedni. 


Oóx  e.  rol,  ról ; kôrul. 

OÓBeÄHHHTH  cs.  egyesíteni. 

OóxeKTHBHÔCTL  n.  tárgyilagos- 
ság. 

OÓBeKTHBHBiii  m.  tárgyilagos. 

06i»eKTi,  h.  tár  gy,  dolog. 

06i»'Í>cth  cs.  kôrulenni,  kôrul 
rágni. 

Oô'&aBHTH  cs.  kihirdetni , ki- 
nyilvánitani ; oóaBHTH  Boiray  : 
hadat  uzenni. 

06i>aBJLeHLe  s.  kihirdetés,  ki- 
nyilatkoztatás. 

OÓBacHeHne  s.  magyarázat, 
felvilágosítás ; fejtegetés. 

Oó'tacHHTH  cs.  megértetni,  meg- 
magyarázni,  felvilágosítani. 

Oó'BaTH  cs.  megôlelni,  kôrul-. 
ôlelni,  kôrulfogni. 

06bi  k.  bogy,  vajba. 

OÓBiBaiH  k.  i.  lakni.  tartóz- 
kodni. 

OÓBiBäTeJiB  h.  lakó,  lakos. 

OÓBirHain  cs.  kôrôskôrul  lebaj- 
tani ; kôrôskôrul  elhajtani. 

OÓBiÄpaHeiiiL  h.  ringy-rongy 
ember ; csavargó. 

OÓBiji,paTH  cs.  megnyúzni,  le- 
nyúzni. 

OÓBijípeH  h.  nyúzó. 

OÓBiHMaTH  cs.  ôlelgetni.  meg- 
ôlelni ; — ca  v.  ôlelkôzni. 

OÓBipBaTH  cs.  leszakgatni.  le- 
tépni,  leszedni  (gyumôlcsôt 
a fáról);  — ca  y.  elrongyo- 
lódni,  elrongj^osodni. 

OÓBiaat  h.  szokás,  erkôlcs,  jel- 


— OÔBHiaHHÔCTB  — 


227 


— (JBHHH  — 


lemvonás,  becsulet ; illede- 
lem,  illem ; modor. 

Oobi^aneoCTB  n.  szokás,  erkôlcs, 
illedelem,  illem ; modor. 

OÔBiaaiHBiH  m.  szokásos,  be- 
csiiletes,  illedelmes ; szokott 
kôzônséges. 

06t  sz.  kettó,  ketten. 

QétftaHH  s.  ebédelés. 

OôkjíaTH  cs.  ebédelni,  étkezni. 

OôkÄHmja'  n.  a szent  misének 
egyik  kulônôs  része. 

Oôt^HH  n.  szent  mise. 

Oôt.n'B  b.  ebéd,  déli  étkezés. 
Ilpu^e  KyMeii;B  Ha  oôhÄeijB, 
a He  6y,n;e  jio«bi  : eljó  még 
a kóma  is  ebédre,  de  nem 
jut  neki  kanál  (meg  nem 
emberelik). 

OôtpyKHH  m.  két  kézzel  dol- 
gozó. 

OôtpyHB  i.  mind  két  kézzel. 

OétTOBaHne  s.  igéret,  fogada- 
lom. 

OôkTOBaHHBin  m.  igért,  meg- 
igért ; oôtTOBaHna  3eMjra : 
inegigért  fôld , az  igéret 
fôldje. 

OékTOBaTH  cs.  igérni,  fogad- 
ni,  fogadalmat  ténni. 

06tii;aHKa  n.  igéret ; fogada- 
lom. 

06tn,aHKa  n.  igéret. 

06tn;HTH,  o6kn,aTH  cs.  igérni, 
felfogadni , fogadást  tenni. 

06a3aHne  s.  kotelesség ; leko- 
telezettség. 

Oéa3aHHBiH  m.  lekotelezett. 


06a3aTejiBHôcTB  n.  kôtelezett- 

^ség. 

06a3aTeJiBHBiH  m.  kôtelezó. 

06a3aTH  cs.  lekôtni,  lekôtelez- 
ni ; — ca  v.  lekôtni  magát, 
lekôtelezni  magát. 

OBa^B  (oestrns  állt.)  h.,  ló- 
bôgôly. 

OBajiBHBiii  m.  tojásalakn,  to- 
jásdad. 

OBBa : debogy,  nem  bizóny. 

OB^OBkiBin  m.  megôzvegyedett. 

Obrobíte  k.  i.  megôzvegyedni. 

Obch-b  h.  kos ; ostromló  gép, 
faltôró  kos  (a  régi  népek- 
nél). 

OedcLiaiui  b.  oldalas. 

OfiecB  (2.  eset : BÔBca)  (avena 
sativa  nôvt.)  h.  zab. 

OBeHKa  n.  kis  jub,  juhocska. 

Oboíhb  (oestrus  állt.)  h.  bôgôly, 
lóbôgôly. 

Obôhb,  OHa,  oho  nm.  ô. 

Obohhiikb  h.  gyumôlcskeres- 
kedô. 

Obôhhbih  m.  gyumôlcs  — ; 
OBÔHHe  ÄepeBô ; gyumôlesfa. 

Obohb  h.  gyumôlcs. 

Oboiub  h.  gyumôlcs. 

Obchhhkb  h.  zablegény. 

Obchhhhh  n.  zabtarló  ; zabfôld. 

Obchhbih  m.  zabból  való,  zab  — 

Obľ;h  n.  juh. 

OBnapHTH  k.  i.  juhász  lénni. 

OBHapHH  n.  juhakol,  hodály. 

OBHapB  h.  juhász. 

Obhhh  (“Biil)  m.  juhból  valóy 
juh  — 


15* 


— Orapt  — 


228 


ÓÄB'JkaaJILHÔCTB  — 


Orapt  h.  marhabógôly  álczája. 

OreHt  h.  tiiz. 

OraaroaaTH  cs.  vádolni,  rágal- 
mazni. 

OnacKa  n.  kihirdetés,  a je- 
gyesek  kihirdetése. 

OľJiamaTH  cs'.  kihirdetni  a je- 
gyeseket. 

Omameime  s.  kihirdetés. 

OoameHHHH  m.  kihirdetett ; 
— h.  a keresztény  vallást 
felvenni  akaró  (az  elsó  szá- 
zadokban). 

Orjia^ara  cs.  megnézi,  meg- 
tekinteni ; — ca  v.  vissza- 
nézni,  visszatekinteni,  néze- 
lódni. 

Orjiaji.HBiH  m.  éber,  óvatos,  kô- 
riiltekintó. 

Orjia^OBaHH  n.  szemlélet,  kô- 
riiltekintés. 

OraaÄoaHBiH  m.  szemlélhetó, 
szemléleti. 

h.  tekintet,  figyelem  ; 
6e 3B  orjiajjy : tekintet  nél- 
kiil,  nem  tekintve  azt. 

OrHHBO  s.  aczél  (tiizet  csiholni 
vele). 

Omnro  s.  aczél  (tiizet  csihol- 
ni vele). 

OrHHKB  h.  tiizecske,  tiiz. 

OrHHCKo  s.  nagy  tiiz  ; tiizhely. 

Onmme  s.  nagy  tiiz  ; tiizhely. 
Ha  cTapôwB  orHmu,k  aerKO 
oreHB  KJiacTH  : kônnyii  tiizet 
rakni  a régi  tiizhelyen. 
Kozmondás. 

Ohb  h.  tiiz. 


OrHaHBit  m.  tiizes. 

OroHB  h.  tiiz. 

OropojíHTH  cs.  bekeríteni,  ko- 
riilkeríteni , besôvényezni. 

OropoK'B  (cucumis  sativus  nôvt.) 
h.  ugorka,  uhorka. 

OrôpaiiTeJiB  h.  keserító,  meg- 
keserítô. 

OrôpaHTH  cs.  megkeseríteni, 
keseriivé  tenni. 

OrpaÔHTH  cs.  kirabolni,  meg- 
rabolni. 

Orpa^B  h.  kert. 

OrpaHHaHTH  cs.  korlátozni, 
határt  szabni. 

OrpkBaTH  cs.  melengetni,  me- 
legítgetni. 

Orypeu,B  h.  ugorka,  uborka. 

0,na  n.  óda. 

O^apuTM  cs.  megajándékozni. 

OjjapKa  n.  Dorottya. 

Oäčhth  cs.  elverni,  leiitni,  visz- 
szaverni , levágni ; lefúni 
(harczban). 

O ä 6 ma  s.  lefúvás ; leiités,  le- 
rovás. 

Oäójihckb  h.  visszaveródés, 
visszavert  fény. 

0/i;Be3TH  cs.  elvinni  (szekeren), 
— ca  v.  elvitetni  magát 
(szekeren). 

OÄBepi^k  t.  ajtóbéllés. 

OÄB03HTH  cs.  elvinni  (szeke- 
ren), gyakran  elvinni. 

Oji;bô3'b  h.  elvitel,  kivitel. 

O^BHaKa  n.  elszokás,  leszokás. 

O^BkTHBiii  m.  felelôs. 

O^BkaajiBHÔCTB  n.  felelôség. 


— — 229  — OjíHOCBMeHHBlií  — 


OÄB^ajiBHHH  m.  felelós. 

OÄB^aTH  cs.  felelni,  felelós- 
nek  lénni. 

O^rBapi*  h.  visszhang. 

Ojíiomoeľb  h.  visszhang. 
OÄÄajieHHôcTB  n.  távollét,  tá- 
volság. 

OÄÄaienHHH  m.  távoli , tá- 
vollevô. 

Ošatia  s.  visszaadás,  eladás ; 
férjhez  adás. 

OÄHamma  n.  férjhezadó  leány. 

O^^aTH  es.  visszaadni,  vissza- 
íizetni ; férjhez  adni ; — ca 
v.  férjhez  menni. 

Ojwaaa  n.  leadás,  átadás. 

Ô/WBixaTH  k.  i.  lehelni,  kipi- 

x henni ; pihenót  tartani. 

Oääbix'b  h.  kilehelés;  pihenés. 

cs.  elválasztani , 
elkiilôníteni ; — ca  y.  elválni. 

OÄ#kJix>  h.  szakasz,  czikkely, 
fejezet;  csapat ; bizottság. 

O^eata  n.  rúha,  ruházat. 

O^epatam  es.  birtokába  venni, 
megtartani ; o^epataTH  no- 
: gyôzelmet  aratni , 

gyózni. 

O/jecHyio  i.  jobbra,  jobboldalon. 

Oähhb,  OÄHa , oäho  sz.  egy ; 
egynémely,  egyik. 

OÄHHHa^u,aTB  sz.  tizenegy. 

O aulami  m.  elvadult,  meg- 
vadult. 

OaHaaTH  k.  i.  elvadulni,  meg- 

v vadulni. 

OÄKa3aHa  s.  lemondás ; el 
nem  fogadás. 


O^Ka3aTH  cs.  lemondani  (hi- 

v yatalról) ; el  nem  fogadni. 

O^Kasr.  h.  lemondás. 

O^KanKaTii  cs.  visszahivni. 

Oäkjihkb  h.  visszahivás ; boji;- 
KJíHKyaoe  iihcmo  : visszahivó 
levél.  * 

OÄKpaiiKa  n.  karéj , szegély, 
szelet,  kivágás. 

OftKyiíHTejiB  h.  megváltó. 

O^KynaTH  cs.  kivältani,  meg- 
yáltani  ; — ca  y.  megvál- 
tani  ônmagát. 

OjíKyiiB  h.  kiváltás,  megváltás. 

OjjiyKa  n.  elkulonítés,  elvá- 
lasztás. 

ÔtfJiyaHTii  cs.  elyálasztani, 
elkiilôníteni. 

OA-íkBHTH  k.  i.  engedni, 
alábbhagyni  (a  betegség) ; 
Maao  mh  ô/i;akBnio : kissé 
jobban  érzem  magamat. 

OjiMOBa  n.  lemondás. 

OjíMkHa  n.  ejtegetés,  változ- 
tatás,  deklináczió. 

OpikHHTH  cs.  megváltoztatni ; 
— ca  v.  megváltozni. 

OAMkHHÔCTB  m.  változékony, 
yáltozó. 

OffMkHHBiií  m.  változó,  válto- 
zékony. 

OjpikHaTH  cs.  változtatni,  má- 
sítani ; — ca  v.  változni. 

OjmecTH  cs.  elvinni , elhor- 
dani. 

OäHochth  cs.  elvinni , elhor- 
dani ; — ca  v.  vonatkozni. 

OÄHockMeHHHK  m.  egymagvu. 


— Oähohi  enbe  — 


230 


Oäch  — 


OjíHOuieHLe  s.  vonatkozás,  vi- 
szony,  tekintet. 

O^ohth  k.  i.  elmenni , eltá- 
vozni. 

OtfOJUíHTH  cs.  leônteni,  letôl- 
teni ; — ea  v.  leômolni. 

OdoMawv  h.  áldomás. 

Xoähbb  ToMauľL 
^aBB  OÄOMamB.  (Népdal.) 
( Járt  Tamás,  adott  áldomást.) 

0,inaBfflHH  m.  elszakadt;  áruló. 

O^nacTH  cs.  leesni,  elszakad- 
ni ; elárulni. 

Oähbth  cs.  elvenni,  levenni ; 
kônnyiteni. 

OaoópeHa  s.  helyeslés , jóvá- 
hagyás. 

OjíoôpHTH  cs.  helyeselni,  jóvá- 
hagyni. 

OÄneaaxoKB  h.  lenyomat,  le- 
nyomás. 

O^iiiaTa  n.  visszafizetés ; 
boszú. 

OjunjraTHTH  cs.  visszafizetni, 
megboszulni. 

OjuiaaTHHKB  h.  visszafizetô ; 
boszuló. 

OamiHBB  h.  apály. 

OanoBkaara  cs.  felelni,  vála- 
szolni. 

O.nnoBkji.HbiH  m.  megfelelô, 
illetó,  kérdéses. 

ÓanoBtaB  h.  felelet , válasz. 

O^noBk^L  n.  lemondás , le- 

% koszonés. 

Oähobí»ctl  n.  eilenirat. 


| ÓanoaHBaTH  k.  i.  kinyugodni 
j % magát,  kipihenni. 

OanoaHBKa  n.  kipihenés,  nyu- 
galom,  nyugvás. 

ÓanoairaoKB  h.  nyugvás , ki- 
pihenés, megpihenés. 

OanpaBa  n.  elszállítás,  elkul- 
dés  ; szertartás , templomi 
végzés. 

OÄnpaBii;aKH  s.  igazolás , fôl- 
mentés. 

OAiipaB^aTH  cs.  igazolni,  fôl- 
menteni. 

O^npaBHTH  cs.  elkiildeni,  to- 
vábbitani ; elvégezni  (a  szer- 
tartást). 

OÄnpaBiaTH  cs.  kiildôzgetni ; 
végezni  a szertartás  t. 

OjijnpaBJíkHa  s.  elkuldés,  szál- 
lítás. 

OÄnpaBHHKB  h.  kuldó,  szál- 
litó,  feladó. 

O^nyCTETH  cs.  elbocsátani ; 
megbocsátani  (a  bunt), 

OjuiycTB  h.  bocsánat,  bunbo- 
csánat ; búcsu  (templomi) ; 
BÔÄnycTHHH  jihctb  : bunbo- 
csátó  levél. 

O^pean  cs.  lemóndani. 

Oäpoóhth  cs.  ledolgozniy 
munkával  leróni. 

CMpoäokb  h.  korcsfaj,  válfaj. 

OftpB  h.  ágy,  fekvóhely. 

6,n;cepe^HHH  m.  kôzponttól 
futó  ; ô^cepe^Ha  cnaa  : kôz- 
ponttól futó  eró,  rôpító  eró. 

Oäch,  ôackjiB  i.  innét,  emin- 
nét. 


— Oji;TaKí>  — 


281 


OKeaHí)  — 


OftTaKi.  k.  tehát ; ennélfogva. 
O^tojiíh,  bôätoä^  i.  azóta. 

i.  onnét,  amonnét. 
OAYP'feaHH  m.  megbolondult, 
eszeveszett. 

OäYP^th  k.  i.  megbolondulni, 

megtébolyodni. 

O^yineBHTn  cs.  lelkesíteni,  éle- 
tet  adni ; — ca  v.  lelkesul- 
ni,  lelkesedni. 

Oäxo^hth  k.  i.  elmenni,  el- 
távozni,  elválni. 

Oäxôäb  b.  eltávozás,  elválás. 
Oäxojkhh  (bih)  m.  távozó. 
OÄBksÄB  b.  elntazás. 

O^kBaHa  s.  felhúzás,  felôltôzés, 
felôltozkodés ; ôltôzet. 
OjíkBaTH  cs.  bevonni,  feloltoz- 
tetni , beruházni,  befedni ; 

— ca  y.  bltôzkodni,  ôltozni. 
C^kaio  s.  takaró,  lepel. 
(^lamie  s.  rúha,  ruházat. 
('jfíeuHTH  cs.  megházasítani ; 

— ca  v.  megházasodni. 
OatepeÔHTH  ca  y.  csikózni, 

csikót  elleni. 

OaiHBaTH  k.  i.  feléledezni,  las- 
san  fôléledni ; életre  ébredni. 
OMBHTeiLHHH  m.  éltetó,  udító. 
Ojkhbhth  cs.  életre  hozni,  fel- 
éleszteni ; fellelkesíteni. 
(aíHHa  (rubus  fructicosus) 
n.  fôldi  szederj. 

Okb  k.  hogy,  liogyba.  Oíkb  tbi 
He  npnmoBB,  toto  He  6k,na : 
Hogy  nem  jôítél  el,  nem 
baj. 

O^apHTH  cs.  megvilágítani. 


p3^o6a  n.  ékesség,  disz. 

03,nopoBÍ>TH  k.  i.  kiépulni  a 
betegségból,  felgyógyulni. 

03epo  s.  tó. 

03HMHHa  n.  oszi  yetés. 

03HMHBIH  m.  ôszi,  tél  alá  való. 

03io6hth  cs.  felboszíteni,  meg- 
haragítani. 

03HaaHTH  cs.  megjelôlni,  meg- 
jegyezni. 

O3010THTH  cs.  megaranyozni, 
bearanyozni. 

OsBipaTH  cs.  kôrultekinteni, 
kôrulnézni ; — ca  v.  maga 
kôrul  nézni. 

03bipKT»  h.  kôriiltekintés ©va* 
tosság,  éberség. 

03a6aTH  k.  i.  megfázni  T át- 
fázni. 

Oh  i.  sz.  ó,  ob  ! ej  ! hej  ! Oi 
Ha  ropl  rycTBil  ca,a;B : Hej 
a hegyen  súru  gyumôlcsôs* 
van. 

OKaneHlTK  k.  i.  megkôvesed- 
ni,  kove  válni. 

OaaMeHljiôcTB  n.  megkovese- 
dés ; kôvulet. 

OKaMeHkjiBiH  m.  megkôvesult. 

OKaaHHHKB  h.  átkozott,  elát- 
kozott;  megátalkodott,  go- 
nosztevo. 

OKaaHHôcTL  n.  elvetemultség, 
aljasság,erkôlcsi  roinlottság. 

OKaaHHBiH  m.  elvetemult,  go- 
nosz. 

OKeaHHa  n.  Óczeánia. 

OKeaHCKHH  m.  óczeáni. 

OaeaHB  h.  óczeán,  világtenger. 


— OKianaTH  — 


232 


— Ospimifiin  — 


ORjianaTH  cs.  megcsalni , rá- 
szedni ; — ca  v.  megcsalat- 
ni,  rászedetni. 

OKJiacTii  es.  kôriilrakni,  kôriil- 
helyezni. 

OKJieBexaxH  cs.  rágalmazni, 
megszólni. 

OKJienaTH  cs.  kissé  megková- 
csolni , keveset  megkala- 
pálni. 

Okho  s.  ablak. 

Oko  (t.  oan)  s.  s zem ; bx>  jkhb£ 
oxíh  épexaxn  : szemtul  szem- 
be  bazudni ; bo  oaii  cbkl,  a 
3a  oan  xaKx> : szembe  igy, 
bát  môgôtt  meg  arnugy. 

OKOBam  cs.  megvasalni,  meg- 
patkolni. 

Okobx,  e.  kôrul,  kôrôskôriil ; 
xexie  Boji,a  okôbl  ceaa.:  foly 
a.  víz  a falu  kôrul. 

OKOinim  n.  kôrnyék,  vidék ; 
keriilet. 

Okojlo  e.  kôrul,  kôrôskôriil ; 
o kojí  o ôojioxa  : a tó  kôrul ; 
szinte,  mintegy,  kôriilbeliil ; 
okojio  cxo  ôhjio  Hacx»  xaM-t : 
mintegy  százan  voltunk 
ott. 

Okôjix>  e.  kôrul,  kôrôskôriil. 

Okô.ibhôcxb  n.  kôriilállás,  ál- 
lapot , ! belyzet ; mellékok  , 
kôriilmény. 

OKomiaHue  s.  vég,  bevégzés. 

Okoitihxh  cs.  bevégezni ; — 
ca  v.  bevégzódni. 

OKopeHHTH  ca  v.  meggyôke- 
resedni. 


Okopmhxh  cs.  megétetni , jól 
tartani. 

Okochxh  cs.  lekaszálni,  meg- 
kaszálni,  kôrulkaszálni. 

Oapat  h.  párkány,  perem, 
széle  valaminek. 

OKpauKa  n.  széle  valaminek  ; 
kenyér  darab  a széléról. 

OKpaHHa  n.  határszél,  határ, 
mesgye. 

Oapaca  n.  ékszer ; pipere,  cz  - 
czoma. 

OKpacuxH  cs.  feldiszíteni,  fá- 
piperézni. 

OapeMe  e.  kiviil,  elkiilônítve. 

OapeMt  e.  kiviil,  nélkiil ; kiilôi. 

OKpeMkmKa  n.  kivétel. 

OKpeMkuíHBbiH  m.  kúlônôs,  4- 
vételes,  magán,  elkiilôníteit. 

OapecHocxB  n.  kôrnyék,  vidéí. 

OKpecxHxii  cs.  megkeresztelri. 

Okphbähxh  cs.  megrôvidíte4, 
megkárosítani. 

Okphbhxh  cs.  meggôrbíteri, 
elgôrbíteni. 

Okpômb  e.  kúlôn,  kiviil. 

Oapoiraxii  cs.  megbinteni,  me<  - 
szentelni. 

Okpôiib  (anetbum  graveoleis 
nôvt.)  b.  kerti  kapor;  for:ó 
víz 

OKpyx.iHxn  cs.  kikerekíteii, 
meggômbôlyíteni. 

OKpyrjiôcxL  n.  kerekdeds^, 
gômbôlyiiség. 

OKpyrjibiS  m.  gômbôlyú  kerfk. 

OKpknjiHH  m.  megerôsôdcbt, 
szilárd,  kemény. 


— Okcha  — 


283 


— OHaJKHTH 


Okchjí  n.  a hangsúly  jele  a 
templomi  szláv  kônyvekben. 

OKTaBa  n.  nyolczad,  nyolczad- 
bang. 

OKTOBÔep'L  h.  október. 

Oktohxb  h.  nyolczbangu  egy- 
házi  énekes  kônyv. 

OKyaapBi  t.  szemiiveg,  pápa- 
szem. 

OKyH^  (perca  íluviatilis  állt.) 
h.  siigér,  folyami  sugér. 

Oaafi  b.  olaj  ; Kanycia  3B  ojia- 
itoMB  : olaj  os  káposzta. 

OJianoBBiH  m.  olajból  való, 
olaj  — 

Oae  isz.  nocsak,  nosza,  raj  ta. 

Oaeauaepb  (nôvt.)  h.  oleander, 
leánder. 

Oaeaefíkjmi  m.  jéggel  fedett. 

Oaek  b.  olaj. 

OieKca  h.  Elek. 

OJieKcaH^epB  h.  Sándor. 

OireHa  n.  Ilona. 

OaeHeaL  b.  íiatal  szarvas. 

OieHKa  n.  Ilonka. 

OaimeTBopHTH  cs.  személyesí- 
teni. 

OJiOBJíaHiiKB  h.  ólmos  futykôs. 

OjtOBiaHBiH  m.  ólomból  való, 
ólom  — 

Ojiôbhhi],^  n.  mérôón,  pióm, 
mélységméró. 

Ojiobo  (plnmbum  ásvt.)  s.  ólom. 

OJiOBimBiÉ  m.  ólomból  való , 
ólmos. 

OaTapL  h.  oltár. 

OiTapBHHKB  h.  oltárszolga, 
szekrestyés. 


OiBÓpexTB  h.  Albert. 

Ojo>ra  (-gá)  n.  Olga. 

OJiBxa  (alnus  glutinosa  nôvt.) 
n.  égerfa. 

Ojlbxobbih  m.  égerfából  való, 
éger  — 

(JjiBiiiHHttB  h.  égeres,  égerfa- 
erdó. 

O akn  b.  olaj. 

Oji^hb  (cervus  állt.)  h.  szarvas. 

OMera  (-gá)  n.  oniega  (a  gô- 
rôg  ábéczé  utolsó  betujének 
neve) ; vég. 

OMeio  (viscum  nôvt.)  s.  fa- 
gybngy. 

OMeJiaHB  h.  Emil. 

OineTa  n.  prém,  sujtás. 

Omhhóvcb  b.  nagy  bérkocsi, 
omnibusz. 

Omo^hth  cs.  megáztatni,  ineg- 
vizezni;  — c a v.  megvize- 
zôdni,  megnedvesedni. 

OMpaHHTH  cs.  elsótétíteni,  el- 
homályosítani ; — ca  v.  el- 
sôtétedni , elhomályosodni. 

OMina  n.  mise. 

OMBiBaiLHHija  n.  mosdóteknó. 

OMbiBana  s.  megmosás,  mosás. 

OMBiBam  cs.  mosni,  mosogat- 
ni ; — ca  v.  mosakodni, 
mosdózni. 

Ombith  cs.  megmosni ; — ca 
v.  megmosakodni. 

OMHTa  s.  mosakodás,  mosás. 

OHa  (nóneme  OHB-nak)  nm.  ó. 

OHaaamTH  k.  i.  izélni , mó- 
kázni. 

OHaatHTH  k.  i.  izélni,  mókázrii. 


— OHapM  — 


284 


— Onô3ÄajiHH 


OhäpM  h.  András. 

Ohhkb  h.  a templomi  szláv  oy 
betu  neve. 

Ohtohb  h.  Antal. 

OfíyKB  h.  unoka. 

OHHtfjpo  h.  Onufriusz. 

Ony(f)pM  h.  Onufriusz. 

Ofíyaa  n.  rongy,  kapcza. 
OHyliapB  h.  rongvszedô. 

Ohb  h.  a jeleň  betu  neve. 
Ohb,  OHa,  oho  nm.  d. 

Ohbih  nm.  az,  amaz. 

Oh4mhth  cs.  elnémítani. 
Oh^míjiôctb  n.  némaság. 
OnkMkjiBiH  m.  néma. 

Oh^m^th  k.  i.  megnémulni. 
Ona^aTH  cs.  leesni , lehullani. 
Onana  kn.  irigykedô , telhe- 
tetlen. 

OnaaKa  n.  szórólapát. 

OnajiB  h.  opál,  opálkô. 
OnaHacB  h.  Atbanáz. 
OnapinuBkTH  k.  i.  megrúhe- 
sedni. 

OnacaTH  ca  (onarny  ca)  y.  ma- 
gára  kôtni , felkôtni  (kô- 
tényt,  szoknyát). 

OnacKy^HTH  cs.  bepiszkítani, 
berondítani. 

OnacKyÄ^TH  k.  i.  megcsunyulni. 
OneKa  n.  gyámság,  gyámko- 
dás. 

OneKyHB  b.  gyá m. 

Onepa  n.  opera,  dalmu. 
OnepaTopB  h.  rnutô. 

Onepaipia  n.  mútét,  orvosi 
mutét ; muvelet. 

Onepe,a,HTH  cs.  megelozni. 


OimpaHa  s.  támaszkodás,  tá- 
masztás. 

OnnpaTH  cs.  támasztani ; — 
ca  v.  támaszkodni , meg- 
vetni  a lábát. 

Onucamie  s.  leírás,  vázolás. 

OimcaxeJiB  h.  leíró. 

OnHcaTeiBHBiH  m.  leíró. 

OimcaTH  cs.  leírni,  kôrulírni ; 
vázolni. 

Ohhcb  h.  leírás,  raj  z;  lelettár. 

OnHTH  ca  v.  leinni  magát,  le~ 
részegedni. 

OnaaKana  s.  megsíratás. 

OnaaKaTH  cs.  megsíratni. 

OnaaTa  n.  lefizetés. 

OniecKH  t.  tapsolás ; belyes- 
lés,  tetszés. 

OnaíicHbiBiH  m.  megpenésze- 
dett. 

OnJikcHkTH  k.  i.megpenészedni. 

OniiOBaTH  cs.  lekopni,  meg- 
kôpkôdni. 

OnoBt^aHa  s.  elbeszélés,  be- 
szély. 

OnoBi^aTH  cs.  elbeszélni,  el- 
mondani,  elóadni. 

OnoB^CTH  cs.  elbeszélni , el- 
mondani,  elóadni. 

OnoB^CTB  n.  értesítés , tudó- 
sítás. 

OnoraHHTH  cs.  elpiszkolni,, 
tisztátlanná  tennij  — ca  v. 
tisztátlanná  válni,  pogány 
lénni. 

Onôs^ajiHS;  m.  elkésett,  meg- 
késett,  késó. 


— Onô3,n;HTH  — 


235 


— OnyTaTH  — 


0nô3,piTH  c a v.  elkésni,  meg- 
késni. 

Ono3Hii,Ha  n.  ellenzés,  ellenzék. 

OnossaHa  s.  felismerés. 

Ono3HaTH  csí  felismerni,  meg- 
ismerni ; — ca  v.  tájékozni 
magát,  kórultekinteni  ma- 
gát. 

Oiiohhth  cs.  leitatatni , leré- 
szegíteni. 

OnoaoKaTii  cs.  megóblíteni,  le- 
ôblíteni. 

OnonaeHa  s.  felfegyverkezés. 

Oiiopa  n.  támasz,  támasztó 
pont. 

OnôpHbiÄ  m.  támasztó,  támasz- 
kodó. 

Onôcia  i.  azután,  késóbb,  ké- 
sóbben. 

OnoacaHa  s.  kôrulôvezés,  kô- 
rulóvedzés. 

OnoacaTH  cs.  kôrulóvezni,  óvet 
kôtni  (másnak  a derekára) ; 
— ca  v.  magát  felôvezni. 

Onno3Ha,HOHHHH  m.  ellenzéki. 

Onno3Hii;Ha  n.  ellenzék. 

OnpaBa  n.  kôrulfoglalás,  be- 
foglalás,  bekôtés. 

OapaB^ana  8.  igazolás. 

OnpaB^aTeJiL  h.  igazoló. 

OnpaBÄaTeaLimi  m.  igazoló, 
felmentô. 

OnpaBAaTH  cs.  igazolni,  fel- 
menteni ; — ca  y.  felmen- 
tetni,  kitisztázni  magát  a 
vád  alól. 

OnpaBHTH  cs.  befoglalni,  kô* 
rillfoglalni. 


Onpeji,tj[eHHe  s.  megbatározá&v 
rendelkezés,  rendelés,  ren- 
delet. 

Onpejii^HTeJibHbii  m.  megba- 
tározott. 

OnpejíkjmTH  cs.  meghatározni 
elrendelni. 

OnpmnKa  b.  rabló , utonálló, 
baraszti  zsivány. 

OnpmnKH  t.  a hucznloknál 
diyatos  ntonállás. 

OnpmiiOK'b  b.  baraszti  zsivány,. 
utonálló. 

OnpoBepeaa  cs.  ellenvetni,. 
megczáfolni. 

OnpoBepjKeHne  s.  ellenvetés ; 
czáfolat. 

OnpôaB  i.  ellenben,  ellenke- 
zóleg. 

OnpbcHOKT>  b.  kovásztalaii 
kenyér. 

OnTHKa  n.  fénytan. 

OnTHKB  h.  optikus,  látó  mu- 
szerek  készítóje. 

OnTHMH3Mb  h.  optimizmus. 

OnTHMHCTrL  h.  optimista,  oly 
ember,  a ki  mindent  rózsa- 
szinben  lát. 

OnTHaecKHii  m.  fénytani. 

OnycTonuiTeab  h.  pusztĺtó,  el- 
pusztĺtó. 

OnycTonniTH  cs.  elpusztĺtani. 

OnycTijrbiii  m.  elbanyagolt? 
elpusztult. 

OnycT'tna  s.  elpusztulás. 

OnycTŽTH  k.  i.  elpusztulni. 

OnyiaTH  cs.  bebonyolítani ; — 


— OnyTOBaHíi  — 


236 


— Op&X'L  — 


ch  v.  bebonyolodni,  beke- 
veredni. 

OnyTOBäHíi  s.  kôrut. 

OnyxjiHHa  n.  daganat. 

OnyxiBiH  m.  dagadt,  megda- 
gadt. 

OnyxHym  k.  i.  megdagadni. 

OnkKa  n.  gyámság,  felugyelet. 

OnkKVHB  h.  gyám,  felugyeló, 
gondozó. 

OnarL  i.  újra,  ismét. 

Oiijitb  i.  újra,  ismét , ujolag. 

Opajio  s.  eke. 

OpaHHHa  n.  szántott  fôld ; 
szántófôld. 

OpaHinj,H  n.  szántófôld. 

OpaHa  s.  szántás. 

OpaTejib  b szántó. 

Opara  cs.  szántani. 

OpaTopcRHH  m.  szónoki. 

OpaTopB  h.  szónok. 

Opa^iB  h.  szántó. 

OpraHH3aTopT>  (-gá-)  h.  szer- 
vezó,  berendezó. 

€prami3ai;Ha  (-gá-)  n.  szerve- 
zés,  berendezés. 

OpraHH3Mri>  (-gá-)  h.  szervezet, 
orgánizmus. 

<ypraHii30BaTH  (-gá-)  cs.  szer- 
vezni. 

OpraHimecKbiH  (-gá-)  m.  szerves. 

OpramFiHLifi  (-gá-)  m.  szerves. 

OpraH'L  (-gá-)  h.  szerv. 

OproHa  (-go-)  n.  orgona  (a 
templomban). 

OproHH  (-go-)  (syringa  vulga- 
ris  nôvt.)  t.  orgonafa,  or- 
gonacserje  ; orgonavirág. 


OpÄa  n.  horda,  tônieg,  vad- 
csoport. 

OpÄHHaHiíB  h.  szolgálatra  be- 
rendelt  (a  katonaságnál). 

OpAHHapHbiH  m.  rendes,  szo- 
kásos,  kôzônséges. 

OpA^ei  h.  hordó 

OpeJľL  (aquila  állt.)  h.  sas. 

OpHrHHajmôCTL  (-gi-)  n.  ere- 
detiség. 

OpHĽHHaJiHHH  (-gi-)  m.  eredeti. 

OpurHHajiB  (-gi-)  h.  eredeti 
példány. 

OpueHTHpoBaTH  ch  v.  tájékozni 
magát,  eligazodni. 

OpneHTB  h.  kelet. 

Opima  n.  Irene. 

OpHoiľB  h.  az  Orión  csillagzat. 

OpHinKo  h.  Irén. 

OpjiHHHH  m.  sasból  való,  sas  — 

Opjraaa  n.  nôstény  sas. 

OpíR  s.  kis  sas,  fiók  sas. 

OpHaMeHTi>  k.  ékesség,  disz. 

OpHHToioľHH  (-gi-)  n.  madár- 
tan. 

OpocHTH  cs.  meghinteni,  meg- 
ônteni , megáztatni ; — ch 
y.  hannattól  vizes  lénni. 

Opcavb  (-g)  h.  ország ; ország- 
út,  állami  út. 

Opcaii,LKnH  (-bih)  m.  országos. 

OpTorpa(j)iiB  (-gr-)  n.  helyes- 
írás. 

Opy^ae  s.  szerszám,  niúszer ; 
fegyver. 

OpyjKHe  s.  fegyver,  fegyverzet. 

OpixoBbifi  m.  diófából  való. 

OpkxT>  h.  diófa. 


Opkxbi  — 


287 


— OCKOpÔHTH 


Opkxbi  t.  clíó ; Koaaak  3b  o- 
pkxaMH : diós  kalács. 

OpkniHHK'b  h.  diófaliget,  dió- 
fával  beiiltetett  hely. 

OpkínoKB  h.  kis  dió,  diócska. 

Oproani  (-hh)  m.  szántó. 

Oca  (vespa  állt.)  n.  darázs. 

Ocaxa  n.  megszállás,  ostrom- 
lás,  kôrulzárolás. 

OcaHHa  : Hozsanna. 

OcBOÔOÄHTeib  h.  szabadító. 

Ocboôo^hth  cs.  megszabadíta- 
ni,  fôlmenteni. 

Ocbohth  cs.  eltulajdonítani ; 
— ca  v.  megszokni. 

OcBkÄOMHTii  cs.  értesíteni,  tu- 
dósítani. 

OcBkiKHTH  cs.  feliidíteni,  fel- 
frissíteni. 

OcBkia  n.  miiveltség,  felvilá- 
gosultság. 

OcBkTHTH  cs.  megvilágosítani, 
megyilágítani , felvilágoší- 
tani. 

OcBkTHTeJibHbm  m.  világító, 
megvilágító ; ocBkTHTeJiLHbit 
ra3B  (gáz) : világító  gáz. 

OcBkTjieHBe  s.  kivilágítás. 

OcBkTJíHTH  cs.  kivilágítani,  ki- 
fényesíteni. 

OcBkaeHHH  m.  megvilágított, 
felvilágosodott. 

OcBkaeHte  s.  világítás,  meg- 
világítás. 

OcBBTHTeJibHbiH  m.  megszen- 
teló. 

Ocbhthth  cs.  megszentelni. 

OcBam,eHHe  s.  megszentelés. 


I Ocejie3Hb  (clupea  harengus- 
állt.)  h.  hering. 

OceíB,  Bočia  (asinus  állt.)  h., 
szamár,  csacsi. 

OceHHbiií  m.  ószi. 

OceHL  n.  ósz. 

OcepeópHTH  cs.  megeziistôznL 

Ocepejumfi  m.  kozponti ; oce- 
pe^Ha  CHJia : kozponti  eró. 

Ocepe^OKí,  h.  kôzpont,  kôzép- 
pont. 

OceTij  (cirsium  nóvt.)  1i.  fodor 
tôvis,  bárcs. 

OcHKa  (populus  tremula  nóvt.) 
n.  rezgô  nyárfa,  topoly. 

Ociraa  (populus  tremula  novt.) 
n.  rezgô  nyárfa. 

OcHHbiii  m.  darázs  — 

Ochiijiôctl  n.  rekedtség. 

OcunjibiH  m.  rekedt. 

OcHimyTH  k.  i.  berekedni. 

Ocniľb  h.  József. 

OcnpoTkTH  k.  i.  megárvulnL 

Ochíith  cs.  megyilágítani , be~ 
sugarazni. 

OcKajioKB  h.  hasáb. 

OcKBepHHTH  cs.  bepiszkítani, 
berondítani ; — ca  v.  tisz- 
tátlanná  válni. 

Ocko mh h a n.  elváslás. 

OcKopÓHTeib  h.  sértô,  meg- 
bántó. 

OcKopÓHTeatHbiH  m.  sértô  y 
bántó. 

Ockopóhth  cs.  megsérteniy 
I megbántani ; — ca  v.  sért- 
I ve  érezni  magát. 


— OcKopÓJieirae  — 238 


OciaiTB  — 


OcEopÔJieHHe  s.  megsértés, 
megbántás. 

Ocaaóa  n.  bágyadtság. 

OcJiaÔHTH  cs.  meggyengíteni, 
enybíteni ; elnézni. 

OcJiaÔJiBiH  m.  elgyengúlt,  meg- 
gyengult,  gyenge. 

OcjiaÔHyTH  k.  i.  meggyengul- 
ni , elerôtelenedni ; elbá- 
gyadni. 

Ocihhhh  m.  szamárhoz  való, 
szamár  — 

Ocjimja  n.  kancza  szamár, 
nostény  szamár. 

Ocjioôoähth  cs.  megszabadíta- 
ni,  kiszabadítani. 

Ocik^HTE  cs.  kinyomozni,  ki- 
szimatolni. 

OďfenHTH  cs.  megvakítani. 

Oc.ikimTe.iBHHH  m.  vakitó. 

Oc.iknHyTH  k.  i.  megvakulni. 

Ociiokt*  b.  kis  szamár , kis 
csacsi. 

Oc.ua  s.  kis  csacsi,  kis  szamár. 

OcMOTpHTeJiBHócTB  n.  óvatos- 
ság,  elóvigyázat. 

OcMOTpnTeJiBHBiH  m.  elóvigyá- 
z ó,  óvatos. 

OcMOTptTH  k.  i.  megnézni, 
megszemlélni. 

OcMkjíHTH  ca  y.  merészkedni. 

OcMkjraa  s.  kinevetés,  kigu- 
nyolás. 

OcMkaTejiBHBiH  m.  kinevetô, 
kigunyoló. 

OcMkaTH  cs.  kinevetni,  kigu- 
nyolni. 


OcHOBa  n.  alap ; mellékfonal 
(a  szôvésnél). 

OcHOBaHa  s.  alapítás. 

OcHOBHTeaB  h.  alapitó. 

OcHOBaTeiBHBiH  m.  alapitói. 

OcHOBaTH  cs.  alapítani ; — ca 
v.  alapulni. 

Ochobhhk'b  h.  alapitó. 

Ochobhôctl  n.  alaposság. 

Ochobhbih  m.  alapos,  alapvetó. 

OcHkxHTH  cs.  behavazni,  hó- 
val  beborítani. 

Ocoôa  n.  személy. 

OcoôeHHÓCTB  n.  sajátság,  egyé- 
niség. 

OcoôeHHBifi  m.  kiváló , kiilô- 
nôs. 

Oco6jihbo  i.  kulônôsen,  kivá- 
lóan. 

Ocoôjihbôctb  n.  sajátság  ; egyé- 
niség. 

Oco6o  i.  elkiilônitve,  kulôn, 
egycdul. 

Ocojioähth  cs.  megédesíteni. 

Ocna  n.  bimlo. 

OcpaMHTH  cs.  szidalmazni , 
pellengérre  állítani. 

OcTaBHTH  cs.  elhagyni ; meg- 
bocsátani ; ociaBH  HaivrB  Äoa- 
m Hania : bocsásd  meg  a 
mi  vétkeinket. 

OcTaBieHne  s.  elhagyás,  meg- 
bocsátás. 

OcTaaHH  m.  elmaradt , meg- 
maradt. 

OcTaHOKfc  h.  maradék , vég, 
hátralék. 

OcTaiľB  h.  Eusztách. 


— OcTapkabii  — 


289 


— Ot6ôh  — 


OcTap^JiHH  m.  megôregedett, 
ôreg.  elaggott. 

OcTapira  k.  i.  megôregedni. 

OcTaTOK'B  h.  maradék,  vég, 
hátralék. 

OcTaTLHLbiH  m.  utolsó  ; sem- 
mi  r eke  116. 

OcTopoJKa  n.  óvatosság,  eló- 
vigyázat. 

OcTopoJKHôcTL  n.  óvatosság, 
elóvigyázat,  éberség. 

OcTpaJio  s.  fenô  kó,  élesíto  kó, 
kôszôru  ko. 

OcTpHTejiL  h.  élesíto,  kôszôriis. 

Octphth  cs.  élesíteni,  hegye- 
síteni,  hegyezni ; octphth 
3y6i>i : fenni  a fogát  vala- 
kire ; — ca  v.  fenni  a fogát 
valakire. 

OcTpo  i.  élesen,  hegyesen ; 
szurón,  keményen. 

Octpobt,  h.  sziget ; ágas  koró. 

OCTpOBbi  t.  sarkantyu. 

OcTpora  n.  ágas  karó,  ágas. 

OcTporbi  t.  sarkantyu. 

Octpoa3io6hh  m.  hegyes  csoru. 

OcTpoHocHÉ  m.  hegyes  orru. 

OcTpoyMHbrä  m.  éleseszii,  elmés. 

OcTpoTa  n.  élesség,  elmeél. 

OcTpbiH  m.  éles,  hegyes ; el- 
més, eleven,  tiizes. 

OcTpkatT  (perca  fluyiatilis  állt.) 
h.  siigér,  folyami  siigér. 

OcTy^a  n.  elhidegiilés,  feszult 
viszony. 

OcTy^HTH  cs.  íneghííteni  ina- 
gát ; — ca  v.  meghulni, 
meghuteni  magát. 


I OcTy^bi  t.  szômôrcs  (az  arczon) ; 

( májfolt  (az  arczon). 

OcTbiibiH  m.  meghult,  kihiilt. 

Ocyji;a  n.  megítélés,  megszó- 
lás,  rágalom. 

OcyÄHTeJiLHbiH  m.  elítéló , rágal- 
mazó. 

Ocyx'b  h.  vakaró. 

OcyníHTH  cs.  megszárítani,  ki- 
szárítani. 

OcymecTBHTH  cs.  megvalósita- 
ni,  teljesíteni. 

OcbinaTH  cs.  kôriiltôlteni,  meg- 
tôlteni ; — ca  v.  leesni,  le- 
hullani. 

Ocb  n.  tengely. 

OcBMepHHKT*  h.  nyolczszôg. 

OcbMepo  sz.  nyolczan. 

ÔcLMHĽ,a  n.  nyolczadrész,  nyol- 
czad. 

OckftJiaHa  s.  megnyergelés, 

felnyergelés. 

Ock^JiaTH  cs.  megnyergelni, 

felnyergelni. 

OckÄJibiH  m.  letelepedett,  meg- 
telepedett. 

OckHHTH  cs.  beárnyékozni, 

megárnyékozni. 

Ocara  n.  keriilet,  határ ; o- 
cara  TpHKyTHHKa : a három- 
szôg  kerulete. 

OTaBa  n.  sarju. 

OTapa  n.  nyáj. 

OTÔnpaTH  cs.  elszedni,  elvenni. 

Otôhth  cs.  elverni,  visszaverni. 

OTéaecK'B  h.  visszfény,  vissza- 
vert  fény. 

I Otôôh  h.  visszaverés. 


OTÓÔHHblH  — 


240 


GTKpOBeHHHH  — 


Otóôhhbih  m.  visszaverd,  tôró. 

Otóbith  k.  i.  átesni,  átmenni 
valamin.  H necctoe  Tpe6a 
otóbith  : A kutyanapokon 

is  át  kell  esni. 

OTBaÄHTH  cs.  elkapcsolni. 

OTBe3TH  cs.  elvezetni,  elvinni 
(szekeren). 

OcBecTH  cs.  elvinni,  elvezetni 
(gyalog). 

OTBHpaTH  cs.  nyitogatni,  ki- 
nyitogatni ; — ch  v.  ki- 

nyilni. 

OTBoeBaTH  cs.  visszahódítani. 

Otbo3hth  cs.  elvinni , elhor- 
dani. 

Otbojiohhth  cs.  elhurczolni, 
elczipelni- 

Otbophth  cs.  kinyítni  meg- 
nyítni ; — ch  v.  kinyilni, 
megnyilni. 

OTBpai'HTH  cs.  elfordítani ; — 
ch  v.  elfordulni. 

OTBHKHyTH  k.  i.  elszokni,  le- 
szokni. 

OTBkcHHÄ  m.  fiiggélyes,  me- 
rôleges. 

OTBÍTaTH  cs.  felelni. 

OTBkTCBeHiiôcTB  n.  felelósség. 

OTBkTCTBeHHBiH  m.  felelós. 

Otbítb  h.  felelet,  válasz. 

OTBknaTH  cs.  felelni. 

OTBH3aTH  cs.  eloldani. 

OTrBapHTH  k.  i.  visszhangozni. 

OTTBapT  h.  visszhang. 

OTrHara  cs.  elhajtani,  eluzni. 

Otthhth  k.  i.  elrothadni. 

OttobopT)  h.  felelet,  válasz. 


OTroBôpKa  n.  kibeszélés,  kifo- 
gás,  urugy. 

OT^aBara  cs.  átadni,  férjhez 
adni ; — ch  v.  férjhez  menni. 

OTji;aBHa  i.  régóta. 

OTjjajeKa  i.  messziról. 

OT,a;ajieHHôCTB  n.  távolság. 

OTjjaTH  cs.  megadni,  visszaíi- 
zetni ; férjhez  adni ; — ch 
v.  férjhez  menni. 

OTjjHecB  i.  mától  fogva. 

OTÄHxaTH  k.  i.  megpihenni, 
lélekzetet  venni,  iidulni. 

Otäbixb  h.  pihenés,  udulés. 

OrÄkjíHTH  cs.  elválasztani,  el- 
knlôníteni  ; — ch  v.  elválni. 

OTjcfcjiHO  i.  kiilon,  kiilonôsen, 
elkiilônítve. 

Ot^íjib  h.  osztály,  szakasz. 

OTejíHTH  ch  v.  megelleni,  meg- 
borjazni. 

OTei;B  (botu,h)  h.  apa,  atya. 

OTenecKH  i.  atyailag. 

(jTace  k.  tehát,  kôvetkezóleg. 

OT3BiBaTH  cs.  visszahivni. 

Ot3bibb  h.  visszahivás ; vissz- 
hang. 

OmasaTH  cs.  lemondani,  meg- 
tagadni. 

OToa^aTH  cs.  halogatni. 

OToacTH  cs.  eltenni,  áttenni. 

Otkhhkb  h.  visszhang. 

Otkhohhth  ch  v.  elbucsuzni. 

OmpoBeHne  s.  kinyilatkozta- 
tás,  jelenés. 

O TKpoBeHHocTB  n.  ószinteség, 
nyiltszivuség. 

OTKpoBeHHBiH  m.  nyilt,  ószinte. 


— OTKpyTHTH  — 


241 


— OrnôpiiHH  — 


OTKpyTHTH  cs.  elcsavarni,  le- 
ésavarni. 

OTKpHTH  cs.  felfedni,  feltárni, 
felfedezni. 

OmptiTbiK  m.  nyilt,  ószinte. 

OTKy.ua  i.  honnét? 

OTKynHTe.o>  h.  megváltó,  sza- 
badító . 

OTKynHTH  cs.  megváltani. 

OTKycHTH  cs.  elharapni,  leha- 
rapni. 

OTJieT'fejiHH  m.  elrepult,  elkol- 
tôzôtt. 

OTjieT^TH  k.  i.  elrepnlni.  el- 
kôltôzni. 

OT.iHBaTH  cs.  letôlteni,  kitôl- 
teni. 

OTJiHimyTH  k.  i.  leválni. 

OTJiHHaTH  ch  v.  kitiinni. 

Otjihhhôctl  n.  kitiinóség. 

Otihhhhh  m.  kiváló,  kittinó. 

Otjiomth  cs.  eltenni,  elhalasz- 
tani. 

Otjiomhtii  cs.  eltôrni,  letorni ; 
— ch  y.  letorni  (magától). 

0 TJiynHTH  cs.  letorni,  lezúzni. 

OTJiyaHTH  cs.  elszoktatni,  el- 
választani ; — ch  y.  elválni. 

OTMecTH  cs.  elseperni. 

OTMeTani  cs.  elvetni,felrevetni. 

Otmokjilih  m.  elázott,  léázott. 

OTMCTHTeJIL  h.  boszuló,  boszu- 
álló. 

Otx^cthth  cs.  megboszulni ; — 
ch  v.  megboszulni  magát. 

Otmíhhth  cs.  megváltó  ztatni, 
beváltani. 

OTMtpHTH  cs.  lemérni,  elmérni. 

Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


OTHecrH  cs.  elvinni. 

OTHocHTeaLHO  i.  vonatkozással, 
tekintettel. 

OTHomenne  s.  vonatkozás,  vi- 
szony. 

0thlih4  i.  mostanától. 

Othio^l  i.  sehogy,  semmikép. 

Othhth  cs.  elvenni. 

Oto  nm.  az,  amaz. 

Oto  e.  tól,  tol ; el,  ki. 

OTobpaTH  cs.  elvenni,  átvenni, 
elszedni. 

OTorHaTH  cs.  elhajtani. 

Otojkb  isz.  ime,  lám  ! 

Otohth  k.  i.  elmenni. 

OTOMKHyTH  cs.  ldnyitni,  kizár- 
ni,  kicsukni ; — ch  v.  ki- 
nyilni,  megnyilni. 

í Otomcthth  cs.  boszut  állni  va- 
lakin. 

OTopBaTH  cs.  elszakítani,  le- 
szakítani ; — ch  y.  elsza- 
kadni. 

OTna^aTH  cs.  leesni,  elválni, 
elszakadni. 

OTnacaTH  cs.  Jeoldani,  levetni. 

OTnacra  cs.  elválni,  elszakadni. 

OTnacaTH  cs.  megírni,  vála- 
szolni,  felelni. 

Othhc'b  h.  válasz,  felelet ; át- 
írat. 

Othhth  cs.  leinni. 

OrajiaTa  n.  visszafizetés. 

OTniaTHTH  cs.  visszafizetni, 
megfizetni. 

OTHOB^^oBaTH  cs.  felelni,  fele- 
selni. 

OTnôpHbiH  m.  ellenálló. 

16 


— OTIlÔpí.  


242 


Ottoji4  — 


OTnop'L  h.  ellenállás. 

OTno^iHBaTH  k.  i.  kipihenni, 
kinyugodni. 

OTiipaBa  n.  elvégzés ; szertar- 
tás. 

OľnpaBHTeJiB  h.  kuldó. 

OTnpaBHTH  cs.  elvégezni ; el- 
kuldeni ; — ca  v.  elutazni, 

OTnpoBajíHTii  cs.  elkisérni,  el- 
kuldeni. 

OTiiyjíHTH  cs.  elijeszteni. 

OTiiycTHTH  cs.  bocsátani,  meg- 
bocsátani ; elereszteni,  el- 
bocsátani. 

OTiiycTB  h.  bunbocsánat,  búcsú. 

OľnyinaTii  cs.  megbocsátani ; 
— ca  v.  megbocsáttatni. 

OTnyiueHHe  s.  megbocsátás,  bo- 
csánat. 

OTn^BaTH  cs.  temetni. 

OTpaBa  n.  méreg. 

OipaBETH  cs.  megmérgezni. 

OTpaBa  n.  vigasztalás , eny- 
bítés. 

OTpe3BHTH  cs.  kijózanítani. 

OipeKaTH  ca  y.  lemondani, 
megtagadni. 

Oipean  ca  y.  lemondani,  meg- 
tagadni valakit. 

OTpmi;aHHe  s.  megtagadás,  ta- 
gadás. 

OTpHii,aTeJii>HHH  m.  tagadó. 

OTpimaTH  cs.  tagadni,  el  nem 
ismerni ; — ca  v.  eltagad- 
ni,  megtagadni. 

Otpokb  h.  fiú,  fiúgyermek. 

OTpoaa  s.  fiúgyermek. 

OTpyôaiH  cs.  elvágni. 


Oipyóbi  t,  n.  korpa. 

OTpybaaHbiH  m.  korpából  való, 
korpás. 

OTpyia  n.  méreg. 

OTpbiBHCTbifi  m.  tóredezett, 
szakadozott. 

Otphbokb  h.  tôredék. 

OTpk3aTH  cs.  elvágni,  elmet- 
szeni. 

Otch^íjth  k.  i.  elulni,  leiilni. 
kiúlni. 

Otckowth  k.  i.  félreugrani. 

OTCJiyiKHTH  cs.  leszolgálni,  meg- 
szolgálni ; OTcayjKHTH  cayat- 
6y : misét  szolgáltatni,  mi- 
sézni. 

OTCTpaÄaTH  k.  i.  elszenvedni, 
kiszenvedni. 

OTCTp^jtHTH  cs.  lelóni,  ellóni. 

OTCTynHTH  k.  i.  visszalépni, 
hátra  vonulni. 

OTCTyn t,  h.  visszavonulás,  hát- 
rálás. 

OTcycTBo  s.  távollét. 

OTcyCTBOBaTH  k.  i.  távol  lénni. 

Oľciúra  cs.  elnyiszolni,  elvágni. 

Otcioäb  i.  innét,  ettól  fogva. 

OTTaMaae  i.  onnét,  amonnét. 

OTTaMo  i.  onnét,  amonnét. 

OTTecaTH  cs.  lefaragni,  lemet- 
szeni. 

OTTHpaTH  cs.  megkenni  (a  fo- 
nalat  szóvéskor). 

OTTHpKa  n.  fonalkenó  lé  (szô- 
véskor). 

Otthckb  h.  lenyomat,  példány. 

OTTor,a,bi  i.  azóta,  attól  fogva. 

Ottojií  i.  mióta,  azóta. 


— Ottoiihth 


243 


OxaČHTH 


Ottoiihth  cs.  olvasztani,  meg- 
olvasztani ; — ca  v.  meg- 
olvadni. 

OTTOprHyTH  cs.  elszakítani,  el- 
tépni ; — ca  v.  elszakadni, 
eltépódni. 

OTTpacTH  cs.  lerázni. 

OTTy,na  i.  onnét,  amonnét. 

Ottväb  i.  onnét,  amonnét. 

0TTHľHyTH  k.  i.  elhuzni,  el- 
vonni  ; — ca  y.  kivonní 

magát. 

OTyMaHHTH  cs.  elsôtétíteni ; 
elbusítani. 

OTyaHTH  cs.  meghizlalni. 

OTd[)bipKaTH  k.  i.  félre  hullni, 
félre  esni. 

OTxaeéTaTH  cs.  leinni  (kutya). 

Otxoähth  cs.  elmenni,  távozni. 

Otxô/ib  h.  elmenetel,  távozás; 
kimenet. 

OTii;BkjibiH  m.  elvirított,  elvi- 
rágzott. 

Otiíbíicth  k.  i.  elvirítani,  el- 
virágzani. 

OTUBkTaTH  k.  i.  elvirítani  (tar- 
tósan). 

Otii,ôbckhh  (-híí)  m.  atyai. 

OTaacTH  i.  részint , részben, 
részszerint. 

OTaaaHHe  s.  kétségbeesés. 

OTaaaHHôCTL  n.  kétségbeesett 
állapot,  kétségbeesés. 

OTaaaHHHH  m.  reménytelen, 
kétségbeesett. 

OTaaaTH  cs.  kétségbe  ejteni ; 
— ca  v.  kétségbeesni. 

OTae-iiaiiľB  : miatyánk. 


OTaeTB  h.  számadás. 

OTHH3Ha  n.  sziilbfbld,  haza. 

Othhmb  h.  mostoha  apa. 

OTHHHa  n.  orôkség,  apai  orok- 
ség. 

Otthcjihth  cs.  elszámítani,  le- 
számítani. 

OTHHiaTH  cs.  leolvasni. 

OTaiecTHe  s.  lemenetel,  elme- 
netel. 

Otb  e.  tól,  tól,  elól ; — h.  a 
templomi  szláv  nyelv  25-ik 
betujének  neve.  Osszetéte- 
lekben : le,  el,  vissza,  ki, 
meg.  Egyes  vidékeken  y^B- 
nak  ej  tik. 

Othmhth  cs.  visszavenni. 

Otb  Koaa  jjoBKOJia  : kbrbskorul. 

OT^k^aTH  cs.  elenni,  bevégez- 
ni  az  evést. 

OTBkxaTH  k.  i.  elutazni,  el- 
menni. 

Ot^kb  h.  tályog,  kelés. 

Ot4hokb  h.  félárnyék,  gyenge 
árnyék. 

OTaMHTH  ca  v.  eszmélni,  észre 
térni. 

0(j)epa  n.  áldozás,  áldozat. 

0(j)Hii;epcKHH  m.  tiszti. 

0(})Hii;epcTBO  s.  tisztirang,  tisz- 
tikar. 

0$hii,hpb  h.  tiszt. 

0<|)(j)Hii1Ha.TLHbiH  m.  hivatalos. 

Ocjbkpa  n.  áldozat,  áldozás. 

O^tpoBaTH  cs.  áldozni,  felál- 
dozni. 

OxaéHTH  cs.  elhagyni , elha- 
16* 


— OxapHHH  — 


244 


O^fflCTHTH 


nyagolni ; — ch  v.  elha- 

nyagolni  magát. 

OxapHHH  m.  tiszta,  szenyte- 

len. 

Oxhhôcth  k.  i.  elbágyadni, 
nagyon  elfáradni. 

Oxojioahth  cs.  lehííteni,  meg- 
huteni ; — ca  y.  meghulni, 
lehulni. 

Oxoiihtm  cs.  megfogni,  felfog- 
ni ; felolelni,  kiterjedni. 

OxoTa  n.  kedv , mulatság ; 
hajlam. 

Oxohhh  (-hh)  m.  szives,  ajánl- 
kozó. 

Oxpana  n.  védelem. 

OxpaHHTe.iB  h.  védo. 

OxpaHHTii  cs.  yédeni,  xnegvé- 
deni , megvédelmezni ; — 

ch  v.  megvédeni  magát, 
védekezni. 

OxpHCTHHHHTH  CH  V.  kerCSZ- 
ténynyé  lénni. 

OxpoMHTH  cs.  megsántítani. 

OxpQMtjiocTB  n.  sántaság,  bé- 
naság. 

OxpoMknBiH  m.  sánta,  bána. 

OxpoMHTH  k.  i.  megsántulni, 
megbénulni. 

Oxyji,HTH  cs.  soványnyá  tenni. 

Oxy^kTH  k.  i.  megsoványodni. 

Oxb  isz.  ó,  oh  ! 

OiĺBkTaTH  k.  i.  kôrôskôrul  ki- 
virítani,  teljesen  kivirítani. 

pi^eTt  (2.  eset : Boípra)  h.  eczet. 

Ohthhbih  m.  eczetból  való, 
eczetes,  eczet  — 

OntHHTH  cs.  megbecsulni,  meg- 


birálni,  megitélni ; — ch  v. 
megbecsiiltetni , megbirál- 
tatni. 

OiptuKa  n.  becslés,  birálat. 

OHaiMymHTH  cs.  kétségbeejte- 
ni ; — ch  y.  kétségbeesni. 

OnaH^yniHocTB  n.  kétségbeesés. 

OnaHjiyinHBiH  m.  kétségbeesett. 

OnapoBaTH  cs.  megbabonázni ; 
megbnvôlni,  levarázsolni. 

OneBM^euB  h.  szemtanu. 

OneBHÄHo  i.  szemlátomást, 
tisztán. 

OneBHÄHÔCTB  n.  szemmellátha- 
tóság,  tisztaság. 

OneBHÄHBiH  m.  szemmellátható, 
szembeôtlo,  nyilvánvaló. 

OHeBH3HBii  m.  világos,  kézzel- 
fogható,  szembeôtlo. 

OHeJiOBkHeHHe  s.  emberrélétel. 

OHejiOBkHHTH  cs.  emberré  ten- 
ni; — ch  v.  emberré  lénni. 

OnepBHBtTH  k.  i.  megférge- 
sedni. 

OaepBJíeHHTH  cs.  megpirosí- 
tani. 

Onepe^HLiH  m.  soros,  sorban 
kôvetkezô. 

Onepe^B  n.  sor,  rend. 

OnepHHTH  cs.  megfeketíteni. 

OnepcTB^TH  k.  i.  megkemé- 
nyedni , megszáradni  (ke- 
nyér). 

Oneca  t.  szemek. 

OnecoBaTH  cs.  fésulgetni ; — 
ch  v.  fésulgetni  magát. 

OHHCTHTeJlBHBlt  m.  tisztĺtÓ. 

Ohhcthth  cs.  megtisztĺtani ; 


— O^HineHiie  — 245 


elválasztani,  kiszemelni ; — 
ca  v.  megtisztulni. 

ihiiimeime  s.  megtisztĺtás. 

OaRa  t.  szemnveg,  pápaszem. 

Oíko  s.  szem,  rugy  (a  nôvé- 
nyeknél). 

OaKOBaHa  p.  szemzés  (az  oltás 
egy  faja). 

0liKOBaTH  cs.  szemezni. 

OmaikjiBit  m.  megbolondult, 
ôrult ; balga,  buta  ; bódult. 


— Ila,HiiepEii,tf  — 

Omaji^TH  k.  i.  megbolondulni ; 
elbutulni,  elbódulni. 

OinKajioKí,  h.  hasáb. 

OmKoaa  n.  iskola,  oskola. 

OinKOJioniKa  n.  iskolás  leány. 

Oihkojiohib  h.  iskolás  íiú. 

Oniiaíi({)OBaTH  cs.  megkoszô- 
rulni. 

OiuTpat()OBaHa  s.  megbuntetés, 
birság. 

OnupaiJioBaTii  cs.  megbirságol- 
ni,  megbuntetni. 


n. 

II,  n : a rutén  ábéczé  tizen- 
ôtodik  betuje  ; a rnagyar- 
ban  p. 

Ilasa  n.  páva,  nóstény  páva. 
nasei^b  h.  Pál,  Páli,  Palkó. 

IlaBeTima  (convulvulus  nôvt.) 

— n.  szulák. 

IlaBeaepHHaa  n.  rôvid  délu- 
táni  — esti  — isteni  tisztelet. 

HaB3aTH  cs.  poznával  ellátni. 

HaB3HHa  n.  pózna,  rud. 

IlaBSHHa  s.  sok  pózna,  halom 
pózna. 

HaB3HTn  cs.  poznával  ellátni. 

IlaBSOBBiH  m.  nyomó,  szorító  ; 
naB30Ba  py^HHa  : nyomó  rud. 

HaBHHBiH  m.  páva  — 

IIaBopo3'B  h.  inda,  szár,  kacs. 

IlaBopoaír  s.  sok  inda. 


IlaBypL  h.  pávakakas , liim- 
páva. 

IlaByK/B  (tegenaria  állt.)  li. 
pók. 

IlaByBĹHiia  n.  pókháló. 

IlaBica  n.  templomi  zászló. 

Ilaryóa  n.  veszedelem,  romlás  ; 
dôghalál. 

HaryÓHBiH  m.  rontó,  vészhozó^ 

nabalia  s.  esés,  hullás ; eldóg- 
lés  (marhánál). 

Ila^aTii  (na^y)  k.  i.  esni,  hul- 
lani ; äoeíjib  na^e : esik  az 
eso  ; elhullani , dogleni ; 
TaMrB  Mapra  najie  : ott  dog- 
lik  a mar  ha. 

na^eaiB  h.  eset  (a  nyelvtan- 
ban). 

na^iiľvíeHT'B  h.  padolat. 

IXajipiepima  n.  most  oh  a leány. 


— IlaJKHpa  — 


246 


— HaaiHKa 


IlaJKupa  kn.  telhetetlen,  falánk. 

IlajKHTL  (naateTH)  n.  gyep ; 
legeló,  gyepeló  hely. 

IIa3^epHHK'L  h.  október,  mind- 
szenthava. 

nasýpa  s.  pozdoija. 

IIa3yprL  h.  kórôm,  karom. 

IIa3yxa  n.  kebel ; az  ing  mell- 
só  része. 

IlaHTaiiíHTH  ca  v.  barátkozni. 

IlaHTamKa  n.  barátné,  pajtáš. 

JIciÚTCiim  h.  pajtáš. 

IlaKejit  h.  csomag,  csomó. 

IlaKH  i.  ismét,  újra. 

IlaKJia  n.  egy  csomag  trafík 
dohány. 

IlaKOBaHfl  s.  csomagolás,  fel- 
rakás. 

IlaKOBaTH  cs.  csomagolni ; — 
k.  i.  lódulni,  elkotródni,  ta- 
karodni;  naKyä  mh  3i  xhíkí 
bohr  : lódulj  a házamból ! 

IlaKocHBiô  m.  falánk,  tolako- 
dó,  bajt  okozó. 

IlaKocTHTH  cs.  tolakodni,  bajt 
okozni,  szemtelenkedni. 

riaKocTJHBHfi  m.  tolakodó, 
falánk. 

IlaKôcTB  n.  boszuság , kelle- 
metlenség,  gyalázat. 

UaKyHOKL  h.  poggyász,  málha. 

IlajiaHKa  n.  palánk , deszka- 
kerítés. 

IlajaHOKí*  h.  palánk,  deszka- 
kerítés. 

IlajiaTa  n.  palota. 

Ha.iauuma  n.  palacsinta. 

Ua.iauľL  h.  pallos. 


| IIa.ieHHaa  n.  lepény ; tetôt 
fedó  zsup. 

IlajieHKa  n.  pálinka , papra- 
morgó. 

IlaieHHH  m.  égett,  égetett. 

IlaieHfl  s.  egy  darab  der  ej  e. 

Ila.ieHHTa  t.  dereje,  barátfule. 

najieoHmioriia  (-gi-)  n.  ós- 
lénytan. 

IlajiecTHHa  n.  Palesztina. 

IIajieii,B  h.  ujj ; 3aKajieu,L  Ha 
najieat : ujjnyira  záklás  a 
kenyér. 

IlajmBKa  n.  leves. 

IlaiiiBO  s.  tuzifa,  tuzeló  anyag. 

IlajiHBO^a  h.  ravasz,  agyafurt 
ember. 

Ha.iHH  h.  Pál,  Páli. 

IlajiHJio  s.  tuzifa,  tuzeló  anyag. 

najraxejiB  h.  gyujtogató,  fel- 
gyujtó. 

IIa.iHTH  cs.  égetni , gyújtani ; 
elsiitni ; — ca  v.  kiégni ; 

pirulni , piros  szint  ólteni 
magára,  érni ; cjiyBBi  B3Ke 
naaaxB  ca  : a szilva  már 

érik. 

na.iHii;a  n.  pálcza,  bot. 

Ila.iRa  n.  pálcza,  bot. 

IlaaoHKa  n.  kis  bot,  pálczika. 

IIa;íom'B  h.  pallos. 

IlajBeHKa  n.  pálinka. 

TlajiBMa  (palma  nôvt.)  n.  pálma. 

IIajBi],eo6pa3HBiH  m,  újjalakuy 
ujjas. 

Ila.iBHHKí,  h.  ujjacska,  kis  ujj. 

IlajfjH  h.  gyújtogató,  felgyújtó. 

IlajkHKa  n.  pálinka. 


247 


— liana 


IlajľfeHnaHBit  m.  pálinkás,  pá- 
linka  — 

IlajiinnapHBiH  m.  pálinkafozó 
gyárhoz  tartozó,  a szesz- 
gyárhoz  tartozó. 

IlaikHnapHn  n.  szeszgyár,  pá- 
linkafôzô. 

IlajiiHnapB  h.  szeszgyártó, 
pálinkafozó  ember,  aki  fózi 
a pálinkát. 

Ila.oox'B  h.  hiivelykujj  ; hu- 
velyk  Maty  i,  tôrpe. 

IlajiioxBi  t.  két  szôsz-báb,  me- 
lyeket  egymáshoz  kózel  he- 
lyeznek  el,  egyiknek  bizó- 
ny os  férh,  a másiknak  bi- 
zóny os  nô  nevét  adják,  az- 
tán  felgyújtják ; ha  az  égó 
két  báb  egymásra  esik,  a 
megnevezettekból  — a néphit 
szerint  — egy  pár  lesz. 

IlaMHtfTaTH  cs.  emlékezni,  esz- 
mélni. 

IlaMnaTB  n.  emlékezet,  emlé- 
kezô  tehetség,  eszmélet. 

IlaMopOK'B  h.  ájulás. 

IlaMoponHTH  k.  i.  ájulással 
kôrnyékezni.  Ohb  hh  3a  na- 
ľvtopomio  : szinte  kôrnyéke- 
zett  az  ájulás,  szinte  elájul- 
tam. 

HaMnTaTH  cs.  emlékezni. 

HaMnTjiHBBiH  m.  j ó emlékezó 
tehetséggel  biró. 

IlaMnTjiHBoCTB  n.  emlékezó 
képesség. 

IlaMnTOB ara  cs.  emlékezetben 
tartani,  emlékezni. 


IlaH^ypa  h.  panclnr 

IlaHHXHÄa  n.  engeszteló  istení 
tisztelet,  a halottakért  tar- 
tott  mise. 

Hairaa  n.  kisasszony. 

IlaHHOHHn  n.  Pannonia. 

IlaHOBara  k.  i.  uraskodni,  urat 
játszani. 

IlaHcnoHi.  h.  intézet. 

IlaHCKHH  (-bih)  m.  , úri. 

IlaHCTBO  s.  úraság. 

ílaiiTajioHBi  t.  pantalló,  bó 
nadrág. 

IIaHTeH3iv[t  h.  sok  istenimádás. 

IlaHTap'B  (numida  állt.)  h. 
gyongytyuk. 

UaHTMiKi)  h.  pántlika. 

IIaHTO<})Jik  t.  félczipó,  papucs. 

IlaHi^BipB  h.  pánczél. 

IlaHnyKB  h.  ifju  úr,  hatal  úr, 
úrh. 

IIaHni,HHa  n.  robot,  jobbágy- 
munka. 

Ilam.  h.  úr.  IlaH'B-BôrB : úr- 
isten. 

IlaHBKara  cs.  kérlelni,  rimán- 
kodni ; — c a y.  kéretni 
magát. 

IlaHk  n.  úri  asszony,  úrnó. 

naHha  n.  úri  nó,  úri  asszony, 
úrnó. 

IlpnniJia  nafítn  3:b  rôpn, 
Hece  Ha  coók  cto  Kopi^. 
Úri  asszony  jôtt  a hegyról, 
raj  ta  vagyon  száz  bor.  Ta- 
lány.  (Hagyma,  káposzta.) 

IlaHHHKa  n.  kisasszony. 

liana  h.  pápá. 


— IlauepbOEL  — 248  — IlacajKHpL  — 


liane pLOKrL  h.  csiilk,  csiilok. 

Tlanept  h.  papir,  papiros. 

IlaiiopoTHiiK'j,  h.  páfrányos 
hely. 

IlanopoTi.  (felix  nôvt.)  n.  pá- 
f rán  y. 

1 Janpuia  (-gá)  n.  paprika. 

IlaiiCKiiH  (-kum)  m.  pápai. 

IlaiicTBo  s.  pápaság,  pápai 
méltóság. 

IlaiiCTBOBaTii  k.  i.  pápai  szé- 
ken  iilni. 

Ilanyra  (-gá)  (psittacus  állt.)  n. 
papagáj . 

Ua  ii  y raň  (-gáj)  (psittacus  állt.) 
h.  papagáj. 

llankpb  li.  papiros,  papir. 

IlaiľkpLOK'B  h.  csiilk,  csiilok. 

Ila  n klíma  n.  római  katholika 
vallásu  nó. 

ilankuľb  h.  római  katholika 
vallásu  férfi,  pápista. 

llapa  n.  pára,  góz  ; pár. 

IlaparpaifvL  (-gráf)  li.  szakasz, 
fejezet. 

ILapa^a  n.  paráde,  pompa. 

llapa  auvku  (lycopersicum  escu- 
lentum  nôvt.)  t.  paradicsom- 
alma. 

IIapa;i,HHH  m.  parádés,  fényes. 

napajuejiBHôCTB  n.  egyenkô- 
ziiség. 

IIapaji.ieJíbHMH  m.  egyenkôzii. 

IlapaíiHBin  m.  fényes,  czifra, 
parádés. 

IlapacoJiBKa  n.  esóernó,  nap- 
ernyô. 

IlapjioHB  h.  kegyelem,  pardon. 


i Ilapji,yc'B  (pardus  állt.)  h.  pár- 
ducz. 

IlapeHHHa  n.  ugar. 

napeHOBarn  cs.  ugarolni,  ugart 
szántani. 

ITapenbiil  m.  forralt. 

ITapinEB  h.  Párizs.  (Franczia- 
ország  fóvárosa.) 

IlapHTii  cs.  forralni,  párolog- 
tatni , forrázni ; — en  v. 
melegedni,  forrni,  párologni. 

Ilap.iaMeHr'B  h.  képviselôház, 
parlament. 

IlapHa  n.  párna. 

| IlapHbift  m.  páros ; napHoe 
niicjio : páros  szám. 

ilapoóoKb  h.  legény. 
j riapOBaTii  k.  i.  egymáshoz 
illeni ; — cs.  párosítani. 

ílapoBÔBbh.  gózôs,  gózmozdony. 

IlapoBHH  m.  gózôs. 

Ilapojia  n.  parola,  pácsi. 

IlapocTL  n.  fiatal  hajtás. 
napoxôjí'B  h.  gózhajó. 

Ilapma  n.  párt. 

I naproiíHTH  k.  i.  kontárkodni. 

IlapTO.iHHK'L  h.  himpellér,  kon- 
tár. 

Ilapyc'L  h.  vitorla. 

Ilapxa  h.  koszos  ember. 

IlapxaBbiH  m.  koszos,  riihes. 

napiiniBeaB  h.  koszos,  riihes 
ember. 

IíapiniiBHbiH  m.  koszos,  riihes. 

IlapinnBÔCTL  n.  riihesség,  ko- 
szosság. 

IlapmnBbm  m.  koszos,  riihes. 

! IlacajKHpB  h.  utas,  utazó. 


— llacepnnu,a  — 249  — IIau;EyHb  — 


Xlacepóuaa  n.  a môštoha  íiú 
neje. 

IlacepÓB  h.  mostoha  íiú.  fo- 
gadott  íiú. 

IlacKa  n.  husvéti  kalács, 
pászka. 

IlacKyÄa  k.  n.  csufság,  ocs- 
mányság,  piszok. 

JLacKjÄHTH  cs.  csunyítani,  ron- 
dítani ; — ca  v.  berondí- 
tani,  bójtben  zsirosat  enni. 

rľacKy^HbiH  m.  csúf,  ocsmány, 
piszkos,  utálatos. 

IlacKyjiib  n.  csúfság,  ocsmány- 
ság,  piszok. 

HacEyHHHH  m.  csúf,  piszkos. 

IlacMo  s.  pászma,  kôteg  ; láncz  ; 
uaeMO  ropB : hegyláncz. 

IlacMypHbm  m.  borongós,  kôdôs. 

HacoBaTH  k.  i.  egymáshoz 
illeni. 

IlacoBHCKo  s.  legeló. 

IlacnopiB  h.  úti  levél. 

IlacTBa  n.  nyáj. 

nacTepHaKi)  (pastinaca  nôvt.) 
h.  pasztinák,  paszternák. 

Hf  CTH  cs.  legeltetni  ; legelni ; 
— ca  v.  legelni. 

IlacTyx'b  h.  pásztor,  nyájór. 

IXacTyinecKHH  (-bit)  m.  pász- 
tori,  nyájóri. 

IlacTymoK'b  k.  pásztoríiú. 

IlacTbipb  b.  pásztor,  nyájór. 

nacTbipbKa  n.  pásztorné. 

IlacTbipbCKiiH  (-hh)  m.  pásztori. 

Hacyia  (phaseolus  nôvt.)  n. 
paszuly,  bab. 

IlacyEOK'b  li.  mostoha  íiú. 


Tlacxa  n.  husvét ; husvéti  ka- 
lács. 

llacxaabiibm  m.  husvéti ; nac- 
xaJibHHH  ameijb : husvéti 

bárány. 

IlackKa  n.  méhes  ; méhes  kert. 
IlaTeHTOBaHbifi  m.  szabadal- 
mazott. 

HaTeHiiľb  h.  nyilt  levél,  pátens. 
TlaTepii  h.  római.  katholika 
lelkész ; katonalelkész. 
IlaTOKa  n.  szinméz. 

IlaToaHbiH  m.  szimnézból  álló. 
IlaTpHapxa.íibHbiií  m.  ôsatyai, 
pátriárkhai. 

IlaTpHapxB  h.  pátriárkha. 
naxpHOTB  h.  hazafi. 
narpoHb  h.  pártfogó  ; lôveg, 
tôltény. 

Ilaipyab  h.  órjárat. 

IIay3a  n.  szúnet. 

IIay3HHa  n.  pózna. 

IlapHTH  cs.  poznával  ellátni. 
IlayKOBbiH  m.  pók  — 

IlayKi)  (tegenaria,  aranea  állt.) 
h.  pók. 

IlayaHHa  n.  pókháló. 
llaxaHa  s.  szagolás,  szaglás. 
ILaxaTH  cs.  szagolni. 

IlaxHyTH  k.  i.  szaglani. 
llaxHaabin  m.  szagos,  illatos. 
IlaxojioEB  h.  hú,  legény. 
IlaxojiarEO  s.  fiúgyermek, 

IlaxB  h.  szag,  illat. 

Ilaii;epEH  t.  n.  olvasó. 
nau.nenTx  h.  beteg  (az  orvos- 
sal  szemben). 

IIaii,EyHb  (mus  rattus)h.patkány. 


IIai],H  — 


250 


— IlepBiiii>  — 


Ilaiía  s.  kis  malacz. 

IIaxiaHJio  h.  (gunynév)  csavar- 
gó,  lôdorgó. 

Hane  i.  inkább,  sót  inkább, 
kiilônôsen. 

Ila^Ka  n.  trafík  dohány. 

Ila ma  n.  gyep,  legeló. 

IIaiHHHii,a  n.  legeló. 

IIam,aHHH  m.  torkos,  ôblôs. 

Hami  h.  torok,  száj,  nyilás. 

IleBHÔCTL  n.  biztosság,  hatá- 
rozottság. 

IleBHHH  m.  biztos,  határozott. 

IIeji;arorHKa  (-gogi-)  n.  neve- 
léstan. 

HeÄarorH^ecKHH  (-gog-)  in.  ne- 
veléstani. 

IlejiiarorHMHHH  (-gog-)  m.  ne- 
velói. 

IleÄarorHfl  (-gogijá)  n.  neve- 
léstan,  neveléstudomány. 

Ile^arorB  (-gog)  h.  nevelô. 

Jle^aHT^  h.  szórszálhasogató, 
tulpontos. 

Ľe/i,uľb  (-ig)  k.  pedig. 

IleKapHTH  k.  i.  sutómestersé- 
get  folytatni. 

IleKapKa  n.  sutóné,  pekné. 

IleKapHa  n.  siitóhely,  sútóniu- 
hely. 

IleKapcTBo  s.  satom  esterség, 
sätóipar. 

IleKapL  h.  sutó,  pék. 

IleKaTH  es.  tolni,  vínni,  von- 
szolni ; — ca  v.  tolakodni, 
betolakodni. 

IleKJio  s.  pokol. 

IleKHyTH  cs.  fitni,  megutni. 


IleKHHH  m.  szép,  derék. 

IleKOTa  n.  hóség,  forróság. 

IleKí)  h.  hóség,  stités ; szurok. 
IleKt  My : vesszen  el. 

IleJieHa  n.  pólya,  takaró. 

IIe.ieHaTH  cs.  pólyálni , bur- 
kolni. 

IleaeHKa  n.  pólya. 

IleiexaTBiíl  m.  borzas,  tollas, 
kóczos. 

IleJiex'B  h.  borzas  toll  (némely 
liba  fajon). 

IleJikiiiB  h.  vaczok. 

IIeM3jmKrL  h.  ecset. 

Jlemuexa  (-giv-)  n.  pengóka- 
rika  (a  tengelyen). 

IIeH^e.iB  h.  pendely,  alsószok- 
nya, 

IIeH3HH  n.  nyugalomdij. 

IleHCHH  n.  nyugalomdij. 

lleHL  h.  tóke,  tórzs. 

IleHH  n.  pénzbirság ; szemre- 
hányás. 

IleHHBLm  m.  lassu,  halk. 

IIeHH3L  h.  kispénz,  félkrajczár. 

ITene.iHCTbiH  m.  hamvas,  hamus. 

lIene.iT>  h.  hamu. 

IlepBa  i.  elószôr. 

IlepBaK'L  h.  elsósziilôtt  fiú. 

IlepBaHKa  n.  elsószulôtt  leány. 

IlepBaTB  h.  elsószulôtt  fiú. 

IlepBeHenb  h.  elsószulôtt  fiú. 

IlepBeHCTBo  s.  elsóség. 

IlepBeiiL  i.  elsószôr , elószôr, 
elsóizben. 

IIepBHii,B  i.  elsószôr , elószôr, 
elsóizben. 


riepBOOpa^LHblH 


251  — Ilepeô^OBaTH 


IíepBOopa^iHHH  m.  elsóizben 
bázasságra  lépó , elószôr 
bázas. 

HepBOOHTHHH  m.  osi,  kezdet- 
leges  ; nepBOÓHTHbiii  cbítt*  : 
osi  világ,  ósvilág. 

IlepBOHa^ajiBHbiH  m.  kezdetle- 
ges,  osi. 

IlepBooopasHbiH  m.  kezdetle- 
ges,  osi. 

IlepBonacTHpb  h.  fópap. 

IlepBopÔÄHbiH  m.  elsôsziilôtt. 

HepBOcnbi  t.  elsó  álom. 

UepBOCTyn'feHbHbiH  m.  elsófoku. 

Ilepine  i.  elóbb,  az  imént. 

IlepBbiH  m.  elsó. 

XlepBicKa  n.  elôszor  ellett 
tebén. 

IlepB'fecHHK'L  h.  elsôsziilôtt  íiú. 

IlepstcTKa  n.  elsôsziilôtt  leány. 

IlepraMeHTi*  (-gá-)  h.  perga- 
ment  papir,  pergament. 

HepiedweaTu  (-ge-)  cs.  per- 
gelni,  pôrkôlni. 

Hepibev  h.  pergó,  kolomp. 

Ilep^ejio  s.  alfel,  seg. 

Ilepe  e.  át ; neperHaTH : át- 
bajtani ; szét  - nepe,a;paTH  : 
szétszakítani ; lceresztiil,  át- 
nepeÄTH : átmenni,  keresz- 
tulmenni ; újrci,  ismét- nepe- 
6 para : tíjra  szedni , ismét 
szedni , átszemelni ; tul- ne- 
peKOCHTH : tulkaszálni  (a 

mezsgyén) ; eZ-nepeôarara  : 
elnézni ; i%^-nepeii03Hpara: 
végig  nežni. 


IlepeÓaBHTn  cs.  egymásután 
sokat  játszítani. 

IlepeóaiaMyTHTH  cs.  ôsszevissza 
zavarni,  elbolondítani. 

Ilepe  óapBHTH  cs.  ôsszevissza 
mázolni. 

Ilepeôawra  cs.  elnézni,  meg- 
bocsátani. 

IlepeÓHBaTH  cs.  szétválaszt- 
gatni,  felbontogatni,  kôzbe- 
vetni  magát. 

IlepeÓHpaiía  s.  kiválogatásr 
átszemelés. 

IlepeÓHpaTH  cs.  kiválogatni, 
átszemelgetni,  átvenni. 

IlepeÓHpoBaTH  cs.  elbirni,  meg- 
gyózni. 

IlepeÓHTH  cs.  felbontani,  szét- 
tépni ; átszúrni. 

IlepeóôpB  h.  átszemelés , át- 
válogatás  ; kidolgozás  , át- 
vétel. 

Ilepeôpara  cs.  átvenni,  ma- 
gára  vállalni ; szemelni,  vá- 
logatni ; kidolgozni. 

IlepeópbiCTH  cs.  átgázolni. 

IlepeôbiBaTH  k.  i.  lakni,  tar- 
tózkodni ; kigázolni  (a  be- 
tegségból). 

IlepeóliraHB  s.  keresztiilfutás, 
megelózés. 

IlepeôirjiHt  m.  futd,  megfu- 
tamodó  ; átmeneti. 

IlepeóirHyTH  cs.  valakit  meg- 
elózni,  utólérni,  elótte  futni. 

Ilepeói^oBaTH  k.  i.  átkinlódni,, 
átnyomorogni . 


— IíepeŕŕkíHTH  — 


252 


— IIeperpH3aHji  . — 


llepeô'fejíHTH  cs.  tulfehéríteni, 
nagyon  kifeliéríteni. 

IlepeBara  n.  tulsúly. 

IlepeBa^íHTH  cs.  átmegát  már- 
ni ; lebillenteni  a méiieget, 
tulsúlyban  lénni. 

HepeBajíHTH  cs.  keresztiiltolni, 
keresztiil  erószakolni. 

HepeBapHTH  cs.  tulfózni,  na- 
gyon megfózni , bizonyos 
sorban  kijelôlt  ételeket  mind 
megfdzni ; — ch  v.  tulfôni, 
nagyon  megfbni. 

IlepeBeaTH  cs.  átvenni,  keresz- 
tiilvinni,  keresztiil  hordani; 
— ch  v.  átvitetni  magát. 

TlepeBepHyiH  cs.  felfordítani, 
felborítani ; — ch  v.  felfor- 
dulni,  felborulni. 

nepeBOjjeuB  h.  fordító,  a ki 
egy  nyelvból  a másikra 
fordít. 

HepeBo.íHTH  cs.  átvezetgetni ; 
átfordítani. 

IlepeBÔÄ'E.  h.  átvezetés ; for- 
dítás. 

HepeB03HTH  cs.  átvinni,  áthor- 
dani ; — ch  y.  átvitetni 

magát. 

nepeBôsB  h.  szállítmány ; át- 
járás,  rév. 

HepeBopoTT,  h.  fordulat,  for- 
dulás. 

HepeBHCHTH  cs.  nagyon  ma- 
gasra  emelni,  nagyon  ma- 
gasra  csinálni. 

IlepeBkc'B  h.  túlsúly. 


IlepeBHsaTii  cs.  ôsszekôtôzni, 
megkôtôzni. 

Ilepera^aTH  cs.  átgondolni, 
végiggondolni. 

! IIeper;iHÄi  h.  átnázet , átte- 
I kintés. 

neper.iHHVTH  cs.  átnézni,  ke- 
resztiilnézni,  áttekinteni. 

IleperHaHH  s.  áthajtás,  keresz- 
tulhajtás. 

IleperHaTii  (iiepeatefíy)  cs.  át- 
hajtani,  átkergetni. 

IlepeľHHTii  k.  i.  átrothadniJ 
i jól  megrothadni. 

IíeperHOHTii , iieperHOHHTii  cs. 
tulságosan  megtrágyázni , 
nagyon  megtrágyázni. 

IleprHyTH  cs.  áthajlítani,  át- 
hajtani  (fát). 

HeperoBopiiBaTH  ch  v.  értekez- 
ni,  megbeszélni  valamit. 

IleperoBôpB  h.  értekezlet, 
megbeszélés. 

Ileperono^OBaTH  k.  i.  sokat 
ébezni,  éhezni  bizonyos 
ideig. 

IleperoHHTH  cs.  áthajtani,  át- 
kergetni, átiizni. 

neperopo^a  n.  válaszfal. 

Heperoptj.iuil  m.  átégett,  tul- 
égett. 

í IleperopkTii  k.  i.  átégni,  meg- 
égni , tulságosan  megégni. 

IleperpeocTH  cs.  áttolni.  át- 
gereblyélni , más  helyre 
tolni. 

j IleperpHsaHH  s.  átrágás,  ké- 
I ródzés. 


— IleperpHSKH  — 2 53  — - JlepeKoriarn  — 


HeperpHSRH  t.  n.  ósszerágoti 
szénamaradék. 

IIeperpH3TH  cs.  átrágni,  át- 
lyukasztani  (foggal). 

Ilepe^asaHa  s.  átadás,  átado- 
gatás,  kézbesítés. 

IlepeÄaBaTeaB  h.  ádadó,  kéz- 
besító. 

Ilepe^aBaTH  cs.  átadogatni. 

nepe^aBETH  cs.  megfojtani, 
sorban  fojtani. 

Ilepe^aBna  b.  átadó.  kézbeadó. 

Ilepe^aieJiL  h.  átadó. 

Ilepe^aTH  cs.  átadni , kézbe 
adni. 

ílepesepTE  cs.  elszakítani,  el- 
nyúzni ; — ca  v.  elszakadni. 

IIepeji,HHa  n.  eleje  valaminek. 

nepe^HTH  k.  i.  megelózni, 
elóre  sietni. 

IlepeAHLHH  m.  elól  levó,  elsô. 

nepe^OBLiH  m.  elól  levó,  elól 
járó. 

IlepeAOK'L  h.  elórész,  eleje  va- 
laminek. 

IlepejuniaTa  n.  elófizetés. 

nepeÄinaTHTHcs.  elófizetni(lap- 
ra,  njságra). 

Ilepe.nnjiaTHHKB  h.  elófizetó. 

HepeÄpyaaTH  cs.  áttolni,  át- 
czipelni. 

IlepejiiB  e.  elótt ; nepeji;o  mhobb: 
elóttem. 

rtepe^B  h.  eleje  valaminek, 
elórész. 

IlepeJKaTH  (neperay)  cs.  túl 
aratni  a mesgyén  ; mindent 
learatni. 


Ilepeaíe  i.  ez  elótt,  ennek 
elótte,  elóbb. 

IlepeMTH  k.  i.  átélni,  meg- 
élni. 

IIepe3HMOBaTH  k.  i.  áttelelni^ 
eltólteni  a telet. 

IIepe3prtjibiH  m.  tulérett. 

Ilepesp^TH  k.  i.  tulérni. 

IIepe3a6HyTH  k.  i.  átfázni,  na- 
gyon  megfázni. 

IlepeHMaTH  cs.  felfogni,  meg- 
érteni. 

IlepeHMeHOBaTH  cs.  új  nevet 
adni ; — ch  v.  a saját  ne- 
vét  megváltoztatni. 

IlepeHMJiHBÔCTB  n.  tanulékony- 
ság,  fogékonyság. 

nepeHMJiHBbit  m.  fogékony 
eszii,  tanulékony. 

IlepeKaaHTH  cs.  áthengeríteni, 
átgurítani. 

IlepeKBacHTH  cs.  tulságosan 
besavanyítani. 

IIepeKJiaji,aTH  cs.  áttenni,  át- 
helyezni. 

IlepeKJiajiKa  n.  áttétel,  áthe- 
lyezés. 

IlepeKjracTH  cs.  áttenni,  átbe- 
lyezni ; átfordítani,  lefordí- 
tani. 

IlepeiíJia^b  b.  áttétel ; fordítás. 

IlepeKOBaTH  cs.  újra  vasalni, 
újra  megpatkolni. 

nepeKoiOTH  cs.  ôsszehasítanir 
szétbasítani. 

IlepeKonaTH  cs.  tulkapálni  a 
mesgyén  ; átvágni  (tôltést)? 
lecsapolni  (a  pocsolyát). 


— IlepeKoiľL 


254 


— nepeiuiara  — 


HepeKon^  h.  átvágás,  árok ; 
lecsapolás. 

IlepeKôpHbiH  m.  nyakas,  nia- 
kacs,  konok. 

nepeKôpt  h.  makacsság,  ko- 
nokság  ; Ha  nepeKopt : va- 
lakinek  ellenére,csakazértis. 

HepeROCHTH  cs.  tulkaszálni  a 
határon. 

HepeKpecTHTH  cs.  megkeresz- 
telni,  keresztet  vetni  vala- 
kire ; — ca  v.  keresztet 

vetni  magára. 

IlepeKpecTKa  n.  keresztkotés. 

IľepeKpyTHTH  cs.  átcsavarni, 
nagyon  megcsavarni. 

HepeKycHTH  cs.  átharapni , 
megharapni. 

IIepeJia3HTH  cs.  átmászni,  át- 
járni. 

IIepeJia3B  h.  átjáró  hely  a sô- 
vényen. 

IlepeJieTHHH  m.  vándor,  ván- 
dorló ; nepejieľnoe  noTa : 
vándormadár. 

nepeieTtra  cs.  átrepiilni. 

IlepeiHBaTH  cs.  áttôltôgetni, 
átônteni. 

IíepeaoMHTii  cs.  eltôrni,  áttôrni. 

nepeakr'L  h.  ugar. 

IlepejiisTH  cs.  átmászni,  ke- 
resztiilmászni. 

IIepeMep3HyTH  k.  i.  nagyon 
megfázni. 

IlepeMecTH  cs.  átseperni,  más- 
helyre  seperni. 

IlepeMeTaTH  cs.  átvetni , át- 
hányni,  más  helyre  hányni. 


IlepeMora  n.  erô,  hatalom, 
tuleró. 

IlepeMoan  cs.  legyózni , le- 
gyurni. 

IlepeMkHa  n.  változás  ; átala- 
kítás,  újítás. 

IlepeMkHHTii  cs.  átváltoztatni ; 
újítani,  átalakítani ; — ca 
v.  újulni,  átalakulni. 

IlepeMtHHbiH  m.  változó,  vál- 
tozékony. 

IlepeMiHaTH  cs.  változtatni ; 
— ca  v.  változni,  szinét 
veszteni. 

IlepeMkTKa  n.  bôrgallér,  roka, 
farkas  gallér,  prémes  gallér. 

IlepeopaTH  cs.  tulszántani  a 
határon. 

IlepeiiajíHTH  cs.  átégetni,  ki- 
égetni. 

IIepeneJ[Hii;a  (perdix  coturnix 
állt.)  n.  fiirj. 

Ilepenepniiia  (perdix  coturnix  • 
állt.)  n.  fiirj. 

IlepeneaaTaTH  cs.  utánnyo- 
matni,  újra  lenyomtatni. 

IlepeiiHcaTH  cs.  átírni,  lemá- 
solni,  lelettározni ; — ca  v. 
levelezni  valakivel. 

nepeimcen;L  h.  másoló. 

IlepenHCRa  n.  levelezés. 

HepeiracL  n.  másolat,  másodlat.  j 

IlepenjiaBaTH  cs.keresztiiluszni. 
átúszni. 

IlepenjiaBjrfcHa  s.  átuszás. 

IlepenjiaKaTH  k.  i.  sokáig  sírni, 
sokat  sírni. 

nepeniara  n.  tulfizetés. 


— nepeniaTHTH 


255 


— nepecxaxn  — 


IlepenjiaTHTH  cs.  tulíižetni, 
nagyon  megfizetni,  drágán 
venni. 

IlepenjrecTH  cs.  átfonni,  újra- 
fonni. 

IlepenjľfeTaTH  cs.  újra  fono- 
gatni. 

IIepeno3HpaTH  cs.  átnézni,  vé- 
gignézni,  szemlét  tartani. 

IlepenojioxT*  h.  ziirzavar. 

IlepenoJiomHTH  cs.  zurzavart 
okozni,  megrémíteni. 

IlepenocTHTH  k.  i.  átbôjtolni, 
végig  bôjtôlni. 

IlepenoacaxH  cs.  átôvezni,  kô- 
rulovezni. 

IlepenpaBa  n.  átkelés,  átjárás; 
gázló. 

IlepenpaBHTH  cs.  átalakítani ; 
átdolgozni ; átkisérni,  át- 
keini ; — ca  v.  átalakulni ; 
átkelni  (a  folyón). 

IlepenpaHH  cs.  átfogni,  felcse- 
rélni  a befogott  ôkrôt,  lovat. 

nepenyxana  s.  ôsszebonyolítás. 

HepenyxaxH  cs.  ôsszebonyolí- 
tani,  ôsszezavarni,  elkeverni. 

IlepepBaTH  cs.  elszakítani, 
szétszakítani ; — ca  v.  szét- 
szakadni,  elszakadni. 

XlepepoČHTH  cs.  átdolgozni, 
átalakítani,  átidomítani. 

IlepepocjiBm  m.  kinótt,  tulnótt. 

IlepepocHyTH  cs.  tulnóni. 

IlepepocTH  cs.  tulndni. 

IlepepydaTH  cs.  átvágni,  szét- 
vágni. 


IIepepk3aTH  cs.  átvágni,  át- 
metszeni. 

nepepk3x»  h.  átmetszet,  át- 
metszés. 

IIepecaji;nTH  cs.  átultetni,  más 
helyre  ultetni ; leiitni,  le- 
bnnkózni ; — ca  v.  nagyon 
megútni  magát. 

nepecH^kTH  k.  i.  eliilni,  iilés- 
sel  eltolteni. 

IlepecnjraTH  cs.  átkiildeni,  át- 
szállítani. 

IlepecHJiKa  n.  átkuldés,  átszál- 
lítás. 

IlepecKaEaTH  cs.  átugorni, 
egymásntán  átugorni. 

nepecKoaaxH  cs.  átugorni,  át- 
ugrani. 

IlepecMOxpHXH  cs.  átnézni,  vé- 
gignézni,  szemlét  tartani. 

IlepecojiHXH  cs.  elsózni , tul- 
sózni,  nagyon  megsózni. 

IlepecoxHyxH  k.  i.  nagyon  ki- 
száradni. 

IlepeciiaxH  cs.  elaludni , át- 
aludni. 

IlepecnpaBa  n.  tárgyalás. 

IlepecnpaBJíaxH  cs.  tárgyalni, 
értekezni. 

IlepecxaHa  s.  megsziinés. 

IlepecxapkjiHH  m.  nagyon  ôreg. 
tulságosan  vén. 

IlepecxaxH  k.  i.  elállni,  meg- 
állni , megsziinni , alább- 
bagyni ; nepecxaxn  poénxH  : 
abbanhagyni  a munkát ; 
nepecxaxn  nyxn : útat  állni. 


— Ilepeciopora  — 


25  G 


— IlepCHaHHH'L  — 


HepecTopora  n.  figyelmezte- 
tés,  intés. 

IlepecTpa^aTH  k.  i.  sokat  szen- 
vedni,  elszenvedni,  átszen- 
vedni. 

IlepecTpoH  n.  átalakítás,  újjá- 
szervezés,  reform. 

IlepecTpoHHTii  cs.  átalakítani, 
újjászervezni,  reformálni. 

TlepecTpkjíHTH  cs.  átlóni,  fô- 
lotte  ellôni. 

IlepecTynHTH  cs.  átlépni,  át- 
hágni,  megszegni. 

IlepecTyni*  h.  áthágás,  átlépés. 

IlepecynmTH  cs.  nagyon  kiszá- 
rítani,  túlszárítani. 

IlepecMJiaTH  cs.  átkiildôzgetni. 

IlepecHnaTH  cs.  átônteni,  át- 
tolteni ; — ca  v.  átômleni. 

ľlepeckan  cs.  átnyiszolni,  át- 
vágni,  átmetszeni. 

Ilepeck'íKa  n.  metszet,  caesu- 
ra  (a  versben). 

IlepeTepnkTH  k.  i.  elszenved- 
ni,  elturni,  elviselni. 

IlepeTKaTa  cs.  a sziikségesnél 
tovább  szdni. 

nepeTOHirra  cs.  tulélesíteni, 
tulfenni ; átrágni , ôsszeor- 
leni  (a  fát). 

IlepeTpacTíi  cs.  átrázni,  meg- 
rázni  (szénát . . .). 

IlepeTarHyTH  cs.  átbuzni,  át- 
czipelni. 

IlepexHJíHTH  cs.  áthajlítani,  le- 
hajtani,  felbillenteni;  — ch 
y.  áthajlani,  felbillenni. 


IlepexoaHTii  cs.  átjárni,  át- 
menni,  tulmenni,  feliil  lénni. 

IlepexoÄHHH  m.  átmeneti,  ide- 
iglenes. 

nepexojpL  h.  átjárás,  átmenet. 

ITepexpecTHTH  cs.  átkeresztel- 
ni,  ujra  keresztelni,  keresz- 
tezni ; — ca  v.  keresztet 
vetni  rnagára,  keresztezódni. 

llepexpecTH  s.  keresztcsont. 

IIepeii,apB  h.  pereczes , pere- 
czet  áruló. 

Hepeiyb  h.  perecz. 

llepeu.'feÄHTH  cs.  átszurni,  át- 
ereszteni  a szitán. 

IlepeaiicaHTH  cs.  átszámítani. 

IlepeaHTH  cs.  vitatkozni,  elle- 
ne  beszélni. 

IlepeaRa  n.  keresztmetszet. 

IlepeaHBiH  m.  ellenmondó,  ta- 
gadó,  nemleges. 

IlepemHÓHyTH  cs.  leverni,  le- 
1 bunkózni. 

IlepeiiíHTH  cs.  sokat  varrni, 
végig  varrni. 

IlepHHa  n.  párna,  vánkos. 

IIäphoä'b  b.  idószak,  korszak. 

llepHCKO  s.  nagy  toll. 

IlepHCTBin  m.  tollas. 

Ilepjia  n.  gyongy. 

IIep.iaMyTi>  h.  gyôngyház. 

IlepHaTBiH  m.  tollas,  tollal 
fedett. 

Tlepo  s.  toll,  egyes  toll,  író 
i toll;  uszony  (a  halnál). 

; IlepcHa  n.  Perzsia,  Perzsaor- 
| szág. 

j IlepciiaHHHB  h.  perzsa  férfiu. 


— IlepcoHa 


257 


— IleaajiBHHH  — 


IlepcoHa  n.  személy. 

IlepcneKTHBa  n.  távlat , per- 
spektíva. 

IlepCTeHB  h.  kôves  gyiiru. 

IlepCTHKT.  h.  ujjacska,  kis  ujj. 

IlepcT'B  h.  ujj. 

HepcTkHB  h.  kôves  gyuríí. 

Ilepc-t  t.  mell , kebel ; emlô, 
csecs. 

IlepTH  k.  i.  menní,  haladni, 
igyekezni  menní. 

IlepyHOBBin  m.  mennydôrgôs. 

IlepyirB  h.  villám,  menný kô. 

IíepxaTTB  (vespertilio  állt.)  h. 
denevér,  bóregér 

IlepiíeHT^  h.  százalék,  kamat. 

IlepaenTopB  h.  adószedô  ; pénz- 
táros. 

ríepuiaKB  h.  elsôsziilôtt  fiu. 

Ilepine  i.  elóbb , az  imént, 
nem  régen. 

IlepniBin  m.  elsô  ; H3B  iiepiny  : 
elószôr,  kezdetben. 

IlecoK'B  h.  bomok. 

IIeccBoroJioBeii,B  h.  kutyafeju 
ember ; tatár. 

IleccBBiH  m.  kutya  — ; neccBBiií 
cbiht,  : kurafi. 

Ilecca  hbhuihb  (atropa  bella- 
donna  nôvt.)  maszlagos 
nadragulya. 

IleccaaKa  n.  ebganaj. 

IlecTHTH  cs.  kényeztetni,  ma- 
gához  édesgetni ; — ca  v. 
kényeskedni,  kényesen  vi- 
selni  magát. 

IlecTpBift  m.  tarka. 

IlecTyHKa  n.  pesztra,  pesztonka. 

Csopei:  Kutén-magyar  szótár. 


HecTioHKa  n.  elkényeztetett 
gyermek. 

IlecB  (canis  familiaris  állt.) 
h.  kutya , eb  , himkutya. 
IlecB  ncoBii  6paTB : az  eb  a 
kutyával  testvérek.  Kôz- 
mondás. 

IleTeJiBKanľB  h.  a burgonya 
egy  faja,  vôrôses  haju  és 
dús  elágazó  gyôkeru. 

IleTejiBKH  (-bi)  t.  kantár  (£a- 
zékra). 

IleTpa  t.  Peter  és  Pál  napja  ; 
Ha  IleTpa : Peter  és  Pál 

napkor. 

IleTpo  h.  Péter. 

nerpÔBKH  (-bi)  t.  Péter  és  Pál 
napja  táján  éro  korte. 

IleTpôBB  m.  Péteré ; HeTpoBO 
roBkHa  : Péter  és  Pál  elôtti 

bejt. 

Ilexpojiet  h.  petroleum , kó- 
olaj,  nafta. 

IleTpyinKa  (apium  petroseli- 
num  nôvt.)  n.  petrezselyem. 

jHexpB  h.  Péter. 

IleTpkíHKa  n.  Péterné , Péter 
felesége. 

IleiíyxB  h.  kályhafútô. 

Ileií'B  h.  kályha,  kemencze. 

IleaaJíHTH  cs.  megszomorítani ; 
— ca  v.  szomorkodni,  ag- 
gódni. 

IleaajiB  n.  bú , aggodalom, 
szomoruság. 

neaaaBHBift  m.  szomoru,  ag- 
gasztó. 

17 


— ITeaaTaHa  — 


258 


— IIhjibhôct'b  — 


IleaaTaHH  s.  pecsételés  ; kônyv- 
nyomás. 

Ile^aTaTH  cs.  pecsételni;  nyom- 
tatni  (kônyvet) ; iipnÓHTH 
neaaTB,  yji;apHTH  neaaTB  : rá- 
iitni  a pecsétet. 

Ile'iaTHHKB  h.  pecsétór,  pecsé- 
tet ôrzô. 

Ile'iaTHBiH  m.  nyomtatott,  nyo- 
mott. 

IlenaTB  n.  pecsét ; sajtó, 

Ile'ieHKa  n.  úri  tok,  siitô  tok. 

Ile^eHHHa  n.  siilt,  siilt  hus, 
pecsenye. 

IIeaeHHii,a  n.  aszalt  alma. 

Ile^eHKa  n.  máj. 

IleHeHKOBBiH  m.  májból  való, 
májas,  máj  — 

Ile^eHbiH  m.  siilt,  siitôtt. 

nesená  s.  siités  ; siilt,  pecsenye. 

Ileaepa  n.  barlang,  odu. 

Ile'íepHii.a  (agaricus  campestris 
nôvt.)  n.  csiperke  gomba. 

IleíepKa  n.  kis  barlang,  kis 
odu. 

IleaepcKHH  (-hh)  m.  barlang- 
ban,  oduban  lakó,  barlangi. 

lienu  cs.  siitni,  égetni ; — c a 
v.  siilni;  a h,h  nene  ca  rycaiťB? 
Oh  hiuh  ca  He  nene,  60  3B 
hboto  MacTB  He  Teae.  Siil-e 
már  a gunár?  Ó,  még  nem 
siil,  mert  még  nem  csepeg 
a zsirja  (szószerint : nem 

csepeg  belôle  a zsir) ; — 
nenn  ca  o hom'b  : gondoskod- 
ni  valamirôl. 

HeaHBO  s.  sútemény. 


IleaoHKa  n.  máj  ; 6kjk  nenÔHKH : 
tiidô  ; aopHk  nenôHKBi : máj. 

IleayaKa  n.  siitó  tok,  úri  tok, 
bécsi  tok. 

IleaB  n.  kemencze,  siitô  ke- 
mencze,  banyakemencze. 

IleniTaHCKBiH  (-bih)  m.  pesti, 

IleinTB  h.  Budapest,  Pest. 

Ilemepa  n.  barlang. 

IlemB  n.  kemencze. 

IlHBapHa  m.  sôrmérés. 

nHBHini,a  n.  pincze. 

IIhbo  s.  sôr. 

HnBOBapHiiKB  h.  serfôzô. 

IlHBOBapHa  n.  serfózóház,  sôr- 
ház. 

IÍHBOBapB  h.  serfôzô. 

IInKa  n.  lándsa. 

Iliuiá  n.  fiirész. 

TlHJia  i.  kôriil ; -nál,  -nél, 
mellett. 

IlHJiHnoBeiii'B  h.  advent,  kará- 
csony  elôtti  boj  t. 

IlHjiHnoBKa  n.  advent,  kará- 
csony  elôtti  boj  t. 

IlHJiHirB  h.  Fiilôp. 

IlnaKa  n.  kézi  fiirész,  kis  fii- 
rész. 

IlHíHOBaTH  k.  i.  igyekezni, 
iparkodni,  fáradni. 

IIhjihhh  m.  gyors,  sietôs,  igye- 
kezô,  iparkodó. 

IIujiOBaTH  k.  i.  sietni,  iparkod- 
ni ; — cs.  fúrészelni. 

IlHJiBHOBaTH  k.  i.  iparkodni, 
igyekezni. 

IIhibhôctb  n.  igyekezet,  ipar- 


— IIhjiji  — 


259 


— IThtji  — 


kodás  , serénység . szorga- 
lom. 

Hmla  i.  kôrul ; -nál , -nél ; 
mellett. 

Hhhl  h.  tôke ; tôve  a fognak. 

Ilnna  n.  pipa. 

Hunawb  h.  pipás  ember. 

IlHnei^b  h.  kemény  bártya  a 
csirkék  nyelvén  (ez  egyik 
betegsége  a csibéknek). 

IlmiRa  n.  pipa,  kis  pipa. 

Hunoeaú  b.  pipavájó , pipa- 
szurkáló. 

H unocapa  n.  pipaszár. 

IlHpaMHffa  n.  gula,  pirámis. 

nnpaT^b  h.  kalóz,  tengeri  rabló. 

IlHpeHeHCKk  ropH : Pyrenaei 

hegyek. 

ÍIspoBaTH  k.  i.  lakomázni,  lak- 
mározni. 

IÍHporH  t.  dereje. 

IIhp'l  h.  lakoma,  vendégség. 

Ilncarnie  s.  írás ; CBaxoe  iraca- 
Hne : szent  írás,  biblia. 

ílncaHKa  n.  husvéti  piros  tojás. 

IlHcaHBiH  m.  írott;  festett. 

IlHcaHa  s.  írás ; nacaHa  h an- 
xaHa : írás  és  olvasás,  írva- 
olvasás. 

IlHcapHa  n.  író  szoba, 

nncapB  h.  íródeák,  írnok ; se- 
gédjegyzô. 

llHcaxe.o>  b.  író. 

IÍHcaTH  cs.  írni,  festeni ; íratni. 

HiiCKajiKa  n.  sip,  furulya. 

HucKaTH  k.  i.  sípolni,  furu- 
lyázni,  fiityólni. 


IlHCKOpB  (cobitis  fossilis  állt.) 
b.  tergély,  csik. 

Iíhckt.  b.  sipítás. 

IÍHCJia  s.  rossz  csupor, 

nncjiaKi,  b.  rossz  fazék. 

IlHCjraaRa  n.  posbadt  szilva. 

IlHCMeHHHH  m.  írásbeli,  írott. 

IIhcmo  s.  írás,  írat. 

IÍHCTOJia  n.  pisztoly. 

IíacBMa  t.  okmány,  okirat. 

IlHCBMeHHHH  m.  írásbeli,  írott. 

IIhcbmo  s.  irás,  okmány. 

IlHCBMOBOÄHTeJiB  h.  jegyzó. 

IlnTaHa  s.  táplálkozás. 

IlHTaHfl  s.  kérés,  megkérés. 

IlHTaTeaB  h.  neveló,  tápláló. 

IÍHTáTejiBHBiH  m.  éltetó,  táp- 
láló. 

IlHTáTH  cs.  nevelni,  felnevelni; 
ápolni,  táplálni ; — ca  y. 
neveltetni. 

IlHxaxH  cs.  kérni,  megkérni 
(a  lányt). 

IlHxaa'B  h.  kéró. 

IlHTeiB  h.  malomszita  (a  ga- 
rat  alján). 

IIhth  cs.  inni ; színi  (vért). 

IlHniMa  n.  sziilóanya , édes 
anya. 

IIuthm'l  b.  sziilóapa,  édes  apa. 

IlHT.iBOBaHHH  m.  pitlélt. 

IlHTJiBOBaTH  cs.  pitlélni,  apró- 
ra  Órôlni. 

IIhtomôctb  n.  túlaj  donság. 

Hhtombih  m.  tulajdon , édes, 
neveló. 

IIhta  s.  ivás , korhelykedés, 
iszákosság. 

17* 


XlamajiKa  — 


260 


— ILTfeóaimfl  — 


Ilmua.iKa  n.  furulya,  pásztor- 
síp,  tilinkó. 

IlmaaTH  k.  i.  sipítani,  visítani ; 
furulyázni. 

IlnmoKí*  h.  mutató  toll,  toll  a 
szárnyból. 

IlHaBKa  (hirudo  medicinalis 
állt.)  n.  nadály,  piócza. 
Hrnúca  h.  részeges,  korliely. 
IlHaK'B  h.  részeges,  korhely. 
Uuívwb  h.  piacz,  piarcz. 
ILiaBaHa  s.  uszás. 

II.iaBaTejn>  h.  uszó. 
IIjiaBaTeJiLHHH  m.  uszó. 
naaBaTH  k.  i.  uszni. 

IIJiaBÓa  n.  hajózás,  vizi  út. 
KiaBHTH  cs.  olvasztani  (érczet). 
IljiaBKa  n.  érczolvasztás. 
ILiaBKócTL  n.  olvaszthatóság. 
ILiaBJíkHa  s.  uszkálás. 

ILiaByiTB  h.  uszó  madár. 

ILiaBB  h.  futás,  trapolás,  trap. 
ILiait  h.  ósvény,  gyalogút. 
ILmuôaci)  h.  plajbász,  írón. 
ILiaitaHa  s.  sírás,  zokogás. 
IJiaKaTH  (njiaxiy)  k.  i.  sirni ; 
rópKo  njiaKaTH : keservesen 
sirni,  zokogni. 

ÍIiaKCHBbiH  m.  siró,  rivó. 
IlJiaMeHHCTBii  ru.  lángoló. 
IIiaMeHHBiH  m.  lángoló. 
HjiaMeHB  h.  láng. 

HjaMeH'lrrH  k.  i.  lángolni. 
ILiaHeTa  n.  bolygó. 

IkiairB  h.  terv. 

IXjiaHkTa  n.  bolygó — kn. 
bolygóember. 

II jaHrtTHHKrB  h.  csillagvizsgáló. 


IIiacB  h.  réteg,  szénaréteg. 

ILiaTa  n.  fizetés,  ber,  jutalom. 
hka  npaija,  TaKa  u n.iaTa : 
A milý  en  a munka,  olyan 
a jutalom. 

IIJiaTaHa  s.  foltozás. 

ILiaTaTH  cs.  foltozni,  toldozni. 

HnaTima  n.  febér  kendô,  vi- 
lágos  kendô. 

IIjiaTHHa  n.  platina. 

IIJiaTHHKa  n.  fehér  kendô,  vi- 
lágos  kendô. 

IIjiaTHHOBBiS  m.  platinából 
való,  platina  — 

naaTHTH  cs.  fizetni,  leíizetni. 

IliiaTKa  n.  folt. 

IlaaTHa  s.  fizetés,  bér,  jutalom. 

ILiaTHo  s.  vászon. 

IIjiaTOKt  h.  kis  kôtény , kis 
kôtô. 

ILiaTi,  b.  kôtény,  kôtô. 

IIjiaTa  s.  rúha , ruhanemii ; 
ókjioe  njaTa  : fehér  rúha. 

HiaxTa  n.  terítô,  takaró ; fi- 
nom  vászon  lepedô. 

ILiaipB  h.  tér,  vásártér. 

IlJia^eBHBiH  m.  siralmas. 

Iljiaa^  h.  sírás,  rívás. 

IIjiaifl,aHHii,fl  n.  halotti  lepel ; 
azon  kendô,  melyre  Krisz- 
tus  sírban  fekvése  van  festve. 

JIjiaiii,eHHii,ji  n.  halotti  lepel  ; 
azon  kendô,  melyre  Krisz- 
tus  sírban  fekvése  van  rá- 
festve. 

ILieóaHHa  n.  római  katholika 
lelkészi  hivatal , plébánia. 


IljieoaH'L  — 


261 


— niyatHHH  — 


ILieóaHB  h.  római  katholika 
lelkész,  plébánus. 

IIjieBaTH  k.  i.  kopni,  pôkni ; 
— ca  v.  kopni,  kôpdôsni. 

ILieByp'B  h.  seb. 

IkieKaHa  s.  emtetés , szopta- 
tás ; neveltetés,  nevelés. 

IIieKaTH  cs.  szoptatni,  emtet- 
ni  j nevelni , ápolni , gon- 
dozni. 

HieKaaRa  n.  emteto  sertés , 
szoptatós  kocza. 

ILieMa  (nieMeHa)  s.  tôrzs,  faj  ; 
népcsalád,  nép. 

HjieMíiHeijB  h.  nôvendék. 

ILiecKana  s.  tapsolás ; pasko- 
lás,  elverés. 

ILiecKaTH  cs.  kézzel  elverni 
ligy,  bogy  szóljon  ; — k.  i. 
tapsolni ; — en  y.  verege tŕ- 
ni m agát. 

ILiecHyTH  cs.  egyszer  ínegiit- 
ni ; — k.  i.  egyszer  tap- 
solni. 

ILiecTH  cs.  fonni;  — ca  v.  be- 
fonni  magát. 

HieTeimi  m.  fonott. 

IkneTkHa  s.  fonás. 

ITjieae  s.  váll ; Ha  iiiean : a 
vállon ; Ha  Mene  : a vállra. 

IIjieHHCTHH  m.  vállas. 

Hjieajm  t.  plejádok,  íiastyuk 
(az  égen). 

ILracKa  (motacilla  alba  áll.)  n. 
barázdabillegény. 

IIíHTa  n.  kótábla,  kolap. 

Hihthhhh  m.  táblás,  tábla- 
alaku. 


IIioähctoki,  (allium  nôvt.)  b. 
mogyoróbagyma. 

IIjioähth  cs.  szaporítani , te- 
nyészteni;  — ca  v.  szapo- 
rodni,  tenyészni. 

ILioähôctb  n.  termékenység, 
szaporaság,  bóség. 

IIjrôAHHH  m.  s zápor  a,  termé- 
keny. 

ILioaobhtoctb  n. . termékeny- 
ség, bdség,  szaporaság. 

naoftOHocHbiH  m.  gyumôlcsôzô. 

IIjiOAOTBOpHHH  m.  gyumôlcs- 
termô. 

ILiôä'b  b.  termés , gyumôlcs. 

II.iockhh  (-bih)  m.  lapos. 

ILiocROBaTbiH  m.  kissé  lapos. 

IÍJiocKOHornn  m.  tele  talpu. 

IIjiockohochh  m.  lapos  orru. 

ILiockôctb  n.  sík,  laposság. 

ILiocKOTa  n.  laposság,  lapály. 

ILiOTHi];a  (cyprinus  erytbroph- 
thalamus  állt ) n.  ver  es - 
uszonyu  ponty. 

ILiothhkt>  b.  ács. 

IIJioTOJiioéeiiiB  h.  kéjencz,  bujál- 
kodó. 

IIjiotojiioôhbbií  m.  bujálkodó, 
kéjelgo,  buja. 

ILiotb  b.  kerítés,  sôvény. 

ILiotb  n.  test,  bús. 

ILiyraTbipB  b.  szántó,  a ki  szánt. 

ILiyroBHna  n.  ekeszám , eke- 
robot. 

ILiyra  1i.  eke. 

ILiyjKHKaTH  k.  i.  búgni  (vad- 
galamb),  turbékolni. 

ILryMHH  m.  ekével  biró,  ekés. 


262 


— HoÔHBaHH  — 


IIjrHByHHH  (-hh)  m.  uszó. 

IIiHira  b.  méreg  (a  mébnél). 

IIjibith  (njiHHy)  k.  i.  uszni ; 
futni  (a  fazékból). 

njbiTKHH  (-bih)  m.  lapos. 

IIjriHa  n.  a tojásnak  legbelsô, 
ruganyos  bártyája. 

IIjikHHTeJiBHHH  m.  lebilincseló, 
elbájoló,  elragacló. 

IIjiiceHB  n.  penész , penész- 
gomba. 

naicflkjiBiH  m.  penészes,  pené- 
szedett. 

IIjrfecHkTH  k.  i.  penészedni. 

ILrfccHHK'B  h.  penészgomba. 

IlakTaTH  cs.  fonogatni,  gyak- 
ran  fonni. 

nJikinHBBiH  m.  kopasz,  tar. 

IIjikmHTH  cs.  beszegezni,  be- 
ékelni,  éket  beverni. 

nľfeínKa  n.  czôvekszeg,  kis  ék. 

naknľB  h.  kopaszság,  tarhely. 

ILiíOBaHH  s.  kôpkôdés,  kôpés, 

KiioBaTH  k.  i.  kopni,  pokni. 

IIjnora  n.  csunya,  ocsmány  nó, 
ripôk. 

^,aaa  mhhí>  naiora  napBr, 
^aniTo  mh  paTyfiTe.  Népd. 
(Buvôs  szert  adott  be  ne- 
kem  a csúf  nó,  adjatok  va- 
lami  tanácsot). 

IIJiioraBHH  m.  csunya,  csuf, 
undorító  , utálatos  , fortel- 
mes. 

ILiioHyTH  k.  i.  kopni,  pokni ; 
MioHyTH  Ha  ^aKoro : lekôp- 
ni  valakit. 

IIiioh,hhkb  (nôvt.)  h.  májmoh. 


IIjiíoi;o  s.  tiidó. 

IIjiacaBHii,a  n.  tánczosnó. 

IIjracajtHiii.e  s.  tánczterem. 

IIjiacaHa  s.  tánczolás. 

IIiacaTeJiB  b.  tánczoló,  tánczos* 

IIjracaTH  k.  i.  tánczolni. 

nHHiu,e  h.  nagy  tôke. 

IÍHyTH  cs.  eroszakolni ; feszi- 
teni. 

IIhlobbih  m.  tókéhez  tartozó, 
tobôž  tartozó,  tôves. 

no  e.  -on,  -en,  -on ; no  nom : 
a mezón  ; no  npaB^k  : igazán; 

— ként,  no  ejtfioMy  : egyen- 
ként ; — után,  no  nojiyÄHio  r 
délután.  Igékkel  ôsszetéve  : 

— meg : noxoÄHTH^megjár- 

ni ; — el : nórHaTH^eíhaj- 
tani ; — el,  szét : noÄtjíHTH : 
elosztani,  szétosztani ; — le :: 
noKJiacTH  : letenni ; — egy- 
be : nôópaTH  cH=egybekel- 
ni ; — ôssze : noiynaTH— 

ôsszezuzni ; — fel : noHH3aľii : 
felfuzni ; — egy  keveset 
kissé  : noóaBHTii  = keveset 

játszítani ; — kôrul : iiob- 
Ó3npaTH  cn=kôrulnézni  ma* 

gát ; ul,  -iil : noMa^np- 

ckbi  : magyarul. 

noóaBHTH  cs.  keveset  játszíta- 
ni; — ch  v.  keveset  ját- 
szani. 

noóaHOBaTH  cs.  megbánni  va~ 
lamit. 

noóepeJKHBiS  m.  partmelléki,, 
partmentében  vezetô. 

noÓHBaHn  s.  felverés,  ráverés ' 


— - IIoOHBaHHH 


263 


— HoopaTCKlí  — 


(hordóra  az  abroncsot) ; 
agyonverés. 

HooiiBaHHH  m.  felvert,  meg- 
vert ; zsindelyes,  zsindelye- 
zett : noóueana  xtma  : zsin- 
delyes  báz.  Ellentéte  nomu- 
eaua  xtma : zsnppal  fedett 
liáz  , és  nonpueana  xtiaia : 
szalmával  fedett  ház. 

IIoÔHBaTH  cs.  megverni ; meg- 
abroncsolni , megszorítani 
a hordón  az  abroncsot ; 
zsindelyezni  a báztetot. 

IIobHBa^B  h.  az  a fa,  melynek 
kôzvetíiésével  ráverik  az 
abroncsot  a hordóra,  veró  fa. 

Ho6hjihh  m.  iitôtt,  utódôtt. 

IIoóhth  cs.  elverni,  megverni; 
rpafl'B  noÓEBB  jkhto  : a jég 
elverte  a gabonát ; HBaHB 
iíoóhbb  CLma : János  meg- 
verte  a íiát ; megabroncsoz- 
ni : noÓHBí,  rop,a;ÔBrB=meg- 

abroncsozta  a hordót;  zsin- 
delyezni : noÓHBT)  xHäíy~be- 
fedte  zsindelylyel  a házat; 
megutni,  megverni ; — ca 
v.  megiitni  magát,  htôdni ; 
aÓJíHKo  noónio  ca : az  alma 
megutôtte  magát,  az  alma 
utódôtt. 

IIo6iH3Ky  i.  kôzel. 

IIoÓJit.nHtjmH  m.  sáppadt,  ha- 
lavány. 

IIoÓjrfeÄHtTH  k.  i.  elsáppadni, 
halvány  lénni. 

IIoóoraThTH  k.  i.  meggazda- 
godni. 


IIoóoaíHTH  cs.  megesketni ; — 
ca  v.  megeskudni. 

IIoóôjkhôctl  n.  áhitat,  kegyes- 
ség,  ájtatosság. 

IIoóoaíHLm  m.  ájtatos,  áhitatos. 

IIo6o.Jn>HiaTH  cs.  nagyítani, 
megnagyobbítani ; — ca  v. 
nagyobbodni. 

IIoóôiBfflaioaHH  (-lih)  m.  nagyí- 
tó;  noóoiBinaioae  ckio  : nagyí- 
tó  iiveg,  górcsó. 

IIoóoJiLniLiH  m.  nagyobbacska, 
a nagyobbak  kôzul  való. 

IIoóoahTH  k.  i.  rôvid  ideig 
fájni,  egy  keveset  fájni. 

IIoóopeiiiB  h.  védo,  védelmezó. 

IIoóopOTií  cs.  legyózni,  legyiir- 
ni ; — ca  v.  megbirkózni, 
megmérkózni. 

IIoóoaHHH  m.  oldalon  fekvó ; 
mellékes,  mellék  — , nem 
lényeges. 

IIoóôtb  i.  kôzel,  oldalvást, 
mellett,  mentében  ; noóôa^ 
ceóe : egymás  mellett. 

IIoóoaTH  ca  v.  megszeppeni, 
megfélemedni. 

IIoópaTaHHaB  h.  kót  testvór 
gyermekei. 

IIôópaTH  cs.  elszedni,  elvenni; 
— ca  v.  elvenni  egymást, 
ôsszekelni,  egybekelni  (há- 
zastársak). 

IIoópaTHMCTBO  s.  barátság,  paj- 
táskodás. 

IIoópaTHM'B  h.  társ , pajtáš  ; 
szeretó,  kedves. 

IIoópaTCBKK  (-kh)  i.  testvéri- 


— IIoÓpOÄHTH  — 


234 


— Iiob6coxihíí  — 


esen,  barátilag.  iKtiihíe  iio- 
ôpaafcKbi,  paxyHMe  ca  noatii- 
3ÔCLKH  : éljunk  testvériesen, 
számoljunk  zsidósan.  Koz- 
mondás. 

IIoopo^HTH  cs.  legázolni,  ôsz- 
szegázolni,  letaposni ; — k. 
i.  keveset  bolyongani  ; kó- 
szálni. 

IIo6pH3raTM  (-gá-)  cs.  meglo- 
csolni,  megfecskendezni. 

IIooyAHTM  cs.  biztatni,  buzdi-  | 
tani,  serkenteni,  felgerjesz- 
teni. 

IIo6biBarH  k.  i.  egy  ideig  tar- 
tózkodni  valaliol,  ellátogat- 
ni  valahova. 

Hoôhth  k.  i.  kis  ideig  idózni. 

Iloôira  n.  szôkés,  futás,  sza- 
ladás. 

IIo64raTH  k.  i.  futkározni ; 
fojatni  (tehén);  KopoBa  no- 
64 raaa  : a tehén  megfpjatott. 

IIo64rHyTH  k.  i.  elfutni,  elsza- 
ladni,  elsietni  valahova. 

IIo64ji;a  n.  gyózedelem,  gyô- 
zelem. 

IIo64^HTejib  h.  gyôzó,  gyôztes. 

IIo64ji;nTejiBHbiH  m.  gyózedel- 
mes,  gyôztes,  meggyôzô. 

IIo64ji:iith  cs.  legyôzni,  meg- 
gyôzni. 

no64ji;HHKi>  h.  gyôzô,  gyôztes. 

IIo64ÄHbm  m.  gy ôzelmi. 

no64,a;H4jibiH  m.  elszegényedett. 

IIoôijJieHbiH  m.  megfehérített, 
kifehérített. 


IIoôijmTH  cs.  megfehéríteni 
(vásznat),kimeszelni  a házat. 

1Io64.i4th  k.  i.  megfehéredni. 

IIôb  . . . ôsszetételekben  fél, 
iiÔB^ecaTa— tizedfél , fél  tiz. 

IIoBara  n.  tekintély,  hitelesség. 

IIoBajfUľra  cs.  méríegelni,  meg- 
mérni ; tisztelni,  becsiilni. 

HoBaMHBbiH  m.  tisztelettel 
teljes,  tisztelt. 

IIoBaaíHÔCTB  n.  tisztelettudás, 
becsiilet,  figyelem. 

IIoBajKHbiH  m.  tisztelt,  becsnlt. 
BbicoKonoBaatHbiH : nagyon 

tisztelt,  nagyrabecsult. 

IToBajíHTii  cs.  ledônteni,  lefor- 
dítani ; — c a v.  ledôlni, 
lefordulni. 

noBajani  cs.  bepiszkítani,  be- 
rondítani ; — ca  v.  bepisz- 
kolni  magát. 

IIoBapeHbiH  m,  megfôtt,  meg- 
fôzôtt. 

IIoBapiiTH  cs.  megfôzni ; — ca 
v.  megfôni. 

IIoBÔsHpaTH  cs.  megnézni,  meg- 
tekinteni ; — ca  v.  kôrul- 
nézni  magát. 

IIoBÔiipaTH  cs.  felôltôztetni, 
felruházni ; — ca  v.  felôl- 
tôzkôdni,  felôltôzni. 

IIoBÔHHMaTH  cs.  niegôlelni, 
kôrulôlelni. 

IIoBÔÔKpacTH  cs.  meglopni. 

IIoB6p43aTH  cs.  kôrulvágni, 
kôriilmetszeni,  kôrulmetélni. 

IIobôcoxjihh  m.  megszáradt, 
kôrulszáradt. 


HOBÔCOXHyi'H 


265 


— IIOBHHOBaTH  — 


IIoBČcoxHyTH  k.  i.  megszárad- 
ni,  kôriilszáradni. 

IIoBÓcyiHHTH  cs.  kôriilszáritani. 

IIobóhhcthth  cs.  kôriiltisztĺtani. 

IIoBÔBiKpacTH  cs.  meglopni. 

HoBÓtjiiaTH  cs.  megebédelni. 

IIoBÓfjipTH  cs.  megigérni ; — 
ca  y.  oda  igérkôzni  vala- 
liova. 

Hoeiapb  (-gá-)  h.  polgár ; jó 
inadár,  bitang. 

JloeiaipbKa  (-gá-)  n.  polgárné, 
polgárasszony. 

Bo  nepBeHo  bhho 
Y norapi  cKane, 

He  e^Ha  noBrapBKa 
3a  noBrapBOML  iuiane. 

Népdal. 

(Mert  a piros  bor  habzik 
(eredetileg  : ugrál)  a pohár- 
ban,  nem  egy  polgárasszony 
sir  a polgárért). 

IIoBÄOBrbjLbiH  m.  ôzvegy,  meg- 
ôzvegyedett. 

IIoBji;oBkTH  k.  i.  ózvegygyé 
lénni,  ínegôzvegyedni. 

IIob  e černie  s.  erkôlcsi  maga- 
viselet. 

IIoBe^^HKa  n.  adoma. 

HoBe3TH  cs.  szekeren  elvinni, 
elszállítani ; — ch  v.  elvi- 
tetni , elmenni  szekeren, 
szekerkézni. 

HoBeHB  n.  árvíz,  áradás. 

IIoBepecjio  s.  szalmakôtél, 
melylyel  a kévéket  kôtik. 

IÍOBepHyTH  k.  i.  betérni  vala- 
liova. 


IIOBepCHlIK  fc  , IIOBepCTHHKL  h. 
egykorú,  kortárs. 

IIoBepTaTH  k.  i.  tôbbszôr  be- 
térni. 

IIoBepxoBHôcTL  n.  felszin,  fe- 
liilet. 

IIoBepxHocTL  n.  felszin,  felii- 
let,  kiilsô. 

IIoBepxoBbiH  m.  felszines,  felii- 
letes. 

IIoBepmHTH  cs.  megtetózni, 
tetovel  ellátni. 

IIoBepHiHHH  m.  telidenteli, 
megtetézett. 

IIoBepLXHHaH  n.  felbór  a czi- 
pón. 

IIoBepBXHôcTB  n,  felulet,  fel- 
szin ; kiilsô. 

ÍIoBepBXB  i.  feliil,  fent,  fôlôtte, 
fôlôtt. 

IIoBecejmTH  cs.  felvidítani, 
megôrvendeztetni ; — ch  y. 
felvidulni,  vigadni. 

IIoBecTH  cs.  elvinni  kezénél- 
fogva,  elvezetni. 

IIoBeHepne  s.  délntáni  isteni 
tisztelet,  vecsernye. 

IIoBHBaiBHBiH  m.  pólyáló. 

IIoBHBaHH  s.  bepólyálás, 

IIoBHBaTH  cs.  bepólyálni,  pó- 
lyába  gongyôlni. 

IÍOBHBaH'B  h.  pólyakotél. 

I IIoBHHeHi.  m.  koteles,  tartozó. 

j ITobhhhôctb  n.  kôtelesség,  kô- 

j telezettség ; foglalkozás , 

i tiszt. 

I IIobhhhbih  m.  koteles,  tartozó. 

IIoBiíHOBaTH  cs.  engedelmes- 


IIOBHCJIblH  


266 


ségre  szorítani,  engedelmes- 
ségre  kényszeríteni. ; — ca 
v.  engedelmeskedni. 

IIoBHCJibiH  m.  lecsttn go. 

Iíobhth  cs.  bepólyálni. 

IIoBHTa  s.  bepólyálás,  bebur- 
kolás,  begôngyôlés. 

IIoBKa  n.  póly  a. 

noBHer.ua  i.  egykor,  valami- 
kor ; — k.  minthogy,  mi- 
vel. 

IIoBHeceHLKHH  (-mh)  m.  teli- 
denteli. 

IIoBHHii,a  n.  pincze. 

IIoBHOBJíacTHôcTL  n.  teljhata- 
lom. 

IIoBHOBJíacTHbiH  m.  teljhatalmu. 

IIoBHOJikTHôcTL  n.  nagykoru- 
ság. 

IIoBHOJikTHbiH  m.  nagykoru. 

IIobhhth  cs.  tôlteni ; teljesíteni. 

IIoBHÔCTb  n.  teljesség,  teliség. 

IIôBHOHe  s.  éjfél ; y noBHoae  : 
éjfélkor. 

IIOBHOHHblH  m.  éjféli. 

IIÔBHÔHHbm  m.  északi. 

IIôbhôhb  h.  észak. 

IIoBHbiH  m.  teli,  teljes,  telt. 

IIoBHa  s.  boldtôlte. 

IIoBojí'b  h.  alkalom,  uriigy. 

IIobo3Hth  cs.  elhordani,  elvin- 
ni,  elszállítani. 

IIobojih  i.  halkkal,  lassan. 

IIobojiohhth  cs.  meghurczolni, 
yégigyonszolni ; beboronál- 
ni  (a  vetést). 

IIoBoJiLHôcTb  n.  lassuság,  ké- 
nyelmesség. 


IIoBô.ibHHH  m.  ônkényes  ; lassu* 
kényelmes. 

noBopo3HHKi»  h.  kôtélveró. 

IIoBoposB  h.  kôtél ; inda,  kacs 
(nóvényeknél). 

IIoBopÔTi)  h.  fordulat,  fordulás* 

IIoBOCTpiiTH  cs.  megélesíteni, 
kifenni. 

IIÔBnonepeHHHKb  h.  félátméró, 
sugár,  kôrsugár. 

nôBpôKi>  h.  félesztendô. 

IÍOBcer^a  i.  mindenkorra. 

IIoBceMkcTHO  i.  mindenutt, 
átalánosan. 

HoeTAUK' b h.  pótlék,  pótadó. 

JloQTOJioeaTii  cs.  pótolni. 

IIoBTopeHHe  s.  ismétlés. 

IIoBTopHTH  cs.  ismételni,  meg- 
kétszerezni,  megkettózni. 

IIÓBTpeTa  sz.  barmadfél. 

IIoBHMkTaTH  cs.  kisepergetni. 

IIobhchth  cs.  niagasra  szabni. 

IIoBbicoKHH  (-biil)  m.  kissé  ma- 
gas. 

IIoBkBaTH  k.  i.  fujdogálni ; 
legyezni. 

IIoBkBaHKa  n.  legyezô. 

UoBÍj^aHa  s.  elbeszelés,  kózlés. 

IIoBkji;aTH  cs.  elbeszélni,  el- 
mondani. 

IIoB’kiiiKa  n.  elbeszelés,  beszély. 

IIoBkjíKapb  n.  regényíró,  író. 

IIoBkHHaTH  cs.  megesketni  a 
házaspárt ; — c a v.  meg~ 
eskudni,  órôk  huséget  fo- 
gadni. 

IToB^Hb  n.  árvíz,  áradás. 


— íl0B'í>pTIHBbIH  — 


— Il0r0JI0ÄHÍ)TH  — 


267 


IIoB'íipHHBBiH  m.  babonás,  bi- 
székeny. 

IIoBkcHTH  cs.  felakasztani  va- 
lakit ; — ca  v.  felakasztani 
magát. 

IIoBkcMO  s.  javaszôsz,  a szôsz 
java. 

IIob^cth  (noB^MB)  cs.  meg- 
mondani. 

HoBkcTB  n.  elbeszélés,  beszély. 

IIoBkTpyjia  n.  forgószél,  ôrdôg- 
szekér. 

IIoBkTpa  n.  levegd. 

IIoBkTOBBiH  m.  járási,  keriileti. 

IIoBkTTE,  b.  járás,  keriilet. 

HoBa3aTH  cs.  megkôtni,  ossze- 
kotni,  megkôtozni ; — ca 
y.  megkôttetni,  megkôtoz- 
tetni. 

IIoBaHyTH  k.  i.  elbervadni,  el- 
lankadni. 

IIoraHHHB  (noraHe)  b.  pogány, 
istentelen. 

IIoraHHTH  cs.  elpiszkolni,  be- 
piszkolni ; — ca  v.  bepisz- 
kolódni,  bôjtben  zsirosat 
enni. 

IIoraHKa  n.  pogány  nô. 

IIoraHCKHH  (-bih)  m.  pogány. 

HoraHÓCTL  n.  tisztátlanság, 
rondaság. 

IIoraHCTBO  s.  pogányság. 

HoraHBiH  na.  tisztátalan  ; ronda. 

Iloiapceúm  h.  pobárszék. 

Iloiapuum  h.  kis  pobár. 

Uoiap%  b.  pobár. 

IIoracHTH  cs.  eloltani  (tuzet) ; 
tôrleszteni  (tartozást). 


IIornóaHa  s.  elveszés,  pusztu- 
lás,  romlás. 

IIorHdaTH  k.  i.  veszendóbe 
menni,  elveszni. 

IIorndeJiL  n.  veszedelem,  romlás. 

HornbejiBHBiH  m.  vésztbozó,, 
veszedelmes. 

nornájiHH  m.  elveszet.t 

IIorHÔHyTH  k.  i.  elveszni,  el- 
pusztulni. 

IIorHHyTn  k.  i.  elveszni,  elpusz- 
tulni. 

IIorjiacKaTH  cs.  megsimogatni, 
megczirogatni. 

noraeHyTH  k.  i.  kitekinteni,, 
kinézni. 

IIorjiyinHTH  ca  v.  gondolatokba 
merulni. 

Bb  3anoBb,a;kxB  tbohxb 
norjnoMJno  ca : 

Parancsaid  miatt  gondola- 
tokba merulôk.  118.  Zsoltár. 

IIorjiaÄaTH  cs.  megkeresni ; 
megtekinteni. 

IIorJia.HB  b.  tekintet ; látszat 
nézet. 

nôrnaTH  cs.  elhajtani  ; — ca 
v.  nekiiramodni. 

IIorHHTii  k.  i.  megrothadni. 

IIorHOHHTH  cs.  megtrágyáznL 

HorHyTH  cs.  lehajlítani,  meg- 
hajtani ; — ca  v.  megba- 
jolni. 

IIoroBopHTH  k.  i.  elbeszélgetniy 
eltrécselni. 

IIoroÄa  n.  idó,  idójárás. 

IIoro.iOBHBiH  m.  fejekinti. 

norojro^H^TH  k.  i.  megéhezni. 


— IIorOHHTH  — 268  — IIÔäÓHTHK'B  — 


HoroHHTH  cs.  utólémi ; iildózni. 

Iíoíohh  n.  uldôzés. 

Ilorop^a  n.  lenézés,  megvetés, 
góg. 

HoropliHH  m.  túzkárosult, 
leégett. 

íloropkíii  k.  i.  elégni,  meg- 
égni. 

IIorocTHTH  cs.  megvendégelni ; 
— ch  v.  vendégeskedni. 

Ho  r paH hiih  lih  m.  határszéli, 

határos. 

IIorpeôaHH  s.  termetés,  elta- 
karítás. 

IIorpeôcľH  cs.  eltemetni. 

IIorpôÓB  h.  termetés. 

IIorpH3TH  cs.  megrágni,  ôssze- 
rágni. 

IIorpkôaHH  s.  termetés,  terne  t- 
kezés. 

IIorpkôaTe.ibHHH  m.  temetkezô. 

IIorpkéaTH  cs.  temetgetni,  te- 
metni. 

IIoryÔHTenb  h.  rontó,  elrontó. 

IIoryÓHTH  cs.  elrontani ; — ch 
y.  elromlani. 

XIorHÔaxH  k.  i.  elveszni,  ve- 
szendôbe  menni. 

HorHOJibifi  m.  elveszett,  elpusz- 
tult. 

UorHÔHyTH  k.  i.  elveszni,  el- 
pusztulni. 

norH6k.o>  n.  veszedelem,  rom- 
lás,  pnsztulás. 

HomHaTeJiBHBiíi  m.  hajlékony. 

IIorBiHaTH  cs.  megbiajlítani, 
lehajtani ; — ch  v.  hajlani, 
meghajolni. 


IIorbiHyTH  k.  i.  elveszni,  el- 
pusztulni. 

Ilo,naBaHH  s.  átadás,  átnyujtás. 

ÍIo^aBaTenB  h.  átadó,  átnyujtó; 
feladó. 

IIo,íiiaBaTe.iBHbiH  m.  átadó,  fel- 
adó. 

ÍIoflaBaTH  cs.  átadni , kézbe- 
adni ; — ch  v.  megadni 
magát,  engedni. 

Ho/jaBHTH  cs.  megfojtani,  el- 
nyomni,  elfojtani. 

Uo^apoBaTH  cs.  megajándé- 
kozni  valakit. 

líojjapyHOKB  h.  ajándék. 

IIojiiaTejiB  b.  adó,  átadó. 

IIoÄaTJiiiBHH  m.  engedékeny. 

JIo^aTH  cs.  adni,  nyujtani ; — 
ch  v.  engedni , megadni 
magát. 

TIÓÄÓHBaTH  cs.  behabarni,  be- 
rántani  (ételt) ; felverni  a 
sámfára  ; megiitni  (lábát) ; 
beékelni ; — ch  v.  belia- 

bartatni ; felveretni  a sám- 
fára ; megiitni  a lábát ; be- 
ékeltetni. 

IIôjíÓHBKa  n.  habarék,  rántás. 

IIÔÄOHpaTH  cs.  fôlszedni,  gyiij- 
teni. 

Ho#ÓHTeHHEB  h.  béllelt  nói 
bekecs. 

IIÔAdHTH  cs.  aláiitni,  feliitni, 
felverni , beékelni ; beha- 
barni. 

nóÄÓHTHKB  h.  béllelt  nói  be- 
kecs. 


— iiôäôôh  — 


269 


IIÓÄSeMJIMH  — 


nÔÄ^ot  h.  beékelés,  felverés, 
sámfázás ; béllés. 

IIÔÄbôHHHKt  h.  alulcsapó  ke- 
rék  (a  vízi  malomnál). 

IIôji.ôopojiiOKf)  h.  áll,  állkapocs. 

IIojiiôiirHyTH  k.  i.  aláfutn  . 

IIÔÄBajiHHa  n.  átalgerenda, 
fenékgerenda. 

IÍÔÄBajíHTH  cs.  aládônteni,  le- 
dônteni. 

IIoÄBepera  cs.  alávetni ; ki- 
tenni ; nÔABepeíH  ÄbHTHHy  : 
alávetni  a gyermeket,  ki- 
tenni  a gyermeket. 

ILmbhjkhôctb  n.  mozogliatóság. 

IIoÄBHiKHbm  m.  mozgó,  mozog- 
bató,  mozgékony,  tevékeny. 

IIôÄBJíacHHH  m.  alárendelt, 
fiiggó,  alatta  való. 

IIoäbôh  h.  ajtófélfa. 

TIojíbohhth  cs.  megkettôzni, 
megkétszerezni. 

IIoäbophth  k.  i.  eltréfálni, 
enyelegni. 

IIoÄBÔp'íHK'B  li.  az  udvar  eleje. 

IIoÄBflsaTH  cs.  felkôtni,  feltur- 
ni  (ruhát) ; — ca  v.  fel- 
gyiirkôzni. 

TIÔÄreHKaTH  cs.  felbátorítani, 
felbiztatni. 

IIÔÄrHHTH  k.  i.  megrothadni 
az  alján. 

IIÔÄroBopHTH  cs.  rábeszélni, 
felbiztatni. 

IIôjíľo.íHTH  cs.  felemelni  a 
szoknyát,  megmezteleníteni ; 
— ca  y.  felemelni  a saját 


szoknyáját,  magát  megmez- 
teleníteni ; felgyiirkôzni. 
IIojiyôpBe  s.  begyalja , emel- 
kedés,  lejtôség. 

IIÔÄropa  s.  begyalja,  lejtôség. 
noÄropaHHHB  h.  hegyaljai  férfL 
IIô^ropaHKa  n.  hagyaljai  nô. 
IIÔÄropkTH  k.  i.  megégni  a& 
alján,  alul  megégni. 
IIoÄroTOBHTeJiBHbiS  m.  elóké- 
szító. 

IIÔÄroTOBHTH  cs.  elôkészíteni 

— ca  v.  elókészulni. 
IIôjíroTOBJíkHa  s.  elôkésziilet,. 

elôkészulés. 

IIÔÄrpeôcTH  cs.  alákaparni,, 
alákotorni,  alátolni. 
IIÔÄÄaHekb  b.  alattvaló. 
IIôji,ji;aHHiiKrb  h.  alattvaló. 
IIÔÄÄaHHbiH  m.  alattvaló,  alá- 
rendelt. 

IIôjuaTH  cs.  feladni ; aláadni^ 
alárendelni. 

nowepsíaTH  cs.  támogatni,, 
segíteni. 

nôÄÄy™  cs.  felfujni,  aláfnjni. 
IlosepacaTH  cs.  kissé  tartani,. 
megtartani ; — c a v.  tar- 
tan! magát , nem  engedni 
magát. 

no^epTii  cs.  ôsszeszakítani, 
ôsszetépni ; ôsszekarmolni ; 

— ca  v.  elszakadni,  ôssze- 
tépódni. 

nôÄsaKOHHbift  m.  tôrvény  alatt 
álló. 

IIôji;3eMeibHbiH  m.  fôldalatti. 
IIÔÄ3eMHbit  m.  fôldalatti. 


— IIÓ,H3HA(HBIH  — 


270 


— nÓÄ^HH  — 


nôÄ3iDiHbiH  m.  télalávaló, 
késô  ôszi. 

IIojíiibhth  ca  v.  megcsodálni 
valamit,  csodálkozni  vala- 
min,  jól  megnézni  valamit. 

IIô^KacaTH  ch  y.  felgyurkozni, 
felemelkôzni. 

IIoÄKaaaTH  cs.  aláhengeríteni, 
elgurítani  valameddig ; — 
ca  y.  elgurulni. 

IIÔÄKjiaÄKa  n.  támasztófa,  tá- 
masztó. 

nôAKJia^oBaTH  cs.  alátámaszt- 
gatni,  alárakosgatni. 

IIoÄKJiacTH  cs.  alátámasztani, 
aláhelyezni ; — ch  v.  alá- 
támasztatni. 

IIô^KOBa  n.  patkó ; nô^KOBy 
npHÓHTH  : patkolni,  vasalni. 

IIÔÄKoBKa  n.  kis  patkó. 

nôÄKÓJKHHH  m.  bor  alatt  levó, 
bôralatti. 

IIÔÄKO.ikHHHH  m.  térd  alatt 
levó,  térdalatti. 

IIÔÄKO.rfeHo  s.  térdhajlás. 

IIÔÄKOiiaHfl  s.  aláásás,  aláak- 
názás. 

IIÔÄKonaTH  cs.  aláásni,  aláak- 
názni. 

IIôäkôiihhh  m.  aknához  való. 

nôÄKOpkHHbiH  m.  gyôkér  alatt 
levó. 

IIôäkochth  cs.  alákaszálni ; le- 
vágni. 

IIoÄKpacTH  ch  v.  odalopóz- 
kodni. 

nôÄKpHHLHHH  m.  szárny  alatt 
levó. 


nôjíKpkííHTe.ib  b.  segító , tá- 
mogató,  erósító,  segéd. 

IIôjíKpíniiTH  cs.  megerósíteni, 
támogatni,  megszilárdítanij 
bátorítani ; — ch  v.  meg- 
erósôdni,  nekibátorodni. 

IIôjíKyimTH  cs.  felbérelni,  meg- 
vásárolni. 

no,ii;^a3HTH  k.  i.  alámászni. 

IIôjíJierníHTii  cs.  megkônnyí- 
teni , enyhĺteni ; — ch  v. 
megkônnyebbulni,  enyhulni. 

IIojiiJieHíaTH  k.  i.  alávetve  lén- 
ni, tartozni  valaki  alá,  esni 
valami  alá. 

IlôWTkTH  k.  i.  felrepulni,  fel- 
repulni  valameddig , neki- 
repulni. 

nôuieHn  k.  i.  (flaKoro)  vala- 
kinek  a helyére  fekudni, 
elfoglalni  a más  fekvó  he- 
lyét. 

II6ÄiH3aTH  cs.  megnyalni,  ki- 
nyalni ; — ch  v.  nyalakod- 
ni,  nyalakodni,  nyalni  ma- 
gát. 

IIôxjiojkhth  cs.  alátenni,  alá- 
belyezni. 

nô^'ioiKHbiH  m.  hamisított,  ha- 
mis,  ál. 

IIôä-iomhth  cs.  megsántítani, 
ugy  megiitni,  hogy  megsán- 
tuljon ; leverni  a lábáról. 

IIÔÄiiôcTb  n.  haszontalanság, 
rosszaság. 

IIôähhh  m.  haszontalan,  rossz ; 
vásott,  csintalan. 


— nô.pkraTH  — 


271 


Ho^OJIHHHHTj  — 


nôÄJľferaTH  k.  i.  másnak  a he- 
lyére  fekudni. 

IXÔÄ-ikcHBiH  m.  erdôalatti. 

Hô^ikTaTH  k.  i.  felrepiilgetni. 

IIÔÄnH  e.  szerint,  kôvetkezté- 
ben. 

IIoÄMrHyTH  k.  i.  másnak  a 
fekvó  helyét  elfoglalni. 

IIÔÄMepSHyTH  k.  i.  kissé  meg- 
fagyni. 

IIÔÄMeTaTH  cs.  felvetni,  fel- 
hányni ; — ch  v.  felvetni 
magát,  felugrani. 

IIoJíMeTOBBiH  m.  alanyi. 

HoÄMeTB  h.  alany  (a  nyelv- 
tanban). 

IIÔÄMOBa  n.  rábeszélés  ; bujto 
gatás,  felbiztatás. 

IIôämobhtii  cs.  rábeszélni ; fel- 
biztatni,  felbujtogatni ; — 
ch  v.  rábeszéltetni. 

IIÔÄMOKHyTH  k.  i.  aláázni. 

IIÔÄMaHacTHpBHbiH  m.  kolostor- 
alatti,  klastromaljai. 

IIÔÄMypoBaTH  cs.  aláfalazni,  az 
alapot  kiépíteni,  alapfalat 
huzni. 

HôAMkpKOBaTH  cs.  meglesni. 

IIÔÄHeoeHH  s.  szájpadlás. 

IIoÄHeóecHBiH  m.  égalatti,  ég 
alatt  levó. 

IIô^HeáHBiH  m.  szájpadláson 
ievô. 

IIÔÄHecTH  cs.  alávinni,  oda- 
vinni,  felvinni ; — ch  v.  fel- 
emelkedni. 

IIÔÄHHMaHH  s.  felemelés,  emelés. 

IIô^HHMaTH  cs.  emelgetni,  fel- 


emelni ; — ch  v.  emelkedni. 
felemelkozni. 

IIôäho3khbih  m.  láb  alá  való, 

lábalatti. 

IIôähohíok'b  h.  zsámoly. 

IIôähochth  cs.  odavinni,  alá- 
vinni. 

IIôji;hhth  (nôjwotMy)  cs.  fel- 
emelni;  Ha  bbicoko  hoähhth: 
magas  hangon  kézdeni,  ma- 
gas  hangon  énekelni ; — ch 
v.  felemelkozni,  felkelni. 

Iloftoča  n.  hasonlóság,  hason- 
latosság,  képmás,  alak,  idom. 

noÄoáaeTB : illik,  illet. 

IIojioôeHB  h.  éneknem  az  egy- 
házi  kônyvekben. 

IIoji;o6hbih  m.  hasonló,  hason- 
latos  ; alkalmas,  j ó. 

Aid,h  Kpame,  no,ii;o6Hkiii;e. 

1ÍKB  MySKB  H3B  JKOHOI). 

Népdal. 

(Még  szebb,  még  jobb  ugy, 
mint  férj  a feleségével). 

IIoji;o6pkTH  k.  i.  megjobbulni, 
j onak  találtatni. 

IIoA03pkBaTH  cs.  gyanusítani 
valakit , gyanakodni  vala- 
kire ; — ch  v.  gyanusíttat- 
ni,  gyanu  alatt  állani. 

noAOspkjiBiH  m.  gyanusított, 
gyanus. 

noÄ03pkHH  s.  gyanusítás,  gyanu. 

IIoäohhth  cs.  megfejni,  kifejni. 

IIojioJioKt  h.  pendely. 

IIÔÄonJíHTH  cs.  feltôlteni,  hoz- 
zátôlteni. 

IIoäojihhhhb  h.  hegyaljai  férfiu. 


— nOÄO.IHHKa  — 


272 


— nôÄpfeaTii  — 


no^ouíHKa  n.  hegyaljai  nó. 

IIôjíopBaTH  cs.  alászakítani, 
felrobbantani ; aláásni ; nô- 
^oppaTH  coôk  3,nopoBJia  : alá- 
ásni az  egészségét ; — ch 
v.  alászakadni,  felrobbanni. 

IIojíopoJKaTH  k.  i.  megdrágulni. 

ÍIojíopo)KHHKT,  (emberiza  állt.) 
h.  sármány. 

IIoaopoHtHMH  m.  úti,  útravaló; 
— h.  útas,  útazó. 

IIoÄopoJKBe  s.  útazás,  út. 

IIoÄoniBa  n.  talp. 

IIÔÄiiaJíHTH  cs.  felgyujtani,  alá- 
gyujtani. 

IIô,nnajiKa  n.  legény. 

IIôjunacaTH  ch  v.  felkôtni  a 
ruháját,  felgyurkózni,  neki- 
gynrkdzni. 

IIô^nepTH  cs.  feitámasztani, 
nekitámasztani,  megtámasz- 
tani ; — ch  v.  támaszkodni, 
konyôkôlni. 

ÍIôäiihjihth  cs.  aláfurészelni. 

IIÔÄimpaHH  s.  támasztás,  tá- 
mogatás. 

nô^nEpaTejiL  h.  támasztó,  tá- 
mogató. 

IIojínHpaTH  cs.  táraasztgatni, 
támogatni ; — ch  v.  támasz- 
kodni, konyôkôlni. 

IlÔÄnncanH  s.  aláírás. 

IIÔÄnHcaTeJib  b.  aláíró. 

IIoÄiiHcaTH  cs.  aláírni ; helye- 
selni ; — ch  v.  aláírni  a j 
nevét. 

IIojínHCb  n.  aláírás. 

IIÔÄn.ieíHHK^  h.  az  ingnek  j 


(ruhának)  a váll  alatt  levô 
része ; hónalj. 

IIÔÄnjrfeTaTH  cs.  fonogatni,  be- 
fonni. 

IIÔÄnoBeHB  h.  a hold  elsô  ne- 
gyede. 

I1ôji;iiohkobhhk'l  h.  alezredes. 

IIôínpaBa  n.  fiiszer. 

IIÔÄnpaBHTH  cs.  felcsinálni,  fel- 
verni,  felíitni ; fuszerezni. 

nô^pa^HTU  cs.  felbíztatni,  fel- 
bujtatni ; rossz  tanácsot 
adni. 

IIÔÄpaTH  (nôjípy)  cs.  ôsszetép- 
ni,  osszeszakítani,  ôsszenyíí- 
ni ; — ch  v.  ôsszetépódni, 
ôsszeszakadni. 

IIojiípoôhth  cs.  feldarabolni, 
felaprítani. 

IIoäPô6ho  i.  részletesen ; be- 
hatóan. 

IIoji;pô6hhh  m.  részletes ; be- 
ható,  kimerító. 

IIÔÄpocTH  k.  i.  felnóni,  meg- 
nôni. 

IIô/ípyôaTH  cs.  alávágni. 

IIo^pyrL  h.  barát,  társ. 

IIÔÄpyB[HbiH  m.  kézalatt  levô, 
kéziigybe  eso ; baloldalon 
álló  ôkôr. 

IIoipbiBaTH  cs.  felszakítani, 
felrobbantani. 

IIô^phth  cs.  aláturni,  aláásni. 

nôÄP^aHH  s.  alávágás , alá- 
metszés. 

nô,ii,pk3aTH  cs.  alávágni,  alá- 
metszeni ; — ch  v.  alámet- 
szetni , alávágatni ; nó^pí;- 


— IIÔÄCa^HTH  — 


273 


— lIOft^BaTH  


sdLiiľh  mh  ca  nepCTB:  az  újja- 
mon  (a  lábújj  értendo)  le- 
szakadt  a felsô  bor,  tehát 
fáj,  megvágódott  az  ujjam. 
Kôhb  nô^pí^aBT,  ca  : a ló 
ôsszevágta  a lábát  (patkó- 
val,  kôvôn  . . .). 

nôAca^HTH  cs.  felemelni,  fel- 
segíteni  valahova. 

IIô^cKaKaTH  k.  i.  ugrálni  (tar- 
tósan). 

IIô^cKaKOBaTH  k.  i.  ugrándoz- 
ni  (hnzamosan). 

ITôäckohhth  k.  i.  ugrani,  fel- 
ugrani  (egyszer). 

HoÄCOÔÔHHe  KOJieco  : alulcsapó 
kerék  a vízi  malomnál. 

ÍIoÄCOXHyTn  k.  i.  kiszáradni, 
alászáradni. 

IIô^CTaBHTH  cs.  alátenni,  alá- 
helyezni. 

IIÔÄCTeJíHTH  cs.  aláterítni,  alá- 
vetni ; almozni. 

IIô^CTpbiaH  cs.  alányirni,  ko- 
rulnyirni. 

IIÔÄcyÄHMLiH  m.  vádlott,  alpe- 
res. 

nôÄcyÄHHH  m.  vizsgálat  alatt 
álló. 

ÍIô^CHiiaTH  cs.  alátôltogetni, 
kitôltôgetni ; feltôJteni  (ut- 
czát,  tôltést). 

IIÔÄckÄaTH  cs-  elfoglalni  a más 
helyét,  más  helyére  úlni. 

ITô^cícth  cs.  elfoglalni  a más 
helyét,  más  helyére  ulni. 

nô^Tean  k.  i.  aláfolyni. 

Iíô^TarHyTK  cs.  elhúzni , alá- 

Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


huzni,  aláczipelni ; — ca  y. 
alámenni,  alávonszolni  ma- 
gát. 

IIo^yéH  th  cs.  becserzeni  (a  bort). 

IIo^yMaTH  k.  i.  meggondolni, 
megfontolni,  elgondolni. 

IIo/i.yphTH  k.  i.  megórulni,  meg- 
tébolyodni,  megbolondulni. 

IIojíyTH  k.  i.  megfujni,  meg- 
fúni. 

IIÔÄXBaTHTH  cs.  felkapni,  fel- 
. emelni,  felragadni ; — ca  y. 
felugrani,  gyorsan  felkelni. 

IIoäxoähth  k.  i.  kôzeledni, 
nem  messze  lénni,  járni ; 
érni,  terjedni  valameddig. 

nô.naacHHH  m.  idejekorán  levô, 
sziikséges. 

IIÔÄ^ac^  i.  idejekorán,  jókor. 

IIÔÄiepLKHyTH  cs.  aláhnzni  (az 
irást). 

IIôjpiecaTH  cs.  felfésulni. 

Hôä^hhhth  cs.  aláyetni,  alá- 
rendelni ; — ca  v.  aláyetni 
magát,  engedelmeskedni. 

IIôä^hcthth  cs.  egy  kissé  meg- 
tisztĺtani. 

IIÔÄníHTH  cs.  felvarrni, 

IIôät*  e.  alá,  alatt;  ôsszetéte- 
lekben  : fel : nô,a;KacaTH==fel- 
gynrni ; f él,  meg  : no^pocTH 
=felnóni,  megnóni ; alá  : 
nôAKJiacTH=alátenni.  Hô^t* 
Beaôpb : estefelé. 

IIôäí*  h.  padlás. 

no^BaTH  cs.  eltenni ; elhul- 
latni,  elszórni ; — ca  v.  ya- 
lahova  lénni. 

18 


— IIoä'Lihtii  — 


274 


— lIosaBa^iľni  — 


IIoÄifcJíHTH  cs.  szétosztani,  meg- 
osztani ; — ca  v.  osztozkod- 
ni,  osztozni. 

DoÄÍjra  h.  osztás  (számtanban). 

IIo^aKa  n.  megkôszônés,  kô- 
szônet. 

IIo^HKOBaTH  cs.  megkôszônni ; 
no^BKOBaTH  c.iyat6y : leko- 

szônni. 

IIoeÄHHO  i.  egyenkint,  kulôn. 

IIoeíHHOKB  h.  párbaj. 

IIo/Ka^a  n.  igény,  kôvetelés ; I 
szeszély. 

noata^aHH  s.  kôvetelés,  kove-  ! 
telmény. 

IIoiKaÄaTii  cs.  megkivánni, 
megkôvetelni ; elvárni. 

IIoíKajiiTH  cs.  megcsanálozni 
valakit ; — ch  v.  megcsa- 
nálozni  magát. 

IIoiKanoBaTH  cs.  megszánni. 

IIoJKapi*  b.  tiizvész. 

nomaTii  (noJKHy)  cs.  learatni. 

nô^Bara  cs.  megrágni  (ételt). 

IIoHt^aTH  k.  i.  egy  keveset 
várni. 

IIoiKerHaHH  s.  áldás. 

IIoHterHaTH  cs.  megáldani ; — 
ch  v.  megáldatni,  áldást 
nyerni. 

noJKepTBOBam  cs.  feláldozni, 
áldozatul  hozni. 

IIoHíeTB  (2.  eset:  nônt^y)  h. 
kamat ; sára  rpouii  Ha  no- 
HieTB : kikôlcsônôzni  pénzt, 
kamatra  adni  pénzt. 

IIoiKHBaTH  cs.  élvezni,  éldelni ; 
— v.  élni,  táplálkozni. 


lIoatHBJíkHH  s.  élvezet,  kaszná- 
lat ; táplálék. 

lIoJKHpHLiíi  m.  torkos. 

IIoHtHTH  k.  i.  élni,  elélni,  meg- 
élni. 

IIohíhtokb  h.  nyereség,  haszon; 
egészség.  ^at  BaMrb  Bonce 

Ha  IIOJKHTOK'b,  HITO  CBTe  0- 
: egészségére  váljék, 
a mit  megebédelt. 

IIojkhtohhhh  m.  hasznos,  eló- 
nyôs. 

TCôJKpaTH  cs.  megfalni,  felfalni. 

IIoHtypHTH  ch  v.  gondoskodni ; 
elszomorkodni. 

IIo3a  e.  tul,  môgôtt,  után ; 
ôsszetételekben : tômegesen; 
— egy  keveset ; no3aBrypiiTH 
ch  : egy  kissé  elkésni. 

IIo3a6aBHTH  ch  y.  elmulatni,  el- 
játszani,  eltôlteni  az  idót. 

IIo3a6HBaTH  cs.  tômegesen 
megôlni,  agyonntni. 

IIo3a6HpaTii  cs.  tômegesen  el- 
szedni,  tômegesen  megzálo- 
goltatni. 

IIo3a6on'feTH  k.  i.  kissé  fájni, 
fájni  kezdeni. 

IIo3a6paTH  cs.  ôsszeszedni, 
megzálogoltatni. 

IIosaÔHTH  cs.  elfeledni , elfe- 
lejteni ; — ch  v.  elfelejt- 
kezni. 

IIo3a6kjiHTii  cs.  itt-ott  befe- 
héríteni. 

lIo3aBaÄHTH  cs.  beakasztgatni, 
beakasztani ; — ch  v.  bele- 


— Il03aBapHTH  — r 


275 


Il03a3BaTH  — 


akadni,  belekapni , vesze- 
kedni  kezdeni. 

HosaBapHTH  cs.  tômegesen  be- 
fôzni,  sokat  befózni. 

IXosaBrypirra  c a v.  elkésni,  ké- 
sedelmezni,  kissé  idózni. 

XXosaBepHyTH  cs.  visszaadni, 
visszaterelni,  visszafordítani. 

Uo3aBGpTaTH  cs.  visszaterelni, 
visszafordítani  (marhát  a 
legelôn). 

HosäBepmuTH  cs.  betetózni, 
tetóvel  ellátni. 

IIo3aB3BTH  c a v.  iildôzm,  gyo- 
torni  kezdeni  valakit,  neki 
e sni  valakinek. 

no3aBH,n;Ka  i.  még  világos  idó- 
ben,  nap  lenyugta  elôtt. 

IIo3aBH;i,kTH  cs.  irigyelni,  meg- 
irigyelni. 

Ho 3 aBHHHTH  cs.  hibázni,  vét- 
kezni. 

XIo3aBHTH  cs.  begôngyôlíteni, 
betakargatni ; — ca  v,  be- 
burkolózni. 

IXo3aBMepTH  k.  i.  el$lélni,  el- 
ájulni. 

Ho3aB03HTH  cs.  lassan  behor- 
dani. 

IIosaBce  i.  mindenkor , min- 
denlia. 

Ho3aBTpa  i.  holnapután. 

IIo3aBTpkiiiHbifi  m.  holnaputáni. 

IIosaB^opa  i.  tengnapelôtt. 

IIo3aBB:opainHbiH  m.  tengnap- 
elótti. 

IÍ03aBa3aTH  cs.  ôsszekôtni,  kissé 
bekôtni. 


IIo3araMOBaTH  cs.  lassan  eltit- 
kolni,  lassan  eltusolni. 

IIosaraHbÔHTH  cs.  kissé  meg- 
szégyeníteni,  kissé  rápirí- 
tani , — ca  v.  kissé  meg- 
szégyelni  magát. 

IIo3aracHTH  cs.  lassan  kioltani. 

IIo3aracHyTH  k.  i.  lassan  ki- 
aludni. 

IIo3arHaTH  cs.  elkuldeni , el- 
kiildôzni. 

IIo3arpk6aTH  cs.  elgereblyélni, 
elseperni. 

Ihmryéirni  cs.  lassankint  el- 
veszíteni,  elpusztĺtani ; — 
ca  v.  lassan  elpusztulni,  el- 
veszni. 

IIosarypiiTH  cs.  késleltetni,  tar- 
tóztatni ; — ca  v.  késedel- 
mezni,  elkésni,  idôzni. 

nosa^epra  cs.  kissé  ingerelni. 

IIo3atii;HpaTH  cs.  ingerelni  vala- 
kit, boszantani ; — ca  v^ 
ingerkedni. 

IhmAyMaTH  ca  v.  gondolatok- 
ba  merulni. 

Ihmjvb  e.  ért,  helyett,  miatt ; 
no3aji;'L  Htoro  MeHe  Hat  He 
pymasyTL : ô miatta  (he- 

lyette)  ne  bántsanak  enge- 
met ; — i.  hátul,  môgott, 
tul ; no3a,a;B  ce6e : hátul, 
háta  mogôtt. 

IIo3ajiik  i.  hátul,  hátra. 

IIo3aji;rtBaTH  cs.  ingerelni, 
boszantani. 

Ilo3a3BaTH  cs.  meghíni,  beszó- 
lítani. 


18* 


— Il03a3HpaTH  — 


276 


— IIo3ejieH'fcTH  — 


IIo3a3HpaTH  cs.  bebenézni,  kis- 
sé  betekinteni. 

IIo3aKJiaÄOBaTH  cs.  elrakosgat- 
ni,  elzárogatni. 

IIosaMeTaTH  cs.  elhányni,  be- 
hányni ; lomtárba  vetni ; — 
ca  v.  behányatni,  lomtárba 
kerulni. 

IIo3aMHpaTH  k.  i.  elájulni,  el- 
alalélni. 

IIo3aMHKaTH  cs.  meghúzni  a 
haját ; becsukni,  bezárni. 

IIosaoaH  i.  hát  môgott,  távol- 
létében. 

IIo3aoaHi>iH  m.  távol  levó,  hát 
môgott  levó. 

IIo3anjrfeTaTH  cs.  befonogatni, 
lassankint  befonni ; — ca 
y.  befonni  magát. 

IIo3anpaTaTH  cs.  lassankint 
eltenni,  eltakaritani. 

Ho3ayTpa  i.  holnapután. 

no3ayTpkniHLiH  m.  holnaputáni. 

IIo36HBaTH  cs.  leveregetni, 
egymásután  leverni ; — ca 
v.  leveretni;  megbôkni  ma- 
gát. 

IIo36HpaHa  s.  felszedés,  ôssze- 
gyujtés. 

IIo36HpaTH  cs.  felszedni,  fel- 
venni,  ôsszegyiijteni ; — ca 
v.  felszedni  magát,  felsze- 
delózni. 

IIo36BiTKOBaTH  cs.  Hiegbántani, 
megsérteni ; — ca  v.  bán- 
talmazni;  csúfot  uzni  vala- 
kibôl. 

HÔ3BaTH  cs.  elhíni,  meghíni. 


IIo3bojlhth  cs.  megengedni. 
elereszteni. 

IIo3BO.ikHa  s.  engedély,  enge- 
delem. 

IIo3Bk1ii;aTH  cs.  megkérdeni,. 
megkérdezni,  tudakolni ; — 
ca  v.  kérdezôskôdni,  tuda- 
kozódni. 

IIosBkpBCKbi  i.  állati  módon, 
durván. 

IIo3ähth  k.  i.  késni , késôn 
járni ; — ca  v.  késedelmezni. 

IIÔ3ÄHeHBKHÍÍ  (-Bit)  111.  kissé 
késó. 

IIo3äho  i.  késó,  késón. 

IIo3ähhh  m.  késó. 

no3ÄOBaí'L  i.  hosszában,  men- 
tében. 

IIÔ3HO  i.  késó,  késón. 

IIÔ3HBit  m.  késó,  késedelmezó. 

II53(jiiHaK'B  h.  késón  járó. 

no3ÄopoBKaTH  cs.  kôszônni  va- 
lakinek,  iidvozôlni ; — ca  v. 
kôszônni  egymásnak. 

IIo3ÄopoBJikHa  s.  udvôzlés,  ud- 
vôzôltetés. 

no3jiiopoBJiaTH  cs.  kôszôntetni, 
udvôzôltetni,  tiszteltetni. 

IIo3jiiopoBkTH  k.  i.  kiegészsé- 
gesedni. 

IIo3ji;paBHTH  cs.  kôszôntetni, 
tiszteltetni. 

no3jiipaBjiaTH  cs.  udvôzôltetnir 
kôszôntetni,  tiszteltetni. 

no3eaeHHTH  cs.  zôldre  festeni, 
zôldre  mázolni. 

IIo3e.ieHkTH  k.  i.  kizôldulni^ 
kivirulni. 


— Il03HpaTH 


277 


— XXoKa3aTn  — 


Uo3npaTH  cs.  nézni,  nézegetni, 
szemlélni,  yizsgálni ; — ca 
v.  nézelódni,  nézegetni  ma- 
gát.  IIo3HpaH  c a : nézze 

meg  ez  ember,  nézd  csak. 

IIo3HTypa  n.  állás,  testtartás. 

IIo3Hii;Ha  n.  állás,  belyzet,  had- 
állás. 

IIo3iaTHTH  cs.  megaranyozni, 
bearanyozni. 

IIo3iaTieHbiH  m.  megaranyozott, 
aranyos. 

no3iOÄrtHCKH  i.  tolvajmódra, 
tolvajhoz  illóen. 

IIo3MÍTaTH  cs.  lesepergetni ; 
ledobálgatni,  levetni. 

IIosHaBaTH  cs.  jól  ismerni,  rá- 
ismerni ; — ca  v.  ismerni 
egymást. 

IIosiíaeMôcTt  n.  ismeretség. 

HosfíaeMHH  m.  ismert,  isme- 
rós. 

IÍ03HaK0MHTH  cs.  ínegismertet- 
ni;  értesíteni;  — ca  y. 
megismerkedni,  értesiilni. 

IIosHaHHe  s.  ismeret,  tudás. 

Hô3HaTH  cs.  megismerni  , is- 
merni,  felismerni. 

IIosHaaHTH  cs.  megjelelni, 
megjegyezni. 

Ho3HHMaTii  cs.  lassankint  le- 
venni,  leszedegetni. 

Hô3naK'L  b.  késôn  járó,  kése- 
delmezô. 

IIo3obhhk'l  h.  václló,  panaszló. 

IIosoiOTa  n.  aranyozás. 

IIo30iothtpi  cs.  megaranyozni; 
— ca  y.  megaranyoztatni. 


IIo3oaoaeHHH  m.  megaranyo- 
zott, aranyos. 

Ho3ôpHôcTL  n.  nyilványalóság, 
világosság. 

IIo3ÔpHbiH  m.  nyilvánvaló, 
látható. 

IIo3op'b  h.  nézés,  figyelem, 
tekintet ; no3ôprb  Mara,  no- 
3opi»  ÄaTii : íigyelni,  figyel- 
mezni. 

IIospkHiie  s.  nézés,  pillantás, 
tekintet. 

IIosbianTH,  noiKbPíHTH  cs.  kol- 
csonôzni,  kôlcsônadni,  kôl- 
csônvenni. 

IIo3biaKa  n.  kôlcsonzés. 

IIosÍBaTH  k.  i.  ásitani,  ásítozni. 

IIos^BOTa  s.  ásítás,  ásitozás. 

no3rÄxi»  h.  bangiir,  biatus. 

IIô3a6HyTH  k.  i.  megfázni,  át- 
fázni. 

IIo3a6cTn  k.  i.  megfázni,  át- 
fázni. 

IIoHrpara  k.  i.  tánczolni  ; ke- 
veset  játszani. 

IIohjlo  s.  itató  bely,  vályu. 

IIôiMaTn  cs.  megfogni,  ôssze- 
fogni,  osszefogdosni ; — ca 
v.  ôsszefogózkodni. 

IIoHMeHOBaTH  cs.  megnevezni, 
nevet  adni,  elneyezni. 

IIôhth  (uoÄÄy)  k.  i.  elmenni. 

IIohth,  noirara  (iioío)  cs.  itatni. 

IIoKa^HTH  cs.  kissé  tomjénezni, 

IIoKa3aHiie  s.  mutatás ; bizo- 
nyitás. 

IIoKaaaTeJiL  h.  bizonyító,  tanú. 

IIoKaaaTH  cs.  mutatni , meg- 


— HOKäHHHK'B  — 


278 


— IIOKOBTäTH  — 


mutatni ; megtanítani ; 

Ch  y.  mutatkozni , megje- 
lenni. 

noKäHHHKí)  h.  vezekló,  bun- 
bánó. 

IIoKajíHTH  cs.  besározni,  beron- 
dítani ; — ch  v.  besározni 
magát. 

IIoKapaTH  cs.  megbuntetni, 
megverni. 

IIoKapHTH  ch  v.  megbánni 
buneit,  magába  szállni. 

IIoKaaaTH  cs.  megmángorolni, 
kimángorolni ; kinyujtani 
(tésztát),  kisimítani  (ruhát); 
elgurítani,  elhengeríteni ; — 
ch  v.  elgurulni , elhenger- 
kózni,  elgórdulni. 

IIoKaiHJíHTH  k.  i.  kôhécselni, 
kôhôgcsélni. 

IIoKaHHHe  s.  megbáuás,  meg- 
térés,  magábaszállás ; ve- 
zeklés,  gyónás. 

noKaHHHHKT>  b.  vezekló,  bun- 
bánó  férfi. 

IIoKaHHHHii,H  n.  vezekló,  bun- 
bánó  nó. 

IToKaHHHbiii  m.  vezekléshez 
való,  bunbánó. 

IIoKaHTii  ch  y.  megbánni  bú- 
neit, vezekelni ; megtérni  a 
j ó útra. 

IIoKBacHTH  cs.  besavanyítani ; 
noKBaciiTH  orôpKH  : kovászos 
ugorkát  készíteni. 

HoKBacHyTH  k.  i.  megsava- 
nyodni. 


IIoKHBaTii  cs.  néhányszor  meg- 
rázni,  megingatni. 

IIoK.iajíHTii  cs.  ngarolni,  ugart 
szántani. 

HoKia^i*  h.  ugar , ugarfold ; 
letét,  letétemény. 

IIoKJiaHHTH  ch  v.  meghajtani 
magát,  meghajolni,  tisztelni, 
imádni. 

IIoKJiacTH  cs.  letenni,  helyezni ; 
noKJiacTn  Ha  JiaHHB : lánczra 
verni,  vasra  verni. 

IIoKienaTH  cs.  kikalapálni, 
kiverni  (a  kaszát). 

IIoK.íHKaTii  cs.  meghíni,  beszó- 
lítani,  elhíni. 

ITok.iohiith  ch  v.  meghajtaní 
magát,  meghajolni ; kô- 
szônni. 

IIokjiôhb  h.  meghajtás,  meg- 
hajlás  ; tisztelet,  tisztelgés* 
hódolat. 

noooHbi  t.  a fôldnek  homlok- 
kal  való  megútése  ; iioiíjiohm 
óhth  : homlokkal  megutni 

a fôldet,  magát  megalázni, 
tiszteľkedni. 

IIoK.noBaHen,b  h.  még  a tôrzsén 
berovátkolt  bot. 

IÍOK.iBOBaTH  cs.  rovátkákkal, 
bemetszésekkel  ellátni. 

IIokxhth  ch  v.  eskudni,  esku- 
dôzni. 

IIoROBaTH  cs.  megvasalni ; fel- 
verni  a patkót,  megpatkolni. 

IIoKOBTaTH  cs.  megkongatni, 
megveregetni. 


— IIoKOBbipÄaTH  — 279 


— IIoKynKa  — 


IIoEOBHp^aTH  cs.  megkavar- 
gatni,  megkeverni. 

IIokoh  h.  a rutén  „II u betu 
neve  ; nyugalom  , békeség, 
béke. 

IIokôhhhkij  h.  a megboldogult, 
a nébai,  a megliolt. 

IIokohhhíí  m.  nyugodt,  csen- 
des,  békés. 

IIoKOHine  s.  pilienó  bely,  nyug- 
yó  bely. 

IIokoíioth  cs.  széthasítani,  ósz- 
szesznrni ; — ca  v.  ôssze- 
sznrni  magát. 

IIoKOJikHHe  s.  torzs,  nemzetség, 
családfa. 

IIoKOJikHH  s.  torzs,  nemzetség, 
családfa. 

IíoKonaTH  cs.  felkapálni,  meg- 
kapálni,elvégezni  akapálást. 

HoKonKaTH  cs.  megrugdalni, 
ósszerugdalni. 

IIoKopeHHe  s.megbódítás,kény- 
szerítés. 

HoKopHTejiL  h.  hódító. 

IIoKopHTH  cs.  hódítani,  legyóz- 
ni ; — ca  y.  megliódolni. 

HoKopMHTH  cs.  megetetni,  meg- 
abrakoltatni. 

IIoKôpHôCTí.  n.  engedelmcsség. 

HoKopHbiíi  m.  engedelmes. 

IIoKopaHTH  cs.  gôrcsôsen  ôsz- 
szebnzni ; — ca  v.  gorcsô- 
sen  ósszebuzódni. 

HoKopaTH  cs.  meghódítani  • — 
ca  y.  meghódolni,  alávetni 
magát. 


IIoKociiTii  cs.  megkaszálni,  be- 
végezni  a kaszálást. 

IIoKocbiH  m.  ferde,  kajla,  kaj- 
csas. 

IIoKpafKa  n.  széle  valaminek, 
szegély  ; perem. 

IIoKpacHrí)TH  k.  i.  megszépnlni. 

IIoKpacTH  cs.  ellopni , meg- 
lopni. 

Honpeií/ia  n.  bokréta. 

UoKpeúTa  n.  bokréta. 

IIoKpecTHTH  cs.  megkeresztel- 
ni,  keresztezni. 

IIoKpiiBHTH  cs.  ôsszegôrbíteni, 
meggôrbíteni ; — ca  v.  ósz- 
szegôrbnlni,  osszezsugorodni. 

IIoKpoBeHHe  s.  takarás,  fedés. 

IIoKpoBeii,B  b.  p okrócz,ló  takaró. 

IIoKpoBHTejiL  b.  pártfogó,  vé~ 
do,  oltalmazó. 

IIoKpoBHTejiBHbiíl  m.  védó,  ol- 
talmazó. 

IIoKpôBB  b.  Boldogasszony  vé- 
delmének  (palástjának)szen- 
telt  iinnep  ; védelem,  me- 
ne dékbel  y ; takaró. 

IIoKponHTii  cs.  megbinteni. 

IIoKpyTHTH  cs.  megtekerni, 
megcsavarni. 

IIoKpbiBajro  s.  lepel,  takaró. 

IIoKpbiBaTH  cs.  fedni,  takarni, 
letakarni,  leborítani ; — c a 
y.  takarózni. 

IIoKpbiBKa  n.  fedó. 

IIoKynaTH  cs.  megfúrôszteni, 
kifnrószteni ; — ca  y.  meg- 
furódni. 

IIoKynKa  n.  vásárlás. 


— IIoKynoBaTH  — 


280 


— IIo.iHu,Ha  — 


IIoKynoBaTH  cs.  megvásárolni, 
megvenni. 

IIoKypajKiiTH  c a y.  felbátorod- 
ni ; felhorpinteni,  becsipni. 

IIoKyca  n.  megkisértés,  próba. 

IIoKycaTH  cs.  megharapni,  ósz- 
szeliarapni ; — ■ ca  v.  ossze- 
barapni  egymást. 

IIoKycHTii  cs.  merényletet  el- 
kôvetni,  valakinek  életére 
tôrni ; kisérteni,  csábitani. 

IIoKyTa  n.  bunbódés,  vezeklés, 
bunbánat. 

IIoKyTOBaHa  s.  vezeklés,  lako- 
lás,  bunhôdés. 

IIoKyTOBaTH  k.  i.  vezekleni, 
biinbódni. 

IIoKyiuaTH  cs.  megizlelni ; meg- 
kisérteni. 

IIokíithth  cs.  elharácsolni,  el- 
prédálni,  elvesztegetni. 

Ilô.i  . . . osszetételekben  : fél, 
fele  valaminek.  A legtôbb 
szóban  nbe- nek  ej  tik  ; de 
van  nbji  is,  igy  : nacnôaL : 
kôzosen. 

Iloia  n.  szár  (ruhánál),  szél ; 
cyKMaiľL  y urtcTL  noi'B : 
szoknya  hat  szélben : — fél, 
felerész  ; Ha  iio.th  : felében. 

IIoiaÄHTH  cs.  megigazítani, 
rendbe  bozni , elkészíteni, 
megcsinálni ; — ca  y.  meg- 
egyezni,  kibékulni. 

IÍOJiaKOMHTH  ca  y.  megkivánni. 

IíoiaMaTH  cs.  ôsszetôrni,  el- 
torni ; — ca  v.  ósszetorni 
onmagätól. 


IIo.iaHa  n.  Pelágia. 

IIoiaTa  n.  palota. 

Ilo.ie  s.  fóld,  mezó,  szántófôld. 

lIojieBLiii  m.  mezei. 
j IIoJierKa  i.  kônnyen,  kônnye- 
dén,  kônnyu  szerrel. 

I IIoJierKHHH  n.  kényelem. 

! IIoieriiiaTH  k.  i.  megkônnyeb- 
bíilni. 

IlojieacaTH  k.  i.  elfekudni,  el- 
heverni. 

IIoaeMHKa  n.  polemia,  vitá. 

no  ierkm  k.  i.  elrepulni,  el- 
szállni. 

IIojiHBaHKa  n.  ontózó  kanna. 

noiHBaHa  s.  óntozkôdés,  ôn- 
tôzés. 

IIo.iHBäTH  cs.  ôntózni ; — ca 
v.  ôntôzkôdni. 

IIo.iHBKa  n.  leves. 

IIo.iHeaeH  h.  esti  istení  tiszte- 
let. 

IIo.iH3aTii  cs.  megnyalni ; — 
ci;  v.  megnyalni  magát. 

IIo.iHpoBaTH  cs.  kifényesíteni 
(butort). 

noiHTen3MB  h.  sok  isten  imá- 
dás. 

IIoJHTHKa  n.  politika,  IIojihth- 
aa  naHBCKe  ryHii;ycTBO : a 

politika  úri  bunczutság. 

! ÍIojíHTHaecKHH  (-lih)  m.  poli- 
j tikai. 

IIOJIHTHaHHH  m.  politikus , 
agyafurt,  kôrmônfont. 
j IIoiHii;aH  b.  rendórség. 

IIoiHiíHa  n.  rendórség. 


— Ho  JIHIl,  H — 


281 


IIo.iínmaTii  — 


JIoJiHii,a  n.  polež ; béldeszka, 
kormánydeszka  (az  ekén). 

IIo.iotokt»  h.  halántékesont. 

ÍIoJiHinaTH  es.  elha.gyogatni, 
elhagyni. 

XXoikobhhk'b  h.  ezuedes. 

IIo.iKOBO.ii.eii.B  h.  badvezér. 

IXojk'b  h.  ezred ; sereg. 

Hôijuith  cs.  megônteni,  meg- 
ôntôzni,  leônteni ; — ca  v. 
leonteni  magát. 

IÍO.IHHTH  es.  tôlteni. 

IIoJiH&m  m.  teli,  telt,  teljes. 

IÍOJiOBa  n.  polyva,  pelyya. 

IIoiOBHHa  n.  fele  valaminek. 

IIo.iosteHHe  s.  mondat  (nyelv- 
tanban). 

IIoj105khth  cs.  letenni , elbe- 
lyezni;  — ca  v.  elbelyez- 
kedni. 

II0I03B  (állt.)  b.  óriás  kigyó. 

IIoiOKaHa  s.  ôblítés* 

IIoioKaTH  cs.  ôblíteni ; — ca 
v.  játszadozni  a vízben. 

IIoJioMkHB  n.  láng. 

IIoJiOHHHa  n.  liegyi  legeló ; 
yôlgy  a hegyek  kozt. 

IloaoHTj  (artemisia  absinthium 
nôvt.)  h.  fehér  uróm. 

IIojionoHljTH  k.  ľ.  ósszevissza 
feesegni. 

noaoc'B  h.  óriás  kigyó,  nagy 
kigyó. 

IfoioreHne  g.  vászon,  vászon- 
darab. 

IXojiotho  s.  vászon. 

IIoJioTHaHBiH  m.  vászonból  való, 
vászon. 


IIoioth  cs.  gy omlálni. 

IIoJioxaTH  cs.  nyugtalanítani, 
zavarni,  ijeszteni. 

IIoJioinHTH  cs.  nyugtalanítani, 
ijeszteni,  háborgatni. 

noJiy,n,eHKOBaTH  cs.  ebédelni. 

IIoJiy^eHHHH  m.  déli,  délszaki. 

noiyÄeHOKB  h.  ebéd,  déli  ét« 
kezés. 

IIojiyAHTH  cs.  elesalni. 

IIoJty^He  s.  dél,  déli  tizenkét 
óra ; dél,  a világ  déli  tája. 

IIojiyjiiHeBLm  m.  déli,  délszaki. 

Ilo-nyime  s.  dél,  déli  tizenkét 
óra ; dél,  délszak. 

IIojiyHoni,Hima  n.  éjféli  isteni 
tisztelet. 

IIojryHomHLiH  m.  éjféli. 

noaynaTH  cs.  osszetórni,  ôssze- 
zuzni. 

IIôiBra  n.  kónnyítés,  enyhĺtés, 
enybúlés. 

IIojiB3a  n.  baszon,  elóny. 

IIoJiBKa  n.  lengyel  no ; len- 
gyel  faju  sertés ; nagy  fej- 
kendó. 

IIoJiBOBaHa  s.  vadászat,  cser- 
készés. 

HoiBOBaTH  k.  i.  vadászni,  cser- 
készni. 

IIojibobbih  m.  mezei. 

IIojibckhh  (-bih)  m.  lengyel. 

IIojiBma  n.  Lengyelország. 

IIoJikBHTH  k.  i.  tágítani,  eny- 
hulni,  engedni  (betegségról). 

IIoákninaTH  k.  i.  jobban  érez- 
ni  magát,  megjobbulni. 


— IIoJikpoBarH  — 


282 


— IIOMHHaHHe  — 


IIoJiipoBaTH  cs.  fényesíteni, 
fényezni. 

ÍIoaiTypa  n.  fényesség,  fé- 
nyezés. 

Uo.iío6hth  cs.  megszeretni, 
megkedvelni ; — ca  y.  meg- 
szeretni  egymást. 

IIoJiio6oBaTH  ca  y.  szerelmes- 
kedni. 

IToaioc^  h.  sark  (északi  és  déli). 

UoaaKi,  h.  lengyel  férfiu,  len- 
gyel. 

no.xaHmiiHa  n.  alfôld,  sikfôld. 

Iloxami  h.  alfôldi. 

IIojaaKa  n.  lengyel  asszony, 
lengyel  no. 

IIoxaaoKB  h.  lengyelke,  len- 

gyel% 

IIoMaraft  Bôr^  : isten  segits  ! 
adjon  isten ! 

IIoMaraTH  cs.  segíteni. 

IIoMaraai*  h.  segítô,  segéd. 

IIoMaji;a  n.  kenócs,  pomáde. 

IIoMa3aHHHK'£  h.  felkent,  olaj- 
jal  felkent. 

IIoMa3aHa  s.  megkenés , be- 
kenés. 

IIoMa3aTH  cs.  megkenni , be- 
mázolni ; — ca  v.  megken- 
ni magát. 

IIoMaxeHLKBi  i.  lassankint,  las- 
san. 

IIoMa.iHTH  cs.  kicsire  szabni. 

IIoMajH  i.  lassan,  lassankint. 

IIoMaxkTH  k.  i.  megkisebbedni. 

noMaÄapBCKBi  i.  magyarul,  ma- 
gyarán. 

IIoMaHOBeHne  s.  intés. 


noMapram  cs.  bepiszkolni,  be- 
szennyezni,  berondítani. 

IIoMacTHTH  cs.  megkenni,  be- 
kenni,  megzsirozni ; — ca 
v.  bekenni  magát. 

IIoMaxaTH  cs.  egy  ideig  inteni, 
lebegtetni. 

IIoMeaiKH  e.  kôzt,  kozôtt. 

IIoMeiKH  kôzt,  kozôtt,  kôzepett. 

IIoMeatHBiH  m.  határos. 

IÍOMexo  s.  sepró,  pemete  seprd. 

IIoMeHiiíHTH  cs.  kicsire  szabni, 
kevesebbet  adni. 

IIoMeHJbiiíHTH  cs.kisebbre  szabni. 

IIoMepaHaa  n.  narancs. 

IIoMepaHaoBo  ÄepeBO  (citrus 
aurantium  nôvt.)  narancsfa. 

IIoMep3JiHÄ  m.  megfagyott, 
megdermedt. 

IIom ep3Hy th  k.  i.  megfagynL 

IIoMepBKHyTH  k.  i.  elsôtétedni. 

IIoMepTBHTH  cs.  megôlni. 

IIoMecTH  cs.  elseperni. 

IIoMeTaTH  cs.  eldobni,  elvetni^ 
— ca  v.  egyideig  hányko- 
lódni. 

IIoMHjioBaHa  s.  megkegyelme- 
zés,  kônyôrulet,  irgalom. 

IIoMnxoBaTH  cs.  kônjmrulni, 
kegyelmezni , irgalmazni. 
ľocno^H  noMHxyu  : Uram  ir- 
galmaz  , Uram  kônyôrulj 
raj  tam. 

IIoMHwiocepÄOBaTH  ca  v.  kônyô- 
rulni. 

IIoMHHaHHe  s.  említés ; a ha- 
lottakért  szolgáltatott  mise, 
megemlékezés. 


— ÍIOMtfflaTH  — 


28B 


— ÍIOMLIBajíLKa  


HoMHHaTH  cs.  említeni , gon- 
dolni ; noMHHaTH  ^aKoro : 
valakiért  halotti  misét  mon* 
dani. 

IXoMupaTH  k.  i.  elhalni,  elha- 
lálozni. 

ÍIoMHpHTH  cs.  megbékíteni,  ki- 
békíteni ; — ca  v.  megbé- 
kulni,  kibéknlni. 

ITomhhth  cs.  emlékezni  vala- 
kirôl ; noMaHH  Ha  ľocnoAH  : 
emlékezzél  meg  rólam , 
Uram ! 

IIoMHOJKeHHe  s.  nagyítás  ; sok- 
szorozás,  szorzás;  sokféleség. 

IIo  mho  5KHTH  cs.  sokat  adni, 
tôbbet  adni  mint  kell ; sok- 
szorozni,  szorozni. 

IIoMOBJíaTH  cs.  megmondani, 
megbeszélni. 

Xlojviora  n.  segítség,  segedelem. 

IIoMOBHaTH  k.  i.  ballgatni  egy 
kis  ideig. 

IIomobhkh  (-bi)  i.  nesztelenul, 
csendesen. 

IIoHoraTH  cs.  segíteni,  segít- 
getni. 

IÍOMOKHyTH  k.  i.  megázni. 

IIomohbhtii  cs.  eľbeszélni,  el- 
beszélgetni. 

Homojihth  cs.  imádni,  sokáig 
kérni,  kônyôrôgni , — ca  v. 
iniádkozni. 

XXomojioähth  cs.  megfiatalítani ; 
— ca  v.  megfiatalodni. 

IIomojiothth  cs.  kicsépelni,  el- 
yégezni  a cséplést. 


IIoMopHTH  cs.  megkinozni,  meg- 
gyôtôrni. 

IIoMoposHTH  k.  i.  fagygyal  be- 
kôszônteni. 

IIomopokb  b.  ájnlás. 

IIoMopoaHTH  cs.  megsiketíteni,. 
elkábitani,  elbóditni. 

IIoivtopmHTH  cs.  ôsszeránczolni 
— • ca  v.  osszeránczolódnb 

IIomoctb  h.  hidlás. 

IIoMOTaTH  cs.  legombolyítani. 

Homohii  cs.  segíteni,  megsegí- 
teni. 

IIomohhth  cs.  megvízezni,  be- 
nedvesíteni ; — ca  y.  bevi- 
zezni  magát. 

IIomohhhkb  h.  segító , segéd 
(féríi). 

IIoMôaHHaa  n.  segíto , segéd 
(no). 

IIomohb  n.  segítség,  segedelem. 

IIomoiuhhkb  h.  segító,  segéd^ 

IIomoiii,b  n.  segítség,  segedelem . 

IIoMiia  n.  szivattyn,  szivó  kut. 

IIoMpaaHTH  cs.  elsôtéteni,  el- 
bomályosítani , téves  utra 
vezetni. 

IIôMCTa  n.  boszn. 

IIômcthth  cs.  megboszulni  va- 
lakit ; — ca  v.  boszut  állni 
valakin,  megbosszulni  ma- 
gát. 

IIoMy^p'tTH  k.  i.  megokosodni. 

IIoMyHHTH  cs.  megkinozni ; — 
ca  v.  elkínlódni,  elbajlódni. 

IIoMyinTpOBaTH  cs.  begyako- 
rolni,  gyakorolni. 

IÍOMBiBajiLKa  n.  mosogató  rongy*. 


— HOMBIBaHH  


234  — IIoHaKia^oBaríi  — 


IIoMbiBaHjí  s.  mosogatás. 

UoMHBaTH  cs.  mosogatni. 

HoMHKaTH  cs.  megtépázni,  meg- 
tépni ; gerebenezni,  bugázni. 

Uomhjihth  cs.  mást  háborgat- 
ni  a számolásban,  tévedés- 
be  ejteni ; — ch  v.  eltéved- 
ni,  hibá.zni. 

noMbi.iKa  n.  tévedés,  elszámí- 
tás. 

IIoMbice.ib  n.  szátfdék. 

IIoMbicJHTH  cs.  meggondolni, 
megfontolni. 

IIoMbiTH  cs.  megmosni,  elvé- 
gezni  a mosogatást. 

IIoMbinijeHíie  s.  gondolat,  gon- 
dolkodás  ; szándék. 

IIoMbmi.íHTH  cs.  gondolkodni, 
gondolni,  vélni,  vélekedni. 

IIoMbii  t.  moslék. 

IIomíhhth  cs.  elcserélni ; — 
ch  v.  helyet  cserélni. 

IIo:vľ]&pKOBaTH  cs.  kissé  fel- 
iigyelni,  kissé  felvigyázni. 

IIoM^pHrH  cs.  megmérni,  mér- 
téket  venni ; — ch  v.  meg- 
mérkozni,  megmérni  magáť. 

IIomíchtii  cs.  megtaposni,  osz- 
szetaposni ; iiomÍchth  xikôi* : 
megdagasztani  a kenyeret. 

IIoMkcTiiTH  cs.  elhelyezni,  he- 
lyet  keríteni ; — ch  v.  el- 
helyezkedni,  belyet  keríteni 
magának. 

Hostín  ara  cs.  megkavarni  va- 
lamit ; megzavarni,  rendet- 
lenséget  okozni ; — ch  v. 


j megzavarodni , ôsszekava- 
rodni. 

HoMtiuara  cs.  elhelyezni,  he- 
lyet keríteni ; — ch  v.  el- 
helyezkedni,  helyet  szerezni. 

noMtmeirae  s.  elhelyezés  ; ál- 
lás ; lakás. 

IIoMHraTH  (-gá-)  cs.  Ôsszegyur- 
ni ; meggyomrozni,  megkí- 
nozni. 

IÍOMHKHyTH  k.  i.  megpuhulni. 

IIoMHHHiiKb  h.  emlék. 

IIoHaopara  cs.  sokat  felszedni, 
sokat  felvenni ; — ch  y.  j <51 
megszedni  magát,  meggaz- 
dagodni. 

IIoh aBapiiTH  cs.  sokat  megfózni. 

IIoHaB03HTH  cs.  sokat  ossze- 
hordani. 

IÍOHaBHKHyTH  k.  i.  megszokni, 
rászokni  valamire. 

IIoHaroTOBHTH  cs.  sokat  ôssze- 
készíteni. 

rtoHa^a  n.  ôszton  ; inger,  kecs. 

noHa,a,KycHTH  cs.  beleharapni, 
megharapni  (az  almát . . . ). 

IIoHajiiJiyiíHTH  cs.  megkezdeni 
hámozni,  megkezdeni  hán- 
tani. 

noHa,nopBaTH  cs.  kissé  meg- 
szakítani. 

IIoiiafnp,fc3aTH  cs.  kissé  alávág- 
ni ; — ch  y.  kissé  alává- 
gódni. 

rtoHa^'b  e.  felett,  fôlôtt. 

IIoHaKia^OBaTH  cs.  telerakos- 
gatni,  felrakni,  felhalmozni. 


— XIoHaoacTH  — 285 


— IIoHyKa  — 


IIoHaKJiacTH  cs.  sokat  rakni, 
felhalmozni. 

HoHaKOCHTH  cs.  sokat  kaszálni. 

IIoHaKynoBaTH  cs.  sokat  ôssze- 
vásárolni,  ôsszevenni. 

IIoHajia^HTH  cs.  sokat  ôssze- 
készíteni. 

IIoHajiknHTH  cs.  sokat  felra- 
gasztani. 

IIoHaMOKHyTH  k.  i.  sokat  ázni. 

IIoHaMoiOTH  cs.  sokat  órni. 

IloHanoHHTH  cs.  megítatgatni, 
megítatni. 

IIoHanpacTH  cs.  sokat  ôssze- 
fonni,  sokat  megfonni. 

IIoHacaji,HTH  cs.  sokat  elultetni. 

IIoHacToaTH  ca  y.  sokáig  ál- 
lani. 

IIoHaxB ajíHTH  ca  v.  sokat  kér- 
kedni,  sokat  dicsekedni. 

IIoHa^HCTHTH  cs.  sokat  meg- 
tisztĺtani. 

IIoHamoMy  i.  szokásunk  szerint, 
a magunk  módja  szerint. 

IIoHeBaBĽB  k.  minthogy,  mivel. 

IIoHeBÔiBHHH  m.  kényszerített, 
onkénytelen. 

IIoHeBOJik  i.  akaratlanul,  kény- 
telenségból. 

IIoHeÄkjiKOBaTH  k.  i.  megúnne- 
pelni  a hétfót. 

noHejiikjLOKí*  h.  hétfo. 

IIoHeA'tJiBHHK'B  h.  hétfo. 

noHe^kjiBHBiH  m.  hétfói. 

IIoHecTH  cs.  elyinni,  elvíselni ; 
— ca  v.  elhordani  magát ; 
ellovagolni. 


IIoHHJKaTH  cs.  alacsonynyá 
tenni,  lealacsonyítani. 

IIoHnate  i.  lejebh,  lent  alul ; 
nomme  MocTa : hidon  alul. 

IÍOHH3aTH  cs.  felfuzni. 

IIohhshth  cs.  megalázni,  leala- 
csonyítani ; — ca  y.  meg- 
alázni magát. 

IIoHHMaHHe  s.  felfogás,  érte- 
lem. 

IIoHHMaTH  cs.  felfogni,  megér- 
teni. 

noHHMJiHBócTB  n.  felfogó  képes- 
ség,  értelem. 

IIoHHMJIHBBIH  in.  j Ó felfogásU, 
értelmes. 

IIohobhth  cs.  megújítani ; — 
ca  v.  megújulni. 

noHOBiaTH  cs.  megújítani ; — 
ca  v.  megújulni. 

IIoHopoBHTH  cs.  felbíztatni,  rá- 
szedni. 

IIohochth  cs.  sokáig  hor danú 
viselni. 

IIoHocjioBaTH  k.  i.  panaszolni^ 
panaszkodni. 

IIonocoBaTH  cs.  panaszolni,  be- 
panaszolni. 

IIohôct.  h.  panasz. 

IIoHoineHBiH  m.  viselt,  megvi- 
selt,  yiselôs. 

IIOHTHHCKHH  IÍHJiaTB  : PoilCZÍUS 

Pilátus. 

IIoHyÄHTejiBHBiH  m.  kényszerítô, 
kényszer  — 

IIoHyjíHTH  cs.  kényszerítenir 
úzni. 

IIoHyKa  n.  osztonzés,  oszton. 


— IIoHyKaTH  — 


286  — IIonepeMep3HyTH 


HoHyKaTH  cs.  kinálgatni , ki- 
nálni ; ôsztônôzni. 

IIOHyKaHB  h.  kinálgató,  kináló. 

HoHBipaTH  cs.  bemártani,  alá- 
mártani. 

TloHkMeiíKH  i.  németul. 

IIoHkMei],LKBi  i.  németul. 

IIoHkMkTH  k.  i.  megnémulni. 

IIoHíoxaTH  cs.  megszagolni 
(leginkább  ebrôl  mondják). 

IIohhth  cs.  felfogni,  megér- 
teni. 

IIoHjiTHe  s.  fogalom,  felfogás. 

Hohhtjihbôctb  n.  felfogó  ké- 
pesség. 

HonaTJUiBBiH  m.  konnyii  fel- 
fogásu. 

IIooôropiTH  k.  i.  kôrôskôrul 
megégni. 

ílooókÄaTH  cs.  megebédelni. 

ílooékijaTH  cs.  megigérni ; — 
ca  y.  megigérkôzni. 

IIoopaTH  cs.  megszántani,  be- 
végezni  a szántást. 

IIooctphth  cs.  megélesíteni, 
kifenni. 

IIona^aTH  k.  i.  leesni,  lehul- 
lani,  lebukni. 

IIonajíHHB  m.  papnéé. 

ÍIonajiiH  n.  papné ; a pap  fé- 
lesége. 

IIonajíHTH  cs.  megégetni,  el- 
égetni. 

IIonaMHHTaTH  cs.megemlékezni, 
megemlegetni. 

HonaMHTaTH  cs.  megemlegetni, 
megemlékezni. 

IIoriapHTH  cs.  leforrázni,  meg- 


forrázni,  felforralni;  — ch 
v.  felforrni  (tej). 

IIonacoBaHH  s.  legeltetés,  le- 
gelés. 

IIonacoBaTH  cs.  legeltetni,  gye- 
peltetni;  — ch  y.  legelni, 
gyepelni. 

IIonacTH  cs.  legeltetni,  meg- 
gyepeltetni ; — k.  i.  jutni, 
keriilni  valahova ; noiia^euii* 
th  Ha  HOHOBkKa : emberedre 
akadsz  még ; — ch  y.  gye- 
pelni , telegyepelni  magát, 
jóllakni  gyepelés  által. 

IIonacB  h.  legeló,  gy epelóhely. 

IIonaxaTH  cs.  megszagolni. 

IIoneKaTH  cs.  elvinni , elhor- 
dani , elhurczolni , elvon- 
szolni. 

noneiHCTBiH  m.  hamus,  ham- 
vas. 

IIonejiT.  h.  hamu. 

IIoiiejLioxa  n.  hamupipoke  (no). 

IIoiiejiioxB  h.  hamupipoke 
(férfi). 

IIoneJiHHHKrB  h.  hamuban  suít 
lepený. 

IIoneJiHHBiH  m.  hamus,  hainvas. 

Ilonepe  i.  át,  keresztiil-kasul, 
át  meg  át. 

IIonepeéHpaTH  cs.  át  meg  átvá- 
logatni. 

IIoiiepeôpaTH  cs.  átválogatm. 

IIonepejíHTH  k.  i.  megelózni, 
elôre  sietni. 

nonepeKB  h.  hát ; kereszt- 
metszet. 

IIonepeMep3HyTH  k.  i.  átfázni. 


— IIonepeHOCHTH 


287 


— HoupaB^í  * — 


IIonepeHOCHTH  cs.  átliordani, 
átvinni. 

IIonepena^aTH  k.  i.  átbullani, 
átesni. 

IIonepepyôaTH  es.  át  meg  át- 
vágni. 

IIonepeHHHK'L  h.  átméró. 

IIonepeHHHĽiH  n.  rézsut  voňal, 
haránt  voňal. 

IIoiiepenHbiH  m.  rézsutos,  ba- 
ránt , átellenes  ; kereszt- 
metszeti. 

IIonepcHHKT.  h.  mellszij. 

IIoneneHHe  s.  gondoskodás, 
ápolás. 

IIonenHTeJiB  h.  gondoskodó, 
gondnok. 

IIonenHTeiLCTBO  s.  gondnokság. 

IIonenH  cs.  megsutni ; — cn 
v.  inegsiitni  magát , meg- 
sulni. 

IIonHBäTH  cs.  iddogálni. 

Honucapa  n.  pipaszár. 

IIonHcaTH  cs.  ôsszeírni,  meg- 
írni. 

IIonHTH  cs.  meginni ; — cn  v. 
lerészegedni,  berugni. 

nonnme  h.  nagy  pap,  pap. 

IIoniaBaTH  k.  i.  eluszni,  elba- 
hajózni. 

IIoiuiaKaTH  k.  i.  megsiratni, 
sirni. 

IIonjiaHKa  n.  lepený. 

IíoiuiaTaTH  cs.  befoltozni,  meg- 
foltozni. 

IIonjiaTHTH  cs.  befizetni,  lefi- 
zetni ; — cn  v.  megadni  az 
árát,  lakolni. 


IIoiiJieKaTH  cs.  megszoptatni, 
megemtetni. 

IIonnecKaTH  cs.  elpatkolni,  el- 
verni ; tapsolni. 

ÍIoniecTH  cs.  elfonni,  befonni; 
— cn  v.  elkotródni,  ellior- 
dani  az  irbáját. 

IIonjiioBaTH  cs.  megkôpni,  ôsz- 
szekôpni. 

IIoiijrnHTaTH  cn  v.  elkotródni, 
elbordani  az  irbáját. 

IIonoBaTii  k.  i.  paposkodni, 
papi  tisztet  viselni. 

IIoiiôbctbo  s.  paposkodás. 

IIoiiôbckhh  (-lih)  n.  papi. 

IIonôBT,  m.  papé,  pap  tulaj- 
donát  képezó,  papi. 

IIo  no3HpaTH  cs.  megnézni, 
megtekinteni ; — cn  v.  meg- 
nézni magát. 

IIonoHHTH  cs.  megitatni , le- 
itatni. 

IIonoJiHHTH  cs.  kiegészíteni, 
tôkéletesebbé  tenni. 

IIonoioxT,  b.  riadás,  felriadás, 
zurzavar. 

IIonoioníHTH  cs.  felriasztani, 
megzavarni. 

IIonoiyíHe  s.  délután. 

IIonoJiyÄHK)  i.  délntán. 

IIonpaBHTH  cs.  megigazítani, 
megjavítani ; — cn  v.  meg- 
jobbnlni,  rendbeszedni  ma- 
gát, megjavulni. 

IIonpaBjíeHHe  s.  megjavnlás, 
megjobbulás. 

IIoiipaB^k  i.  igazán,  ugy  van; 
valóban. 


— IIonpaBKa 


288 


— IIopa^HTH  — 


IIonpaBKa  n.  javítás,  megiga- 
zítás. 

IIonpaB.iaTH  cs.  igazítani,  újí- 
tani,  átalakítani. 

IIoiipaBHHK'L  h.  igazító,  javító, 
újító,  reformátor. 

IIonpaajíeHCTBo  s.  iinnep  utáni 
isteni  tisztelet. 

IIonpaHHe  s.  tapodás,  legyózés. 

IIonpaTH  cs.  legyózni ; meg- 
gyózni,  diadalmaskodni. 

Ilonpn  e.  kôzel,  mellette  el. 

IIoiipHBHKHyTH  k.  i.  megszok- 
ni,  hozzászokni. 

IIonpHji.epataTH  cs.  kissé  tar- 
togatni. 

IIonpHJioMHTH  cs.  keveset  le- 
tôrni,  letôrdelni. 

IIonpHMOBKHyTH  k.  i.  kissé  el- 
hallgatni. 

IIoiipHaa^HTH  cs.  elkészíteni. 

IIonpoéoBaTH  cs.  megpróbálni, 
megkisérteni. 

nonpoBa^HTii  cs.  elkisérni. 

JIonpoeôa.ioeaTu  cs.  megkisér- 
teni, megpróbálni. 

JlonpoeôoeaTu  cs.  megkisérle- 
ni,  megpróbálni. 

IIonpocHTH  cs.  megkérni ; — 
ca  y.  kikérezkedni. 

IIonpocTaii;BKH  (-kh)  i.  parasz- 
tosan. 

XIonpocTO  i.  egyenesen ; póri- 
asan. 

Ilonpyra  n.  beveder,  hasszo- 
rító. 

IIonpkTH  k.  i.  megizzadni. 

XIonpacTH  cs.  megfonni. 


IIonpflTaTH  cs.  elrejteni,  eldug- 
ni ; — c a v.  elrejtózni,  el- 
bujni. 

IIoncoBaTii  cs.  megszidni ; el- 
rontani. 

nonyraii  (-gáj)  h.  papagáj. 

IIony^B  e.  alatt,  alá.  HoiiyjíT* 
xMapu : a felhók  alatt. 

IIonyjiapHHH  m.  népszerú,  né- 
pies. 

UonycTiiTH  cs.  kissé  megeresz- 
teni,  engedni. 

IIonyCTOiiíHTH  cs.  elpusztĺtani, 
elpocsékolni. 

IIonyTaTH  cs.  ósszebonyolítani, 
bebékózni,  kipányvázni ; — 
ca  v.  ôsszebonyolódni,  be- 
bonyolódni. 

IIonyTHHKL  h.  útitárs. 

IIôiľB  h.  pap,  lelkész. 

IIoiíHTaTH  cs.  megtapogatni, 
kitapogatni ; kikutatni. 

IIonbiTKa  n.  kisérlet. 

IIontKaaB  (upupa  epops  állt.) 
h.  bubosbanka,  budôs  banka. 

IIon'fejľB  h.  hamu. 

IIonk.iaHHH  m.  hamus. 

IIonkjiaTHH  m.  hamuszinu, 
hamvas. 

IIonkTaTH  cs.  megkérni,  meg- 
kérdezni ; — ca  v.  kérde- 
zóskódni. 

IIopaóoTHTH  cs.  leigázni , le- 
gyózni. 

IIopaji;a  n.  vigasz,  tanács,  se- 
gitség;  nopa^y  ^ara:  taná- 
csolni  valamit. 

Iíopa^HTH  cs.  tanácsolni,  ta- 


— ÍIopa^OBaTH 


289  — UopOoHOCMTH 


nácsot  adni ; — oh  v.  ta- 
nácskozni. 

IIopaioBaTH  cs.  megôrvendez- 
tetni ; — G a y.  rnegôrulni. 

IJopa^oaKa  n.  tanács,  vigasz. 

IíopaTKeHHG  s.  vereség. 

IIopaBHTeaLHHH  m.  találó,  meg- 
ható ; megrendító. 

IIopasiiTH  es.  megverni,  meg- 
iitni. 

IIopailHTH  cs  tanácsolni,  aján- 
lani. 

IIopaHTH  cs.  tanácsolni,  aján- 
lani. 

UopaMHTH  cs.  megránczolni, 
ránczba  szedni  (fehér  rnhát). 

IIopaHHTH  cs.  megsebesíteni. 

IIôpBaTH  cs.  ôsszetépni,  elnyú- 
ni ; — ca  v.  ôsszeszakadni. 

IIopeKOMeH^OBaTH  cs.  ajánlani, 
beajánlani. 

IIop3HHTH  ca  v.  bôjtôs  napon 
zsírost  (tiltott  ételt)  enni. 

IIop3HbiH  m.  zsiros,  tiltott. 

IIopHii,aTH  cs.  ócsárolni,  feddni. 

IIopÔBHaHH  s.  ôsszehasonlítás  ; 
egyeztetés,  egyezmény. 

IIopoBHaTH  cs.  ôsszehasonlítani, 
egybevetni ; — ch  v.  meg- 
mérkbzni. 

HopoAa  n.  szuletés,  származás  ; 
nern,  faj,  tôrzs ; természet. 

HopoAHTH  cs.  megszulni ; — 
ch  y.  megszuletni. 

IIopÔÄB  h.  faj,  nem,  tôrzs. 

IIopoJKHHTH  cs.  uríteni,  kitirí- 
teni. 

Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


HopOíKHBIH  (-HBHH)  Hl.  ÚrCS  ;■ 

y iiopoHíH'li : iires  szekérrel. 
IIopoMHH  m.  kíiszôbliôz  tar- 
tozó. 

IXopojKHk  i.  ilresen,  ures  sze- 
kérrel. 

riopo36npaTH  cs.  szétszedni, 
szétvenni ; levetkôztetni ; 

— ch  v.  szétszedelôzni ; le- 
vetkôzni. 

IIopo36oraTkTH  k.  i.  nagyon 
meggazdagodni. 
IIopo36krHyTH  k.  i.  szétŕutni, 
széjjelszaladni. 

IIopo3BÍ>inaTH  cs.  szétakaszta- 
ni,  szétakgatni. 
nopo3,a;yMaTH  cs.  elgondolni 
valamit,  elgondolkozni  va- 
lamirôl ; — ch  v.  gondola- 
tokba  merulni , elgondol- 
kozni. 

IIopos^yMOBaHH  s.  elgondolko- 
dás  ; egybevetés. 
IIop03K.iacTii  cs.  szétrakni. 
Hopo3KOJiOTH  cs.  széthasogatni ; 

— ch  v.  széthasadni. 
IIopo3KonaTH  cs.  szétásni,  fel- 

ásni. 

IIopo3JieTrÍJTH  k.  i,  szétrepulni, 
IIopo3JLk3TM  k.  i.  szétmászni. 
IIopo3MecTH  cs.  szétseperni. 
IIopo3MeTaTH  cs.  szétbányni. 
nopo3MÍ>cHTH  cs.  széttaposni, 
eltaposni. 

IIopoaMkTaTH  cs.  széthányni. 
IIopo3HOCHTH  cs.  széthordani, 
szétvinni, 

19 


— IIopo3o6paTH  — 290 


IIopcKaTH  — 


IIop03o6paTH  cs.  szerteszét- 
szedni,  szétszedegetni. 

IIopo3orHaT0  cs.  széthajtani. 
szétkergetni. 

IIopo3HHMaTH  cs.  szétnyítni. 

IIoposirjiecTH  cs.  szétfonni. 

IIoposnHaTH  cs.  szétfeszíteni, 
felfeszíteni. 

IIopo3iiopoTH  cs.  széthasítani, 
felhasítani. 

IIopo3npoÄaTH  cs.  eladogatni, 
szétadogatni,  eladni. 

IIopo3riycTHTH  cs.  széjjel  eresz- 
ni,  szélnek  ereszteni. 

Ľopo3nyxHyTH  k.  i.  kissé  le- 
lohadni  (a  daganat). 

IIopo3iiyaHTH  cs  felfakasztgat- 
ni,  kifakasztani. 

IIopo3pbTTn  cs.  szétturni  vala- 
mit. 

IIopG3p'fe3aTH  cs.  szétvagdalni, 
szétvágni. 

IIopo3caÄHTH  cs.  széjjelultetni, 
elultetni . 

IIopo3ToiiTaTH  cs.  széttaposni. 
széthágni. 

nop03TpacTH  cs.  szétrázni, 
széjj  elrázni. 

nopo3yMÍTH  cs.  megérteni, 
megtudni. 

IIopo3xaMaTH  cs.  kifogni  a 
lovakat. 

IIopcmecaTH  cs.  szétfésiilni, 
megfésulni. 

nop03TiexHyTH  cs.  széthasítani 
(éló  ágat). 

nopímHCTHTH  cs.  eltisztĺtani, 
megtisztĺtani. 


IIopoKL  h.  biin,  vétek,  vétség. 

Ilopoirjb  h.  kômp,  dereglye. 

IIopocHTH  cs.  megônteni,  be- 
hinteni. 

IIopocHTH  ca  Y.  megfiadzni 
(sertés). 

IIopocjiLiH  m.  szôrrel  benótt ; 
benótt. 

IIopocHbiH  m.  fias  (sertés). 

IIopocTH  k.  i.  megnôni,  benó- 
ni,  szôrrel  benôni. 

nopocrii  t.  malaczok. 

Ilopocijk  t.  malaczok. 

ITopoca  (t.  nopocHTa)  s.  malacz. 

IIopocaTHHa  n.  malaczhus. 

UopoctfTKo  s.  kis  malacz. 

Ilopocamm  (-bii)  m.  malacz  — - 

IIopoTH  cs.  fejteni  (ruhát),  fel- 
hasítani (teste  t). 

IIopoxHaBHH  m.  korhadt. 

IIopoxnaTbifi  m.  korhadt. 

IIopoxHHHbiíí  m.  korhadt. 

IIopoxôbhhu,ä  n.  lóportorony ; 
lóportartó,  lóporszarú. 

IIopoxoHb  n.  korhadt  fa,  kor- 
hadt valami. 

IIopoxB  h.  por ; lópor,  pus- 
kapor. 

IIopo^HHH  m.  vétkes,  bunôs. 

IIopoinnTii  cs.  porozni , port 
verni. 

IIoponiKOBbiH  m.  porszeru,  por- 
alaku. 

IIopoinHHija  n.  lóportartó  szarú. 

noponioKB  h.  por  (mint  or- 
vosság). 

IIopcKaTH  k.  i.  poroszkálni, 
piiiszôgni  (ló). 


— IXopTKH  — 291  — XíocepeÄB  — 


IIopTim  t.  h.  gatya;  nadrág. 

IIopTO  s.  utánvételi  díj,  porto. 

IIopTpeTB  h.  arczkép,  fénykép. 

IIopTyrajiHa  (-gá-)  n.  Portu- 
gália. 

IIopTyneH  h.  kardbojt. 

IIopT^eit  h.  tárcza ; minisz- 
teri  tárcza. 

IIopydaTH  cs.  ôsszevágni,  meg- 
vágni,  megvagdalni ; — ca 
v.  megvágni  magát. 

IIopyKa  n.  kezesség ; váltóke- 
zesség. 

HopycBKBi  i.  ruszinul,  ruténul : 
oroszul,  oroszosan. 

nopycHaii,BKBi  i.  ruszinul,  ru- 
ténul ; oroszul,  oroszosan. 

Hupy^iaTH  cs.  megbízni,  felha- 
talmazni ; — ca  v.  ajánlani 
magát. 

IIopyanTeiB  h.  meghatalmazó, 
megbízó. 

IIopyniaTE  cs.  megmozgatni, 
megbolygatni ; megbántani. 

IIopiiieiaHB  li.  porczellán. 

riopneJiaHBii  m.  porczellánból 
yaló. 

Ilopiína  n.  adó ; adag. 

IIopBiTH  cs.  ôsszeturni,  felturni. 

IIopksaTH  cs.  niegmetszeni, 
ôsszevágni ; — ca  y.  meg- 
vágni magát. 

IIopaAHTH  cs.  rendbeszedni, 
rendezni. 

IIopa/íJniBBiH  m.  rendes. 

nopa,a;oKB  h.  rend,  szokás. 

IIopaÄoaHO  i.  rendben,  taka- 
rosan. 


IIopa^oaHBm  m.  rendes,  taka- 
ros. 

IIocarB  b.  ajándék;  pad,  mely- 
re  a menyasszony  a lakzi 
elótti  szombaton  ul. 

IIoca^HTH  cs.  elúltetni , oda- 
ultetni,  leúltetni ; nocajuiTE 
Ha  jiaHĽ,B  : lánczra  verni. 

IIocaÄHHKB  h.  polgánnester. 

IIocajKeHHH  m.  eliiltetett. 

XXocBapHTH  cs.  ôsszeveszíteni ; 
— ca  y.  ôsszeveszni. 

IIocBapeHBe  s.  ôsszeveszítés. 
czivakodás. 

IIocBaTaTH  cs.  elj  egy  ezni  a 
menyasszonyt. 

IIocbohth  ca  v.  megszokni. 

IIocBOMy  i.  maga  módja  szerint. 

IIocBkTHTii  k.  i.  keveset  vilá- 
gítani. 

IIocBaTHTH  cs.  íiiegszentelni, 
megunnepelni. 

IIocBainaTH  cs.  ajánlani,  fel- 
ajánlani,  szentelni. 

IIoceJieHHe  s.  telep,  gyannat. 

IIoceJieHa  s.  telep , gyarmat. 

IIoceJíHTH  ca  v.  telepedni. 

IIoceJiaHHHB  h.  falusi  lakos, 
paraszt. 

IIocep^HTE  cs.  felbósziteni, 
megharagítni ; — ca  y. 

megharagudni. 

IIocepeépHTH  cs.  ínegeziistôzni. 

nocepejíHTH  k.  i.  kôzvetíteni, 
kôzbelépni. 

nocepeÄHHKB  h.  kôzvetító. 

nocepejj,HHii,TBO  s.  kôzvetítés. 

IIocepeÄt  i.  kôzbul,  kozepén. 

19* 


— IIocecTpa  — 


292 


— IIOCimcaTII 


IIocecTpa  n.  szeretô,  kedves. 

IIocHÄkTH  k.  i.  iilni  egyideig. 

nocHKara  cs.  lehugyozni. 

IIocMOBaTH  cs.  megkínálni. 

IIochhhth  cs.  bekékíteni. 

IIôcKaKaTH  k.  i.  elvágtatni, 
elnyargalni. 

IIockoôjihtm  cs.  meghámozni, 
meghántani. 

IIocKpeÔTaTH  cs.  meghántani, 
meghámozni. 

IIocKpiÔKa  n.  teknôvakaró 
vas. 

IIocKpknHyTH  k.  i.  megmere- 
vedni. 

IIocKynkra  k.  i.  fôsvénykedni. 

IIociaHei^B  h.  képviselô,  kôvet. 

IIôcjiaHHe  s.  kiildés ; levél. 

IIôc JiaH hhk'b  h.  kôvet. 

IIôciaHHHH  m.  elkuldôtt. 

IIôcjíaTH  cs.  elkuldeni. 

IIocJiOBHiiia  n.  kôzmondás. 

lIoc.iyra  n.  szolgálat. 

IIocjiyaíHTH  k.  i.  szolgálni,  meg- 
szolgálni. 

IIoc.iyxaHa  s.  kihallgatás. 

IIocjiyxaTH  k.  i.  meghallgatni, 
engedelmeskedni , szótfo- 
gadni. 

IIocjiyfflaTH  ca  v.  engedelmes- 
kedni. 

nocjiyfflHÔCTB  n.  engedelmes- 
ség,  szófogadás. 

IIocjiyfflHHH  m.  engedelmes, 
szófogadó. 

nôcak  e.  után. 

IIôc.ii^HTH  cs.  nyomozni,  ki- 
nyomozni. 


nocjtJÄHbiH  (-hbhh)  m.  utolsó. 

nocjľfeÄOBaTH  k.  i.  kôvetkezni, 
kôvetni. 

IIocjrfeÄOK'B  h.  kôvetkezés,  kô- 
vetkezmény. 

ITôcjia  e.  szerint,  kôvetkezté- 
ben,  után. 

HôcMaatHTH  cs.  megsiitni  (nyers 
hust). 

IIoCMHpHTH  cs.  megszelidíteni ; 
— ca  v.  megszelidiilni. 

IIocmojIhth  cs.  megszurkolni, 
beszurkofcni. 

IIoc>toTpr]f>TH  cs.  megnézni, 
megszemlélni,  meglátni ; — 
ca  v.  megnézni  magát. 

IIooľiiBaTH  ca  v.  gunyolódni, 
csufolódni. 

nocMkxB  h.  nevetés  tárgya. 

nocili  urna  n.  nevetés , gúny 
tárgya. 

IIocHyTH  k.  i.  elaludni. 

IIôchhh  m.  bôjtôs. 

IIocojihth  cs.  megsózni. 

IIocôib  h.  kôvet,  nagykôvet, 
képviselô. 

IIocójilhheb  h.  kôvet,  képvi- 
seló ; nagykôvet. 

Hocóibctbo  s.  kôvetség. 

IIocoHaaHHK'B  (helianthus  nôvt.) 
h.  napraforgó,  napvirág. 

IIocoxjihí  m.  megszáradt,  el- 
száradt. 

HocoxHyTH  k.  i.  kiszáradni, 
elszáradni,  megszáradni. 

IIocnasaTH  k.  i.  leesni,  lehul- 
lani. 

IIociiHcaTH  cs.  ôsszeírni,  leírni. 


ItoCIIHCB  — 


293 


— IIoCTpaÄHOCTB 


XIociihcb  h.  ôsszeírás,  névsor, 
lajstrom. 

IIociiixoBaTH  cs.  elkészíteni, 
elókészíteni. 

IIocnimHTH  k.  i.  sietni. 

nocninuiHEBiíí  m.  sietós. 

IIocpaMHTH  cs.  megszégyení- 
teni,  rápirítani. 

IIocpaMJieHHe  s.  megszégyení- 
tés. 

IIocpejiH  i.  kôzt,  kôzôtt ; no- 
cpe^H  HacrB : kôzôttúnk. 

IIocp e jiíhhk'l  h.  kozvetító. 

rtocpe^CTBO  s.  eszkôz. 

IIocpe^CTBOBaTH  k.  i.  kôzvetí- 
teni,  eszkôzúl  szolgálni. 

IIocpeÄB  i.  kôzôtt,  kôzt. 

IIocTaBa  n.  alak,  állás,  termet. 

HocTaBHTH  cs.  odatenni,  fel- 
tenni. 

IIocTaBJíaHbiH  m.  posztó  — 

^ocTae^  h.  posztó. 

IIocTaHOBHTH  cs.  elrendelni, 
elhatározni,  meghagyni. 

IIocTaHOBJíeHBe  s.  rendelet, 
meghagyás. 

IlocTapoMy  i.  régi  módon. 

IIocTapkjiBiH  m.  elvénult,  el- 
ócskásodott. 

nocTap^TH  k.  i.  és  — ca  v. 
megôregedni,  megvénulni. 

IIocTeJíHTH  cs.  megvetni  (az 
ágyat). 

Tko  aKB  coók  nocTeJTHBB, 
TaKB  óy^e  h cnam 

Kôzmondás. 
(A  ki  hogy  veti  meg  az 
ágyát,  úgy  fog  aludni,  vagy 


magyarán : Ki  mint  vet, 

úgy  arat). 

IIocTejiL  n.  ágy,  fekvóhely. 

IIocTejibKa  n.  kis  ágy,  ágy. 

IIocTeneHHO  i.  fokozatosan. 

IIocTeneHHoCTB  n.  fokozatosság. 

IIocTeneHHBiH  m.  fokozatos, 
lépcsôzetes. 

XIocTiiraHa  s.  elérés,  meggyó- 
zés,  elbirás ; felfogás. 

IIocTHraTH  cs.  felfogni,  gyózni, 
elbirni,  megérteni. 

IIocTHateHHe  s.  felfogás , be- 
látás,  megértés. 

nocTHMMbiii  m,  felfogható, 
megérthetó. 

IIocTHHaTH  cs.  levagdalni,  le- 
vagdosni. 

IIocTHpaTH  cs.  letôrôlgetni. 

IIocthth  k.  i.  bôjtôlni ; — ca 
v.  bôjtôlni. 

IIôcthhh  m.  bójtôs. 

IIocTÔJľL  h.  bocskor. 

IIoctopohhhh  m.  oldalt  fekvo, 
mellékes. 

flocToamie  s.  állhatosság,  tar- 
tósság,  állandóság. 

IIocToaHHHfi  m.  állandó,  tartós. 

IIocToaTH  k.  i.  elállani,  eltar- 
tani ; nocToaTH  sa  Koro : va- 
lakinek  a pártját  fogni. 

IIocTpajíaHHe  s.  szenvedés,  ki- 
szenvedés. 

nocTpajiiaTeJiB  h.  vértanu. 

nocTpa,naTH  k.  i.  kiszenvedni. 

IIocTpaÄHocTL  n.  szenvedôle- 
gesség. 


— IIOCTpa^HHH  


294 


— IIOTaHTH  — 


IIocTparT,HHH  m.  szenvedo,  tar- 
tozó. 

IIocTpajiiHBiH  raaroi'B : szenvedo 
ige. 

nocTpHateHHe  s.  megnyírás. 

XIocTpHan  cs.  megnyírni ; no- 
CTpimi  3a  aepua  : barátnak 
felszentelni ; hoctphhh  y 
KaTyHH : katonának  bevenni. 

IIocTpoeHHe  s.  építés,  felépítés. 

IIocTpoHTH  cs.  felépíteni ; — 
ca  v.  felépiilni. 

XIocTpyraTH  cs.  megfaragni. 

IIocTpkjrL  h.  ôsszelótt  kalap. 

IIocTpkjumí  cs.  meglódozni, 
osszelóni. 

HocTyji;B[TM  ca  v.  kissé  meg- 
hulni. 

IIocTynaTH  k.  i.  eljárni , be- 
folyni  (jôvedelem). 

IIocTyiioBaHa  s.  eljárás,  bánás- 
mód. 

XIocTyiioK'B  b.  eljárás,  cseleke- 
det,  lépés. 

nôcTt  h.  bdjt,  bojtôlés. 

IIocth^hth  cs.  megszégyení- 
teni. 

IIocTHJKaTH  cs.  megszégyení- 
teni ; — ca  v.  megszégye- 
niilni. 

IIocTHateHHe  s.  megszégyenítés. 

IIocTHHyTH  k.  i.  kihälni. 

IIoctbith  k.  i.  kihulni,  meg- 
húlni. 

nocy^HTH  cs.  megitélni,  meg- 
gondolni. 

HocyeTHTH  ca  v.  kissé  fáradni, 
nyngtalankodni. 


nocyKara  cs.  lemorzsolni  (ku- 
koriczát) ; ôsszetôrni,  ôssze- 
zuzni ; — ca  v.  osszezuzódni. 

IIocyHyTH  cs.  betolni,  tovább 
tolni. 

JIocymiiTH  cs.  megszárítani, 
megaszalni ; ca  v.  megszá- 
radni. 

IIocBLiaTíi  cs.  kíildeni,  kuldôzni. 

IIocBinana  s.  bebintés , meg- 
hintés. 

IIocBiiiaTH  cs.  meghinteni,  be- 
hinteni. 

IIock^aTeJiB  h.  birtokos,  fôld- 
birtokos. 

Ilock^arn  k.  i.  leulm,  letele- 
pedni ; birni  (foldet). 

IIockÄrLiB[H  m.  megószult,  ósz. 

IIock^kTH  k.  i.  megôszulni. 

IIockKaTH  cs.  ôsszeaprítani. 

IXocÍJMeHHTH  cs.  bevetni. 

IIockpkTH  k.  i.  megszúrkôlni. 

IIockTHTe.iB  b.  látogató. 

HockTHTH  cs.  meglátogatni. 

IIockaH  cs.  ôsszeaprítani,  ôsz- 
szemetélni. 

IIockaTejiL  h.  veto,  magvetó. 

nôckam  cs.  elvetni,  bevetni. 

IIocaraTH  k.  i.  nyulni,  elérni, 
terjedni. 

IIocarHyTH  k.  i.  nyulni  valami 
után. 

IIocaMkcT'B  i.  mostanáig. 

IIoTaeHHôcTL  n.  titkolás,  titok, 
rejtély. 

IIoTaeHHHH  m.  titkos,  eltitkolt, 
rejtett. 

IIoTaHTH  cs.  eltitkolni,  elrej- 


— HOTaK'L  — 


295  — IXoTpeÔHTeaB  — 


teni ; — ca  v.  elrejtózni, 
titkolódzni. 

IIoraK'B  h.  csiilló. 

noTaTľB  h.  csúlló  (eszkôz  a 
szóvésnél). 

IIoTBepÄHTH  cs.  megerósíteni, 
ismételni. 

IIoTsopa  n.  torzulat,  tozkép, 
szôrnyeteg. 

IIoTeMOK'B  b.  sôtétség , homá- 
lyosság. 

IIoTenikTH  k.  i.  melegedni, 
kezdeni  melegedni. 

IIoTepnkTH  cs.  szenvedni,  ki- 
állani,  eltiirni. 

IIoTepTH  cs.  elvégezni  a tilo- 
lást,  kendertórést ; megdor- 
gôlni , bekenni  (a  bórt  a 
testen  stb.). 

IIoTecaTH  cs.  kifaragni,  lefa- 
ragni. 

IIoTexiH  k.  i.  elfolyni. 

IIoTHpKaHH  s.  megtapintás,  ta- 
pintás, 

rioTiipKaTH  cs.  megtapogatni, 
tapintani. 

IIoTHCKaTH  cs.  megszorongatni. 

UoTHXHyTH  k.  i.  elhallgatni, 
elcsendesedni. 

Hothxli  i.  lassan,  csendesen. 

IIoTKHyTU  ca  y.  megbotlani 
valamiben. 

IIoTa^Tii  k.  i.  pislogni,  elham- 
vadni. 

IIÔTHbin  m.  izzadt. 

IIoTOBCTkTH  k.  i.  megvasta- 
godni. 

IIotôk'l  h.  csermely,  ér,  patak. 


HoToaKOBaTH  cs.  megmagya- 
rázni,  értelmezni. 

IIoToaoaHTH  cs.  legázolni  (fu- 
vet . . .). 

Hotomhbih  m.  utóbb  kovetke- 
zó,  utód. 

IXotomok'l  h.  utód , ivadék, 
sarjadék. 

IIotomctbo  s.  ivadék. 

IIoTOMy  i.  azután,  késobb. 

IIoTÔMt  i.  utóbb,  azután,  ké- 
sóbb. 

IIoTona  n.  árvíz,  vízózôn. 

IIoTonHTH  cs.  befullasztani,  el- 
súlyeszteni ; — ca  y.  beful- 
ni,  elmeriilni,  elsúlyedni. 

IIoTonaeHHe  s.  elsulyedés. 

HoTônHHH  m.  árvízi,  vízózôni. 

IIoTonTaTH  cs.  megtaposni. 

IIoTÔiľb  h.  árvíz,  vízózón. 

IIoToproBaTH  cs.  alkudni,  al- 
kudozni. 

IIotopmochth  cs.  megrázni, 
megtépázni. 

noroaHTH  cs.  kiélesíteni,  ki- 
fenni. 

IIoToaHHa  n.  patak ; patak- 
melléke,  érmelléke. 

IIoToaoKB  h.  erecske,  kis  patak. 

IIoTpaTHTH  cs.  elveszteni ; — 
ca  v.  elveszni. 

IIoTpa(|)HTH  cs.  eltalálni,  ráta- 
lálni. 

IIoTpeóa  n.  basználat,  haszon ; 
sziikség,  szukséglet. 

XIoTpeÓHTeiB  h.  szukségló,  fo- 
gyasztó. 


— rioTpe6juiTH  — 296  — IIoxanaTH  — 


UoTpeÔJiaTii  cs.  sziikségelni, 
hiányát  érezni. 

IÍOTpeÓHoCTB  n.  sziikség,  sziik- 
séglet. 

IIoTpeÔHHH  m.  sziikséges. 

IIoTpe6oBaTH  cs.  kôvetelni. 

IIoTpenaTH  es.  eldôngetni,  el- 
verni. 

IIoTpemaTH  k.  i.  recsegni,  ro- 
pogni. 

JIo  rpoiiiHHK  b h.  szatócs,  kiske- 
reskedô. 

IIorpomnH  n.  apró-csepró  to- 
rékeny  holmi,  liolmi,  apró- 
ság,  zsibáru. 

IÍOTpyÄHTH  ca  v.  fáľadozni, 
munkálkodni. 

UoTpaceHHe  s.  megrázkódtatás, 
megrázás. 

XIoTpacTit  cs.  megrázni,  felráz- 
ni,  megingatni ; — ca  v. 
megrázkódni. 

IIoTynHTH  cs.  lesiitni  (a  sze- 
met)  ; eltompítani. 

Iíott.  h.  izzadás,  veriték. 

IIoTHjiHii,a  n.  nyakszirt,  tarkó  ; 
gerincz. 

IIoTkKaTH  k.  i.  elfolydogálni. 

XÍOTkcHHH  m.  kissé  sziik. 

XIotítk  k.  i.  izzadni. 

IIoTkxa  n.  gyonyor,  vigság, 
ôrôrn ; kedv,  vigasz. 

XXoTkfflHTH  cs.  megôrvendez- 
tetni,  megvigasztalni ; — 

ca  y.  megôriilni,  gyonyôr- 
kôdni,  megvigasztalódni. 

HoT»KaHeii,i>  h.  madár  gomba. 


IXoTfOK'B  h.  madár,  j ó madár 
(gunyosan  : gazember). 

17  o Ta  (t.  iiOTaia)  s.  madár. 
IIoTarnyTH  k.  i.  elhuzni,  elczi- 
pelni ; — ca  v.  elvonszo- 
lódni. 

IloTari,  h.  Yonat. 

HoTaTKo  s.  kis  madár. 

IIoraaHH  (-hh)  m.  madár  — 
IIoyrop'fcxH  k.  i.  kiégni. 
IIoy3HTH  cs.  kissé  sziikre  szab- 
ni,  kissé  sziikre  csinálni ; — 
ca  v.  sziikké  lenili. 
ÍIovoa^OBaTH  cs.  kirakosgatni. 
IíovKiacTH  cs.  kirakni,  kiépí- 
teni. 

IIoyaa^HTH  cs.  lassan  kikészí- 
teni ; — ca  v.  lassan  kiké- 
sziilni. 

IloycaAHTii  cs.  egymásután  fel- 
tenni  (szekérre). 

IIoycaacaTH  cs.  egymásután 
felrakosgatni  (szekérre). 
IIoycTaTH  k.  i.  felkelni. 
IIoyxoAHTH  k.  i.  kimenni ; — 
cs.  kijárni  valamit. 

HoyaaxH  cs.  tanítani,  oktatni; 

— ca  v.  tanulni ; okulni. 
lloyaeHHe  s.  tanulság. 
IIoyaHTejiBHbiH  m.  oktató. 
IIoyaHTH  cs.  tanítani,  oktani: 

— ca  v.  tanulni,  okulni. 
IIoymHBaTH  cs.  kivarrogatni, 

kihimezni. 

IIo4>HpKaTH  k.  i.  elhullani,  fél- 
rehullani,  távol  esni. 
IIoxaiiaTH  cs.  elkapkodni. 


• XIôxBa 


297 


— - IIo^epiKaTH 


IlóxBa  n.  tok,  tartó,  huvely 
(a  kardnál). 

IIoxBajia  n.  dicséret,  megdi- 
csérés ; dicsóség. 

IIoxBoíeHHe  s,  dicsérés. 

IIoxBajíHTH  cs.  niegdicsérni, 
magasztalni ; — ca  v.  di- 
csekedni. 

IIoxBajiBHHH  m.  dicséretes,  di- 
csérô  ; noxBajif.Hoe  iihcbmo  : 
dicsérô  irat. 

IIoxBaiaTii  cs.  dicsérni , ma- 
gasztalni. 

IIoxhjihth  cs.  lebajtani. 

ÍIoxhjio  s.  lejtó,  bajlás,  csapás. 

ÍIoxiedTaxn  cs.  megnyalni, 
elpiszkolni. 

IIoxMypHTH  cs.  ósszeránczolni 
a liomlokot ; — ca  v.  elko- 
morodni. 

IIoxoBaTH  cs.  eldugni,  elrejte- 
ni ; eltemetni. 

XIoxoähth  k.  i.  ôsszejárni ; 
megjárni,  pórul  járni. 

IIoxÔÄHHHm.  badjárati,  táborí. 

IToxo/tb  h.  hadjárat ; járat, 
mene  t. 

IIoxojEHH  m.  hasonló,  hason- 
latos. 

XIoxoiihth  cs.  felfogni , meg- 
érteni. 

IIoxopoHHTH  cs.  eltemetni. 

IIoxopoHHbiH  m.  temetési. 

fíoxopoiľB  h.  eltakarítás,  teme- 
tés. 

noxôTJiHBBif  m.  buja. 

IIoxôthhk'b  h.  bujálkodó,  ké- 
jencz. 


ÍIoxôtb  n.  bujaság. 

IIoxoTkTH  cs.  megkivánni. 

XIoxpeÓTHHa  n.  bátczimer,  hát- 
darab ; orj  (disznóé). 

IIoxpeÓTHga  n.  bátczimer,  háti 
oldal ; orj  (a  sertésnél). 

XIoxpHCTiiaHCKH  i.  kereszténýi 
mód  on. 

IIoxpHCTHaHBCKbi  i.  kereszténýi 
módon,  keresztényhez  illóen. 

IIoxpOM^TH  k.  i.  megsántulni. 

IIoxpynKa  n.  porež,  porezogó. 

IIoxpynKaTH  cs.  megropogtat- 
ni,  ôsszeropogtatni  (ételt). 

lloxy^bin  k.  i.  megsoványodni. 

IIoubícth  k.  i.  yirágzani,  vi- 
rítani. 

IIoiíHraHBCKBi  i.  czigányosan, 

| czigány  modra. 

IIóaKaEOBaTH  lásd : nô^CKaKo- 
BaTH. 

IIoii,BiraHCKH  i.  czigányosan, 
czigány  módon. 

IIomkÄHTH  cs.  megszurni. 

IIogkjiOBaTH  cs.  megcsókolni ; 
— ca  v.  megcsókolni  egy- 
mást,  csókolózni. 

Ilou,iOJiBOBaTH  cs.  csókolni ; — 
ca  v.  megcsókolni  egymást, 
csókolózni. 

IIoaaTH  cs.  kezdeni ; — ca  v. 
kezdódni. 

noaame  s.  kezdet,  kezdés,  kez- 
deményezés. 

IíoaaTOKB  h.  kezdet ; sb  iio- 
^aTKy  : kezdetben,  az  elején. 

IIoaepBKaTH  cs.  befirkálni,  be- 
irkálni. 


Ho^epHÍITH  — 


298 


— nomáda  — 


IfoaepHHTH  cs.  befeketíteni. 

Xloaepnaxn  cs.  meríteni. 

HoHepcxBhxH  k.  i.  megkemé- 
nyedni,  kiszáradni  (kenyér- 
rôl). 

Xíoxecaxu  cs.  megfésulni,  kisi- 
mítani  (a  szoszt) ; — ch  v. 
megfésulkôdni. 

JIoaecxoBaxH  cs.  megbecsulni, 
tisztelni,  megemberelni ; — 
ch  y.  megembeťelni , meg- 
becsíilni  magát. 

UoaecTL  n.  tiszteletnyilvání- 
tás,  tisztelgés,  tisztelet. 

lloaeTHbiH  m.  tiszteletbeli, 
czimzetes. 

IIoHHBa.io  s.  fekvóhely,  nyug- 
vóhely. 

HoHHBaaBHbiH  m.  nyugvó,  haló. 

XÍOHHBaTH  k.  i.  nyugodni,  pi- 
henni. 

IXoHHHaxeJiB  h.  kezdô , meg- 
kezdó. 

IIOHHHarH  cs.  kezdeni ; — ch 
v.  kezdódni. 

XIohhhhxh  cs.  megcsinálni, 
niegdolgozni. 

IIohhhok'l  h.  kezdet. 

XIoHHH'b  h.  kezdet. 

XIohhcjhxh  cs.  ôsszeszámítani. 

XíoaHCTHTH  cs.  megtisztĺtani ; 
— ch  v.  megtísztulni. 

XXo^HTaHH  s.  tisztelet,  tisztelés. 

XIoHHxaxH  cs.  tisztelni,  becsulni. 

XIohhxh  k.  i.  nyugodni. 

IIoHEa  n.  vese. 

XXoHKaxH  k.  i.  várni,  megvár- 
ni,  várakozni. 


IXoHMoproMx*  i.fôldón  vonszolva- 

IXoHxeHHHH  m.  tisztelt. 

Iloaxo  i.  miért. 

no  xyBaxn  cs.  halí  ani,  meghal- 
lani,  megérezni. 

XIoayÄOBaxH  ch  v.  megcsodálni. 
megbámulni. 

XIoayxH  cs.  meghallani,  meg- 
érezni. 

XXoayxaxH  cs.  megvakarni,  meg- 
kaparni ; — ch  v.  vakaróz- 
ni,  kaparózni. 

IIomenxaxH  k.  i.  suttogni. 

IXoniecxBiie  s.  elmenetel,  elvo- 
nulás. 

IXomHBaxH  cs.  megvarrogatni, 
megvarrni. 

IXonmpHXH  cs.  szélesre  szabni, 
kiszélesíteni. 

Iloumcxt  n.  járvány , járvá- 
nyos  betegség. 

IIoihhxh  cs.  megvarrni ; be- 
fedni  zsuppal  a háztetót. 

IXoiiiKOAOBaxH  cs.  megsajnálni, 
megszánni. 

Iloinxa  n.  pósta ; — h.  pósta- 
mester. 

IIoiuTaMetuTepz  h.  póstamester. 

IIonixapL  h.  póstamester. 

IIomxapHH  s.  póstahelyiség, 
pósta. 

IIoinyKaxH  cs.  megkeresni,  ke- 
resni. 

IIoinyMkxH  k.  i.  zugni,  zajongni. 

IIoinypKaxH  cs.  megbozgatni, 
megszurdalni. 

noma^a  n.  kimélet,  kegyelem. 


— Il0II],a,Ii;HTE[  — 


299 


npaEHÔCTL  


XIoiiwhth  cs.  megkimélni, 
megbocsátani. 

nomeiípoBaTH  cs.  uj  esztendô- 
kor  údvôzôlni  a gazdát  s 
bázában  rozsot  binteni. 

IIoinenHTH  cs.  beoltani,  oltani 
(gyumôlcsfát). 

IIomnnaTH  cs.  megcsipkedni, 
megcsipni,  megcsipdesni. 

XXok^aKbi  t.  eledel,  étel  (csu- 
folódó  értelemben) ; csemege. 

IIok^aTH  cs.  felemészteni,  meg- 
enni ; — c a v.  mar  ako  dni, 
megenni  egymást. 

HokcTH  cs.  megenni. 

XXokxaTH  k.  i.  elmenni,  elutazni. 

XXoaBa  n.  jelenés,  jelenet,  tú- 
nemény. 

IIoaBHTH  ca  v.  rnegjelenni. 

Hoa3aTH  cs.  megkôtni,  meg- 
kôtôzni. 

IIoacaHae  s.  ôvezés. 

HoacaTH  cs.  ôvezni ; — ca  v. 
kôriil  ôvezni  magát. 

XXoacHHTe.ii>  h.  feXvilágosító, 
magyarázó. 

XXoacHHTeJiBHbiii  m.  felvilágo- 
sító,  értelmezô,  magyarázó. 

XXoacHHTH  cs.  feivilágosítani. 

XXoacHkTH  k.  i.  kiderulni,  ki- 
tisztulni. 

XIoacTH  cs.  megenni. 

IIoacT>  h.  ô v. 

XIohth  cs.  feifogadni. 

IXpa  (ôsszetételekben) : ós,  tik. 

Ilpaóaóa  n.  ósanya. 

XIpaB^a  n.  igazság,  jog.  IIXto 


upaB^a,  to  h ho  rpkxB : az 
igazság  nem  biin. 

IXpaB^aTH  ca  v.  perlekedni. 

IIpaB^HBÓCTB  yaló,  valóság. 

IIpaBÄHBHii  m.  igaz , valódi, 
igazságos. 

IIpaBjíiOJiioÓHBHH  m.  igazság“ 
szeretó. 

IIpaBe^RHRTi  h.  kegyes,  jámbor 
férfiu. 

IIpaBejiiHHHa  n.  kegyes,  jám- 
bor no. 

IXpaBeÄHÔCTB  n.  igazságosság, 
jámborság,  kegyesség. 

XIpeBe,n,HbiH  m.  kegyes,  jámbor, 
istenféló. 

IXpaBen,i>  i egyenescn,  ószin- 
ten,  nyiltan. 

IIpaBK^Jio  s.  kormányrud. 

IIpaBHJio  s.  szabály,  szabály- 
zat ; TpoHHoe  upaBHio : hár- 
mas  szabály. 

XIpaBHiBHoCTB  n.  szabályszerii“ 
ség,  szabályosság,  helyesség. 

UpaBHJiBHbiH  m.  szabályszerú, 
szabályos  , rendes  , helyes. 

IIpaBHTeiB  b.  igazgató. 

XIpaBHre.iBCTBO  s.  kormány. 

IIpaBHTH  cs.  készíteni,  kormá- 
ny ozni  ; — ca  v.  készíttet- 
ni,  készulni.  kormányoztatni. 

XXpasHHB  i.  egyenesen,  oszin- 
ten,  nyiltan. 

XXpaBin;a  n.  jobbkéz,  jobb. 

XXpaB.rfcHa  s.  készítés ; kor- 
mányzás. 

XXpaBHHKB  b.  súlyok. 

XXpaBHôcTB  n.  igazlelkiiség, 


— líp  a bh y k'b  — 

jámborság , becsiiletesség ; 
tôrvény  szerííség , jogszeru- 
ség. 

HpaBHyKT)  h.  másodunoka. 

IIpaBHHH  m.  jogos,  igazságos, 
tôrvényes,  becsiiletes. 

IIpaBO  i.  jobbra. 

IIpaBO  s.  jog,  tôrvény,  igaz- 
ság  ; per,  pôr  ; saB^aTH  Ha 
irpaBO : perbe  fogni,  bepe- 
relni ; iipaBO  A&Am(TBa : ôrô- 
kôsôdési  jog  ; npaBO  äo  CMep- 
TH  3KHBaHÄ,  npaBO  Ä03KHB0T- 
Hoe : élethossziglan  tartó 

használati  jog ; ynannS  ch 
npaBO  : joghallgató,  jogász. 

IIpaBOBaôKHHH  m.  érvényes 
jogu,  jogérvényes. 

UpaBOBk^CTBo  s.  jogtudomány. 

IIpaBO^aBCTBO  s.  tôrvényhozás. 

npaB03naTCTB0  s.  jogtudomány. 

npaBOMYÄpôcTL  n.  istení  bôl- 
cseség. 

IIpaBO  nucB  h.  helyesírás. 

IIpaBouHCb  n.  helyesírás 

IIpaBOHHCbMo  n.  helyesírás. 

IIpaBocjiaBHe  s.  igazhitiiség, 
orthodoxia. 

IIpaBocjiaBHHH  m.  igazvallásu, 
igazhivii,  gôrôg-keleti  val- 
lásu,  orthodox. 

IIpaBôcTL  n.  egyenesség,  ószin- 
teség. 

IIpaBocyjíH&iH  m.  igazságszol- 
gáltatási. 

IIpaBocy^CTBO  s.  igazságszol- 
gáltatás. 


300  — IIpaETHKa  — 

IIpaBOcyÄ'B  h.  igazságszolgál- 
tatás. 

IIpaBOTa  n.  egyenesség,  ószin- 
teség. 

IIpaBOTapn  h.  iigyvéd. 

IIpaBOTHTH  cs.  perelni ; — ch 
v.  perlekedni. 

IIpaBÔTuocEKtíS  m.  ósapai,  osi. 

UpaBHH  m.  jobb,  jobboldali. 

Ilpara  n.  Prága. 

IIparMaTHHecKa  caHKnjia : prag- 
matika szánkczió,  alaptôr- 
vény,  ôrôkôsôdési  tôrvény. 

Ilpara  h.  kiiszob. 

Ilpajík^HocTB  n.  ôsiség. 

IIpaflkÄO  h.  ósapa,  iik. 

lIpajnkÄÔBCBCKHH  (-bit)  m.  ós- 
apai, osi. 

npaÄk^ócbKHH  (-hh)  m.  ósapai, 
osi. 

Ilpa/nk^  h.  ósapa,  os. 

IIpa3AeHCTBeHHHH  m.  iinnepi, 
iinnepélyes. 

IIpa3ji;eHCTBO  s.  iinnep,  únne- 
pély. 

IIpa3jiiHecTBO  s.  únnep,  iinne- 
pély. 

IIpa3jiiHHKB  h.  iinnep , nagy 
Iinnep. 

IIpa3HHK'b  h.  iinnep , nagy 
iinnep. 

npa3HHHHbm  m.  iinnepi,  iinne- 
pélyes. 

IIpa3HHH  m.  iires,  unalmas. 

IIpaHHHK'b  h.  súlyok. 

UpaKTHKa  n.  gyakorlat,  iigyes- 
ség. 


— UpaKTHKOBaTH  — 


301 


— UpeBfeaHBif 


npaKTHKOBaTM  k.  i.  gyakorno- 
koskodni,  praktizálni. 

IIpaETHaHHH  m.  gyakorlati 
praktikus. 

IIpaMaTepL  n.  ósanya , tôrzs- 
anya. 

IIpaMaTH  n.  ósanya,  tórzsanya. 

IIpaHa  s.  súlykolás. 

IípaoTeii,L  h.  ósapa,  úk,  tórzs- 
atya. 

IIpapo,piTejií>  h.  ósapa. 

IIpapo^Hak  t.  óssziilók. 

Ilpaca  n.  sajtó. 

IIpacKHyTH  k.  i.  csattanni. 

IIpacKt  h.  csattogás. 

ílpacjuma  n.  rokka. 

IIpaTH  (nepy)  cs.  súly kôlni ; 
lábbal  tapodni , tiporni ; 
cMeprHio  CMepTL  nonpaBB : 
halálával  letiporta  a halált. 

IIpaxoBLiH  m.  poros,  pomernú. 

IIpax'L  h.  p or,  hamu. 

IIpaii,a  n.  munka,  dolog. 

IIpaaoBaTH  cs  dolgozni,  mun- 
kálkodni. 

IIpaii;oBHÔCTL  n.  munkásság. 

IIpaii,ÔBHBiH  m.  dolgos,  munkás. 

IIpaii,LOBaTn  cs.  munkálkodni, 
dolgozni. 

npaii,LOBHTí)iH  m.  dolgos,  mun- 
kás. 

IIpauKa  n.  mosóné. 

IIpaaoJiOBkK'B  k.  ósember. 

IIpamETH  cs.  porozni  , port 
verní ; — ca  v.  porzani. 

IIpaa3HKi>  h.  ósnyelv. 

lipe  (=nepe)  : át,  keresztul ; 
fó,  legfóbb ; Ieg-,  nagyon. 


IIpeÓJiarHH  (-hh)  m.  legjobb. 

IIpeóaaateHHHH  m.  legboldo- 
gabb. 

IIpeÓHBaHa  s.  tartózkodás. 

IIpeÓHBaTejiB  h.  lakó,  lakos. 

IIpeÓHBaTH  k.  i.  lakni,  tartóz- 
kodni. 

IIpeÓHTH  (rrpeóytfy)  k.  i.  ellen- 
ni,  eltôlteni,  átélni;  ne  npe- 
óy^e  #o  pana : nem  éri  meg 
a reggelt,  meghal  reggelig. 

IIpeBaaiHbm  m.  nagyon  súly  os. 

IIpeBejieÓHHH  m.  fótisztelendó, 
nagy  tiszteletu. 

IIpeBeceiiHH  m.  nagyon  víg. 

IIpeB03MoaH  cs.  legyózni. 

IIpeB03H0ceHHe  s.  felmagasz- 
talás. 

IIpeB03HecTH  cs.  magasztalni, 
dicsóíteni ; — ca  v.  magasz- 
tatni. 

IIpeB03H0CHTH  cs.  magasztalni . 
dicsóíteni. 

IIpeBocxoÄHTn  cs.  felúlmulni, 
tulszárnyalni. 

npeBocxo^HTejiLHBm  m.  kegyel- 
mes,  nagyméltóságu. 

IIpeBocxoÄHBm  m.  kitunó,nagy- 
szerú. 

UpeBHcnpeHHHH  m.  legmaga- 
sabb,  legnagyobb. 

IIpeBocnpeHHaa : égbolt , ég- 

boltozat. 

IIpeBociipeHHoCTB  n.  fenség. 

IIpeBkca  n.  súly,  tulsúly. 

IIpeB'feHHoCTL  n.  orôkkévalóság. 
IIpeBlíaHHH  m.  orokkévaló, 
kezdet  és  végnélkúli. 


— UperiióaxH  — 


302  — IIpeji;onpeji;t.ienHe 


nperaôaTH  cs.  térdet  hajtani. 

ITperpa^a  n.  akadály,  gát. 

riperpa^HTH  cs.  akadály ozni, 
gátolni. 

IIpejiaBaHH  s.  átadás,  kézbe- 
sítés ; árulás,  eladás. 

IIpe^aBaTH  cs.  adni , eladni, 
árulni ; — ch  v.  nekiadni 
magát  valaminek. 

IIpe^aHiie  s.  ha-gyomány. 

Iípe^aiiHoCTL  n.  odaadás,  kész- 
ség,  hódolat. 

IlpejiaHHHH  m.  készséges,  hó- 
doló,  odaadó. 

npe^axejib  h.  áruló,  eladó. 

Ilpe^aTeiBCTBo  s.  árulás. 

Ilpe^am  cs.  eladni,  elárulni ; 
— ch  y.  átadatni,  eladatni, 
elárultatni. 

IlpeÄBapoBarejibHWH  m.  meg- 
elózó,  elôkészíto. 

IIpe^BapoBaTii  cs.  elóre  figyel- 
meztetni , megelózni ; eló- 
készíteni. 

IIpeABHAkTii  cs.  elorelátni. 

npeÄBOÄHTejib  h.  vezetó,  vezér. 

rtpeÄBOÄHTii  cs.  vezetni. 

IIpe^Bk^kTK  cs.  elóre  tudni. 

IIpeÄB^CTHTH  cs.  megjósolni, 
elóre  megmondani,  megjô- 
vendôlni. 

npejíBkcTBHK'b  h.  elókôvet, 
hirnôk. 

IIpeÄBkHHÔCTb  n.  ôrôkkévaló- 
ság. 

IIpeÄBlj^HbiH  m.  ôrok, 
való. 


IIpeÄBÍiu,aTH  cs.  jósolni,  jôven- 
dôlni. 

npe.pi  i.  elól,  elóre. 

npepipaxn  cs.  széttépni,  szét- 
szakítani. 

UpeÄHCJioBHe  s.  elószó. 

IIpe^KH  t.  ósok,  ósatyák. 

npe,HKJiaji;a  n.  javaslat,  indit- 
vány. 

npe,ii;KJiaji;aTH  cs.  ajánlani,  ja- 
vasolni,  indítványozni. 

ITpeÄJiôr'b  h.  ok,  alap. 

npepioJKeHHe  s.  ajánlat. 

npepiojKHxii  cs.  ajánlani,  in- 
dítványozni ; elétenni. 

IípepiôJKKa  n.  elóljáró  (nyelv- 
tanban). 

IIpeÄJiOHtHbiH  m.  elóljárós  ; npe- 
ÄJiOHtbiH  na.neJK'b : elóljárós 

eset. 

rtpeÄMexx  h.  tárgy. 

Iípe^Ha3HaHHTH  cs.  elójegyez- 
ni,  elóre  kijelôlni. 

IIpeÄHapnaaxH  cs.  elóre  meg- 
nevezni. 

IIpeÄHaHajibHHK'b  h.  elóljáró, 
fónôk. 

IIpeÄHbHH  m.  elól  levô. 

IIpeji;o  e.  elótt,  elé. 

Ilpe^odpamaxn  cs.  képzelni. 

IIpeÄOÓpa^eHne  s.  képzet. 

IIpeÄOÓpbiH  m.  igen  j ó,  szer- 
felett  j ó. 


IIpe^OKi.  h.  eleje  valaminek; 
na  iipe^Ky : elól,  az  elején. 
orôktól  IIpeÄonpeÄkjieHHe  s.  isteni  eló- 
! rendelés,  predesztináczió. 


— IIpeÄOxpaHHTH  — BOB  — IípeJK^e  — 


IIpejiioxpaHHTH  cs.  megórizni, 
megvédeni. 

IIpe^niicaHa  s.  elóírás,  elóirat, 
rendszabály. 

IIpe^nHcaTH  cs.  elôirni ren- 
delni. 

IIpe^nHCKa  n.  rendelet , eló- 
irat, reczipe. 

IIpe^nGCJiaTH  cs.  elórekuldeni. 

IIpejinocjiijjiiHLLm  m.  utolsó- 
elótti. 

IIpexiiowľaTH  Cs.  elóbbre  tenni, 
tôbbre  becsiilni. 

IIpeÄnpa3ji;eHCTBO  cs.  az  iinnep 
elóestéjének  megiinneplése. 

IIpeÄnpasjiiHCTBó  s.  elóre  való 
iinneplés,  az  unnepet  meg- 
elózó  esténnk  megunnepe- 
lése. 

IIpeÄpascyÄOKB  li.  elóitélet. 

IIpespaTH  cs.  átszakítani,  szét- 
s z akí  t ani. 

IIpe^peKaTH  cs.  elóremondani, 
jósolni. 

IIpe^CKasarii  cs.  elóre  meg- 
mondani,  elóre  megjósolni. 

IIpeÄCMepTHBiil  m.  balál  elótti. 

Iípe^cTasaTH  k.  i.  elóállani, 
megjelenni. 

IIpe^cTaBiiTejit  h.  kép  viselo, 
meghatalmazott. 

IIpejíCTaBHTeJiBCTBO  s.  képvise- 
let,  alkotmány. 

IIpeÄCTaBHTH  cs.  elgondolni, 
elóállítaňi. 

IIpeÄCTaBjíbHa  s.  elóadás,  kép- 
zet,  gondolat. 


IIpeÄCTaBJUiTM  cs.  elóállítaňi, 
elóadni. 

IIpejiiCTaTejiL  li.  képviseló,  párt- 
fogó,  védó. 

IIpe^CTaTH  k.  i.  elóállani,  meg- 
jelenni. 

IIpe^CToaTeiB  h.  elóljáró,fónôk. 

IIpe^CToaTH  k.  i.  ellenállani. 

Iípejíci.naTeJiB  b.  elnok,  elóluló. 

IIpejiickÄHHK'L  b.  elnok. 

IIpe^ckÄHHUTBO  s.  elnôkség. 

IIpeÄck^aTeJiBCTBOBaTH  k.  i.  el- 
nokôlni. 

IIpe^Te^a  h.  elóbirnôk. 

IlpesyrasaTH  cs.  elóre  kitalálni. 

IIpeÄyraÄiHBHH  m.  elózékeny. 

IIpe^yroTOBHTn  cs.  elókészíteni. 

Ilpejíynepe^HTH  cs.  megelózni, 
tudósítani. 

Iípe^ycKopETH  cs.  siettetni. 

IIpe/iycMOTpHTH  cs.  elórelátni. 

npejíycMOTpkHHe  s.  belátás, 
elmésség. 

IIpes^acHLiH  m.  idóelótti,  korai. 

Upe^.ycTBo  s.  elóérzet. 

Upe^iycTBOBarH  cs.  elóre  érez- 
ni,  elóérezni. 

Upevni ecTBCHHHEB  h.  elómenó. 

IIpe^mecTBOBaTH  k.  i.  elólmen- 
ni,  megelózni. 

IIpe^B  e.  elótt,  elé. 

XIpeABtfBHTH  cs.  elómutatni. 

XXpejplto  b.  liatár,  kiterjedés. 

XIpeeMHHKB  b.  utód. 

UpeecTecTBeHHHH  m.  termé- 
szetfolôtti,  rendkivíili. 

IIpeJK^e  i,  eíóbb,  az  elótt ; — 
e.  elótt. 


— IIpeJKJíHLbTH 


304 


— IIpenapaTT,  — 


IIpeacuHLHH  m.  elóbbi,  elóbbeni. 

npeJKHLHH  m.  elóbbi,  elóbbeni. 

IIpe3HÄeHT'B  h.  elnôk. 

!Ipe3HpaHa  s.  megvetés,lenézés.  j 

Ilpesupara  cs.  megvetni , le- 
nézni. 

IIpespliHHe  s.  megvetés. 

npe3k.iHfciH  m.  igen  nagy. 

IIpeHMkHHe  s.  kiváltság,  elóny ; 
elójog. 

IIpeHcnoBHHTH  cs.  teletôlteíii, 
megtólteni. 

IIpeHcnoAHHH  m.  feneketlen. 

ílpeHCKypaHTb  h.  árjegyzék. 

IIpeHTH  k.  i.  átmenni. 

IIpeKa  n.  ellenállás. 

IIpeKH  e.  ellen. 

IIpeKaa^aTH  cs.  fordítani. 

IIpeKiacTH  cs.  áttenni,  áthe- 
lyezni  ; fordítani. 

npeiuoHHTH  cs.  meghajtani 
(térdet),  térdelni. 

IIpeKioHHocTb  n.  hajlandóság  ; 
hajlott  kor. 

IIpeiuoHími  cs.  meghajtani. 

npeKopkaHBbm  m.  ellenkezó, 
ellenmondó. 

líp  e k,  o p k tihth  k.  i.  ellenkezni, 
ellenmondó. 

HpeKocpaateime  s.  kuzdelem; 
csata. 

IIpeKpaca  n.  szépség. 

IIpeKpacHbiH  m.  nagyon  szép, 
gyónyôrii,  báj  os,  bájoló. 

IIpeKpaTHTH  cs.  megsziintetni, 
beszúntetni. 

IIpeKpecTHTH  ca  keresztet  vet- 
ni  magára. 


j IIpe.ieT'fTH  k.  i.  átrepulni. 

IIpejiO/seiiHe  s.  áttevés,  átvál- 
tozás ; npeJioíKeHHe  xatóa  : 
a kenyér  átváltozása. 

IIpeJiOMHTH  cs.  eltôrni,  áttórni. 
I IIpe.iyKaBbiH  m.  nagyon  ravasz. 
| IIpeJiBCTHTH  cs.  lebilincselni, 
i elbájolni. 

IIpejibiaaTH  ca  v.  beleszeretni 
valakibe,  elcsábíttatni. 
í IIpejnoóo.H'feH  h.  házasságtoró. 

IIpeJiroóoÄ'taTH  k.  i.  házasság- 
tôrést  elkóvetni. 

IIpeJiioÓH  t.  házasságtôrés. 

| npeMHJiocepHHH  m.  nagyon  ir- 
galmas,  nagyon  konyóru- 
letes. 

IIpeMna  n.  jutalom. 

IIpeMOBaaTH  k.  i.  agyonhall- 
gatni. 

IIpeMy^pôcTL  n.  bôlcseség. 

IIpeMy,ii;pbiH  m.  nagyon  bolcs. 

IIpeoópaavaTii  ca  y.  átalakulni, 
átváltozni. 

I IIpeoôpaateHHe  s.  úr  szine  vál- 
tozása. 

IlpeoópasHTe.ib  h.  ujjászervezó, 
átalakító. 

IIpeo6pa3HTH  cs.  átyáltoztatni ; 
— ca  v.  átalakulni. 

IIpeo6pa30BaHa  s.  átalakítás, 
ujjászeryezés. 

npeo^epataTH  cs.  bevenni,  meg- 
hódítani. 

IIpeocBaineHHHH  m.  fótiszte- 
lendó. 

IIpenapaT'L  h.  praeparatum, 
készítmény. 


— XIpeixHHaTH  — 


IIpeiraHaTH  cs.  akadályozni. 

TIpeniipaTH  es.  vitatni ; — ca 
v.  vitatkozni. 

IIpeno^aBaHa  s.  elôadás,  taní- 
tás. 

ITpeno^asaTeiB  h.  elóadó,  ta- 
nító. 

IIpeno^aBaiM  cs.  elóadni. 

npeno^oône  s.  (mint  czim)  tisz- 
telendó. 

IIpenoÄoéHBrii  m.  jámbor,  ke- 
gyes. 

IIpenojiOBeHHe  s.  kôzép ; a hus- 
vét  utáni  negyedik  hét  szer- 
dája. 

IIpenowrH  k.  i.  nyngodni, 
pibenni. 

IIpenoacaHa  s.  kôríilôvezés. 

IIpenoacaTH  cs.  kbrulôvezni. 

IIpenoac,&  b.  ôv. 

IIpenpoBaÄHTH  cs.  elkisérni, 
elvezetni ; eltolonczozni. 

IIpeiipocjiaBHTH  cs.  magasztalni. 

IIpenpocjLaBjíeHHHH  m.  dicsóí- 
tett,  magasztalt. 

IIpenkTHH  n.  nagyon  magasz- 
talt, dicsôített. 

Ilpenarae  s.  akadály. 

IIpenaTCTBOBaTH  k.  i.  akadá- 
lyozni,  alkalmatlankodni. 

IípepBaTH  cs.  szétszakítani, 
megszakítani. 

IIpeptiBaTH  cs.  kôzbe  vágni, 
szétszakítani. 

IIpecBHTepB  h.  prezbiter,  pap. 

IIpecBaTHH  m.  legszentebb. 

npeceíBHHKB  b.  bekoltozott, 
bevándorlott,  idegen. 

Csopei : Rutén-magyar  szótár. 


IIpeceJiBHH^ecTBo  s.  bevándor- 
lás. 

IIpecak^oBaTejL  h.  iildôzó. 

IIpecjrfejiiOBaTH  cs.  úldôzni. 

IIpecMHKaHa  s.  csuszás-mászás, 
knszás. 

IIpecMbiKaTH  c a v.  csiíszni, 
mászni. 

XIpecTapkjibii  m.  nagyon  ôreg. 

IXpecmiBi  t.  oltárok  (az  an- 
gyalok  barmadik  fokozata). 

IIpecTôaHLiH  m.  oltári. 

IIpecTÔJľb  h.  oltár. 

IIpecToJiBHHK'B  h.  megyés  piis- 
pok. 

IIpecxyiíHTii  cs.  átbágni , át- 
lépni ; megsérteni  (a  tôr- 
vényt). 

IIpecTynjTeHHe  s.  kibágás,  át- 
hágás,  vétség,  búntett. 

IIpecTyHHHK'b  h.  búnôs,  gonosz- 
tevô. 

IIpecTynHBra  m.  btinos,  gonosz. 

IIpecymecTBeHHHH  m.  ôŕôkké- 
való. 

IIpecyiaHBiH  m.  ôrôkkévaló. 

Ilpeckan  cs.  átvágni,  szétvág- 
ni,  elmetszeni. 

IIpeTeH^eHTB  h.  trónkôveteló, 
kôvetelô. 

IIpeTeHsna  n.  kôvetelés,  igény. 

IIpeTepnkTH  cs.  elszenvedni, 
átszenvedni. 

UpeyBeanaHTH  cs.  nagyítani, 
tulozni. 

UpeyMHOJKHTH  cs.  nagyon  meg- 
szaporítani. 

UpeyMHHH  m.  nagyon  okos. 

20 


— npeycn^BaHfle  — 


— ITpJi6't}KHIll,e 


IIpeycuiiBaHiie  s.  haladás,  elô- 
menetel. 

IIpeycirl>BaTH  k.  i.  elôremenni, 
haladni. 

3Ipe(J)eKTB  h.  prefektus,  elôl- 
járó. 

IIpexoAHTH  k.  i.  átmenni,  át- 
kelni. 

IIpexÔÄB  h.  átmenet,  átjárat. 

Ilpeijo,  upeivlmb,  iipeuua,  npe- 
h,h  k.  mégis , mindazáltal, 
mindamellett.  t 

IIpe^ecTHbiH  m.  szerfelett  tisz- 
telt,  becsult. 

IIpe^HCTHH  m.  nagyon  tiszta, 
szeplótlen. 

IIpeaTH  cs.  hetyettesíteni,  be- 
venni. 

lípearHHKT*  h.  utód,  ôrokôs. 

Ilpn  e.  hoz,  hez,  bôz,  nál,  nél ; 
alatt,  idejében  ; npn  Haroat: 
alkalom  adtán. 

IIpMbaBHTH  cs.  hozzáadni,  hoz- 
zátoldani,  fuggeszteni. 

IIpnbaBKa  n.  toldás,  toldalék, 
fuggelék. 

UpnôimHTH  c a v.  megkivánni, 
vágyakodni. 

npHÔepeJKHHH  m.  part  melletti. 

IIpHbHBaHa  s.  beverés,  besze- 
gezés,  leszegezés. 

UpnÔHBaTH  cs.  leszegezni,  le- 
veregetni. 

IIpabapaTH  cs.  felszerelni ; fel- 
ôltoztetni ; — ca  v.  felôl- 
tôzkodni,  kicsinosítani  ma- 
gát. 


II  piioiiTii  cs.  leszegezni,  lever- 
ni,  beverni. 

lIpHÔJiiiJKaTii  ca  v.  kozeledni. 

lIpii6jm3iiTe.rBHHH  m.  megkô- 
zelíto,  hozzávetd. 

IIpHÓ.iHSHTH  cs.  kôzelíteni,  kô- 
zelebb  hozni ; — ca  v.  ko- 
zeledni. 

npiibôpHbďt  m.  asztalteriték- 
hez  való. 

IIpiioôpaiiBbiľi  m.  rendszeretô. 

IIpHbôp'b  h.  eszkôz,  felszerelés, 
ékszer. 

IIpiiéô'íHbiH  mellékes. 

Tlpiiópana  s.  felszerelés,  felol- 
tozkôdés. 

Ilpnôpani  cs.  felszerelni,  bé  J 
ruházni,  felôltôztetni ; — ca 
y.  felôltôzkôdni,  felczifrázni 
magát. 

lIpnbpeaíHbiH  m.  partmelléki. 

IIpHbyÄHHOKb  h.  épuletszárny. 

npiibyÄOBaTH  cs.  hozzáépíteni.  * 

IIpiiobiBaTii  k.  i.  megérkezni. 

IípiiôbiiL  n.  nyereség , nôve- 
kedés. 

ĽpHbbiTH  k.  i.  megérkezni. 

IlpiiobiTiie  s.  megérkezés. 

IIpHÓkraHa  s.  futás,  menekii- 
lés. 

IIpHÓkraTH  k.  i.  gyakran  me- 
nekulni,  futni. 

IIpHékrHyTH  k.  i.  hozzá  szalad- 
ni,  valakiliez  fordulni,  me- 
neknlni ; valamihez  nyulni. 

Iípnôkaanae  s.  menedék,  me- 
nedékhely,  vedel em,  olta- 
lom. 


307 


— IIpil6Í>  JKHÔCT  b — 

HpHÓžiKHóCTB  n.  menedékhely, 
oltalom. 

IIpHBajiiHTH  cs.  hozzákapcsolni, 
hozzáakasztani. 

IIpHBajíHTH  cs.  sokat  hozni, 
eróvel  ide  tôlni. 

JIpHBapnTH  ca  y.  hozzá  fólii 
(az  edeny  aljákoz). 

npHBaTHbiil  m.  magán,  nem 
hivatalos. 

IIpHBe3TH  cs.  eľhozni  szekeren; 
— ca  v.  szekeren  jônni. 

lipňa  epean  cs.  leborítani,  le- 
takarni. 

IIpHBepíiyTH  cs.  beborítani,  le- 
borítani ; fordítani  valamivé. 

IIpHBepiKeHeiíL  b.  bive,  párto- 
lója  valakinek,  párt  ember. 

IIpiiBepTijTii  cs.  befurni.  furás- 
sal  megerósíteni. 

HpHB  epníHTH  cs.  megtetôzni, 
betetózni ; megtetézni. 

IIpHBecTH  cs.  idevezetni,  ren- 
dezni. 

IIpHBHBaHa  s.  legongyôlítés, 
lekôtés. 

IIpHBaTH  cs.  lekôtozni,  bebo- 
rítani. 

IIpnBHÄB  b.  látomány,  rémkép, 

npnBH^bTH  ca  v.  látszani,  tet- 
szeni,  rémleni ; npiiBH^kjro 
mh  ca : úgy  tetszett , úgy 
réndett  nekem. 

IIpHBHJíerHa  (-gif)  n.  szabada- 
lom. 

IIpHBHCiHi  m.  lecsungô. 

IIpHBHTaTH  cs.  údvôzôlni,  fo- 
gadni. 


— IIpHrjia^HTH  — 

IIpHBHTii  cs.  lekôtni,  bekôtni. 

IIpnBJíeKaTH  cs.  elragadni,  el- 
bájolni. 

IIphboähth  cs.  ide  vežetni. 

IIpHBOÄB  h.  példa ; idézés 
(kônyvból). 

IIpiiB03HTii  cs.  ide  bozni  (sze- 
keren). 

IÍPHB03B  h.  bebozatal.  • 

IIpHBOpoatHTH  cs.  megbabonáz- 
ni,  megboszorkányozni. 

IlpHBaHTH  cs.  megtanítani, 
liozzá  szoktatni ; — ca  v 
hozzá  szokni,  megszokni. 

IípHBHKaxH  cs.  lassankint  meg- 
szokni. 

rtpHBBiK.ibiH  m.  megszokott. 

IIpHBbiKHyTH  es.  megszokni. 

IIpHBbiaKa  n.  szokás,  megszo- 
kás. 

IIpHBiiTaTii  cs.  udvôzôlni,  el- 
fogadni. 

IIpHBrfeTHbiH  m.  udvarias,  barát- 
ságos. 

IIpHBbiuaTH  cs.  teleakgatni. 

IIpHBa3aTH  cs.  hozzákôtni, 
megkôtni. 

npHra,n;aTH  cs.  elgondolni, 
visszaemlékezni. 

Ilpnrapb  n.  égett,  pôrkôlt  hol- 
mi,  a pipa  oldalára  nlepedó 
égett  dohány". 

IIpHraTHTH  cs,  meggátolni,  gá- 
tat  verni. 

IIpHrB03^HTii  cs.  odaszegezni. 

IIpHriaÄHTH  cs.  megsimítanij 
megfésulni. 


20: 


— IIpHrjiacHTH  — 


308 


— IIpH36npaTM  — 


npHrJiacHTH  cs.  felszólítani, 
magához  szólítani,  meghivni. 
IIpKuíacKaTH  cs.  megsiinítani, 
magához  édesíteni. 

IIpHrHaTH  cs.  ide  hajtani. 
IIpHrHHTH  k.  i.  kissé  megro- 
hadni. 

IIpHrHyTH  cs.  kissé  lehajtani. 
npHroBOpn'ni  cs.  elitélni. 
IIpHroBÔp'B  h.  itélet,  végzés. 
IIpHrOÄa  n.  haszon,  sztikség, 
alkalom , eset ; 6y,ne  th  y 
upnroÄ^ : hasznát  veszed, 

rád  fér. 

IIpHro^HTH  ca  v.  hasznát  venni. 
IIparopoKí*  h.  hegyfok. 
ÍIpHropiu.a  n.  marok,  marék. 
IIpHropiTH  k.  i.  kissé  meg- 
égni. 

IIpHroTOBHTH  cs.  elôkészíteni, 
elkészíteni ; — ca  y.  elké- 
sziilni. 

IIpHrpeôcTH  cs.  bekotorni,  be- 
ásni. 

IIpHrpoÔHHH  m.  sír  melletti. 
IIpHrpH3TH  cs.  kissé  megrágni. 
IIpHrpiBaTH  cs.  melengetni ; 

— ca  v.  sutkérezni  (a  napon). 
npurpkTH  cs.  megmelegíteni ; 

— ca  v.  megmelegedni. 
IIpn^aBaHa  s.  yádaskodás, 

árulkodás. 

IIpn^aBaTH  cs.  feladni,  elárul- 
ni,  bevádolni ; — ca  v.  vá- 
daskodni,  árnlkodni. 
npH,naBHTH  cs.  odafojtani,  le- 
szorítani. 

HpHj^aHHHH  m.  adott,  rendelt. 


Ilpu^ana  s.  hozzáadás,  hozzá- 
toldás. 

Upn^aTH  cs.  toldani , hozzá- 
adni ; feladni,  bevádolni ; — 1 
ca  v.  ráférni,  hasznát  ven-  Í 
ni.  II  na  hobhh  míx'b  iipn- 
jjacTB  ca  3anaaTKa : az  új 
zsákra  is  ráfér  a folt. 

IIpn^aTHocTL  n.  használható-  j 
ság,  használat ; alkalom. 

IIpn^aTHiíiH  m.  alkalmas,  hasz-  , 
nálható. 

IIpM^aTOKB  h.  toldás,  toldalék, 
szerzék. 

IIpn^epavaTH  cs.  tartogatni, 
megtartani  j — ca  v.  tar- 
tózkodni  valamitôl,  tartani 
magát. 

IIpHjíepTH  ca  v.  valakibe  be- 
lekôtni. 

npHnopoacHHH  m.  útszéli. 

IIpn^yMaTH  cs.  elgondolni,  ki-  . 
gondolni. 

npH^yMaHBBit  m.  találó,  talá- 
lékony,  leleményes. 

IIpHjiiypHTH  cs.  ide  bolondíta-  I 
ni,  magához  csalogatni. 

npneM'B  h.  felvétel. 

IIpmEaTH  cs.  kissé  learatni. 

npH36npaHa  s.  gyiijtés,  meg- 
takarítás. 

IIpH36ôpHHH  m.  takarékos, 
bsszegyujtô. 

IIpH36ôp,&  h.  osszegyiijtés, 
meggyiijtés ; takarékosság. 

npH3ÔHpaTH  cs.  osszegyiijteni, 
meggyiijteni,  megtakaríta- 


IípH3BaHHH 


B09 


IIpHKOBaTH  


ni ; — ca  y.  meggyiilni, 
bsszegyiilni. 

IIpH3BaHHH  m.  hivott,  meghi- 
vott,  hivatott. 

IIpH3BaHa  s.  hivás,  megvívás  ; 
hivatás. 

IIpn3BaTH  cs.  hivni,  meghivni, 
elôhivni. 

npH3eMHHH  m.  foldszinén  fek- 
vo,  fôldôn  levó. 

IIpH3HpaHa  s.  nézegetés,  fel- 
ugyelet. 

IIpH3npaTH  cs.  lenézni,  koriil- 
nézni ; — ca  v.  nézelôdni, 
bámészkodni. 

IIpH3Ma  n.  hasáb. 

npnsMOBHH  m.  hasábos,  hasáb- 
szerii. 

IIpH3HaBaTH  cs.  elismerni ; — 
ca  y.  beismerni,  bevallani. 

Upn3HaKrB  h.  jel,  jegy,  ismer- 
tetó  jel. 

IIpn3HaHa  s.  elismerés,  méltá- 
nyolás. 

IIpH3HaTejiLHBiH  m.  elismerô, 
méltányos. 

IIpH3HaTH  cs.  elismerni,  beis- 
merni. 

npHsôpB  h.  felugyelet. 

Ilpaspa  n.  rém,  kisértet,  manó. 

IIpH3paaHHH  m.  kisértetes,  vé- 
mes. 

IIpH3p,feBaTH  k.  i.  érni,  meg- 
érni ; gyógyulni  (seb). 

IIpH3BiBaTH  cs.  hivni,  meghiv- 
ni, segitségul  hivni. 

npiiHMeHHHK’L  h.  elóljáró , 
praepositio  (nyelvtanban). 


| IIpHKa3aHHe,  npnKa3aHa  s.  pa- 
rancs,  parancsolat,  rendelet. 

1 IIpHKa3aTH  cs.  megparancsolni, 
j megrendelni,  meghagyni. 
j IIpiiKa3Ka  n.  beszélgetés,  be- 
1 széd,  mese. 

| npHKa30BaTH  cs.  beszélgetni, 

| mesélgetni. 

! IIpHKa3ymHH  cnocôói.  : paran- 
j csoló  mód. 

j IIpHKa3,B  h.  parancs,  rendelet. 
j IIpHKaaaTH  cs,  idegurítani,  ide- 
hengeríteni. 

j IIpnoa^aHa  s.  rátevés,  ráhe- 
lyezés,  hozzátevés. 

IIpHKaa^aTH  cs.  rátenni , rá- 
helyezni. 

npHKíajíHHH  m.  példás , pél- 
daszeru. 

IIpnEia^'B  h.  példa ; Ha  npn- 
Kjta^'B : például , példának 

okáért. 

IIpHKJia^OBaTH  cs.  rátenni,  rá- 
helyezni  (hnzamosan). 

IIpHKJiacTH  cs.  rátenni,  ráhe- 
lyezni  (egyszer) ; befedni. 

IIpHKjreHHTH  cs.  hozzáragasz- 
tani,  leenyvezni,  ráenyvezni. 

IIpHKJienaTH  cs.  leverni,  leka- 
lapálni. 

IIpHKíHEaTH  cs.  ideszólítani, 
meghíni. 

IIpHKJiOHHTH  cs.  lehajtani,  meg- 
hajtani. 

IIpHKOBaHa  s.  lebilincselés, 
levasalás,  leverés. 

IIpHKOBaTH  cs.  leszegezni,  le- 
bilincselni. 


— IIpHROMaH^K  poB  aTH  — 310 


— IIpHMeCTH  — 


npHK03iaHjíHpoBaTH  cs.  ideren- 
delni ; idehelyezni  (a  kato- 
naságnál). 

IIpiiKÔH^HTH  cs.  meghegyezni. 

IIpMKonaTH  cs.  elásni,  felásni. 

TTpHKOCHTii  cs.  lekaszálni. 

UpnKOCHOBeHHe  s.  illetés,  érin- 
tés,  érintkezés. 

lIpHKOCHVTM  ch  v.  érinteni, 
érintkezni. 

J IpiiKpacHTii  cs.  feldiszíteni, 
felékesíteni. 

HpHKpacTH  CH  v.  hozzálopóz- 
kodni. 

IIpuKpameHHe  s.  diszítés,ékítés. 

IIpKKpaHTM  cs.  kiszabni,  hozzá- 
szabni. 

HpMKpjbiTH  cs.  befedni , beta- 
karni,  letakarni. 

JIpHKpknHTH  cs.  megerôsíteni. 

lIpHKynjiH  s.  utánvásárlás. 

HpiiKycaTH  cs.  leharapni,  meg- 
harapni,  beleharapni ; upa- 
KycHTM  H3HKJ* : megharapni 
nyelvet. 

HpH.iiaraTeiBHoe  iimh  : mellék- 
név. 

IľpHJiajíHTH  cs.  elkészíteni,  eló- 
késziteni,  elrendezni ; — ch 
v.  elkésziilni. 

IIpHJiajKeHBe  s.  elókészulet. 

IIpmiacRaTH  cs.  simogatással 
lecsendesíteni , megcziro- 
gatni. 

llpiLie jrh hh  m.  szorgalmas  , 
szorgos. 

IIpHjreTkTíi  k.  i.  iderepiilni. 


IIpajiHnaru  k.  i.  ragadni,  le- 
ragadni. 

npHjrairayTií  cs.  hozzáragadni. 

IIpiLiora  s.  melléklet. 

npHioíRHTH  cs.  hozzáadni,  mel- 
lékelni. 

npkjiôHíHHK'B  h.  melléknév. 

IIpHJiOMHTH  cs.  letorni  a begyét. 

IIpiuy^HTH  cs.  magához  édes- 
getni,  csalogatni. 

IIpHJiyHiiTH  cs.  hozzászoktatni 
(malaczot  a nyájhoz). 

IIpHJikHíaTH  k.  i.  (Ry  aoMy)  szor- 
galmaskodni. 

IIpHJľfeHiHHH  m.  szorgalmas. 

IIpiLiÍ3TH  k.  i.  idemászni. 

IIpMjrfeíiMTH  cs.  hozzára.gasztani, 
ráragasztani ; — ch  y.  hoz- 
záragadni, beleragadni. 

IIpHJľfenHyTH  k.  i.  hozzáragadni. 

IIpHJiknJHTH  ch  ráragadni,  ra- 
gaszkodni. 

IIpHJrfecH hh  m.  erdo  mellett 
fekvó. 

IIpHMaHa  n.  édesgetés,  csalo- 

j gatás. 

UpHMaHHTH  cs.  elcsalni.  édes- 
getni,  csábítani. 

IIpiniaHHNH  m.  csábító,  csábos. 

H pHMa cthth  cs.  megkenni.  rá- 
kenni. 

IIpHMep3jrHH  m.  feliil  megfa- 
gyott. 

IIpHMep3HyTH  k.  i.  feliil  meg- 
fagyni. 

HpuMecTH  cs.  beseperni,  ráse- 
perni. 


— IIpHMeTíXTH  


— Iípmie^H  — 


o M 

HpHMeTa^H  es.  befedni,  rá- 
lányni. 

IIpEMiipeHHe  s.  békéltetés,  ki- 
békítés. 

llpioupirTH  cs.  békéltetni,  ki- 
béHteni  ; — ch  v.  békiilni. 

IIpiiMoKiiVTií  k.  i.  felnlról  meg- 
ázn.. 

ITpii M0)03iiTH  k.  i.  dérrel,  fagy- 
gyal  bekôszonteni. 

IIpiiMOOTH  cs.  kissé  beáztatni. 

IIpiiMyapima  cs.  kiokoskodni, 
kieszehi,  kitalálni. 

IIpHMycHTi  cs.  rákényszeríteni, 
ráerôszätolni. 

HpHMkpHHi  m.  példás,  pél- 
dány  szer . 

IIpHMkp'L  b.példa. 

líp  hm  k c ht  h ó;,  letaposni, 

ripHM'liTa  n.  aegjegyzés,  jegy- 
zef ; jegy,  jd. 

H pH  m k thth  cs.niegj  egyezni. 

IIpjorjíiTEa  n.  takaró,  lepel, 
borító. 

IIpiiHa^a  n.  ingr,  báj,  kees. 

ripana^iemaTM  l i tartozni 
valabova. 

ÍIpimaji,:ie3KHÔcri>  i túlaj  donít- 
mány,  hozzátéte, 

lIpiiHa jic atarii  k.  . tartozni 
valabova. 

IIpHH a.i g>kh ô ctl  n.  ovátarto- 
zás,  illetékesség. 
XlpHHajemHHÄ  m.  tartz6,  ille- 
tékes. 

ilpHHecTH  cs.  bozni,  mebozni ; 
— ch  v.  elhozni  magt,  el- 


jonni  (lovon) ; Hece  ch  na 
k oh  h : lovagol,  lovon  iil. 

IIpiiuHMaTH  cs.  elvenni,  elfo- 
gadni,  felvenni ; — c a v. 
megfogamzani. 

11  pHHH m axi e b.  elfogadó. 

npHHOCHTe.iL  h.  bozó,  ajándé- 
kozó. 

IÍPHhochth  cs.  bozni,  nyujtani, 
ajándékozni. 

HpHHÔCf,  b.  ajándék,  bozatal. 

npiiHysnTeJiLHbííl . m.  kénysze- 
rító,  kényszer  — 

IípHHýÄHTH  cs.  rákényszeríteni, 
ráerószakolni. 

IIpímyKa  n.  ôsztôn. 

Upanneca  n.  herczegkisasszony . 

lIpHHn,e3na  n.  herczegkisasz- 
szony. 

lípHHneca  n.  herczegkisasszony. 

UpHHH,H 3 h a n.  herczegné,  ber- 
czegasszony. 

HpiiHUKa  n.  herczegasszony. 

llpHHip,  b.  herezeg. 

IípHHHTH  es.  elfogadni,  elvenni. 

IIpima^aTH  k.  i.  deborulni,  le- 
rogyni. 

IIpiina^oKE  h.  véletlen  eset. 

IIpimacaTH  ch  v.  derekára 
kôtni  (kotényt,  szoknyát). 

IIpunacKa  n.  kôtó,  kotény. 

IIpimeKaTii  cs.  idehozni,  ide- 
tolni. 

IIpiinepTH  cs.  ťeltámasztani ; 
— ch  v.  támaszkodni. 

Ilpiin exiH  cs.  kissé  megpirítani, 
megsútni ; rásútm  (bélyegef 
a marhára) ; megtitni. 


— XIpitllHHa  — 312  — npHpOCHVTH  — 


IIpHDHHa  n.  halogatás,  késlel- 
tetés. 

IIpHnHHKa  n.  rag  (szuffix). 

IIpimHHOBaHH  s.  ragozás. 

IIpHnHHOBaTír  cs.  ragozni. 

IIpnirapaHa  s.  támaszkodás, 
támasztás. 

UpanapaTH  cs.  támasztani,  tá- 
mogatni ; — ca  y.  támasz- 
kodni ; határos  lénni.  Moa 
3eM.ia  npHmipaTB  ca  Ha  Ah- 
äPhhôb'b  ropojn> : az  én  fôl- 
dem  András  kertjével  ha- 
táros. 

IIpMimcam  cs.  felírni,  felróni. 
túlaj  do  nítani. 

IIpHnHCB  h.  elóírás,  szabályzat. 

IIpHn.iaBaTH  cs.  ideuszni. 

IIpHn;iara  n.  ráfizetés. 

IIpmiJiaTHTH  cs.  ráfizetni,  meg- 
toldani. 

npMH.iOÄHTH  cs.  szaporítani. 

IípHirjibiBi*  h.  dagály. 

IIpHmrkraTH  cs.  befonogatni. 

IIpHiíJiioBaTH  es.  lekôpni. 

IIpmiHyTH  cs.  maga  elé  kotni, 
magára  akasztani. 

IIpniiHaTH  cs.  befogni,  mellé- 
fogni,  eléfogni. 

IIpHnÔÄHHMaTH  cs.  felemelni, 
felszedni. 

Hpii noMHH aTH  cs.  emlékezetbe 
bozni,  visszaemlékezni ; meg- 
emlegetni . 

IIpúnopyRa  n.  megbizás,  kub 
detés. 

Ilpniiopy hhth  cs.  megbizni. 


XIpunouHTM  k.  i.  kissé  megpi- 
henni. 

npHupaBa  n.  fuszer,  hozzávsló. 

IIpHnpaBHTH  cs.  megfuszereaii ; 
jól  megkészíteni. 

IIpuiipoBaÄHTH  cs.  bekisérni, 
elkisérni. 

HpniipoBÓÄB  h.  elhozás,  beki- 
sérés. 

IípunpoGHTH  cs.  megkéni,  be- 
kérni ; — ca  v.  bíkérez- 
kedni. 

JIpimpHHH  cs.  melléfosni,  hoz- 
záfogni,  befogni  (ôirot). 

IlpiniycTHTH  cs.  leíreszteni, 
lebocsátani. 

IIpHnyTHHKi>  (plant?go  major 
nôvt).  h.  útifu. 

IIpunyTHHH  m.  uts'éli,  ut  mel- 
let  fekvó. 

npHnywrH  cs.  ki^kasztani. 

ripHnyiaaTH  cs.  feszeereszteni, 
leereszteni. 

IIpHniBaTH  cs.  nekelni,  ének- 
kel  kisérni. 

HpHpajikHHe  s buzgalom. 

IIpHpBaTH  cs.^etépni,  eltépni, 
elszakítani  — ca  v.  lesza- 
kadni. 

IIpupoBHaTH  cs.  ôsszeliasonlí- 
tani. 

IIpHpoÄa  r természet. 

IIpopoJKenH  m.  természeti, 

termés^tes. 

IIpHpocjiH  m.  ránótt,  hozzá- 
nôtt. 

npHpoc^™  k.  i.  gyarapodni. 

npHpo^ľTH  k.  i.  hozzánóni, 


— XIpMpOCTM  — 


313 


IlpilCTÔHHÔCTL 


IIpapocTH  k.  i.  hozzánôni,  ránóni. 

UpupocT OKrjB  h.  rag,  ragaszték. 

IIpapocTt  n.  gyarapodás,  sza- 
porodás. 

ĽpHpiaaTH  cs.  rôvidebbre  vágni ; 
megrôvidíteni;  kimérni  (la- 
katot  az  ajtóra),  kimetszeni. 

npHpli'íHHH  m.  folyó  melletti. 

IlpacBaTaTH  cs.  eljegyezni  (le- 
ányt) ; magához  édesgetni, 
magához  vonní. 

XlpHCBOHHTH  cs.  eltulajdoníta- 
ni,  elsajátítani. 

IIpucejiLHHEB  h?  bevándorlott, 
gyarmatos. 

IIpncEäK,aTii  k.  i.  ide  ugrálni ; 
idenyargalni. 

IIpHCJiôBHHKB  h.  határozó  szó, 
igehatározó. 

IIpncjioBo  s.  határozó  szó,  ige- 
katározó. 

lipne  jio  (|)  aH  ht  h cs.  lenyomni, 
leteperni. 

IIpHCJiyra  n.  szoľgálat,  kiszol- 
gálat. 

HpHCJiyjEHHK'B  h.  szolga. 

IIpHCJiyxoBaTH  ca.  v.  hallga- 
tódzni,  figyelni. 

IIpHCHiiTH  ca.  megálmodni, 
álomban  megjelenni. 

IIpacHo  i.  ôrôktól  való,  Ôrok. 

npHCHOÄ^Ba  n.  szent  szuz. 

lipne  ho  M y a e hhk  b h.  ôrôkôs 

ver  tanú. 

IIpiiCHonaMaTHMH  m.  orôk  em- 
léku. 

IIpHCHocjíaBHHH  m.  ôrokké 
magasztalt. 


IIpHCHOcyiHHbii  m.  ôrôkké  való. 

npHCHHÍí  m.  ôrôkós,  ôrôktól 
való. 

npiícnkxoBaTH  cs.  elkészíteni; 
elrendezni ; felszerelni ; — 
ca  v.  elkészulni,  felszerelni 
magát. 

IIpacTaBaHa  s.  melie  állás. 

IIpncTaBaTH  k.  i.  melie  állani, 
ráállani ; a nó  čsaládjátioz 
menni  lakni. 

IIpHCTaBHTH  cs.  feltenni,  mel- 
létenni,  liozzátenni ; tuzhôz 
tenni  (fazekat). 

IIpiiCTaBKa  BoScKa  : hadjutalék. 

IIpHCTaBjrtHa  s.  feltevés,  mel- 
létevés. 

IIpHCTaHHHil  m.  tervhez  illó. 

IIpHCTapíijiBm  m.  ôreg,  meg- 
véniilt. 

IIpnCTaTH  k.  i.  a menyasszony 
családjába  bázasodni , a 
menyasszony  házába  menni 
lakni. 

IIpncTanB,  iipucraiiiB  li.  oly 
férfi,  a ki  neje  házában 
(neje  sziileinél)  lakik. 

IIpiiCTHraTH  k.  i.  érni,  meg- 
érni.  TorjíBi  aro^tr  sóiipaiií, 
kojih  ripucTyraByTL : akkor 
szedd  a szamóczát  (fôldi 
epret),  a mikor  érik. 

npiíCTHrjiBit  m.  érett,  meg- 
érett. 

IIpHCTiiľHyTH  k.  i.  érni,  meg- 
árni. 

IIpHCTÔHHóCTB  n.  iľlendôség, 
illedelem. 


— ilpiICTÔHHblH 


314 


— npHXOíIITH  — 


JIpHCTÔHHHH  m.  illedelmes, 
illô  ; illetékes  ; ne  npncTÔHHO 
Toôk  £0  ii;epKBH  cTyinrra : 
nem  vagy  illetékes,  hogy  a 
templomba  belépj,  nem  sza- 
bad  belépned  a templomba. 

IípHCTpaiiiHHH  m.  ijesztó,  félel- 
mes. 

IípHCTpkTTj  h.  eset,  találkozás, 
baj,  véletlen. 

IípHCTymmi  k.  i.  hozzálépni, 
kôzeledni ; hozzáfogni. 

IIpHcyxHTH  cs.  megítélni. 

HpHcyÄOR'B  h.  állítmány. 

npHcyHyra  cs.  hozzátolni,  mel- 
létolni,  kozelébb  tolni. 

IIpHcyCTBO  s.  jelenlét. 

IIpncycTBOBaTH  k.  i.  jeleň  lénni. 

IIpncyn^HH  m.  jeleň  levó. 

IIpncbLiaTH  cs.  elkuldeni,  el- 
szállítani. 

UpncHnaTH  cs.  teletôlteni,  rá- 
tôlteni,  feltôlteni. 

npHCtCTH  cs.  ráulni. 

Iípucknu  cs.  le  vágni,  elvágni. 

Ilpncara  n.  eskíí. 

UpncaraHa  n.  eskiivés. 

IIpncaraTH  k.  i.  eskiidni. 

HpHTaeHbiH  m.  titkos,  elrejtett. 

IIpHTBopB  h.  csarnok,  pitvar. 

IIpHTBopflTH  ca  v.  tettetni  ma- 
gát. 

IIpHTecaTH  cs.  kissé  lefaragni. 

IIpHTenH  k.  i.  idefolyni. 

IIpHTH  cs.  eljonni. 

IípHTHHaTH  cs.  levagdosni. 

IIpHTHCKaTH  cs.  megszorítani, 
szorítani. 


HpuTHCHyTH  cs.  megszorítani. 

HpHTHXHyTH  k.  i.  elcsendesedni. 

: IIpHTHX'B  b.  csend. 

npHTHHHHa  n.  akadály. 

| IIpHTO mhôctí)  n.  jelenlét. 

ITpHTOMHhra  m.  jelenlevo. 

II])OTonTaTH  cs.  letaposni,  le- 
hágni. 

npHToanTH  cs.  ôsszeforraszta- 
ni,  hozzáforrasztani. 

II|)HTpa<|)HTíi  cs.  rajtakapni, 
rátal álni ; — c a v.  elôjônni, 
találkozni,  megesni. 

IIpHTpa^yHOKB  h.  véletlen 
eset,  véletlen. 

IIpHTyaMTii  cs.  megérinteni ; j 
— ca  v.  megtiuzni  magát  , 
valahol. 

IIpHTyjiOK'B  h.  menedékhely. 

IIpííTiia  n.  példabeszéd. 

HpHTkcHHTH  cs.  megszorítani, 
odaszorítani  ; — ca  v.  rá- 
szorulni. 

IIpHTarH y th  cs.  idehuzni,  von-  ; 
szolni ; — ca  v.  idehuzni  \ 
magát,  idevánszorogni. 

IIpHTarB  h.  vonzódás,  vonzás.  9 

HpHyiíiiTH  cs.  hozzászoktaťni,  m 
idomítani,  oktatni. 

Ilpuyxa  n.  elôkészítés,  oktatásji 

IIpHXHJíHTH  cs.  lehajtani,  le-Jl 
hailítani ; — c a v.  leha-l  • 

jolni. 

IIphxo^hth  k.  i.  eljonni,  be^í  j 
folyni,  bejonni ; — ca  szi. 
raj  ta  a sor,  ó a soros ; meg 
kell . . . npuxo^HTB  ca  yiiep- 
th  : meg  kell  halni. 


— IIpHXÔftHHH  — 


315 


— IIpo  — 


IIpHxÔÄHHH  m.  bevételi. 

IIpiixô^CKHH  m.  plébániához 
tartozó,  egybázkôzségi. 

IIpHxÔÄ'b  b.  bevétel;  egyház- 
kozség,  plébánia,  parókhia. 

IIpnxôTL  n.  szeszély. 

IIpm^biTKaTH  cs.  lepisszegni, 
lecsitítani. 

IIphiií^jihth  cs.  megczélozni. 

IIpHijbnHTH  cs.  lelánczolni. 

Upinanimi  cs.  becsipni,  beszo- 
rítani. 

npiManHyTH  k.  i.  leguggolni. 

IIpn^acTBOBaTH  k.  i.  részt  ven- 
ni,  részesulni. 

Iípn^acTCHL  n.  egybázi  ének 
(áldozás  idején  éneklik). 

IIpH^iäCTnTn  cs.  áldoztatni ; — 
ca  v.  áldozni. 

IIpHaacTHHKí*  b.  áldozó  férfi ; 
részesulô,  igenév,  participi- 
um. 

IIpHaacTHima  n.  áldozóno. 

Ilpuaanja  n.  áldozás. 

IIpnaaniiaTH  cs.  áldoztatni;  — 
ca  v.  áldozni. 

HpHaeEaTH  cs.  kissé  várni,  be- 
várni. 

IIpHaecaTH  cs.  megfésúlni. 

npnaeTHHKí*  h.  papnôvendék, 
kleriku  s. 

npnaeT'B  h.  papság,  klérus. 

Upnaima  n.  ok ; kovász  felte- 
vés ; feltett  kovász. 

IIpHaHHHTii  cs.  feltenni  a ko- 
vászt ; okozni  valamit. 

npHaHHHHH  m.  okozó. 


IIpHaHHaTH  cs.  feltenni  a ko- 
vászt ; okozni  valamit. 

IIpiiaHCiHTn  cs.  bozzászámítani. 

IIpnaTa  n.  példabeszéd. 

IIpnajBaTH  ca  v.  ugy  tetszeni, 
ugy  rémleni. 

IIpHayji,HTíi  ca  v.  megcsodálni 
valakit. 

Ilpna  fecKa  n.  bajfésulés,  haj- 
hordozás. 

IIpumBa  n.  lábfej. 
npiim  erárnu  (-nibifi)  m.  eljôtt, 
megjôtt. 

npmii,eJieii,L  h.  idegen , jôve- 
vény,  jôtt-ment. 

IIpuníHTH  cs.  hozzávarrni,  oda- 
varrni. 

IIpHinj[eii;i>  b.  jôvevény,  jott- 
ment,  bevándorlott. 

lIpumnopOBaTH  cs.  megtakarí- 
tani. 

IIpHiiiiypHTH  cs.  bunyorítani ; 
fúlet  begyezni  (lónál). 

IIpirt3Ä'B  h.  megérkezés,  nreg- 
jôvés. 

IIpiibxaTH  k.  i.  eljonni,  meg~ 
jonni. 

IIpHa3HôCTL  n.  kedvesség,  kel- 
lem. 

IIpHa3HbiÍT  m.  kedves , kelle- 
mes. 

IIpuaTeJiL  b.  barát. 

npuaTeJiBCKHH  (-hh)  m.  baráti, 
barátságos. 

IIpnaTeaBCTBO  s.  barátság. 

IIpuaTHcs.  elfogadni,  elvállal- 
ni ; — ca  v.  megfogamzani. 

IIpo  e.  át,  keresztiil,  részére, 


Ilpoóa  — 


316 


— IIpoBo^euL  — 


nak,  nek ; ért,  miatt ; ósz- 
szetételekben : el,  meg,  be. 

Ilpoóa  n.  próba,  kisérlet. 

ÍIpoóaBJíaTii  cs.  folytatni,  to-  ! 
vább  terjeszteni. 

JIpoÔaAoearu  cs.  próbálni. 

TIpoÓHBaTH  cs.  átutni,  átszúr- 
ni,  keresztúldôfni ; — ch  v. 
átszúrni  magát ; keresztul 
fúr  n i magát , kimenekulni 
(a  tolongásból). 

npoÓHpam  cs.  válogatni,  ki- 
választani ; — ca  y.  áttor- 
ni  magát  valamin. 

IIpoÓHTH  cs.  átszúrni,  meg-  , 
szurni,  kivívni  ; — ca  v.  át- 
szurni  magát,  keresztul  ha-  J 
t olni. 

IípoóaeMa  n.  feladat,  felad- j 
vány,  problema. 

IIpoÓJieMaTHaHHH  m.  kétes,  bi- 1 
zonytalan. 

IIpoÓJiyjíHTH  cs.  egyideig  bo- 
lyongni. 

IIpoÓHBiH  m.  próbálni  való, 
próba  — 

IIpoóoBaHa  s.  próbálás,  kisér- 
let. 

IIpoóoBaTH  cs.  próbálni,  kisér- ! 
leni. 

Ilpoópani  cs.  kiválogatni,  át-  I 
szemelni ; — ca  v.  kitisz-  i 
tulni  (az  ég). 

UpoóyÄHTH  cs.  felkôlteni,  fel-  j 
ébreszteni ; — ca  v.  feléb- 
redni. 

IIpoÓBiTH  k.  i.  tartózkodni. 
lénni,  tengôdni. 


IIpoÓBixoKB  h.  tartózkodás, 
let ; tengôdés. 

IIpoótraTH  k.  i.  futkosni,  fut- 
kározni. 

IIpoókrHyTii  k.  i.  átfutni. 

IIpoBajíHTH  cs.  kisérni,  beki- 
sérni. 

IIpOBaacaTH  cs.  kisérgetni. 

IIpoBajmna  n.  fôldszakadás. 

IIpOBa.iHTH  cs.  betôrni,  bedón- 
teni,  áttôrni ; — ca  v.  be- 
dólni,  beszakadni. 

iIpoBa.1^  h.  szakadás,  szakadék. 

IIpoBapHTH  cs.  nagyon  meg- 
fózni ; — ca  v.  tulfóni. 

Rpoeôa  n.  kisérlet,  próba. 

IIpoeóa.ioeaTu  cs.  próbálni, 
kisérleni. 

IIpoBÓOBaTH  cs.  próbálni,  ki- 
sérteni. 

IIpoBecTH  (-Be^y)  cs.  elvezet- 
ni ; elómondani ; npoBejíH 
mh  cech  mopH : olvasd  el 
nekem  ezen  sorokat,  mond 
eló  ezen  sorokat. 

UpoBH.neii.L  h.  próféta. 

IIpoBH^kmie  s.  elórelátás,  gond- 
viselés. 

IIpoBnaHTL  h.  élelmiszer. 

npoBH3Ha  n.  élelmiszer. 

HpOBH3opHa  n.  ideiglenes  ál- 
lapot,  átmenet. 

npoBH3opr&  h.  igazgató,  jószág- 
igazgató. 

IIpoBHHij,Ha  n.  tartomány,  vidék. 

IIpoBHHiiiHa.iBH  hh  m.  tartomány  i, 
vidéki. 

IIpoBO^eniB  h.  vezetó,  vezér. 


— UpoBoíHTií  — 317  — IIpoÄOBÓaTM  — 


npOBOji,HTii  cs.  vezetni,  átve- 
zetni,  kisérni,  ntat  mutatni. 

IIPObôähhkb  h.  utmutató,  ka- 
lauz  i vezetó,  vonatvezetó  ; 
kolompos,  hangadó. 

IIpoboähhh  m.  vezetó. 

IIpOBOji,^  h.  vezetés , kiséret, 
kivitel ; vezeték  (sodrony- 
ból). 

IIpoB03HTH  cs.  elhordani , el- 
szállítani. 

IIpoBo3HHH  m.  szállító,  szállí- 
tási  ; lip0B03HHH  jlhct'b  : szál- 
lító  levél. 

npoBo3TE>  h.  szállítás,  szállít- 
mány. 

IIpoBOJioKa  n.  kuza-vona,  ha- 
logatás,  késedelem. 

UpoBOHaTH  ca  v.  megbudósód- 
ni,  rotbadni. 

IIpOBkBaHa  s.  fujdogálás. 

IIpoBkBaTH  k.  i.  fujdogálni. 

IIpoBk^kHHe  s.  belátás,  gon- 
doskodás,  gondviselés. 

IIpOBkTpHTH  cs.  kiszellóztetni ; 
— ca  v.  kiszellózni,  szel- 
lózni. 

IIpoBkinara  cs.  elóremondani, 
jósolni. 

IIpoBrtaTH  cs.  kiszórni  (magot). 

nporajíaTH  cs.  eltalálni. 

IIporatHOBaTH  cs.  eltékozolni, 
elpazarolni,  elverni. 

IIporaHaTH  cs.  kergetni,  úzni, 
hajtani. 

IIporjia^HTH  cs.  megsimítani, 
kicsiszolni. 


IIpórnaHa  s.  elkergetés,  elhaj- 
tás. 

npôrnaTii  (npoJKeHy)  cs.  elker- 
getni,  elhajtani ; elutasítani. 
IIporHkBaTH  cs.  megharagítani ; 

— ca  v.  megharagudni. 
UporoBopHTH  cs.  kimondani, 

elbeszélgetni. 

IIporoBôpKa  n.  kôzmondás. 
Ilporopkann  m.  kéresztiilégett, 
kiégett. 

II  oropkra  k.  i.  keresztúlégni, 
átégni. 

XIporpaMMa  (-gr-)  n.  programm. 
IIporpecHBHBiH  (-gr-)  m.  ha- 
ladó. 

IIporpecHCTi,  (-gr-)  h.  kaladó- 
párti  embeiy  a haladás  em- 
bere. 

IIporpecB  (-gr-)  h.  haladás. 
IIporpbi3TH  cs.  kirágni,  átrágni. 
IIpo^aBaHa  s.  árulás,  eladás. 
IIpo^aBaTH  cs.  árulni,  eladni ; 
elárulni ; — ca  v.  eladni 

magát. 

IIpo^aBeu,!.  h.  árus,  áruló  féríi. 
npOÄaBHmi,a  n.  árusnó,  áruló 
asszony,  kofa. 

IIpo^ajRa  n.  eladás,  árulás. 
lipová  jkhlih  m.  eladó. 
lipová™  cs.  eladni,  elárulni; 

— ca  v.  eladatni. 
IIpo^epstiH  m.  szemtelen,  ar» 

czátlan. 

IIpo^epTH  cs.  szétszakítani,  át- 
szakítani. 

npo^HpaTH  cs.  szakgatni,  tépni, 
IIpoÄOBÓaTH  cs.  átvájni,  kivájni. 


— npOÄOBrHH 


318 


— IIpOKJUITHH  — 


IIpo^OBrnn  m.  nagyon  hosszu. 

JIpoÄOBJKaTH  cs.  folytatni ; — 
ch  y.  folytatódni. 

npOÄOBiKHTeJILHHH  Hl.  tai’tÓS. 

UpoÄOJioÔHTH  cs.  kivésni,  ki- 
vájni. 

Upo^yBaTH  cs.  keresztulfujni, 
fuj  d o gálni , f uj  ni  val amit ; 
huteni. 

UpOÄyKTB  h.  termény. 

II  po  £y  Mara  cs.  elgondolkodni. 

lipový xt»  h.  szélkerék,  széleló- 
lyuk. 

IIpojik.ľL  h.  választék  (a  íejen). 

IIpoÄtpaBHTH  cs.  kilyukaszta- 
ni ; — ch  v.  kilyukadni. 

IIpoeKTHpoBaTH  cs.  tervezni. 

IIpoeKTL  h.  terv,  javaslat. 

IIpoJKHBaTH  k.  i.  élni,  tengódni. 

IIpoMpaTH  cs.  elnyelni,  fel- 
falni. 

IIpoJKHTn  k.  i.  megélni,  elélni, 
átélni. 

IIpoJKôpHHBoCTB  n.  falánkság. 

npoatôpiHBbii  m.  falánk. 

IIpo3a  n.  próza,  kôtetlen  be- 
széd. 

IIp63BaHHiii1e  s.  vezetéknév. 

IIp63BHCKO  s.  vezetéknév. 

IIpô3BHiii,e  s.  vezetéknév. 

IIpo3iipaTii  cs.  átnézni,  keresz- 
tiilnézni,  átlátni. 

Hpo3ôpnHBocTB  n.  éleselmiiség. 

IIpo3opjiHBBiH  m.  éleselmu,  be- 
látó. 

IIpo36pHBiH  n.  átlátszó,  át- 
tetszó. 

IIpo3ópB  h.  átnézés,  áttekintés. 


IIpo3paHHôCTB  n.  átlátszóság. 

IIpo3paHHBiH  m.  áttetszó,  át- 
látszó. 

IIpo3HBaTir  cs.  csufolni. 

IIpo3H6arni  k.  i.  nóni,  gyara- 
podni,  kikelni. 

IIpo3h6jií>ih  m.  átfagyott,  ke- 
resztul  fagyott. 

IIp03HÓHyTH  k.  i.  átfázni. 

IIpo3h6cth  k.  i.  átfázni,  meg- 
fázni. 

IIpoiirpaTH  cs.  elveszteni,  el- 
játszani. 

npoiicxoÄHTH  k.  i.  származni, 
eredni. 

IIpoHCxoJK^eHHe  s.  keletkezés, 
eredet,  származás. 

IIpôHTH  k.  i.  keresztiil  menili, 
átmenni : — ch  v.  kissé 
járni,  sétálni. 

IIpoKaHteHbiH  m.  bélpoklos. 

IIpoKa3a  n.  bélpoklosság. 

IIpoKa3jrnBi)iH  m.  pajkos. 

IIpOKHMeHB  h.  kôzvetleniil  az 
apoštol  olvasása  elott  éne- 
keltetni  szokott  egyházi 
ének. 

IIpOKHCHyTH  k.  i.  tulsavanyod- 
ni,  megsavanyodni. 

IlpoKJiHHaHH  s.  szitkozódás,  át- 
kozódás. 

UpoKjiHHaTH  cs.  átkozni ; — 
ch  v.  átkozódni. 

npoKjíHTH  cs.  elátkozni. 

IIpOKJIHTCTBO  S.  átok. 

IIpoKíHTBiH  m.  átkozott ; go- 
nosz,  elvetemiilt,  vásott. 


— IIpoKonaTM 


B 19  — IIponacTHMK'L 


IIpoKonaTH  cs.  átásni,  kcresz- 
tulásni. 

IIpo ko p miith  cs.  elé.tetni , el- 
használni,  megétetni. 

iípoKocHTH  cs.  elkaszálni,  félre 
kaszálni. 

IIpoKYpHTH  cs.  kif  u štôlni,  meg- 
f u štôlni  ; — ca  y.  megfus- 
tôlôclni,  megkozmásodni. 

■IípoKypopt  h.  ugyész. 

IIpoKyc'HTH  cs.  atharapni,  ki- 
la arapni. 

llpoiacb  h.  nyilás,  rés. 

IIpoiaMaTH  cs.  betôrni,  besza- 
kítani. 

lIpoieTapa.  h.  proletár,  lézen- 
gó,  állás  nélkiili  ember. 

IlpoJieTiTií  k.  i.  átreptilni. 

ĽpoieataTH  k.  i.  elfekudni  va- 
lameddig. 

UpoJiiiBaTH  cs.  kitôlteni,  kiôn- 
teni ; — ca  y.  kiômleni, 
kilocscsanni. 

IIpojiHBL  h.  tengerszoros. 

IIpoJiÔMT,  b.  keresztiiltôrés,  ki- 
tôrés. 

npoJio mht h cs.  áttôrni,  keresz- 
tultôrni,  betôrni;  — ca  y. 
betôrni  magától. 

IIpojryoB  li.  lék,  nyilás  a jegen. 

IIpoJikaTH  k.  i.  keresztiilmászni. 

IIpoMeM  e.  kôzt,  kôzôtt. 

líp  o m e jkhhh  m.  kôzbenfekvó. 

II  po  M-63KJ  t o k rL  h.  kôzbenfekvó 
tér ; kôzbenesó  idó,  idókôz. 

líp OMepSHy th  k.  i.  átfagyni. 

IIpoMecTM  cs.  elseperni. 


IIpoMKHyTH  cs.  lenyelni , el- 
nyelni. 

IIpoMOKHyTH  k.  i.  szétázni. 

IIpoMoanTii  cs.  szétáztatni. 

IIpoMoaHHH  m.  itatós ; npo- 
Moaimii  nankpL  : itatós  papir. 

IXpoMHBaTH  cs.  elmosogatni, 
elmosni. 

IXpoMbiceJTb  h.  ipar. 

IIpoMbicjEOBHH  m.  ipari. 

HpoMBicjiľB  h.  gondviselés. 

IIpOMbiTH  cs.  elmosni,  szét- 
mosni. 

IIpoMbinuraTH  k.  i.  gondolkod- 
ni,  gondoskodni  valamiról. 

IIpoMbpaTH  cs.  kimérni. 

IXpoHapean  cs.  elóre  megne- 
yezni,  elkeresztelni. 

IIpoHypHTH  cs.  bemártani,  víz- 
be  dugni ; — ca  v.  buk- 
fenczezni,  bukfenczethányni. 

Hpoo6pa3B  h.  minta,  minta- 
kép. 

IIpoopaTH  cs.  elszántani. 

IIponajíaHa  s.  elveszés,  elpusz- 
tnlás. 

npo  na^ara  k.  i.  veszendóbe 
menni,  elveszni,  pusztulni. 

IIponaHOBaTH  k.  i.  tuladni  a 
vagyonon , bevégezni  az 
nraskodást. 

IIponacHHKB  h.  elveszett  em- 
ber. 

IXponacTH  k.  i.  elyeszni , el- 
pusztnlni,  eltunni. 

IIponacTHHK'B  h.  elveszett  em- 
ber. 


— ilponacTh  — 


320 


— II  pOpOCH  y TH 


IIponacTL  n.  veszedelem,  ve- 
szély ; órvény,  mélység. 

IIpone,neBTHKa  n.  elókészító 
tan,  elôismerettan,  elóiskola. 

IIponujíHTH  cs.  keresztiil  fíiré- 
szelni,  átfiirészelni. 

IIponHHaTH  cs.  keresztrefeszí- 
tenl,  keresztezni. 

IIponuTam  cs.  felnevelni,  el- 
tartani. 

IIponHTH  (npôino)  cs.  elinni, 
beinni. 

IIponarLíH  m.  elivott,  beivott. 

IIpoiraaKa  h.  részeges,  korhely. 

ľfpoiuaBaTH  cs.  átuszni , ke- 
resztĺil  uszni. 

IIponaaKaTH  k.  i.  sirni  vala- 
meddig. 

IIponaecTH  cs.  keresztulfonni. 

IIponatTaTH  cs.  átfonogatni, 
befonni. 

IIpoiiOBkji.aHa  s.  prédikálás, 
papolás. 

IIponoBi^aTeaB  h.  prédikátor, 
hitszónok,  lelkész. 

IIponoBk^aTH  cs.  prédikálni, 
hirdetni  az  Isten  igéit,  pa- 
polni. 

nponoB'kflHHK'B  h.  prédikátor, 
hitszónok. 

IIponoBÍj^HHiíTBO  s.  prédiká- 
torság. 

IIponoBijuraiía  n.  az  ur  igéjé- 
nek  nôi  hirdetôje. 

IIponoB'feji,HHH  m.  prédikáló  — 

nponoBkftB  n.  prédikáczió, 
egyházi  beszéd. 


IIpoiro.TOTii  cs.  elgyomlálni, 
kigyomlální. 

nponoponi  cs.  szétfejteni, 
széthasítani. 

npoiiopunoHa.iBHôcTB  n.  ará- 
nyosság. 

nponopn,HOHajBHBiH  m.  ará- 
nyos,  ôsszhangzó. 

IIpoiiopnHH  n.  arány,  aránylat. 

IIpoiipacTii  cs.  elfonni,  fonni 
valameddig. 

IIponycTHTH  cs.  átereszteni, 
átbocsátani,  átengedni. 

IlpoiiyTOBara  k.  i.  beutazni. 
átutazni. 

1 IJponkBaTH  cs.  énekelgetni, 
dudolgatni. 

IIponkRaTH  c s.  kiszurni , ki- 
furni  (a  pipaszárat  tuzes 
dróttal). 

1 IIponkjíHTH  cs.  átfiirészelni, 
elfiirészelni. 

IIpôpBa  n.  szakadás,  rés. 

npôpBaTH  cs.  átszakítani,  szét- 
szakítani , keresztĺiltórni 
valamit ; — ca  v.  szétsza- 
kadni,  keresztiiltôrni  vala- 
min. 

IIpopeKaTH  cs.  elôremondani, 
jósolni. 

| UpopimaHne  s.  jóslás. 

IIpopoBHaTH  cs.  egyenlíteni, 
kisimítani. 

IIpopoKOBaTH  cs.  jóvendólni, 
jósolni. 

IIpopoKi.  k.  próféta,  jós. 

IIpopocHyTH  k.  i.  benôni ; be- 
szôrósódni. 


— IIpopOCTH 


321 


— IIpOCOXIiyTH  — 


IIpopOCTH  k.  i.  benóni. 

IIpopoHecKHf  (-lih)  m.  prófétai. 

IIpoponecTBO  s.  jóslás. 

IIpopyóaTH  cs.  átvágni,  keresz- 
tulvágni. 

IIpopHTH  cs.  széttnrni,  kiturni, 
kiásni. 

IIpopÍJÄHTH  cs.  gyéríteni. 

Hpopk3aTH  ' cs.  elvágni,  szét- 
vágni. 

IípopksB  h.  átmetszet,  átvágás. 

IIpocBaTaTH  cs.  eljegyezni. 

IIpocBkTa  n.  felvilágosultság  ; 
múyeltség,  oktatás. 

IIpocBkTaTeai)  h.  nevelô,  mii- 
veló,  oktató. 

IípocBkTaTH  cs.  nevelni,  oktat- 
ni,  muvelni. 

HpocBrfeTHT6Jii)  h.  rnuvelô,  fel- 
világosító. 

IIpocBiTHTeJiBHHH  m.  felvilá- 
gosító , megvilágító , ma- 
gyarázó. 

IIpocb^thth  cs.  felvilágosítani, 
magyarázni , képezni , ok- 
tatni. 

HpoTBrbin;aTH  cs.  képezni,  ne- 
velni ; polgárosítani ; — ca 
v.  neveltetni,  felvilágosodni. 

IIpocBkmeHBiH  m.  mnvelt,  fel- 
világosodott,  képzelt. 

IIpocH^kTH  k.  i.  elulni,  uldô- 
gélni. 

IIpocHMeii;L  h.  deczember,  ka- 
rácsonhava. 

IIpocHTeJiL  h.  kéró,  kérelmezó. 

IIpocHTeJiBHHH  m.  kéró,  kérel- 
mezó. 

Csopei  : Rutén-magyar  szótár. 


IIpocHTH  cs.  kérni,  megkôvet- 
ni ; — ca  y.  kérezkedni. 

IIpocKOMHÄiia  n.  a misét  meg- 
elózó  szertartás,  mely  alatt 
a lelkész  a szent  kenyeret 
rendeltetése  szerint  osztja 
fel. 

IIpocKOMTaTH  k.  i.  egyideig 
váslani,  egy  ideig  csiklan- 
dani. 

IIpocKpeÓTaTH  cs.  eívakarni, 
levakarni. 

IIpocKypa  n.  az  áldozáshoz 
megkivántató  kenyér,  szent 
kenyér. 

IIpocjiaBHTH  cs.  elkiresztelni, 
nagyon  magasztalni ; — ca 
v.  liiressé  lénni,  kirre  tenni 
szert. 

IIpocJie3HTii  CS.  valakit  kôny- 
nyekre  fakasztani ; . — ca  v. 
kônnyezni. 

Upocak^OBaTH  cs.  iildôzni. 

npOCJI^ÄÔBHHKT,  h.  iildôzó. 

IIpocak^HTii  cs.  kinyomozni, 
felkutatni. 

IIpocak^B  h.  nldózés,  nyomo- 
zás. 

IIpocHyTH  ca  v.  felébredni  ál- 
mából. 

IIpoco  (setaria  italica  novt.)  s. 
kóles,  kôlesmuhar. 

IIpocoHa  n.  félálom,  szender- 
gés. 

IIpocoTapB  h.  kéró. 

IIpocoxjiHH  m.  kissé  száraz. 

IIpocoxHyTH  k.  i.  kissé  meg- 
száradni. 

21 


— IIpócnaTH  — 


322 


IIpOCBIXaTH  — 


IIpócnaTH  k.  i.  elalndni  vala- 
meddig ; — ca  v.  egyet 

aludni,  kialudni  magát. 
EpocneKT-B  b.  terv,  elôrajz. 
npocnkBaHa  s.  boldogulás,  si- 
ker ; elómenetel. 
npocnkBaTH  k.  i.  boldogulni, 
elómenni. 

npocnkBi,  h.  elómenetel,  siker. 
EpocTaK'L  b.  pór,  paraszt. 
npociai;BKHH  (-bih)  m.  pórias, 
parasztos. 

EpocTaaKa  n.  pór,  paraszt  nô, 
paraszt  asszony. 

IípocTaaoKB  b.  paraszt,  pór ; 

átvitten:  buta,  esetlen. 
npocTeJHTH  cs.  elteríteni,  le- 
teríteni,  aláteríteni. 
npocTeHBKHH  (-bih)  m.  nagyon 
egyenes. 

EpoCTepra  cs.  kiterjeszteni, 
kinyujtani. 

npocrn  i.  figyelemmel ! (tem- 
plomi  felhivás  a felállásra 
és  figyelmezésre). 
npocTnpajio  s.  takaró ; szónyeg. 
npocTHpaHa  s.  kiterjedés,  ter- 
jedelem. 

npocTHpaTH  cs.  kiterjeszteni, 
kiszélesíteni ; — ca  v.  ter- 
jedni,  érni  valameddig. 
npocTO  i.  egyenesen ; ctóh 
npocTO : egyenesen  állj  ! 

egyszeruen ; npHÓHpan  ca 
npocTO : egyszeruen  ôltóz- 

kôdjél ; egyenesen,  ószintén; 
iiobÍjkb  npocTO  : mondd  meg 
ószintén. 


npocTOÓóaHBiii  m.  jobboldali. 

EpocTOflyniHocTB  n.  kedélyes- 
ség ; nyiltlelkuség. 

EpocTOJíyniHBiH  m.  nyilt,  ószin- 
te  ; kedélyes. 

npocTOKyTB  h.  nyujtott  szôg, 
egyenes  szog. 

EpocToiia^HBiH  m.  meróleges, 
fuggélyes. 

npocTopa  n.  kôz,  távol,  távol- 
ság ; terjedelem. 

EpocTopoHB  n.  kôz,  távol,  tá- 
volság  ; terjedelem. 

IIpocTOTa  n.  egyenesség,  sik- 
ság ; egyszeriiség,  egyugyii- 
ség. 

npocToyMHHH  m.  egyugyii, 
bnta. 

IIpocToaTH  k.  i.  elállni  vala- 
meddig. 

IIpocTepm  cs.  kiteríteni , ki- 
terjeszteni;  — ca  y.  kiter- 
jedni,  szétterj  eszkedni ; fel- 
fordulni,  élettelenul  esni  alá. 

npocTpkjíHTH  cs.  keresztiillóni, 
átlóni ; — ca  y.  átlóni, 

meglóni  magát. 

npocTy;n;a  n.  megbulés. 

npocTysHTH  cs.  meghuteni, 
lehuteni , kihuteni ; — ca 
y.  meghúlni,  kibulni. 

npocTBiH  m.  egyszeru ; egye- 
nes ; keresetlen,  ószinte ; 
paraszt,  pór. 

npocTHTH  k.  i.  kihulni,  meg- 
bulni. 

Epoc(j)opa  lásd : npocKypa. 

npocHxaTii  k.  i.  száradni. 


— IIpoci,6a  — 


323 


— npOTBIKaTH  — 


XIpocBÓa  n.  kérés,folyamodvány. 

IIpock^HH  m.  kissé  szurke, 
kissé  ósz. 

npocktfTH  cs.  átszítálni. 

IIpocaHKa  n.  kôles-fôld,  kôles- 
sel  bevetett  fôld. 

npocflHLii  m.  kôlesból  való, 
kôles. 

IXpoTe  i.  azért,  amiatt. 

IIpoTeKTOpB  h.  pártfogó. 

IIpoTepebnTH  cs.  kikaparni, 
keresztulturni. 

IIpoTepnkTH  k.  i.  elturni,  el- 
szenvedni. 

UpoTepTH  cs.  szétkenni,  szét- 
dôrzsolni. 

IIpoTecaTH  cs.  elfaragni,  meg- 
faragni. 

UpoTecna  n.  menet,  kôrmenet, 
proczesszió. 

IIpoTecTaHTKa  n.  protestáns 
vallásu  nó. 

IIpoTecTaHTB  h.  protestáns 
vallásu  férfi. 

IIpOTecTOBaTH  cs.  tiltakozni, 
ellenezni. 

IIpoiecTr*  h.  tiltakozás. 

IIpoTeCB  b.  oszlop,  palánk- 
oszlop. 

ĽpoTeau  k.  i.  átfolyni. 

IIpoTHBeHB  m.  ellenkezó , el- 
lenzó. 

IIpoTHB3aKOHHHH  m.  tôrvény- 
telen. 

IIpoTHBHTH  ca  v.  ellenszegiilni, 
ellenállani. 

UpoTHBHHK'B  h.  ellenfél ; ellen- 
ség. 


IIpoTHBHo  i.  ellenben,  ellen- 
kezóleg. 

UpoTHBHÔGTL  n.  ellenkezés, 
ellentét. 

IIpoTHBHBiH  m.  ellentétes,  el- 
lenkezô. 

IIpoTHBOBkcB  h.  ellensúly. 

IIpoTHBorjiaroJiaTH  k.  i.  ellen- 
mondani. 

IIpoTUBo^kaTH  cs.  ellene  míi- 
kodni. 

IIpoTiiB'B  e.  ellen,  ellenében ; 
kôriil,  tájban,  upoTHB-B  ho- 
Boro  poKa : újév  kôriil,  újév 
táján. 

IIpoTHCHyTH  cs.  keresztulszo- 
rítani,  átpréselni. 

IIpÔTKaTH  cs.  kidugni,  átfurni. 

IIpÔTKHyTH  es.  kidugni,  meg- 
nyítni  a viznek  a nyilást. 

IIpoTo  i.  azért,  amiatt ; — osz- 
szetételekben : fô  — 

IIpoTOBMawrH  cs.  áttolmá- 
csolni,  megmagyarázni. 

IIpOTOBB-H  cs.  széttôrni,  eltorni. 

IIpoToepei  (npoToiepei)  h. 
fópap. 

IIpoTOKOiB  h.  jegyzókônyv. 

IIpOTonôirB  b.  fópap. 

IIpOTonTaTH  cs.  kilyukasztani 
(lábbal). 

IIpOTopa  n.  veszteség,  kôltség. 

IIpOToprHyTH  cs.  elszakítani, 
szétszakítani ; — ca  v.  el- 
szakadni. 

IIpOTOTHITB  h.  óstypus. 

IIporpacTH  cs.  átrázni. 

IIpoTBiKaTH  cs.  vájni,  szurkálni. 

21* 


— IIpflflKa  — 


— IIpoTH'iKa  — 324 


IÍ])OiHliKa  n.  szurkáló , pipa- 
vájó. 

IIpoxIiKaTH  k.  i.  átfolyni,  ke- 
resztúlfblyni. 

IípoTarHYTii  cs.  áthuzni,  át- 
czipelni. 

1 1 p0TH3aTH  cs.  kiterjeszteni;  — 
ch  v.  kiterjedni.  terjedni. 

ILpoí|)eccHH  n.  foglalkozás. 

IípoífjeccopcTBO  s.  tanári  pálya, 
tanárság. 

ITpo(()eccop’f» , npo<[>ecoprb  h. 
tanár. 

IIpoc^HJľB  h.  arczél  , oldaél, 
profil. 

IIpo(f)ocrb  h.  porkoláb. 

IIpoxo^HTM  k.  i.  járni,  kelni, 
menni,  keresztulfolyni ; — 
ch  v.  járkálni,  sétálni. 

I ípoxoÄHme  s.  átjáró,  átjárás. 

ITpoxo^x  h.  átjáró,  hágó,  át- 
járás. 

Hpoii,BkjibiH  m.  kivirított,  vi- 
rágzó. 

Iípou,BkcTii  k.  i.  kivirulni,  ki- 
nyílni. 

Hpoii,BÍ)TaTH  k.  i.  virágzani, 
virulni. 

IIpoii,eji,ypa  n.  eljárás,  eljárási 
mód. 

IIpoii,eHT'b  h.  százalék ; kamat. 

XIpoii;ecHH  n.  kôrmenet,  menet, 
bucsujárás. 

IIpoaecB  h.  pór. 

npoií't^HTH  cs.  átszurni,  meg- 
szúrni. 

XIpoiytjKeHbiH  m.  átszúrt,  meg- 
szurt. 


IIpOHecaru  cs.  szétíesulni,  meg- 
fésiilni. 

IIpo  hhcthtii  * cs.  eltisztĺtani 
tisztĺtani. 

IIpoHHTaTii  cs.  elolvasni,  átol- 
vasni,  felolvasni. 

HpÔTL  i.  távol. 

npôiHJiLiH  m.  elment,  elmult. 

Tlpoma  n.  feloldozás ; bucsú, 
bucsújárás. 

npoiu,ajibHbiH  m.  bucsuztató. 

IIpomaHHe  s.  bucsťízás,  bucsú. 

IIpomeHHH  m.  elhalt,  istenben 
boldogult,  uébai. 

IIpof.xaTH  k.  i.  átutazni.  át-  i 


menní. 

UpoHBHTH  cs.  nyilvánítani, 
mutatni ; — ch  y.  nyilvá- 
nulni,  nyilatkozni. 

IIpyjKHHa  n.  rugó. 

IlpyHHCTÔCTb  n.  rugalmasság.  } 

HpyíKHCTbiH  m.  rugalmas,  ru- 
ganyos. 

IIpyHtHTH  cs.  erótetni,  erósza- 


kolni. 

IIpyccHH  n.  Poroszország. 
IIpyccrL  h.  porosz. 

HpyTHKB  h.  kis  vesszó. 

IIpyT'B  b.  vesszó. 

IlpkraTH  cs.  befogni  (a  sze- 
kérbe). 

npkjiHfi  izzadt. 

IIpkcHbiH  m.  tiszta;  édes  (víz); 

kovásztalan  (kenyér). 

IIpkTH  k.  i.  izzadni. 

IIpH  n.  vitá,  verseny ; harcz. 
IIpaxHBO  s.  szosz. 

IIpn^Ka  n.  fonóasszony. 


— Ilpnata  — 325  — IÍVäoiíth  — 


Ilpaaia  n.,  fonal,  fonott  szálak. 

IIpaáKa  n.  csat. 

np^inmi  n.  rokka. 

IIpaMHH  m.  egyenes. 

IIpaciHi];a  n.  rokka. 

IIpacTH  cs.  fonni. 

IIpaTaHa  s.  elrejtés,  eltakarítás. 

IIpaTaTH  (npaay)  cs.  rejteni, 
dugni ; temetni ; — ca  y. 
bujdosni,  bujkálni. 

Ilpaxa  n.  fonóasszony. 

IIpaaH  cs.  befogni  (a  szekérbe). 

IIcaiMonHceii;i.  k.  zsoltárkôltó. 

IIcajroMa.  b.  zsoltár ; a tem- 
plomi  szláy  ip  betu  neye. 

ncajiTiipL  n.  zsoltáros  kônyv. 

IIcajiTBipa  n.  zsoltáros  konyy. 

IIcajiTHpL  n.  zsoltáros  kônyv. 

Ilcapna  n.  eból,  kutyaól. 

IIchkb  h.  kis  kutya. 

Hcima  n.  dôg ; mihaszna,  gaz- 
ember ; kutyahús. 

UcHHKa  n.  kutyabôr. 

IIchcko  h.  nagy  kutya. 

Iíchtii  ca  v.  kutyálkodni ; el- 
romlani. 

ncHXHaecKiii  m.  lelki. 

ncuxoJioriuiecKHH  (-gi-)  m. 
lélektani. 

IIcHxoJiorHa  (-gi-)  n.  lélektan. 

IIcHine  h.  nagy  kutya. 

IIcoBaHa  s.  szidás , korbolás, 
feddés. 

IIcoBaTH  cs.  szidni,  korbolni, 
feddni. 

llcora  n.  kellemetlenség,  baj. 

IIcTpyx'B  (trutta  fario  állt.)  b. 
pisztráng. 


IícyTH  cs.  rontani,  rombolni ; 

— ca  y.  romoini. 

IIckTH  k.  i.  buzleni  (eb  modra). 

IIcroK'B  1i.  kis  kutya. 

líca  s.  kis  kutya,  kutyácska. 

IIcaTKO  s.  kis  kutya,  kutyácska. 

IlTaxa  n.  nôsténymadár. 

XlTax't  1i.  bininiadár. 

IlTaniHH  (-hh)  m.  madár  — 

IlTanioKi>  h.  madár. 

nxaaoKB  h.  madár. 

IlTHii,eaTejiL  b.  madarász. 

IlTm],a  n.  madár. 

IlTiniaaiiii  (-bih)  m.  madár  — 

IbrmiKa  n.  madárka,  kis  ma- 
dár. 

IlyÔJiHKa  n.  kôzônség ; nyil- 
vánosság. 

IIy6jiHliHÔCTL  n.  nyilyánosság. 

IlyÔJriiHHHH  m.  nyilvános,  kôz- 
birii. 

IlyroJiOBOKB  h.  békaporonty. 

IlyfteJiL  1i.  pudli,  uszkár. 

ny^HTH  cs.  ijeszteni,  rémíteni; 

— ca  v.  ijedni. 

(tussilago  farfar 
nôvt.)  h.  lókôrmu  szattyu. 

Ily^bEBaTH  cs.  bebabarni,  be- 
rántani  (ételt) ; felverni  a 
sámfára  ; m egu  tni  (lábát) ; 
beékelni ; — ca  y.  behá-, 

bartatni ; felyeretni  a sám- 
fára ; megutni  a lábát ; be- 
ékeltetni, 

IIyji;6HBKa  n.  liabarék,  rántás. 

IlyÄÓHpaTH  cs.  fôlszedni,  gyuj- 
teni. 

lIyji,6HTH  cs.  aláutni,  felutni, 


— ny.HOHTflK'b  


326 


— Ily^KÔBKa  — 


felverni , beékelni ; beba- 
barni. 

nysÓHTaK'E*  h.  béllelt  nôi  be- 
kecs. 

Ily^ôoH  b.  beékelés,  felverés, 
sámfázás  ; béllés. 

IIy1zi,6ôHHHKrB  h.  alulcsapó  ke- 
rék  (a  vízi  malomnál). 

IlyÄÓopojíOR'B  h.  áll,  állkapocs. 

ny,n6rkrHyTH  k.  i.  aláfutn  . 

IlyjíBaaHHa  n.  átalgerenda, 
fenékgerenda. 

Ily^BaaHTH  cs.  aládônteni,  le- 
dônteni. 

Ily^BepeHH  cs.  alávetni ; ki- 
tenni ; nyABepean  ÄLHTHHy  : 
alávetni  a gyermeket,  ki- 
tenni  a gyermeket. 

ny^BaacHBiH  m.  alárendelt, 
fiiggó,  alattvaló. 

Ily^BasaTH  cs.  felkôtni,  feltúr- 
ni  (ruhát) ; — ch  v.  fel- 
gyiirkôzni. 

IlyjíreHKaTH  cs.  felbátorítani, 
felbiztatni. 

Ily^rHHTH  k.  i.  megrothadni 
az  alján. 

Ily^roBopaTH  cs.  rábeszélni, 
felbiztatni. 

IIy/i;roaHTH  cs.  felemelni  a 
szoknyát,  megmezteleníteni ; 
— c a v.  felemelni  a saját 
szoknyáját,  magát  megmez- 
teleníteni ; felgyiirkôzni. 

IIyji;rôpBe  s.  begyalja , emel- 
kedés,  lejtóség. 

Xly^rôpii  s.  hegyalja,  lejtóség. 

Hy#ropHHHHri>  b.  begyaljai  férfi. 


Ily^ropaHKa  n.  hagyaljai  nó. 

ny^ropkxH  k.  i.  megégni  az 
alján,  alul  megégni. 

Ily^roTOBHTeaLHBiH  m.  elóké- 
szító. 

IlyÄroTOBHTH  cs.  elókészíteni ; 
— ca  v.  elókészíilni. 

nyÄroTOBakHa  s.  elókészíilet, 
elókészulés. 

IlyÄrpeócTH  cs.  alákaparni, 
alákotorni,  alátolni. 

ílys^aHeiiib  h.  alattvaló. 

IlyjwaHHHK'B  h.  alattvaló. 

IlyÄÄaHHHH  m.  alattvaló,  alá- 
rendelt. 

Hýbaní  cs.  feladni ; aláadni, 
alárendelni. 

Ilyjí^epjiiaTH  cs.  támogatni, 
segíteni. 

IlyÄÄyTH  cs.  felfujni,  aláfujni. 

IlyjiiseMHBiH  m.  fôldalatti. 

IIy^3HMHHH  m.  télalávaló, 
késó  ószi. 

IlyjiiKacaTH  ca  v.  felgyiirkôzni, 
felemelkôzni. 

Ily^KaHaTH  cs.  alábengeríteni, 
elgnrítani  valameddig ; — 
ca  v.  elgnrulni. 

ny^RJia^Ka  n.  támasztófa,  tá- 
masztó. 

IlyíKaajíOBaTH  cs.  alátámaszt- 
gatni,  alárakosgatni. 

Ily^KiacTH  cs.  alátámasztani, 
alábelyezni ; — ca  v.  alá- 
támasztatni. 

IlyžíKOBa  n.  patkó ; ny,a;KOBy 
npnÓHTH  : patkolni,  vasalni. 

Ily^KÔBKa  n.  kis  patkó. 


- Ily^KÔjKHHH  — 


327  — IlyÄMypoBaTii  -r- 


ny^KÔ^HLiH  m.  bor  alatt  levô, 
bóralatti. 

Ilyji.KOJi'feHHbii  m.  térd  alatt 
leyó,  térdalatti. 

ny^KOľtHO  s.  térdhajlás. 

Ily^KonaHa  s.  aláásás,  aláak- 
názás. 

Ily^KonaTH  cs.  aláásni,  aláak- 
názni. 

ny^KoimBii  m.  aknáboz  való. 

nyftKopkHHbra  m.  gyôkér  alatt 
levó. 

íly^KOCETH  cs.  alákaszálni ; le- 
vágni. 

IlyÄKpacTH  ca  y.  odalopóz- 
kodni. 

Hy ^KpHJiLHLiii  m.  szárny  alatt 
leyó. 

ny^KplmHTeib  h.  segító , tá- 
mogató,  erósító,  segéd. 

IlyÄKpínHTH  cs.  megerosíteni, 
támogatni,  megszilárdítani, 
bátorítani ; — ca  v.  meg- 
erósôdni,  nekibátorodni. 

íly^KynHTH  cs.  felbérelni,  meg- 
vásárolni. 

ny,a;ia3HTH  k.  i.  alámászni. 

Ily^jrerfflHTH  cs.  megkônnyí- 
teni , enyhĺteni ; — ca  v. 
megkônnyebbúlni,  enyhiilni. 

Ily^jieataTH  k.  i.  alávetve  lén- 
ni, tartozni  valaki  alá,  esni 
valami  alá. 

ny^JieTkra  k.  i.  felrepnlni,  fel- 
repiilni  valameddig , neki- 
repúlni. 

íly^Jrean  k.  i.  (^aKoro)  yala- 
kinek  a belyére  fekudni, 


elfoglalni  a más  fekyó  he- 
iyét. 

IlyÄJiHsaTH  cs.  megnyalni,  ki- 
nyalni ; — ca  v.  nyalakod- 
ni,  nyalakodni,  nyalni  ma- 
gát. 

Ily^JiOMTH  cs.  alátenni,  alá- 
helyezni. 

ny^ioMLii  m.  hamisított,  ha- 
mis,  ál. 

ny^JtOMHTH  cs.  megsántítani, 
ugy  megntni,  liogy  megsán- 
tulj  on ; leverni  a lábáról. 

IlyjíJikraTH  k.  i.  másnak  a he- 
lyére  fekudni. 

IlyAJľtcHHH  m.  erdóalatti. 

Ily^ikTaTH  k.  i.  felrepulgetni. 

Ily^Jia  e.  szerint,  kóvetkezté- 
ben. 

Ily^JiarHyTn  k.  i.  másnak  a 
fekyó  hetyét  elfoglalni. 

IIyji;Mep3HyTH  k.  i.  kissé  meg- 
fagyni. 

Ily^MeTaTH  cs.  felyetni,  fel- 
hányni ; — ca  v.  felyetni 
magát,  felngrani. 

IlyAMeTOBBiH  m.  alanyi. 

Ily^MeT-B  h.  alany  (a  nyelv- 
tanban). 

Ily^MOBa  n.  rábeszélés ; bujto- 
gatás,  felbiztatás. 

IlyÄMOBHTH  cs.  rábeszélni ; fel- 
biztatni,  felbnjtogatni ; — 

ca  v.  rábeszéltetni. 

Ily^MOKHyTH  k.  i.  aláázni. 

Ily^MaHacTBipBHBm  m.  kolostor- 
alatti,  klastromaljai. 

IlyÄMypoBaTH  cs.  aláfalazni,  az 


- npM^pKÔBaTH 


328 


— ny^pocľH  — 


alapot  kiépíteni,  alapfalat 
huzni. 

IIyÄMÍ>pKOBaTH  cs.  meglesni. 

IIyÄHe6eHa  s.  szájpadlás. 

ny^HeóecHHH  m.  égalatti,  ég 
alatt  levó. 

IlyjíHedHBiH  m.  szájpadláson 
levó. 

IlyÄHecTii  cs.  alávinni,  oda- 
vinni,  felvinni ; — ch  v.  fel- 
emelkedni. 

Ily^HHMaHH  s.  felemelés,  emelés. 

IlyÄHHMaTH  cs.  emelgetni,  fel- 
emelni ; — ch  v.  emelkedni. 
felemelkôzni. 

Ily^HÔJKHMM  m.  láb  alá  való, 
lábalatti. 

IlyjiiHOHíOKB  h.  zsámoly. 

nyjíHocHTH  cs.  odavinni,  alá- 
vinni. 

Ily^HHTii  (ľiyÄÄOHMy)  cs.  fel- 
emelni;  Ha  bbicoko  nynHHTH: 
magas  hangon  kezdeni,  ma- 
gas  bangon  énekelni ; — ch 
v.  felemelkôzni,  felkelni. 

IlyÄOJiJíHTH  cs.  feltôlteni,  hoz- 
zátôlteni. 

IIyji;opBaTH  cs.  alászakítani, 
felrobbantani ; aláásni ; ny- 
ÄopBaTH  coôk  3ji;opoBJiH  : alá- 
ásni az  egészségét ; — ch 
v.  alászakadni,  felrobbanni. 

IlyÄnaiHTH  cs.  felgyujtani,  alá- 
gyujtani. 

rty^naaKa  n.  lepény. 

IlyÄiiacaTH  ch  v.  felkôtni  a 
rubáját,  felgyiirkózni,  neki- 
gynrkôzni. 


Ily^nepiH  cs.  feltámasztani, 
nekitámasztani,  megtámasz- 
tani ; — ch  v.  támaszkodni, 
kônyôkôlni. 

IlyÄiiH.íHTH  cs.  aláfiirészelni. 

riy,n;nHpaHH  s.  támasztás,  tá- 
mogatás. 

Ily^irapaTeJiL  h.  támasztó,  tá- 
mogató. 

nyÄirapaTH  cs.  támasztgatni, 
támogatni ; — ch  v.  támasz- 
kodni, kônyôkôlni. 

íly^nHcaiiH  s.  aláírás. 

IlyÄnHcaTeJiB  h.  aláíró. 

ny^nncaTH  cs.  aláírni ; helye- 
selni ; — ch  v.  aláírni  a 
nevét. 

ny^nncb  n.  aláírás. 

j IlyÄn.ieHHHKB  h.  az  ingnek 
(ruhának)  a váll  alatt  levó 
része ; liónalj. 

IIyji;nitTaTH  cs.  fonogatni,  be- 
fonni. 

Ily^noBenB  h.  a hold  élsó  ne- 
gyede. 

IIyji,nojiKOBHHKrL  h.  alezredes. 

IlyniipaBa  n.  fiiszer. 

ny^npaBiiTH  cs.  felcsinálni,  fel- 
verni,  feliitni ; fuszerezni. 

IlyÄpajiiHTH  cs.  felbíztatni,  fel- 
bujtatni ; rossz  tanácsot 
adni. 

Ily^paTH  (nyjupy)  cs.  ôsszetép- 
ni,  ôsszeszakítani,  ôsszenyu- 
ni ; — ch  v.  ôsszetépódni, 
ôsszeszakadni. 

IlyÄpocTH  k.  i.  felnóni,  meg- 
nóni. 


— ny&pyÓäTH . — ■ 

Ily^pyóaTH  cs.  alávágni. 

nyÄpy^HLif  m.  kézalatt  levó, 
kézugybe  eso ; ba.loldalon 
álló  Ôkôr. 

HyXpHBäíH  cs.  felszakítani, 
felrobbantani. 

IíyÄpHTH  cs.  aláturni,  aláásni. 

IlyÄp^aHfl  s.  alávágás , alá- 
metszés. 

ny^pksaTH  cs.  alávágni,  alá- 
metszeni ; - ca  v.  alámet- 
szetni , alávágatni ; nyjirpk- 
3aBi>  mh  c a nepCTB:  az  új  ja- 
mou (a  lábújj  értendó)  le- 
szakadt  a felsó  bor,  tehát 
fáj,  megvágódott  az  u j j am. 
Kóhl  iiy/ípksaBL  ca  : a 16 
ôsszevágta  a lábát  (patkó- 
val,  kovón  . . .). 

Iíy^ca^HTH  cs.  felemelni,  fel- 
segíteni  valahova. 

IlyscKaKaTH  k.  i.  ngrálni  (tar- 
tósan). 

Ily^cKaKOBaTH  k.  i.  ugrándoz- 
ni  (hužamosan). 

IIyji;cKOxiHTH  k.  i.  ugrani,  fel- 
ugrani  (egyszer). 

IIyji;co6oHHe  Koieco  : alulcsapó 
kerék  a vízi  malomnál. 

HyÄCOXHyTH  k.  i.  kiszáradni, 
alászáradni. 

Iíy^CTaBnTH  cs.  alátenni,  alá- 
lielyezni. 

IlyjíCTeJíHTH  cs.  aláterítni,  alá- 
vetni; almozni. 

Ily^CTpBFra  cs.  alányirni,  kô- 
rulnyirni. 


TíjJVh  — 

Hyscy^HMLit  m.  vádlott,  alpe- 
r es. 

IlyÄ-cyÄ'HHH  m.  yizsgálat  alatt 
álló. 

IlyjíCBiríaTH  cs.  alátôltógetni, 
kitôltôgetni ; feltôlteni  (ut- 
czát,  tôltést). 

Ily^ck^aTH  cs  elfoglalni  a más 
lielyét,  más  helyére  iilni. 

Tly^cícTH  cs.  elfoglalni  a más 
lielyét,  más  lielyére  ulni. 

ny^Tean  k.  i.  aláfolyni. 

IlyÄTarHyTH  cs.  elhúzni , alá- 
bnzni,  aláczipelni ; — - ca  v. 
alámenni,  alávonszolni  ma- 
gát. 

Ily^xBaTiiTH  cs.  felkapni,  fel- 
emelni, felragadni ; — ca  v. 
felngrani,  gyorsan  felkelni. 

IlyÄXOÄiiTH  k.  i.  kôzeledni, 
nem  messze  lénni,  járni ; 
érni,  terjedni  valameddig. 

Ily^acHBit  m.  idejekorán  levó, 
szukséges. 

IlyA^acB  i,  idejekorán.  jókor. 

IIyji;a:epi>KHyTH  cs.  aláhuzni  (az 
irást). 

ny^aecaTH  cs.  felfésiilni. 

XlyjpiHHHTH  cs.  alávetni,  alá- 
rendelni ; — ca  v.  alávetni 
magát,  engedelmeskedni. 

IlyÄaHCTHTH  cs.  egy  kissé  meg- 
tisztĺtani. 

rty^níHTE  cs.  felvarrni. 

Ily^B  e.  alá,  alatt ; ôsszetéte- 
lekben  ; fel,  meg,  felé.  Lásd  : 
nô;TB. 


— IIyjKa;io  — 


330  — nyTB  — 


Hýbalo  s.  ijesztó,  rém;  kisértet. 

IlyjKaHa  s.  íjesztés,  rémítés. 

IlyjKaTH  cs.  ijeszteni,  rémíteni. 

Ilyn^B  h.  padlás. 

IlyKaBKa  n.  bodzafa-puska. 

IlyKajiKa  n.  bodzafa-puska. 

IlyKaTH  cs.  csordítani,  pattog- 
tatni  (ostorral) ; piifôlni, 
verní,  dôngetni. 

IlyKHyTH  cs.  megiitni ; csattan- 
tani,  pattantani ; — k.  i. 
csattanni,  pattanni. 

nyjiaH,n;3eH  h.  fiu,  kôlyók,  ri- 
pók. 

IlyiLKa  n.  pulyka. 

IlyjBOBOKHH  (-bih)  m.  diiledt 
szemu. 

IlyjiBooKHH  (-híí)  m.  diiledt 
szemii. 

IlyjBC'B  h.  iitóér. 

IlyHKTHpoBaTH  cs.  pontozni. 

IlyHKTB  h.  pont. 

IlyHTi,  h.  pont. 

IlynHK'B  h.  krumpli,  kolompér, 
burgonya  (gyermeknyelv- 
ben). 

ílynoKTb  h.  kbldôk. 

íly  n b h.  kôldôk. 

IlyiľB,  núiis,  nknrB  h.  pap,  lel- 
kész. 

nycíHKí)  b.  pruszli,  pruszlik. 

Ľycxapa  n.  sivatag  ; pusztaság. 

IlycTapHHKB  h.  puszta,  pusz- 
taság. 

XXyCTHTH  cs.  elereszteni,  elbo- 
csátani,  hagyni ; — ca  v. 
elereszkedni,  engedni ; ny- 
cthth  ca  y nyTB : elutazni. 


IlycTOBaTH  cs.  pusztĺtani,  rom- 
bolni. 

IlycTOCBaTCTBo  s.  vakbuzgóság. 

IlyCTOCBaT'B  h.  vakbuzgó. 

IlycTOTa  n.  uresség,  iir ; pusz- 
taság, biábavalóság,  haszon- 
talanság. 

IlycTomHTH  cs.  pusztĺtani,  meg- 
semmisíteni,  rontani,  rom- 
bolni ; — ca  v.  pusztulni. 

IlycTomHHH  m.  hasztalan,  mi- 
haszna. 

IlycTHn  m.  puszta,  iires ; hiú, 
hiábavaló. 

IlycTHHHHK'B  h.  remete. 

IlyCTHHCTBO  s.  ľemeteség ; re- 
meteskedés. 

IlycTBina  n.  puszta,  pusztaság; 
sivatag. 

IlycTkTH  k.  i.  pusztulni,  vesz- 
ni,  vadonná  válni. 

IlyTaHa  s.  megkôtés,  bonyolí- 
tás,  akadályozás. 

IlyTaTH  cs.  akadályozni , za- 
varni , alkalmatlankodni ; 
békóba  verni,  kipányvázni ; 
megkôtni  a kereket ; — ca 
v.  bebonyolódni,  akadozni. 

IlyTeBO^HTeiB  h.  utmutató, 
kalauz. 

IlyTeBÔÄHHH  m#  vezetó,  utmu- 
tató. 

IlyTHKT,  h.  ôsvény,  utacska. 

IlyTHHKT.  h.  utas,  utazó ; nt- 
kaparó. 

IlyTo  s.  békó. 

IlyTOBaTH  k.  i.  utazni. 

IlyTB  n.  ut,  utazás. 


— Ilyctra,  — 


331 


— IlfeCKOBHHa 


ílytfKB  h.  puff,  puffogás. 

IlyxjiHHa  n.  daganat. 

Ilyxao  s.  zuza. 

IlyxjiBiH  m.  dagaclt,  puífadt. 

IlyxHyTn  k.  i.  dagadni. 

IlyHHHa  n.  ôrvény. 

IIyxiHTH  cs.  kifakasztani  (da- 
ganatot,  kelést). 

IlyniKa  n.  puška. 

IlymKapL  h.  puškám  u ves. 

IlymaHa  s.  lakomázás  a bójtôt 
megelózó  estén,  utolsó  far- 
sang. 

IíymaTH  cs.  ereszteni,  bocsá- 
tani,  engedni ; — c a v. 

ereszkedni,  bocsátkozni. 

IIxaHa  s.  dugás,  tómés. 

IIxaTH  (nxaBy)  cs.  dugni,  tolni, 
tômni ; — ca  y.  tolakodni. 

IIxHyTH  (nxHy)  cs.  tolni,  lokni. 

ílaeaa  n.  méb. 

Ilaoia  (apis  mellifera  állt.)  n. 
méh. 

IlaojiHHOE^  h.  méh  es. 

IlaôJiKa  n.  méhecske. 

IkiojiHHKT,  h.  méhes. 

IIhôjihhu.ltbo  s.  méhészet. 

IlaojrapL  h.  méhész. 

Iíľihet.  h.  kis  kutya. 

IlnmHKa  n.  kutyabór. 

IInieHHii;a  (triticum  sativum 
nôvt.)  n.  buza. 

IlmeHHaHBiH  m.  buzából  való, 
buza  — 

IlnieHHinHBiH  m.  buzából  való, 
buza  — 

IlBipeH  h.  parajfu. 

IIbicoeb  h.  száj  (állatoknál). 


IÍBiTaHa  s.  tapogatás,  tapin- 
tás ; kérdés. 

IlBiTaTH  cs.  tapogatni,  tapin- 
tani ; kérdezni ; — ca  y. 
tapogatózni ; kérdezóskôdni. 

IlBiTia  n.  pitie  (a  malomban). 

IlBixa  n.  góg. 

IlBiniaTH  ca  y.  buszkélkedni. 

IlBiinHBiH  m.  parádés,  csinosan 
ôltôzótt ; kényes ; gógós, 
biiszke. 

n^BeiíB  h.  éneklész,  kántor. 

IkfcBHima  n.  harfa. 

IIkBHHi];a,  ntiBHHii,a  n.  pincze. 

IkfeBaecKHH  (-Bit)  m.  éneklészi, 
kántori. 

IlkKHHaa  n.  kolbász. 

IlkKHBit  m.  siitó  ; irtEHoe  eo- 
Pbito  : sútó  teknó. 

Ikfeaa  n.  furész. 

IlkaoBaTH  cs.  furészelni. 

nkiOBHHa  n.  furészpor. 

IltHa  n.  hab ; irkHy  toiihth  : 
habzani. 

níjHHTH  cs.  habot  verni ; — 
ca  v.  habzani,  tajtékozni. 

nkH^Ha  n.  nyugalomdíj  ; ve- 
rés,  eldóngetés. 

nkmie  s.  éneklés,  ének. 

IIkHa3B  h.  kispénz , félkraj- 
czár  : pikkely  (a  halnál) ; 

pénz. 

IlrfHa3k  t.  pénz. 

Ilkpa  s.  toll ; a kukoricza  csó 
héj  a. 

IlkceHEa  n.  dal. 

IHjceh  t.  homokpuszta. 

n^CEOBHHa  n.  homokos  fôld. 


— IlkCKOBLIH  — 


332 


— IIubb  — 


niiCKOBbiíi  m.  homokos. 

H/fccHHBeiiiB  h.  daloló,  clalnok. 

JľfecHHKapL  h.  dalkôltó. 

ITíchhk'b  h.  dalos  kônyv. 

IľfecHnaa  n.  zsoltár  kônyv. 

IktcninKa  n.  dal,  ének. 

IľfccHonkBeiíB  h.  ^soltárkôltô. 

IkfccHB  n.  dal,  ének. 

IHchh  n.  dal,  ének. 

mcoKB  h.  homok. 

II'icTpkroBaTHH  (-go-)  m.  szep- 
lôs. 

II'iiCTpirbi  (-g-)  t.  szeplô. 

Ilf.CTVHHHHíí  n.  gyermekápoló 
nó,  dajka. 

IHíctvhctbo  s.  gyermekápolás. 

nt.CTVHB  h.  gyermekápoló,  ne- 
veló. 

niTam  cs.  kérni,  kérdezni ; — 
ch  v.  kérdezóskôdni. 

IliTaTb  h.  kéró. 

IlkTeiB  h.  kakas ; szita  (a  g a- 
rat  alján). 

IIíth  k.  i.  énekelni,  danolni. 

HkTHe  s.  éneklés. 

H'i>TJiLOBaTH  cs.  pitlélni,  finom- 
ra  megôrôlni,  átszitálni. 

IlkTyx'L  h.  kakas. 

ľľkTHH  m.  énekelt,  megénekelt. 

IktiptaBKa  (sorex  állt.)  n.  czicz- 
kány. 

ITkii,KaTii  k.  i.  czinczogni. 

II,kii,KOH,feTH  k.  i.  czinczogni. 

IBbU'ibHÔuií  m.  piczi,  picziny. 

H'ibib'ibHbKuú  m.  piczinyke, 
piczi. 

IhbWbubKuií  m.  piczike,  pi- 
czinyke. 


Illaib  n.  kemencze. 

IkkmaKB  h.  gyalogos ; gyalog 
munkás  ; gyalog  katona. 
ntmexoÄHTH  k.  i.  gyalogolni. 
IlkniHiiKi*  h.  gyalogút,  ôsvény. 
Iktnibifi  m.  gyalog,  gyalogló. 
IÍHBKa  (hirudo  állt.)  n.  nadály, 
piócza. 

Iíh^b  n.  arasz. 

Ilajnmi  cs.  feszíteni,  szorítani; 

k.  i.  csikarni  (gyomorban). 
IIhhijii;h  k.  n.  részeges,  kor- 
hely. 

IIhhctbo  s.  részegeskedés,  kor- 
il elység,  részegség. 
llHHCTBOBaTH  k.  i.  részegesked- 
ni.  korhelykedni. 

IlHHbiH  m.  részeg,  becsipett. 

IlHCTVK'b  li.  ôkôl. 

IIhctb  n.  ôkôl. 
línia  n.  boka. 

Iíarepo  sz.  ôten. 

IlHTKa  n.  ôtôs,  ôt  forintos. 
IlHTHajiibii,HTL  sz.  tizenôt. 
IlHTHaHii;HTb  sz.  tizenôt. 
nHTHaii,ii;HTbiH  m.  tizenôtôdik. 
IlHTHaimHTL  sz.  tizenôt. 
Hhthhii,h  n.  péntek. 

IIhtokb  h.  péntek. 

HhTBIH  sz.  ôtôdik. 

IIhtl  sz.  ôt ; iihtb  ctobb  : ôt- 
száz. 

nHTBÄeCHTHHIÍH  11.  puilkôsd. 
IÍHTB^ecHTBiH  sz.  ôtvenedik. 
nHTBÄecHTB  sz.  ôtven. 
IIhtbähchtb  sz.  ôtven. 

ITííbb  sz.  fél ; niiBTpeTH  : har- ; 
madfél. 


— 


333 


— Pa^OCHHÍI  — 


JĽiAh  h.  padlás. 

BLuJiitiH  m.  rossz. 

IIuirE)  h.  pap. 

IIupBaTH  cs.  ósszeszakítani. 
Hute  k.  i.  elmenni. 


Az  ide  tartozó  tóbbi  sza- 
vak  no  . . . alatt  kereséndók ; 
cioftBi  npHHajieíEy^k  hh  m k 
GJioBa  rxa^až  iiEJia  cjiôb'b 
nÔÄT»  no  . . . 


P. 


P,  p : a rntén  ábéczé , tizen- 
hatodik  betiije ; magyar 
megfelelóje  r. 

PactAcnw  h.  ráadás. 

Paóa  n.  szolgáló,  szolgálóle- 
ány. 

PaÔHHB  h.  rabbi. 

PaÔAOectTu  cs.  rabolni,  fosz- 
togatni. 

PaóoBaTE  cs.  rabolni,  foszto- 
gatni. 

PaôoTa  n.  munka,  dolog; 

PadoTaTH  cs.  dolgozni,  mun- 
kálkodni. 

PadÔTJiHBBiH  m.  dolgos,  mun- 
kás. 

PadoTHHKB  h.  munkás. 

PabcTBO  s.  rabság,  szolgaság. 

PaóynoKB  h.  Ablás. 

PaÔB  b.  rab,  rabszolga  ; szolga. 

Pa6i>raa  n.  rabnó,  szolgáló. 

PaBBHHB  h.  rabbi. 

PaBeHCTBo  s.  egyenlóség ; 
egyenlet. 

PaBeHt  n.  sík  tér. 

PaBHHHa  n.  sík  tér,  rónaság. 


PaBHoaHreacKpm  m.  angj^alhoz 
liasonló. 

PaBHoanocToaí.  li.  apoštoli 
szent. 

PaBHoanocToaBCKHH  m.  apoš- 
toli, apostolboz  basonló. 

PaBHÔCTL  n.  egyenlóség. 

PaBHOTa  n.  egyenlóség. 

PaBHbii  m.  egyenló. 

Pa,a;a  n.  tanács ; pau;H  ji;aTE : 
tanácsolni,  segíteni. 

Padaw%  h.  ráadás. 

Pa^H  e.  ért,  miatt,  végett. 

Pa^HTeJiL  h.  tanácsadó  ; taná- 
csos. 

PaÄHTH  cs.  tanácsolni,  ajánla- 
ni ; — ca  v.  tanácskozni ; 
értekezni. 

Pa^HEKi.  b.  tanácsosj  tanács- 
adó. 

Pa^HLin  m.  tanácsi,  tanácsko- 
zási ; pa^Ha  KÔMHaTa : ta- 
nácsház,  tanácsterem. 

Pa^OBaHa  s.  óriilés,  ôrvendezés. 

Paji;oBaTn  cs.  órvendeztetni ; 
— ca  y.  orvendezni,  órulni. 

Paji;ocHBiE  m.  órvendetes. 


— Pa^ÔCTHHH  — 


334 


— Pa3BH3Ra  — 


PaÄÔCTHBiii  m.  víg,  ôrvendetes. 

PajíoCTL  n.  ôrôm,  ôrvendezés ; 
cxapôcxB  He  pa^ocTL  : a vén- 
ség  nem  ôrôm ; — lakoda- 
lom,  lakzi. 

Pa^ouik  t.  n.  ôrôm,  ôrvende- 
zés ; vígság. 

Pa,a;yra  n.  szivárvány. 

Pa,a;yatHHH  m.  szivárványszinii. 

PajjB,  -a,  -o,  m.  kész,  szeret ; 
a pa^B  po6HTn=kész  vagyok 
(szeretek)  dolgozni ; ôrtil, 
ôrvend : flVJKe  mb  pajjB  BacB 
BHji,'í>Tii=nagyon  ôrvendek, 
hogy  ônt  láthatom. 

Pawaxn  cs.  szulni ; készíteni, 
teremteni ; — ch  v.  sziilet- 
ni,  teremni,  támadni. 

Pa3  . . . elválasztliatatlan  ige- 
kôtô  (praepositio) ; jelenti 
a cselekvés  bevégzését  pl. 
pas^kjíHTH  : szétosztani , a 

szétosztást  bevégezni ; a 
tárgynak  részeire  bontását: 
pa3ÔHTH=szétverni. 

Pa3ÔHBaTH  cs.  szétverni,  szét- 
zuzni,  széttôrni ; — ca  v, 
szétverôdni , széttôrni  ma- 
gától. 

Pa3ÔHpaTH  cs.  részletezni, 
izekre  szedni ; — ca  v.  le- 
vetkózni. 

PasÔHTH  cs.  szétverni,  szét- 
zuzni. 

Pa36oraxkxH  k.  i.  meggazda- 
godni. 

Pa36ói  h.  rablás,  betôrés. 

Pa36ôHHHKB  b.  rabló. 


Pa36ôprB  h.  elemzés  (nyelv- 
tani),  birálat,  taglalat. 

Pa36kraTH  k.  i.  szétfutkosni, 
szétszaladnni. 

Pa36krHyrm  k.  i.,  — ca  v. 
szétfutni , széjjelszaladni. 

Pa3BaiHTH  cs.  szétrombolni. 

Pa3BapnTH  cs.  szétfôzni ; — ca 
v.  szétfdni. 

Pa3Beji;eHHe  s.  szétválasztás. 

Pa3Be3TH  cs.  széthordani,  szét- 
vinni  (szekeren). 

Pa3BeceiHTH  cs.  megvidámíta- 
ni,  jól  kedvre  hangolni ; — 
ca  v.  felvidulni. 

Pa3BecTH  cs.  szétválasztani, 
elválasztani. 

Pa3BHTH  cs.  kibontani,  kigôn- 
gyôlni,  kifejleszteni ; — ca 
v.  kigôngyôlôdni ; kifejlód- 
ni,  kifejleni. 

Pa3B0AHTH  cs.  elválasztani, 
szétválasztani ; szétvezetni ; 
— ca  v.  elválni. 

Pa3BÔÄ^  b.  elválás. 

Pa3B03HTii  cs.  szétbordani  f sze- 
keren). 

Pa3BôpB  h.  kilincs. 

Pa3BBiKHyTH  k.  i.  elszokni. 

Pa3BkBaTH  k.  i.  íujdogálni;  — 
ca  v.  fujdogálni. 

Pa3BkHaaxH  cs.  elválasztani 
(házasfeleket). 

Pa3Ba3axn  cs.  kikôtni,  szétol- 
dani,  felbontani. 

Pa3Ba3Ka  n.  kifejlódés,  kifej- 
lés,  megoldás. 


— Pa3rají,aTH  — 


385 


Pa3JiaMaTH  — 


Pa3ra,a;aTH  cs.  kigondolni,  gon- 
dolni,  megfejteni. 

Pa3raTHTH  cs.  elrontani  a gátot. 

Pa3raaji;HTH  cs.  szétsimítani, 
elsimítani. 

PasroBopHCTLiíi  m.  beszédes, 
beszélni  szeretô. 

Pa3roBopnTH  cs.  szétbeszélni, 
beszélgetni,  társalogni ; — 
c a y.  elmélyedni  a beszédbe, 
beszédessé  lénni. 

PasroBôpB  b.  beszélgetés,  tár- 
salgás. 

Pa3roHHTH  cs.  szétkergetni. 

Pa3Topo,HHTH  cs.  szétszedni  a 
kerítést. 

Pa3ropkTH  ca  y.  kezdeni  jól 
égni. 

Pasropawra  ca  v.  izzadni 
kezdeni,  feUievulni. 

Pa3rpa6nTH  cs.  kifosztani. 

PasrpedcTH  cs.  széttnrni,  szét- 
kotorni. 

Pa3rpBiCTH  cs.  szétrágni. 

Pa3ryjiaTH  cs.  felvidítani,  fel- 
iidíteni ; — ca  v.  felúdulni. 

Pa3,n;aBaHa  s.  szétosztás. 

Pa3^aBaTH  cs.  szétadogatni, 
szétosztogatni. 

Pa3^aBHTn  cs.  szétnyomni. 

Pa3,n;aTH  cs.  szétadni,  szétosz- 
tani. 

Pa3ÄBOHTH  cs.  szétosztani,  ketté 
szelni. 

Pa3ÄHBHTH  ca  v.  elbámészkodni. 

Pa3ji;HpaHa  s.  széttépés,  szét- 
szakgatás. 


Pa3,pipaTH  cs.  széttépegetni ; 
— ca  y.  széttépódni. 

Pa3#opo3KHTH  ca  y.  megdrá- 
gulni. 

Pas^opi.  b.  veszekedés,  egye- 
netlenség. 

Pa3Äpo6nTH  cs.  szétdarabolni, 
szétdôrdelni. 

Pa3,nyBaH a s.  szétfuvás. 

Pa3^;yBaTH  cs.  szétfnjni , fel- 
fujni,  éleszteni  (tnzet). 

Pa3AyMaTH  cs.  elgondolni,  meg- 
gondolni,  — ca  y.  elgon- 
dolkodni,  elmélyedni. 

Pa3 syManBLiH  m.  sokáig  gon- 
dolkodó,  babozó. 

Pa3jiiyMHBaTH  cs.  elgondolni, 
meggondolni ; — ca  v.  el- 
gondolkodni,  elmélázni. 

PasjíyTH  cs.  szétfnjni,  felfujni, 
feléleszteni  (a  tnzet). 

Pa3^^Jiemie  s.  osztályozás, 
szétosztás. 

PasftkniMocTB  n.  osztbatóság. 

Pa3,n;kjmMHH  m.  osztbató. 

Pa3^kjiHTH  cs.  szétosztani ; — 
ca  v.  szétoszolni. 

Pa3AbjiLHHH  m.  osztásra  ren- 
delt ; egyes,  elvált,  kiilôn- 
álló. 

Pas.n'tjraTH  cs.  szétosztogatni, 
szétosztani ; — ca  v.  szét- 
oszolni. 

Pa33eieHkTH  v.  kizoldulni. 

Pa3HTH  cs.  verni,  ôlni. 

Pa3KHCHyTH  cs.  megsavanyodni. 

Pa3JiaMaTH  cs.  széttôrni. 


— Pa3JieTXTH  — 336  — P a 3 n o muc  ae  h h híí  — 


Pa3ieTÍTii  k.  i.  szétrepulni , 
szétszóróclni. 

PasiHBaHa  s.  kiôntés,  ôntôzés. 

Pa3iHBaTH  cs.  ôntozni,  ônteni, 
szétôntôgetni ; — ch  v.  ki- 
ômleni,  ômôlni. 

PasjiOMTH  cs.  szétrakni ; — - 
ch  y.  szétrakódni. 

PasjoMHTH  cs.  széttôrni ; — 
ca  v.  széttôrodni. 

Pa3JiyEa  n.  elválás,  választás, 
kiilônbség. 

Pa3iynaTH  cs.  széttôrni ; — ch 
v.  széttôrodni,  eltôrni. 

PaniyaaTH  cs.  elválasztani, 
megkulônbôztetni ; — ch  v. 
elválni,  kôlônbôzni. 

Pa3iyHHTH  cs.  elválasztani. 

Pasiy’nmH  m.  kiilônbôzó. 

Pa3Jik3aTH  k.  i.  szétmenni, 
szétmászkálni. 

Pa3Ji^3TH  k.  i.  szétmászni ; — 
ch  v.  szétmászni,  szétmenni, 
szétmállani. 

PasJikHHTH  ch  y.  elrestulni. 

PasjiÉiraTH  cs.  szétragasztani. 

PaBJíioÔHTH  cs.  megsziinni  sze- 
retni. 

Pa3Ma3aTH  cs.  szétkenni ; — ch 
v.  szétkenódni , szétmázo- 
lódni. 

Pa3MaxHyTH  cs.  szétlógatni, 
meglódítani ; — ch  v.  meg- 
lódnlni,  neki  indulni. 

Pa3MaxB  h.  ingás,  lódítás. 

Pa3ManiHHH  m.  lódító,  lendító. 

Pa3MecTH  cs.  szétseperni. 

Pa3MeTaTH  cs.  szétszórni,  szét- 


hányni,  szétvetni,  szétdob- 
ni ; — ch  v.  szétvetódni, 
szétszóródni. 

Pa3MOJiOTH  cs.  szétórôlni ; — 
ch  v.  megórlódni , szétór- 
lódni. 

Pa3MOHHTH  cs.  szétáztatni ; — 
ch  v.  szétázni. 

Pa3MHKaTH  cs.  széthuzni,  szét- 
ránczigálni. 

P a 3 mh  ni  j e h ne  s.  gondolkodás, 
meggondolás. 

P a3Mbiin.iHTH  cs.  gondolkodni. 

Pa3MkHHTH  cs.  felváltani,  fel- 
cserélni,  cserélni. 

Pa3MÍ>pHTH  cs.  szétmérni,  ki- 
mérni. 

P a3Mri>pKOB  ara  cs.  belátni,  meg- 
gondolni,  észrevenni. 

Pa3Mrtp'B  h.  mérték,  mérv. 

Pa3MÍjpHTH  cs.  szétmérni,  meg- 
mérni. 

Pa3MrtcHTH  cs.  széttaposni,  el- 
taposni. 

Pa3MkmaTH  cs.  szétzavarni. 

Pa3MHrxiHTH  cs.  megpuhítani, 
meglágyítani ; — ch  v.  meg- 
lágyulni,  megpuhulni. 

Pa3HeceHne  s.  szétszórás. 

Pa3HecTH  cs.  szétvinni , szét- 
hordani ; — ch  v.  széthu- 
zódni,  elszéledni. 

Pa3HHMaTH  cs.  kinyítni,  szét- 
nyítni. 

Pa3HOBH,nHHH  m.  sokféle  alaku. 

Pa3flOHMeHHHH  m.  kulônféle 
nevíí.- 

Pa3HOMHcaeHHbiH  m.  másképen 


— PasHOHapo^HbiM  — 337 


— PaaceíHTM  — 


gondolkodó,  más  vélemény- 
ben  levô. 

PasHOHapoAHHÄ  m.  más  nép- 
hez  tartozó. 

Pa3HOo6pa3HBiH  m.  kulonbôzo 
alaku,  kúlônféle. 

PasHoiLieMeHiibiH  m.  kulonbôzo 
néphez  tartozó. 

Pa3H0ii0JibiH  m.  kíilônbózô 
nemú. 

PaŠHOCHTH  cs.  széthordani, 
szétvinni ; — ca  v.  elterjedni. 

PasHÔCTb  n.  kúlônbség. 

PasHOTa  n.  kulônbség. 

P a 3 h orb  't  thhh  m.  knlonbôzô 
szinú,  kulonbôzo  virágu. 

Pa3HCTBOBaTH  k.  i.  kulônbôzni.  j 

Pa3Hbin  m.  kulônféle,  killôn- 1 
bôzô. 

Pa  soôiaaaTH  cs.  levetkôztetni, 
leleplezni. 

Pa30ÓpaTH  cs.  szétszedni. 

Pa3o6npaTii  cs.  elválasztani, 
elkulôníteni ; — ca  v.  el- 
válni. 

PaaornaTH  cs.  szétkergetni, 
szétuzni. 

PasorpkTH  cs.  felmelegíteni, 
megmelegíteni ; — ca  y. 

melegedni. 

PasoaiaTH  cs.  szétônteni ; — 
ca  v.  szétômleni. 

PaaoMB  i.  egyuttal,  egyszerre. 

Pa3onpkTH  k.  i.  megizzadni. 

Pa3opaTH  cs.  szétszántani, 
megszántani. 

Pa3opBaTH  cs.  szétszakítani ; 
— ca  y.  szétszakadni. 

Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


Pasopemie  s.  szétrombolás, 
elpusztĺtás. 

Pa3opiiTH  cs.  elpusztĺtani,  el- 
rombolni,  szétrombolni ; — 
ca  v.  tônkre  jutni,  elszegé- 
nyedni. 

PaaopyjKaTH  cs.  lefegyverezni. 

Pa30CJiaTH  cs.  szétkuldeni. 

Pa3paóoTaiH  cs.  kidolgozni, 
megdolgozni. 

PaspyóaTii  cs.  szétvágni,  el- 
vágni. 

PaspyMaHHTH  ca  v.  elpirulni. 

Pa3pymaTii  cs.  megbolygatni, 
elmozdítani  a helyrôl,  szét- 
bontani. 

Pa3pyinHMbiíi  m.  szétbontható, 
szétrombolható. 

PaspyníHTH  cs.  megbolygatni, 
szétbontani. 

Pa3pbiBaTH  cs.  szétszakgatni. 

PaspHBT,  b.  szakadás,  szakítás. 

Pa3prt3aTH  cs.  szétvágni. 

Pa3pkmaTH  cs.  eldônteni,  el- 
találni,  feloldani ; — ca  y. 
megszabadulni. 

Pa3pkiuenHe  s.  feloldás , fel- 
mentés. 

PaspiamMbiH  m.  feloldliató. 

Pa3caji;HTH  cs.  szétultetni,  el- 
ultetni. 

Pa3XBaľaTH  cs.  szétkapkodní. 

PascBaTaTH  cs.  felbontani  az 
eljegyzést. 

Pa3CBÍ>TaTH  k.  i.  nappalodni. 

Pa3CBkTrb  h.  hajnalpir,  hajnal 
hasadása. 

PascejinTH  cs.  széttelepíteni. 

22 


— Pascep^HTii  — 


838 


— Pat  — 


Pa3cep^HTH  cs.  megliaragítani ; 
— ca  v.  megharagudni. 

Pa3CKa3ana  s.  elbeszélés , el- 
beszélgetés  ; parancsolás, ! 
meghagyás. 

PascKasaTii  cs.  elbeszélni,  el- 
mesélni ; parancsolni , el- 
rendelni,  megliagyni. 

Pa3CKa3rB  b.  elbeszélés,  beszély ; 
parancs,  rendelet. 

Pa3caa6jieHHe  s.  erôtlenség, 
gyengeség. 

Pa3c.1a6.1aTH  cs.  elgyengíteni. 

Pasc.iadHyTH  k.  i.  elgyengiilni. 

Pa3CJia6rÍJTH  k.  i.  elgyengúlni. 

Pa3CJie3HTH  cs.  kônnyekre  in- 
dítani ; — ca  v.  kônnyezni. 

Pascak^HTM  cs.  kinyomozni. 

PaacMOTpHTeaBHbiH  m.  óvatos, 
vigyázó. 

Pa3CMOTprL  h.  átnézés. 

Pa3CMOTp^TH  cs.  szétnézni,  át- 
vizsgálni. 

PaacoxHYTH  ca  v.  szétszáradni.  i 

PaacTeaHTH  cs.  i.  megalmozni ; 
szétteríteni. 

Pa3CToaHiie  s.  távolság,  koz. 

Pa3CToaTH  k.  i.  távol  lénni,  ( 
távol  állni ; — ca  v.  sokáig 
állni  egy  helyen. 

Pa3cpkTiHTH  cs.  szétloni,  elló- 
dôzni. 

Pa3cyAHTH  cs.  itélni,  megitélni. 

Pa?cyji;oK'b  h.  itéló  tehetség, 
itélet. 

Pa3cyai^;aTH  cs.  itélni. 

Pa3CH.iaxH  cs.  szétkuldeni. 


Pa3CbinaTii  cs.  elszórni ; — ca 
y.  elszóródni. 

Pa3CbixaTii  ca  v.  kiszáradni, 
szétszáradni. 

Pa3ctji;aTH  k.  i.  széjje]  ulni. 

PasckaHHH  m.  szórakozott ; 
szétszórt. 

PascliaTii  cs.  szétszórni , el- 
vetni. 

PascliKarn  cs.  szétmetélni, 
szétvagdalni. 

Pa3ckji;jiaTH  cs.  lenyergelni. 

Pa3yMiiócTb  n.  értelem,  itélô 
tehetség. 

PasyMHbiil  m.  okos,  értelmes, 
eszes. 

Pa3yMÍ>TH  cs.  érteni,  megérteni. 

Pa3yMi»  h.  értelem,  ész,  okos- 
ság. 

Pa3i*  sz.  egyszer ; -szor,  -szer ; 
i.  egyszer,  igazában. 

P a3rbe,n;HKHTH  cs.  elválasztani, 
elszigetelni. 

PasbHrpaTH  ca  v.  tánczra  ke- 
rekedni. 

Pas'bk^aTH  cs.  szétfalni. 

Pas'bapnxH  cs.  felbószíteni, 
dubôssé  tenni ; — ca  v.  fel- 
bôszulni. 

PaabacnHTH  cs.  felvilágosítani, 
megmagyarázni ; — ca  v. 
felvilágosodni,  kitunni,  nap- 
fényre  jdnni. 

Pa3bbirpaTH  ca  v.  tánczra  ke-- 
rekedni. 

Pa3HHTH  ca  v.  szétmenni,  szét- 
válni. 

Pat  b.  paradicsom,  éclen. 


— PaScKHH  (-hh)  — BB9 


— PaciiacxH 


PaHCKHH  (-lih)  m.  paradicsomi, 
édeni. 

PalcK'fe  aoJibiKa : paradicsom- 
alma. 

PaHTH,  panHTH  cs.  tanácsolni. 

PaEera  n.  raketa. 

PaKHTa  n.  rakottya. 

PaKOBHHa  n.  kagyló. 

PaKB  (cancer  áliť.)  h.  rák,  fo- 
lyami  rák. 

Paio  s.  eke,  szántóvas. 

Pana  n.  keret,  rám  a,  ráncz  (a 
ruhán). 

PaMHTH  cs.  ránczba  szedni, 
megránczolni  (a  lábravalót, 
a pendelyt). 

PaMHLiH  m.  ránczos,  ránczba- 
szedett,  redôs. 

PaMo  (gen.  panemi)  s.  váll ; 
erô,  hatalom. 

PaHa  n.  seb. 

PaHri.  (-ng)  h.  rang. 

PaneceHLEo  i.  korán  reggel. 

PaHemeHLKO  i.  korán  reggel. 

PaHHTH  cs.  sebesíteni ; — ca 
v.  sebesulni. 

PaHHii.k  t.  korán  éró  alma, 
szent  János  alma. 

Parno^a  n.  szent  János  almafa. 

PaHHHii;a  n.  korán  érô  alma- 
fa, szt.  János  almafa. 

PaHHbin  m.  korai,  reggeli. 

PaHO  s.  reggel ; — i.  korán, 
jókor, 

Aai  Bom  jioôpe  paHO : 
adjon  Isten  j ó reggelt ! 

PanôniHOT  m.  reggeli,  korai. 

PauTmm  h.  rántás. 


PaHTOBaTH  cs.  rántani,  berán- 
tani  (az  ételt). 

PaHTL  h.  ajtósark. 

Pamíre  i.  korábban. 

Pafíkra  k.  i.  nappalódni. 

PaiiaBBin  m.  himlôhelyés,  szô- 
môrcsos. 

PanopTB  li.  rapport,  jelentés. 

Paca  n.  faj,  rássz. 

PacKajíHTn  cs.  izzítani  (vasat). 

PacKanaaTH  cs.  szétkapcsolni. 

PacKaanne  s.  megbánás , ve- 
zeklés. 

PacKaaTii  c a v.  megbánni  bu- 
neit. 

PacKia^aTH  cs.  szétrakosgatni. 

PacRienaTH  cs.  szétkalapálni, 
kinyujtani. 

PacKO.iOTH  cs.  széthasítani ; — 
ca  v.  széthasadni. 

PacKôiB  h.  szakadás  ; eretnek- 
ség. 

PacKôaBHHK'B  h.  eretnek. 

PacKonaTH  cs.  szétásni,  kiásni. 

PacKpaaTH  cs.  kiszabni,  kiyágni. 

P acKptiTH  cs.  kitakarni. 

P acKpHMHTH  cs.  szétmoľzsolni. 

PacitypaatHTH  ca  v.  kedvet 
kapni,  j ó kedvben  lénni. 

PacKypHTH  cs.  szétfustôlni ; jól 
égóvé  tenni  (a  dobányt,  a 
szivart). 

PacEycHTH  cs.  szétharapni. 

Pacna^aTH  ca  v.  szétesni,  szét- 
hnllni. 

PacnajreHHe  s.  gyuladás,  izzás. 

PacnacTH  k.  i.  szétesni,  szét- 
hullani. 


22* 


Pacne  HaTam  ; — 


340 


— ParoBaxH  — 


Pacnenararn  cs.  feltôrni  a pe- 
csétet. 

PacnHHai'H  cs.  keresztre  feszí- 
teni ; szétfeszíteni. 

PacnncaiM  cs.  feljegyezni,  le- 
írni. 

PácnJiaEaTH  ca  y.  sirni  kezcle- 
ni,  kônnyekben  tôrni  ki. 

PacnjiaTHTH  cs.  kifizetni. 

Pacn.iecTH  cs.  kifonni. 

Pacnjio^HTH  cs.  szaporítani, 
nemzeni ; — ca  v.  szapo- 
rodni. 

Pacn.iioKOBaTH  k.  i.  kôpkôdni, 
kopdôsni  (valami  miatt). 

PacnpaBa  n.  biróság,  itélószék. 

Paciipo^aTii  cs.  szétadni,  eb 
adni. 

PacnpocTpaHeHne  s.  kiterjesz- 
té s , kiterj  e dé  s , terj  e delem . 

PacnpocTpaHHTH  cs.  kiterj  esz- 
teni ; — cn  v.  kiterj edni. 

Pacnpkrara  cs.  kifogni  (lova- 
kat). 

PacnyKaTH  ca  v.  megpukkadni. 

PacnyKHyTH  ca  v.  megpukkanni. 

PacnycTHTH  cs.  szétereszteni, 
szabadon  ereszteni ; eľké- 
nyesztetni. 

PacnyxHyTH  k.  i.  megszunni 
dagadni,  lelohadni. 

PacnymaTH  cs.  szétereszteni. 

PacnkBaTH  k.  i.  énekelgetni. 

PacnaTHe  s.  feszítés  ; Krisztns 
képe  a keresztfán. 

PacnaTa  s.  Krisztus  képe  a 
keresztfán. 

PacTemie  s.  novény. 


j PacTepeôirni  cs.  szétkotorni, 
szétturni. 

PacTep3aTH  cs.  szétszakítani. 
Pacm  k.  i.  nóni,  nôvekedni. 

| PacTJikHne  s.  megsemmisulés, 
i elhamvadás. 

! PacTjtm  k.  i.  elromlani ; el- 
korhadni. 

PacTOirraTii  cs.  széjjel  taposni. 
PacTpenaTH  cs.  szétzúzi,  szét- 
torni. 

PacTpacTH  cs.  széjjelrázni. 
PacTB  (colchium  autumnale 
nôvt.)  h.  kikirics. 
PacTarHyTH  cs.  széthúzni. 
PacxBaTaTH  cs.  elkapni,  szét- 
kapdosni. 

PacxBopkni  k.  i.  elbeteges- 
kedni. 

PacxHTHTH  cs.  kirabolni. 
Pacxô.H'B  b.  kiadás. 

Pacn,BrtcTii  k.  i.  kivirulni. 
PacipLíHTU  cs.  kinyítni  (a  mar- 
kot). 

PacnecaTH  cs.  szétfésulni. 
PacmnoHyTH  cs.  letitni,  leverni, 
a lábát  eltôrni. 

PacnmpHTH  cs.  kiterj eszteni. 
Paia  n.  határidó ; részlet ; 
n.iaTHTH  Ha  paTy : részletek- 
ben  fizetni  a tartozást. 
PaTan  h.  harczos,  katona. 
PaTH(f)HKan,na  n.  megerôsítés, 
rátiíikáczió. 

PaTOBaHa  s.  védés,  kimentés, 
í segítés. 

| PaTOBaTiics.  kisegíteni,  meg- 
| védeni,  megmenteni ; — ca 


— PaT0JIK)6HBIH  — 


341 


— PeKecTi,  — 


y.  niegszabadulni , mene- 
kulni. 

PaToiíoÔHbiH  m.  harczolni  sze- 
retó. 

PctTOTCt  n.  rát  o t, ta,  rántotta. 

PaTyHOKTi  h.  segítség,  mentség. 

PaxMaHHocTL  n.  szelidség,  bé- 
keség. 

PaxMaHHHH  m.  szelid,  békés. 

PaxoBaTH  cs.  számítani,  szá- 
molni ; — ca  v.  számolni, 
egymáskôzt,  leszámolni. 

Paxyôa  n.  számolás. 

PaxyHKOBbii  m.  számolási, 
számadási,  jegyzô  — paxyH- 
KOBa  KHiira  : számoló  kônyv, 
számtan  ; jegyzókônyv;  pä- 
xyHKOBbift  pa^HKEb : számta- 
nácsos. 

PaxyHOKB  b.  számolás,  szám- 
adás,  számtani  mnvelet. 

PaiíaoHajibHbiH  m.  észszeru. 

PaaHTH  ca  y.  tetszeni,  méltóz- 
tatni ; xejiib  6h  4mb  ca  pa- 
xm.io : lia  tetszenék , ha 

méltóztatnék. 

Paamkjib  b.  reszeló. 

Pani  nbiLOB  ani  cs.  reszelni. 

PBaHa  v.  szakítás,  tépés. 

PBaTH  cs.  szakítani,  tépni ; 
szakasztani ; — k.  i.  gyulni ; 
nepcTb  mh  pBe : gyiil  az 
ujjam ; — ca  v.  szakadni, 
tépôdni ; eróvel  akarni  rna- 
gát  kiszakítani. 

PeaKii;Ha  n.  visszahatás,  ellen- 
hatás. 

PeaabHHt  m.  valódi,  biztos, 


dologi,  reál ; peaabHa  iiiko- 
aa : reáliskola. 

Pe6po  s.  borda ; él,  szegély. 

PedpoBaTbiÄ  m.  bordált ; sze- 
gélyezett,  élezett. 

PedpoBHHa  n.  oldalas. 

Pedyc'B  h.  talány,  képrejtvény. 

Pedifi  b.  zsidótanító; 

PeBaHa  s.  bógés,  ordítás. 

PeBaTH  k.  i.  bôgni  ordítani. 

PeBaai,  b.  bógô,  bôgni  tudó. 

PeBepeHjía  n.  reverenda. 

PeBH3iia  n.  átvizsgálás,  felul- 
vizsgálás. 

PeBHÔCTb  n.  buzgalom,  buzgó- 
ság. 

PeBOJiBeprb  h.  forgópisztoly, 
revolver. 

PeBOjiyibia  n.  forradalom,  lá- 
zadás,  zendulés. 

PeBrb  b.  bôgés,  ordítás, 

PeroTa  n.  rôhôgés. 

PeroTaTH  k.  i.  rôhôgni. 

Peryjia  (-gu-)  n.  szabály. 

PeryaHpoBaTH  (-gu-)  cs.  szabá- 
lyozni,  igazgatni. 

Pe^aroBam  (-go-)  cs.  szerkesz- 
teni,  sajtó  alá  rendezni. 

Pe^aKTopa  1i.  szerkesztó,  kiadó. 

Pe^aio^na  n.  szerkesztóség. 

Peseta  (reseda  odorata  nôvt.) 
n.  rezeda. 

Pe3eji;oBbiH  m.  rezeda  — 

Pe3epBa  n.  tartalék. 

Pe3epBHCTb  b.  tartalékos. 

Pe3epBHbin  m.  tartaléki,  tar- 
talék — 

Pernej  1i.  rekesztett  hely. 


— PeKjana  — 


342 


— Parný™ 


Pejuana  n.  hirdetés,  hirclet- 
mény  az  ujságban. 

PeKjaMan,aa  n.  visszakôvetelés. 

PeKjaMiipoBaTii  cs.  visszakôve- 
telni. 

Peiuo  s.  vezetéknév. 

PeKOMeHo^OBaTH  cs.  ajánlani ; 
— ch  v.  ajánlkozni. 

PeKpaaHH  n.  szunidó,  sziinetidô. 

PeKpean,HH  n.  szunetidó,szunidô. 

PeKpyT'B  h.  ujoncz. 

PeKTOjvL  h.  rektor ; reformá- 
tus  tanító. 

PeKine  i.  ugymint , ugyanis, 
tudniillik. 

PeaHrH03Hbiíi  (-gi-)  m.  vallá- 
sos,  istenfélô. 

Peaiiran  (-gi-)  n.  vallás,  hit. 

Pe.MeHB  h.  szij. 

PeMece.iHHKL  h.  iparos,  mes- 
terember. 

PeMeceaHHÍí  m.  mesterségi, 
ipari. 

Pe^recao  s.  mesterség,  kézmu. 

PeMkHHHK'Lh.  korbács,  szíjostor. 

PeMkHHHH  m.  szíjból  való, 
szíj  — 

PeMkHB  h.  szíj. 

VendeAb06dTu  cs.  rendelni,  ki- 
rendelni. 

Peude.imirô  h.  rendelés,  ren- 
delet. 

PenerapoBaTH  cs.  ismételni. 

PeneTHii;iiH  n.  ismétlés. 

PeneroBara  cs.  ismételni. 

PenopTB  h.  jelentés. 

Penna  (synapis  nôvt.)  n.repcze. 

Pece.iboeaTU  cs.  reszelni. 


Pece.iuieo  h.  reszelô. 

Pecnyó.íHKa  n.  kôztársaság. 

PecTopamiH  n.  tisztújítás ; 
vendéglo. 

Perapa^a  n.  hátrálás. 

P empoB  am  k.  i.  hátrálni. 

PeTKeBrB  (raphanns  sativus 
nôvt.)  h.  retek,  kerti  retek. 

PeTLKOB/B  (raphanus  sativus 
nôvt.)  h.  retek,  kerti  retek. 

PeTH3B  h.  kis  láncz,  nyakláncz, 
óraláncz. 

Pe(|)opMa  n.  reform,  újítás. 

Pe({)opMaToprB  h.  újító. 

Pe({)OpMaii;HH  n.  vallásujítás. 

Pex.iHKB  h.  rékli. 

PeaenrB  h.  reczept , rendel- 
vény. 

PeneHBiH  m.  említett,  mondott. 

PeaeHBe  s.  mondat ; pe^eHBe 
Haroe  : tômondat ; peaeHBe 
irpocToe  : egyszerú  mondat ; 
peneHBe  posnmpeHe : bôví- 

tett  mondat ; peaeiiBe  3rop- 
HyToe  : ôsszevont  mondat ; 

peneHBe  3noiKeHe : ôsszetett 
mondat. 

Perní  cs.  mondani,  szólani. 

PemiHeiiB  h.  határidô. 

Pe^HnKB  h.  szótár. 

PemeTapB  h.  rostakészító. 

Pernero  s.  rosta. 

Paía  n.  rozsda. 

P jKaBHTH  cs.  rozsdásítani. 

P/KaBHH  m.  rozsdás. 

PacaB^TH  k.  i.  rozsdásodni. 

Para™  k.  i.  bôffôgni,  bôffenni. 

PnrHyTH  k.  i.  bôífenteni. 


— Phiub  — 


843 


— Po^onncL 


Parí*  h.  bôffenés. 

Ph3h  t.  misemondó  rúha. 

PiniapB  h.  szijgyártó. 

PuMaptCTBO  s.  szijgyártó  mes- 
terség. 

Phmjuihhh'b  h.  római  féríi. 

PnMjaHEa  n.  római  nô. 

Phmckhh  m.  római. 

Phmb  h.  Róma ; rim  (a  vers- 
nél). 

PucoBaTH  cs.  rajzolni. 

PncyHOKB  h.  raj  z. 

PHTMa  n.  ritmus,  utem. 

Phtopb  h.  szónok. 

Pnw  h.  rét. 

Pii(fo  h.  róf  (78  centimeter). 

PnxTOBaTH  cs.  irányítani,  irá- 
nyozni,  készíteni ; — ca  v. 
készulni,  irányulni. 

Poóhth  cs.  dolgozni,  munkál- 
kodni,  csinálni,  készíteni, 
tenni. 

PoóoTa  n.  dolog,  munka ; r end. 

Poóôthhke  h.  munkás , nap- 
szárnos. 

PoóôTHHii,a  n.  napszámos  asz- 
szony. 

Poóôtjihbbih  m.  dolgos,  mun- 
kás. 

Poóôthbih  m.  dolgos,  munkás  ; 
poóôxHHH  ^eHB  : munkanap, 
kóznap. 

Poóoth3l  h.  munkás,  napszá- 
mos. 

PoóoabiS  m.  munkás,  dolgos ; 
poóoaHH  ,a;eHL : dolognap, 

hétkoznap. 

Poeauvb  h.  rováš. 


PoBeHB  n.  szinvonal,  szintáj ; 

kaszálló,  rét. 

PoBecHHKB  h.  kortáŕs. 

Pôbhghbkhh  (-bih)  m.  egyen- 
letes,  sírna. 

PôBHHHa  n.  sikság,  sik,  róna. 

Pôbho  i.  egyenesen , simán ; 
egyenlôen. 

PôBHOBkcE  h.  egyensúly. 

Pôbho JieraBiS  m.  egyenkôzii. 

Pôbhbih  m.  egyenes,  sima; 
egyenlô. 

Pôbhhth  cs.  simí tani.  egyene- 
síteni ; ôsszemérni  , egyen- 
líteni. 

PoBTa  n.  csapat,  csoport. 

Pobí>hb  n.  szintáj  ; kaszálló, 
rét. 

PoraTBiíi  m.  szarvas,  szarvval 
biró  ; poraTHH  ckôt'b  : szar- 
vasmarha. 

PoraaKa  n.  irtókapa,  kétágu 
kap  a. 

PoraaB  h.  szarvas  bogár. 

Poroba  n.  gyékény. 

PoroJKHHKB  h.  gyékényfonó. 

Poň.  h.  szarv,  szaru. 

Po^aKE  h.  rokon,  férfirokon. 

Po^aHKa  n.  nórokon. 

Poähmbih  m.  hazai,  szulófôld- 
ról  való. 

Poji;HHa  n.  szúlófôld ; rokon- 
ság. 

Poähth  cs.  szúlni , teremni ; 
— ca  v.  sziiletni,  teremni. 

Po^itte  h.  rokon. 

Poftuak  t.  szíilók. 

Po^onncL  n.  származástan. 


- PÔA'Í>  — 


344 


— PoSBa.IIlTII  — 


Pôä'l  h.  nem,  faj,  nemzetség, 
atyafiság , rokonság  ; szár- 
mazás,  illetôség.  d pomerní 
hsb  PoMo,iaBHii,k : romocsa- 
házai  illetôségu  vagyok. 

PoiKa  (rosa  nôvt.)  n.  rózsa. 

Poai^ecTBeHHbiH  m.  karácsonyi. 

Po/K^eciBo  s.  szuletés ; kará- 
csony. 

Po/KeBHH  m.  rózsás,  rózsa  — 

PoJKeHB  (2-ik  eset : pôatHa)  h. 
nyárs. 

PóatHopaKócTL  n.  sokféleség. 

PósKHopaKHÍl  (-hh)  n.  sokféle, 
kulônféle. 

Po'/Khhhh  n.  kiilônbség. 

Pó2khôcti>  n.  kiilônféleség. 

Pôjkhhh  m.  kulônféle,  sokfele. 

Po/kok'b  h.  kis  szaru ; szaru- 
ból  készúlt  sótartó. 

Pojkb  (secale  cereale  nôvt.)  n. 
rozs. 

P03  . . . ôsszetételekben  : szét, 
széjjel;  po3BH3arH=szétkôt- 
ni ; — fel,  ki : po3Kptmi : 
kitakarni , feltárni ; — el, 
meg:  po3Ka3aTH=elrendelni, 
— fel,  szét,  meg  : po3Bece- 

.ih  rn^felvidítani. 

Po3ÓHBaTH  cs.  szétverni,  szét- 
zuzni , széttôrni  (huzamo- 
san) ; — ch  v.  széttôrni 

magától. 

PosónpaTii  cs.  szétszedni,  izek- 
re  bontani,  vizsgálni,  tár- 
gyalni ; levetkôztetni ; — 


ch  v.  vizsgáltatni ; leveŕ- 
kôzni. 

Po3Óhth  cs.  szétverni,  széjjel- 
titni ; — ch  v.  szétverôdni. 

PosóoraľÍjTH  k.  i.  meggazda- 
godni. 

P03ÓÔH  h.  rablás,  betôrés. 

Po36ôhhhkt»  li.  rabló,  betôrô 
tolvaj. 

Po3Óohhhii,tbo  s.  utonállás, 
rablás. 

Po3ÓofnmiiiiH  (-hh)  m.  rablási, 
betôrô. 

Pobôôhhhh  m.  rablási,  betôrô. 

Poaóo.iliTH  k.  i.  — ch  v.  nieg- 
betegedni,  fájni  keždeni. 

Po3Ôôpb  h.  elemzés,  birálat, 
taglalás. 

PoaóyjuiTH  cs.  felkôlteni,  fel- 
ébreszteni. 

Po3of>ra  rii  k.  i.  szétfutni,  széj- 
jelszaladni. 

Po3Óf.rHyrH  k.  i.  szétfutni, 
nekilódulni. 

Posôir'B  h.  szétszaladás,  szét- 
futás,  nekiszaladás,  rohanás. 

Po3Ôíchth  cs.  felbôszíteni,  fel- 
diiliôsíteni ; — ch  v.  felbô- 
szulni. 

PosBara  n.  meggondolás,  meg- 
fontolás,  meghányás- vetés. 

Po3BajiHTH  cs.  szétkapcsolni, 
kiakasztani ; — ch  v.  el- 
kapcsolódni. 

Po3Ba/KHxn  cs.  meggondolni. 
megfontolni. 

Po3BainHa  n.  rom. 

Po3BajíHTii  cs.  szétrombolni. 


— - PosBapirra  — 345  — PosroBôpB  — 


feldonteni,  szétdônteni ; — 
ca  y.  szétroinbolódni,  romba 
diilni ; felborulni. 

PosBapiiTH  cs.  szétfozni , na- 
gyon  megfózni ; — ca  v. 
szétfôni. 

Po3BeÄeHiie  s.  elválasztás,  szét- 
választás. 

PosBepnyTH  cs.  felfordítani, 
felborítani , feldonteni ; — 
ca  v.  felfordulni,  felborulni, 
feldulni. 

Po3BepTfTH  cs.  szétfurni,  át- 
furni. 

Po3BeceJiHTH  cs.  felvidítani, 
megôrvendeztetni ; — ca  v. 
felvidulni,  ôrvendeni ; niu- 
latni. 

PosBecejiaxii  cs.  felvidítani 
(huzamosan). 

PosBecTH  cs.  szétválasztani, 
elválasztani,  szétvezetni. 

PosBHBaxH  cs.  kibonyolítani, 
legombolyítani ; kifejleszte- 
ni,  kifejteni ; — ca  v.  ki- 
fejlódni,  fejlódni ; virulni. 

Po3bhth  cs.  kibontani,  kigôn- 
gyôlni ; kifejteni ; — ca  y. 
kifejleni , kifejlôdni ; kivi- 
rulni,  kinyilni. 

Posboähth  cs.  elválasztani, 
szétválasztani ; szétvezetni ; 
— ca  v.  elválni. 

Pobbóji'b  h.  elválasztás,  elválás. 

P 03B03hth  cs.  széthordani  (sze- 
keren). 

Po3BÔ3x>  h.  széthordás  ; a ház 
szétbontása. 


Po3BOJiOKa  n.  kinyújtás,  kiter- 
jesztés,  kiterjedés. 

PosBOJioaaTH  cs.  kinyujtani, 
kiterjeszteni,  szétbordani. 

Po3BÔprB  h.  kilincs,  ajtókilincs. 

Po3BkBaTii  k.  i.  fujdogálni. 

Po3Bk^aTH  cs.  kikutatni,  ki- 
nyomozni,  kitudni. 

Po3BÍHaaTii  cs.  elválasztani  a 
házasfeleket. 

Po3b4chth  cs.  szétakasztani. 

Po3Bfinani  cs.  szétakgatni, 
szétteregetni. 

Po3BkaiH  cs.  szétfujni , meg- 
fujni. 

Pô3Ba3am  cs.  szétkôtni , fel- 
oldani ; — ca  v.  kioldódni. 

Po3Ba3Ka  n.  kibonyolódás,  ki- 
menetel,  eredmény,  kifejlés. 

Po3raji;aTejiL  h.  megfejtó. 

Po3raji;HTH  cs.  elgondolni,  meg- 
gondolni,  szétgondolni ; el- 
találni,  megfejteni. 

Po3raHaTH  cs.  szétkergetni, 
széthajtani. 

Po3raTHTH  cs.  elrontani  a gátat. 

Po3ľJiajiiHTH  cs.  elsimítani. 

Po3rHaTH  cs.  szétkergetni,  el- 
kergetni. 

P 03rHHTH  k.  i.  mégrohadni, 
szétrothadni. 

PosrHiBaTH  cs.  megharagítani ; 
— ca  v.  megharagudni. 

Po3roBopnBaTH  k.  i.  beszélget- 
ni,  társalogni. 

Po3roBopHHf  m.  beszédes. 

PosroBÔpjE.  -h.  beszélgetés,  tár- 
salkodás. 


— PoSľOHHTH  — 


846 


— Po3KaiFiaiH  — 


PosroHHTH  cs.  szétiizni,  szét- 
kergetni. 

Po3ropHyrn  cs.  feltakarni,  ki- 
takarni,  leoldani  a leplet 

PosľopÍJTH  k.  i.  — ch  v.  égni 
kezdeni,  j 61  kezdeni  égni. 

Po3rpe6cTH  cs.  szétkotorni, 
szétturni. 

Po3rpH3TH  cs.  megrágni,  szét- 
rágni. 

Po3rpbiCTii  cs.  szétrágni,  meg- 
rágni. 

Po3rpk<1aTH  cs.  szétkotorni 
(huzamosan). 

Po3rpliBaTn  cs.  melegíteni,  fel- 
melegíteni  (huzamosan). 

Po3^;aBaHH  s.  szétadogatás, 
szétadás,  szétosztás. 

Po3_naBaTe.il.  h.  szétadogató, 
ajándékozó. 

Po3naBaTH  cs.  szétadogatni , 
elajándékozni. 

PosnaBHTH  cs.  szétnyoinni ; — 
ch  v.  szétnyomódni. 

Po3HaTH  cs.  szétadni,  szétosz- 
tani;  elajándékozni. 

Pôshbo  s.  karácsony. 

PÔ3HBHHHÍÍ  m.  karácsonyi. 

Po3hbohhth  cs.  kettéosztani, 
ketté  vágni. 

Po3,a;epTH  cs.  szétszakítani,  el- 
repeszteni,  széttépni ; — ch 
v.  elrepedni , szétszakadni. 

Po3HHpaTH  cs.  szétszakítani, 
elrepeszteni. 

PosHOÔyHOKí,  h.  kieszkôzlés, 
szerzés. 


Po3Ho6hth  cs.  kieszkozôlni, 
kinyerni,  szerezni. 

PosHOBÔaTH  cs.  szétvájni,  ki- 
vájni. 

Po3hpo6hth  cs.  felaprítani, 
szétaprítani. 

PosnyBaxH  cs.  felfujni,  élesz- 
teni  (a  tuzet). 

Po3HyMaTH  cs.  elgondolni,  meg- 
gondolni,  megfontolni ; — 
ch  y.  elgondolkozni,  elmé- 
lázni. 

P 03_nyrH  cs.  szétfujni,  felélesz- 
tani  (a  tiizet). 

P03HrtJIHMKH  m.  osztható. 

Po3HrkiHTii  cs.  felosztani,  szét- 
osztani,  elkulôníteni,  elvá- 
lasztani ; — ch  v.  elválni, 
eloszolni. 

PosH'kii.  h.  elosztás,  felosztás, 
szétosztás. 

Poshíjibhhh  m.  osztásra  szánt; 
elvált,  kulônálló. 

Po3ji;t>HHTii  cs.  szétosztani,  osz- 
tani ; egyet  érteni;  — cn 
v.  szétosztódni,  szétoszolni. 

Po33e!eH'feTH  k.  i.  kizôldulni, 
kivirulni. 

Pô3Ka  n.  száraz  ág,  targaly. 

Po3Ka3aTH  cs.  megparancsolni, 
meghagyni,  elrendelni. 

Po3Ka30BaTH  cs.  parancsolgat- 
ni,  gyakran  parancsolni. 

Po3Ea3T»  h.  parancsolat,  pa- 
rancs,  rendelet. 

PosKannaTH  cs.  kikapcsolni, 
szétgombolni. 


— PoSKja^OBaTH  — 


347 


— P03MHTH  — 


PosKia^OBaTH  cs.  szétrakos- 
gatni,  széthelyezni. 

Po3oacTH  cs.  elhelyezni,  szét- 
helyezni. 

Po3KJienaTH  cs.  szétverni,  kika- 
lapálni. 

Po3Koioth  cs.  széthasítani ; — 
c a y.  széthasadni. 

Po3KOjtothth  cs.  felkeverni, 
széthabarni. 

Po3Kôjihhkb  h.  hitszakadó , a 
hittôl  elszakadt. 

Po3Kôľ6  h.  hitszakadás. 

Po3KonaTH  cs.  szétásni,  felásni. 

Po3KoniHHH  m.  pompás,  nagy- 
szeríi. 

P 03Kpy thth  cs.  kitekerni,  szét- 
tekerni,  szétcsavarni. 

PosKpHTH  cs.  feltárni , felfe- 
dezni. 

Po3KypHTH  cs.  égóvé  tenni,  jól 
rágyujtani  (a  pipára) ; — 
c a v.  jól  égni,  fustólni  ja- 
vában. 

Po3KypaatHTH  cs.  felbátorítani, 
felvidítani ; — ca  v.  felbá- 
torodni. 

Po3EycaTH  cs.  szétharapni. 

PosKycHTH  cs.  szétharapni,  fel- 
tôrni  (a  fogakkal). 

Po3KyTepMaTH  cs.  kigóngyôlí- 
teni. 

Po3Jia#HTH  cs.  egyenetlenséget 
szítani,  megbontani  a bé- 
kességet. 

Posia;^  h.  egyenetlenség,  czi- 
yódás,  baj,  viszály. 

PosjiaMaTH  cs.  széttórdellni, 


széttórni ; ca  v.  széttórni 
magától. 

Po3.ieTrtTH  k.  i.  szétrepíilni. 

PosjHimyTH  k.  i.  szétválni, 
elválni. 

Po3jiomhth  cs.  széttórni. 

Po3ayKa  n.  kulónbség. 

Po3JiynaTH  cs.  szétzuzni. 

PosayaHTH  cs.  elválasztani,  el- 
knlóníteni. 

P03.1Í3TH  k.  i.  szétmenni.,  szét- 
mászni. 

Po33ta3aTH  cs.  szétkenni,  szét- 
mázolni. 

Po3MapHa  (rozmarinus  nóvt.) 
n.  rozmaring. 

Po3MaxaTH  cs.  szétlógatni, 
szétlódítani. 

Pcmiaxx,  h.  lengés,  ingás. 

Po3MecTii  cs.  elseperni,  szétse- 
perni. 

PosMeTara  cs.  széthányni,  szét- 
szórni , szétvetni , szétdo- 
bálni. 

Po3MHJiOBaTH  ca  v.  megkónyó- 
rulni,  szánakozni. 

Po3mhojkhth  cs.  szaporítani, 
tenyészteni ; — ca  v.  sza- 
porodni,  tenyészni. 

Po3MOBa  n.  beszélgetés , tár- 
salgás ; rábeszélés. 

PosMOBjíaxn  k.  i.  beszélgetni, 
társalogni. 

Po3MOKHyTH  k.  i.  széjjelázni. 

Po3MOTaTH  cs.  szétgóngyólni, 
szétturni. 

PosMHTH  cs.  szétmosni,  elmosni. 


P03MbIIJI.!flTH  — 


348 


— * P03II.TÍTaTH  — 


P OuMbiiu.iíiTH  k.  i.  gondolkozni. 
elmélkedni. 

Po3MkpnTH  cs.  kimérni,  elniérni. 

PosMkpHbiíi  m.  kimért,  arányos, 
részarányos,  ôsszhangzó. 

PosMkpi.  h.  mérték,  arány, 
részarány,  yiszony. 

Po3MkciiTH  cs.  széttaposni,  el- 
taposni. 

Posmícthth  cs.  ellielyezni, 
széthelyezni. 

Po3MaKHVTH  k.  i.  megpuhulni,  ! 
meglágyulni. 

P 03MHKimiTH.  cs.  megpuhítani,  1 
meglágyítani. 

Po3MaxHyTii  k.  i.  megpuhulni. 

P 03MHX1UHTH  cs.  megpuhítani. 

Po3HecTH  cs.  elliordani,  szét- 
hordani ; elhiresztelni. 

Po3HHMani  cs.  kinyítni,  kitát- 
ni  (a  szájat) ; — c a v.  ki-  j 
nyilni,  kitárulni. 

P o3ho  i.  kiilônféleképpen,  sok- 
képpen. 

PÔ3HopoXHbiH  m.  kiilônbozô,  ! 

sokféle,  nem  egynemu. 

Po3Hochth  cs.  széthordani, 
szétvinni. 

P o3HÔCTb  n.  kulonbôzóség. 

PósHOiĺBkTHbift  m.  kiilonbôzó 
szinii,  sokszinu. 

Pô3hhh  m.  sokféle,  kulônféle. 

Po3Haxii  cs.  kitátni,  kinyítni, 
kitárni  (a  száját). 

Po3o6paTH  cs.  szétszedni,  el- 
szedni ; po3o6paTH  uocxt.xb  : 
megágyazni ; — ca  y.  levet-  j 
kôzni. 


P030BHH  111.  rózsás,  rózsa  — 

Po3orHYTH  cs.  lehajtani,  leliaj- 
lítani. 

Po30ľHaxn  cs.  szétkergetni, 
széthajtani. 

Po3orpkxn  cs.  felmelegíteni. 

Po30Äpaxn  cs.  széttépni? 

Po303Haxn  cs.  kitudni , meg- 
tudni,  kinyomozni. 

P030HXH  k.  i. ; — ca  y.  szét- 
menni ; szétmállani. 

Po3opBaxn  cs.  szétszakítani, 
széjjeltépni ; — ca  v.  szét- 
szakadni,  elszakadni. 

Posna^aTH  k.  i.  szétesni,  szét- 
hullani. 

Po3na.iHxn  cs.  megtuzesíteni ; 
— ca  y.  megtuzesedni. 

Poauacaxii  ca  y.  kioldani  a 
kôtényt,  ruhát. 

Po3nacKVÄHXH  cs.  elpiszkolni, 
szétturni,  beszennyezni. 

Po3iiacxn  k.  i. ; — ca  y.  szét- 
esni, széthullani,  darabokra 
esni. 

Po3nHHaxH  cs.  kifeszíteni,  szét- 
feszíteni. 

Po3iuiaxa  n.  kifizetés,  lefizetés. 

Po3iuiaxHXH  cs.  kiíizetni,  lefi- 
zetni. 

P0311  jecxH  cs.  kifonni , szét- 
fonni. 

Posn.io.XHXH  cs.  tenyészteni, 
termeszteni ; — ca  v.  te- 
nyészni,  teremni. 

Po3njikxaxn  cs.  szétfonni  (hu- 
zamosan). 


-r-  POSIÍHaxH  — 


349 


— P03CBkX0KB  — 


PosiiH/iTH  cs.  kifeszíteni,  felfe- 
szíteni. 

Po-snoB^CTH  cs.  elbeszélni,  el- 
mondani,  kihiresztelni. 

PosnÔ3HaTH  cs.  felismerni,  rá- 
ismerni. 

Po3Hopoxn  cs.  felhasítani,  fel- 
szakítani ; — c a y.  felba- 
sadni.  kifeselni;  aoéôxx.  po3- 
nopoBB  ca : a csizma  kifes- 
leit. 

PosnopaJKaxu  cs.  rendelni,  in- 
tézni ; — ca  y.  rendelkezni, 
intézkedni. 

PoanpaBa  n.  beszélgetés,  be- 
széd,  társalgás ; értekezlet, 
tárgyalás. 

PosapaB^aTiť  k.  i.  beszélgetni, 
társalogni ; értekezni , t ár- 
gyalni. 

PosnpojiiaTH  cs.  eladni,  lassan- 
kint  eladni. 

Po3iipc>CTepTH  cs.  kitcrjeszteni, 
kiszélesíteni,  kibóvíteni ; — 
ca  v.  kiterjedni. 

PosnycTHTH  cs.  szétereszteni, 
szétbocsátani ; megtágítani, 
megereszteni. 

PoanyxaxH  cs.  kikôtni  a kere- 
ket,  kioldani  a békót. 

PosnyTL  b.  váló  út,  átalút. 

Po3nyiu;aTH  cs.  szétereszteni, 
megtágítani. 

Po3iiyni,eHôcTB  n.  pajkosság, 
féktelenség,  vásottság. 

Po3nyni;eHHK  m.  pajkos,  fékte- 
len,  vásott. 


Posilám  cs.  felfeszíteni,  kife- 
szíteni. 

Po3naTa  s.  feszulet ; Krisztus 
bádogból  vágott  képe  a 
keresztfán. 

Po3pocTH  k.  i.  ; — ca  v.  szét- 
nôni ; elszánnazni. 

Po3py6aTH  cs.  szétvágni. 

PospymaxH  cs.  feldulni,  szét- 
rombolni. 

Po3pymaxe:iL  1i.  felduló,  rom- 
boló. 

P03pyu1axeJi1.Hi.iH  m.  romboló. 

Po3pHBaxH  cs.  szétszakítani 
(huzamosan). 

Po3pbixn  cs.  szétturni,  kiturni; 
kiásni. 

Po3pf3axH  cs.  szétvágni,  széj- 
jelvágni. 

Po3pkmaxH  cs.  feloldani,  fel- 
menteni,  felszabadítani. 

Po3prtaiHMLii  m.  feloldható. 

Pôspa^x.  b.  osztály ; csapat. 

Po3cajía  n.  rásza , palánta, 
fiatal  káposzta , nltetvény, 
káposzta  mag. 

Po3caji,HXH  cs.  széjjelíiltetni, 
eliiltetni ; — ca  y.  agyon 
íitni  magát  (esés  által), 
szornyet  balni. 

Po3CBkxaHa  s.  pitymallás,  de- 
rengés,  virradás. 

Po3CBkxaxn  k.  i.  pitymallani, 
derengeni,  bajnalodni,  vir- 
radni. 

Po3CBkxoKi.  h.  derengés,  sziir- 
kolet. 


— P03CBÍiTf> 


350 


— P03yMÍ>TH  — 


Po3CBÍJTf»  h.  alkonyfény,  pity- 
mallás,  derengés,  virradás. 

Po3cepÄHTn  cs.  megliaragítani ; 
— ch  y.  megliaragudni. 

Po3CKa3axH  cs.  elbeszélni,  el- 
mesélni,  elmondani. 

Po3CKa3'i»  h.  elbeszélés,  beszély. 

P oscoxHYTH  k.  i. ; — ch  v.  ki- 
száradni,  megszáradni,  szét- 
száradni. 

PoscTaBHTH  cs.  elteniii  egy- 
más  mellól,  széthelyezni. 

Po3CTeJiHTH  cs.  szétvetni,  meg- 
almozni. 

P03CT0HHH  s.  távolság. 

PooCtohth  k.  i.  távol  lénni, 
távol  állani. 

Po3CTpkjiHTH  cs.  szétlóni. 

PoscTy^HTH  cs.  kihuteni ; — 
ch  v.  meghiilni. 

Po3cy,a;HTe.iB  li.  itélô,  biró. 

Po3cyÄHTH  cs.  megitélni,  meg- 
birálni. 

Po3cy,noKB  h.  itélóképesség, 
itélet. 

Po3cy s?*  h.  itélet. 

Po3cyKaTH  cs.  szétmorzsolni, 
széttorni. 

PoscyHyTH  cs.  széttolni,  eltolni. 

Po3cyniaTH  cs.  megszárítani. 

Po3CHiaTH  cs.  szétkiildózni, 
szétkiildeni. 

Po3CHiiaTii  cs.  szétszórni,  el- 
hinteni,  kiszórni. 

Po3cksaTH  cs.  szétiilni,  szét- 
nyomni;  — k.  i.  távol  iilni 
egymástól,  széjjel  iilni. 

Po3ctji;jiaTH  cs.  lenyergelni. 


PosckcTH  cs.  szétnyomni ; — 
k.  i.  széjjel  iilni. 

Po3cknH  cs.  szétvágni,  elnyi- 
szolni. 

Po3ckHHÔCTb  n.  szórakozottság, 
szórakozás. 

PosckHHbin  m.  szórakozott. 

Po3ckHTH  cs.  széthinteni,  szét- 
szórni, szórakoztani ; — ch 
y.  szétszoródni,  szórakozni. 

P 03TB0piiTH  cs.  kinyítni,  ki- 
tárni;  — ch  v.  kinyílni. 

Po3TBop'b  h.  nyítány. 

Po3tobhh  cs.  széttorni. 

PoSTomiTH  cs.  kiolvasztani ; — 
ch  y.  elolvadni. 

Po3TonTaTH  cs.  letaposni,  szét- 
taposni. 

Po3TpenaTH  cs.  széttorni. 

Po3tphcth  cs.  szétszórni,  szét- 
hányni ; szétrázni. 

Po3TkraTH  cs.  szétbuzni,  kiter- 
jeszteni. 

Po3TkrjiHBHH  m.  kinyujtliató, 
nyulékony. 

Po3TarHyTH  cs.  kihuzni,  szét- 
huzni,  kinynjtani. 

Po3thth  cs.  szétvágni,  felvágni. 

Po3ymhhkb  h.  okos,  eszes  em- 
ber. 

P 03yMHÔciL  n.  okosság,  értel- 
messég. 

Po3yMHBiS  m.  okos,  értelmes, 
eszes. 

Po3yMÍ)Tii  cs.  érteni,  megérte- 
ni ; tudni ; — ch  y.  érte- 
tódni. 


— P03XaMáTH  — 


— PoenyCTHTH  — • 


851 


Po3xaMaTH  cs.  kifogni  a hám- 
ból. 

Po3xanaTH  cs.  elkapkodni, 
szétkapni. 

PosxBaTaTH  cs.  elkapkodni, 
szétkapni. 

Posxoähth  k.  i.  szétmenni, 
kijárni.;  — ca  y.  sétálni. 

Po3xôro;'&  h.  járás,  séta. 

Po3íiin6HyTH  cs.  leiitni,  agyon- 
iitni ; — ca  v.  agyoniitni 
magát. 

Po3inHpHTH  cs.  kiterjeszteni, 
kibÓYÍteni. 

Po3nmypoBaTH  cs.  kikapcsolni. 

PosaenapnTH  cs.  szétterpesz- 
teni ; — ca  y.  szétterpesz- 
kedni. 

PosaecaTH  cs.  szétfésulni,  kb 
fésnlni. 

PosaexHyTH  cs.  letôrni,  leha- 
sítani  (ágat  a fa  tôrzsérôl)’; 
— ca  y.  lebasadni. 

Po3BeÄHHHTn  cs.  szétválaszta- 
ni,  felbontani ; egyenetlen- 
séget  szítani. 

Po3hhth  k.  i.  — ca  v.  szét- 
menni,  elyálni. 

Po3BacHeHte  s.  felvilágosítás. 

Po3BacHHTH  cs.  megmagyaráz- 
ni,  megvilágítani,  felvilá- 
gosítani. 

Po3kBaKa  k.  n.  szájtátó,  bá- 
mészkodó. 

Poh  h.  raj,  méhraj  ; csapat. 

Pohhth  ca  v.  rajzani. 

Poútu  t.  n.  roj  t. 

PoKaw*  li.  rakás. 


PoKOBHua  n.  ágybér,  párbér. 

Pokobbih  m.  évi,  éves. 

Pobi.  b.  esztendo , év ; pÔKB 
ÔÄnycTOBHH  : bucsn  éy  ; pÓKB 
n epeKJia^HHH  : szôkd  éy. 

Poib  n.  szerep. 

Pojebhhk'b  b.  szántóvetô,  fôld- 
mives. 

Pôibhhijtbo  s,  fôldmivelés. 

PôiBHa  n.  szántófôld. 

PoMaHHCTB  h.  regényíró. 

PoMaiľB  h.  Román;  regény. 

Pona  n.  sós  víz,  a sós  forrás 
yíze. 

Poca  n.  harmat. 

Počala  n.  rásza,  fiatal  káposz- 
ta  iiltetvény;  káposztamag. 

Pocep^HTii  cs.  megliaragítani ; 
— ca  y.  megbaragudni. 

Pochtii  k.  i.  harmatozni;  per- 
metezni. 

PocKa3aTH  cs.  parancsolni, 
megparancsolni. 

PocKa3B  b.  parancs,  parancso- 
lat,  rendelet. 

PocKOuiHbifí  m.  pompás,  nagy- 
szerú. 

Pockobib  n.  pompa,  fényiizés. 

PocjniHa  n.  nôvény ; u,apciBO 
pociHHB  : nôvényország, 

Pocjihhôctb  n.  novényi  élet. 

Pocjihhbih  m.  novényi. 

Pocoib  1i.  káposztalé. 

Pocoxa  n.  torzsból  kinôvo  ág. 

PocoxaTBit  m.  ágas. 

Pocoxbi  t.  a rud  szárnya. 

PocnycTHTH  cs.  szétereszteni, 
széjjelereszteni. 


Poctii 


352 


— PyMHHHTH  — 


Pocth  k.  i.  nóni,  novekedni. 

PocTHHa  n.  novény. 

Poctobhh  cs.  széttôrni,  szét- 
zuzni. 

Poct'l  h.  nôvés ; termet. 

Poctili  am  cs.  szétônteni,  szét- 
szórni ; — ch  v.  szétszoródni. 

Pochhlih  m.  harmatos,  nedves. 

Pora  n.  csapat. 

Pothktj  h.  kis  szájacska. 

PoTHiu,e  h.  nagyszáj. 

Potobhh  m.  szájbeli. 

Po  t b h.  száj. 

Pôthhíi  m.  esztendós,  éves. 

Potok'b  h.  esztendô,  eszten- 
dócske ; egy  éves ; ÄBapo- 
tokb  : két  éves. 

PoTbn,t  t.  rakoncza  (a  szánon). 

Pôma  n.  csalítos,  bokros  hely  ; 
bokor  csoport. 

PoiHHÔaTH  cs.  dobálni,  lokni; 
— ch  v.  dobálózni,  birkózni. 

Pyéarn  cs.  vágni ; — ch  v. 
meg  vágni  magát,  vagda- 
lózni. 

Py6en,t  h.  szegély  (a  rubán). 

PyÓHTH  cs.  szegni,  beszegni. 

PyôpiiKa  n.  rovat. 

Py6u,eBaHÍi  t.  az  édes  alma 
egy  faja. 

PyôiíBOBaHk  t.  az  édes  alma 
egy  faja. 

Pyéii,LOBaHH  n.  az  édes  almafa 
egy  faja. 

PyóxiHET>  h.  kis  szegély. 

Pyéti  t.  fonák,  fordított  oldal; 
Jiniie  h py6n  : szines  és  fo- 
nak  oldal. 


PyiaTii  (-gá-)  cs.  rngni  ,*  — 
ch  v.  rugdalózni. 

PyinyTit  (-gn-)  cs.  egyszer 
rugni,  egyet  rugni. 

Pyjja  n.  ércz  ; ragya  (a  nôvé- 
nyeken). 

Py^ima  n.  vendégoldal,  rúd. 

PyjIHHKB  h.  akna,  bánya. 

Pväokôiihh  n.  bánya. 

PyjiiOKôiiCTBO  s.  bányászat. 

Pytokôiit.  h.  bányász. 

Pydi  h.  rud,  szekérrud. 

Py^KH  m.  veres,  rôt. 

P y iih  a n.  rom. 

Py»a  n.  kéz.  PyKa  pyny  Mae, 
ya  oôk  xihctí>  : kéz  kezet 
mos,  és  mind  a kettó  tiszta. 

PyKaBHi^H  n.  kesztyú. 

PyKaBHxiKa  n.  kis  kesztyú. 

PyKaBHHHiiKT,  h.  kesztyús. 

PvKaBB  h.  ingujj,  njj  (a  ruhán). 

PyKOBima  n.  kézfogó. 

P y KOBO^me  jib  h.  vezetô. 

PyKOBOÄCTBO  s.  bevezetés,  ve- 
zérfonal. 

| PyKO/^kjiLHHKB  h.  kézmúves. 

PyKOÄtJiBHHH  m.  kézmtivi. 

PyKOjjtjiLHH  n.  kézi  mu. 

PyKOimcB  n.  kézirat. 

PyKonoaoHíeHHe  s.  pappá  szen- 
telés. 

PyKonojiojKHTH  cs.  pappá  szen- 
telni. 

PyKOHTKa  n.  nyél,  fogó. 

PyMHHeKB  (matricaria  chamo- 
milla  novt.)  h.  orvosi  szikfu. 

PyMHHeaL  h.  pir,  arczpir. 

PyMHHHTH  cs.  pirosítani. 


— PyMHHÔCTB  — 


853 


— PÍ3aHHHa  — 


PyMflHočTB  n.  pirosság,  arczpir. 
PyMHHBiíi  m.  piros. 

PyMflH^TH  k.  i.  pirulni. 

PynaTH  c s.  egyengetni , simí- 
tani. 

Pymma  n.  rónaság,  róna. 

PyHO  i.  egyenesen,  éppen. 
PyHHH  m.  egyenes,  róna,  sik. 
PycaiKa  n.  vizi  nimfa. 

PycHHB  h.  rntén,  ruszin. 

PycKa  n.  rntén  nô. 

PycKHH  (-híí)  m.  rntén,  ruszin. 
Pycao  s.  mecler,  folyam  meder. 
PycnaKB  b.  rntén  férfi. 
PycHau,BKbm  m.  rntén,  ruszin. 
PycnaaKa  n.  rntén  nô. 
PycHa^ORB  h.  rntén  férfi. 
PycLKHH  m.  rntén. 

Pyia  n.  bazsarózsa. 

Pyxara  cs.  mozgatni ; — c a 
v.  mozogni. 

Pyx.no  s.  ingóság. 

PyxJiBiii  m.  mozgó,  ingó. 
PyxoMôcTL  n.  mozoghatóság, 
mozgékonyság. 

Pyxi,  k.  mozgás,  mozdulás. 
Py^aTeiBCTBO  s.  kezesség. 
PynaTH  ca  v.  kezeskedni. 
PyxiEa  n.  kis  kéz,  kacsó  ; nyél, 
rnarok  (szôsz). 

PyHHHEB  h.  tôrulkôzô. 

PyHHBin  m.  kézi. 

PyrnaHH  s.  bántás,  bolygatás, 
mozgatás. 

Pymara  cs.  bolygatni,  bántani, 
mozgatni;  — ch  y.  indulni, 
mozdulni. 

PymeJiHBHt  m.  ingó,  mozgó. 
Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


PymuTH  cs.  indítani ; — ch  v. 
indulni,  mozdulni. 

Pbióa  n.  hal. 

PBiÓapnTH  k.  i.  balászmester- 
séget  folytatni. 

PBióapcTBO  s.  halászat. 

PbióapB  h.  halász. 

Pbióeh  n.  halacska. 

Pbióhhhh  n.  halastó,  haltartó. 

PBuaTH  k.  i.  nagyon  sirni, /jaj- 
veszékelni. 

PBUKaEB  h.  veres  haju,  veres 
arczu,  rôt. 

Pbijkbiíí  m.  pej  ; rôt. 

PBiHiOBaTBin  m.  vôrhenyes,  vô- 
rôses. 

PbiHEa  n.  a sertés  orra,  turó  orr. 

PBiEaiH  k.  i.  bôgni,  bôdulni. 

Pbieb  b.  bôgés,  bôdulés,  or- 
dítás. 

Pblio  s.  orr,  turó  orr. 

Pbihoeb  b.  piacz. 

Puc'b  n.  rész.  3a  pbicb  poóhth: 
részért  dolgozni. 

PBiTBeJinHa  n.  turás,  vakond- 
turás,  zsombék. 

Pbith  cs.  turni. 

Pbitbih  m.  tnrt,  kiturt. 

PBmapcTBO  s.  lovagság. 

PBiii,apL  b.  lovag. 

PkseHBEHH  (-bih)  m.  ritkás, 
gyéres. 

Pk^HTH  cs.  gyérré  tenni. 

Pk^EHH  (-bih)  m.  gyér,  ritka. 

P^eoctb  n.  ritkaság. 

P^krn  k.  i.  gyérulni,  ritknlni. 

PkjKe  i.  gyérebben. 

PksaHHHa  n.vérfurdô,mészárlás. 

28 


— P^3aHKa  — 


854 


— Caaa  — 


PIs3aHEa  n.  metélt,  laska. 

P43aTH  cs.  metszeni,  vágni ; 
— ch  v.  megvágni  magát. 

Pihóa  n.  faragvány,  szobor. 

PÍ36apL  h.  szobrász. 

P^36api>CTBO  s.  szobrászat. 

Pk3eHB  b.  elmetszett  darab, 
szelet. 

Pk3HHK,B  h.  zsidómészáros. 

Pk3Hmi;a  n.  mészárszék. 

Pk3HH  n.  mészárlás,  vérfiirdó. 

PkKa  n.  folyó,  folyócska. 

PkuL  n.  porond,  kavics. 

Pkna  (brassica  rapa  novt.)  n. 
repa. 

Pkn.íHKL  (lappa  major  novt.) 
h.  bojtorján. 

Pkirtra  k.  i.  csikorogni. 

Pk^iKa  n.  zsajtár.  ^ 

Pk^HBiS  n ôsszerii,  tényleges, 
valódi,  konkrét. 

Píhb  n.  beszéd  ; kiejtés : beszél- 
getés ; dolog.  u gy;  mondat. 

PtniaTH  cs.  elhatározni,  eldôn- 
teni ; — ch  v.  eltôkélni,  el- 
határozni  magát. 

PknieHne  s.  határozot,  itélet. 

PkmeTO  s.  rosta  ; rostély. 


PimiiTH  cs.  elhatározni. 

PiHiHTe.iBHBiíi  m.  elhatározó, 
dôntó. 

Pn6eii;B  (trutta  állt.)  li.pisztráng. 

Pnómia  (sorbus  domestica  novt.) 
n.  berkenye. 

Phóhtii  cs.  tarkítani ; — ch 
v.  tarkulni. 

PnÓKa  n.  veresbegy;  a sziiva 
egy  neme. 

Phóôctb  n.  tarkaság. 

PaóyHR  h.  szilke. 

Ph6hhri>  (tetrao  bonasia  állt.) 
h.  császármadár. 

Phóbih  m.  tarka. 

Ph,homt>  i.  sorban,  egymásután. 

Phä'b  h.  sor,  rend. 

PaHÄa  n.  rongy. 

PHH^aBBifi  m.  rongyos. 

Phhäh  s.  sok  rongy. 

PHH^HniB  h.  rongyszedó. 

Phhhôctb  n.  friseség. 

Phhiibih  m.  fris,  élénk.  korai. 

PncKa  n.  fuzér  (a  zabnál,  ku- 
koriczánál  stb.). 

Phchbih  m.  telt,  teli,  megra- 
kott ; phchbih  opkxi, : dióval 
megrakott  diófa. 


C. 


C,  c : a rutén  ábéczé  tizenbe- 
tedik  betuje  ; megfelelôje  a 
magyarban  : „sza. 

CaéeJiBKa  n.  kis  kard. 


Caôjmiu.e  n.  nagy  kard. 
Ca 6hh  n.  kard.  szablya. 
Caôoei > h.  szabó, 

CaBa  n.  Száva  folyó. 


— QajjjKa  — 


355 


— . Caki  — 


Ca^ata  n.  korom. 

Ca^atam  cs.  últetni,  felúltet- 
ni,  feltenni. 

Caji;HTH  cs.  últetni. 

Ca,noBHHa  n.  gyúmôlcs. 
Ca^oBHHK'L  h.  kertész. 
Ca,a;oBÔÄCTBo  s.  kertészet. 

C&Kb  h.  kert,  gyúmolcsôs  kert. 
Caata  n.  korom. 

CaataiieijB  h.  oltvány. 

CajKaHa  s.  últetés. 

CaataTH  cs.  últetni,  felúltetni; 

feltenni  (a  lóra). 

Ca®eHHn;a  n.  magnak  szánt 
káposzta ; torzsa. 

Ca30JiuK%  h.  százalék. 
CanauToena  n.  szakasztó,  sza- 
kajtó. 

CaKacTft  h.  szénatartó  (a  csúr- 
ben). 

Cmam  h.  szakács. 

CaKepa  n.  balta,  fejsze. 
CaKMam  h.  szakmány. 

CaKi,  b.  bálo,  balászbáló. 
CajiaMaH^pa  (lacerta  salaman- 
dra állt.)  n.  szalamandra. 
CaJiauvb  1i.  szállás,  csôszkunybó. 
Caio  s.  báj. 

Caji(})eTKa  n.  szalvéta. 

CaiiTpa  n.  salétrom. 
CajľÉTpBHHH  m.  salétromos. 
CaMapHTaHHHi.  1i.  szamaritánus. 
CaMeii;&  li.  bim  (a  madaraknál). 
CaMHii,a  n.  nóstény  (madarak- 
nál). 

CaMRa  n.  nostény  (a  mada- 
raknál). 


CaMO  i.  egyenest,  magától ; 
igen,  nagyon. 

CaMOBtata  n.  ôntudat. 

CaMOBkíiiHHH  m.  ôntudatos 

CctMO^aun  1i.  számadás. 

CaMOfibe^o  b.  számadó. 

CaMOB.ia.na  n.  korlátlan  hata- 
lom,  egyeduralom. 

CaMOBiacTOBaTH  k.  i.  korlátla- 
nul  uralkodni, 

CaMOB.iacTiiTeiB  1i.  korlátlan 
uralkodó. 

CaMOBOien,B  b.  onkénytes. 

CaMOBÔJiBHBiH  m.  elkényeszte- 
tett,  onfejú,  onkényes. 

CaMOBOía  n.  onkény. 

CaMOflepataBeiiiB  h.  korlátlan 
nralkodó,  autokráta. 

CaMOÄOBOJiBHBiH  m.  onmagával 
elégedett. 

CaM0ÄP3rrim  (-bih)  m.  másod 
magával  levó. 

CaMOJiôBKa  n.  búrok,  fogo, 
tór. 

CaMoaiobB  1i.  ônzô. 

CaMocjiôBHBiH  m.  szószerinti, 
betu  szerinti. 

CaMOCTORTeiBHBIH  m.  ônálló. 

CaMOTa  n.  magány,  egy edúllét. 

CaivroTHBiH  m.  ônzô  ; magány  os, 
magány  zó. 

CaMoyÓHHCTBO  s.  ongyilkosság. 

CaMoy,a;ep3KaHH  s.  ônmegtar- 
tóztatás. 

CaMoynpaBa  n.  ônkoraiányzat, 
autonómia. 

CaMOXÓTB  1i.  onkénytes. 

CäM'B,  -na,  -MO,  nm.  maga. 

23* 


— CaMHH 


356 


CBaTKa  — 


CaMHH  nm.  maga,  ugyanaz. 

CaHH  t.  szán,  szánkó. 

CaHKH  t.  szánkó,  gyalog  szánkó. 

CaHKani  ca  v.  szánkázni. 

CaHHHH,a  n.  szánút. 

CanoeaTU  cs.  szánni. 

CaH'L  h.  rang,  méltóság  ; r end, 
szerzet. 

Capa  n.  szár. 

CapaHaa  (gryllus  állt.)  n.  sáska. 

Cappa  n.  Sára. 

CaiaHa  h.  sátán,  sánta  ôrdóg. 

CaTHHľJiOB'B  (-gl-)  h.  gyapjú 
szóvet. 

Carapa  n.  gunyos  verš,  gu- 
nyos  írat,  szatira. 

CaTHHT)  h.  szattyán  bor. 

Cauvb  h.  sás. 

CÓHBaTH  cs.  leverni,  leszállíta- 
ni,  lealkudozni. 

CÔHpaHfl  s.  szedés. 

CónpaTH  cs.  szedni,  ôsszeszed- 
ni ; — ca  v.  felszedódni. 

Cóhth  cs.  leverni ; lealkudni. 

CÔJHSRaTH  cs.  kôzel  hozni,  kô- 
zelíteni ; — ca  v.  kôzeledni. 

CÓJiH3LKa  i.  kôzelról. 

Cóôhhhk’b  h.  rabló,  utonálló. 

Cóoibrfe  t.  keresztgerenda  (a 
szôvószéknél). 

CóopKa  n.  gyiilés,  ósszeszedés. 

CóôpHHK'B  h.  gyujtemény,  sze- 
melvény. 

CóocTH  (cóotfy)  cs.  megdôfni. 

Cópya  n.  lószerszám,  hám. 

CóbiBaTH  ca  v.  teljesedni,  tel- 
jesiilni,  tôrténni. 


CóbiTKOBaTH  cs.  bántalmazni ; 
— ca  v.  bántalmaztatni. 

CókraTH  cs.  ósszefntni ; — ca 
v.  ósszemenni. 

CókľHyiH  ca  v.  ósszefutni,  ósz- 
szeszaladni,  ósszemenni. 

CBaBoaHTH  k.  i.  csintalankodni. 

CBaBÔJiBHHH  m.  pajkos,  csin- 
talan. 

CBaBOJia  n.  pajkosság. 

CBa^a  n.  veszekedés. 

CBaxeÓHHH  m.  lakodalmi. 

CBa^BÓa  n.  lakodalom , me- 

I nyegzó. 

j CBa.íHTH  cs.  ledónteni ; — ca 
v.  ledôlni. 

CBajíBÓa  n.  lakodalom,  lakzi. 

| CBaaLÓOBaTH  k.  i.  lakodalmozni. 

j CBapa  n.  veszekedés,  czivódás. 

| CBapHTH  cs.  megfózni ; — ca 
v.  megfóni. 

CBapaHBôCTL  n.  veszekedés, 
czivakodás. 

CBapjiHBHH  m.  veszekedó,  czi- 
vakodó. 

CBapL  b.  ellenségeskedés,  gyu- 
lôlkódés. 

CBaTaHKH  (-kh)  t.  eljegyzés, 
jegyváltás,  kézfogó. 

CBaTana  s.  eljegyzés,  kézfogó, 
leánykérés. 

CBaiaTH  cs.  megkérni  a lyányt, 
eljegyezni. 

CBaTaaB  b.  kéró. 

CBaTi,  h.  ipa  (a  feleség  apja 
a férj  irányában) ; kéró  nász- 
nagy. 

CsaTKa  n.  napa  (a  feleség 


— Csaxa  — 


B 57 


CBOaKB  — 


anyja  a fér]  irányában) ; 
nászasszony. 

CBaxa  n.  napa ; nászasszony. 

CBauiKa  n.  nászasszony. 

CBeKjia  (beta  vulgaris  nôvt.) 
n.  czékla. 

CseKôpB  h.  a férj  atyja  a nó 
irányában. 

CBeKpa  n.  a férj  anyja  a fe- 
leség  irányában. 

CBepójraaKa  n.  rub. 

€Bep6iiH  k.  i.  viszketni. 

CBep,ii;ejrb  b.  furó. 

€BepeHBOKx  (grillus  állt.)  b. 
tucsok. 

CBepe^H  cs.  ledobni,  levetni, 
lelôkni. 

^CBepxaTH  k.  i.  szikrázni. 

CBepjíHKB  b.  furó. 

CBepxy  i.  felul,  fent,  feliilról. 

CBepxB  e.  kivul,  felul,  fôJôtt. 

CBepxBecTecTBeHiiHH  m.  rencl- 
kiviili. 

CBepaoKB  (grillus  domesticus 
állt.)  b.  liázi  tucsôk. 

CBH^aime  s.  ôsszejôvetel,  vi- 
szontlátás. 

CBH^HHa  (cornus  sangyinea 
nôvt.)  n.  kutyafa,  fagyal. 

CBH,n;f)Hne  s.  tan,  kijelentés, 
kinyilatkoztatás. 

, CBH^kTeJiB  h.  tanú. 

CBH^kTeJiBCTBO  s.  bizonyítvány. 

CBHjikTeJiBCTBOBaTH  cs.  bizonyí- 
tani. 

CBHHapB  b.  kondás. 

CBHHapBKa  n.  kondásné. 

CBHHHHa  n.  disznó-hus. 


CBHHKa  n.  kis  disznó,  kis  ko- 
cza ; játék  neve. 

Cbhhhbih  m.  disznó  — 

Cbhhctbo  s.  disznóság. 

Cbhhcbkbih  m.  disznó  — ; críih- 
CBKa  iu,kTHHa : disznóserte. 

Cbhhb  (sus  állt.)  n.  disznó ; 
kocza. 

CBHpkíra  n.  kegyetlenség. 

CBHpinHBin  m.  kegyetlen. 

CBHCKaTH  k.  i.  futýôrészni. 

Cbhchyth  k.  i.  futtyenteni. 

CBHCTaHa  s.  fiityôlés. 

CBHCTaTH  k.  i.  fiityôlni. 

Cbhctb  b.  fiitty. 

CBHTa  n.  felsó  rúha. 

CBÔóo^a  n.  szabadság. 

CBobojiiHTeJiB  h.  szabadító. 

! Cboóoähth  cs.  szabadítani ; — 
ca  y.  szabadulni. 

Cboóôäho  i.  szabadon  ; — sz. 
i.  szabad,  lebet. 

Cboóoähbih  m.  szabad. 

CBo^HTeiB  b.  csaló,  áinító. 

Cbo^hth  cs.  Ôsszehozni ; rá- 
szedni. 

CBoe  s.  oné,  magáé.  KojK^oMy 
CBoe : mindenkinek  a magáét. 

Cbo3Hth  cs.  ôsszehozni. 

CBOHHa  n.  család. 

Cbôh,  -a,  -e  nm.  ôvé,  magáé. 

Cbôhckíh  (-bih)  m.  saját,  saj  á - 
tos,  sajátságos. 

Cbóíctbo  s.  túlaj donság.  sa- 
játság;  rokonság. 

Cbohth  ca  y.  megszokni,  meg- 
barátkozni. 

CBoaKB  1i.  sógor ; rokon. 


— Cbohch  — 


358 


— CBflTHT&TL  — 


Cbohch  t.  birtok,  kôre  vala- 
minek ; szúlôfôlcl. 

Cbhkhyth  k.  i.  megszokni. 

CBbPian  b.  szokás. 

CBbiinme  i.  fellebb,  feljebb. 

CBkjiaHHe  s.  értesulés. 

Cbííokb  b.  tanú. 

CBt^oMbiíi  m.  ismert. 

CBk.nou.TBO  s.  igazolvány,  bizo-  | 
nyítvány. 

CE'feíkHHe  s.  ismeret,  tudomás.  j 

CB'fe^/íiTe.iB  h.  szakértó. 

CBkjikTH  k.  i.  tuclni,  tudomás- 
sal  birni. 

CBkaceHBKHH  m.  egészen  fris.  , 

CBkauma  n.  fris  disznóhus. 

CBkatHTH  cs.  udíteni. 

CBrtíKbiH  m.  úde,  élénk,  fris  ; , 
fényes,  ragyogó. 

CBkHí=aTH  cs.  megesketni. 

CBkTHKB  h.  kis  világosság, 
mécs. 

CBkTHjieHL  b.  ének  a reggeli 
ájtatosságon. 

CBkmiKa  n.  a második  nyo- 
szolyó  leány. 

Cbítejio  s.  csillagzat. 

CskTHJiLHHK'B  h.  templomi 
lámpa,  gyertyatartó. 

CBkTHTH  k.  i.  világítani ; — 
ch  v.  fényleni,  ragvogni. 

CBkTHHB  b.  gyertyatartó. 

CfikuíHTH  cs.  fényesíteni ; — 
ch  v.  fényleni. 

Cb&TvIbi^h  n.  fényes  szoba,  te- 
rem. 

Cbítio  s.  világosság. 


CBkTJbiH  m.  világos , fényes, 
ragyogó.^ 

CBkT.ikHiHbiH  m.  fenséges. 

CBkTjkTH  k.  i.  fényleni,  ra- 
gyogni. 

Cb^tjehet.  (lampyris  állt.)  h. 
szent  János  bogár. 

CBkTo^aBeu;B  h.  a világosság 
adója,  forrása. 

CBkT03apHbiH  m.  ragyogó, 
fénylô. 

CBkT03paTiHbiH  m.  ragyogó, 

Cb^tokl  h.  tanú. 

CBkTOHOceu,L  h.  a világosság 
bordozója,  hajnalcsillag. 

CBkToo6pa3HbiH  m.  világosság- 
lioz  basonló. 

CBkTOOTpajKeHHe  s.  visszaverd- 
dése  a fénynek. 

CBkTOHB.ieHne  s.  megvilágítás. 

Cb^tb  h.  világ,  világosság. 

Cb'Í)U,bkhh  (-bih)  m.  világi. 

CBk^a  n.  gyertya. 

CBk^Ka  n.  gyertya. 

CBk^KapL  h.  gyertyamártó, 
szappanos. 

CBkHHHKB  b.  gyertyatartó. 

CBkma  n.  gyertya. 

CBH3aTH  cs.  ôsszekôtni. 

CBH3Ka  n.  csomó. 

Cbh3l  n.  ôsszekôttetés  ; kapocs. 

CBHTaHeÄkjrH  n.  busvét  vasár- 
napja. 

CBHTan  Cbhtbixb  : szentek 

szentje,  szentség. 

CsHTHHa  n.  szentély. 

CBHTHTe;iL  h.  ptispôk,  metro- 


— Cbäthth  — 


359 


— CÄBixana  — 


Cbíithth  es.  szentelni ; — ca 
v.  szenteltetni. 

CBaTKH  (-ebi)  t.  iinnep. 

CBaTKOBaHa  s.  íinnepély,  iin- 
neplés. 

CBaTKOBara  k.  i.  megiilni,  az 
iinnepet  iinnepelni. 

Cbeto  s.  iinnep. 

CsaTocTB  n.  szentség. 

CsaTBii  m.  szent. 

CBaiaeHHe  s.  szentelés. 

CBaiH.eHHHKB  h.  pap,  lelkész. 

CBameHHHBecKHÍí  (-kbih)  m. 
papi. 

CBameHiiHaecTBO  s.  papság. 

CBau^eHHOÄkiicTBOBarH  k.  i.  is- 
tení tiszteletet  tartani,  mi- 
sézni. 

CBaineHHOMyaeHHKB  h.  vértanu. 

CBameHHOOÄtaHHe  s.  papi  ôl- 
tôny,  szertartásos  rúha. 

CBameHHOCJíyKeHHe  s.  istení 
tisztelet. 

CBam,eiiHoyliHTeaB  h.  hittanító. 

CBBiíi,eHCTBo  s.  papság,  papi 
hivatal;  egyházi  rend  (szent- 
ség). 

CrasaTH  cs.  kigondolni,  elta- 
lálni. 

CranaTH  cs.  ôsszeterelni ; fel- 
kelteni. 

Crn^HyTH  k.  i.  elveszni,  eltunni. 

CriiHyTH  k.  i.  eltunni,  elveszni. 

Craa^HTH  cs.  lesimítani,  elsi- 
mítani,  elegyengetni. 

CroBopHTH  cs.  ôsszebeszélni 
valamit ; — ca  v.  bsszebe- 
.szélni,  megegyezni. 


CroBôpBHBBiH  m.  készséges, 
kész,  konnyen  rábeszélhetô. 

Crojia  n.  szerencse,  siker. 

Cro^HTu  cs.  rátalálni,  rábuk- 
kanni.  CroÄHUľL  tbi  na  bojio- 
Bkaa:  emberedre  találsz 

még. 

CrÔÄHBii  m.  alkalmas. 

CroHaTH  cs.  osszekergetni,  osz- 
szehajtani. 

CropÓHTH  cs.  elgorbíteni ; — 
ca  v.  elgorbtilni , meggor- 
nyedni. 

CropkTH  k.  i.  megégni,  elégni. 

CroTOBHTH  cs.  elkészíteni,  meg- 
készíteni ; — ca  v.  elké- 

szúlni. 

CrpabKaTH  cs.  osszegereblyélni. 

Crpe6cTH  cs.  osszegereblyélni. 

CryÔHTH  cs.  elrontani ; — ca 
v.  elromlani,  elromolni. 

C^aBaTH  cs.  leadogatni,  átad- 
ni ; — ca  v.  megadni  magát. 

C^aBura  cs.  osszenyomni,  ôsz- 
szeszorítani. 

CsaieKa  i.  messzirôl. 

C^aTH  cs.  leadni,  átadni ; — 
ca  v.  megadni  magát. 

C^epacaTH  cs.  tartani,  megtar- 
tani;  — ca  v.  tartózkodni, 
megtartóztatni  magát. 

C^eprií  cs.  lenyuzni,  letépni. 

C^upaTH  cs.  lenyuzogatni. 

C ,1011X11  cs.  megfejni. 

C^oxjihh  m.  dôglott. 

CTOxnyTH  k.  i.  dôgleni,  meg- 
dogleni,  elhullani. 

CÄBixana  s.  doglés. 


CTbIXaTM  — 


360 


' — C pe/ia  — 


CjuaxaTH  k.  i.  dogleni,  dôgro- 
váson  lénni. 

CAHxkib  n.  dôglés,  dôgrovás. 

Cfl'fcjiaTH  cs.  tenni,  megtenni ; 
— ca  v.  válni. 

Ce  i.  itt ; — nm.  ez,  emez. 

Ce6e  nm.  magát. 

CeieAeT7>  (-ge-)  h.  szôglet ; 
kendó. 

CeitbHb  (-gi-)  h.  szegény.  Ce- 
rnHL  jierkHb  : szegény  legény. 

CefleM'b  sz.  liet. 

CeÄMepmja  n.  heted,  lietedrész. 

Ce.nMHii.a  n.  hét. 

Côämhh  sz.  hetedik. 

Ce^Mb  sz.  hét. 

Ceii,  ciia,  cne  nm.  ez,  emez. 

CeiMx  h.  képviselóház. 

CeKBecTpop.aTii  cs.  lefoglalni. 

CeKBedpb  h.  foglalás,  birói- 
zár. 

Ceaepa  n.  fejsze. 

CeKpeTapuTii  k.  i.  titkárí  tisz- 
tet  viselni. 

CeKpeTapb  h.  titkár. 

CexpeTHbiH  m.  titkos. 

CeKTa  n felekezet. 

CeKytí^a  n.  elégtelen  osztály- 
zat ; mäsodpercz. 

Ce.ieHne  s.  telep,  falu,  hely- 
ség  ; lakás. 

CeJíHTH  cs.  telepíteni,  népesí- 
teni ; — ca  v.  telepedni. 

Ceio  s.  falu. 

CexbCKira  (-bit)  m.  falusi,  f'alu- 
beli. 

CejikTOKB  m.  idei. 

CeJiaHHHb  h.  gazda,  foldmives. 


CexHHKa  n.  foldmivelóné. 
CejiaHB  h.  gazda,  foldmives. 
Cenôpeia  n.  bér,  szolgálati  dij  . 
CeMeHHHH  m.  családos,  családi. 
CeMeficKHH  (-brá)  m.  családi. 
CexveHCTBO  s.  család. 

Ceatepo  sz.  hét,  heten. 
CeMecTepb  h.  félév. 
CeMH^ecaTbifi  m.  hetvenedik. 
CeMHHapncT'b  h.  papnôvendék. 
CeMHHapiiH  n.  papneveló  inté- 
zet,  szeminárium. 
CexMHaau,aTb  sz.  tizenhét. 

CeMB  i.  csak,  már.  ide.  ITo^b 
cearb  : gyere  csak  ! 
CeHTeHuna  n.  vélemény,  itélet. 
CenieMÓepb  h.  szeptember. 
CenTeMBpin  h.  szeptember. 
Cepacjmivrb  h.  szeráf. 

Cep6a™  cs.  kanalazni , hig 
ételt  enni,  szurcsôlni. 
Cepéna  n.  Szerbia , Szerbor- 
szág. 

Cep6rb  h.  szerb  ember,  szerb. 
Cep^eHbKo  s.  sziv,  szivecske. 
CepjiieaKO  s.  szív , kis  szív ; 
mag,  bél. 

Cep^eaniiKL  h.  szeg  (a  szekér 
elôrészén). 

CepÄeaHo  i.  szivesen. 
CepAeaHbift  m.  szives,  szivélyes. 
Cep^HTH  es.  haragítani;  — ca 
v.  haragudni. 

Cepjme  s.  szív ; harag. 
CepeôpeHHHKB  h.  eziist  pénz. 
CepeôpeHHbit  m.  eziistôs,  ezúst. 
Cepeépo  s.  eziist. 

Cepe^a  n.  szerda. 


— CepéÄHHa  — 361  — CH.iBn;e  — 


Cepe^KHa  n.  kôzép , kôzepe 
valaminek. 

Cepe^HLbin  m.  kôzépszeru,  kô- 
zepén  levó,  kôzép. 

Cepe^b  e.  kózt,  kôzepett. 

CepeKB  e.  kôzt,  kôzepett. 

Cepemra  n.  szerencse 

CepeH^íiHBbin  m.  szerencsés. 

CepHa  n.  óz. 

CepneHL  h.  augusztus. 

CepnKbiíi  m.  éles  fogásu,  ke- 
mény. 

Cepirb  h.  sarló. 

CepeciMa  n.  szerszám,  múszer. 

CepcTb  n.  szór. 

CepcTaHbiH  m.  szórból  való, 
szórôs,  szór. 

CepTecuiíe.n  i.  szerteszéjjel, 
szerteszét. 

Cece  nm.  ez,  emez. 

.CecTpa  n.  testvér,  nótestvér. 

CecTpHHHiíb  h.  két  testvér  fiu- 
gyermekei. 

CecTpiiHB  m.  testvéré. 

CecTpimmja  n.  két  testvér 
leány  gyermekei. 

CecTpHHHbii  m.  testvéri , nô- 
véri. 

Cecb,  ceca,  cece  nm.  ez,  emez. 

Ceab  h.  hugy,  vizelet. 

CaiaTH  cs.  learatni. 

XaíHHaTH  cs.  levágni,  learatni. 

C3a,ny  i.  hátul,  hátulról. 

Ch  nm.  coók^helyett.  Tenepb 
ch  3acirtBai)  : most  danolni 
fogok. 

C'HBäKB  h.  darúszinu ; szúrke 
szinu  (16). 


CHBKa  h.  feliér  szórú  okor 
neve. 

CHBoaÓJibiKOBaTbiH  m.  almás- 
szúrke,  almásveres. 

CnByjia  n.  darúszóru  tehén 
neve. 

Chbbih  m.  sztirkés,  hamvas, 
darúszinu. 

CnrHaJib  (-gn-)  h.  jel,  jeladás. 

Cuion  h.  sziget;  Máramaros- 
Sziget. 

Cn^opT,  h.  Izidor. 

^CHftkxii  k.  i.  ulni. 

CH^KÓT'b  i.  mult  nyáron,  mult 
évben. 

CuKajiKa  n.  vizipuska. 

CnKaTH  k.  i.  fecskendeni,  pe- 
selni. 

CnKepa  n.  pálinka. 

CHMCH^a  k.  n.  hugyos. 

CHKiHBeii,b  h.  hugyos. 

Chkoiiib  h.  hugyos. 

Chkjihhbi  t.  hugy. 

Cnjia  n.  eró,  hatalom,  hurok. 
Ha  CHJiy  : erovel.  — Nagyon 
sok ; CHjia  hxb  xaivľb  óhjio  : 
nagyon  sokan  voltak  ott. 

Chjihth  cs.  bekôtni,  hurkolni, 
fúzni,  erótelni,  begôbôzni ; 
— ca  v.  erókôdni,  megerô- 
tetni  magát. 

CniKa  n.  szilke. 

Chio  s.  kelepcze,  tór. 

CniOBaTH  cs.  kinálni  •;  — ca  v. 
kínálkózni,  ajánlkozni. 

Cnjibi  t.  az  angyalok  egy  ága. 

Ch.ibhhh  m.  eros,  hatalmas. 

Cn.ibii,e  s.  kelepcze,  tór. 


Chjhth  — 


362 


— CKBepHa  — 


Chjihth  cs.  fuzôgetni,  gôbôzni. 
CHMÓpnjH  n.  ber. 

CHHeHLKHH  (-híí)  m.  kékes. 
CnHeia  n.  szines  himzó  fonal, 
kékító. 

CHHeiapL  h.  festô,  vászonfestô, 
kékfesto. 

CHHeni»  h.  kék  folt  (a  testen), 
Chhiith  cs.  kékíteni. 

Chhhíih  (parus  állt.)  n.  czinke. 
Chhh'íhh  (-íbiíl)  m.  czinke  — 
Chhlhh  m.  kék. 

CuHraKCHC'b  h.  mondattan. 
Chhíth  k.  i.  kékiilni. 

Chhhkjj  h.  kék  mérges  gomba; 
kék  folt. 

Chiikhh  m.  durva,  zord,  gô- 
rôncsôs. 

Ciin.iHH  m.  rekedt. 

Ohiiííth  k.  i.  szeppegni. 

Cupna  n.  Sziria. 

CHpora  k.  n.  árva. 

Chpothth  cs.  árvává  tenni. 
Chpôtckhh  (-híí)  m.  árva. 
Chpôtctbo  s.  árvaság. 
Chpotbokt*  h.  árva  fiu. 
CupbiĺBKHH  m.  árva  — 
OpoxMaiTb  h.  árva  fiu. 

CiiptliB  i.  ugyanis,  tudniillik, 
azaz. 

CHCTeMa  n.  rendszcr. 
CHcreMaTH^HHn  m.  rendszeres. 
Cncy^HH  m.  szopós ; cncyae 
3Brfpa : emlos  állat. 

Chcb,  cnca,  cece  nm.  ez,  emez. 
Chto  s.  szita. 

Cmi,e  i.  így,  ígyen. 

CHUHjnia  n.  Sziczilia. 


CHJíHne  s.  fény,  ragyogás. 

CHHTe.ibHHH  m.  fenséges  (czim- 
zésnél). 

Chhtii  k.  i.  ragyogni,  fényleni. 

CKaByHkTii  k.  i.  vinczogni,  vo- 
nítani. 

CKasara  cs.  megmondani,  el- 
mondani,  elóadni,  állítani. 

CKasHTii  cs.  eltôrni,  elrontani. 

CnaaKa  n.  mese. 

CKa3HBaTH  cs.  beszélni,  prédi- 
kálni. 

CKaKarn  k.  i.  ugrálni. 

CKaaa  n.  szikla ; szilánk. 

CKaJHTii  cs.  hasítani ; káro- 
molni ; fogait  ôsszeszorítani. 

CKaMeHkíôcTb  n.  merevedett- 
ség. 

CKaMeHkíHH  m.  merev,  meg- 
kôvesult. 

CKa>ieHÍTH  k.  i.  niegmerevedni. 

CKapaiynma  n.  tojáshéj. 

CKapéHHK'b  h.  kincstartó. 

CKap6iiHii,a  n.  kincstár. 

CKapéoBHH  m.  kincstári. 

CKapéb  h.  kincs ; kincstár. 

CKapra  n.  panasz,  panaszlás. 

CKaproBani  ca  y.  panaszkodni. 

CKape^HKíi  m.  csunya,  piszkos, 
ocsmány,  galád. 

CKapfiHHbiii  m.  csunya,  piszkos, 
galód,  ocsmány. 

CKarepTB  n.  abrosz,  terító. 

CKBanHO  i.  gyorsan,  sebtiben. 

CKBanHÔCTB  n.  gyorsaság. 

Coammíi  m.  gyors. 

CKBepHa  n.  piszok,  tisztáta- 
lanság. 


— CKBepHÔCTL  — - 


363 


— Ciíopo 


CKBepHÔCTL  n.  tisztátalanság. 

CKBepHbii  m.  piszkos,  tisztá- 
talan. 

CKBopeu,L  (sturnus  vulgaris 
állt.)  h.  seregély. 

CKHÔa  n.  rôg;  kenyér  darab, 
falat. 

Ckhhhh  s.  sátor. 

CKHna  n.  fáklya. 

CKnneTpL  h.  pálcza,  jogar. 

Ckhtl  h.  szittya. 

CKJiaÄaTH  cs.  osszerakni,  szil- 
labizálni , tagolva  olvasni. 

Coa^HocxL  n.  iigyesség,  kôny- 
nytiség. 

CKJiasHHH  m.  iigyes,  kônnyed. 

CK.iají,ÔBHa  n.  rakodóhely,  ra- 
kodó. 

CKia.n.OBBm  m.  szótagos. 

CKaajiiL  h.  szótag ; a szántó- 
fold  dereka ; szedés,  ôssze- 
rakás. 

CKiacTH  cs.  osszerakni. 

CKieHTii  cs.  ôsszeenyvezni. 

CKTenarn  cs.  ôsszeiitni,  ôssze- 
verni. 

CKJíHKaTH  cs.  ôsszehíni. 

Ckio  s.  iiveg. 

Ckjiohhth  cs.  hajlítani,  hajto- 
gatni,  ejtegetni. 

Ckhôhhôctl  n.  hajlam,  hajlan- 
dóság. 

Ckiôhhlih  m.  hajlandó. 

Ckjiôhl  h.  bolt,  boltozat. 

Coohhth  cs.  ejtegetni,  hajto- 
ga,tni. 

CKjiaHKa  n.  palaczk. 


CKJTHHHapL  h.  iiveges. 

CKoôa  n.  vaskapocs  (az  ajtón), 
iszkaba. 

Ckoôhth  cs.  bekapcsolni,  be- 
zárni. 

Ckoôjihtii  cs.  vakarni,  hámoz- 
ni  (krumpli t). 

CKOBaTH  cs.  osszeforrasztani, 
ôsszeiitni. 

Ckôkl  h.  ugrás. 

CKOBpaHen;L  (alauda  állt.)  h. 
pacsirta. 

CKOJiOTima  n.  iróstej,  a kôpii- 
lés  alja. 

Ckojiothth  cs.  kôptilni  (vajat). 

CKOioink  t.  berkenye. 

Ckoibrhh  m.  hány,  hányadik. 

Ckôilkôctl  n.  mennyiség. 

CKOMHHa  n.  váslás,  fogelváslás. 

Ckomjihth  cs.elváslítani  a fogat. 

CKOMxaTH  cs.  csiklandoztatni ; 
— ca  y.  csiklandani. 

CKOHaTH  ca  v.  elfáradni. 

CKômiaTH  cs.  bevégezni ; — 
ch  v.  kimulni,  bevégezni  az 
életet. 

CKOpa  n.  nyers  bor. 

CKopôoTa  n.  aggodalom,  ag- 
gódás. 

CKopÓL  n.  aggódás,  búbánat, 
fájdalom,  szenvedés. 

CKOpôk™  k.  i.  búsulni,  fájlal- 
ni,  szenvedni. 

CKÔpKa  n.  falat  kenyér. 

CKopoHKa  n.  falat  kenyér. 

CKôpHk  t.  csizma , fekete 
csizma. 

CKopo  i.  gyorsan,  sebesen. 


CKOpOBÔot 


364 


— CfiyCHTH  — 


CKopoBÔ3i»  h.  gyorspósta. 

CKoposupa  n.  hamar  éró  ku-  | 
koricza. 

CKopoiiHCL  n.  gyorsírás. 

CKoponyxa  n.  teknós  állat, 
kagyló. 

CKopoxa  n.  gyorsaság,  sebes- 
ség. 

Ckop^hth  cs.  ôsszehuzni,  ôsz- 
szeguzsolni ; — ca  v.  ôssze- 
zsugorodni. 

Ckophh  m.  gyors,  sebes,  korai. 

CKoprae  i.  sebesebben,  hama- 
rább,  inkább. 

CKopHHbiH  m.  bôrbôl  való. 

Ckochth  cs.  lekaszálni. 

CKoxa  n.  állat,  barom. 

CKoxapL  h.  marhapásztor. 

CKoxuHa  n.  állat,  harom,marha. 

Ckoxhhb  s.  állat,  barom,  marha. 

Ckôxhhuh  n.  baromudvar. 

Ckoxobôäcxbo  s.  baromtenyész- 
tés. 

Cróxx.  h.  állat,  barom,  marha. 

Cko'íhxh  k.  i.  ugrani,  ugorni. 

CKpeóaKx.  h.  vakaró  kés. 

CKpeôa^Ra  n.  husoló  (a  var- 
gáknál). 

CKpeôcxH  cs.  vakarni. 

CKpedxaxii  cs.  krumplit  va- 
karni, hámozni. 

Capeatexb  h.  csikorgatás.  Cape- 
aíexx>  3y6ôBx* : fogcsikorgatás. 

Ckphbhxh  cs.  elgorbíteni ; — 
ca  v.  elgôrbulni,  meggôr- 
biilni. 

Ckphhb  íi.  szekrény. 


CKpmrB  h.  igen  nagy  keseru 
galócza. 

CKpmrfcxii  k.  i.  nyikorogni. 

CKpo3i*  i.  keresztiil.  HacKpô3b: 
keresztul-kasul. 

CKpôMHôcxí,  n.  szerénység. 

CKpoMHHH  m.  szerény. 

CKpyr.iHXH  cs.  kigômbôlyíteni. 

CKpyxuxH  cs.  guzst  készíteni, 
guzsolni,  ôsszecsavarni ; ôsz- 
szetekerni. 

CKpyxoKx.  h.  tekerčs. 

CKpHBaxu  cs.  rejteni,  titkolni, 
— ca  v.  rejtôzni,  titkolózni. 

CKpbiHa  n.  szekrény. 

Ckphxii  cs.  elrejteni ; — ca  v. 
elbujni,  rejtôzni. 

CKpknuxH  cs.  megerôsíteni ; — 
ca  v.  megerôsôdni. 

ChphnHyxH  k.  i.  ôsszeszorulni, 
megmerevedni. 

i CKpaxaxn  cs.  elfordítani  a sze- 
keret. 

CKyôeub  (falco  tinnunculus 
állt.)  h.  vércse. 

CKyôcxH  cs.  tépni,  fosztani. 

CKyjiLnxypa  n.  szobrászat. 

CbynaxH  cs.  megfurôszteni ; — 
ca  v.  megfnrôdni. 

CKyneHjia  h.  fosvény. 

CKynoBaxH  cs.  ôsszevásárolni. 

CKynôcxb  n.  fôsvénység. 

CKynoxa  n.  fôsvénység. 

CKynbiu  m.  fosvény. 

CKypuxH  cs.  elfustôlni,  elpi- 
pázni. 

| CKycHxu  cs.  megizlelni ; ta- 

i pasztalni. 


— ■ CKycHbit  — 365  — CjLOÔoi'a  — 


CKyCHbii  m.  izletes. 

CKycoKb  h.  harapás,  falat. 

CKycrb  h.  izlés. 

CK.yaara  k.  i.  nyôszôrôgni  (ku- 
tý áról  mondják). 

CKymara  cs.  megizlelni ; ta- 
pasztalni. 

CKbróa  n.  darab  kenyér. 

CKbiÔKa  n.  darab  kenyér. 

CKrtneii;b  h.  oltvány. 

CKkírara  cs.  oltani  Ckíiihth 
Bôcny  : himlót  oltani. 

CiaÔHyra  k.  i.  gyengiilni. 

CiaéocTb  n.  bágyadtság,  lan- 
kadtság,  gyengeség. 

Caaôcra  k.  i.  gyengiilni. 

CJiaébiS  m.  gyenge , erôtlen, 
szegény.  CiaébiH  tbi  ra3ji;a  : 
szegény  gazda  vagy  te. 

CaaBa  n.  dicsôség,  bír. 

CiaBHTH  cs.  dicsóíteni. 

CaaBieHHe  s.  dicsôítés. 

CaaBHbin  m.  hires,  dicsô. 

CiaBOCJiOBHTH  cs.  dicsóíteni, 
magasztalni. 

CiaBocioBne  s.  dicsóítés,  di- 
csóító  ének. 

CaaBflHHirL  h.  szláv  férfi. 

CJiaBHHKa  n.  szláv  nô. 

CiaBBHCKHH  (-biii)  m.  szláv. 

CjiaBaHCTBo  s.  szlávság. 

CiaAHTH  cs.  édesíteni. 

Cia^Kna  (-híí)  m.  édes ; kel- 
lemes. 

Gjia^Kop^ne  s.  ékesen-szólás. 

CaajíôcTb  n.  édesség. 

CaaEOMHTH  cs.  felingerelni  az 
innyet;  — ca  v.  felcsiklan- 


dozni  saját  innyét,  megki- 
vánni. 

CaaMa  n.  szalma. 

CaaHbii  m.  sós. 

Ciacra  t.  édesség,  gyumôlcs, 
csemege. 

CjiacTb  n.  édesség. 

Čiara  cs.  kuldeni. 

CierKa  i.  konnyedén. 

Cie3a  n.  kônny,  kônnyu. 

Caesara  cs.  kônny eket  ontani ; 
— ca  v.  kônnyezni. 

CaesHbiii  m.  kônny  es. 

CaecapL  h.  lakatos. 

Caei’kra  k.  i.  lerepulni. 

CiHBa  n.  szilva,  szilvafa. 

CiHBara  cs.  ôsszetôlteni,  ôsz- 
szeônteni. 

CiHBiaHKa  n.  szilvapálinka, 
szilvorium. 

CiHBiaHKH  (-h)  t.  csiperke 
gomba. 

Cihbiihki*  h.  szilvás  kert,  szil- 
vás. 

Cihbobhh  m.  szilvafából  való, 
szilva  — 

Cjth3Khh  (-hh)  m.  sikamlós, 
sikos. 

CiHMaKB  (lima  állt.)  h.  kerti 
biga,  csigabiga, 

Ciaiviy^^  (lima  állt.)  h.  kerti 
biga,  csigabiga. 

Curna  n.  nyál. 

Cihhhth  cs.  nyálazni. 

CiHHaHHH  m.  nyálas,  nyálkás. 

Cio6oji;a  n.  szabadság,  szaba- 
dalom ; gyarmat.  telep. 


— CäOÔOÄHTH 


366 


— C.IÍ5HHH  — 


Cjioóoäh tii  cs.  szabadítani ; — 
ca  v.  szabadulni. 

CaodôAHbiH  m.  szabad,  fugget- 
len. 

Caodo/KaHT.  h.  szabadalmazott, 
gy  armatos. 

Cjio6ôhhí>ih  m.  szabad,  ônálló. 

CiOBapL  n.  szótár. 

CjiOBecHôCTL  n.  irodalom. 

CioBecHbiii  m.  szóbeli. 

CaoBeaKO  s.  szócska,  szavacska. 

Ciobo  s.  ige,  szó  ; a rutén  „c“ 
betu  neve. 

CaoBonpa  n.  vitatkozás,  vitá. 

C.ioBneu,b  li.  forgó,  madár- 
forgó. 

CJiOBVTHbifi  m.  hires. 

CaorB  h.  szótag. 

Cjioj&hth  cs.  ôsszetenni,  ôssze- 
kulesolni. 

ČiôatHHH  m.  ôsszetett. 

Cicrn  n.  kônny. 

Caoi  h.  réteg,  fekvés. 

Cjiomhth  cs.  eltôrni,  ôsszetôrni; 
— ca  y.  eltôrni  magától. 

CjiOHii,e  s.  nap,  égi  nap. 

Cjiohb  (elephas  álít.)  h.  elefánt. 

Caoneijb  li.  madárfogó. 

CaoTa  n.  esôs  idó. 

Ciyra  h.  szolga,  inas. 

CayjKaHKa  n.  szolgáló. 

CayjKÓa  n.  szolgálat,  hivatal ; 
mise. 

CayjKeÔHbm  m.  szolgálati;  mi- 
sézó. 

CayatHTH  k.  i.  szolgálni ; — 
cjiyjKÔy : misézni. 

CayjKKa  h.  kis  szolga,  inas. 


j CJiyJKHHii;a  n.  szolgáló,  cseléd, 
j vászon  cseléd. 
j CayTHii  m.  béna,  csonka. 

| CayxaTH  cs.  halí  ani,  hallgatni ; 

! 6y ,a;e  bito  ciyxaTH : lesz  mit 
hallgatni;  — ca  y.  hallgat- 
ni, hallani ; cjiyxaS  ca:  hall- 
ja  meg  az  ember,  nézze 
meg  az  ember. 
í CayxB  h.  hallás. 

| CayxaaB  h.  hallgató. 

| CayaaS  n.  véletlen  eset,  vak- 
eset. 

CayaaTH  ca  sz.  i.  tôrténni, 
megesni. 

CayinaTH  cs.  hallani;  — ca  v. 

; engedelmeskedni. 
í Caya  n.  ér  (a  bányában). 

Cjih5kb  h.  a halak  egy  faja. 

Ciibi3a  n.  kônny. 

CibixaTH  cs.  hallani,  hallgatni. 

CabiinaTH  cs.  hallgatni  elô- 
adást. 

CaHiuHHH  m.  hallható. 

Cak^a  n.  nyom. 

C-hí^hth  cs.  nyomozni. 

Cik^oBani  k.  i.  kôvetkezni. 

Cik^CTBO  s.  kôvetkezés,  kôvet- 
kezmény  ; nyomozás  ; vizs- 
gálat. 

CaknaK'B  h.  vakkelés,  kelés. 

CikneijL  h.  vak  ember;  kelés. 

CiknHTH  cs.  vakítani. 

CiknHyTH  k.  i.  vakulni. 

CatnopoJK^eirai  m.  vakon  szii- 
letett,  sziiletése  óta  vak. 

CakiroTa  n.  vakság. 

Citnbin  m.  vak,  világtalan. 


— Cih)6hth  • — 


367 


— Cmjthth  — 


Cjiio  óhth  ch  y.  megszeretni 
egymást. 

CMarann  n.  igyekezet. 

OaiaraTH  ch  v.  igyekezni,  ipar- 
kodni. 

CMaiEHTK  cs.  siitni,  pôrkôlni, 
olvasztani. 

CMasaTH  cs.  bemázolni. 

CMaKOBaTii  k.  i.  izleni.  Ohl 
u^jikomx  CMaKye : igazán  izlett. 

CnaKOTa  n.  iz. 

CMaKB  h.  jólesés,  izlés. 

CMaHHTH  cs.  megcsalni,  torbe 
ejteni. 

CMapEaTH  k.  i.  piszmogni  (az 
orral). 

CMapKa^iB  h.  taknyos,  takony- 
pócz. 

CMaHHHH  m.  izletes. 

Civie  jkhlih  m.  batáros. 

CMepftkTH  k.  i.  bíízleni. 

CMep^a^Ka  n.  bíízôs  nôvény. 

CMepeKa  (pinus  nóvt.)  n.  fe- 
nyófa. 

CMepTe.iLHocTL  n.  halálozás. 

CMepTe,iLHHH  m.  halálos,  ha- 
lált  hozó ; CMepTe.iLHbii 
rp'fex'B  : fôbún. 

CMepTHÔGTL  n.  halandoság. 

CMepTHOXBopHH  m.  balálos 
beteg. 

CMepiHLif  m.  halálos. 

CMepTOHocHbiS  m.  halált  hozó. 

CMepTL  n.  halál. 

CMecTH  cs.  leseperni. 

CMeraHa  n.  tejfel,  tejszin,  fôle. 

CaieTaHKa  m.  tejfel,  tejszin 
fóle. 


CMeraTH  cs.  ledobni ; le vetní 
(a  sertés  a malaczokat). 

CMHiOBaTH  ca  v.  kônyorôgni, 
szánakozni. 

CMnpeHHe  s.  alázatosság,  sze- 
lidség. 

CMHpeHHHH  m.  alázatos,  sze- 
rény. 

CivnpHTH  cs.  megbékíteni ; — 
ch  v.  megbékiilni. 

CMnpHa  n.  mirha. 

CaiHpHbiíi  m.  csendes,  békés. 

Cmokhjth  k.  i.  megázni. 

Cmokôbhiih,h  n.  fugefa. 

CMo.ua  n.  szurok. 

CMonaBHii  m.  taknyos. 

Cmojiiith  cs.  szurkozni. 

CMonk  t.  takony. 

Cmojihkb  1i.  szurok-fáklya. 

Cmojihhbih  m.  szurkos. 

CMopKam  k.  i.  piszmogni, 
sznszogni. 

Cmopoätox'l  h.  mezei  poloska. 

CMopHi,HTH  cs.  ránczolni ; — 
ch  v.  zsugorodni,  ránczo- 
lódni. 

CMOTaTH  cs.  lemotólálni,  ôsz- 
szeguzsolni. 

CMOTpHTe.it  h.  felugyelô. 

CMOTpkTH  cs.  megnézni,  meg- 
szemlélni ; — ch  v.  néze- 
getni  magát,  nézni  magát. 

CMpa^B  h.  buz. 

CMyra  n.  petty,  folt,  csik. 

CMyrnHH  m.  barna. 

Cmjtb  h.  petty,  folt,  csik. 

CMyTHTH  cs.  szomorítani ; — 
ch  v,  szomoľkodni. 


— - CiiyTHHH  — 


368 


— CHÉTeô  — 


Cmvthhh  m.  szomorú. 

Cmytokl  h.  szomorúság. 

CMyu;aTH  cs.  szomorítani ; — 
ch  y.  szomorkodni,  búsnlni. 

Cmbikb  h.  nyirettyíi,  vonó. 

CMbicaeHHHH  m.  ertelmes,  eszes, 
jártas. 

Cmhcjtb  h.  értelem,  jelentmény, 
itéló  képesség. 

Cmbfiokb  h.  hegedíívonó,  vonó. 

CM'fubifí  m.  bátor,  merész,  vak- 
meró. 

CM'hcHTH  cs.  letaposni,  ráta- 
posni. 

Cmícb  n.  keverék,  vegyíték. 

C>íkxoBaTH  ch  v.  nevetgélni, 
kinevetni. 

CMkxyHB  b.  nevetó,  kaczagó. 

Cmí»xl  h.  nevetés,  kigunyolás. 

CMkinain  y.  ósszekeverni,  ôsz- 
szevegyíteni ; — ch  v.  ósz- 
szekeveredni. 

CnkrnKH  t.  nevetés  tárgya, 
tréfa. 

CMkiiniiBbiH  m.  nevetséges, 
nevettetó. 

CbikmHbiH  m.  nevettetó,  nevet- 
séges. 

Cméhhh  s.  nevetés. 

Cmíhtm  ch  v.  nevetni. 

CMHľHHTH  cs.  megpuhítani, 
meglágyítani ; — ch  v.  meg- 
lágyulni,  megpuhulni. 

CHara  n.  eró,  zom. 

Chhctb  n.  a kész  szekér  kere- 
kek  nélkill ; tengely. 

CHanaia  i.  kezdettól  fogva. 

CHHMaiH  cs.  levenni;  — ch  v. 


felszedódni,  elszállni  (a  ma- 
dárról) ; levétetni  magát  a 
képirónál. 

1 Ciíiicxo^HTeJiBHbiH  m.  nyájas, 
elnézó,  kegves,  leereszkedó. 

Chhcxoähth  k.  i.  leszállani, 
leereszkedni. 

Cuhth  ch  v.  álmodni,  álmo- 
dozni. 

CHOBa  i.  ujra,  ismét. 

CHOBara  cs.  a szôvési  alapot 
vetni. 

i Chobiwh.b  b.  álomlátó. 

j Chôiib  1i.  kéve. 

í CHopoBHTH  cs.  felbiztatni,  rá- 
szedni. 

! Chochth  cs.  ôsszehordani,  el- 
viselni. 

Chôchbih  m.  elviselbetó. 

1 CHomeime  s.  eltíirés ; óssze- 
kôttetés,  viszony,  kózleke- 
dés. 

CHypoBam  cs.  befúzni,  zsinó- 
rozni. 

CHypoKB  h.  zsinór. 

Cnyp'B  h.  ácszsinór,  csapó- 
zsinór. 

CHym  k.  i.  aludni,  elaludni. 

CHyioKí*  h.  zugolyfa. 

i CHkrB  h.  hó. 

CHÍ^aTH  cs.  elfogyasztani,  fel- 
emészteni. 

| Chíjího  s.  étel,  evés. 

! Chíjíb  n.  étel,  eledel. 

I CHkaiHTH  cs-  behavazni. 

, Chíjjkhhh  m.  havas. 

| CnrtTeH  h.  iiszóg  a kukori- 

| czán  stb. 


- — CHtfTH  — - 


369 


COBÍJTOBaTH  — 


Chbth  cs.  levenni. 

Chíítl  n.  iiszôg  (a  kukoriczán). 

Co  e.  -val,  -vel ; -tól,  -tôl. 

Coóaita  n.  nóstény  kutya ; ki- 
csapongó  nószemély,  kéj- 
hôlgy. 

CoóaanH  (-lih)  m.  kutya  — 

CoônpaTH  cs.  gyujteni,  leszed- 
ni ; — ca  v.  ôsszegyiilni, 
ôsszeszedódni. 

Co6aa3HHTH  cs.  rászedni,  bun- 
behozni ; — ca  v.  rászedet- 
ni,  megbotránkozni. 

CoÓJia3HL  h.  búnbe  ejtés,  bún- 
be  hozás,  megbotránkozás. 

Co6jiEO,naTn  cs.  megtartani, 
megórizni. 

CoÔJiíOÄeHHe  s.  megórzés,  meg- 
tartás. 

CoôopHLin  m.  egyháztanácsi ; 
coóopHa  nepBKOBB : fótem- 
plom , székesegyház,  piis- 
pôki  templom. 

Coóôp  b h.  gyiilekezet,  gyiilés, 
papi  s kántori  gyiilés  (ta- 
vaszszal  és  ôszszeí). 

Coópamie  s.  gyiilés,  gyiileke- 
zet. 

CoôpaTH  cs.  Ôsszeszedni ; — 
ca  y.  ôsszeszedódni.. 

CoócTBeHHoCTL  n.  túlaj  don 
birtok. 

CoócTBeHHBit  m.  túlaj  don,  saj  át. 

Co6b  i.  balra  (ôkórnél). 

CoÚonuKa  n.  szobalyány. 

CoBa  (strix  állt.)  n.  bagoly. 

CoBraônpôBCTBO  (-gá-)  s.  szol- 
gabiróság. 

Csopei : Rutén-magyar  szótár. 


Coe'iaôupoez  (-gá-)  b.  szolga- 
biró. 

CoBepmaTH  cs.  készíteni,  elké- 
sziteni,  teljesiteni;  — ca  v. 
elkésziilni ; megtôrténni? 
beteljesiilni,  beteljesedni. 

CoBepmeHHoCTB  n.  tôkéletesség. 
tôkély. 

CoBepnieHHBiI  m.  tôkéletes. 

CoBepníHTH  cs.  elkészíteni,  tel- 
jesíteni ; — ca  v.  elkésziil- 
ni,  beteljesedni. 

CoB3aTH  ca  v.  csuszni,  csusz- 
kálni. 

Cobhhbih  m.  bagolyból  való, 
bagoly. 

CÓBMkcTHBiH  m.  egy  esített, 

egyiitt  levó. 

CoBOEynni.  egyiittesen,  egyiitt. 

CoBOKynHTH.  cs.  egyesíteni;  — 
ca  v.  egyesiilni. 

CoBOKynHBiS  m.  egyesiilt. 

CoBna^aTii  k.  i.  ôsszetalálkoz- 
ni,  ôsszeesni. 

CôBpeMeHHBin  m.  idószeríi,  egy- 
korú. 

Cobííctjihbbih  m.  lelkiismeretes. 

CoBkcTB  n.  lelkiismeret. 

CoBkcTBiiôcTB  n.  lelkiismere- 
tesség. 

CoBkiaTH  cs.  tanácsolni ; — 
ca  y.  tanácskozni. 

Cobéthhkb  h.  tanácsadó,  ta- 
nácsos. 

CoBkTH&m  m.  tanácsos. 

CoBÍ>TOBaHa  s.  tanácskozás. 

CoBkTOBaTH  cs.  tanácsolni ; — 
ca  y.  tanácskozni. 

24 


— Cobítl  — 


370 


— CoJIOB'feft  — 


Cobíjtt,  h.  tanács ; tanácsko- 
zás  ; tanács  (hatóság). 

CoBkiuamte  s.  tanácskozás. 

CoBB^bin  m.  bagoly  — 

Corjiacne  s.  egyetértés. 

Cor.iacHTH  ch  v.  beleegyezni. 

CorjiacHHH  m.  megegyezó  : co- 
rnacna  óyKaa  : mássalhangzó. 

Cor.iacoBaTH  cs.  ôsszhangzásba 
hozni ; — ch  v.  ôsszhangzani. 

CorJiameHHe  s.  egyetértés,  meg- 
állapodás,  ôsszhang. 

CoroaocHa  óvKBa : mással- 

hangzó. 

CorpkTH  cs.  megmelegíteni ; 
— ch  v.  mcgmelegedni. 

CorpkmaTH  k.  i vétkezni. 

Corpkíneirae  s.  vétek,  bun. 

CorpkmuTH  k.  i.  vétkezni. 

Co^a  n.  szóda,  sziksó. 

CoÄepHtaHH  s.  tartalom. 

CoÄepjKaiH  cs.  fentartani,  tar- 
talmazni ; — ch  v.  fentar- 
tani magát. 

Co.nepjKiiTe.ib  h.  fentartó,  ór. 

Co^pam  cs.  lenyúzni. 

CoÄpyr'b  h.  barát,  pajtáš. 

CoÄ'fcn  n.  kozremukôdés. 

CoÄkHTejiBHbiH  m.  kozremu- 
kôdô. 

CoejiHHeHHe  s.  egyesulés. 

CoeAHHĽTH  cs.  egyesíteni ; — 
ch  v.  egyesiilni. 

CoatajrfeTH  k.  i.  sajnálkozni, 
sajnálni. 

Co3BaTH  cs.  ôsszehivni. 

Có3ÄaHne  s.  lény,  teremtmény . 

CôSÄaTeHB  h.  teremtô. 


Co3nji,aTn  cs.  felépíteni. 

CosHaHne  s.  beismerés,  elis- 
merós. 

Co3HaTH  cs.  felismerni,  beis- 
merni. 

Co3pi»TH  k.  i.  megérni. 

CoHKa  (garullus  glandarius 
állt.)  h.  szajkó,  mátyás. 

Cohml  h.  gyiilés,  országgyu- 
lés. 

Cohth  cs.  ôsszejárni;  — ch  v. 
ôsszemenni,  osszejônni. 

CoKônb  (falco  gentilis  állt.) 
h.  sólyom. 

Cokojih  s.  kis  sólyom,  fiatal 
sólyom. 

Cokojihtko  s.  fiatal  sólyom. 

CoKOTHTH  cs.  Órizili  ; — CH  V. 
órizkedni. 

CoKpaTiíTii  cs.  megrôvidíteni. 

CoKpoBeHHbiii  m.  titkos,  elrej- 
tett. 

CoKpoBHiue  s.  kincs. 

CoKpoBHiUHHH  m.  kincses. 

CoKpynieHHe  s.  ôsszetórés,  ôsz- 
szezuzás. 

CoKpymHTH  cs.  ôsszezuzni,  meg- 
semmisíteni ; — ch  v.  ôssze- 
zuzódni,  megsemmisulni. 

Côki  h.  lé  (gyumôlcsnél,  fá- 
nál)  stb. 

CoH^aTi  h.  katona. 

CojieHHH  m.  sós. 

Cojihth  cs.  sózni. 

CoHHeaHHH  m.  napos. 

Cojran,e  s.  nap,  égi  nap. 

CoHOBká  (luscinia  állt.)  h.  fu- 
lemule. 


— Cojioähth  — 


871 


— CopOMHTH  — 


Cojioji,hth  Cs.  édesíteni. 

Cojioäkhh  (-klih)  m.  ódes. 

CoiOMa  n.  szalma. 

Cojiomohí*  h.  Salamon. 

CoJiOMiaHbiH  m.  szalmából 
való,  szalma. 

CoiOHima  n.  szalonna.  He6yji,e 
3B  nca  coJiOHHHa : nem  lesz 
a kutyából  szalonna. 

Cojib  n.  só. 

CoaaHaa  s.  sótartó. 

CojiaHHH  m.  sós  ; coiaiia  ropa  : 
sóbánya,  sóakna. 

CoMajn  h.  szamár. 

CôMHHTeiBHbit  m.  kétséges. 

CÔMnkBaTH  ca  v.  kételkedni. 

CôMH'feHne  s.  kétség. 

Cohjihbôctl  n.  álmosság,  alu- 
székonyság. 

CoHJiHBbiH  m.  álmos,  álomszu- 
szék;  aluszékony. 

CoHMmue  s.  gynlekezó  hely ; 
zsinagoga,  iskola. 

Cohhhh  m.  álmos. 

CoHii;e  s.  nap,  égi  nap. 

Coh'l  h.  álom. 

Coh^hko  s.  nap. 

CoHkaHbiÉ  m.  napi,  nap  — co- 
HkaHa  roÄHHKa  : napóra ; co- 
H'feaHHH  pÓK'B  : napév. 

C5o6ín,aTejiL  h.  kôzló. 

CôočmaTH  cs.  kôzôlni,  jelen- 
teni ; — ca  v.  kôzlekedni. 

Côo6m,eHne  s.  kôzlekedés  ; kôz- 
lemény,  kôzlés. 

Côo6in,ecTBO  s.  kôzôsség,  tár- 
saság. 

C6o6iii,hth  cs.  kôzolni. 


CôopyÄHTH  cs.  felszerelni,  fel- 
építeni. 

CôoTBkTCTBeHHbiÉ  m.  megfe- 
leló,  ôsszhangzó. 

CooTB'feTCTBOBaTH  k.  i.  ôsszhang- 
ban  lénni,  megfelelni. 

CôoTeaecTBeHHbii  m.  fôldi, 
hazai. 

ConepHHKB  h.  vetélytárs,  ver- 
senytárs. 

Conoena  n.  szópóka. 

CônocTaBHTH  cs.  szembeállíta- 
ni,  ôsszehasonlítani. 

ConpaHB  h.  felhang,  szoprán. 

CônpnaacTHTH  cs.  részesíteni, 
juttatni  ; — ca  y.  részesulni. 

CônpoBOÄHTH  cs.  kisérni,  ve- 
zetni. 

CônpoTHBHTH  ca  y.  ellenkezni. 

Cônpaau  cs.  ôsszefogni,  egy- 
befogni  (lovat). 

ConyTHHKB  h.  utitárs. 

ConyTCTBOBaTH  k.  i.  egyutt 
utazni. 

ConyxB  h.  gôz,  párolgás. 

ConiBKa  n.  furulya,  pásztor- 
sik. 

Conkota  n.  furulya,  pásztorsip. 

CopasMlipHHH  m.  kimért,  ará- 
nyos. 

CôpBaTH  cs.  leszakítani,  le- 
tépni ; — ca  y.  leszakadni. 

Copoaa  (pica  caudata  állt.)  n. 
szarka. 

CopoKOBHH  m.  negyvenes. 

CopoKB  sz.  negyven. 

CopoMHTH  cs.  megszégyeníteni, 

24* 


— CopOMHÔCTL 


372 


— Co^oBKa 


pellengérre  állítani ; — ch 
v.  megszégyenulni. 

CopOMHÔCTL  n.  szégyen,  gya- 
lázat. 

CopoMHHH  m.  szégyenletes, 
gyalázatos,  ocsmány,csunya, 
galád. 

CopoMi,  h.  szégyen,  pirulás, 
szemérem. 

Copo^HH  (-hm)  m.  szarka  — 

Copo'iHHa  n.  kis  ing,  ingecske. 

Copcma  n.  ing. 

CopTHpOBaTM  cs.  rendezni,  vá- 
logatni. 

CopT'f>  h.  faj,  nem. 

Cocna  (pinus  novt.)  n.  jegenye, 
fény  ó. 

CôcjyiKHTH  k.  i.  egyutt  szol- 
gálni. 

Côcpeji.OTO'ieHíié  s.  osszponto- 
sitás. 

CôcpeflOľówra  cs.  ôsszponto- 
sítani  ; — ca  y.  osszponto- 
sulni,  egyesulni. 

CôcTaBJíHTH  cs.  ôsszeállítani, 
alkotni,  képezni. 

CôcTaBi*  h.  állomány,  vegyi- 
ték,  keverék. 

CôcTpa^aTM  k.  i.  egyutt  szen- 
vedni. 

C o cy  .n,  o xpaHHJi  i>hmm  h n.  szek- 
restye. 

Cocy^B  h.  edény,  kehely. 

Côck^CTBO  s.  szomszédság. 

Côc'kji.'B  h.  szomszéd. 

CoTBopeHHe  s.  teremtés. 

CoTBopHTe.iL  h.  teremtô,  al- 
kotó. 


Cotbopmtm  cs.  teremteni,  al- 
kotni. 

CorpeTH  cs.  inegsemmisíteni, 
eltôrulni. 

CoTpy^HiiKi  h.  munkatárs. 

Coy3j.  h.  szôvetség. 

CoyiiacrBOBaTH  k.  i.  részt  ven- 
ni,  részesulni. 

CoyHeHUKB  h.  oskolatárs. 

Coxa  n.  ágas,  kutágas. 

Coxjimh  m.  száraz. 

CoxiiyTH  k.  i.  száradni. 

CoxpanHTeJiB  h.  megórzó,  meg- 
tartó,  fentartó. 

CoxpaHHTeJiMiMM  m.  fentartó, 
órzô. 

CoxpanHTM  cs.  megórizni ; — 
ch  y.  megórizni  magát. 

Coxtciiu*  h.  szokás,  szoktatás. 

j CoxToaaTii  cs.  szoktatni ; — 
ch  y.  megszokni. 

CoUHajiLHHH  m.  társadalmi. 

! ConeBHHH  (ervum  lens  nôyt.) 
n.  lencse. 

CoiieTaHHe  s.  egyesítés,  jíáro- 
sítás. 

j CoaeiaTH  cs.  egyesíteni,  páro- 
sítani. 

| CoiiHHeHHe  s.  munka.  mu. 

Cohhhmth  cs.  megírni,  szer- 
keszteni,  készíteni. 

: Co^HCTbin  m.  lében  gazdag, 
leves. 

i CôHjeirb  h.  tag,  tagtárs. 

j Côhhhh  m.  zamatos,  lében 
gazdag. 

I CoHOBEa  (eryum  lens  nôvt.)  n. 

I lencse. 


— Co^ycTBHe 


373 


— CimpaTeJib  — 


CcmcTBHe  s.  rokonszenv. 

€o^íycTBOBaTH  k.  i.  rokonszen- 
vezni. 

€omecTBHe  s.  lejôvetel,  leszál- 
lás;  comecTBHe  CBHTaro  Äyxa  : 
a szent  Lélek  leszállása, 
piros  piinkôsd  napja. 

CômKa  n.  villarud. 

C0T03HHKrB  h.  kÔtÓSZÓ. 

Cok>3hhä  m.  szôvetséges. 

Ooios'b  h.  szôvetség,  egyesiilés. 

Cna^a™  k.  i.  leesni,  esni ; te- 
kinteni ; cna^anTe  Ha  Bora, 
noMaraŽTe  : tekintsétek  az 
Iste  n t és  scgítsetek,  magya- 
rán : Tsten  nevében  segít- 
setek. 

Ona^-L  h.  esés,  lejtô  ; aprólék. 

CnajíHTH  cs.  elégetni,  eltuzelni. 

OnajiHH  n.  háld  szoba,  éjsza- 
kázó  hely. 

€iíaMaT.iHBbrfi  m.  eros  emléke- 
zô  tebetségu. 

CiiaMaioBaTH  cs.  visszaemlé- 
kezni. 

CnapiiTH  cs.  leforrázni,  meg- 
forralni,  felforralni  (tejet). 

CnacarH  cs.  menteni,  szaba- 
dítani ; — ch  y.  megmene- 
kiilni. 

CňaceHHe  s.  szabadulás,  meg- 
yáltás  , menekulés  ; iidvô- 
ziilés. 

CnacHTeJis  b.  iidvôzító,  meg- 
váltó,  szabadító. 

CnacHTeJiBHBiH  m.  údvôzító, 
megváltó. 


CnacoBB  m.  megváltóé,  sza- 
badítóé. 

CnacTii  cs.  megszabadítani ; 

— ca  v.  megszabadulni. 
Cnac'B  b.  údvôzító,  szabadító, 

megváltó.  Ha  Cnacä:  ur 

szineváltozása  napján. 

CnaTH  k.  i.  aludni. 

CneKa  n.  forróság,  bóség. 
CneKaTH  cs.  halomra  rakni, 
eróvel  bozni. 

CneKiBiä  m.  ôsszesiilt,  égett. 
CnepBa  i.  elószôr,  kezdetben. 
Cnepejiy  i.  elólról,  eliil. 
CiieanajiBHBiH  m.  kiilônôs,  spe- 
cziális. 

CnepTH  cs.  utját  állni,  meg- 
állítani;  — ch  v.  bedugulni, 
megakadni. 

Cneín  (cneKy)  cs.  megsiitni ; 

— ch  v.  megsulni. 

CnHBaTH  cs.  leinni,  inni. 
CnunaTH  cs.  meríteni,  merní. 
Cuhjihth  cs.  lefíirészelni,  meg- 

furészelni. 

CiiHHaTH  cs.  akadályozni,  háfc 
ráltatni,  késleltetni ; — ch 
v.  akadékoskodni,  makacs- 
kodni,  vonakodni. 

CimpajiB  n.  csavarvonal,  csa- 
varmenet. 

CnHpanBHbiH  m.  csavaralaku, 
csavarmenetii. 

CiinpaHH  s.  marasztalás,  kés- 
leltetés,  halogatás,  akadá- 
lyozás,  fennakadás. 
CimpaTeJiB  h.  akadályozó,  kés- 
leltetô,  marasztaló. 


CnHpaTlI  — 


374 


— CnóBi  — 


CirapaTH  cs.  megállítani,  aka- 
dályozni,  késleltetni,  ma- 
rasztalni ; — ca  v.  fenn- 
akadni,  akadékoskodni. 

CnHpHTOBbii  m.  borszeszes. 

CnnpHTycB  h.  borszesz,  spiri- 
tusz. 

CimcaHa  s.  másolás,  másolat, 
ôsszeírás. 

CnHcaTejiL  b.  másoló,  leíró. 

CiiHCaTH  cs.  leírni,  lemásolni, 
ôsszeírni. 

CimcoKL  h.  leírás  , jegyzék ; 
másolat. 

CimcMBaTH  cs.  leírni,  lemásolni. 

Chhth  cs.  leinni  (a  tetejét) ; 
— ca  y.  lerészegedni,  leinni 
magát,  berugni. 

Cirnaa  n.  kulló.  Ba6a  3i>  Bosá, 
cnnuaM'L  Jiernie : ba  a vén 
asszony  leszáll  a szekérrôl, 
konnyebb  a kullóknek. 

CnjaBam  k.  i.  uszni  valahova. 

CnaaBHHH  m.  hajózható,  bajó- 
kázbató. 

CnjiaTa  n.  lefizetés,  torlesztés. 

CnaaraTH  cs.  lefizetni,  letôr- 
leszteni  (az  adósságot). 

CnjiecTH  cs.  ôsszefonni,  befonni. 

CnaeTHa  n.  csel,  cselszôvény. 

CnakTara  cs.  fonogatni,  ôssze- 
fonni, megfonni. 

CaaíOBaTH  cs.  kopni,  kôpkôdni. 

CnaiOKaTH  cs.  kopni,  kôpkôdni. 

Cnaroxa  n.  álomszuszék,  hét- 
alvó  (no). 

Cnjnoxi>  b.  álomszuszék,  hét- 
alvó  (férfi). 


CnÔBBHHOBaTHH  m.  bíinben 
részes,  buntárs. 

Ciiôbbhhobhhh  m.  biinben  ré- 
szes, buntárs. 

CiiÔB.iajíHHKB  b.  társuralkodó. 

CnÔBBjíacTHHK'B  h.  kôzbirtokos, 
birtoktárs. 

CiiÔBBoeHHHKb  h.  bajtárs. 

CnôBBkÄOMôcTL  n.  tudás,  tudat. 

CnÔBBkÄOMbii  m.  tudatos. 

CnôBBa3enb  h.  fogolytárs. 

CnÔBrpaTL  h.  játszótárs. 

CnÔB,nrhjiiHa'b  h.  társôrôkôs. 

CnÔBÄ'feaHa  s.  egyiittes  mukô- 
dés. 

CnÔB^kara  cs.  egyiittesen,  kô- 
zôsen  miikôdni. 

CnÔBatajiOBaTH  k.  i.  szánakozni, 
panaszkodni. 

CnÔBatajľliHa  s.  szánakozás, 
részvét. 

CnoBHBaab  h.  pólyakotô. 

CnÔBHacjľfeÄHHK'fc  b.  társôrôkôs. 

CnoBHHTH  cs.  teljesíteni,  vég- 
bez  vinni ; — ca  y.  telje- 
siilni,  tôrténni. 

CiioBoôbiBaTeJib  h.  lakótárs. 

CnÔBnopyaHiiKrb  b.  kezestárs. 

CnÔBnpecTyirHHKb  h.  buntárs. 

CnôBpoôôTHHKb  h.  munkatárs. 

CnoBpoóÔTHHiía  n.  nôi  munka- 
társ. 

Ciiobctojiôbhhk'l  h.  asztaltárs. 

CnôByaeHHK'b  h.  tanulótárs. 

CnôByaeHHii,a  n.  nôi  tanulótárs. 

CnoBayTH  cs.  egyutt  érezni. 

CnoBayTbe  s.  rokonérzés. 

CnÔBb  i.  felében,  kôzôsen. 


— CnoB'fe.naTH  — 


375 


— CnÔJILHHKB  — 


riiOBi^aTH  cs.  gyóntatni ; — 
ca  y.  gyónni. 

CnoB^ÄB  n.  gyónás. 

CnoB’iTp^TH  k.  i.  kigózôlôgni, 
kipárologni. 

CnorajíaTH  cs.  elgondolni,  el- 
képzelni ; elvonni. 

C nor  a äh hii  m.  képzelt,  elvont; 
cnorajíHa  CTaMKa : elvont 

fogalom. 

Cnorjiaji;aTH  cs.  meglátni,  meg- 
pillantani,  észrevenni. 

CnoÄHHa  s.  alja  az  italnak. 

CnoÄHHii,a  n.  noi  ing,  alsó  ing. 

CnÔÄHLHH  m.  alsó,  alullevó. 

Cno^oóa  n.  tetszés,  kivánság ; 
gyônyôr,  kedy. 

CnoÄOÓHTH  cs.  méltani,  méltó- 
nak  tartani,  megjutalmazni. 

CnoÄOÓHHH  m.  tetszóleges,  tet- 
szésszeru,  tetszésszerinti. 

CnojiipynHHH  h.  jobb  oldalon 
álló  ôkôr. 

CnÔÄ'L  h.  alj,  alsó  rész. 

Cnojii'tBaTH  ca  v.  sejteni,  re- 
mélni,  reménykedni. 

CnoeÄHHHHTH  cs.  egyszerusíteni. 

Cno3aji,y  i.  hátul,  hátulról. 

Cno3npaTH  cs.  ôsszevissza  nézni. 

Cnô3HaBaHn  s.  megismerés,  fel- 
ismerés. 

Cno3HaBaTH  cs.  megismerni, 
felismerni ; — ca  v.  megis- 
merkedni,  ismerkedni ; meg- 
ismerni Ônmagát. 

Cnô3naTH  cs.  megismerni,  fel- 
ismerni, ráismerni ; — ca  v. 
megismerni  ónmagát. 


CnoHHTH  cs.  leitatni,  megítat- 
ni ; — ca  y.  lerészegedni. 

CnôHKa  n.  kótószó. 

CnoKiaHae^HH  m.  egyiitt  tisz- 
telt,  kôzôsen  imádott. 

CnoKÔn  h.  nyugalom,  nyugod- 
ság,  békesség. 

CnoKOHHTH  cs.  nyugtatni,  meg- 
nyugtatni ; — ca  y.  nyu- 
godni,  megnyugodni. 

CnoKÔHHO  i.  nyugodtan,  csen- 
desen,  békével. 

CnoKÓHHôcTL  n.  nyngalom, 
nyugodtság. 

CnoKÔHHBiH  m.  nyugodt,  csen- 
des,  békés,  szelid. 

CnoKycHTH  cs.  kisérteni,  csá- 
bítani. 

CnoKycHHKB  h.  csábító. 

CnoJiennHH  m.  kózôs,  felemás. 

CnÔJiKa  n.  kôzôsség. 

CnoJiHHTH  cs.  teljesíteni ; — ca 
v.  teljesiilni. 

CnôiBHocTL  n.  kôzôsség. 

CnoiHBiH  m.  kôzôs,  felemás. 

CnoJioKaTH  cs.  megôblíteni, 
kiôblíteni ; felzavarni  (a 
vizet). 

CnojiOM'L  i.  egyntt,  kôzôsen. 

CnoaomHTH  cs.  felzavarni,  nyug- 
talanítani. 

CnojionHHH  m.  kôzôs,  felemás. 

CnoayneHBe  s.  egyesítés,  egye- 
siilet. 

CnoJiynnTH  cs.  egyesíteni. 

CnoJiynHHK7>  h.  számnév. 

CnoaBHHKT.  h.  pajtáš,  barát, 
társ. 


— Ciiôií>hhu;í  — 


376 


• — ClipOCHTH  


CnÔÄfcHiíiíÄ  n.  barátné. 

CnÔJiLHbiH  m.  kóz,  kôzós,  fele- 
más. 

CnoMHHaHH  s.  említés,  emle- 
getés. 

CnoMHHaTejib  h.  említó,  emlé- 
kezó. 

CnoMHHäTH  cs.  említeni,  em- 
lékezni,  emlegetni ; — ch 
v.  emlegettetni. 

CnoMHHKa  n.  emlékezés,  emlí- 
tés ; emlék. 

CnoMHHOR'L  h.  emlékezés,  em- 
lékezet. 

CnoMaraieJiB  h.  segíto. 

CnoMaraTH  cs.  segíteni,  segé- 
lyezni. 

CnoMHHyTH  cs.  felemlíteni, 
megemlíteni ; — ch  v.  meg- 
emlékezni  valakiról,  eszébe 
jutni. 

CnoHa  n.  akadály. 

CnonyTHHK'B  h.  útitárs. 

Cnop3HHTH  cs.  bójtben  zsiros 
étellel  tartani  ; — ch  v. 

bôjtben  zsirosat  enni. 

CnopHTH  k.  i.  aprózni,  apró- 
kat  lépni. 

CiiopHH  m.  sebes,  gyors  ; sza- 
pora. 

CnocoÔHTH  cs.  képesíteni ; — 
ca  y.  ellátni  magát,  felsze- 
relni,  rendbe  jônni. 

CnocôoHHK'B  h.  segíto,  segéd, 
munkatárs. 

CnocôÔHoCTL  n.  alkalmatosság, 
képesség. 


CnocôéHHH  m.  alkalmas,  képes, 
beillô,  beváló. 

01100061.  h.  eszkôz,  mód,  mo- 
dor. 

CnocTHTH  ch  v.  bójtôlés  által 
elcsenevészedni. 

CiiOTHxa  i.  lassan,  csendesen. 

CnoTRHyTH  ch  y.  megbotlani. 

CnoayB'B  h.  rokonszenv. 

CiiOHycTBOBHTH  k.  i.  rokon- 
szenvezni. 

CnonyTH  s.  rokonszenv^ezés, 
rokonszenv. 

CnpaBa  n.  iigy,  dolog. 

CnpaBjík  i.  igazán,  valóban, 
csakugyan. 

CupaBejpHBO  i.  igazán,  jogo- 
san,  jól,  helyesen. 

CiipaBejUMBÔCTL  n.  igazság, 
jogosság,  méltányosság. 

CiipaBejpHBbiií  m.  igazságos, 
jogos,  méltányos,  ’igaz,  va- 
lódi ; valóságos,  igazi. 

CupaBeJLiHBbiH  m.’  igazságos, 
jogos,  igazi,  valódi. 

CnpaBHTH  cs.  elkészíteni,  meg- 
csinálni ; — ch  y,  elkésziilni. 

CupaBRa  n.  kereset,  panasz. 

CripaBmíR'b  h.  ugyviseló,  ugy- 
vivó,  tettes,  ágens. 

CapaBOBara  ch  y.  viselni  ma- 
gát, megbecsiilni  magát. 

Cnpara  n.  szárazság. 

CnparoTa  n.  hóség , rekkenó 
meleg. 

CnpoBaÄimi  cs.  elutasítani, 
utbaigazítani,  elkisérni. 

CnpocHTH  cs.  megkérdezni,  tu- 


— Cnpocita  — 


377 


— CpaBHHTH  — 


dakolni ; — ca  v,  kérdezôs- 
kôdni. 

CnpocKa  n.  tárgyalás,  kihall- 
gatás  (birói). 

CnpocjiaBJíaTii  cs.  egyiitt  di- 
csérni , egyszerre  magasz- 
talni. 

CnpyiKKa  n.  rugó. 

CnparaTH  cs.  igét  hajlítaní, 
konjugálni. 

CnpameHne  s.  igehajlítás,  kon- 
jugáczio. 

CnpacxH  cs.  megfonni,  elvé- 
gezni  a fonást. 

CupaTaTH  (cnpaay)  cs.  elrejte- 
ni,  eldugni,  eltenni ; — ca 
y.  elrejtôzni,  elbnjni. 

Cnpaan  .cs.  ôsszefogni,  egybe- 
fogni,  egyiivé  fogni  (lova- 
kat). 

Cny,a;3a  n.  hamuval  kevert 
parázs. 

Cnyji3aHHKB  h.  hamuban  suít 
lepený. 

CuyunTH  cs.  megijeszteni,  meg- 
rémíteni ; — ca  v.  megré- 
mulni,  megijedni. 

Cnyji.'B  i.  alulról,  alóla. 

CnyKaTH  cs.  elverni  úgy,  bogy 
csattanjon,  elpufôlni. 

CnycTHTii  cs.  leereszteni , le- 
bocsátani,  leengedni ; — ca 
v.  leereszkedni,  lebocsát- 
kozni. 

CnycTOfflHTH  cs.  elpusztĺtani, 
elrombolni. 

CnycxkTH  k.  i.  elpusztulni. 


CnyTaTH  cs.  ôsszebonyolítani, 
bebékózni. 

CnyTHHK'B  h.  útitárs,  kiséró. 

CnyTOBaTH  cs.  beutazni,  be- 
járni. 

CnyxHyTH  k.  i.  megdagadni, 
felpuffadni. 

CnymaTH  cs.  leereszteni,  lebo- 
csátani ; — ca  v.  leeresz  - 
kedni,  lebocsátkozni. 

CnHTaTH  cs.  megkérdezni,  meg- 
tudni ; — ca  v.  kérdezós- 
kôdni,  tudakozódni. 

CnkBaK'L  b.  énekes,  énekló. 

CnkBanKa  n.  ének,  dal. 

Cn'&BaHa  s.  éneklés,  énekelés, 
dalolás. 

CnkBaTH  cs.  énekelni,  dalolni. 

CnkBHbii  m.  énekló,  énekes. 

CnkBB  h.  ének. 

CnkxoBaTii  cs.  készíteni,  csi- 
nálni ; — ca  v.  készulódni, 
késziilni. 

Cnkxi.  li.  eszkôz,  szer,  szer- 
szám. 

CukmHTH  k.  i.  sietni. 

CnkniHHH  m.  kész,  készséges, 
utrakész. 

CnaTH  cs.  feszíteni. 

Cnaanfi  (-bih)  m.  alvó. 

CpaBHeHHe  s.  hasonlítás,  ba- 
sonlat. 

CpaBHHMHÍi  m.  hasonlítbató. 

CpaBHHTeJtLHHH  m.  ôsszehason- 
lító. 

CpaBHHTH  cs.  ôsszebasonlítani, 
egybevetni. 


Cpa,noBaTH  — 


378 


— CTaHUna  — 


CpajiOBara  cs.  megôrvendez- 
tetni;  — ca  v.  megôriilni. 

CpaMJiaTH  cs.  szégyeníteni,  pi- 
rongatni,  szidni ; — ca  v. 
szégyeniilni,  szégyelni  ma- 
gát. 

CpaMHHH  m.  szégyenletes,  gya- 
lázatos. 

CpanoTa  h.  szégyen,  gyalázat. 

CpaMOTHTH  cs.  szégyeníteni. 

Cpa>n>  n.  szégyen,  gyalázat. 

CpeôpeHHKL  h.  eziist  pénz. 

Cpe6po^rl>Jii>  b.  ezustmuves. 

Cpejja  n.  szerda. 

Cpe^H  i.  kôzt,  kozôtt,  kôzepett. 

Cpe^uHa  n.  kozép,  kozepe  va- 
laminek. 

CpeflHHH,  cpejiiHbHH  m.  kôzép- 
sd,  kozép  ; kôzépszeru,  meg- 
lehetós. 

Cpe^CTBO  s.  esekôz. 

Cpea'fc  i.  kôzt,  kozôtt,  kôzepett. 

CpoÔHTH  cs.  elkészíteni,  meg- 
csinálni. 

CpocHyra  k.  i.  ôsszenôni,  ôsz- 
szeforrni. 

CpocTH  ca  y.  ôsszenôni. 

CpyôaTH  cs.  levágni 

Cpyôi,  h.  a kut  fabéllése. 

CpiôejiLHHKt  h.  ezustmuves. 

CpiôepHHH  m.  eziistôs,  eziist- 
bôl  való. 

Cp'feÔJíHTH  cs.  eziistôzni. 

Cpkóao  s.  eziist ; JKHBoe  cpkójio  : 
eleven  eziist , higany , ké- 
nesó. 

CpkÔJioBaTHH  m.  eziistôs. 


CpkoHHH  m.  éziistôs,  eziistból 
való,  eziist  — 

Cp'fcÓHaK'L  h.  eziistpénz. 

CpkópucTbifi  m.  eziisttartalmu. 

Cpkópo  s.  eziist. 

Cpk3aTH  cs.  levágni,  lemet- 
szeni,  lefiirészelni. 

Cp'taKa  n.  párbaj. 

Cca^iiTU  cs.  levenni,  letenni. 

Ccara  cs.  szopni. 

CcbinaTH  cs.  ledônteni,  ôssze- 
tôlteni,  egybeônteni ; — ca 
v.  lebullni,  leesni. 

Cckim  cs.  ôsszemetélni,  ôssze- 
vágni,  ôsszeaprítani. 

CTaBara  k.  i.  állani,  felállani. 

CTaBHJio  s.  csapózsinór. 

CTaBHTH  cs.  állítani,  építeni, 
emelni ; — ca  v.  nagyon 
állani  valami  mellett ; fo- 
gadni  valamibe. 

CTaBjíeníHKT,  h.  kis  meredekség* 
emelkedés,  balom ; kis  tôltés. 

CTaBJľfeHa  s.  feltevés  ; építés  ; 
írott  mu,  írásmu,  fogalmaz- 
vány ; fejdísz. 

CTaBi*  h.  tó. 

CTa^o  s.  nyáj. 

CTaÔHTH  cs.  eltítkolni , eltu- 
tolni,  elrejteni. 

CTajib  n.  aczél. 

C/Tamca  n.  nôi  ingen  a derék. 

CTaHOBHTH  cs.  állítani,  sziin- 
tetni,  megállapítani ; — ca 
v.  megállapodni , megtôr- 
ténni,  válni  valamivé. 

CTaHOKi.  b.  bagyaték,  ôrôkség. 

OaHijHa  s.  állomás. 


— OaiľL  — 


379 


CreMHrfexH 


CxaHx  h.  termet,  derék,  tôrzs, 
alak ; foglalkozás,  állás. 

CTapa  n.  Ôreg  nónemu  lény. 

Cxapajrae  s.  gondolkodás,  fá- 
radozás,  torekvés ; gond. 

Cxapana  s.  gondoskodás,  fá- 
radozás,  torekvés ; gond. 

CxapaxeiBHHH  m.  gondos, 
igyekezô,  iparkodó- 

Cxapaxn  c a v.  gondoskodni , 
fáradozni , iparkodni,  tôre- 
kedni  valamire ; busnlni, 
buslakodni. 

CTapeHLKHH  (-bth)  m.  oreges, 
ôreg,  elaggott. 

Cxapen,B  h.  agg,  aggastyán. 

Cxapima  n.  régi  idó,  régiség. 

Cxapnxn  cs.  ôregíteni ; — ca 
v.  ôregedni. 

CxapOAaBHHH  m.  réges-régi, 
ôsrégi. 

CxapocBkxaHHa  n.  régi  világ, 
régi  kor. 

CxapocB'fen.BKHH  (-hh)  m.  régi 
világból  való. 

Cxapocxa  h.  násznagy ; kôz- 
ségi  biró  (egyes  helyeken). 

CxapocxB  n.  gond. 

CxapocxB  n.  ôregség,  vénség. 
CxapocxB  He  pajíôcxB : az 
ôregség  nem  ôrôm. 

CxapyHOKT,  h.  gondolkodás, 
figyelem,  gond. 

Cxapyxa  n.  ôreg  asszony. 

CxapnecKHH  m.  aggastyáni. 

CxapmnHa  n.  elôljáró,  elóljá- 
róság. 


CxapmnH  (-hh)  m.  idôsb,  fóbb^ 
korosabb,  idósebb. 

CxapHH  m.  régi,  idós,  koros, 
ôreg,  ócska,  elavult,  avítos, 
elviselt. 

CxaptxH  k.  i.  ôregedni , vé- 

niilni. 

CxaxH  k.  i.  állani,  raegállni  ^ 
kezdeni ; — ca  y.  tôrténni, 
megesni ; válni,  lénni. 
BeaHKoro  ôpaxcxBa  cxae  c a 
BeaHKa  Bpa®fi;a  : nagy  barát- 
ságból  lesz  a nagy  gynlôl- 
ség. 

CxaxHcxHRa  n.  statisztika. 

CxaxoRB  h.  barom,  marha. 
nyáj  ; birtok,  vagyon. 

CxaxoHHBiii  m.  tisztességes, 
jóra  való;  vagyonos. 

Cxaxya  n.  oszlop. 

CxaHHH  n.  állomás,  állás,  meg- 
álló  hely. 

CxBepÄHxn  cs.  megerôsíteni, 
bitelesíteni. 

CxBepÄ'fexH  k.  i.  megkemé- 
nyedni. 

CxeÓJio  s.  szál,  szár. 

CxeÓJiOBaxBiH  m.  száras ; cxe- 
óaoBaxa  pocjiHHa  : funôvény. 

CxerHO  s.  czomb. 

CxeJKapB  b.  szérús  kert. 

Cxeaa  n.  ôsvény,  gyalogut. 

CxeKaxH  ca  v.  ôsszefolyni. 

CxeaHXH  cs.  almozni,  vetni 
(ágyat),  teríteni;  — ca  v* 
terutni,  bullani. 

Cxcmh^xh  k.  i.  sôtétedni,  eš- 
te! edni. 


— CTeHorpaíjnuí  — 380 


— Cto.thhhhh  — 


CTeHorpatyna  (-gr)  n.  gyors- 
irászat,  gyorsirás. 

CTeHorpa^i.  (-gr-)  h.  gyorsíró.  j 

CTeneHHbm  m.  fokozatos,  lep-  1 
csózetes. 

CTeneHL  n.  fok,  lépcsô. 

CTen.íHTH  cs.  felmelegíteni ; — 
ca  y.  felmelegeclni. 

OTepnHyTH  k.  i.  elzsibbadni, 
ellankadni. 

CTepnt'rn  cs.  elszenvedni,  el-  i 
viselni,  elturni. 

CTecai’H  cs.  lefaragni. 

CTetJmíľb  h.  István,  Pista. 

Oexa  m.  Štefánia. 

CTean  k.  i.  lefolyni,  eltunni,  j 
elenyészni. 

CTurHyTH  k.  i.  érni,  ráérni.  ; 

CxHHaTii  cs.  levagdosni,  le- 
vágni. 

OTnneHÄHa  n.  ôsztôndíj. 

CTHpaHíťa  n.  tejjel  fôtt  reszelt 
tészta,  gombóda. 

OTHpaTH  cs.  letôrôlni,  letiirôlni.  i 

CrapKa  n.  tôrló  rongy. 

CTHCKaTH  cs.  szorítani,  meg- 
szorítani , szorongatni ; — 
ca  v.  ôsszeszorítani  magát, 
szorosan  befiizni  magát. 

CTHCHyTH  cs.  ôsszeszorítani, 
megszorítani. 

Cthxu,  i.  lassankint,  csendesen, 
zajtalannl. 

CraxapL  b.  misézóing. 

CTHxnpa  n.  dicsóító  ének,  szti- 
khira. 

CTHXHyTii  k.  i.  elcsendesedni, 
elhallgatni. 


CTMXOBHa  n.  énekek  a dél- 
utáni  isteni  tiszteleten. 
CľHxoTBopeHiie  s.  kôltés,  kôl- 
tôi  mu. 

CTHXOTBOpeilL  h.  kôlto. 
Cthxotbopctbo  s.  kôltés,  kôl- 
tészet. 

Cthx'b  h.  verš,  kôltôi  verš ; 
verš  (a  barangozásnál) ; Ha 

TpeTBNH  CTHXT>  JJ.3BOHUTL  : 

buzza  (barangozza)  a bar- 
madik  verset. 

Ctk.io  s.  iiveg. 

CTJiyMHTH  cs.  elbódítani,  elká- 
bítani. 

Cto  sz.  száz  ; ÄBacTO  : kétszáz ; 
tphcto  : háromszáz  ; hoth- 

pHCTa : négyszáz;  n axt  ctôbb: 
ôtszáz. 

Croôa  n.  ekenyakló. 

Ctobhb  h.  ág,  élôág  (a  fán) ; 
oszlop,  czôveg,  czôlop  ; ctob- 
iiOMTb  crarH  : kove  válni. 
CTora  n.  asztag,  kazal. 

CTÔrB  h.  asztag,  kazal. 

Cto^ojih  n.  csiir. 

Ctôhkôctb  n.  állhatatosság. 
Ctohmôctb  n.  érték,  becs. 
Ctôhhhh  m.  méltó,  értékes. 
CTOKOJioca  (bromus  nôvt.)  n. 
rozsnok. 

CToKOJiocoBaTbiH  m.  rozsnokos. 
Ctokb  h.  lefolyás,  eltelés. 
CTOJieab  (dôma)  h.  szék. 
Ctojihkb  b.  kis  asztal,  asztalka. 
! Ctojihii,h  n.  székbely,  székvá- 
! ros,  székelô  palota. 
CTOJiHHHbni  m.  székvárosi. 


OojiOBoe  — 


B 81 


— CrpacrHHH 


Cxo-iOBoe  s.  élelempénz. 

Ctojiobbih  m.  asztali. 

Ctojiohhth  cs.  ôsszegázolni. 

Cxôjtihkl  b.  székecske,  zsá- 
moly. 

Cxôil  h.  asztal. 

CTÔJifcHHaa  n.  asztallap. 

CTOJikrae  s.  század. 

CTOJapL  b.  asztalos. 

CToiaptKa  n.  asztalosné. 

CTOJiflpBHa  n.  asztalos  miibely. 

CTOJrapLCKiift  (-lih)  m.  asztalosi ; 
CTOiapLCKa  poóoxa : asztalos 
munka. 

CTOJiapL^iyE'L  h.  asztalos  inas. 

CTOMaxL  h.  gyomor. 

CTOHora  (oniscus  állt.)  n.  száz 
lábu. 

Cxohôjkl  (oniscus  állt.)  h.  száz 

lábu. 

Cxonei^b  h.  faoszlop. 

Ctoiihth  cs.  elfuteni. 

Cxonxaxu  cs.  letaposni,  legá- 
zolni,  letiporni. 

CropuauLift  m.  százszoros. 

CiopoM  n.  órség,  ór  ; nepekná 
GTopoíEa : elôórs,  elóvéd. 

Ctopojkhth  cs.  ôrizni. 

CTopôaťL  b.  ôr. 

CTOpoiia  n.  oldal ; lap,  fél ; 
ország. 

CTopoHKa  n.  oldal,  a szántó- 
fôld  két  oldala. 

CTopoHKaniL  b.  három  águ 
ostor. 

CxocyiiEOBLift  m.  viszonyos,  vi- 
szonylagos. 


CrocyHOKL  b.  vonatkozás,  vi- 
szony. 

CixmiTH  cs.  osszerágni,  ôssze- 
orleni. 

Ctô^hoctl  n.  ugyesség. 

CxôHHOxa  n.  ugyesség. 

CTÔaHbift  m.  iigyes. 

CToajio  s.  állóhely,  deleló. 

Croaibift  m.  állott,  régi. 

CxoaHa  s.  állás,  älldogálás. 

Cxoaxn  (ctok),  ctôh)  k.  i.  álla- 
ni,  állni ; érni  valamit,  ér- 
tékkel  birni,  kerulni  vala- 
mibe. 

Croaraft  (-bift)  m.  álló. 

CTpaBa  n.  eledel,  étel. 

CipaBHbift  m.  emésztô. 

CTpaBHocTb  n.  emésztés. 

CTpaBHTii  cs.  emészteni. 

Cxpa^amie  s.  szenvedés,  kin- 
szenvedés. 

Crpa^aTeJib  b.  szenvedó,  vér~ 
tanú. 

Cxpa^aTeaLiíbift  m.  szenvedó. 

Cxpaji,axejiLCXBO  s.  vértanuság> 

Cxpa^axu  k.  i.  szenvedni. 

Cxpaata  n.  órség,  ôr. 

CxpaatHXH  cs.  órizni. 

CxpaMuaa  n.  ôrház. 

CxpaMKaxu  k.  i.  szakgatni  (a 
seb , daganat) , szurdalniy 
nyilalni. 

CxpaHa  n.  ország,  vidék. 

CxpaHCXBO  s.  utazás,  vándorlás. 

CxpancxBOBaxH  k.  i.  utazni. 

CxpacxHocxb  n.  szenvedélyesség. 

CxpacxHbift  m.  szenvedélyes, 
szenvedéses ; cxpacxiibíft  xbim- 


— CTpaCTL  — 


382 


— CTpy'ioK'fc  — 


ÄeiiL  : nagyhét ; crpacxHa 

naTHima : nagypéntek. 

CTpacTt  n.  szenvedély ; kin- 
szenvedés. 

OpaTa  n.  veszteség,  kár. 

OpaTEJiart  h.  csapatvezér. 

CTpaTHTH  cs.  elveszíteni ; — 
ca  y.  elveszni,  elpusztulni. 

CipaxoBaHHe  s.  ijedés,  ijedség, 
aggodalom. 

OTpaxonyT'B  h.  rémkép,  ijesztó. 

CTpaxx.  h.  ijedség,  félelem, 
rémulet.  Cipaxy  HaópaTH  ca  : 
félni,  aggódni. 

CTpaniHJio  s.  ijesztô,  rémkép. 

CTpauiHTe.it  h.  ijesztó,  rémító. 

CTpaníHTH  cs.  ijeszteni,  ag- 
gasztani. 

CTpainHo  i.  félelmes,  borzadá- 
lyos ; Tyä  CTpauiHO  6hth  : 
itt  félelmes  lénni. 

CTpainHbiH  m.  borzasztó,  félel- 
metes ; CTpaumbiH  cyjvs : 
utolsó  itélet.  He  Taxa  | 
CTpauiHa,  hrb  et  MajnoByTt : j 
nem  olyan  félelmes  a baj,  j 
mint  a minónek  festik  (ma* 
gyarán  : Nem  olyan  fekete 
az  ôrdôg,  a minónek  festik). 

OrpamoKt  h.  ijesztó,  rém. 

CTpexo3a  (libellula  állt.)  n. 
acsa,  szitakôtó. 

CTpeKoraTH  k.  i.  czirpelni. 

CTpeMrojiOBt  napára : buk- 

fenczezni,  fejjel  lefelé  esni. 

CTpeMeHO  s.  kengyel. 

CTpeMJiHBôcTL  n.  igyekezet, 
tôrekvés. 


| CTpHľt  h.  nyirás. 

j CTpnrajiLHbiH  m.  nyiró. 

í C'rpHUH  cs.  nyirni. 

| Crpoenne  s.  építés  ; épiilet ; 
csin,  r end  ; disz. 

j CTpôii  h.  szervezet ; eszkoz, 
muszer. 

| Ctpohhhh  m.  nyulánk,  karcsú, 
ékes,  diszes. 

i Ctpohth  cs.  építeni ; szépíteni, 
csinosítani ; — c a v.  épiilni. 

! CTpoxa  n.  sor  (a  kônyvben). 

j Ctpomkhh  (-trň)  m.  meredek, 
lejtós. 

| Ctpômko  i.  meredeken. 

CTpoMKóCTt  n.  meredekség, 
meredek. 

i CTpoMôCTt  n.  meredekség,  me- 
redély. 

Ctpomhh  m.  meredek. 

CTpôMt  h.  ág,  faág,  fa,  élófa. 

CTpoxa  n.  versszak. 

CTpôaKa  n.  sor  (a  kônyvben). 

CTpyraTH  cs.  faragni. 

CTpyraaxa  n.  husoló  (a  var- 
gáknál). 

CTpyr't  h.  tengeri  csó. 

CTpyHa  n.  húr. 

CTpyHra  (-gá)  n.  rés  (a  kerí- 
tésen). 

CipyHKa  n.  kis  hur,  hurocska. 

CTpyHHHH  m.  huros. 

CTpyn't  h.  var  (a  seben),  varat. 

CTpyxi*  (trutta  állt.)  h.  pisz- 
tráng. 

CTy^KOBaTHÔ  m.  biivelyes. 

CTpy^oK'b  h.  kis  kukoricza  csô, 


— Opya  — 


883 


— Ctmbih 


hiively  (a  hiiyelyes  nôvé- 
nyeknél). 

Crpya  n.  áramlás. 

CTpHatKbi  t.  juhot  nyiró  olló. 

CiptiH  h.  apai  nagybátya. 

Ctplihko  h.  apai  nagybátya. 

CTptiHHa  n.  apai  nagy  néne 
(az  apa  fiutestvérének  a 
neje). 

CTpH’iaHHK’L  h,  az  apa  fintest- 
vérének  a íia. 

CTpH^anKa  n.  az  apa  fiutest- 
vérének  a leánya. 

CTpHíaxH  k.  i.  kinyulni,  ki- 
állani  (a  fôldból),  kikandi- 
kálni  (a  rúha  alól). 

CTpbi'ffl  cs.  nyirni ; — c a v. 
nyirakozni. 

CTpkÓJio  s.  eziist. 

CTpkÓJioBaTHH  m.  eziistôs. 

CrpkJia  n.  nyil. 

CTpkieu,b  h.  lovész,  lôyó. 

CTpkíHTH  k.  i.  lóni,  kilóni. 

CTpkjiKa  n.  kis  nyil ; mutató. 

CTpkíKbi  (bidens  nôvt.)  t.  yilla- 
mag. 

CTpkjioKí,  h.  yadász,  loyô. 

CTpkjiboa  n.  lôveg,  lôszer. 

CTpkjiaiM  s.  lôvés,  lódôzés. 

OrpkíaTH  k.  i.  lôdôzni,  lôvôl- 
dôzni. 

CTpkTeHne  s.  Krisztus  urunk 
bemutatása  a templomban. 

CTpkTHTH  cs.  találni,  ôssze- 
jônni ; — ca  y.  találkozni. 

CTpkxa  n.  eresz,  tetó. 

Orpk^ia  n.  találkozás. 

OpaMKa  n.  fuggély. 


CTpaMRHH  m.  fuggélyes. 

CTpaHyTH  k.  i.  besulyedni, 
besuppedni. 

OpaiiKa  n.  r oj  t,  foszlány. 

OpaCTH  cs.  lerázni. 

Oy^a  n.  hideg,  nagy  hideg. 

CTy,neHen,b  h.  forráskut. 

CTyjí-eHo  i.  hideg  van,  hideg ; 
hidegen. 

CTy,n;enT'L  h.  egyetemi  tanulo. 

CTy,neHHH  m.  hideg,  hus,  hii- 
yôs. 

CTyp;eHL  n.  hidegség,  hideg, 
h.  deczember. 

CTy^eH^TH  k.  i.  hidegedni. 

CTyÄHTH  cs.  huteni ; — ca  v, 
hulni,  meghiilni. 

Cry^HbiH  m.  gyalázó. 

CTy^B  h.  szégyen,  gyalázat. 

CTyjj,kHb  n.  hidegség,  hideg. 

CTyJKaTH  cs.  megterhelni. 

CTyna  n.  lábnyom ; lépés. 

CTynaTH  k.  i.  lépni,  menni. 

CTynnTH  k.  i.  lépni,  hágni. 

CTynHbOBaHa  s.  fokozás  (a 
mellékneveknél). 

CTynHbOBaTH  cs.  fokozni  (mel- 
léknevet). 

CTynkHb  n.  fok,  lépcsó ; fel- 
hágó,  feljáró,  csapóvas. 

Cth^htu  cs.  pirongatni,  szé- 
gyeníteni;  — ca  y.  szégye- 
nelni,  szégyenelni  magát. 

Cthäjihbhh  m.  szemérmetes, 
szégyenlôs. 

Cthäho  i.  gyalázat,  szégyen. 

Cthä'b  h.  szégyen,  gyalázat. 

Cthjihí  m.  hult,  kihúlt. 


CTHHyTH  — 


384 


— CyKaiH  — 


CrHHyTH  k.  i.  hiilni. 

Ci’HpaaTH  k.  i.  kiállni,  kinyul- 
ni  ; kilógni. 

Ctbith  k.  i.  hiilni. 

CrkKaTH  k.  i.  lefolyni ; — ch  i 
v.  elveszni,  eltunni. 

CrtHa  n.  fal,  kôfal. 

CrkHKa  n.  mérték  a szôvésnél. 

CrkHOiiHCb  n.  falfestés,  fresko. 

Ctíhl  n.  árnyék. 

CTkcHHTeJibHbiH  m.  korlátozó, 
megszorító. 

CTkcHHTH  cs.  ôsszeszorítani , j 
korlátozni ; — ch  y.  ôssze- 
szorulni. 

Crara  n.  csik,  sávoly. 

CraraTH  cs.  lehúzni. 

CTHľHVTH  cs.  lehuzni,  lerán- 
tani. 

CrflHtaTH  cs.  szerezni. 

CTaaíKa  n.  szalag  (a  kalapon).  | 

Cthmhth  cs.  észrevenni,  meg-  ! 
pillantani ; — ch  v.  észre-  ! 
térni. 

CrHMKa  n.  képzet,  fogalom. 

Cthth  cs.  levágni ; — k.  i.  1 
peselni,  vizelni. 

CyôoTa  n.  szojnbat. 

Cyô'JbeKTHBHÔCTL  n.  tárgyilagos- 
ság- 

Cyô'beKTHBHbiH  m.  tárgyilagos,  ! 
tárgyi. 

Cyôi.eKT'b  h.  tárgy,  dolog. 

CyBara  cs.  csusztatni ; — ch 
v.  csuszkálni,  csuszni. 

CyBMkCTHbin  m.  egymásmellett 
fekvo  ; kôzôs,  egyesített. 


Cyro.iocHa  óyKBa : mássalhang- 
zó  (a  nyelvtanban). 

CyroJiocT*  h.  ôsszhang,  zengzet. 

CyA^pb  b.  kendó  (templomi 
nyelvben). 

CyACÔHHH  m.  tôrvényszéki, 
birói. 

CyAen,b  h.  biró. 

CyAHHa  n.  faedény,  hordó, 
kád. 

CyAHreJib  h.  biró,  itélô. 

CyAHH  h.  biró. 

CyAHO  s.  tál,  haj  ó. 

CyAHHH  m.  tôrvényszéki,  birói. 

CyAOtebifi  m.  tôrvényszéki,  birói. 

CyA'f>  h.  itélet,  itélószek,  tôr- 
vényszék  ; CTpauiHbiH  cyA'b  : 
utolsó  itélet. 

CyAtcitbiH  m.  birói. 

Cyera  n.  hiuság,  hiábavalóság ; 
aggodalom ; baj,  fáradság. 

CyeTHTH  k.  i. ; — ch  v.  fárad- 
ni,  bibelódni,  patvarkodni, 
bajlódni. 

CyeTJHBôCTB  n.  fáradozás,  baj- 
lódás,  bibelódés. 

CyerjHBHH  m.  fáradozó,  baj- 
lódó,  bibelódó. 

CyeTHbii  m.  hiu,  hiábavaló. 

CyJKeHbiii  m.  Istentól,  sorstól 
rendelt , végzetszerú  , vég- 
zetes. 

CyKa  n.  nóstény  kutý  a. 

CyKaHHHH  n.  reszelt  tészta, 
csipetke. 

CyKaHH  s.  morzsolás,  morás ; 
ôsszetôrés. 

CynaTH  cs.  morzsolni,  morni ; 


— CyKepBiiu,H  — 


385 


— CynocTarL  — 


tésztát  csipkedni ; - ca  v. 
tôrni,  zuzni,  zuzódni. 

CyKepBH^  n.  genyedés , ge- 
nyedség. 

CyKHHB  m.  kutyáé,  nóstény 
kutyáé. 

CyKMaH-B  h.  szines  szoknya. 

CyKHO  s.  posztó. 

CyKHa  n.  szoknya. 

CyKHHHHH  m.  posztóból  való, 
posztó  — 

CyKOBaTHH  m.  górcsôs,  gôrôn- 

GSÔS. 

CyKOHHbiil  m.  posztóból  való, 
posztó. 

Cynwuvb  (-g)  h.  szukség. 

CyKB  h.  gôres,  gôróncs. 

CyjaKB  h.  oszlop. 

CyiTaH't  b.  tôrôk  császár,  szul- 
tán. 

CyMa  n.  ósszeg,  pénzôsszeg ; 
y cynk  : ósszesen. 

CyMeJKne  s.  batár,  mesgye. 

CyMGHHHH  m.  lelkiismeretes. 

CyMeHa  s.  lelkiismeret. 

CyMJikHa  s.  lelkiismeret. 

CyMHHH  m.  bus,  komor,  szo- 
moru,  levert. 

CyMHkBaTH  ca  v.  kételkedni, 
kétkedni,  liabozni,  tôpren- 
kedni. 

CyMH'feBÔCTB  n.  kétség,  kétke- 
dés, aggodalom,  tóprengés. 

GyMniBNÉ  m.  kétkedó,  tôpren- 
kedó,  aggályos. 

CyMH'feB'i,  h.  aggály,  tóprengés, 
kétkedés. 

CyMHkHBe  s.  kétség,  kétkedés. 

Csopei : Rutén-magyar  szótár. 


CyMHkxe.iB  h.  kételkedó,  tôp- 
rengó. 

CyMHkTeJiBHbiH  m.  kétes,  két- 
séges. 

CyMOBana  s.  ôsszegezés. 

CyMOBaTH  cs.  ôsszegezni,  ósz- 
szeadni. 

CyMyBaTH  k.  i.  szomorkodni, 
buslakodni,  busulni. 

CyMkTH  k.  i.  elgondolkozni , 
elmélázni ; szomorkodni. 

CyMB  h.  elmélázás ; bn,  szo- 
moruság. 

CyMkcHHH  m.  határos,  egymás- 
mellett  fekvó. 

GyMÍCTHaH  m.  batáros,  egy- 
más  mellett  fekvó. 

CyHyTH  cs.  csusztatni ; letolni, 
levetni ; — ca  v.  csnszni, 
esni,  lefelé. 

Cynepexma  n.  ellenmondás, 
ellenkezés. 

CynepeaHHH  m.  ellenmondó, 
ellenkezó. 

CynepHHKB  b.  versenytárs, 
pályázó,  vetélytárs. 

CynepHHiprBO  s.  verseny , pá- 
lyázat. 

CynepHHanTH  k.  i.  versenyezni, 
pályázni. 

CynepHnaHHH  m.  versenyzô, 
pályázó ; cynepmraia  poóoTa : 
pályamú. 

CynopB  h.  ellenkezés , ellen- 
állás. 

CynocTaTHHH  m.  ellenséges. 

CynocTaTB  b.  ellenség,  ellenfél. 

25 


— CynpOTHBHHK'B  — 386 


— C({)aJIinHBHTH  — 


C y n po  thbhhk,  b h.  ellenlábas, 
vetélytárs. 

CynpoTHBHHÉ  m.  ellenkezó, 
ellenálló,  ellenséges. 

CynpoTHB'L  e.  ellenében,  ellen. 

Cynpyra  n.  feleség,  hitves. 

Cynpyr'L  h.  férj. 

CynpyjfiecKHH  m.  házassági. 

CynpyaiecTBo  s.  házasság,  há- 
zasélet. 

CynpyjKHHna  n.  feleség,  hitves. 

CypduK*  h.  szurdék. 

CypibTJioeaTu  cs.  szorítani, 
kényszeríteni. 

CycBkTHHH  m.  átalános,  áta- 
lán  ismert. 

CycuoiBHôcTB  n.  társadalom. 

CycxaBHHH  m.  izmos , tagba- 
szakadt. 

CycTaBX,  h.  izom,  iz ; hajlás, 
csukló. 

CycTpf/ra  n.  találkozás. 

CycTpkTHTH  cs.  találni,  rá- 
akadni ; — cä  v.  találkozni. 

Oyck^a  kn.  szomszéd. 

CyckjíKa  n.  szomszédasszony. 

CyckÄEo  h.  szomszéd. 

CyckÄHHM  m.  szomszédos. 

CyciiÄCTBO  s.  szomszédság. 

CyckjiiCBEHH  (-hh)  m.  szom- 
szédos. 

CyckÄ^  h.  szomszéd. 

CychE'B  h.  hombár,  rakóláda. 

OyckiíBEbit  m.  szomszédos. 

CyxapôBJía  s.  száraz  tôlgyes ; 
erdei  kaszáló. 

CyxapB  h.  kiszáradt  tôlgy  ; 
kétszersult. 


CyxepjiEBocTB  n.  soványság, 
ôsztôvér  állapot. 

CyxepjiHBbiH  m.  sovány,  ôsztô- 
vér, hitvány. 

CyxbiH  m.  száraz , sovány, 
aszott. 

Cyxo  i.  szárazon. 

CyxôcTB  n.  szárazság,  aszály. 

CyxoTa  n.  szárazság,  aszály. 

CyxHH  m.  száraz ; sovány, 
aszott. 

Cy^HH  (-bih)  m.  kutyáé,  nôs- 
tény  kutyáé. 

CyB[Ea  n.  kis  nóstény  kutya; 
kihágó  személy,  rima. 

Cy'ioe  mojloeo  (euforbia  nôvt.) 
kutyatej. 

CyineHHu,a  n.  aszalt  gyiimôlcs, 
aszalt  korte. 

CynieHBiH  m.  szárított,  aszalt. 

CymHHEa  n.  aszalt  alma,  aszalt 
korte. 

Cyimrra  cs.  aszalni,  szárítani ; 
— ca  v.  száradni,  szárítani 
magát. 

Cyrnna  n.  aszaló. 

CyinrB,  cyfflB  n.  szárazság,  aszály ; 
száraz  fôld. 

Cyinkna  s.  szárítás,  aszalás. 

CymecTBeHHBiH  m.  lényeges. 

Cyui,ecTBHTeJiBHoe  hme  : fónév. 

CymecTBO  s.  lény,  teremtmény. 

Cyni,ecTBOBaTH  k.  i.  létezni, 
lénni. 

CyiiiiHH  m.  létezó. 

Cyui.HHE'B  h.  fônév. 

Cyiu,HocTB  n.  lét,  letel,  lényeg. 

C^ajiniHBHTH  cs.  meghamisítani. 


— C(J)ep;i  — 387  — Capími  — 


€({)epa  n.  gômb. 

Cifiepiiaimi  m.  gômbi. 

C<|)opMHpoBaTH  cs.  alakítani. 

Cxanaxn  cs.  osszefogni. 

CxBaTHTH  cs.  felragadni,  meg- 
fogni ; — ca  v.  felugorni, 
talpra  ugrani. 

Cxn3Ha  n.  szakadás,  eretnek- 
tan,  tévestan. 

Cxhjlhth  cs.  lebajtani,  lebaj- 
lítani ; — ca  v.  lebajolni. 

Cxhmhhk'b  b.  szerzetes;  asz- 
kéta,  remete. 

CxoBaHa  s.  megôrzés,  eltartás. 

CxoBaTH  cs.  elrejteni,  eltenni ; 

— ca  v.  elrejtôzni. 

Cxobôkb  h.  megôrzés,  eltartás. 

Cxoähth  k.  i.  bejárni,  ôssze- 

járni,  kikelni ; — cay.  ôsz- 
szejônni,  ôsszegyiilni. 

CxÓÄxa  n.  ôsszejovetel,  gyu- 
lekezet. 

Cxoähhí  m.  basonló,  liason- 
latos. 

Cxôäctbo  s.  basonlóság,  ha- 
sonlatosság. 

CxoabÍ  t.  fedôzsup. 

Cxoäb  h.  lejárás,  lejárat;  le- 
nyugvás  ; cxôäb  cohii,h  : nap 
nyugta. 

CxonnTH  cs.  felragadni,  fel- 
kapni ; megérteni,  felfogni ; 

— ca  v.  felkapaszkodni, 
felugrani,  felkerekedni. 

CxonHHH  m.  tanulékony , j ó 
felfogásu. 

CxopoHHTH  cs.  megôrizni,  el- 
rejteni. 


CxpyriKaTH  cs.  megropogtatni, 
ropogva  rágni. 

Cítená  n.  jelenet,  szin. 

Cu,'f ähth  (citáty)  cs.  leszurni, 
megszurni. 

CiíkneHiTH  k.  i.  megmereved- 
ni,  megdermedni. 

CiíaTH  (my)  k.  i.  peselni. 

Cua.ioeaTu  cs.  megcsalni ; — 
ca  v.  megcsalódnij  megcsa- 
latni. 

CaacTHe  s.  szerencse,  sors,  bol- 
dogság. 

Cae3aTH  k.  i.  veszendôbe 
menni. 

CxesHyTH  k.  i.  elveszni,  el- 
pusztnlni. 

i CaepHTH  cs.  megmérgezni. 

Ciecarií  cs.  megfésulni ; — ca 
v.  mégfésulkôdni. 

CancTATH  cs.  letisztĺtani. 

CmnÔHyTH  cs.  leiitni,  megsán- 
títani. 

CnmBaxH  cs.  osszevarrni  (hu- 
zamosan). 

Cuihth  cs.  osszevarrni. 

C b e.  val,  vel ; tól,  tôl. 

CbiÄ  m.  lévó  ; ôrôk. 

Cbihokb  (hivó  eset : CMHKy)  h. 
fiucska,  kis  fin. 

C&iHoan  i.  az  éjjel. 

Chhb  b.  fin. 

CbinaHa  s.  ôntés,  tôltés. 

CanaTH  cs.  tôlteni,  ônteni ; — 
ca  v.  ômolni,  bullni,  kiiitni 
(kelés). 

CfápHHKB  b.  nyers  fa. 

Capími  m.  turóból  való,  tnrós 

25* 


— CupoBaTUH  — 


388 


Ckpaiima 


CfjpoBaTHH  m.  kissé  nyers, 
kissé  nedves. 

CtiponycTB  h-  a vajashét  utolsó 
napja. 

Cí>ipôcTL  n.  nedvesség,  nyer- 
sesség. 

Cap'b  h.  turó,  sajt. 

CnpHH  m.  nyers,  nedves. 

Chpbhhh  m.  turós. 

CHcajienL  h.  szivó  nyelv. 

Chthth  cs.  jól  tartani,  táp- 
lálni ; — ch  v.  jóllakni. 

Chthh  m.  jól  lakott.  Chtnh 
roJiOHHOMy  HeBkpye : a jól- 
lakott  ember  nem  hisz  az 
éhesnek.  Kôzmondás. 

CfcoropÔHHHH  m.  idei,  ez  idei. 

CbUB'b=ckBrb=ckÍÍ==  CHH^CCH 
(elóljárókkal) : ebben. 

Ck  nin.  co6k=nekem  helyett ; 
— ch  (németben  : sich)  he- 
lyett. 

CkBÓa  n.  vetés,  vetemény. 

CkBeHL  h.  szeptember. 

CkBepHHH  m.  északi. 

CkBepB  h.  észak. 

CkBeni)  h.  magvetó. 

CkBB  h.  vetés,  vetemény. 

Ckrara  k.  i.  nyulni  valami 
után ; tôrekedni  valamire. 

Ck^aKi.  h.  iilés  (kocsin). 

Ck,najieHi>  h.  i ma,  mely  alatt 
iilni  szabad. 

Ck^ajimne  s.  szék,  iilóhely. 

Ck^ara  k.  i.  iilni,  leiilni. 

CkAJiapb  h.  nyereggyártó,  nyer- 
ges. 

Ck^JiaTH  cs.  nyergelni. 


Ck^ianH  s.  nyergelés. 

CkaJimne  s.  nagy  nyereg. 
Ck^jio  s.  nyereg. 

Ck^.ioBHHa  n.  nyereg  (a  hegy- 
ségben). 

CkjíOBaTHH  m.  kissé  ósz. 

Ck^HÄ  m.  ósz,  ôreg. 

Ck^kra  k.  i.  megósziilni ; iilni. 
Ckfióa  n.  vetés,  vetemény. 
CkKaHB  h.  vágókés. 

CkKnpa  n.  fejsze. 

Ck.me  s.  falncska,  kis  falu. 
CkjiCLKHH  (-híí)  m.  falusi. 
CkM^HcaTL  sz.  hetven. 
CkMeHHTii  cs.  bevetni. 
CkMeHiibin  m.  magvas,  mág- 
ii ordó. 

CkMHajjUHTb  sz.  tizenhét. 
CkMHH  s.  mag,  vetómag ; ken- 
dermag. 

CkMO  i.  ide. 

CkMH  s.  mag,  vetómag ; ken- 
dermag. 

CkMB  sz.  hét ; ckMrr>  ctob  b : 
liétszáz. 

CkHH  t.  pitvar. 

CkmiTH  cs.  beárnyékolni. 
CkHHHKb  h.  szalmazsák. 
CkHHHH  m.  pitvarhoz  tartozó. 
CkHO  s.  széna. 

CkHOKoOB  h.  kaszálás  ideje. 
Ckmi;e  s.  széna. 

CkHb  n.  árnyék. 

CknaTH  cs.  hibbantani , torni, 
szakítani. 

CknnyTH  cs.  meghibbantani. 
CkpaKB  h.  szíir,  darócz  feloltó. 
CkpaHHiia  n.  szíír,  kis  szíír. 


— ChpKa 


389 


— TaKT>  — 


CtpKa  n.  kén,  búdôs  kô  ; — 
kn.  szurke  ló,  dereš. 

CipKaHHCTHH  m.  sziirke,  dereš. 

C'fepKacTHH  m.  szurke,  dereš. 

O'fepHH  m.  szurke ; haiuvas. 

Otčín  k.  i.  leiilni. 

Cíthhkt.  (scirpus  novt.)  h.káka. 

Cítb  n.  haló. 

CtHeHB  h.  január,  nagy  bol- 
dog  Asszony-hava. 

Ctana  n.  szecska. 

Chán  cs.  aprítani,  vágni,  nie- 
télni. 

CkHHH  s.  vetés,  vetemény. 

Ctam  cs.  vetni,  elvetni,  el- 
vetni;  szórni. 


Cío^a  i.  ide. 

CfOÄH  i.  ide. 

Ch  (németben : sich) : a ese- 
lekvésnek  visszatérését  je- 
lentó  szócska ; h ch  óoio  : 
félek. 

Čara  n.  ôl. 

CnraTH  k.  i.  nyulni  valami 
után  ; tôrekedni. 

CflKaTH  ch  v.  kifujni  az  orrát. 

Chko  i.  így,  ígyen. 

CaK'fcju  így,  ígyen. 

Chkhh  m.  íly  en,  emílyen,  ily 

CupeTAoeaTu  cs.  sziiretelni. 

CupeT%  h.  sziiret. 


T. 


T,  t : a rutén  ábéczé  tizen- 
nyolczadik  betiije  ; magyar 
megfelelôje : t. 

Ta : ToiB^az,  amaz,  nôneme  ; | 
— k.  Í8,  meg ; hát. 

Taóeia  n.  tábla,  táblázat. 
Taôm  n.  tábla,  gyurótábla ; 

HopHa  Ta6.ua : fekete  tábla. 
Ťahanica  n.  tábla,  táblácska ; 

KankHHa  Tabiana : palatábla. 
Taôbjro  h.  tábor. 

Taji;&  i.  iszen,  hiszen. 

TaeacL  i.  titokban. 

Taň  k.  is,  meg. 

Tanna  n.  titok ; szentség. 
Tafiao  i.  titkosan,  rejtélyesen. 


| TannonncB  n.  titkos  irás. 

TaHHCTBeHHBin  m.  titkos,  titok- 
teljes. 

TanHCTBo  s.  titok. 

TaHHÔCTB  n.  titok,  rejtély. 

TaHHBii  m.  titkos,  rejtélyes. 

Tancipa  n.  tarisznya. 

Tanín  cs.  titkolni ; rejteni, 
dugni ; — ch  v.  titkolózni, 
rejtôzni. 

TaiuEe  i.  hasonlókép,  hason- 
lóan,  ugy  szinte. 

TaKO  i.  úgy. 

TaKon  i.  azért,  úgy. 

TaKTB  h.  tapintat. 

Taiti,  i.  így,  úgy. 


— TaKLifi  — 


390 


— TBepÄ'iiTR  — 


TaKHÍm.ilyen,o]yan,  amolyan. 

TaiaHTi.  h.  tehetség;  talen- 
tum  (ó  gôrôg  arany  mérték). 

Taiiep'B  h.  tallér. 

TajiHHHi,  h.  olasz. 

TajiMy.i'B  h.  talmud ; zsicló  tôr- 
vények,  hagyományok  gyuj- 
teménye. 

TajiouíHTH  c a v.  lenyugodni, 
elcsendesedni. 

Tgljioum  h.  tálas,  táltartó. 

TaJina  n.  talp. 

TaAna.iaiuz  h.  talpalás. 

TouinaAoeaTu  cs.  talpalni. 

TaanoBaTH  cs.  talpalni. 

TaJľbKa  n.  tálka,  fatál. 

Tajapx  h.  tallér. 

TaMa  i.  ott,  ottan  ; boä'b  Tasia  : 
onnét,  amonnét. 

T a Med  jig  6 aru  k.  i. ; — c a y. 
neki  támadni  (a  liegynek), 
neki  támaszkodni. 

TaMKa  i.  ott,  ottan. 

TaMoôÔHHHii  m.  tuloldali. 

TaMomHLHH  m.  ottani. 

TaMTy^a  i.  arra  felé,  errefelé. 

TaM-B  i.  ott,  ottan. 

Tananoiuz  h.  tanácsos. 

Tanam?  h.  tanács. 

TaHeu,i»  h.  táncz. 

TaH0K£  h.  táncz. 

Tami,LOBaTH  k.  i.  tánczolni. 

TaiLioBKa  n.  bugyiláris. 

TapaôypHCTbifí  m.  tarka-barka. 

Tapapaiica  n.  tolókocsi,  gya- 
logkocsi ; fakószekér. 

Taprarn  cs.  szakítani,  szak- 
gatni;  — ca  v.  szakadni. 


Tapdsuiaujub  h.  tárgyalás. 

TapAXJioeaTU  cs.  tárgyalni. 

Tapeiína  n.  taréj,  taraj. 

Tapeaaa  (aster  nôvt.)  n.  ószi 
rózsa,  gerebcsen. 

TapeiB  li.  tányér. 

TapHH  m.  tarka  (kutý a). 

TapMcpT.  h.  tarifa. 

TapKCiHUCTUtí  m.  tarka. 

Tapna^cTUu  m.  tarka. 

TapÔJľt  h.  tányér. 

TaTapCKHii  m.  tatár. 

TaTapH  t.  tatár. 

Tcctoum  h.  táltos. 

Ta.Tb  h.  tolvaj. 

Taaaa  n.  targoncza. 

TamKa  n.  tarsolya,  táska. 

TBaMôCTB  n.  kelmed,  kigyel- 
med. 

TBapHÔCTB  n.  ábrázat,  arczulat. 

TBapôr'B  h.  turó,  sajt. 

Trápi*  n.  teremtmény,  terem- 
tés ; arcz. 

TBepxiiTii  cs.  erósíteni,  szilár- 
dítani. 

TBepjpma  n.  édes,  téli  alma* 
alma. 

TBepji.0  s.  a rutén  t betu 
neve ; — i.  keményen,  szi- 
lárdul. 

Tsep^ôcTB  n.  szilárdság,  ke- 
ménység,  kôvetkezetesség. 

TBep^yinKa  n.  kenyérhéj. 

TBep^BiH  m.  szilárd,  eros,  ke- 
meny ; kovetkezetes. 

TBep^HHa  n.  erôsség,  vár. 

TBep^B  n.  szilárd  fold. 

TBepj^TH  k.  i.  keményednú 


— TBepe3BÍiTH  — 391  — - Teopiia  — 


TB(spe3B^TH  k.  i.  józanodni. 

TBe9e3HocTL  n.  józanság. 

TBe^e3HHH  m.  éh-gyomorral 
ley3,  józan, 

TBepesEľfcTH  k.  i.  józanodni. 

TBepesiifi  m.  józan. 

TBepace  i.  erósebben,  szilár- 
dabbas.. 

Tbôh,  tboí,  TBoe  nm.  tied. 

TBOpemie  j.  teremtés,  teremt- 
mény  ; mu,  munka. 

TBopeijB  h.  \eremtó,  Isten. 

TBopHTejiB  b.^teremtó,  alkotó. 

TBopHTeiLHHH  na^eJK^:  insztru- 
mentális,  es&ózlô  eset. 

Tbophth  cs.  tenai,  létrebozni, 
alkotni , tererateni ; — ca 
y.  tettetni  magát;  tôrténni. 

TBopkna  s.  terembmény,  mu. 

Te  isz.  jer,  pszt  (akutyát  szó- 
lítják  így). 

TeaTepi.  h.  szinház. 

Teóe  : tbi— te  személres  nm. 
sajátító  és  tárgyi  e^ete. 

Te30HMeHCTB0  s.  névnap, 

TeHKa  n.  irka. 

TeKCT^t  h.  szôveg. 

TeKyanfi  m.  folyó,  folydogáló ; 
jeleň. 

TeierpaMa  (-gr-)  n.  surgôiy. 

Teierpa^i.  (-gr-)  h.  táyíra, 
telegraf,  hirezô. 

Te.ien  ohu  n.  telekkonyv ; 
telekkónyvi  hivatal. 

Teaem  b.  telek. 

TeaeijB  b.  tulok,  bikaborju. 

Tejraii;a  n.  uszu. 


TejíHTH  ca  y.  borjazni,  burjut 
elleni. 

TejLiHija  n.  kendertôró,  ken- 
dertiló. 

Teakra  n.  talyiga. 

TeJikatKa  n.  kis  talyiga. 

TejTkaomii  m.  talyigás. 

Teaa  s.  borju.  Baaroe  TeJia  h 
jíBk  kopobbi  ycce : a szelid 
borjn  két  tebenet  is  kiszop. 

TeJiBTHHa  n.  borjnbus. 

TeaBTEo  s.  kis  borjn. 

Tejraaim  (-bbih)  m.  borju  — 

TeMHHi],a  n.  bôrtôn. 

TeMHo,  TeMHO  ca : sôtét  van. 

TeMHOBaTBin  m.  sótétes,  bo- 
mályos. 

TeMHÔCTB  n.  sótétség,  homály. 

TeMHOTa  n.  sótétség. 

TeMHBiit  m.  sótét ; homályos, 
átlátszatlan. 

TeMHk™  k.  i.  sótétulni ; --  c b 
y.  sótétedni. 

TeMno  s.  útem,  úteny. 

TeMHB  s.  fejtetó,  fejbúb. 

TeHrjiHKB  (-gl-)  b.  kis  tengely. 

Tenie  Ah  (-gély)  h.  tengely. 

TeniepuvjH  (-ge-)  (zea  mays 
nóyt.)  n.  tengeri,  kukorieza, 
malé. 

TeneToe%  h.  temetó,  sirkert. 

TeHop'B  h.  tenor. 

TeojrorHB  (-gi-)  n.  theologia, 
hittudomány. 

Teoaor^B  (-g)  b.  tbeologus, 
hittudós. 

rleopeTHBHBiH  m.  elméleti. 

TmpHa  n.  elmélet. 


Tenept 


392 


— Tepn,HH 


TenepL  i.  most,  mostan,  jelen- 
leg,  jelenben. 

TenepLKa  i.  most,  mostan,  je- 
lenleg,  jelenben. 

Tenep'tmHLHH  m.  mostani,  je- 
lenlegi,  jeleň. 

TenJieHBKHH  m.  jó  meleg. 

TenJíHTH  cs.  melegíteni ; — ch 
y.  melegedni. 

TeniHHH  n.  iivegbáz,  nôvény- 
ház. 

Tenio  i.  meleg  van,  melegen. 

Tenio  s.  meleg,  melegség. 

TenioTa  n.  melegség,  meleg. 

TeniHH  m.  meleg,  bó,  forró. 

Teni'ÍJHB  n.  lágy  idô. 

TenJiliTH  k.  i.  melegedni,  nie- 
legítni  kezdeni. 

Tepa3i>  i.  most,  mostan,  je- 
lenleg. 

Tepeôimi  cs.  turni,  kaparni ; 
— ch  v.  hánykolódni. 

TepeójrtHH  s.  turás,  kotrás. 

TepeÔJiHHKa  n.  tyukláb. 

Tepe3HH  n.  Teréz,  Téri. 

TepeMi  h.  szoba,  csarnok. 

Tepem.  (prunus  spinosa  nôvt.) 
b.  kôkény,  kôkénybokor. 

TeppaTH  cs.  tépni,  szakítani ; 
kinozni,  gyôtôrni  ; — ch  y. 
gyôtôrtetni,  gyôtôrni  magát. 

TepKo  s.  reszelô. 

TepjraijH  n.  kendertiló,  kender- 
tôró. 

TepMHHOJiorHH  (-gi-)  n.  a mu- 
kifejezések  tana,  termino- 
lógia. 

TepMHHB  h.  hatáľridó. 


TepMOMeiepi.  h.  hôméró. 

TepHOBaTHH  n.  tiiskés,  szurós. 

TepHOBHH  m.  tuskés,  kôkáiy- 
ból  yaló. 

TepHioinKa  n.  egy  szilvafa  nem. 

TepHH  s.  tiiske,  tuskeookor. 
Tam  ch  MaBy,  rn  rcJiHH  y 
TepHio  : úgy  érzem  migamat, 
mint  a puczér  a tiisšék  kôzt. 

TepHHHKa  n.  tiisôk,  cuske. 

Tepo  s.  toll,  tollu. 

TepneJiHBôcTb  n.  birelem,  bé- 
keturés. 

TepneJHBHil  m.  turelines. 

TepiiHMôcTB  n.  •Kirelem,  turel- 
messég. 

TepuHMHH  m.  tiirbetô. 

TepiiKEíil  m.  £eményes,  fanyar 
(gyumôlcsy. 

TepiuiHHHH  ^-hh)  m.  tiirelmes. 

TepimyTH  t.  i.  meredni,  ke- 
ményedni. 

Tepn^jimôcTt  n.  turelmesség. 

TepirLitfBHH  m.  turelmes. 

Tepnití^e  s.  tôrelem.  Tepnk- 
HHe  ciiacemie : a tiirelem 
ud^vôzulés  (magyarán : a 

turelem  rózsát  terem). 

TepľtTH  k.  i.  turni,  szenvedni. 

TeípHTOpna  n.  teriilet,  kiter- 
jedés. 

IbpTH  cs.  tôrni,  tilolni  (ken- 
dert) ; reszelni,  dôrzsôlni. 

TepTEi^H  n.  széles  deszka,  pad- 
lódeszka. 

Tepii,HH  n.  rossz  osztályzat, 
rossz  érdemjegy. 


— T epai'H  — 393  — Thxóctb  — 


TepaTH  cs.  veszíteni,  veszteni ; 
— ch  v.  elveszni,  veszni. 

TecaHH  s.  faragás. 

Tecara  cs.  faragni. 

Tecio  s.  faragó,  fejsze. 

TeCTL  h.  ipa  (a  feleség  apja). 

TeTexeisz.  pszt!  (a  kutyát  szó- 
lítják  így). 

Terna  isz.  ne,  jer  (kutyát  szó- 
lítják  így) ; — kn.  kutya. 

TeneHne  s.  folyás,  lejárat. 

Tenn  k.  i.  folyni,  folydogálni, 
elszállni. 

Téma  n.  napa  (a  feleség 
anyja),  anyós. 

TH=To6k  : neked  ; h th  .naMi, : 
adok  én  neked. 

Tnapa  n.  a papa  koronája, 
tiára. 

TueTuvľb  h.  tôltés. 

Tuenap%  h.  tôlcsér. 

Thfphhib  (-gr-)  (felis  tigris 
állt.)  h.  tigris. 

Tnatia  n.  tézsla,  tézslarud. 

Thjihijh  n.  iiszu. 

Tujitogcítu  cs.  tiltani. 

Thjih  s.  borju. 

Thjthhhh  (-hh)  m.  borjunak 
való,  borju  — 

TnMHaH'L  (thymbra  novt.)  n. 
tômjény. 

TuMWLbe'h  h.  timsó. 

TnMnaHí,  h.  iistdob ; czimba- 
lom  (régi  zsidóknál). 

Tumujib  (-gi-)  h.  tengely. 

TnHKTypa  n.  fukivonat. 

Thiihkb  h.  az  egyházi  énekek 


sorrendjét  napok  szerint 
megállapító  kônyv. 

Tanorpa^HH  (-grá-J  n.  kônyv- 
nyomtató,  kônyvnyomda. 

Thibb  h.  typus,  jelleg. 

TnpaHCKHH  m.  zsarnoki. 

TupaH'B  b.  zsarnok,  kényúr. 

TnpLxoBaHHH  m.  terhelt,  terhes. 

TupLxoBaTH  cs.  terhelni,  meg- 
terhelni. 

Thplx-l  h.  teher. 

Tnca  n.  Tisza. 

TacKaTH  cs.  nyomni,  szorítani, 
sajtolni ; — ch  y.  nyomulni, 
egymást  nyomni. 

Thckh  t.  sajtó 

TycHyra  cs.  szorítani. 

TncTapTÓBKa  n.  tiszttartóné. 

TucTaproe-o  h.  tiszttartó. 

TuctI)  b.  tiszt ; tisztség. 

TuTJia  n.  rôvidítés  jegye  a 
a templomi  szláv  kônyvek- 
ben. 

Tmyjia  n.  czím,  czímzés. 

TuTyjioBaHH  s.  czímzés. 

TuryjioBaTH  cs.  czímezni. 

THTyjiHpHHH  m.  czímzetes. 

Tn^ycí,  b.  tiidóvész,  tôdógyu- 
ladás. 

THxeiiLKHH  (-hh)  m.  nagyon 
lassu. 

Thxhh  (-hh)  m.  lassu,  csendes. 

TnxHyTH  k.  i.  hallgatni,  csen- 
desedni. 

Thxo  i.  csend ! csend  legyen ! 
csendesen,  lassan. 

Thxóctb  n.  csendesség,  lassu- 
ság. 


— T h m e — 


B 94 


— Toäí  — 


Tanie  i.  csendesebben. 

Tmnmia  n.  csendesség , nyu- 
galom. 

TitaJiBHHH  m.  szôvó. 

TKanKa  n.  sz  nes,  dnrva  szalag. 

TKaHana  n.  szôvet. 

TKaHa  s.  szôvés. 

TKain  (my,  my)  cs.  szóni. 

TKaai>  h.  takács. 

Tko  nm.  ki,  kicsoda. 

TjiyManL  h.  tolmács,  fordító. 

Tjrfcime  s.  rothadás,  rohadás, 
korhadás. 

TjikHHLiM  m.  mulandó,  mulé- 
kony. 

Tjiíth  k.  i.  lassan  égni,  pis- 
logni ; rohadni,  korhadni. 

Taa  n.  sôtétség. 

Tmhth  cs.  sôťétíteni. 

To  k.  majd-majd  ; to  caKs,  to 
TaK'b=majd  így,  maj  d úgy. 

To,  Ta,  to  nm.  az,  amaz. 

To6ôBKa  n.  tarisznya. 

ToBaperaiiTn  k.  i.  pajtáskodni. 

ToBapem'L  b.  társ,  pajtáš ; se- 
géd,  legény. 

ToBapncTBO  s.  társaság,  tár- 
snlat. 

ToBapHnrb  h.  társ,  pajtáš ; se- 
géd,  legény. 

ToBapB  h.  árn. 

Toedctim  h.  toldás. 

Toedosaru  cs.  toldani. 

ToBKaa'B  h.  mozsárék,  ramács. 

Tobkb  h.  mozsártôrô. 

ToBMaaaTH  cs.  tolmácsolni, 
fordítani. 


ToBKaaB  b.  tolmács,  magya- 
rázó,  fordító. 

ToBCTeHKHÍl  (-hh)  m.  kissé 
vastag,  j ó vastag. 

Tobcthth  cs.  vastagítani,  vas- 
taggá  tenni. 

Tobcto  i.  yastagon. 

ToBCToryóbiíi  m.  vastag  aj  ku. 

Tobctokomh  (-hh)  m.  vastag- 
bóríí. 

Tobctôctb  n.  vastagság. 

ToBCTOTa  n.  vastagság. 

Tobcthh  m.  vastag,  potrobos, 
kóvér  ; terbes,  teherbe  esett ; 
OHa  BiKe  TOBCTa : ó már  te- 
herbe esett. 

Tobctííth  k.  i.  vastagodni  -r 
teherbe  esni. 

Tobthhb  h.  tót  féríi. 
i ToBTKa  n.  tót  asszony. 

Tobtckhh  (-hh)  m.  tót. 

Togto  b.  tót  férfi. 

Tobtiokb  h.  tót,  tótocska. 

Tobi;i>khh  (-hh)  m.  tót. 

Tobiih  cs.  tórni,  zuzni ; verní, 
csépelni.  nacyjuo  TOBqH=ver- 
ni,  csépelni  a babot  (pa- 
szulyt) ; — ca  v.  zuzódni. 

ToBTKa  n.  mozsár,  tórómozsár. 

Tobhokb  h.  mozsártôrô. 

Torija  i.  akkor,  akkoňban, 
akkortájt. 

TorjiamHHH  (-hllih)  m.  akkori. 

Torjibi  i.  akkor,  akkoriban, 
akkortájban. 

ToroponHHH  m.  multévi. 

Tojík  i-  akkor,  akkoriban,  ak- 
kortájt. 


— To  — 


395 


— TôpeKij  — 


To  e ; to  ecTL  : azaz  , ugy- 
mint,  jelesul , nevezetesen, 
tudniillik. 

Tôi,  Ta,  to  nm.  az. 

Tonám  h.  tokán. 

ToitapHTH  cs.  esztergályozni. 

ToKapHBTÍi  m.  esztergályosi. 

ToKapHfl  n.  esztergályos  mu- 
hely. 

ToKapcTBO  s.  esztergályos  mes- 
terség. 

ToKapt  h.  esztergályos. 

ToKMa  n.  alku,  alkndozás. 

Tokmhth  cs.  alkudni ; — ch  v. 
alkudozni. 

Tojihkhh  m.  olyan,  amolyan. 

ToiKaTH  cs.  kopogtatni. 

ToaKOBaHa  s.  magyarázat,  ér- 
telmezés. 

ToaKOBaTeJB  h.  magyarázó. 

Tojtkobhth  cs.  értelmezni,  ma- 
gyarázni. 

Tojikôbhhkt>  h.  értelmezd,  ma- 
gyarázó. 

Tojikobbih  m.  értelmezó,  ma- 
gyarázó, felvilágosító. 

ToiOKa  n.  legeló. 

ToAOSoeaTu  cs.  tarlózni. 

Toiohiith  cs.  legázolni  (a  fu- 
vet),  letaposni. 

Tôjibko  k.  csak,  csupán;  — i. 
annyi. 

Tomt*  h.  kotet. 

ToHeflBKo  i.  véknyan , véko- 
nyan. 

ToHeHBKBiH  m.  vékony,  kissé 
vékony. 

Tohh  h.  Tôni,  Antal. 


Tohhh  h.  Antal,  Tôni. 

Tohkhh  (-bih)  m.  vékony,  kar- 
csú. 

Tohkôctb  n.  vékonyság,  finom- 
ság. 

Toht>  h.  hangzás ; bánásmód. 

Tona3T>  h.  topáz. 

Tonauna  n.  topánka,  topán. 

Toiihth  cs.  fdteni ; alámerí- 
teni ; olvasztani ; — ch  v. 
fnlni ; alámerúlni,  fuldokol- 
ni,  olvadni. 

TonjiHBO  s.  tiizeló  szer. 

Tohojih  (populus  nôvt.)  n. 
nyárfa. 

Tonôpt  h.  faragó,  bárd,  rôvid 
nyelú  fejsze. 

TonTara  (Tonay)  cs.  taposni, 
tapodni. 

j ToiiBipuTH  ch  y.  berzenkedni. 

Topôa  n.  czókmók,  tarisznya; 
abrakoló  tarisznya ; Jrcoópa- 
aa  Topóa : koldustarisznya. 

Toprara  cs.  szakítani,  tépni. 

TopraniT  h.  szatócs,  zsibárus  ; 
kereskedó. 

ToproBann  s.  alkndozás,  alku- 
dás,  kereskedés. 

ToproBaTH  cs.  alkudni,  keres- 
kedni ; — ch  y.  alkudozni. 

ToproBJíH  n.  alkuvás , keres- 
kedés. 

ToproBima  n.  vásártér. 

ToproBBifi  m.  vásári,  kereske- 
delmi. 

ToprB  h.  vásár , kereskedés, 
kereskedelem. 

Tápem  b.  tôrek. 


— TopjKecľBeHHHH  — 396 


— TpeÓHHKB 


TopacecTBeflHHH  m.  diadalmas, 
diadalmi,  iinnepélyes. 

TopatecTBO  s.  iinnep,  diadal, 
gyózelein. 

Topmochth  cs.  akadályozni ; 
rázni,  megrázni. 

Topom  n.  torony. 

Topoimra  ch  v.  kinlódni,  baj- 
lódni. 

Topeným  cs.  rándítani,  meg- 
rántani. 

Topc})'£  h.  turfa. 

Totojkhôctb  n.  azonosság. 

Totojkhhh  m.  azonos. 

Totb,  TOTa,  toto  nm.  az,  amaz. 

Tou,hjio  s.  kôszoru  kô,  kôszô- 
rtiló  eszkôz. 

Tomio  s.  kôszôruló  eszkôz, 
kôszoru  kó. 

Tohhth  cs.  kôszôrulni.  élesí- 
teni,  esztergályozni  ; rágni, 
rágcsálni  (férgek). 

ToiiKa  n.  pont ; TOHKa  3 b 3a- 
niíHKOBB : pontosvesszô. 

Tônita  n.  kaszakó-tartó. 

Tôthôctb  n.  pontosság , szo- 
rosság. 

Tôhhhh  m.  pontos,  igazi. 

TpaBa  n.  fu. 

TpaBHii,H  n.  fuvecske. 

TpaseHL  h.  április. 

TpaBKa  n.  fuvecske. 

Tpasifl  n.  uszítás  ; izgatás. 

TpaBiHHHH  m.  fuves,  fu  — 

TpaBHHKB  h.  fuves  liely,  fii' 
veskert. 

TpaBHHHCTHH  m.  fúalaku. 


Tparennn  (-ge-)  n.  szomorú- 
játék,  tragédia. 

Tpa^Hii,HH  n.  hagyomány. 

TpaficTpa  n.  tarisznya. 

TpaKTa  n.  vendégség,  lakoma. 

TpaKTaTB  h.  szerzódés. 

TpaKTHpHH  n.  vendégló. 

TpaKTiipomB  h.  vendéglós. 

TpaKTapi.  h.  vendégló,  szálló. 

TpaKTOBaTH  cs.  tárgyalni ; 
vendégelni. 

TpaHcnopTB  h.  szállítmány, 
csapat  elszállítás. 

Tpana  n.  baj ; kinlódás,  ve- 
szôdés. 

Tpanesa  n.  asztal. 

TpanHTii  ch  v.  kinlódni,  ve- 
szôdni,  bajlódni. 

TpaTa  n.  kiadás,  vesztegetés. 

TpaTHTii  cs.  veszteni,  veszte- 
getni ; — ch  v.  elveszni. 

Tpa<J)HKa  n.  dohány tôzs. 

Tpa<j)HTH  cs.  találni,  eltalálni, 
ráakadni ; — ch  v.  megesni, 
megtôrténni. 

Tpa<j)yHOKL  li.  véletlen,  vak- 
eset. 

TpaxiiTB  h.  trachit. 

Tpeóa  n.  áldozat ; — szi.  kell , 
sziikséges. 

TpeÓHTH  cs.  tisztĺtani. 

TpeónarHt  (-hh)  m.  nagyon 
jó,  jóságos. 

TpeÔJiaHieHHHH  m.  kegyes, 
áldott. 

TpeÓHHKB  h.  szertartásos 
kônyv,  rituale. 


— TpeóoBaHtf  — 397  — TpôtKa  — 


Tpe6oBaHa  s.  kôvetelés,  sziik- 
ség. 

TpeôoBaTejiBHHH  m.  kôveteló. 

Tpe6oBaTH  cs.  kôvetelni. 

TpeBajiôcTB  n.  tartósság,  szi- 
lárdság. 

TpeBajtHH  m.  tartós,  szilárd. 

TpeBaTH  k.  i.  tartani,  eltar- 
tani. 

TpeBOMTH  cs.  nyugtalanítani, 
zavarni,  — - c a y.  nyugta- 
lankodni. 

TpeBHHH  m.  tartós,  szilárd. 

TpeBOiKHHÔ  m.  nyugtalanító. 

TperjiaBHH  m.  háromfejii  ; há- 
rom  tornyn. 

TperyÓHH  m.  háromszoros. 

TpejíHeBHHH  m.  háromnapi. 

Tpe3BôcTB  n.  józanság. 

Tpe3BBii  m.  józan,  nem  ré- 
szeg. 

TpeKiaraH  in.  átkozott. 

TpeKpoBHHH  m.  harmademeleti. 

TpeMajiHH  m.  nagyon  kicsi. 

TpeMHJHH  m.  nagyon  kedves. 

TpeHora  n.  vasláb,  háromláb. 

TpenaTH  cs.  kézzel  iitni,  verni. 

TpeneTa  (populns  nigra  nôvt.) 
n.  jegenyefa,  fekete  nyárfa. 

TpeneTara  k.  i.  remegni,  resz- 
ketni. 

TpecKOTa  n.  csôrômpólés. 

TpecKt  h.  csôrômpólés , zaj, 
zôrej. 

TpeTHHa  n.  harmadrész,  har- 
mad. 

TpeTHHKa  n.  halotti  tor,  me- 
lyet  kezdetben  a temetés 


után  harmadnapon  tartot- 
tak ; ma  már  nem  tartják 
meg  szorosan  ezt  ahatáridót. 

TpeTHH  (-bhh)  sz.  harmadik. 

TpeyrôiBHHH  m.  háromszôgíí. 

Tpe^HBiH  m.  nem  tiszta  (zsi- 
dóknál). 

Tpeinara  k.  i.  recsegni,  ro~ 
pogni. 

Tpn  sz.  három. 

TpHBajrôcTB  n.  tartósság,  szi- 
lárdság,  szivósság. 

TpHBaaHH  m.  tartós,  szilárd. 

TpHBaTH  k.  i.  tartani. 

TpH^HeBHBiii  m.  háromnapi, 
harmadnapi. 

TpnjiiHeBHH  m.  harmadnapi, 
háromnapi. 

TpHwaTHH  m.  harminczadik. 

Tpa^i^ÄTB  sz.  harmincz. 

TpHKHpBiH  h.  háromágu  gyer- 
tyatartó,  melylyel  a puspôk 
misézés  alkalmával  áldani 
szokott. 

TpHKyTHBiS  m.  háromszôgti. 

TpHEyTB  h.  háromszóg. 

TpHHa,a;ecaTHH  m.  tizenharmai- 
dik. 

TpHHa^ecaTB  sz.  tizenhárom. 

TpHHa^aTB  sz.  tizenhárom. 

TpncTa  sz.  háromszáz. 

TpHVM(j)B  h.  gyózelmi  iinnep, 
triumf. 

Tpirak  sz.  háromszor. 

Tpobhth  cs.  uszítani  ; mérgezni 

Tpoe  (tpboxb)  sz.  hárman. 

TpoeKpaTHHH  m.  háromszoros. 

TpôuKa  n.  hármas. 


— TpOHHblfi  — 


398 


— T \r3T> 


TpoHHbit  m.  hármas,  három- 
szoros. 

TpoHTH  (-ŽH-)  cs.  három  részre 
osztani. 

TpôHii,H  n.  hároinság , szent 
háromság. 

TpoMftvbTa'uvb  h.  trombitás. 

Tp0M(fia.i06aTU  cs.  tromfolni. 

TpoMfpoearu  cs.  tromfolni. 

TpOMfa  h.  tromf. 

TponapL  h.  templomi  ének. 

TpôcmiK'B  h.  nád. 

TpoCTHEKt  h.  nád. 

TpôCTL  n.  nád ; a Lorda  foga 
(szôvószéknélj. 

Tpoxa  i.  egy  kicsit,  kevéssé. 

TpoHKHH  (-bih)  m.  háromféle. 

Tpy6a  n.  csô  ; kiirtó,  kurt. 

TpyókTH  k.  i.  fujni,  trombi- 
tálni,  kiirtôlni. 

Tpyji,HTH  ca  y.  fáradozni,  mun- 
kálkodni. 

TpyAHo  i.  fáradságosan  ; nehéz, 
bajos. 

Tpy^HbiH  m.  fáradságos,  ne- 
héz, bajos. 

TpyAOiioÔHBbiH  m.  munkasze- 
retó. 

TpyÄ"B  h.  fáradság,  fáradozás; 
munka. 

TpyMÓibTa  n.  trombita. 

TpyMHa  n.  koporsó. 

TpyHa  n.  koporsó. 

TpyirB  h.  holttest,  hulla. 

TpycHMi  h.  deczember. 

TpycjiHBHH  m.  félénk. 

TpycBKa  n.  tengeri  nyul,  házi 
nyul. 


TpyTii  cs.  mérgezni. 

TpyTH3Ha  n.  méreg. 

TpyiKa  n.  méreg. 

TpyTkBKa  n.  méreg. 

TpyTB  h.  here. 

TpHHKaBBiH  m.  hebegó,  a sza- 
vakat  rosszul  ejtó. 

TpHHKaTii  k.  i.  rossz  kiejtéssel 
beszélni ; rosszul  ejteni  ki 
a szót,  hebegni. 

TpkóeHB  m.  kell,  szukséges. 

TpkóoBaiH  cs.  kôvetelni. 

TpkcKa  n.  forgács. 

TpkcKaTH  cs.  csapdosni,  csap- 
kodni ; paskolni.  elverni. 

TpkcKOTa  n.  csattogás , pat- 
togás. 

TpkcHyTH  cs.  odadobni,  be- 
csapni,  elverni  (hogy  csat- 
togjon). 

TpkcKB  h.  csattogás,  zórej. 

Tpkin,HTH  cs.  a szemet  meresz- 
teni. 

Tpacxii  cs.  rázni ; — k.  i.  lelni 
(hideglelés). 

Ty  i.  itt,  itten. 

Týra  n.  bú,  gond,  vágyakodás, 
epedés. 

Ty.ua  i.  o d a,  arra. 

Tymmi  k.  i.  szomorkodni, 
vágyakodni,  sovárogni,  epe- 
kedni,  epedni,  remegni,  ag- 
gódni,  busongani. 

TyatJiHBHi  m.  epedó,  vágya- 
kodó,  sovárgó. 

Ty3eMeii;B  h.  belfôldi. 

Ty3eMHbifi  m.  idevaló,  belfôldi. 

Ty3B  h.  disznó  (a  kártyában). 


— Ty  S 


399 


ThMHa  — 


Tyô  i.  itt,  itten;  Tyi  BanoB- 
iiihbih  : ide  való. 

TyKB  h.  zsir,  faggyu. 
TyaHnaHB  (tulipa  nôvt.)  n. 
tulipán. 

TyjíHTH  cs.  érinteni ; gôrbíteni ; 

— c a y.  gôrbulni,  érintkezni. 
TynyirB  li.  nagy  gy  omor,  ben- 
dó  ; tôrzs. 

TyMaHB  h.  kôd ; ostoba  em- 
ber,  fajankó,  golyhó. 
TyManHHH  m.  kôdôs. 

TyHBO  i.  olcsón,  jutányosan. 
TyHBBiii  m.  olcsó,  jutányos. 
TyHkTH  k.  i.  olcsóyá  válni. 
TyiíHTH  cs.  tompítani. 

Tyno  i.  tompán. 

TynHH  m.  tompa. 

Typóa  n.  csapat,  csoport. 
Typeu,BKHH  (-bih)  m.  tôrôk. 
Typeaairaa  n.  Torokország. 
TypHa  n.  torony. 

TypoKB  b.  tôrôk. 

Typipa  n.  Torokország. 

Typaa  s.  tôrôk  gyermek,  tôrôk. 
Typamia  km  tôrôk. 

Typmaru  (-gá-)  cs.  turni,  tu- 
rogatni. 

lyTKa  i.  itt,  itten 
TyTOuiHHH  (-hbbih)  m.  itteni, 
belybeli. 

TyTB  i.  itt,  itten. 

TyxHyTH  k.  i.  korhadni,  pené- 
szedni. 

Tyaa  n.  felhô. 

Tywra  cs.  hizlalni. 

TyaHÔCTB  n.  kôvérség. 

Ty^Hyra  k.  i.  bizni. 


Tyairai  m.  bizlalt,  kôvér. 

TyrnHTH  cs.  kioltani,  elfojtani. 

TxôpB  (mustela  putorius  állt.) 
h.  gôrény. 

Tma  i.  hiába ; hasztalanul. 

Tme  i.  basztalanul. 

Tbi  nm.  te. 

TBiKarn  cs.  tômni,  tolni ; — 
ca  v.  tolni  magát ; tômetni ; 
illetni ; bito  ca  ä o Mene  TBiae  : 
a mi  engemet  illet. 

TaKBa  (cucurbita  nôvt.)  n.  tok, 
disznótôk. 

TBicaTB  sz.  ezer. 

Thth  k.  i.  hízni. 

TniíBHyTH  cs.  érinteni,  meg- 
érinteni. 

Tamara  cs.  érinteni,  megérin- 
teni. 

Taranua  n.  paszulykaró. 

Tanrara  cs.  karózni. 

Tama  n.  karó,  paszulykaró. 

Tbpihiikb  b.  paszulykaró  val 
berakott  tér. 

TBonaTH  cs.  fosztani  (tépést), 
szálat  huzni. 

TBÔTKa  n.  nagynéne  (anya 
után). 

TBôraaHHKB  (-aaa-)  b.  a nagy^ 
néne  fiai,  két  nagynéne  fiai. 

TaóraaHKa  (-aaa-)  n.  két  nagy- 
néne lyányai. 

Thrara  cs.  huzni,  vonszolni ; 
— ca  y.  vonszolni  magát. 

T'tiecHócTB  n.  testiség. 

TkjiecHHH  m testi. 

Tb.no  s.  test,  élôtest. 

TbMHa  s.  fejtetô,  fejbub. 


— Tkumií 


400 


— yÓaBHTH  — 


T'Íjjihhh  m.  inegfolyatott,  bor- 
jut  viselo ; Kopona  Tkjma  : 
a tehén  inegfolyatott,  borjas. 

T'Éhhcthh  m.  árnyas.  I 

TkHHTH  es.  árnyékolni. 

Tíhl  n.  árnyék. 

TkcHeHLKHH  (-hh)  m.  kissé 
sziik. 

TkcHHHa  n.  szoros,  sziikhely. 

TkcHHTH  cs.  szorítani,  nyomni. 

TkcHOTa  n.  sziikség,  szorult- 
ság,  szukhely. 

TkcHHÔ  m.  sziik,  szoros ; pon- 
tos. 

TkcTO  s.  tészta. 

TkcTOBaTHH  m.  tésztás,  ková- 
szos. 

TkuiLKO  i.  ennyi,  ennyicske. 

Tíiiihth  cs.  ôrvendeztetni,  vi- 
dítani ; — ch  v.  ôrvendeni, 
vigasztalódni,  gyônyôrkôdni. 

TiOTBKa  n.  tyuk  (gy  ermek 
nyelven). 

Tiotiotk)  isz.  így  hívják  a tyu- 
kokat. 

Tiotioht,  (nicotiana  nôvt.)  h. 
dohány. 


TarapB  h.  teher. 

Tarara  cs.  huzni,  vonszolni. 

TarHyra  cs.  huzni,  vonszolni ; 
— ch  v.  vonszolni  magát. 

TnrHHH  n.  vonzó  ; THrna  cujia : 
vonzó  eró. 

j TnroTa  n.  teher ; nehézkedss, 

| nehézség. 

TnroTkTH  k.  i.  terhelni,  nehe- 
zedni ; tôrekedni  valami  felé. 

TnJKa  n.  pôr. 

TnHteJiHH  m.  nehézkes. 

TnaíHHa  n.  nehézség,  fontos- 
ság,  komolyság. 

Thjkkhh  (-hh)  m.  nehéz ; 
THJKKa  íKOHa : teherbe  esett 
asszony. 

Thmhth  cs.  tudni,  érteni ; — 
ch  v.  emlékezeténél,  ôntu- 
datánál  lénni,  emlékezni. 

TnMKa  n.  említés,  emlékezet ; 
eszmélet. 

Ththbo  s.  czimer  (a  szekeren). 

Tupeum  h.  tôrvény. 

Túpeumceíim  h.  tôrvényszék. 

TupMumceúK'b  h.  tôrvényszék. 

Tuii;lko  i.  ennyi,  ennyicske. 


y. 


Y,  y : a rutén  ábéczé  tizenki- 
lenczedik  betiije ; magyar 
megfelelóje  u . 

y e.  -nál,  -nél,  -ban , -ben ; 
-ba,  -be ; mellett.  Osszeté- 


telekben  : meg - yÔHTifcmeg- 
ôlni ; M-  yHecTH=kivinni. 
Egyes  vidékeken  „bo“  és 
„bb“  helyett  használják. 
yôaBHTH  cs.  késleltetni , tar- 


— y opi  ľ a ni 


401 


— Ybhth  — 


tóztatni ; — ca  v.  késni, 

késedelmezni. 

YoHBaTH  cs.  ôlni,  megolni,  ôl- 
clôsni ; tôlteni  , kitôlteni 
(utczátj  tôltést) ; yÔHBaTii 
n y t b : utat  egyengetni,  utat 
tôrni ; — ca  v.  megolni 

magát. 

yÔHHHTIK'B  h.  gyilkos. 

YÔHHHima  n.  gyilkos  116. 
y6nHHí>iH  m.  gyilkos,  gyilkoló. 
yÓHHCTBO  s.  gyilkosság,  gyil- 
kolás ; yÔHÄCTBo  3B  paôyH- 
komb  : rablógyilkosság. 
y6npaTH  cs.  válogatni ; csino- 
sítani , ôltôztetni ; — ca  v. 
oltozkodni,  csinosítani  ma- 
gát. 

y 6hth  cs.  megolni,  meggyil- 
kolni , agyoniitni , kiútni 
fszemet),  kiverni  (utat) ; — 
ca  y.  agyonutni,  megolni 
magát. 

yóíiTHH  m.  kivert,  tapasztalt ; 
járt  (u t). 

yóJOOiíaTii  cs.  kiokádni,  ki- 
hányni. 

y 60  k.  i.  mert,  miyelhogy. 
yôorHH  (-híí)  m.  szegény. 
yáojKecTBO  s.  szegény ség. 
yéoJKHTH  cs.  szegénynyé  tenni. 
yôorfTH  k i.  elszegényedni. 
yéôn  h.  olés,  ôldoklés. 
y^ÔHHPIKT,  h.  gyilkos. 
yéôficTBo  s.  gyilkosság,  gyil- 
kolás. 

yéyxuyTH  k.  i.  kitôrni,  kicsap- 
ni  (a  láng). 

Csopei  : Rutén-magyar  szótár. 


yépaTH  (yôepy)  cs.  kiválasz- 
tani,  kiválogatni ; — ca  y. 
felôltozkôdni,  kicsinosítani 
magát. 

yôkmyTH  k.  i.  kifutni,  kisza- 
ladni ; kifolyni  (szem). 
yé’fejíHTH  cs.  kifehéríteni  (vász- 
nat),  kimeszelni  (a  házat) ; 
— ca  v.  megfehéredni ; ma- 
gát fehérre  festeni,  fehérí- 
teni  magát. 

yBara  n.  megjegyzés,  észre- 
vétel. 

yBaaíaTH  cs.  becsiilni,  tiszteini ; 
méltatni. 

yBavíHTii  cs.  kinyujtani,  kiol- 
teni  (nyelyet). 

yBe3Tii  cs.  kivinni,  kihordani. 
yBe.iHaiiTH  cs.  megnagyobbí- 
tani,  megnagyítaui ; — ca 
v.  megnagyobbodni. 
ysepean  cs.  kivetni,  kidobni, 
kilokni. 

yBepHyTH  cs.  kifordítani. 
yBepiaTH  cs.  kiforgatni. 
yBecTH  cs.  kiyezetni  (kezénél 
fogya), 

y BiiBaHa  s,  csavargatás , bo- 
nyolítás. 

yBEBani  cs.  korulcsavarni,  be- 
burkolni;  yBHBaTH  roJiocoMB: 
trillázni ; — ca  y.  bebur- 
kolózni ; forgolódni. 
yBHAkTii  cs.  meglátni  meg- 
pillantani , észrevenni ; — 
c a y.  meglátni  egymást, 
viszontlátni  egy  a masť. 
yBHTH  cs.  kiesayarni , bebur- 

26 


— y B HX  H V TU  *— 


402 


— YrJHK'L  — 


kôlni ; — ca  v.  beburko- 
lódzni. 

Ybhxhvth  cs.  kificzamítani ; — 
ca  v.  kificzamodni. 

Ybo^htu  cs.  kivezetni ; beve- 
zetni ; avatni  (asszonyt) ; — 
C/T  v.  bevezettetni  a tern- 
plomba,  avattatni ; fész1  el- 
ni ; Ha  clowl  ävo4  rniiaKH 
vbo^htii  ch:  ezen  a tôlgyfán 
seregélyek  íeszkeltek. 

Yboakm  t.  avatás. 

Ybôä'i*  b.  bevezetés,  beavatás. 

yBÔJiBHeHne  s.  szabadságolás, 
elbocsátás. 

YBÓJLBHHTeJiBHHH  m.  elbocsátó, 
szabadságoló. 

Ybotliihtu  cs.  elbocsátani,  sza- 
badságolni. 

YBiiÄaTH  cs.  kitudni,  kipuha- 
tolni,  kinyomozni. 

YBŕtjíOMJieHHe  s.  értesítés,  tu- 
dósítás. 

ýBÍÄOMHTH  cs.  értesíteni,  tu- 
dósítani ; — ca  v.  értesulni. 

yB'h^kTH  cs.  megtudni,  tapasz- 
talni. 

YBkROBaTH  k.  i.  egy  helyen 
tartózkodni. 

yBkpeHHÔGTL  n.  meggyôzódés, 
biztosság. 

yBtpeuuHH  m.  meggyôzódôtt, 
biztos. 

yBkpirru  cs.  elhinni,  hitelezni. 

yBkpHim,TBO  s.  hitelugy. 

YBkpHa  n.  hitelintézet,  hitel- 
bank. 

YBkpB  h.  hitel. 


yBkpaTH  cs.  biztosítani ; hite- 
lezni. 

yBkcHTH  cs.  kifuggeszteni,  ki- 
akasztani. 

yBkrpHTH  cs.  kiszellóztetni ; 
kinyomozni  (a  vadat),  ki- 
szimatolni. 

yBkrnaiu  cs.  kiakasztani,  ki- 
aggatni. 

YBa^aHa  s.  hervadás,  fonnya- 
dás. 

YBa^aTH  k.  i.  hervadni,  fony- 
nyadni  (lassankint). 

YBasaTii  cs.  megkbtni,  kikôtni. 

| yBaiHH  m.  fonnyadt,  hervadt. 
yBaHVTii  k.  i.  fonnyadni,  her- 
vadni. 

yra^aiia  s.  eltalálás , kitalá- 
lás ; megfejtés. 

YrajíaTH  cs.  eltalálni,  kitalálni. 
yrajuta  n.  kitalálás ; kohol- 
mány. 

Yra^L  h.  eltalálás ; na  yra^Bi : 
ritkítni  a párját,  páratlanul 
állni. 

yranyTH  cs.  eltalálni,  kitalál- 
ni ; megfejteni. 
yracHTH  cs.  kioltani,  eloltani. 
yracHyTH  k.  i.  kialudni. 
yrejtB  b.  szén,  izzó  szén,  iiszôk. 
YrepB  h-  magyar  ember. 
yrnHVTH  k.  i.  kiveszni,  kipusz- 
tulni. 

yura^HTM  (yrjiaaty)  cs.  kisimí- 
tani,  kicsiszolni. 
yrjraEB  h.  szenecske,  kis  pa- 
rázs. 


— y Míma  — - 


403 


— y^apHTH  


y'rjiHHa  n.  tuzhely,  gazdaság, 
birtok. 

YMOBaTLiH  m.  szôgletes. 
yrjiyÔHTii  cs.  mélyebbre  csi- 
nálni ; — ca  y.  mélyebbé 
válni ; bemélyedni,  elmé- 
lyedni. 

Yraa  s.  szén,  faszén ; KaMbu- 
noe  yraa : kôszén. 
yria^aHa  s.  kikeresés ; kinézés. 
YMa^aTH  cs.  kikeresni,  kinézni. 
b.  kinézés,  tekintet ; 
kilátás. 

YrjiapB  h.  szénégetô. 

YnaptKa  n.  szénégetôné. 
yrjiaptCTBO  s.  szénégetés. 
yrjiapBayKB  b.  szénégetô  fin. 
YmaHa  s.  kibajtás,  számiizés. 
yrHara  cs.  kikergetni,  kihaj- 
tani,  kiiizni. 
yrEHTH  k.  i.  kirothadni. 
ymyra  cs.  kigôrbíteni,  meg- 
gôrbíteni ; — ca  v.  meg- 
gorbiilni. 

yrOBopHTH  cs.  kimondani,  ki- 
beszélni ; — ca  kibeszélni 
magát. 

yro,n;a  n.  egyezmény,  meg- 
egyezés  ; szerzôdés. 
yro^HTii  cs.  kedvére  tenni, 
kedvében  járni ; kikôtni, 
szerzôdni. 

yro^oBaTH  cs.  felnevelni. 
yroHHTH  cs.  kigyógyítani ; — 
ca  y.  kigyógynlni,  kiépnlni. 
yrojiOBHBiii  m.  fenyítô,  biinfe- 
nyítô  ; yrojiOBHBiH  cy^B  : fé- 
ny ít  ô tôrvényszék. 


yroi'B  b.  szôglet,  szog. 
yro^B  b.  szén. 

yrôiBHbin  m.  szénbôl  való, 
szenes. 

yrôaBHa  n.  szénégetô  hely ; 

szénkamara. 
yropEa  n.  magyar  n ô. 
yropcKHH  m.  magyar. 
yropB  b.  magyar  ember,  ma- 
gyar. 

yropcBKa  Epanna : Magyaror- 
szág. 

yropcBKbiii  m.  magyar. 
yropkni  k.  i.  kiégni. 
yrocTHTH  cs.  megvendégelni. 
yroTOBirra  cs.  elkészíteni,  ki- 
készíteni. 

yrpaÔKaTii  cs.  kigereblyélni. 
yrpeôcxH  cs.  kikaparni ; kige- 
reblyélni. 

yrpoaíaTH  cs.  fenyegetni. 
yrpo3a  n.  fenyegetés. 
yrpo3HTii  cs.  fenyegetéssel  ki- 
csikarni.  Ke^B  He  yiipocHTH, 
a He  yrposHTH : ba  kéréssel 
nem,  fenyegetéssel  (bizó- 
ny ara)  ki  nem  csikarjuk. 
yrpbisTH  cs.  kirágni. 
yrpkBaTii  cs.  melegíteni,  me- 
lengetni. 

yry  isz.  oh  hó,  obó,  ob ! 
y^aBarn  cs.  kiadni,  kiadogat- 
ni ; — ca  v.  sikerulni. 
y^aBHTii  cs.  kinyomni,  kisaj- 
tolni ; — ca  v.  megfulni, 
megfulladni. 

y^apHTH  cs.  megiitni ; — ca 
v.  megiitni  magát,  iitôdni. 

26* 


— y^apr,  — 


404 


y^avaimi  — 


Y^api.  h.  útes,  csapás. 
y^arBÔCTB  n.  sikerúlés,  siker. 
y^aTHbiú  m.  sikeres,  sikerúlt.  1 
y.iani  ch  v.  sikeríilni. 
y;i,f)HTH  cs.  el verní  magától, 
elútni  (az  órát) ; lefúni  (az 
útkozetben). 

yAÔaucKB  h.  visszaveródés. 
yABerrrH  cs.  elvinni,  elhordani 
valameddig. 

yABoeHLiú  m.  kettôs,  kétszeres, 
kettózôtt. 

yABOHHTH  cs.  megkcttóztetni, 
megkétszerezni ; — ch  v. 

megkétszerezôdni. 
yAi'BapHTH  cs.  visszhangoztat- 
ni  ; — ca  v.  visszhangzani. 
y.TrBap'B  h.  visszhang. 
yAi’OYoHB  h.  visszhang. 
y/uaiennôCTB  n.  távollét,  tá- 
volság,  távol. 
y^AaneiiHí^H  m.  távoli. 

>r AAajmTH  cs.  eltávolítani ; — 
ch  v.  eltávozni. 
y^^aHa  s.  férjhezmenetel. 
yAAaHHHH  n.  férjhez  adó  leány. 
y aa^th  cs.  megadni,  vissza- 
adni ; férjhez  adni ; — ch 
v.  férjhez  menní. 

\AAepTH  cs.  elszaldtani,  eltép- 
pi,  letépni ; — ch  y.  elsza- 
kadni. 

Jaaohhth  cs.  megfejni. 
yAAHxoBaTii  k.  i.  pihenni,  pi- 
henot  tartani  ; kilehelni. 
^AAHxb  h.  kilehelés  ; pihenés. 
yAA'kniTH  cs.  elválasztani,  el- 
kúloníteni ; — ch  v.  elválni. 


| y^Ah-iB  h.  szakasz,  czikkely, 
fejezet ; csapat,  bizottság. 

' yiepiKaTH  cs.  megtartani,  ki- 
tartani,  kiállani ; — ch  v. 
megmaradni ; roA't  yAepiKaTif 
i ch  : alig  lehet  megmaradni. 
y A e p /Kjihbôctb  n.  kitartás,  szi- 
vósság. 

yAepíK.niBi)iH  m kitartó,  szivós. 
y AHBiiTeii bh bi fi  m.  csodálatos, 
bánmi  atos. 

y;uiBimi  cs.  hámulatha  ejteni ; 

— ch  v.  csodálkozni.  bá- 
nmlni. 

j yjumí  k.  i.  horgászni. 

1 y a au,  h n.  horog. 
i y A K a n.  horog ; — i.  honnét. 
y^KarmnH  s.  tudósítás . hirúl 
adás  ; lemondás. 

.VAKanaTii  cs.  hirúl  adni,  tudó- 
sítnni,  úzenni ; — ch  v.  le- 
mondani. 

y^KaBT,  h.  lemondás ; tndósí- 
tás,  iizenet. 

y^iuiiKaTH  cs.  visszahivni. 

I yAK.inKB  h.  visszahívás. 

1 yAKpaHica  n.  karéj , s'zegély, 
i szelet. 

yAKyimTe.TB  h.  megváltó. 
i y AKyinrm  cs.  megváltani,  ki- 
szabadítani. 

: y^Kyn-B  h.  kiváltás,  megváltás. 
y A ak,  yAR'fJiB  i.  honnét,  merrol. 
yA.tyKa  n.  elválás,  elkúlônítés. 
yAJiyliHTH  cs.  elválasztani,  el- 
kúloníteni ; elválasztani  a 
gyermeket  az  anyatejtól ; 

— ch  v.  elválni. 


— y^rfiBimi  — 


405 


y**  — 


y ;[  í laní  m k.  i.  alábbhagyni, 
sziinni  (a  betegség) ; Majio 
mu  y^alíBiiJio  : kissé  jobban 
érzem  magainat. 
y^viasita  n.  kenócs  (melylyel 
szôvéskor  a szálakat  k e nik), 
y^íienaiki  m.  elsatnyult,  el- 
csenevészesedett,  liitvány. 
y^HenacTii  k.  i.  elsatnyulni, 
elhitványodni,  elcsenevésze- 
sedni. 

y^iiHMaTH  cs.  szabadítani,  meg- 
menteni., 

y^iiarii  cs.  szabadítani.  rnen- 
teni. 

y^iiecTH  cs.  elvinni,  félre  vinni. 
y^OBÔaTii  cs.  kivájni. 
y^oHTH  k.  i.  félre  menni. 
y^ojiiaxn  cs.  leônteni , letôl- 
teni. 

y^na^aTH  k.  i.  leesni,  lehul- 
lani. 

yanacaTii  cs.  kioldani  (kô- 
tényt,..);  — ca  v.  kiol- 
dódni. 

y^nacTH  k.  i.  elesni  valamitôl. 
y^neaaTaTii  cs.  feltôrni  a pe- 
csétet. 

yTiiaaia  n.  visszafizetés. 
y ri, na amm cs . visszafizetni,  meg- 
adni ; megboszulni  valakit. 
y ;i,  hihi] t,  h.  apály. 
y^iioBk^aTH  cs.  felelni,  vála- 
szolni. 

yÄnoBiji.b  n.  felelet. 
yjUioHHHOEB  h.  nyugvás,  pi- 
henés. 


y^iioanBaTii  k.  i.  pilienni,  nyu- 
goclni. 

y^noaiiTii  k.  i.  kipihenni,  ki- 
nyugodni. 

y^npaBa  n.  szertartás ; elkiil- 
dés. 

y^iipaBHTH  cs.  elvégezni  a szer- 
tartást ; elkiildeni. 
y,nnpoBaji;imi  cs.  elkisérni,  be- 
kisérni. 

y^iTVCTiiTH  cs.  elbocsátani, 
megbocsátani. 
y^py^aTii  cs  kitolni. 
y,a;cii  i.  innét,  eminnét,  erról. 
y^ckat  i.  innét,  eminnét. 
y^TaRB  k.  teliát,  ennélfogva. 
yjiTiipara  cs.  kenni  a szála- 
kat (szôvéskor). 
y^THpKa  n.  kenócs,  melylyel 
a szálakat  kennik. 
yiíTOffBi  i.  azóta. 
yjíTOA^  i.  azóta 
y^TkaB  i.  onnét,  amonnét. 
y^yMavii  cs.  kigondolni,  kita- 
találni ; kikoholni. 
y^yMKa  n.  kitalálás  ; k ohol - 
mány . 

y^yjiOBam  cs.  kifogni,  feliil- 
mulni  (a  liazudásban). 
y^yrn  cs.  kifujni. 
y^xo/Uini  k.  i.  elmenni,  félre 
menni. 

y^xôA'b  h.  eltávozás,  elmene- 
tel. 

yÄB  e.  -tól,  -tól.  elól.  Óssze- 
tételekben  : el , le,  vissza, 
ki,  meg.  Az  eufónia  kedvé- 
ért  ď^B-nek  is  mondatik,  pl. 


— y.H'fejIHTH  — 


406 


— yicásaTH 


h^h  b^i,  híí  : eregy  tôlem. 
Kôvetkezô  árnyalatokat  tiin- 
tet  fel : ot'b,  oä'b,  ôjpb, 
y^B,  bäi. 

y^kjíHTH  cs.  kiosztani,  kiadni 
a részt ; kirendelni. 
yÄŠJiOKB  h.  adag,  rész. 
yjKa  n.  kigyó. 
y ste  i.  már. 

yjEerB  (-g),  yjK.eK'B  i.  már. 
yjKeHHTH  cs.  megházasitaui ; 

— ch  v.  megházasodni. 
ľvratepa  n.  uzsora. 
yaíepaTľB  h.  uzsorás. 
ymHBaHH  s.  élés,  élvezet ; hasz- 

nálás,  használat,  gyakor- 
lat ; haszonélvezet. 
yíEHBaTH  cs.  használni,  alkal- 
mazni,  élni  valamivel. 
yjKHTOKJí  h.  haszon ; élvezet, 
egészség. 

yacHTOHHBiíi  m.  liasználatos, 
hasznos,  élvezetes. 
y íkhth  s.  használat,  alkalma- 
zás. 

y®  (coluber  állt.)  h.  kigyó; 

— i.  már. 

y3a  n.  láncz,  bilincs,  békó. 
Yz&A'h  i.  hátra,  hátrafelé. 
ysaKOHHTH  cs.  tôrvényesíteni, 
y3BaTii  cs.  kihíni,  kiszólítani. 
y3eJTB  h.  esom  ó,  csombók ; 
gôb,  bog. 

y3HHa  n.  szoros,  sziik  hely. 
ysiMK^  h.  kis  csomó,  kis  gôb. 
ysiiTH  cs.  sziikre  szabni,  szuk- 
re  esinálni ; — c a v.  ôssze- 
huzni  magát. 


y3KHii  (-bih)  m.  sziik,  keskeny. 
y3JinTii  cs.  csomózni,  gôbôzni, 
bogozni. 

y 3aoBaTBiii  m csomós. 
y3HaHne  s.  megismerés,  kiis- 
merés,  felismerés. 
y3Hara  cs.  kiismerni,  meg- 
tudni. 

y3HHKB  h.  fogoly. 
y 3nyTn  cs.  kinyalni  az  alfelt. 
yspôK'B  h.  alap,  ok,  alkalom. 
y3pk.iHH  m.  érett. 
yspkíme  s.  érés. 
y3Bi  t.  békó,  bilincs. 
y h h.  nagybátya  (anya  után). 
yiirpaTH  cs.  megnyerni,  ki- 
nyerni. 

yiiKo  h.  nagybátya  (anya 
utáií). 

yHMaTH  cs.  kivenni,  kivonni. 
yfíMOBaHa  s.  kivonás. 
y^Ha  n.  nagynéna  (anya  után). 
yfiTH  k.  i.  kimeuni  valahova  ^ 
elhagyni , kimenni  (szin) ; 
cecB  K.ecTeMeH'B  ÄOiviaK'B  vi- 
hiob'b  : ez  a kendô  egészen 
elvesztette  szinét,  ennek  a 
kendónek  egészen  kiment 
a szine. 

ynn,o  h.  anyai  nagybátya. 
yftaaHHK'B  h.  unoka  fivér  (anyai 
részrôl). 

ytnaHKa  n.  unokanôvér  (anyai 
részrôl). 
yRa  n.  tan. 

yiía3aTH  cs.  megmutatni ; — 
ch  v.  megjelenni,  mutat- 
kozni. 


— YnanaTH 


407 


— yiOMTH  — 


YKa^aTii  cs.  kigordíteni,  ki- 
hengeríteni,  kigurítani. 

YKia^Tj  h.  rendszer. 

YEJiaÄOBaTH  cs.  kirakosgatni, 
kibéllelni. 

YKJiacTH  cs.  kirakni,  kibéllel- 
ni ; lefektetni  (aludni)  ; — 
ca  y.  lefekiidni. 

YKJíHKaTH  cs.  kiszólítani,  ki- 
híni. 

YEOBaTH  cs.  kikovácsolni. 

Ykojioth  cs.  megszurni,  meg- 
bántani  (szóval) ; — ca  v. 
megszurni  magát. 

YKonaTH  cs.  kiásni,  kikapálni. 

Ykopghhth  ca  y.  gyokeret  ver- 
ni,  meggyôkeresedni. 

Ykophth  cs.  gyalázni,  inge- 
relni. 

YKopaTH  cs.  ingerelni , esip- 
kedni  , boszantani ; gya- 
lázni. 

Ykochth  cs.  kikaszálni. 

YKoxara  cs.  felnevelni. 

YKpa^k  i.  titokban,  lopva. 

YKpanHa  n.  Ukrájna. 

YKpacTH  (yKpajíy)  cs.  ellopni, 
kilopni. 

YKpaaTii  cs.  kiszabni. 

Ykphbähth  cs.  megrovidíteni, 
megkárosítani. 

YKpyTHTH  cs.  kicsavarni,  kite- 
kerni. 

YKpkííHTH  cs.  megerôsíteni;  — 
ca  v.  megerósodni. 

YKpkíuieHBe  s.  eródítés,  erós- 
ség ; vár. 

yKpyrjiHTH  cs.  kigombôlyíteni. 


YKpyTHTH  cs.  kicsafarni,  kifa- 
csarni. 

YKynaTii  cs.  kifiirosztenf ; — 
ca  y.  kifnrôdni. 

YKymiTH  cs.  kiváltani ; — - ca 
v.  kiváltani  ônmagát. 

YKypHTH  cs.  kifustolni ; pipát 
kiszíni. 

YKycHTH  cs.  megharapni,  ki- 
barapni, 

Ykb  h.  a rntén  u betn  neve. 

Yklih  m.  jártas,  tapasztalt, 
tanult. 

Yaa^HTH  cs.  ntra  kikészíteni, 
elkészíteni ; irányítani',  sza- 
bályozni ; — ca  v.  elkésziilni. 

YiajEkHa  s.  szabályozás. 

YaaMaTH  cs.  kitôrni. 

YjiaHB  h.  dzsidás,  ulánns  (ka- 
tona). 

YjieataTH  k.  i.  kibeverni. 

Yjieil  h.  kópii,  kaptár. 

YieikTii  k.  i.  kirepíilni. 

YjiH3aTH  cs.  kinyalni. 

Yjihii;h  n.  ntcza,  ut ; nyxa 
yjiHaa : vak  ntcza,  térj  meg 
ntcza. 

Yjíhhhth  cs.  kiolvasni. 

YjiHHKa  n.  kis  ntcza,  utczácska. 

YjrjiaTH  cs.  kionteni ; - ca  v. 
kiômleni. 

Yiobhth  cs.  megfogni. 

Yjrora  n.  feladat,  feladvány. 

YiojKefíte  s.  feltevés,  fogal- 
mazvány  ; ynoJKeHLe  3aKO- 
hôbb  : torvénykonyv. 

Yjioíkhth  cs.  elbelyezni,  lefek- 


408 


— yHHJKemie  — 


— y.íOMHTH 

tetni : fogalmazni ; — ca  v. 
lefekudni. 

yjiOMHTH  cs.  kitorni ; — ca  v. 

kitôrni  magától. 
y.iyHHTn  cs.  kiválasztani,  el- 
választani ; — ca  y.  elvál- 
ni,  kulônválni. 

y.íymimi  cs.  kifosztani  a ké- 
jából  (a  babot). 
y.itj3TH  k.  i.  kimászni , fel- 
mászni ; kibujni. 
y,ii;HHTH  cs.  kigyógyítani ; — 
en  v.  kigyógyulni. 
y>ia  n.  miivészet. 
yMajiHiH  cs.  kisebbíteni , ki- 
csinyíteni. 

yMa.TLOBaiH  cs.  kifesteni. 
yatacTHTH  cs.  kikenni,  kita- 
pasztani. 

yíueHmiiTeJiLUHÍí  m.  kicsinyíto. 
yaemimTii  cs.  kicsinyíteni.  ki- 
sebbíteni. 

yMepTBHTH  cs  meggyilkolni, 
megseminisíteni. 

YMepTH  k.  i.  meghalni,  ki- 
lialni. 

yMepniHH  in.  lialott,  meghalt. 
yMepmHHa  n.  liagyaték,  ôrôk- 
ség. 

yMecra  cs.  kiseperni. 
yMexaTH  cs.  kihányni,  kidob- 
ni ; kiiitni  (pattanás). 
yMiipaTH  k.  i.  lialni,  halálozni. 
yMHpirrn  cs.  kibékiteni,  meg- 
békíteni. 

yMKHyTH  cs.  kitépni. 
y Miio^KaTH  cs.  sokszorosítni, 
nagyobbítani,  nagyítani ; — 


ca  v.  nagyobbodni,  szapo- 
rodni. 

yMH03Kenne  s.  megnagyobbo- 
dás , szaporodás  ; szorzás, 
sokszorozás. 

y MHEiii  m.  eszes,  okos,  értel- 
mes. 

yMOBa  n.  egyezség;  értekezés. 
yMOBKHYTn  k.  i.  elhallgatiii, 
elesendesedni. 

yMOBHH  m.  észbeli,  szellemi. 
yMOKHVTH  k.  i.  kíázni. 
yMOJiOTHiii  cs.  kicsépelni. 
y MopHTH  cs.  agvonkinozni ; — 
ca  v.  agyonfáradni. 
yMCTBGHHHH  m.  észbeli,  hzel- 
lemi. 

yMyÄP'kTH  k.  i.  megokosodni. 
y>n>  h.  ész,  éxtelem. 
yMHBaHa  s.  mosás,  mosogatás. 
YMHBaTH  cs.  mosni,  kimosni ; — 
ca  v.  mosódni,  mosakodni. 
yMHKaTH  cs.  kitépni. 
y>iHTH  cs.  kimosni,  megmosni; 

— ca  v.  mosakodni. 
yMtpenôcTL  n.  mértékletesség, 
mérsékeltség. 

yMkpeHbift  m.  mértékletes, 
mérsékelt. 

y>ľtpaTH  cs.  kiniérni. 
y mííchth  cs.  kitaposni. 
y mí>tii  cs.  érteni,  tudni. 
y MaxniiiTH  cs.  megpuhítani. 
Yhccth  cs.  kivinni,  kihordani. 
yHHBepcajLBHbin  m.  egyetemes, 
átalános. 

yHHBepcHTeT'L  h.  egyetem. 
ymuKeime  s.  megalázás. 


— yHHJKeHHOCTB  — 409  — YpEa  TH  — 


ymmemiôcTL  n.  alázatosság. 
yimsHTejiBHHH  m.  lealázó,  le- 
alacsonyító. 

ymiMaTH  cs.  kivenni,  kihuzni. 
ymm  s.  unio,  egyesség. 
yHHaTCKHH  m.  egyesiilt. 
yHHaTB  h.  egyesúlt. 
yiiociiTii  cs.  kiliordani,  kivinni. 
y HaTH  (ySmy)  cs.  kivenni. 
yna^OK'B  li  hanyatlás,  fogyás. 
ynajibiii  m.  lehullott,  leesett. 
ynacm  k.  i.  leesni : inegdôg- 
leni,  elhullni. 

yneiin  cs.  kisiitni ; — ca  v. 

kisiilni,  megsiilni. 
ynxicaTH  cs.  kiírni. 
yniiCB  n.  kivonat. 
yiíHTá  cs.  meginni,  kiinni ; — 
ca  v.  lerészegedni. 
ynJiaBaTH  k.  i.  kiuszni. 
yiuiaTa  n.  kifizetés,  fizetés. 
yiuiaTHTii  cs.  kiíizetni. 
yiuiecKaTii  cs.  kipaskolni,  el- 
verni. 

yiiaecTii  cs.  megfonni. 

30ijibibb  h.  kifolyás,  kôvetkez- 
mény ; folyam. 

1 iiOBaHHe  s.  bizalom. 
ynoBäTii  k.  i.  bízni,  remény- 
kedni. 

y n ob  HOBJíacTHTii  cs.  felliatal- 
mazni,  feljogosítani. 
S^OBHOBJíaiukHa  s.  felhatalma- 
zás. 

yiiOB'tcTH  cs.  kimondani,  ki- 
ejteni. 

ynoSiiTH  cs.  leitatni ; — ca  v. 
leinni  magát. 


yiioKoimTH  cs.  lecsendesíteni, 
nyugtatni ; — ca  v.  kipi- 
henni,  kinyugodni. 
ynoJiOTH  cs.  kigyomlálni. 
yiiOMimaTH  cs.  említeni,  emle- 
getni. 

ynopucTBiH  m.  konok,  nyakas. 
ynopoTH  cs.  felliasítani. 
ynpaBa  n.  hivatal  szoba,  igaz- 
gatás . 

ynpaBHTejiB  h.  igazgató. 
ynpaBjíima  s.  igazgatás. 
yupaBJíarií  cs.  igazgatni. 
ynpaBCiBo  s.  igazgatás,  kôz- 
igazgatás. 

ynpa^Hemie  s.  foglalkozás, 
gy akorlás,  gyakorlat. 
yirpaaíHaTH  cs.  foglalkoztatni, 
gyakorolni ; — ca  v.  fog- 
lalkozni,  gyakorolni  magát. 
ynpocHTH  cs.  kikérni,  elkérni ; 

— ca  v.  elkérezkedni. 
ynpyraf  m.  rugalmas. 
ynp'tJiBra  m.  izzadt. 
ynpkTH  k.  i.  megizzadni. 
ynpaáH  cs.  befogni. 
ynyjíHTH  cs.  kimereszteni  (sze- 
met). 

ynycTHTii  cs.  kibocsátani,  sza- 
badon  ereszteni. 
ypa3HTH  cs.  megbántani  (a 
sebet),  megsérteni. 
ypa3yMkTH  cs.  felfogni,  meg- 
érteni. 

y po  apu  hh  m.  urbéri. 

yp6aprB  h.  urbér. 

ypBani  cs.  kitépni,  kiszakíta- 


ypOÔHTH 


410 


— YcMiniKa  — 


ni ; — ca  y.  kitépni  m agát, 
kiszabadulni. 

YpoÔHTH  cs.  kidolgozni. 

YpoBHeHHe  s.  kiegyenlités. 

Ypobhhth  cs.  kiegyenlíteni, 
kitanítani. 

YpÔBHOBkcHTH  cs.  egyensú- 
lyozni. 

Ypo.ua  n.  termékenység. 

YpOÄ3eHHH  m.  nemzetes , te- 
kintetes. 

Ypo;iHTH  cs.  teremni  (almát), 
sziilni ; — ca  v.  teremni, 
szuletni. 

Ypo^HHM  m.  termékeny. 

YpoataÄ  h.  termés. 

YpoiKaHiibiH  m.  termékeny. 

YpocHym  k.  i.  megnoni,  ki- 
nóni. 

Y pocm  k.  i.  nóni,  felnóni. 

YpyoaTH  cs.  kivágni. 

Ypcprb  h.  urfi. 

YpbiTH  cs.  kiturni. 

Ypk3aTH  cs.  kimetszeni,  ki- 
vágni. 

ypBjíiJiHBHH  m.  rendes,  rend- 
szeretô. 

ypBÄHHK'b  h.  tisztviseló. 

Ypa^B  h.  hivatal,  tisztség. 

Yca^HTH  cs.  feltenni,  felnltetni. 

YcaTbin  m.  bajuszu,  bajuszos. 

YcaTB  h.  nagy  bajuszu. 

Ycbomhth  cs.  eltulajdonítani, 
elsajátítani. 

YcBk^oMJieflbe  s.  értesítés. 

YcbIjji.Oívihth  cs.  értesíteni,  tu- 
dosítani ; — c a v.  értesulni, 
meggyózódni. 


YcB'í,TaiiTn  (-H4H-)  cs.  kimutatni, 
bebizonyítani ; — ca  v.  ki- 
világlani,  megbizonyosodni. 

Yce  i.  mindenkor,  mindcnha ; 
minden. 

Yciiäíjth  cs.  kikôlteni ; — k.  i. 
iilni ; — ca  v.  sokáig  iilni. 

Y chjihth  cs.  megerósíteni ; — 
ca  v.  megerósôdni. 

YciuiOBaTH  ca  v.  iparkodni, 
igyekezni. 

Yciliôbhhh  m.  iparkodó,  igye- 
kezô. 

YciííopaTH  cs.  siettetni,  gyor- 

I sítani ; surgetni. 

I YcKoaiiTU  cs.  felugrani,  kiug- 
rani. 

Yc.jiaHa  s.  kikiildés,  ktildetés. 

YcjiaTH  cs.  kikuldeni. 

YcjiOBHe  s.  feltétel,  feltét. 

Ycjobhth  ca  y.  megegyezni. 

YcjiôBHbifi  m.  feltételes. 

Ycjiyra  n.  szolgálat,  kiszolgá- 
lat. 

YcjyiKiiTii  cs.  kiszolgálni. 

YcjiyatJiHBHH  m.  szolgálatra 
kész. 

YcjiyxaTH  cs.  kihallgatni,  meg- 
hallgatni. 

YciHraaTH  cs.  hallani,  meg- 
hallgatni. 

YcMa/KiiTH  cs.  kiolvasztani,  ki-  . 
siitni. 

YcMHpHTH  cs.  megszelidíteni. 

YcMkxaTH  ca  v.  nevetgélni, 
mosolyogni. 

Ycmíxí  h.  mosoly. 

YcMkniKa  n.  mosoly,  kinevetés. 


— yCMjäffljlHBHH  — 


411  — yTBepjíHTei  BHLIH  — 


ycM'fciniHBHÍl  m.  mosolygó,  j 
nevetséges. 

y cMkaTii  cs.  kine  vetní. 
ycHyjiHH  m.  elaludt,  alvó. 
y CHyTH  k.  i.  elaludni. 
ycoŠHHna  n.  meghasonlás,  vi- 
szály,  egyenetlenség. 
ycôÓHHH  m.  egy enetlenkedô, 
viszálykodó. 

ycoBepmaTii  cs.  tôkéletesíteni ; 

— c a v.  tôkéletesedni. 

y coBepiiíHTeJiB  cs.  tôkéletesító. 
ycoBepnniTH  cs.  tôkéletesíteni. 
ycojiOÄHTH  cs.  megédesíteni. 
yconmirä  m.  elhalt,  elhnnyt. 
ycoxJiHH  m.  kiszáradt,  száraz. 
ycoxHyTH  k.  i.  kiszáradni. 
ycneHne  s.  Nagy^Boldog-Asz- 
szony  napja. 

ycnoKHHTH  cs.  megnyugtatni ; 

— ca  v.  lecsillapodni,  meg- 
nyugodni. 

ycn^BaTH  cs.  elórehaladni. 
ycnkBHBin  m.  sikeres. 
ycn^Bi,  h.  siker. 
y cnpaMHTH  cs.  megszégyení- 
teni. 

y cpejíOTOVHTii  cs.  ôsszpontosí-  i 
tani. 

ycTaBaHa  s.  kelés,  felkelés.  i 
ycTaBaTH  k.  i kelni,  fôlkelni.  ■ 
ycTaBHTH  cs.  kidiileszteni,  ki-  j 
mutatni,  kiállítani ; elren-  j 
delni. 

ycTaBHBiii  m.  szabályszeríi. 

ycTaBa  n.  alkotmány. 

ycTa  n.  ajk,  száj. 

ycTaBT.  h.  szabályzat.  I 


yciaHOBHTH  cs.  elrendelni. 
ycTaHOBjíenne  s.  rendelet. 
ycTaTH  k.  i.  felkelni,  kelni. 
ycrao  i.  élôszóval. 
y cthbih  m.  szájbeli,  szóbeli. 
y ctôh  1ihbbih  m.  állhatatos. 
yc/rpaníHTH  cs.  megijeszteni ; 

— ca  v.  megijedni. 
ycTpnua  (ostrea  edulis  állt.) 
n.  osztriga. 

ycTpôt  h.  berendezés,  szerve- 
zés. 

ycTpoHHTH  cs.  berendezni, 
szervezni. 

ycTp'tjrHTii  cs.  kilóni. 
ycTy^HTH  cs.  kihuteni. 
ycTynaTn  cs.  visszalépni , át- 
engedni. 

ycTynxa  n.  visszalépés  : enged- 
mény. 

TcTynHBii  m.  engedékeny. 
ycTynB  h.  engedés,  engedmény  • 
hátrálás. 

ycTBTJíBit  m.  kibult. 
ycTBiHYTH  k.  i.  megliulni,  ki- 
hiilni. 

ycTBe  s.  torkolat,  torok. 
ycymHTH  cs.  kiszárítani. 
ycBinoBHTH  cs.  íiává  fogadni. 
ycBinaTH  cs.  kiônteni,  kiszórni. 
ycjniHHa  n.  mindenféle  apró- 
ság,  egyveleg. 
yTaÉHTH  cs.  eltitkolni. 
yTaaonrHTH  ca  v.  lenyugodni, 
lepihenni. 

yTsapB  n.  alak,  idom. 
y TBepÄHTeJiBHBift  m.  megerósí- 
tó,  igenlô. 


— yTBepÄHTll  — 


412 


— yxaune  — 


yxBepÄHTH  cs.  megerósíteni, 
állítani. 

yTBep^JKeHte  s.  megerósítés, 
állítás,  állítmány. 
yTBepmeHfl  s.  megerosítés  ; ál- 
lítás,  állítmány. 
yTBopHTH  cs.  kinyitni ; — ch 
v.  kinyilni. 

yTeíHTH  cs.  borjut  elleni ; - 
ch  v.  megborjazni. 
yTepeÔHTH  cs.  kikapni. 
y Tepm  cs.  kitôrulni. 
yxecaxii  cs.  kifaragni. 
y rexii  k.  i.  elfutni,  kifutni. 
y THHH-TH  cs,  kivágni. 
yTnpaKT»  li.  tôrulkôzo. 
yrapaHa  s.  tôrlés,  tôľíilkózés. 
yxiipaxn  cs.  torulni ; — ch  y. 
tôriilkozni. 

yTHCHVTii  cs.  kiszorítani ; — 
ch  v.  kiszorulni 
y thxhvth  k.  i.  elliallgatni, 
elcsendesedni. 

TxKaxii  cs.  kiszôni. 
y toiiil tii  cs.  vízbe  fulasztani, 
befulasztani ; — ch  v.  vízbe 
fulni. 

yToiuenuKt  h.  vízbefult  férfi. 
YTOiiJieHiiu.H  n.  vízbefult  nô. 
yTomaTH  cs.  kitaposni. 
y tohhtii  cs.  kiélesíteni , ki- 
fenni. 

yTpaTa  n.  vesztesség. 
yTpaxHTH  cs  elveszteni : — ch 
v.  elveszni. 

yTpeHmi,H  n.  kôra  reggel : 
reggeli  ájtatosság. 
yipeiiUHn  m.  reggeli. 


yxpeiiHH  n.  reggeli  ájtatosság, 
reggeli  isteni  tisztelet. 
yrpo  s.  reggel,  regg. 

3rxpo6a  n.  bél,  anyaméh  ; ko- 
nyôrulet. 
yipoBa  n.  méreg. 
y TpoBHTH  cs.  megmérgezni. 
yxpHCTH  cs.  kirázni. 
y TyjiiiTH  ch  v.  megmenekulni, 
meghuzni  magát. 
y ryjioKx  h.  menedékhely. 
yTyiíHTH  cs.  eltonipítani. 
yryHHTH  cs.  megliízlalni. 
y thjieih  m.  kôvér. 

37thth  k.  i.  megliízni. 
yikraTH  cs.  kiliuzni,  kivonni. 
yikraHKa  n.  gatyazsinór-fuzó. 
yxkraTL  h.  gatyazsinór-fuzo. 
yrkKaTH  k.  i.  futni,  szaladni. 
yxt>KaŤ&  h.  szôkevény. 
y r^KnyTii  k.  i.  elszôkni : el- 
futni. 

yrlxa  n.  vigasztalás ; mulat- 
ság,  vigság. 

yxkmaxii  cs.  vigasztalni,  mu- 
lattatni : — ch  v.  vigaszta- 
I 16 dni,  mulatni. 

5 yrkmeHMe  s.  vigasztalás  % 
ôrôm,  gyonyôruség. 
yxkunixeib  h.  vigasztaló. 
yrkuíHHM  m.  gyônyôrkôdtetó. 
yxkumTeiLHbiH  m.  vigasztaló. 
yxHrnyxH  cs.  kiliuzni. 
j yxHMUTH  cs.  észrevenni,  meg- 
pillantani. 
yxHxn  cs.  kivágni. 
i ycfmôcxL  n.  reménv. 
yxaHae  s.  szaglás. 


— Yxani  — 


413 


— y^^aTH  — 


FxaTH  cs.  szagolni  , megsza- 
golni ; — k.  i.  szaglani, 

szagot  terj  eszteni . 
yxaTBiÄ  m.  nagy  fulii,  fiiles. 
yxaari>  h.  fúles,  nagy  fulii. 
yxBaTHTH  cs.  megkapni,  meg- 
ragadni ; kiragadni. 
yxjieÓTaTH  cs.  leinni,  lenyalni 
(kntya). 

yxjiBÔHyra  k.  i.  elfáradni,  ki- 
állani. 

yxjiHHyTH  k.  i.  elfáradni,  ki- 
állani. 

yxo  (t.  yxa)  s.  fiil. 
yxo^HTH  cs.  kijárni,  kicsinálni ; 

— c a v.  sokat  járni. 
yxoniiTH  cs.  kikapni,  kiragadni. 
yxopomaTH  cs.  kiherélni. 
yn,a6aTH  k.  i.  felmászni. 
yi^BÍiCTH  k.  i.  kivirítani,  ki- 
nyilni. 

yu,HraHHTii  cs.  kicsalni. 
yujk^KTH  cs.  kiszíírni,  meg- 
szurni. 

yaacTKa  n.  rész,  osztályrész ; 

jutalék ; részvét. 
y^iacTKOBaTH  k.  i.  résztvenni, 
részesiilni. 

y aacTKOBHH  m.  részes,  részt- 
vevó. 

y^acTB  n.  sors. 
yaeBHHKB  h.  tankônyv. 
yxieBHBiH  m.  tanítási,  tan  — ; 

y^ieBiiBiii  njiaHB : tanterv. 
yaeHHRB  h.  tanulo,  tanítvány. 
yaemma  n.  tanítvány. 
y^ienocTB  u.  tudományosság, 
tanultság. 


y^eHMii  m.  tanult,  tudós. 
yaeHB  h.  tanulo,  inas. 
yaecaTH  cs.  kifésulni,  megfé- 
siilni. 

yqiiHHTH  cs.  tenni,  megtenni. 
yaimoKB  h.  tett,  cselekedet, 
cselekmény. 
ywreJiB  h.  tanító. 
y^HTeiiBKa  n.  tanítóné. 
y^IIITeJIBCKHH  (-Bit)  111.  tailítÓi. 
y^iiTeiBCTBO  s.  tanítóság,  ta- 
nítói  állás. 

yaiiTii  cs.  tanítani,  oktatni ; 

— c a v.  tanulni. 
y’iJiiiBBiH  m.  tanulékony. 
yaMejiHrn  cs.  úgy  meglitni, 
hogy  elkábuljon. 
yaacHBiS  m.  idejében  levo. 
yaopa  i.  tegnap. 
yaopaniHBBifi  m.  tegnapi. 
y^Ta  n.  niegvendégelés,  ven- 
dégség,  lakoma. 
yay  m cs.  megliallani , meg- 
tudni. 

yiiiHBaTn  cs.  kihimezni,  ki- 
varrni. 

yumni  cs.  kiva'rrni,  kihimezni. 
yinHHHRB  h.  gallér. 
ymJiHBeii,B  h.  tetves  einber. 
y injiHBKa  n.  tetves  nó. 
yinRO  s.  kis  ful,  fulecske. 
y uiHBiH  m.  fiilbeli. 
y m,acTjiHBHŤH  cs.  szerencséitet-. 

ni,  boldogítani. 
ymiepÔHTíi  cs.  kicsorbítani. 
yiUmiHYTii  cs.  megcsipni. 
ykji;aTH  cs.  kienni,  kirágni. 


— yííctii 


414 


^apTVK'h 


yícTH  cs.  kienni.  kirágni. 
ytxaxii  k.  i.  kimenni. 
y^BHin  cs.  kijelenteni. 


! yacHHTH  cs.  felvilágosítani, 
felderíteni ; — ch  v.  felde- 
| rulni,  kiderulni. 


fj> : a rutén  ábéczé  husza-  i 
dik  b e tuje  ; a magyarban  ; 
megfelelôje:  f. 

<I>aópHKa  n.  gyár. 

4>a6pHKatíxx>  h.  g3ráros. 
<J>a6piiKOBaTii  cs.  gyártani. 
3>a6pH<nibiH  m.  gyari. 

( PaeAaú  h.  faolaj. 
bacaní,  (pliasianus  állt.)  h. 
fáczán. 

^aÔKa  n.  pípa. 

3>aHKapb  h.  pipacsináló. 

0auTa  n.  faj,  fajta. 
$aíi(j)ypoBbiH  m.  porczellánból  j 
való,  porczellán  — 

$aHtf>yp'L  h.  porczellán. 

3>aihiapL  b.  pipás.  • • I 

3>aHTiHTH  k.  i.  pipázni,  pipálni.  | 
^aKe.xb  n.  fáklya. 

$aKe.xbHbďi  m.  fáklyás. 

(fiaKAH  n.  fáklya. 

0anoea  m.  fakó ; fakó  szinu 
ôkôr  neve. 

<J>aKOBHCTbiíi  m.  fakó. 

4>aKxopx>  b.  tényezó. 

3>aKxx»  b.  tett,  tóny. 

$cuiolt%  b.  falat. 

3>a.iaxHHK'b  (-toi-)  b.  kis  falat. 
^ajiexiibii  m.  hamis,  csalárd. 


^ajiuiHBirnt  cs.  bamisítani. 
^a.iniHBÓCTb  n.  bamisság. 
^ajnniiBbiH  m.  hamis,  ál,  csa- 
lárd. 

4>ajmôBHiiKT>  h.  liamisító. 
4>aMiLina  n.  család. 

4>auaTHKb  b.  rajongó. 
^aHaniHHMH  m.  rajongó. 

<banKa  n.  fánk. 

4>aHTa3iia  n.  képzelet,  képzeló 
tehetség. 

3>aHTa3iipoBaTH  k.  i.  képzelôs- 
kôdni , képzelegni , ábrán- 
dozni. 

3>apa  n.  plébánia. 

<fiapaihe%  (-g-)  b.  faragó,  bárd. 
^apajpoBaHbii  m.  fáradt. 
(fiapaÔAoeaTu  cs.  kifárasztani ; 

— ch  v.  fáradozni,  fáradni. 
<papa/i,man  (-g)  b.  fáradság. 
lapaji JOBaHHH  m.  fáradt. 
3>apapb  b.  plébános. 

3>ap6a  n.  festék,  szin. 

$ap6apb  b.  festó. 

^apÓHTH  cs.  festeni. 

^apÓJieHHfi  m.  festett. 
$apT06CLTU  k.  i.  fartolni. 
3>apxoBKaxn  cs.  fartoltatni. 
^apTVKT,  b.  kôto,  kôtény. 


— 3>apTyxrB  — 


415 


— horami. 


4>apTyxx>  h.  kôtó,  kôtény. 
^apTynioE'B  h.  kôtényke. 
^acoBana  s.  kikapás,  kifizetés. 
^acoBaTH  cs.  kikapni,  kivenni. 
4>acoM  (pbaseolus  nov  t),  n. 

paszuly,  bab. 

$axpa  n.  Fátrabegység. 

( paraAKa  n.  fatál. 
c pohTTbQM  h.  fattyú. 

(paTbOJi*  h.  fátyol. 

#ainnna  n.  rôzse. 

^auiHHrBi  (-gy)  t.  farsang. 
$e6pyaprb  h.  február. 

(pedejim  n.  fedó,  fedélke. 
ieaopB  h.  Tódor. 

(fieAwepi,  h.  fegyver. 
c fieiíca  n.  fejsze. 

4>ejnep'B  b.  táborí  orvos,  se- 
bész. 

^eiteToax  h.  tárcza  (a  lapban). 
(pena  n.  fene. 

^eHxepB  h.  sebész. 

{ pepieuc b b.  ferbécz. 
{pepieTAoeT,  (-ge-)  b.  forgató, 
forgó  rész  a szekér  elején. 
4>epKo  b.  Feri,  Ferencz. 

4>epTB  b.  rutén  f.  betu  neve. 
4>exT0BaTii  cs.  Tivni. 
feajiKa  n.  ibolya. 

4>Hra  (-gá-)  n.  fúge,  fiigefa. 
tar.iLOBaTH  (-gl-)  cs.  tréfálni. 
4>nrjm  (-gl-)  n.  tréfa. 
fcraapL  (-gl-)  h.  tréfás  ember. 
4>nrypa  (-gu-)  n.  alak,  idom. 
#HrypaiBHE>iS  (-gu-)  m.  alaki, 
képletes. 

4>HrypflLiu  (-gu-)  m.  kepletes. 
^urypoBaTH  (-gu-)  k.  i.  szere- 


pelni ; — - cs.  képletesen  fel- 
tuntetni. 

taanorHOMHB  (-gn-)  n.  ábrá- 
zattan. 

$H3iioiorHB  (-gi-)  n.  élettan. 
4>H3HKa  n.  természettan. 
^MaiiTpoiíB  h.  emberbarát. 
taieropua  (-go-)  n.  filegoria, 
kis  báz  a begy  tetején. 
b.  Fulop. 

^MOJiorB  (-g)  h.  nyelvész. 
^Hioco(j)Ha  n.  bôlcselet , bol- 
csészet. 

^HJioco(|rB  b.  bôlcs , bôlcseló, 
bolcsész. 

4>HHaHCOBHH  m.  pénziigyi. 
teHaHCbi  t.  pénziigyek. 
^HHaHii,^  b.  finánz,  pénzugyôr. 
(puudoica  n.  findzsa,  csésze. 
4>hhhkl  (pboenix  dactylifera 
nôvt.)  b.  datolya  pálma. 
taHHB  b.  finn  ember. 

$upMa  n.  czég. 

$Hii,KaTH  k.  i.  rugni,  kirugni. 
4>mi,KOBa  h.  ficzkó  (ôkôr  név). 
taii;HyTii  k.  i.  kirugni. 
taajiKa  n.  ibolya. 
ttaiaoEKa  n.  kis  ibolya. 
^lei^KaTii  cs.  ostorral  csap- 
kodni. 

4>aopa  n.  virány. 

^jry^HKL  h.  a vetélló  tengelye. 
^jiaKaTH  cs.  berondítani,  mocs- 
kolni. 

b.  folt,  mocsok. 

^jiarna  n.  palaczk. 

^jianiKa  n.  palaczk. 

(poiauib  (-ga-)  h.  fogas. 


— <j>0,nptf  — 


416 


— ^liuiKaponn, 


0o Apu  t.  fodor. 

0oúTciun>  h.  f oj  tas. 

0opioe*  (-go-)  h.  forgó. 

0opirbTd  (-gi-)  n.  forgó,  ki- 
lincs. 

$opMa  n.  alak,  idom. 

^opM  KibHHH  m.  alakszerii,  for- 
mális. 

$opMOBaTH  cs.  alakítani,  ido- 
mítani. 

<PopocTT,  h.  szárazgaly,  targaly.  j 

4>opmnoim>  h.  forspont,  fogat.  j 

(Poc(])Op,i>  h.  foszfor. 

<5oTorpa(()Híi  (-gr-)  n.  képirás, 
fényképészet. 

4>OTorpai|)i»  h.  képíró. 

‘PocjykľF.  h.  hamu. 

tpparja  n.  kifejezés,  szólam,  ! 
frázis. 

4>panpKa,  (f)paíinpKa  n.  szeretó, 
kedves. 

<I>panpB,  (|)p;uiílp'B  h.  szeretó, 
kedves. 

<I>paiiaa  n.  bujakór. 

<PpaHay3KBiH  m.  franczia. 

$paHn;y3'B  h.  franczia. 

3>pan,KaTii  cs.  elguzsolni,  el-  i 
gyiirni . 

^pakpKa  n.  szeretó,  kedves. 

<I>pakp'F>  h.  szeretó,  kedves. 

4>poHTT,  h.  homlokzat,  homlok ; 
arczvonal. 

$ptuiKp  i.  gyorsan,  hamar, 
frissen. 

^p'tfflHWH  m.  gyors,  sebes;  ép, 
ude. 


•PyKaTH  cs.  fujtatni,  fujni ; — 
k.  i.  fujni  (a  szél). 

^yKnyTH  cs.  fujni,  fujtatni ; 
odadobni. 

<PyH^;a>reim,  h.  alap. 

$yiuyiiľB  h.  alapja  a háznak, 
telek 

tpyiiTi,  h.  font. 

4>ypa  n.  kocsi,  szekér,  alkal- 
matosság. 

^ypKani  cs.  szórni. 

4>ypMa  n.  forma,  alak. 

$ypMaHT&  h.  fuvar. 

(PypMaHi»oni'r,  h.  fuvaros. 

^ycTKa  n.  kendó. 

4>yTpo  s.  béllés. 

<I>yTpoBaTii  cs.  béllelni. 

3>yliaTii  k.  i.  szuszogni,  mo- 
rogni ; fujni. 

3>yapa  n.  furulya,  flota. 

0 Humnám  h.  fóispán. 

4>bipKaTH  k.  i.  hullani,  félre- 
esni ; — cs.  szórni,  frecs- 
csenteni. 

^MpKHVTn  k.  i.  hullani,  félre- 
esni. 

íptr.iBOBaTH  (-g-)  k.  i.  tréfálni. 
í>trak  t.  tréfa. 

^kraapB  h.  tréfás  ember. 
n.  idójárás. 

^knanu,!.  h.  pénzugyór. 
MpTa.iB  h.  negyed,  óranegyed. 
3>ku,KaTH  k.  i.  rugni,  kirugni. 
4>kiHKymB  h.  iigyész,  iigyvéd. 
$f,niKaponn»  h.  iigyvéd. 


X,  x 


417 


XB'kjia 


X. 


X,  x:  a rutén  ábéczé  huszon- 
egyedik  betííje  ; a magyar- 
ban  megfelelóje  ch  és  hh. 

XaóaTHa  n.  mulatozás,  mulat- 
ság. 

Xa.i,a;eH  b.  khaldaei. 

XaMa  n.  ham. 

XaMäTH  cs.  befogni , hámba 
fogni. 

XaMKara  cs.  elnyelni,  bényelni. 

XaMHHK'B  h.  komlóval  beborí- 
tott  csalit. 

XaHaaHí)  h.  Kánáán. 

Xaoc't  h.  zurzavar,  kliáosz. 

XanaBHÉ  m.  felfogó,  fogékony. 

XanaTH  cs.  kapni,  fogni,  be- 
kapni ; érteni,  felfogni. 

XanaHa  s.  kapás,  kapkodás. 

XanaTH  cs.  kapni,  kapkodni ; 
— en  y.  megkapni  egymást. 

XanHyTH  cs.  megkapni,  meg- 
fogni,  megragadni. 

XapaKTepHSOBaTH  cs.  jelle- 
mezni. 

XapaKTeproiH  m.  jellemes. 

XapaKTepB  h.  jellem. 

XapHTH  cs.  tisztĺtani,  csinosí- 
tani. 

XapKaH/T  s.  kôpkodés , hará- 
kolás. 

XapnaTH  k.  i.  kopni,  kópkod- 
ni,  harákolni. 

XapKOBima  n.  nyálka,  takony. 

Xapio  s.  torok. 

XapHoCTL  n.  esinosság,  esin. 

Csopei:  Rutén-magyar  szótár. 


XapHHii  m.  tiszta,  esinos. 
XapnbTH  k.  i.  hortyogni. 

XaTa  n.  kunyhó,  házikó,  szoba. 
XBaia  n.  dicsóség,  dicséret. 
XBanedHbin  m.  dicséró. 
XBaaeHHe  s.  dicséret,  dicsôítés. 
XBaaHTeJiB  h.  dicséró,  dicsÔitó. 
| XBaJíHTH  cs.  dicsérni,  magasz- 
talni ; — ca  y.  dicsekedni, 
kérkedni. 

XBajiocjíOBHTH  cs.  dicsóiteiii. 
XBaiLHBin  m.  dicséretes. 

1 XsaTaHH  s.  kapkodás. 

, XBaxaTH  cs.  megkapni,  kap- 
kodni ; — ca  v.  kapni  va- 
lamihez. 

j XnaTETH  cs.  megragadni,  meg- 
! kapni. 

j Xbôhhhh  m.  tííalaku,  tíilevelú. 

| XBopocTima  n.  száraz  galy,  tar- 

| galy. 

i Xbopoctb  h.  száraz  galy,  rózse, 

| tar  galy. 

I XBopoTa  n.  betegség , bete- 
geskedés,  kór. 

j Xbop^th  k.  i.  betegeskedni. 

| XBOCTaTHit  m.  farkkal  biró. 
i Xbocthkb  h.  kis  fark. 

1 XBOCTHme  h.  nagy  fark. 

; Xboctb  h.  fark. 

XBokHa  n.  fenyófa,  tulevelnfa. 
Xboihhkb  h.  kis  fark. 

Xboh  n.  tulevél. 

| Xb^ii a n.  idó  ; idójárás. 

27 


— XepyBHMb  — 


416 


— XMe.lMlHK'k  - — 


XepvBHMTb  h.  kherub  ; templo-  | XiHiiaľii  k.  i.  logni  (a  nyél- 
mi  ének  neve.  ben). 

Xnóa  n hiba,  tévedés,  hiány,  j Xaonei^B  h.  fiu;  legény. 

kár ; — i-  mintha,  talán.  ; Xaoinma  h.  férfi,  testes  férfi. 


XnôiiTHk.  i.  hibázni,  hiány ozni. 
Xhôhhh  m.  hibás,  hiány  os. 
Xn/Ea  n.  kuny  hó,  viskó  ; ház  j 
szoba. 

Xnaíima  n.  liázikó.  viskó. 
Xh/Khmh  m.  házi. 

Xiuiith  cs.  hajlítani,  liajtani ; j 
— ca  v.  haj olni 
Xhmhh  n.  vegytan. 

Xuhmh'b  h.  khinin. 

Xhpjihh  m.  beteges,  gôthós.  j 
XnpaaBHH  m.  beteges,  gótliôs.  ' 
XnpaaTH  k.  i.  sinylóclni. 

XimiTH  cs.  fogni,  kapni,  ra-  j 
bolni,  ragadni. 

Xhthhkb  h.  rabló. 

Xhthbih  m.  ragadozó. 

Xiitohx  h.  alsó  rúha. 


X.ioiiKa  n.  pórnó. 

Xjioiiôbclkuh  (-híí)  m.  férfias, 
férfi. 

X.ionyH'B  h.  legény. 

XaonHHHa  h.  fiu. 

Xaoírmme  h.  fiu,  suhancz. 
Xioii^yKL  h.  fiu,  suhancz. 
Xjioiit,  h.  férfi,  pór,  paraszt. 
X.iHii.HyTH  k.  i.  fuldokolni. 
XakóapB  h.  pók,  kenyérsutó. 
XaióeuB  h.  kis  kenyér. 
Xahómue  h.  nagy  kenyér. 
X.ľtÓHHH  m.  kenyérnek  való. 
Xakóopóói.  h.  foldmiveló,  szán- 
tóvetó,  gazdaember. 
XakóokjpB  h.  kenyérpusztĺtó. 
Xakó'B  h.  kenyér. 

XahBeii^  h.  ólacska. 


Xhtphth  k.  i.  ravaszkodni. 

XnxpocTB  n.  ravaszság,  furfang. 

XiiTpbiH  m.  álnok.  ravasz,  fnr- 
fangos. 

Xaa^Hiia  n.  liutekezó  hely. 

Xaa^HOKpoBiibiii  m.  hidegvéríí. 

Xaaji,HôCTB  n.  hidegség,  hii- 
vôsség. 

XaaAHBifi  m.  hiivôs,  hideg. 

Xaa^oKB  1i.  huvôsség,  hideg- 
ség. 

XaeoTaTH  cs.  nyelni , kutya- 
módra  enni,  szurcsólni. 

XaeiiTaTii  cs.  nyelni,  kutya- 
módra  enni,  szurcsólni. 


Xa  4 b h Bili  m.  ólbeli. 

Xai)Biia  s.  ólacska. 

XaliB^aKB  h.  ólacska. 

XaliBB  h.  ól. 

X.lBuB'B  ll.  Ól. 

XaaóaBHH  m.  ingó,  tántorgó. 
XaaóaHa  s.  ingás,  inogás. 
XaaóaTii  k.  i inogni,  tánto-. 
rogni. 

X itapa  n.  fellió. 

XwapHTH  en  v.  borulni. 
XnapHBiH  m.  borult,  felhós. 
XneanTií  cs.  lerészegíteni, 
XMe.iBHHK'B  h.  komlóval  beúl- 
tetett  tér. 


— Xmjib  — 


419 


— Xo  TI,  III T O — 


XMe.o,  (humulus  lupulus  novt.) 
h.  komló. 

XMypaBBin  m.  borult,  komor. 

XMypiíTii  c a v.  komorodni, 
borulni ; liaragudni ; zordul 
nežni. 

Xm ypHHH  m.  komor,  sotét. 

XMypnt  m.  komor,  sôtét. 

XmÍib  (liumulns  lupulus  nôvt.) 
b.  komló  ; mámor,  ittasság. 

Xmí&jilhhkb  h.  komlós. 

XoBaHeiiy  1i.  fogadott  fiu. 

XoBaHHii;a  n.  fogadott  leány. 

XoBaHH  s.  tartás,  nevelés,  te- 
nyésztós ; xouann  ÄepeBB : 
fatenyésztés. 

XoBaTe.in>  1i.  neveló,  tápláló. 

XoBaTH  es.  rejteni,  temetni ; 
tartani,  nevelni. 

XoB3aHKa  n.  jégpálya,  sikár- 
kózás. 

XoB3aTii  ca  v.  korcsolyázni,  si- 
kárkozni. 

Xobsko  ch  : sik,  sikos. 

X0B3KHH  (-hh)  m.  sikos. 

XoBiiaKB  b.  kucsma. 

Xôbb  b.  tartás,  tenyésztés, 
fajzás. 

Xoji;a  n.  járás,  menés. 

Xoji;aKH  t.  csizma. 

Xo^aTail  b.  kozbenjáró. 

Xo^aTaScTBOBaTii  cs.  kôzben- 
járni. 

Xo^JKeHLe  s.  járás,  járat. 

Xo^iith  k.  i.  járni,  kelni. 

Xojíb  b.  járás,  menés  ; ut. 

XojíkHH  s.  járás,  járat. 

Xoähet,  h.  j ó gyalogló. 


XoateHKe  s.  járás-kelés,  ván- 
dorlás. 

Xoiepa  n.  kholera,  járvány. 

XoaMOBaTHH  m.  balmos. 

Xojimb  b.  balom. 

Xojioähtií  cs.  búteni,  hidegí- 
teni ; — ch  v.  megbulni. 

Xoioahhkt,  b.  pincze  , liúvôs 
bely ; jégverem. 

Xoto^íio  i.  bidegen  ; bideg 
van. 

Xoioähhh  m.  bideg,  liíívos. 

XoTo^nkTM  k.  i.  liidegédni, 
huvóssé  vállni. 

Xojio^'l  1i.  bideg,  fagy. 

XotouihIi  t.  febér  darócz  nad- 
rág. 

XojiHBa  n.  csizmaszár, 

Xopoóa  n.  betegség. 

XopoÓHHH  m.  beteg. 

XopoôpôCTL  n.  bátorság,  me- 
részség. 

XopoópHH  m.  bátor,  merész. 

XopoHiiTH  cs.  eldugni,  ôrizni, 
óvni ; — ch  v.  elrejtózni, 
óvakodni. 

Xoponmb  t.  febér  darócz  nad- 
rág. 

XopyroBij  n.  lobogó,  nászlo- 
bogó. 

Xopi>  1i.  kborns,  kar. 

Xôtb  n.  vágy,  óbajtás,  ôsztón. 

Xotb  i.  legalább. 

Xotbtko,  xoTJbiiTO  nm.  bárki, 
akárki. 

Xotlhito,  xotbiuo  nm.  bárini, 
akármi. 


27* 


— XOT'fiTH 


420 


— XpOMOJiaoa  — 


Xot'Iítii  cs.  akarni , vágyni ; 
— ch  y.  a.karózni. 

Xoth  k.  ánibár,  noha,  jóllehet. 

XoiHHKa  n.  sovárgás,  kiván- 
csiság. 

XpaôpHTH  cs.  bátorítani. 

XpaopôCTL  n.  vitézség,  bátor- 
ság. 

XpabpHÄ  m.  vitéz. 

XpäMaiH  k.  i.  sántítani,  sán- 
tikálni. 

XpaMOBBin  m.  templomi. 

XpaML  h.  templom. 

Xpanenne  s.  ôrzés. 

Xpamurame  s.  óŕzóhely. 

XpaHiino  s.  bilincs. 

XpaHHTeJiB  h.  ôrzô. 

XpaHHTejiLHMit  m.  ôrzô. 

XpamiTn  cs.  orizni ; — ch  v. 
ôrizkedni. 

XpairaTH  k.  i.  csikorogni. 

XpaiuiHBHH  m.  hortyogó. 

XpanjiH  n.  fagyos,  csikorgó 
fôld. 

Xpan^TH  k.  i.  hortyogni. 

Xpedert  h.  derék. 

XpecHHKb  h.  keresztfiu. 

XpecHHii,H  n.  keresztleány. 

XpecHHÍí  m.  keresztvíz  alá 
tartott,  kereszt  — 

XpecTHK'L  h.  kis  kereszt. 

XpecTHJiHHH,  h n.  keresztelô 
edeny. 

XpecTHHH  t.  keresztelô  (la- 
komá). 

XpecTHTe.nL  h.  keresztelô. 

XpecTHTii  cs.  keresztelni. 

XpecTHHH  m.  kereszt  víz  alá 


tartott,  kereszt  — ; xpecx- 
hhh  oTeiiiL  (ôaTiiiiKo)=ke“ 
resztapa ; xpecTiia  mrth 
(MaTOHKa)  = keresztanya ; 
xpecxHa  Bo.ua— kereszt  ví^ 

XpecxT>  h.  kereszt. 

XpunjiHBHH  m.  rekedt. 

Xpimnyrn  k.  i.  elrekedni. 

X])hiíítii  k.  i.  liápogni , re- 
kedten  beszélni. 

X pH  c th  h h h h t>  h.  keresztény 

férfiu. 

XpHCTH  h h k a n.  keresztény  no. 

XpiiCTHHHCKH  (-h)  i.  kereszté- 
nyi  módon. 

XpHCTHHHCKHH  (-HH)  111.  ke- 

resztényi,  keresztény. 

XpncTHHHCTBO  s.  keresztény- 

! ség. 

XpHCTÔBL  m.  Krisztusé. 

XpncTOMaTHH  n.  jelesebb  irók 
muveibô]  késziilt  szemelvé- 
nyek. 

XpiiCTOHOCHHH  m.  szivében 
Krisztust  viselo. 

XpHCTOOTCTVHHIIK'L  h.  KľisztllS 
tagadó. 

XpHCTOCB  h.  Krisztus. 

XpHCToyÔHHCTBO  s.  Krisztus 
felfeszítése. 

i XpoôaKL  h.  bogár. 

XpoMaTH  k.  i.  sántítani. 

XpoMHTH  cs.  megsántítani. 

XpoMOJiaôa  n.  sánta  lábu. 

CíIKLlít  TaKblH  XpOMOAClÔa 

Tpnce  3a  j^kBKaMH.  _ 
(Minden  ilyen-olyan  sánta 


— XpOMLIH  — 421 


— X4tl  — 


labu  a lyányok  után  bi- 
czeg. 

XpoMBiil  m.  sánta.  CKopnie 
MOK  JÍOrOHlITH  6p4xiHBOTO 
mioirJÍJKa,  rn  xpoMoro  nca : 
hamarább  leket  raj  ta  kapni 
a hazug  embert , min  t a 
sánta  kutyát  elérni. 

XpoHHKa  n.  kronika. 

XpoHoaornaHbiH  (-gi-)  m.  idô- 
szerinti,  kronologiai. 

XpoHOiorHa  (-gi-)  n.  kronolo- 
gia,  idôrend. 

Xpvnaao  s.  fulczimpa. 

XpynKaTH  cs.  ropogtatni. 

XpyirayTH  k.  i.  ŕopogni. 

XpycTa.iB  n.  kristály. 

XpHÓeTB  k.  derék,  hát. 

XpkHHHKB  b.  tormával  beiil- 
tetett  kely. 

XpkHB  (coclilearia  armoracia 
novt.)  k.  torma. 

XpacHyrn  cs.  nyakon  verili, 
megutni. 

Xpaw/B  h.  porež.  Xpaiuk  Jia- 
MaxH : megropogtatni  a 

bátat. 

Xy^iiyTn  k.  i.  soványodni. 

Xy/i,o6a  n.  marka,  vágómarka; 
igásbarom.  Porara  xy^ora  : 
szarvasmarka. 

XyjíoÔHôcTL  n.  szegénység. 

Xy/íoÔHBiii  m.  szegény. 

Xy^obíikTii  k.  i.  elszegényedni, 
szegényedni. 


Xväôctb  n.  soványság. 

Xy^Bit  m.  sovány,  ôsztovér. 

Xy^tai  k.  i.  soványodni, 
fogyni.  ^ 

Xyjia  n.  rágalom,  káromlás. 

XyjieHne  s.  ócsárlás ; károm- 
lás. 

XyjiiireJiB  k.  ócsárló,  káromló. 

Xyjmm  cs.  káromolni,  rágal- 
mazni. 

XycTKa  n.  kendó,  fejkendb. 

XyTKÓCTB  n.  gyorsaság. 

XyTEHH  (-bih)  m.  gyors. 

Xyxara  k.  i.  markába  fujni, 

: lekelni. 

| XyxHaĽBiíi  m.  orrkangon  be- 
I szélô. 

j XyxuaTH  k.  i.  orrkangon  be- 
szélni. 

1 XaexH  (xu,y)  cs.  akarni,  óhaj- 
tani,  kivánni. 

XBióa  n.  hiba,  liiány,  tévedés, 
kár ; — i.  mintha,  bizóny, 
talán. 

Xbiôhtii  k.  i.  liibázni,  kiá- 
nyozni. 

Xbióhbiíi  m.  kibás,  kiányos. 

XBiaea  n.  káz,  szoba ; kunykó. 

Xbimbbih  m.  kázi. 

Xbijiiith  cs.  kajtani,  kajlítani ; 
— ca  v.  liajolni. 

Xbijibhbih  m.  hajlandó. 

XkpB  k.  a rutén  „cli“  betu 
neve. 

X'Íjtb  k.  kedv,  akarat,  haj  lani, 
vágy. 


- H,  * - 


422 


HepLKÔBHHíKa  — 


Ib 

H,  ii,  : a rutén  ábéczé  huszon- 
kettedik  betiije ; magyar- 
ban  : cz. 

I^a  6 au  a s.  mászkálás , négy- 
kézláb járás. 

Ľ,a6aTH  k.  i.  négykézláb  j árni, 
mászkálni. 

Hana  n.  czápa. 

Haiuia  (ardea  állt.)  n gem. 

HanKOBara  k.  i.  gornyedni, 
négykézláb  dolgozni. 

HaiiKH  i.  négykézláb,  gor- 
nyedve,  bukfenczezve  ; u,an- 
kh  CTaBara : bukfenczezni. 

Han  h h.  bak,  kecskebak ; faltôrô 
kos. 

HapnHa  n.  bevetett  liatár, 
mezo. 

II,apiiaa  n.  császárné. 

HapCTBiie  s.  császárság ; or- 
szág. 

HapcTBO  s.  ország. 

HapcxBO  pocan  ii  b : nôvényor- 
ország ; napcTBO  3BrbpaT7, : 
állatország ; napcTBO  hcko- 
naeMBiXB  : ásvány ország  ; 

aapcTBO  neéecHoe : menný  - 
ország. 

U,apCTB0BaHa  s.  uralkodás. 

I^apcTBOBaTii  k.  i.  uralkodni. 

Il^apL  h.  császár. 

I^apbrpaÄ'L  h.  Konstántinápoly. 

E[apLCKHH  (-hh)  m.  császári. 

HBHKJia  (betnla)  n.  czékla. 


Hbhcth  k.  i.  virítani,  virág- 
zani. 

Il^BbíHTapb  h.  teineto  (a  tern- 
plom  kôrul). 

I I^b'Lthh  m.  yirító,  virágzó. 
HB’bcTH  k.  i.  virítani. 

HB'feTeHb  h.  május. 

HB'hiHiiKB  h.  virágágy. 
Hb'Íjthhh  m.  virágos , szines. 
H,BrJjTHa  He^'tjia : virágvasár- 
nap. 

Ubítok'B  h.  kis  virág,  virá- 
gocska. 

H,b']’>tojik)6hbnii  m.  virágked- 
velô. 

HB'hTOHÔCHhiH  m.  -virágos. 
ll^kronajuma  s.  virághullás. 
Hbíítotihhk'l  h.  virágkereskedo. 
Ubíítl  h.  virág,  szin. 

Hakaimi  cs.  gyakorolni. 
Heoepr*  b.  cseber,  csôbôr. 
He3ypa  n.  metszet  (a  veršu él). 
HeMeiiT7>  h.  ezementmész. 
líeH3ypa  n.  czenzura. 

UeHTHep'b  h.  mázsa. 
HeHTpOBHH  m.  kôzponti. 
IteHTp'bb.  kôzpont,  kôzéppont. 
HepeMOHHa  s.  unnepélyesség, 
czeremonia. 

HepKBBna  n.  kápolna. 
j IJepy3a  n.  irón,  czernza. 
HepLKaTH  cs.  fejni. 
nepLKÔBHHKB  b.  harangozó. 
egyházfi. 

IíépbKÔBHii^Ka  n.  harangozóné. 


— TI,eptKÔBHoe 


423 


— Il,HraHHTH  — 


HepBKÔBHoe  s.  egyházi  birtók : 
HTH  Ha  aepBKÔBHOe  pOÔHTII  *. 
az  egyliáz  birtokára  dol- 
gozni  menní. 

I^epLKÔBHBiH  m.  templomi. 
Iíepí>KÔBu;H  n.  kápolna. 
I^eptKOBi)  n.  templom. 

HexoBBii  m.  czéhbeli. 

IJexB  h.  czéh. 

Hu  kérdó  szó  — e.  Hk  3HaemB  | 
t bi  toto  : tudod-e  te  azt  ? j 
— s.  a rutén  v,  betu  neve. 
HiiôyjiBHBiíi  m.  hagymás. 
Habyaa  n.  veres  hagyma. 
I^HBHjiHsaii.HiT  n.  míívelódés. 
IJ,iiraimHrB  h.  czigány. 

HnraHiiTH  k.  i.  bazudni, 
HiiraHKa  n.  czigányasszony.  i 
ĽpiraHaa  s.  czigány  gyerek,  \ 
raj  ké. 

I^iiraHBCKini  (-kh)  m.  czigány.  í 
Hnrjía  n.  tégía. 

Hii/iyxa  n.  ezédula. 

Hii^yjiapBHii  n.  czédulaház. 
Hii^yjiKa'  n.  ezédula. 

II,  h jr  h h ri  e p ' b h.  henger;  palaczk, 
uvegpalaczk. 

Hhjibko  b.  Vaszily. 

Hhjtbo  h.  Yaszily. 

Hnata^a  n.  reverenda. 

I^UMÔopa  h.  czimbora,  pajtáš.  : 
ľ^uMep'b  h.  czimer. 

ItnpKeiB  h.  korzo. 

IlyipKyjiap'B  h.  korrendelet. 
HHpKymT  h.  czirkasz. 

HnpBKaTii  cs.  fejni. 

ItiiCTepHa  n.  vízfogó. 

ItiiTOBara  cs.  idézni. 


IIjHTpOH'B  h.  czitrom. 

Ujn<j>pa  n.  szám,  számjegy. 
l^n^poeanuu  m.  czifra. 
IliiijrpoBaTH  cs.  czifrázni ; — 
ch  v.  czifrálkodni. 

HyniyiirB  b.  játék  neme  (a  ezi- 
cznska  és  egér  játéka). 
HnilBKa  n.  csecs ; emló. 
H,HĽ,BOKrB  h.  cseesbimbó. 
I^MapoBBiH  m.  irósí 
I^MapT,  h.  iró. 

HiviríHTapB  b.  temetó  (a  tem- 
plom korili). 

Il^HOTa  n.  erény. 

HopKaTH  k.  i.  csorômpolni. 
ItopKaTajio  s.  csorgó. 

HyroBBin  (-go-)  m.  igás. 

Hyr b (-g)  h.  vonat;  fogat. 
ItyiiopHHK’B  h.  czukrász. 
HyKopHa  n.  czukrás  bolt. 
UjKOpB  h.  czukor. 

H y Kp.o b aHBi S m.  czukros. 
IljKpoBapHa  n.  czukorgyár. 
I^yKpoBaTH  cs.  czukrozni. 
Hynpacb  h.  czukrász. 

Hjk4  isz.  ezoki ! 

I^ynKaru  k.  i.  czuppogni. 
ItynKOHkTn  k.  i.  czuppogni. 
UypaBBiH  m.  rongyos. 

Hypaiii  ca  v.  szégyelni,  elta- 
gadni,  idegenkedni. 
HypoaTKa  n.  rongy. 

ĽypKamia  n.  ujjnélkiili  ‘bor- 
suka. 

HypoiiiB  b.  rongyos  eniber. 
Hypi)  i.  vesszen  el,  vessz  el. 
Hypa  s.  rongy. 

HBirammi  k.  i.  bazudni. 


HtiraHKa  — 


424 


- IÍHTKaCTHH  — 


Ľ,biraHK,a  n.  czigányasszony. 

r[biraHiia  s.  rajkó , czigány  ; 
purdé. 

UbiraH^vKb  h.  czigányfiu. 

U,HraHx  h.  czigány. 

I^HMÓaJiH  t.  czimbalom. 

II,  bite  a ru  c s.  csitítani. 

HbiT'i,  isz.  hallgass,  csitt ! 

Hlot'b  h.  párosszám.  Ľ,n  aborb: 

páros-e  ? 

Uibeen  (-eg)  h.  czôveg. 

Ľ^BKa  n.  csô,  ktirtô. 

IíkuoiKa  n.  kis  csô. 

IíkftHJine  s.  szúró. 

Hk^iLiLHNii  m.  szúrô. 

Uk^mn  cs.  szúmi ; — ca  v.! 
szurôdni. 

IítKaBHH  m.  érdekes. 

UtKaBÔCTL  n.  érdekesség. 

Hk.íHTH  cs.  gyógyítani ; ôssze- 
szorítani  (fogat) ; czélozni.  j 

I^k.iKOBHTÔcľb  n.  teljesség. 

l^kiKOBUTbifi  m.  teljes,  egész, 
ép. 

ľ/žjjikom'b  i.  egészen,  egészben. 

UtnoBamie  s.  csókolás. 

I^kaoBaTM  cs.  csókolni ; — ca 
y.  csókolózni. 

I^kioMyjípHe  s.  szuzeség,  tisz- 
taság. 

líkjiOMyÄpcTBOBam  k.  i.  szííz  j 
életet  élni. 

U,ÍJiOMyÄPHH  m.  szúzi , szííz, 
tiszta. 

IJ, 4jiôctl  n.  épség.  az  egész,  j 
teljesség. 


Ľ/kibiI  m.  ép,  egész. 

Ľ/kiiL  n.  czél. 

IíiiHa  n.  érték,  becs. 

H'iiHHľeab  b.  becslô,  becsus. 

H,í>hhth  cs.  becsiilni. 

U/ííhhhk'l  h.  árjegyzék. 

n,kHiiocTi>  n.  érték,  becs. 

II^kHHHH  na.  értékes , nagy 
becsú. 

U/tiiaHKa  n.  fém  kanál , ón 
kanál. 

Ľ/ímKam  k.  i.  csipogni  (csir- 
ke). 

ll'ibnbei  h.  czipó. 

Itinoin.  h.  vesszô. 

IÍ'feno^OK'L  h.  vesszôcske. 

EffciipynľL  (cupressus  semper- 
virens  nôvt.)  h.  cziprusbo- 
kor. 

Ľ,knrb  h.  csép. 

HtpKa  n;  a kivarrás  egy  neme. 

Ľ/tcapCKiin  (-lih)  m.  császári. 

I^iicapt  h.  császár. 

Il/tcaptKa  n.  császárné. 

U/trpom  h.  czitrom. 

Il/txa  n.  typus,  jelleg. 

Ľtio.iOBaHa  s.  csókolás. 

H,K)jioBaTn  cs.  csókolni ; — ch 
v.  csókolózni , csókolkózni, 

HanKaTH  k.  i.  cseppegni. 

I^HTKa  n.  petty,  pont. 

HHTKanHCTbiH  m.  pettyes,  pet- 
ty e getett. 

U^HTKacTbiií  m.  pettyes,  pôttye- 
getett. 


H.  * - 


425 


Harimbifr  — 


H. 


% h • a m t'én  ábéczé  huszon- 
liarmadik  betuje  ; a magyar 
nyelvben  megfelelóje  cs. 

Ha  i.  jobbra  (az  ôkrôt  hajtva). 

HaÔpnK'L  b.  borsfíí. 

Ha^HTii  cs.  fú  štôlni. 

Hajío  s,  gyermek. 

Haii;^  b.  góz, 

Hayt  n.  korom,  góz,  fust. 

Ha^tjTH  k.  i.  bekormozódni, 
megfaknlni  a fusttól. 

Hat  b.  tea. 

H a h híí  k b b.  teás  edéiry. 

lIaKaHhOiu,b  b.  csákányos. 

HaKOBa  b.  esákó  (ôkôrnév). 

lIauo6b  b.  esákó. 

Haie  i.  jobbra  (ôkôrnél). 

WctÄOeaTU  cs.  esalni ; — ch  y. 
esalódni. 

lIcwi06Ka  b.  csalóka. 

HaaoBHbifi  in.  esalfa,  esaló, 
csalárd. 

HaMKaTii  k.  i.  esámesogni. 

HaMHHHbm  m.  életre  való, 
tigyes,  derék. 

Hannin  cs.  beszorítani ; — ch 
v.  beszorulni. 

HaiiKa  n.  sapka. 

TI.an.'ioeaTu  cs.  esapni,  kiesap- 
ni,  elesapni. 

Hanjia  (ardea  áilt.)  n.  gém. 

1 rIcmo6Ka  n.  csapófa. 

HaiioBKaTii  cs.  csapófával  el- 
látni. 

lIapdanio  b.  esárdás. 


Hapirm  cs.  elbuvôlni,  megba- 
bonázni. 

HapKa  n.  ivópoliár,  kebety. 

HapoBHHH  s.  elbiivôlés,  varázs- 
lás. 

HapoBam  cs.  búvôlni. 

HaporaHAB  b.  buvôs  tekintet. 

Haporfii  h.  bíivész,  búbájos. 

Hapo^McTBo  s.  búbájosság, 
buvészet. 

HapoKpafí  b.  túndérország. 

Hapbi  t.  búbájos  szer,  búvôs 
szer. 

HapoíKa  n.  pohár,  kebely. 

HacjiOBenB  b.  a boráklioz  való 
imák  konyve. 

HacoM^pt  b.  idôméró. 

HacoimcB^  n.  folyóirat,  njság. 

HacocjiOBB  1i.  boráklioz  való 
imákat  tartalmazó  kônyv. 

HacTima  n.  részecske. 

HacTHBiM  m részletes,  kulô- 
nos,  egyes. 

HacTO  i.  gyakran. 

HacxoHKa  n.  részecske. 

Hacrait  m.  gyakori. 

HacTB  n.  rész,  darab,  osztály- 
rész,  juss. 

xIacrB  b.  idó,  érkezés ; e iuh 
aacy : van  még  idónk,  rá- 
érúnk  még. 

VciTypnci  n.  esatorna. 

Hauia  n.  kehely ; csésze  (a 
virágoknál). 

HauiKbiH  m,  nebéz,  sulyos. 


— xIaaTii  — 


42  G 


— xIepeÄapnTH  — 


xIaflTH  k.  i.  sietni,  remény- 
leni,  hinni ; 'iaaTH  3a  ceoe  : 
igyekezni,  iparkodni. 
xlKepbKaTH  k.  i.  fogán  keresz- 
tiil  kopni. 

xIe6pa  s.  cserépedény. 

^hít,  ime  nm.  kié. 
HeKammics.  verni,  utni  (pénzt), 
lénam  h.  csákány. 
xIeKana  s.  várás. 
xIcKaTH  cs.  várni,  várakozni. 
xIeaaeHTiaa  n.  ag}rag,  piros 
agyag. 

HeJiJienHHH  m.  veres,  piros. 
Tle-ió  s.  homlok. 

^eaoBkKT,  h.  ember. 
xIcaoirfe^iecKiin  (-ua)  m.  emberi. 
^leioB'IuiecTBO  s.  emberiség. 
^eaiocTH  t.  a kemencze  szája. 
xIeaiocTL  n.  állkapocs. 
xIeaarTiHHa  n.  fehér  személy, 
vászon  cseléd. 
xIejra^,HHKT,  h.  férfi  cseléd. 
He.ia/umft  m.  cseléd  — ; xie- 
.ifljuia  xHiKa : cselédszoba. 
xIeaa^Ha  n.  cselédszoba. 
xIeaaÄL  n.  cseléd,  fehér  sze- 
mély  ; éijaa  ^e.iajjb  : vászon 
cseléd,  szép  nem. 
xIeaa,iTBaa  s.  cseléd. 
xIeMepHTH  cíi  v.  csômôrodni, 
csômôrleni. 

^eMepL  (helleborus  novt.)  h. 

fekete  hnnyor ; — csômôr. 
xIeMHôcTL  n.  illedelem,  sze- 
rénység. 

HeMHHft  m.  illedelmes,  szerény. 


TIe Hier. 10 6 aru  (-get-)  k.  i.  csen- 
getni. 

lemúez  (-gtiv)  h.  csengó. 
leHÔChbSTyiiro  h.  csendbiztos. 
leudeuiHuú  m.  csendes. 
xIenb  i.  talán,  tán. 

HenaK/b  h.  fôkotó. 
xIenapiiTii  cs.  terpeszteni ; — 
ca  v.  terpeszkedni. 
xIenei;b  h.  fókôto. 
xIenaHKb  1i.  kis  fókôto. 
xIen'fcra  n.  ekeszarva. 
xIepBaiťb  h.  féreg,  pondró. 
xIepBeHb  h.  junius,  szent  Iván- 
liava. 

HepBenb  li.  junius,  szent  Iván- 
hava. 

^epBeHbift  m.  vôros,  piros. 
^epBiiBeab  h.  almának  férges 
része. 

^epBiiBbift  m.  férges. 
xIepBHľOBaTbift  (*go-)  m.  pon- 
drós. 

xIepBiiroBen;b  í-go-)  h.  férges 
alma. 

xIepB.ieHbift  m.  piros. 

^epBknKa  n.  vérhas. 
xIepra  n.  sor,  rend. 

HepeBaTbift  m.  nagyhasu,  pot- 
rohos. 

xIepeBaTľb  b.  nagy  hasu,  has- 
pók. 

HepeBnKii  t.  csizma,  piros  bor- 
csizma ; topánka. 
xIepeBO  s.  has. 
xíepe,na  n.  csorda. 
xIeperaapiiTii  k.  i.  csordás  mes- 


— xIepe,a;api»  — 427  — xIeTa  — 


terséget  tizni ; íharhát  le- 
geltetni. 

^epe^apt  h.  csordás. 
^epe^aptKa  n.  csordásné. 
Hepeé'b  e.  át,  keresztul,  fo- 
lyamában  ; ért,  miatt ; alatt. 
TIepeHaTHH  m.  zápfog  — 
^epemrnn  m.  zápfog  — 
^epeHO  s.  nyél. 

Hepemb  h.  nyél. 
xIepenaxa  n.  teknós  béka. 
HepenoK/B  h.  kis  cserép. 
^epeiiB  h.  cserép. 

^epecao  s.  csoroszlya. 
xIepecB  h.  túszíí. 

Hepeimik  t.  cseresnye. 
xIepenma  (cerasus  avium  novt.) 
n.  cseresnyefa. 

xIepKaTH  cs.  megtlorzsolni, 
odadôrzsôlni  (gynfát  a fal- 
hoz). 

xIepKHym  cg.  vonní , vonást 
húzni. 

^epMHoe  Mope  Yeres-tenger. 
^lepMHbm  m.  sôtét  veres. 
^epneijB  (aepifa)  h.  barát, 
szerzetes  ; nôHTii  y aepuk  : 
beállani  barátnak. 

^epHHÄo  s.  finta. 
xIepHH.ii)HHii;a  n.  tintatartó. 
^epnimi  es.  feketíteni ; — - c a 
v.  feketedni. 

xIepHni];k  t.  szederj,  fôldi  sze- 
; derj. 

xIepHima  n.  szederj -bokor. 
HepHoépoBwft  m.  fekete  szem- 
Ôldokii. 


^epnoébiib  (art emisia  vulgaris 
novt.)  n.  fekete  urom. 
xIepHoropHii  n.  Montenegro. 
xIepHOKJieHiiHa  (acer  campes- 
tre  novt.)  n.  fekete  gyúrú, 
xIepHOKHMecTBO  s.  búvészet, 
bubájosság. 

XIepH OKHIIJK H HK L h.  búvész,  bu- 

bájos. 

xIepHHH  m.  fekete. 

LIepHkTii  k.  i.  feketulni,  feke- 
tedni. 

xIepnaTii  cs.  meríteni. 
^epcTBbiit  m.  régi,  niegkemé- 
dett  (kenyérrôl). 
xIepcTBrtTii  k.  i.  megszárädni 
(kenyérrôl). 
xIepTa  n.  vonás. 
xIepTeiKB  h.  raj  z,  vázlat. 
^epriiaít  n.  nô-ôrdôg. 
xIepTB  h.  ôrdôg. 
llej)HTu  cs.  cserélni. 
xIecana  s.  fésiilkôdés. 
xIecaTii  cs.  fésulni,  vakarni 
(lovat) ; ' — ca  v.  fésulkôdni. 
HecHOKB  (allium  sativum  novt.) 

b.  foghagyma. 
xIecHbin  m.  becsuletes. 
xIecTOBaTn  cs.  tisztelni,  be- 
csiilni ; — ca  v.  megbe- 

csulni  m agát. 
xIeciojiio6He  s.  becsvágy. 
^ecTHÔCTb  n.  becsuletesség. 
^ecTHbin  m.  becsuletes. 
lIecTb  n.  becsiilet,  tisztelet. 
xIecbKHH  (-bit)  m.  cseli. 
xIeTa  n.  pár. 


— xI'ieHi,  — 


— xIexBepo  — 428 


xIerBepo  sz.  négyecskén,  né-  [ 
gyen. 

g t b ep  o k y x h h if  m.  négyszôgú. 
HerBepoHOľbiH  m.  négylábu. 
xIexBepxima  n.  egy  negyecl  | 
rész. 

xIe TBepTHH  m.  negyedik. 
xIexBepiB  n.  negyecl  rész. 
^exBeptn,  h.  csutôrtôk. 
xIeibipe  sz.  négyen. 
^eTHpeAeciiTMH  sz.  negyve-  I 
neclik.  j 

HeTbipiiaAiurľL  sz.  tizennégy.  ! 
^exna  n.  Csehország. 

Hex'b  h.  cseh. 
xIeiia  n.  csecse,  játék. 

^eiuya  n.  pikkeiy. 
xIii  ksz.  -e  ? 


Tíuadup'b  h.  csóclôr. 

lIuia  (-ga-)  n.  csiga. 

ta  (fringilla  spinus  állt.) 
h.  csĺz. 

Hiikojioxokb  li.  biityôk,  íz  (az  í 
ujjon). 

^iikb  h.  csik. 

xIiím'l  ksz.  niive  1,  miáltal  ? 

xIiiHeHHií'L  h.  országut. 

^HHHTenBHocTL  n.  tevékenység. 

xIhhiith  cs.  tenni,  cselekeclni ; 
— ch  v.  tettetni  magát. 

Hhhiiôcxb  n.  tevékenység,  bat- 
hatóság. 

xIiiHOBaTHH  m.  nem  simán 
szótt  (vászon),  csinvatos, 
báromnyustós. 

^hhb  b.  bivatal,  tisztség,  rend; 
mérték  a szôvésnél. 

WumacTutí  m.  csipkés. 


xInpB  h.  kukoricza  lisztbólfótt 
étel. 

lIupB  h.  tapló. 

xIiípBKaTH  cs.  odadôrzsolni ; 

gyujtani  (gyujtófát). 

^npHKB  h.  mérges  pattäňás, 
kelés. 

^ncieHne  s.  számolás. 
lIuc.ieHHÓCTB  n.  szám. 
xIucjieHiíbiH  m.  számolt,  meg- 
számlált. 

■^iicíHTejiBHoe  u m h : számnév. 
Hhcihth  cs.  számolni,  szám- 
lálni. 

xIhc;io  s.  szám ; kelet,  kelte 
az  idónek. 

xIiicji6bhiik  b h.  számnév. 
xlHCTeHBKHfi  (-Hli)  111.  tiszta. 
Hhcthth  cs.  tisztĺtani. 
xIhcto;iío6hbih  m.  tisztaságsze- 
retô,  tiszta. 

^HCTOinicaHiie  s.  szépírás. 
^iiCTOcepAHHii  m.  nvilt  szivu, 
ószinte. 

^iictothôctb  n.  tisztaság. 
^Ihcxoxhbim  m.  tiszta. 
xlHcroxa  n.  tisztaság. 
íhcthh  m.  tiszta,  fényes,  vi- 
lágos.  * 

^HxajiBHH  n.  olvasó  terem. 
^HxaHKa  n.  olvasokonyv. 
xlHxaxeiB  li.  olvasó. 
xInxaxií  cs.  olvasni. 

^ina  n.  csecse-becse. 
xIniaemiK'B  li.  ti  s z tas  ut. 
HmneHBe  s.  tisztĺtás,  tisztulás. 
xIieHB  b.  tag;  bajlás,  íz,  csukló. 


- ^JIOB^eCTIiO  — 


429  — xIyjio  — 


HiOB'l^ecTBO  s.  emberiség,  em- 
berségesség. 

^jiobííkb  li.  ember. 

^jioírfeBOKB  h.  emberke,  ember. 
1Imogm~o  (alceclo  állt.)  h.  jegér. 
xlMOBxaTH  k.  i.  kuszni,  mászni 
(fára). 

(bombus  terrestris  állt.) 
h.  pôszor,  clongó. 
xIo  ksz.  mi? 

^oôaHB  h.  csobolyó. 

^oôotk  g.  csizmácska. 
xIo6otb  b.  csizma. 
xIoBa  n.  tilalomfa. 
xIoBeHL  b.  csolnak. 
xIor.Ka  (corvus  monedula  állt.) 
n.  csóka. 

^obhiikb  1i.  vetéllô. 

^o.io  s.  bomlok. 

TfojiOB'tKi>  1i.  ember. 
^oaoBbaecTBO  s.  emberiség, 
emberiesség. 

"^loiOBtaiiiii  (-híí)  m.  emberi, 
emberséges. 

lI OMaioeciTu  (-go~)  cs.  csoina- 
golni. 

iIoMoei  h.  csomó. 
xIoMy  ksz.  miért  ? 
tIomb  ksz.  miért  ? 

11ohkcí  n.'  csonka  (pipa). 
bíoiíiiapL  1i.  csapoló,  borcsa- 
poló. 

xIoiiok'l  b.  szár  (gyômôlcsnél) ; 
faszeg. 

xIôm>  1i.  csap. 
xIopHMHini;a  n.  tintatartó. 
xIopHiuio  s.  tinta. 
xIopHHTn  cs.  feketíteni. 


xIopHoopbiBHH  m.  fekete  szem- 
oldôkn. 

^ophoôhjil  n.. fekete  urôm. 
^opHOseMB  n.  teleyényfôld. 
xIo pH ok.i imB  1i.  fehete  juhar, 
jávor. 

^OpHOKHHlKHHKB  b.  bubájOS. 

^opHopoíKa  n.  mályya. 

^opmiH  m.  fekete. 

^opHkTii  ca  v.  feketedni. 
j HopTHKB  1i.  kis  ôrdog. 
btopTHi^a  n.  nô-ôrdôg. 

! bíOpTÔBCBKHH  (-Bit)  m.  ÔľdÔgí. 
j ^IopTÔBB  m.  ôrdôgé. 
bfopTonoJiox'L  b.  csillagbógáncs. 
xIopTB  b.  ôrdog. 
xIopxaTKO  s.  kis  ôrdog. 
xIoTi>ipH  sz.  négy. 

HoTLipima ähhtl  sz.  tizennégy. 
xIoTBipHCTa  sz.  négyszáz. 
xIpeBO  s.  bas. 

xIpe3BBiaaiiHHt  m.  rendkiyiili, 
szokatlan. 

^pesMbpHHii  m.  mértékfeletti. 
HpesB  e.  át,  keresztiil ; alatt, 
j folyamában  ; ért,  miatt. 
btrenne  s.  olvasás,  olyasmány. 
^TeiiiB  b.  felolvasó. 

^Itiith  cs.  tisztelni,  becsíilni. 

; xIyBaTii  cs.  hallani,  ballgatni. 
j bly^aRB  b.  furcsa  ember,  kíi- 
lônkôdó. 

! ^yftecHBifi  m.  csodálatos. 

| ^dy^HTii  cs.  megcsodálni,  meg- 
bámulni ; — ea  v.  ugy  tet- 
szeni. 

HyftHBii  m.  csodálatos. 

| xIyji;o  s.  csoda. 


- Hľ^OEaTIÍ  — 


430 


— IIlajaiaHKa  — 


^y^OBaTii  cs.  csodálni ; — ca 
v.  csodálkozni. 

cs.  csudát  tenni. 
Hv^jKíih  m.  idegen. 

TIya*tHHa  n.  idegen  hely,  ide- 
gen birtok. 

HyíKBii  m.  idegen. 
bLyana  n.  iistôk. 

^íyiiHhifi  m.  csodás,  csodálatos. 
bhiipina  n.  iistôk. 
bLypaneô  li.  felsó  rúha  (uri). 
lIypb  h.  csúr. 

^Ivctbchhhk'b  h.  indulatszó. 
TIycTBeHHÓCTb  n.  érzékenység. 
érzés,  érzelem. 

^lycTBenHHH  m.  érzéki,  érzé- 
keny,  érzó. 

^ycTBHTe.TLHbiu  m.  érzékeny, 
érzô,  ér zelm es. 

lIyciBo  s.  érzés,  érzelem,  érzék. 
xIycTBOBaTH  k.  i.  érezni. 

^vtii  cs.  hallani. 
bLyTJiiĽoCTB  n.  érzékenység. 
^vtjhbbih  m.  érzékeny. 
ThjTopa  n.  csutora. 
lIy(f)CUoeaTu  cs.  csnfolni. 
TIy(f)wan>  (-g-)  li.  csufság. 


HyxaľH  cs.  dôrzsôlni,  dorgôl- 
ni,  vakarni , sikárlani ; — 
ch  y.  vakarózni,  dôrzsôlózni. 
biuxaTH  cs.  dôrzsôlni,  dôrgôl- 
ni,  vakarni ; — ch  v.  clôr- 
gôlózni. 

miním  n.  csipke. 

UunKauucTbiú  m.  csipkés. 
llunKacTbiií  m.  csipkés. 
ľI)i>Ay  h.  csidu,  csikó. 
lIibot€Maduií  h.  csizmadia. 
xIIuKMapimi  k.  i.  csizmadia 
mesterséget  folytatni. 
TIf.iKMapB  h.  csizmadia. 
xrh/KMapBK  í n.  csizmadiáné. 
bil) jk m ap í»c tb o s.  csizmadia  mes- 
terség. 

xIt»;KMOBbiH  m.  csizmás. 
lbbwcMu  t.  csizma. 
mb 3 mu  t.  csizma. 
lIibKofä  h.  csikó. 
mbpfbST)  h.  csizmadia  enyv, 
csiriz. 

xIÍ>capb  h.  császár. 

TfccapbKa  n.  császárné. 
xItcapj>CKbďi  m.  császári. 


III. 


III,  m : a rutén  ábéczé  huszon-  I HiaôecB  h.  szombat  a hébe- 
negyedik  betiije  ; a magyar  reknél. 
nyelvben  s.  IÍIafióa  n.  czéltábla. 

Illa  s.  neve  a rutén  s betu-  IIIaKi,  k.  csak. 

nek.  UlaJiajiaHKa  n.  pásztorsíp. 


— IIIčuiapHJT 


431 


lIIeiIIÍVTIi  — 


LLIasapiia  n havibér,  évber. 

IIIaiaTa  n.  saláta. 

IIJaaeHHH  m.  bolond,  balga, 
ostoba. 

IUajíHTH  cs.  ki.  pajkoskodni, 
bolondítani. 

IIIaaôcTb  n.  pajkosság,  bobó- 
ság. 

R Icmcfia  n.  sámfa. 

IIIaM(})OBarii  cs.  sámfázni. 

IIIaHAopB  b.  Sándor. 

IIIaHeiít  1i.  árok.  sáncz. 

niaHOBaxii  cs.  szeretni,  becsul- 
ni,  kimélni. 

IIIaiia'B  b.  sáncz. 

IIIaiiKa  n.  sapka ; tetó.  Ha- 
3ioakii  manKa  ropiiTB  : a tol- 
vajon  ég  a sapka. 

HlanoBKa  n.  kis  sapka. 

UlapaíMb  (-gl-)  t.  n.  saroglya. 

IlIapimbKHH  m.  sárosi,  sáros- 
megyei. 

Klapua  n.  sark,  sarok,  ajtósark. 

R[apKauTb)6b  b.  sarkantyú. 

Klap  k am  n.  sárkány. 

Hlava  n.  rubä,  felsôruba. 

KlaTOpi)  b.  sátor. 

HlaTpoBbift  m.  sátoros. 

IIIaTa  s.  rúba,  felsoruha. 

IHa^apuni  k.  i.  sáfárkodni. 

Kla (fi aj)  b 1i.  sáfar. 

HlacjieJiB  b.  dézsa. 

IIIa^panB  (crocus  nôvt.)  h. 
šafrany  ; sáfrány-gomba. 

IHaxTepB  b.  metszó  (a  zsi- 
dóknál). 

Ulamna  (acridiuín  állt.)  n. 
sáska. 


Rlaim  (nôvt.)  h.  sás. 

IIIb  aó  k a n.  svábnó. 

IIlBabjíHK'L  b.  gyujtó,  gyujtófa. 
IIlBabcKiďi  (-hh)  m.  šváb. 
ÍIÍBaôxa  s.  šváb  gyerek. 
IIlBaó'iyKB  b.  šváb  fiu. 

IUBaÓB  h.  šváb  férfi. 

IIlBafiKa  n.  pipavájó. 
niBaíiiíepKa  n.  svájczi  faju 
tehén. 

111b  aiv  1i.  varró,  szabó. 
IllBajiBHa  n.  varró  intézet. 
IIlBajia  n.  varró  nó. 

IIlBapHbiii  m.  kedves. 

IIlBeA'b  b.  svéd. 
niBeii,b  li.  szabó. 

IHeh^kiih  (-hI)  m.  gyors,  sebes. 
IHbhjiíko  i.  sebesen,  gy orsan. 
IIlBbiÄRôcTb  n.  sebesség,  gyor- 
saság. 

lílBbiRaTu  cs.  csapkodni , su- 
bintani,  subogtatni 
IIlBbiEHyTii  cs.  megcsapni, 
megutni. 

IIlBHpHTii  cs.  eldobni,  elbají- 
tani. 

Kle  e p n n.  sôre. 

IIIeiiKa  n.  nyak. 

IlIeíiHHKí,  1i.  nyakkendó. 
IIIeJiecHaTbiH  m.  suttogó,  sut- 
togó  (falevél),  lombos,  tere- 
pélyes. 

IIIeJiecTiTii  k.  i.  susogni,  sut- 
togni  (falevél). 

IIIeaBMa  kn.  gaz  íiczkó. 
IHeneiBBHTH  k.  i.  selypíteni. 
IIIenHyTH  k.  i.  sugni. 


— UlenTaTH 


432 


UlKQjiapL  — 


UlenTaTH  k.  i.  susogni,  suttog- 
nij  sugni. 

IÍIepÔJíHK'B  h.  éjjeli  edény. 
IIIepnaTH  cs.  kotorászni,  va- 
karni. 

IJIepneHbbev  h.  serpenyô. 
IIIepnkHKa  n.  kis  serpenyó. 
IíJepCTL  n.  szór,  gyapju. 
IIIecTaKB  h.  hat  ujju  ; hatos. 
IIIecTBOBaTii  k.  i.  menili. 
Illecxepo  sz.  hatan. 
IlľecTHHeÄ'kiLKa  n.  olyan  no, 
ki  lebetegedése  óta  a hato- 
dik  hetet  éli ; gyermekágyas. 
TIIecTHHa  n.  hatod,  hatodik 
rész. 

IIlecTHa^aTB  sz.  tizenhat. 
IJIecTBm  m.  hatodik. 
lIIecTB  sz.  hat. 
lIIecrtHB  h.  kôb,  koczka. 
IÍIecTH  s.  szerencse. 

Illea  n.  nyak. 

IIIndaTii  cs.  dobni,  liajítani ; 
— ch  y.  dobálódni , ha- 
ny ó dni. 

KlnéeHHKB  h.  akasztani  való. 
IIÍHÓGimaH  n.  akasztófa. 
IUnôeHHK'B  h.  akasztófára  való, 
akasztófa  virága. 

ÍIlHÓHyTH  cs,  leutni. 

IHhbkhhh  n.  varrónó. 
IIIheobhbih  m.  iigyes. 

IIIhjio  s.  ár. 

IilHHa  n.  kerékvas,  sinvas. 
Ilbrama  (-gla)  n.  zsidely. 
líIiíHKapB  h.  koresmáros. 
IHhhoe'b  h.  korcsma,  italmérés. 
IIIhhet,  h.  korcsma,  italmérés. 


IIIhii  4 t h k.  i.  sipítani. 

IIInpHHa  n.  térség. 

IIIiípHHKa  n.  kendd. 

IIlHpHTH  cs.  szélesíteni ; — ch 
v.  szélesedni,  begyeskedni. 

ÄOÓp'4  IIlHpHTH  CH  Y ‘lyjKÔMB  : 
kônnyíi  pôffeszkedni  a má- 
séban. 

Í IIlHpoKbiH  m.  széles,  tágas. 

U In  p b n.  szélesség,  kiterjedés. 

TIIhphth  cs.  szélesbíteni. 

LlliiphiiB  n.  szélesség,  kiterje- 
j dés. 

| IIIhth  cs.  yarrni. 

| IIIhth  s.  varrás. 

i IIIhh  n.  nyak. 

i ÍIlKana  n.  kancza  ló  ; gebe. 

IIlKapeÄHBiH  m.  csunya,  csuf* 

UlKaTyjiBKa  n.  iskátulya,  doboz. 

IIlKBaj)BKa  n.  tepertô. 

IIlKooa  n.  vaskapocs,  iszkaba. 

IIIkoóhth  cs.  vaskapocscsal 
bekapcsolni. 

LIIkio  s.  iiveg. 

IIÍKo^a  n.  kár,  veszteség ; — 
i.  kár  érte. 

IIIkoóhth  k.  i.  ártani.  Teo  íiôsho 
xo,h;htb,  caMrB  coó’h  hieo^iítb  : 
a ki  késón  j ár,  ónmagának 
árt. 

IIIeôähhboctb  n<  kártékonyság. 
j IIIkôäJIhbhh  m.  kártékony. 

ÍIÍKOia  n.  tanterem,  iskola. 
j HIeôjibhheb  h.  iskolás  fiu. 

, IIIkôjibhbih  m.  iskolai,  iskolás* 

IIlKOJiapHH  n.  iskolaház. 

IIlKOJiHpKa  n.  iskolás  leány. 

IIÍEO.THpB  h.  iskolás  fiu. 


— IIlKpeíiTäTJi  — 433  — lllyftOBKa  — 


UlKpenTaTH  cs.  vakarni , há- 
mozni,  hántani. 

IlÍKypa  n.  bor. 

IIIkíjphth  cs.  vicsorítani. 

IIlK,fepaKT>  h.  vicsorító ; érett 
dió. 

HlM'S<j>epB  h.  koszôríís. 

IlIJiafitftoBaTH  cs.  kôszôrulni. 

HliimepB  b.  sleeper. 

HLoo6b  h.  eskii,  hit. 

IIlMapHTH  cs.  eldobni,  ellokni. 

IIlMaTa  s.  rúha,  ruhanemu. 

IIlMHraTH  (-gá-)  cs.  dôrzsôlni, 
guzsolni,  gyiirni. 

IIlHypoBaTH  cs.  zsinórozni. 

IIlHyp'B  h.  zsinór,  csapózsinór. 

Hlo  nm.  mi,  micsoda  ; — min- 
den  ; inoÄeHHHH  — minden- 
napi. 

HIoôbi  k.  hogy,  vajha. 

IIIoBropHHa  (-go-)  n.  sógorné. 

IHoBropcTBO  s.  sógorság. 

R loeiopn  h.  sógor. 

Uloedup'b  h.  sódar. 

HIoBKOBHna  n.  selyemhernyó, 
selyembogár. 

IHobkobhheb  h.  selyembogár. 

HIobkobo^ctbo  s.  ■ selyemter- 
melés. 

IHobkobhh  m.  selyembôl  való, 
selyem. 

IHobkb  h.  selyem. 

UIopz  h.  sor,  rend ; 3a  rno- 
pOMB : rendben. 

HIothhkb  h.  szikár,  vézna 
(ember),  satnya. 

ffiiiaKB  (sturnus  állt.)  h.  šere- 

gély- 

Csopei  : Rntén-magyar  szótár 


Hlríapra  (-gá).  n.  ruhaszárító 
kotél. 

IlIneHaTB  h.  paréj. 

IHiihohb  h.  kém. 

IHniiTajB  n.  kórház. 

IHnopa  n.  sarkantyu. 

HInyHTB  h.  dugó. 

HInypHTH  cs.  eldobni,  ellokni, 
elhajítani. 

IHnkryHHTH  cs.  kémlelni,  kém- 
kedni. 

HInkryHB  h.  kém. 

lilnuBKani  cs.  eldobni,  dohni. 

HIiiliBKHyTH  cs.  eldobni , el- 
vetni. 

llIpyooBarM  cs.  csavarni,  sró- 
folni. 

HIpyÔB  h.  csavar,  sróf. 

IHpyTB  h.  sôrét,  galacsin. 

HlTeMiieiB  h.  bélyeg. 

IHTeMiiJinRB  h.  bélyeg. 

HlTepeiíneTL  sz.  negyven. 

HIto  nm.  mi,  micsoda ; — 
minden ; inTOÄenHBiil : min- 
dennapi.  HIto  äq  Mene : a 
mi  engemet  illet ; — k. 
hogy. 

IÍItojilhh  n.  istalya  , bánya- 
menet. 

IílTpaHra  (-g-)  n.  kotél,  istráng. 

HItoôbi  k.  hogy,  vajha. 

IHrypMB  h.  roham. 

HIy6a  n.  šuba. 

HlyéoBKaTH  k.  i.'  lubiczkolni. 

HlyóoBKHyTH  k.  i.  alámerulni. 

HlyBHHH  m.  szép. 

Hly^ÔBKa  n.  egy  é ves  kocza, 
ártány. 

28 


— IIIyAÔBL  — 


434 


— llí,ep6aB6iH  — 


ĽLydfo&b  h.  ártány  (liim)  sulclo. 
III  y rab  li.  szeretô,  kedves. 
IIIyHii.a  n.  balkéz. 

IIIyKaTH  cs.  keresni,  nyomozni. 
IIIyMHrojiOBa  kn.  szeleburdi. 
HIvmhhh  m.  szép. 

IUyMkTH  k.  i.  zugni. 

IIIypKäTH  cs.  szurkálni,  szurni. 
IUypoaaHa  s.  sikárlás,  surólás. 
IUypoBaTii  cs.  surolni,  sikárolni. 


Illypivt  b.  kôtény. 

IIIyTKa  n.  barka,  birke. 
niy$Jia,HKa  n.  íiók,  ládafia. 
IIIkcTaKT.  h.  liatos. 
nikcTnKyľb  h.  hatszog. 
IIIkcTB  sz.  hať. 
IIIkcTBHajmaTB  sz.  tizenliat 
IIIkcTB^ecaTB  sz.  hatvan. 
IIIkcTBCTÔB7>  sz.  hatszáz. 


m. 


II I,,  m : a rutén  ábéczé  huszon- 
ôtôdik  betuje ; a magyar- 
ban  : scs. 

III, a : neve  ezen  betíinek. 

III,aBa  (rumex  acetosa  nôvt.) 
n.  sóska,  lórom. 

IU,aBHHK'B  h.  sóskától  boritott 
hely. 

III,aÄHTH  cs.  kimélni,  elnézni 
valamit,  takarítani ; — ch 
y.  kimélni  maga  magát,  ta- 
karékoskodni. 

IU,aji,H6cTB  n.  takarékosság. 

Ida.íHBiH  m.  takarékos. 

III, anHTH  cs.  szorítani ; — c a 
y.  beszorulni. 

IIJ, acjiHBHTii  cs.  boldogítani, 
boldoggá  tenni ; — ea  v. 
boldogulni. 

n^acJiHBHH  m.  boldog,  szeren- 
csés. 


lUacTJiHBHH  m.  szerencsés,  bol- 
dog. 

lUacra  s.  szerencse , boldog- 
ság. 

meoeraTH  k.  i.  csevegni,  csi- 
cseregni,  énekelni  (madár)< 
HeApimi  k.  i.  uj  évkor  éne- 
kelni a bázaknál  és  szeren- 
csét  kivánni ; — cs.  bóke- 
zuen  ellátni. 

HJ,e,npoBKa  n.  ujévi  dal. 
meÄpôCTB  n.  bókezííség. 
m,e,a;poTa  n.  bokezuség. 
LHejipBiii  m.  bókezíi. 
me3HyTH  k.  i.  eltiinni,  elveszni 
LHeHHH  m.  keresztelt. 

IIJ,eHa  s.  kis  kutý  a,  kutyakô- 
lyôk. 

IHeiíHTit  cs.  oltani  (fát). 
III,ep6aBí,iH  m.  csorba,  kicsor- 
bult. 


— mepôarbii  — - 


435 


b,  h — 


XHepoaTMH  m.  csorba,  kicsor- 

bult. 

IIJ,eTKa  n.  kefe. 

IIJexB  n.  gereben. 
niIH==eiii1e^=iiiii1H : még. 

UJ,HKaTH  ca  v.  csuklani. 
lU,HKHyTH  k.  i.  csuklani. 

IU,hhh  s.  keresztelô. 

III,HnaTH  cs.  csipni ; — ca  y. 
csipkedni. 

IU,HriHyTH  cs.  csipni  ; — ca  y. 
csipkedni. 

m,Hp6cTí>  n.  nyiltszivuség. 
mnpHH  m.  nyiltsziyu,  oszinte. 
111,0  nm.  mi,  minden  ; mopÔKB : 
minden  évbeu.  IIl,o  xo  Me- 
ne : a mi  engemet  illet — 
k.  hogy. 

IHoôaKx  h.  olyan  ember,  a ki 
mindig  mo-t  mond. 

II1,o6h  k.  bogy,  vajha. 


II],o^eHHbit  m.  mindennapi. 

IHohôtb  i.  minden  éjjel. 

HJ,ôHKa  n.  kapocs ; kapcsoló 
madzag  ; boglár. 

môHKaTH  cs.  bekapcsolni,  be- 
kôtni. 

IĽ,yKa  (esox  lucius  állt.)  ň; 
csuka. 

HljiiaTH  cs.  tapogatni. 

IHypnTH  cs.  ôsszehúzni  a sze- 
met ; — ca  v.  fulet  he- 
gyezni. 

IIJjp'B  h.  patkány  ; pele  (mi- 
oxus)., 

II^yTOKT)  h.  fňcska. 

UJkna  s.  keresztelô,  kereszte- 
lési  lakom  a. 

lU,kHaTH  cs.  rostálni. 

UJkxKa  n.  kefe. 

IIJ/Iitb  n.  gereben. 


T>. 


b,  b : a rutén  ábéczé  huszon- 
hatodik  betúje  ; neve  j or  ; 
hangja  nincs.  Az  ó szláv- 
ban  valóságos  liang  volt ; a 
ruténban  (és  az  oroszban  is) 
megtartj  ák,  bár  szukség 
nélkul.  Manapság  ôsszes 
jelentôsége  anynyi , liogy 
az  elôtte  álló  mássalhang- 


Ceca  oyitBa  xeiiepb  y sme  He^ae 
CBoro  roioca  ami  y pycr>- 
KÓM'B,  aHH  V pOCCHHCKO  M B 
a3Hii;k,  xoxb  y cxapocaaaaH- 
CKÔM'L  H ÓblB'b  y Hek  XaKHH. 
y rmcBMk  6e 3B  BcaKok  noxpe- 
óm  yjKHBaeMe  hhbx.  Y pycB- 
komb  a3MĽ,k  jnmie  to  3na- 
anxB . oat'B  xoxy  coraacHy 

28* 


— N,  H — 


436 


b,  b — 


zót  változás  nélkiil,  tehát 
keményen  kell  kiejteni. 


6yKBV,  3íX  KOrpOB'B  CTOHTB, 
hhcto,  6e3B  BCflKoro  Míírmf.Ha 
Tpeéa  BbinoBk^aTH  (nyn,= 
put;  nyTL=puty).  E o CJOBax'B 
na  HoxiaiKy  He  ctohtb. 


H. 


H,  u : a ľutén  ábéczé  huszon- 
hetedik  betuje  ; a magyar- 
ban  nincs  megfeleló  hanpja, 
a mennyiben  u és  o kôzt 
foglal  helyet.  Beregmegyé- 
ben  kiváló  erósséggel  ejtik 
ki.  Neve : jarý ; átirásnál 
(transcriptio)  y-nal  pótol- 
ják.  A szó  elején  nem  for- 
dnl  elo. 


| Cecro  ôyKBy  y Bapne^H  BepeŕB 
6ap3B  ayato  BHnoBk^aiGTB, 
Tyž-TyH  trk'b,  ru  6m  ropian- 
na  ómia.  CiOBa  ca  hhbt>  He 
no'iHnaioTB.  Ma^apcKa  xoBa 
HeMa  noAOÔHoro  ro-ioca.  Pyc- 

HaKH  IHTO  TOBTäMH 

íKHByTB , BiirBapafOTB  10  i H 
Ma^apcKoe  i , a Óo  pocciin- 
CKoe  u (i). 


L. 


B,  l : a rutén  ábéczé  buszon-  I 
nyolczadik  betuje.  Szó  ele-  ! 
jén  nem  áll ; félhang ; lá- 
gyítja  az  elótte  álló  más- 
salhangzót  (ha  t.  i.  lágyít- 
ható).  Csak  mássalhangzók 
után  áll.  Neve  j-irj,  hang- 

ja  i- 


Bo  c.iOBaxB  Ha  nonamy  Hexa 
MtcTa  ; yatHBae  ca  hko  3HRKB 
MHrniefla , H03aHKB  MarmHTB 
nepeA'B  hhbb  CToiony  coraa- 
cHy,  Ke.n.B  oHa  ^ae  ca  iiomhx- 
iiihth.  3a  caMoraacHHMH  6 y x- 

BRMH  HHK^a  HeCTOHTB. 


— K.  M — 


4B7 


— 'bxaTH  — 


É. 


H,  i : a rutén  ábéczé  liuszon- 
kilenczedik  betúje ; a ma- 
gyarban  j ; csak  hangzók 
elótt  és  u tá  n áll. 

Hoam.  b.  Ján  os,  Jancsi. 

líoecan  (-g)  h,  jószág,  marha. 

IToro  nm.  a harmadik  szemé- 
lyu  birtokos  névmás  máso- 
dik  esete : Ôvé. 

IÍ03e(jyL  b.  József ; na  IIo3ô<Jia; 
József  napján,  József  napi 

„ vásárkor. 

Hon  isz.  jaj. 

IIoHoSofi  isz.  jaj  jaj  jaj! 

JIofiKaTii  k.  i.  sírni. 

Hohkihbmh  m.  síró. 


Hohkb  h.  sírás. 

Hohctphh  m.  éles,  hegyes ; 
szigoru. 

ÉoHíaTii  k.  i.  sírni. 

Ho  my  nm.  a harmadik  szemé- 
lyii  birtokos  .névmás  ' har- 
madik esete : neki. 

IloHa  h.  Jónás. 

Hopkám.  h.  Jordán  folyó. 

Hopi.  b.  a rntén  £ (2o-ik) 
betu  neve. 

HopM : a rutén  u (27-ik)  betíi 
neve. 

Hoea<J)í>  h.  József. 

Hocibo  b József. 


rb,  k : a rutén  ábéczé  har- 
minczadik  betuje  ; magyar- 
ban  : j i és  í. 

n.  evés,  étkezés. 

’b^aŕf.  b.  evó,  nagy  evó. 
cs  enni. 

’b^KoCTi.  n.  méreg,  mar  ó ér  ô. 
'b^KHÉ  (-bih)  m.  maró,  mér- 
ges ; ktfKa  BO,i;a  : etetó  víz, 
választó  viz. 

'bjflo  s.  étel,  eledel. 

1.ÄOBHTHH  m.  mérges ; k^oBiiTa 
poc-iima  : mérges  novény. 

Ť.  a b b.  méreg. 


rbiEa  n.  evés. 

bJKO  (erinaceus  állt.)  b.  tôvi- 
ses  disznó. 
b3,Ji;HTH  k.  i.  utazni. 
bcTH  (kMx)  cs.  enni,  márni ; 
— ca  v.  egymást  enni,  ma- 
rakodni. 

bciKH  (-KH)=kcm  cs.  enni. 
bcTÔBHBifi  m.  ebetó. 
bit  b.  a jeleň  betti  neve. 
bxaTH  k.  i.  menni,  utazni. 

| bxarn  na  ôxjihk’b : nyereg 
nélkul  iilni  a lovon,  szôrin 
meguíni  a lovat. 


— K),  K)  — 


438 


— Hbho  — 


10. 


K),  k)  ; a rutén  ábéczé  har- 
minczegyedik  betiije ; a 
magyarban  ju;  =eio=rlÍJ=ót. 

lOÔH.ieft  h.  jubileum. 

RJracHTH  k.  i.  juhászkodni. 

KJtacz  h.  juhász. 

Fjr-L  h.  ciel. 

K)  Ä a h.  Judáš. 

íO^eu  t.  zsidók,  izraeliták. 

ÍOhíhhm  m.  déli. 

K)3a  n.  bilincs,  békó. 

I03HHKL  h.  fogoly,  rab. 

Khia  n.  Júlia,  Júli,  Julcsa. 

K)jinaHCKAH  KajieH^apL : Julián 
naptár,  mely  12  nappal  van 


hátrább,  mint  a Gergely- 
féle. 

IOjihh  h.  julius  hó  ; Gyula. 

K)HaKL  h.  ifju. 

fOiieu/i.  h.  fiatal  ôkôr. 

K)hiih  h.  junius  hó. 

IOhôctb  n.  fiatalság,  ifjuság. 

K>Hoina  h.  ifju. 

10pKO  h.  Gyórgy. 

j 10 pa  s.  szent  Gyórgy  napja. 

IOcTuna  n.  Juszti. 

JOcTim,na  n.  igazságszolgál- 
tatás. 

JOľpo  s.  reggel. 

IGxa  n.  lé,  leves  ; ver  (gunyo- 
lódva) : nca  K)xa  : kutyavér. 


a. 


II,  a : a rutén  ábéczé  har- 
minczkettedik  betiije ; a 
magyarban  j d. 

II  nm.  én ; a jeleň  betu  neve. 
h6e.ua  n.  rágalom. 
hóejumí  cs.  rágalmazni. 
hóejmuK'L  h.  rágalmazó. 
hóe^CLKHH  (-híí)  m.  rágalma- 
zó. rágalmas. 

hÓKo  s.  alma  (gyermek  nyelv- 
ben). 

JíéjioKo  s.  alma. 
hÓJiôHKa  n.  almafa. 


/I6.1ÔHKOBHII  m.  almafából  való. 
hó-iOHa  n.  almafa. 
hÓJioaHHkí.  h.  almabor. 

JI6.IHKO  s.  alma. 

hó.iHaKO  s.  kis  alma. 

hBa  n.  jelenet;  szm,  játékszin 

hBHTU  cs.  jelenteni ; — ca  v. 

jelenni,  jelentkezni. 
hBJíeHHe  s.  jelenés,  tiinemény, 
jelenség. 

UBJíaTH  cs.  jelenteni ; — c a v. 
jelenni. 

ííbho  i.  világos,  nyilvánvaló. 


Hbhôctl  — 


439 


— JipeMa  — 


Ubiíôctb  n.  nyilvánosság. 
^bhíjíi  m.  világos,  nyilvános. 
vHbopobhh  m.  jávorfából  való, 
jávor  — 

bBdpb  (acer  pseucloplatanus 
nôvt.)  h.  jávorfa. 

HľHfl  s.  bárány. 
llrHíiTHHii  n.  báránybus. 
HrHBTKO  s.  kis  bárány. 
Hmatmi  m.  bárányból  val  ó, 
bárány  — ; ania^a  Konca : 
báránybór. 
fIro,a,a  n.  fôldi  eper. 
lírÓÄKa  n.  kis  fôlcli  eper. 
H^ernie  g.  étel,  eledel. 
il^epHHH  m.  éíénk,  furge. 
Uäobhtôctl  n.  mérgesség ; 
bósziiltség. 

il^OBHTHii  m.  mérges  ; bósz. 
ll^peHLiH  m.  élénk,  furge. 
$Äpo  s.  ágyúgolyó. 

Jíjyyxa  n.  mellszorulás,  szuk- 
melluség,  nebéz  lélekzés. 

m.  szuszogva  be- 
szélô,  bápogó,  szukmellu. 
iÍAymjiHBôCTL  n.  szukmelluség. 
/I^b  b.  méreg. 
ll3aHKa  n.  koteg,  csomó. 
Usana  s.  kôtés,  megkotés. 
bsai’H  es.  megkôtni ; kôtôzni. 
ll3Ba  n.  seb. 

IÍ3BHTH  es.  sebesíteni. 
llsHKaTHH  m.  nyelves. 

1Í3HKB  h.  nyelv. 
lisHBecTBO  s.  pogányság. 
Hbmbhhk/l  h.  pogány. 

JÍ3HBHHH  m.  nyelvi,  nyelv  — 
ilfae  s.  tojás. 


Hhhcko  s.  tojás. 

HMiiniHnaa  n.  rántotta,  rátotta. 
JIkóli  i.  bogyan,  miképen. 
ftataií  i.  elégséges,  elegendó, 
éppen. 

Hko  i.  m in  t ; hasonlóan. 
íírobb  h.  Jakab. 
bÍKopi)  b.  borgony. 
ííkocl  i.  valabogy. 

IIkôctb  n.  milyenség,  minóség, 
állapot,  mivolt. 

Hkb  i.  bogyan. 

HjiHHa  n.  fenyó. 
fLiHH,a  n.  fény  d. 
bjiHBHHH  m.  fenyôból  való, 
fenyd  — ; bjihbhhh  abcB : 
fenyves. 

baobHocTL  n.  illem,  illedelem. 
íLtôôhhh  m.  illó,  illedelmes. 
fLiOBen,B  (juniperus  communis 
nôvt.)  b.  gyalogfenyo,  bo- 
róka. 

baÔBKa  n.  ííszu  ; meddó  tebén. 
jLiOBHH  m.  fenyofából  való ; 
meddó. 

>Lto  ch  : illik,  illedelmes,  illó. 

Kjih%  b.  áes. 

ííjihh  m.  illó. 

bMa  n.  gôdôr,  sír. 

fÍMain'B  b.  sirásó. 

fÍHKo  b.  János,  Janko. 

fÍHO  b.  János. 

iÍHyapL  b.  január  b ó. 

Smih  b.  Jancsi. 
iinoHHH  n.  Japán. 

Rpauióupoev  b.  járás-biró. 
f[pciiU7>  b.  járás. 

JipeMa  b.  Jeremiás. 


— Hpeub  — 


440 


— HuifepKa 


JIpeuB  (hordeum  novt.)  1i.  árpa. 

llpima  n.  tavaszi  vetés ; fó- 
zelék. 

lípHTH  cs.  ingerelni. 

HpKíiH  m.  szines,  világos, 
élénk. 

lIpMapoKt  h.  vásár. 

JIpMO  s.  jarom ; iga. 

frpMOBHÍt  m.  járomba  való, 
jármas,  igás. 

/IpHHií  m.  tavaszi. 

ČLpbei  h.  járó  liely,  rés. 

/IpOBWH  m.  tavaszi. 

JípoKB  h.  árok. 

Hpoc.iaBHH  m.  nem  keresztényi, 
pogány. 

/ípOCTHBHM  m.  diiliós,  bósz. 

RpOCTHblíl  m.  dúhôs,  bósz. 

HpÔCTB  n.  du.ll. 

Hpyra  n.  tócsa  a réten,  vizzel 
borított  kaszálló. 

ilpHH  m.  duliôdt,  diilios,  bósz. 

UpLHbHií  m.  tavaszi. 

HpB  n.  tavasz. 

UceíieuB  li.  zománcz. 

ilceHHiiKB  h.  zománczfestó. 

ttcenB  (fraxinus  excelsior  novt.) 
b.  kórisfa. 

ilcEÔpb  (ranunculus  novt.)  1i. 
szironta. 

iicJit  t.  jászol. 


jIchhth  cs.  felvilágosítani.  j 
Hchôctb  n.  világosság.  értel- 
messég,  tisztaság. 
tlcHH  t.  inny. 

dcimn  m.  világos,  verófiínyes, 
napfényes. 

Hchíjth  k.  i.  világossá/fényes- 
sé  válni. 

UcTBa  n.  étel. 

Ucth  cs.  emíi. 

UcTpaÓB  (buteo  álU.)  b.  Ólyv. 
íIcííhl  (fraxinus  excelsior  novt.) 
1i.  kórisfa. 

ilckHBOBbifi  m.  kórisfából  való. 
Hni  cs.  fogadni,  szegódtetni ; 

— ca  v.  szegodni. 

Htb  li.  arutén  „k“  betu  neve ; 
fogság , bôrtôn.  lie^b  aa- 
ó'beie  Ho.ioB’hKa,  ,4,0  m no- 
Äeie  : ba  mególitek  az  em  - 
bert,  fogságba  kerultók. 
Hubko  h.  Jakab  ; nyul.  C to  ä 
hubky  ! nkny  cb  sarvoiiBB : 
megállj  te  nyul,  elvesztet- 
ted  a pipádat.  (Ezt  kiáltják 
a futó  nyul  után.) 
bxiMeHB  (hordeum  novt.)  b. 
árpa. 

UiUôiKa  (lacerta  állt.)  n.  gyik. 
biuypKa  (lacerta  állt.)  n.  gyik. 
dnyfcpKa  (lacerta  állt.)  n.  gyik. 


í>  g CD 


441 


SasHanKa. 

y IjepBRÔBHÔBB  täóynk  CyTL 
ÔVKBBI,  KOTp'fc  He  yJKHBaiOTL  CB 
y pycBKÔBt.  Toth  6vkbbi  cyTL 
cecí : 

3 (3eao)  riiime  cb  y pycBKÓMB  3 

1 (H)  5?  )>  51  55  H 

®Y  (ohhkb)  „ „ „ „ y 

(Í®)  55  75  5’  11  ® 

(°)  15  1 5 55  5 5 0 

(OTB)  „ „ „ „ OTB 

(KCH)  ■„  „ „ „ KC 

(hch)  „ „ „ „ nc 

(OHTa)  „ „ „ „ T,  (pT 

V (hJKHU.b)  „ „ „ „ Hj  B. 


Megjegyzés. 

A templomi  szláv  nyelv- 
ben  vannak  betiik,  melyek  a 
ruténban  nem  használtatnak. 
Ezek  a kôvetkezôk  : 

3 (zelo)  a ruténban  3 (z) 

m (é) 

y (u) 

e (je) 
o (o) 

OTB  (ot) 

kc  (ksz) 
nc  (psz) 

T,  4)1  (t,  ft) 

h,  b (é,  y). 


(i)  .. 

°V  (onik)  „ 
e (je)  „ 
w (o)  „ 

W (ot)  „ 
i (kszi)  „ 

Ý (pszi)  „ 
a (ftitá)  „ 
v (izsicjá) 


442 


Xhóh  bo  ftpyKOBamo.  — Sajtdhibák. 


CxOIUrL  3'L  ľOpi  Hlop* 


Lap 

Oszlop 

Felulrôl 

Sor 

2 

I 

n 

9 

4 

I 

n 

19 

7 

11 

j? 

14 

10 

II 

jj 

19 

12 

I 

n 

10 

14 

I 

n 

14 

15 

I 

J5 

26 

15 

II 

?7 

3 

19 

II 

» 

6 

20 

I 

12 

23 

II 

si.  ciioäy 
alulról 

4 

24 

II 

n 

25 

27 

I 

3'Jb  ropi 
felulrôl 

3 

31 

I 

28 

32 

I 

5 

38 

I 

15 

39 

II 

30 

41 

I 

9 

44 

II 

3T>  CIÍOÄy 

1 

alulról 

50 

I 

n 

17 

50 

II 

3B  r opi 
felulrôl 

4 

56 

II 

Y ) 

29 

57 

II 

n 

1 

Mícto 

Brn  a m 

Helyett 

Olvasd 

a^oBa 

a^tOBa 

anokalipszis 

ápokálipszis 

cs. 

k.  i. 

BC3CTpaCTHUH 

BeacTpacTHHH 

Buiapt 

Enrapt 

cs. 

k.  i. 

s. 

h. 

cs. 

k.  i. 

s. 

t.  s. 

c*. 

k.  i. 

n. 

h. 

cs. 

k.  i. 

E,nalíHHH 

B^atíHtiS 

BenôpB 

Bn^iôpB 

cs. 

k.  i. 

BocKjynaTH 

B0CKJBU,aTH 

BpeHtf 

BpeMB 

n. 

s. 

tógy 

tógy 

ľaHíyKB 

raudyKi 

csócselek 

esôcselék 

rojnróuna 

ľoiyÓHHna 

cs. 

k.  i.  , 

443 


Oro- 

poHa 

Ctobitb 

3B  ropk 

utopí) 

M4cto 

H a ra  h 

Lap 

Oszlop 

félúlrôl 

Sor 

Helyett 

Olvasd 

58 

II 

Y) 

28 

cs. 

k.  i. 

60 

I 

3i  ciroky 
alulról 

2 

taréj 

marj 

08 

I 

T) 

9 

gazdasszzny 

gazdasszony 

64 

I 

n 

15 

y3HTa 

y3aTii 

64 

II 

55 

28 

cs. 

k.  i. 

65 

I 

}} 

1 

sz. 

nm. 

65 

I 

j) 

3 

m. 

nm. 

65 

I 

13 

m. 

n. 

65 

I 

3'B  ropt 
félúlrôl 

6 

n. 

s. 

67 

I 

» 

4 

h. 

i. 

69 

I 

Y) 

9 

,4,3í)  eHHTB 

^3BeHHTK 

70 

I 

Y) 

22 

n. 

S. 

78 

I 

55 

10 

h. 

n. 

75 

I 

n 

15 

iigyelelt 

ugyelet 

76 

II 

)•) 

29  30 

s. 

h. 

76 

II 

55 

34 

n. 

h. 

79 

I 

y, 

8 

,4,OCHyTH 

^,OCXHyTII 

80 

I 

3 b cncuy 
alulról 

17 

s. 

h. 

80 

II 

n 

7 

szétszuzni 

szétzuzni 

81 

I 

n 

23 

fôvély 

yófély 

81 

I 

Y! 

24 

fôvény 

vófény 

81 

II 

Y) 

7 

,4,p'f)Ki> 

/JptbK% 

81 

II 

n 

9 

s. 

h. 

81 

II 

57 

10 

telni 

tolni 

81 

II 

55 

36 

m. 

i. 

84 

I 

Y)  - 

18 

,4,EJMHaHHt 

81 

I 

55 

20 

Áhmhhhä 

Áhmhhii;h 

84 

II 

55 

2 

n. 

s. 

87 

I 

55 

27 

h.  n. 

s. 

87 

I 

55 

20 

EreKCKoe 

Erefcitoe 

88 

II 

55 

11 

h. 

n. 

88 

II 

55 

15 

n. 

nm. 

444 


Cxo- 

poHa 

Ctobitb 

3 l cdoäv 

IIÍOp'B 

Mtcro 

Lap 

O s zlo  p 

Älulról 

Sor 

Hélyett 

93 

I 

r 

16 

m. 

94 

I 

r 

15 

«51ípe6ÍH  n. 

97 

I 

3 l ropk 

felulrôl 

7 

k.  i. 

98 

I 

j? 

13 

cs. 

101 

II 

77 

1 

3:i3ejeHtm 

103 

II 

77 

17 

3ajrkť)H'fc 

105 

I 

77 

32 

es. 

106 

II 

77 

6 

m. 

114 

I 

77 

6 

3aii,BkTaTii 

117 

I 

77 

22 

részedni 

117 

I 

77 

31 

cs. 

117 

II 

77 

32 

n. 

118 

I 

77 

31 

3irl>ptCEHH 

118 

II 

77 

7 

3ia^HO 

119 

I 

77 

26 

s. 

120 

I 

>7 

17 

fôldrajz 

121 

I 

77 

17  19 

s. 

121 

II 

77 

6 

S.iaMa.ikH'B 

122 

I 

7? 

30 

(jsh)  bôtb 

130 

I 

77 

6 

cobí 

142 

II 

n 

16 

ByrôiB 

143 

I 

77 

20 

KaH^VKL 

143 

I 

, t? 

21 

Kan^yxB 

145 

II 

3i>  cno,ny 
alulról 

7 

n. 

147 

I 

77 

6 

kenócs 

150 

I 

77 

8 

cs. 

151 

I 

6 

k. 

155 

II 

77 

29 

m. 

157 

I 

77 

16 

n. 

157 

II 

77 

36 

KôpHTHine 

158 

I 

77 

1 

kengerkôzni 

160 

I 

29 

k. 

164 

I 

7? 

4 

h. 

xInTaii 

Olvasä 

n. 

3Kpe6in  h. 
cs. 
k.  i. 

3a3e.ieHkTK 

3aiy6Hk 

cs. 

h. 

3 lUBkTaTK 
rászedni 
k.  i. 

h. 

3BkptCKí)IH 

3riAAH0 

i. 

"foldrajzi 

n. 

S.iaMjikHB 
(eh)  BÔTfc 
co  6i 
BJTÔ1B 
Kamym 
Eamyx% 

s. 

kenôcs 
k.  i, 
h. 
n. 
m. 

KopHTHine 

hengerkôzni 

h. 


n. 


Cto- 

poHa 

Ctobiil 

3l  cno^y 

Lap 

Oszlop 

alulról 

165 

II 

n 

166 

II 

n 

171 

II 

n 

173 

II 

n 

181 

II 

TI 

182 

I 

n 

187 

II 

n 

ii 

189 

II 

190 

I 

ii 

192 

II 

ii 

193 

II 

n 

194 

I 

n 

201 

II 

ii 

203 

II 

ii 

207 

II 

ii 

213 

II 

n 

221 

II 

ii  > 

228 

I 

ii 

228 

I 

n 

229 

II 

n 

ii 

232 

I 

234 

I 

ii 

286 

n 

ii 

244 

■ í , 

ii 

246- 

ii 

ii 

249 

. í 

ii 

252 

ii 

ii 

257 

í 

3T>  ľOpr4 

felulvôl 

260 

ii 

n 

266 

í 

n 

n 

277 

n 

298 

ii 

3 B ClIOtfy 

alulról 

305 

i 

n 

445 


Micro 

Helyett 

Olvasd 

t. 

h. 

n. 

h. 

s. 

cs. 

g. 

n. 

n. 

h. 

MeAÔEHHKap'L 

MeAÔBHHKapL 

n. 

h. 

MOHKO'iaTH 

MopKOTäTH 

n. 

h. 

n. 

h. 

n. 

m. 

h. 

n. 

h. 

i. 

h. 

n. 

csonttó 

csonttól 

i. 

n. 

OJIKieHHTH 

OČKJieiiHTH 

s. 

h. 

n. 

s. 

m. 

n. 

Oko 

Oko 

OHH(J)pO 

OHycf)po 

k. 

h. 

Bôn,Ta 

EÔn,Ty 

CJiyBH 

C.IHBBI 

k. 

h. 

neprtryTH 

IleperHyTH 

n. 

kn. 

s. 

n. 

s. 

n. 

s. 

n. 

s. 

n. 

n. 

m. 

niop'B 

Sor 

n 

i 

29 

11 

21 

27 

7 

14 

17 

9 

23 

16 

23 

20 

14 

35 

8 

6,  7 

19 

11 

27 

33 

16 

4 

14 

. 7 

21 

1 

17 

29 

18 

8 

13 


446 


Cto- 

])OHa 

Ctobiib 

3 b ciioah  lIIop'B 

Lap 

Oszlop 

Älnlról 

So  r 

307 

í 

11 

12 

307 

11 

11 

8 

310 

I 

n 

17 

310 

n 

11 

34 

313 

[ 

11 

36 

314 

1 

T) 

4 

314 

1 

11 

12 

315 

[ 

n 

14 

315 

í 

22 

318 

I 

3 

318 

í 

27 

330 

II 

5 

335 

II 

4 

342 

[ 

ii 

U 

342 

II 

ii 

29,  31 

345 

ri 

23 

366 

i 

ii 

23,  24 

367 

i 

ii 

36 

369 

[ 

y i 

25 

378 

i 

11 

27 

378 

i 

29 

378 

n 

11 

1 

380 

i 

11 

24 

382 

i 

11 

6 

382 

n 

n 

11 

384 

i 

H 

12 

396 

i 

n 

15 

409 

i 

ii 

34 

416 

i 

ii 

15 

MkCľO 

^HTafi 

Hélyett 

Olvasd 

TI  pn  b a TH 

IIpHBHBaTH 

n. 

h. 

s. 

n. 

s. 

n. 

n. 

h. 

cs. 

k.  i. 

n. 

s. 

n. 

s. 

n. 

h. 

n. 

m. 

szélclô- 

szelelô- 

nt- 

ut- 

y. 

k.  i. 

PeM'JkH'B 

PeMf.HB 

h. 

n. 

PÔ3BH3aTH 

P03BH3aľll 

forgó 

fogó 

n. 

s. 

k. 

n. 

n. 

h. 

h. 

n. 

s. 

n. 

m. 

n. 

OpeKoraTH 

CTeEOTaTH 

CTpyrB 

CxpyKB 

CľHTH 

Cthtm 

3B 

3'B 

s. 

n. 

♦I>paHHp'B 

•BpaiíHpB